Uj Kelet, 1949. augusztus (32. évfolyam, 294-319. szám)

1949-08-01 / 294. szám

Ara 30 mil 294. szám Tel-Aviv, 1949 augusztus 1, hétfő חרזמ שדח יוא! <טלק ןותע ימוי יתלב יתגלפמ הפשב תירגנוה הנש ב״ל ךרועה: ר״ד .א ןוטרמ יארחאה: דוד ןש תכרעמה הלהנההו: ,ביבא־לת בוחר רגניזלש 9III Kffl.FT PÁRTESIWKIVrni NÄPLLÄP Összesen még 75 ezer arab menekült befogadásáról szól a kormány javaslata Macdonald amerikai nagykövet újabb látogatása Ejtan külügyi államtitkárnál — Megkezdik az arab családtagok visszatérésére vonatkozó kérvények elfogadását A ZSIDÓ ÁLLAM és az arab menekültek Hogyan fogadta a héber sajtó a kormány bejelentését? Hivatalos és világos formában még nem közölték ugyan, hogy a zsidó kormány haj­­landó visszafogadni százezer arab mene­­kültet a beérkezett hírek szerint azon ban a százezres szám befejezett tény. A vasárnapi héber sajtó szenzációs tálá­lásban közli a hirt és úgy a jobboldali, m{nt a baloldali lapok éleshangu koncent­­rikus támadást intéznek a kormány ellen ebben a kérdésben. A kormány helyesen ismerte fel a iz­­ráeli közvéleményt, amikor kijelentette, hogy a menekültek visszafogadásával kap­­csolatban súlyos belpolitikai nehézségei lesznek, A parlament e héten rendezi meg kill ■ ügyi vitáját. A vitának két ülést, ősz­­.. szesen hat órát szentehiek és a vita végén Shárét külügyminiszter fog vá­­. laszobii. Ez alkalommal fogja bizonyára a külügyminiszter leszögezni Izrael ál­­.. laspontját a menekültek kérdésében az ..utóbbi ülök fejleményei kapcsán. Az is lehetséges azonban, hogy Shárét külügyminiszter hétfőn délelőtt tanácskozni fog a parlament külügyi bizottságával és kérni fogja hogy ebben a kényes ügyben mellőzzék a nyilvános vitát. ״A kormány adjon magyarázatot!*' ,,A kormány adjon magyarázatot!“ ci­­mü vezércikkében a Chérut a következő­­két il’ja: Még emlékszünk az arab mene­­kültek visszatérése ügyében tett kormány nyilatkozatra, még fülünkben csengnek a külügyminiszter szavai hogy nem vagyunk hajlandók öngyilkosok lenni az állam ellen­­ségeinek visszafogadása által. S most hi­­rek jönnek arról, hogy Izrael kormánya megiiátrált az arab­­.. angol zsarolás előtt, amelyet az ameri­­. .kai külügyminisztérium támogat. A hírek fölött nem lehet napirendre térni Nem szabad lehetőséget adni a kormánynak arra, hogy a közvélemény tudta nélkül ké­­szitse el terveit. A kormánynak magyará­­zatot kell adni. Ezt a kérdést, amelytől mindannyiunk élete és sorsa függ, azonnal a parlament napirendjére kell tűzni. Néni fogjuk tűrni hogy a titkos diplomácia gyö­­zedelmeskedjék és eldöntse sorsunkat. Titok — amelyről mindenki tud ״Titkos, diplomácia” cim alatt az A1 Ha­­mismár vezércikkében azt írja, a százezer arab menekült visszafogadásáról szóló hír azt jelenti, hogy Shárét külügyminiszter meg szegte a parlament előtt tett ígéretét. Shá létnek ezt a titkos diplomáciáját — Írja a lap — csak mosolyra méltatnánk ha ez nem volna egy veszélyes politikai módszer­­nek a gyümölcse. M׳e1־t hiszen nevetséges, hogy a kormány titkolja a dolgot a parlament és a közvélemény előtt ..akkor, amikor ezt a ״titkot” ismeri nem • ■csak az amerikai kormány, és nemcsak a .. Karjába bejáratos külföldi újságíró Ken­­. .neth Bflby, hanem tudnak róla az eliensé­­..ges kormányok is, mint például a sziriai, egyiptomi, libanoni és a transz Jordániái kormányok. Sőt az izrá­­éli rádió tegnap azt adta hirül, hogy mi­­után a lausannei arab delegációk értesültek azokról a titkos javaslatokról amelyeket Izrael kormánya Reuven Siloách utján a bé­­kéltetö bizottsághoz juttatott, megelégedő süket fejezték ki és utaltak arra, hogy a javaslatokat hajlandók a béketárgyalások bázisaként elfogadni. Ki előtt rejtegeti hát Izrael kormánya a titkot? A zsidó nép előtt, és csakis a zsidó nép előtt. Hogyan ir a Kol Haám.’ A kommunista Kol Haám szerint Izrael kormánya bebizonyította, hogy nincs ön­­álló politikája. Izrael kormánya — irja a bp — meghátrál Truman és Acheson nyo­­mása előtt. A százezer arab menekült visz szafogadásáról szóló legújabb javaslatokat a washingtoni külügyminisztérium diktálta. Azok a körök — irja a lap —, amelyek kora reggeltől napestig nemzeti feltámadás ról és szellemi önállóságról szónokolnak —, hirtelen megváltoztatták hangjukat. Ennek egyetlen magyarázata az, hogy az amerikai Kormány az arab menekültek való indulása előtt meghozták a végleges ha tározatot, minthogy az egész idő alatt Amerika szűnni nem akaró és egyre fokozod» nyomást gyako­­.. rolt Izraelre és MacDonald amerikai nagy Követ Tel-AviTbaii erelyesen követelte, .. hogy Izráei tegyen eleget a mnekiütek ügyében támasztott amerikai követelés­­nek. Izraelben időző amerikai megfigyelők és uj­­ságirok már egy héttel ezelőtt megjósol­­ták hogy ״a Nyugathoz közeledő Izráei ka­­pitulálni fog az amerikai nyomás alatt.“ Shárét külügyminiszter abban reményke­­dett, hogy Izrael humánus javaslata, mely szerint hajlandó visszafogadni az elmenekült családtagokat, kielégíti az amerikai igénye־ két. Ez a remény meghiúsult. A zsidó kül­­ügyminisztérium tudta, hogy nemcsak Izráei ellenzi a menekültkérdés־ nek az UNO szeptemberi ülésszakán vaio tárgyalását, de nem lelkesedül a .. tervért sem az arab világ és nem lelke­­. .sednek érte a franciák sőt az amerikaiak sem és habár Washington fenyegetett ezzel a lépéssel, elhatározták, hogy lemondanak a kérdés napirendre való tüzeséről, hogy ez­­zel segítsék a lausannei tárgyalást és el­­kerüljék a Lake-Successben való vitát. Az uj izraeli állásfoglalás meghatározta a visszafogadandó arab menekültek pontos számát, amit Izrael az arab államokkal kő­­tendö békés rendezés legfontosabb részé־ nek tekint. ság — mondotta a miniszterelnök, — 11a­­bár az ereci zsidóasszonynak az a hivatása, hogy méltó piedesztálra helyezze az anya-’ ságot. Az elmúlt évben élet-halálharcot viv tunk. Generációkon keresztül könyvek ez­­reit és tízezreit fogják erről a harcról ir­­ni. Nem hiszem, hogy. a zsidó anya nagy erkölcsi ereje nélkül a mi ifjúságunk sikere­­sen megvívhatta volna ezt a harcot. És ha mérlegre teszem a kettő hősiességét, nem tudom melyik nagyobb: a katonáé, aki hí­­degben, vagy tűző napon a negevi homok­­ban fetrengett, miközben minden oldalról go lyók zúdultak felé, vagy az anya hősiessége, aki álmatlan éjszakákon remegett gyermeké életéért, vagy a hitves szenvedése aki re­­megett férjéért. — Ez a háború befejeződött — mondot­­ta Ben Gurion — s most egy nagyobb harc kellős közepén vagyunk. Ez a harc a kibuc­­gálujot, a .szórványok öss.zegyütéséért foly tatott harc, az alijja befogadásának a har­­ea. Nem beszélek a probléma gazdasági re­­szóról; ebben a tekintetben a mtmkásférfit semmi sem választja , el a munkásnötöi. Van azonban a nőnek speciális küldetése. El tud iátok—e képzelni mit szenved az up oie—nő aki idegen országba, idegen emberek es’ idegen szokások közé kerül? A nők feladata elmenni a táborokba, mindegy, hogyan fog­­tok beszélni az uj ole-növel, kézzel jellel, mimikával, de ott kell lennetek, hogy segitse tek rajtuk. A nőnek meg van az a nagy, a kiváló lelki tulajdonsága, amely ebben ’ a kivételes esetben szükséges. — Egy nagy kérésem van a nőkhöz — folytatta a miniszterelnök. Szörnyű katasz­­trófa szakadt az ereci munkásmozgalomra. Kegyetlen testvérharc folyik a mozgalom ke belében. Olyan kegyetlen ez a harc amilyen kegyetlenek férfiak csak lenni tudnak. A nők feladata, arra kényszeriteni a férifakat, a munkásmozgalom tagjait, hogy nyújtsanak egymásuk békejobbot. Ha a nők akarják, ezt — hiszem — kérész tiilvihetik. A miniszterelnök után Bert Goldstein, az amerikai Pioneer’s Woomen-szervezet elnök nője üdvözölte a konferenciát. Washington még további engedményeket akar A külügyminisztériumhoz közelálló Haarec külpolitikai munkatársa megállapítja, hogy Izráei kormánya az arab menekültek kérdé­­seben elvben hozzájárult az amerikai köve­­telesekhez. Az uj izraeli álláspontot csütör­­tökön egyazon időben közölték Éjlat nagy­­követ utján Washingtonban és James Mac- Donald amerikai nagykövet utján Tel-Aviv ban. Ugyancsak azonnal jelentették Izrael uj álláspontját a békéltető bizottságnak és a 'Lausanneban időző arab küldöttségeknek. E pillanatban még nem ismeretes Was­­hington reakciója. Politikai körök nem tartják valószínűnek, • hogy az amerikai kormány az izraeli en­­. gedményt valóban utolso engedménynek fog ja tekinteni és ezért politikai megfigyelők . véleménye szerűit az amerikai nyomás .. folytatásával kell számolni. Ezzel szemben az izraeli uj álláspont lendü­­letet adott a lausannei megbeszéléseknek. Ugyiátszik, hogy az izráeli engedmény elvi részét már körülbelül tíz nappal ezelőtt határozták el a külügyminisztériumban meg tartott politikai tanácskozások alkalmával. Ezekben a tanácskozásokban Shárét külügy­­miniszteren kívül résztvett dr Waiter .Éjtan külügyi államtitkár, aki a lausannei zsidó delegáció vezetője volt. Elijah!! Éjlat, J.zráel amerikai nagykövete, Ába Even UNO fodelegátus és a külügyminisztérium más magasrangu tisztviselői. Reuven Siloách, a különleges ügyek tanácsosának Lau&anneba Vasárnap este nyílt meg Tel—Avivban, az Ohei-Sém teremben ünnepélyes keretek között az izráeli dolgozó nők hatodik konfe­­renciája. A hatalmas termet zsúfolásig töl­­tötték meg az ország minden sarkából ér­­kezett delegátusok, a kibucok, a kvucák, a ^ szövetkezeti falvak a kolóniák, a gyárak képviselői. A diszes pódiumon a nömozgalom vezetői mellett helyet foglalt Ben Gurion miniszterelnök, továbbá a parlament elnöke, a kormány tagjai, a parlament képviselői és a külföldi zsidó nömozgalmak delegátusai. A konferenciát Ráchél Sházár-Katzenel­­son nyitotta meg, majd Ben Gurion minisz terelnek tartott egyórás beszédet. A fe­­szült belpolitikai helyzetre való tekintettel a. közönség joggal várta, hogy a miniszter­­elnök politikai természetű nyilatkozatokat is Tog tenni. A kormányelnök azonban mind­­végig óvakodott a politikai kérdések érinte­­sétöl. Az ereci munkásmozgalom — mondotta a miniszterelnök — kezdettől fogva nem is­­mert különbséget chávér és chávérá között. A nők egyformán vettek részt a munkában a smirában és nejünk legutóbb heroikus har­­cában, — a hadsereg soraiban is. Hogy még­­is vannak a nőkre nézve bizonyos hát­­rányos helyzetek, az annak tudható be, hogy még mindig érvényben vannak a régi török es a mandatárius időből származó későbbi törvények. Államunk fiatal és még nem ju­­tott hozzá, hogy elvégezze a törvényhozási munkát is. De a zsidó állam kihirdetése napján minden kétséget kizáró módon leszö­­géz tűk, hogy a zsidó államban semmi kü­­lönbség nem lesz férfi és nö között. A zsidó állam az élet minden vonatkozásában a fér­­fiákéhoz egyenlő jogokat biztosit a nők szá­­mára. A miniszterelnök azután azt fejtegette, miért látja igazoltnak a dolgozó nők önálló mozgalmát. A parlamentben 120 képviselő­­re mindössze tiz nö jut. A kormány 12 tagja közül csak egy nö. És. túl az ünnepélyes igé reteken és a gyönyörűen megfogalmazott nyilatkozatokon, a való életben a nö igazán jogfosztott. A nö feladata nemcsak az anya James MacDonald amerikai nagykövet va­­sárnap délelőtt látogatást tett a külügy­­minisztériumban, ahol dr Walter Éjtan kül­­ügyi államtitkár fogadta. A beszélgetésnek informatív jellege volt. A vasárnap délutáni lapok értesülése szerint, azoknak a menekülteknek a s.záma, akiket Izrael — az általa tett bejelentés szerint — hajlandó visszafogadni a béke megkötése után. magában foglalja a család­­tagokat, valamint azokat az átszivárgó ara­­bokát is akik már a zsidó állam területén vannak. Ilyenformán az ezeken felüli ara­­bök száma, akiket a zsidó állam hajlandó visszaengedni, nem fogja meghaladni a ?5 ezret. A kormány hivatalos közleménye: A kormány julius. 7-iki bejelentése alapján és annakutána, hogy megtörténtek a szűk­­séges adminisztratív előkészületek, az aláb­­bi hivatalos közleményt hozzák a zsidó ál­­lám területén lakó arab lakosság tudomá­­sára: Augusztus elsejétől kezdve az ország arab lakosaitól elfogadnak beutazási enge­­dély iránti kérvényeket feleségek és gyér­­mekek részére (hajadon lányok korra való tekintet nélkül, fiúgyermekek 15 éxes kor- 18). A kérvényeket a haifai és jeruzsálemi ke­­rületi hivatalokhoz kell benyújtani. A tel­­avivi kerületben a kérvényeket az arab ü­­gyek kerületi tiszti hivatalához (Jaffa, Adzsami-utca) és a ramlehi kerületi tiazt'i hivatalhoz kell benyújtani. _ Az ország északi részében ahol katonai közigazgatás van. a kérvények az akkói és názáreti katonai parancsnokokhoz nyujtan­­dók be. A kérvényeket több más község­­ben is be lehet nyújtani, amiről legközelebb külön értesítés fog megjelenni. Mindazoknak, akik már kértek beutazási engedélyt rokonaik számára azt ajánlják, hogy ezen közlemény értelmében nyújtsák be újra kérvényeiket. Az arabok alkudozni akarnak !Egyelőre az arab államok részéről még nem erkezett válasz az arab családtagok visszatelepítésével kapcsolatos izráeli ia­­vasiatra. A különböző fegyverszüneti bízott ságok arab tagjai kijelentették, hogy ebben a kérdésben a döntést a lausannei arab küldöttségekre bízták. Az arab küldöttségek a menekültkérdést a békéltető bizottsággal akarják megbeszélni, minthogy nem hajlandók a családtagok ügyét külön­­választani az általános menekül tkérdés­­tői, amely a legutóbbi zsidó javaslatok nyomán egészen uj formát öltött. Annak ellenére hogy az arabok megelé­­gedésüket fejezték ki az izráeli javaslat fölött, Biztosra veszik, hogy folytatni fog­­iák az alkudozást a végleges szám tekints­­tében. Ezért kérte az izráeli küldöttség a békéltetöbizottságot, hogy ne árulja ei, mennyi arab menekültet hajlandó Izráei visz­­szafogadni, hanem előbb kérdezze meg az arabokat, hogy az egyes arab államok bánj menekültet haj­­leiido befogadni. Amerikai körök szerint Sziria és Transz- Jordánia hajlandó lesz bizonyos számú mene­­kültet befogadni és erre a célra segítséget is fog kapni a McGhee-féle közeikeleti fej­­lesztési terv keretében. Á menekültek visszafogadásának kérdé­­sével egyidejűleg felmerült a visszatérő araitok vagyonának problémája is. A békéltetöbizottság menekültügyi albizott­­sága, amely most készíti jelentését Jeruzsá­­lemben, még a héten továbbítani fogja Lau­­saruiéba az elhagyott arab narancsültetvé­­nyék és arab vagyonok helyzetéről szóló je­­!elitesé t, valamint a zsidó állam területén lévő bankokban zárolt arab számlákra vo­­natkozó kimutatását. A kormány tudomására hozta a békéltetöbizottságnak, hogy nem hajlandó kártérítést fizetni minden arabnak egyénileg, hanem ehelyett részt fog vál­­ialni abban a nemzetközi alapban amely az arab menekülteknek az arab államokban és részint Izraelben való letelepítésére létesi­­tellek. (Folytatás a 4-ik oldalon.) —I—1—I—I—1—1—1—1—I—[—ן— Ben Gurion a nőktől várja az izraeli munkásmozgalom egységének helyreállítását

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék