Uj Kelet, 1949. augusztus (32. évfolyam, 294-319. szám)

1949-08-01 / 294. szám

. 2 • •problémáját beiktatta Truman ki­zelkeleti tervébe s ennek ürügye alatt akar beavat­­ • kozni a közelkeleti népek életébe és sor­­­­sába. Ben Gurion kormánya washingtoni tak­­tusra teszi lépéseit. Ezért hajlandó híva­­latosan is hozzájárulni palesztinai területek­nek Transzjordániához való csatolásához, hogy ezáltal meggátolja az önálló és demo­­krata arab állam felállítását. Pedig a­­mennyiben ezt az államot felállítanák, döntő formában járulhatna hozzá az arab mene­­kültkérdés megoldásához. A zsidó állam létérdeke, hogy az arab menekültkérdés megoldódjék. Ezért lausan­­nei küldöttségünknek kötelessége követel­­ni az UNO-határozatba foglalt elvek végre­­hajtását és egy­ önálló arab állam felállí­­tását. Az összes menekültek vissztérnek! A ,,Trójai faló“ ,című cikkében a Jejjiot Ac­ronot azt állapít­ja meg hogy végül is az összes arab menekültek visszatérnek Iz­­raelbe és ezt a lépést a zsidó politika fatá­­lis tévedésének tekinti. Csináljunk egy kis kalkulációt — írja a lap. — A zsidó állam kihirdetésekor 70 ezer arabunk volt. Két hónappal ezelőtt je­­lentette a külügyminiszter a parlamentben, hogy hála Istennek már 150 ezer arabunk van, vagyis, hogy időközben 80 ezerrel gya­­rapodott az arab lakosság száma. A ,,csa­­ládi akció"’ folytán 30 ezer arab fog jön­­ni az országba, összesen tehát 110 ezer. Az új zóna, átcsatolása révén további tízezer arabbal gazdagodunk — ez eddig összesen 120 ezer. Most lássuk, mi van az új arab táborral, amelyet a lausannei tárgyalások alapján va­­gyunk hajlandó befogadni. Tel-Avivban száz­ezerről sugdolóznak, de a jól informált John Kimche 150—170 ezerre teszi ezek szá­­mát. Mi inkább Kimchének hiszünk. Ennek pe­dig három oka van: 1. Kimche első kézből kapja információit, vagyis abból a kézből, a­­mely megkapta a zsidó állam javaslatait. 2. A Kimche száma közelebb áll az amerikai követeléshez , a kétszázezerhez és nagyon valószínű, hogy ha a kormány a menekültek kérdésében Washingtonhoz közeledett, a mi javaslatunk sem lehet távol a washingtoni követeléstől. 3. Még akkor is, ha mi száz­­ezres­ ajánlatot tettünk, ez csak a kez­­det, és 11a már feladtuk az elvet, — csak nem fogunk hajbakapni Amerikával 80 ezer arab menekült miatt... Ha e két számot — a 120 ezret és a 180 ezret — összeadjuk, ugy­e kiderül hogy 300 ezer arab menekültet fogad visz­­sza a zsidó állam? A gázai kerület és menekültjei A Sládor diplomáciai levelezője írja: A New­ York Herald Tribune híre, mely sze­­rint Izrael kormánya közölte az amerikai kül­ügyminisztériummal a menekültek pontos szá­m­át, akiket hajlandó visszafogadni, — úgy látszik, arra az információra támaszkodik, hogy Izrael hajlandó visszafogadni a gázai övezet menekültjeit, amennyiben ezt a vi­­déket a zsidó állam területéhez csatolják. Amennyiben módunkban volt ezt az in­­formációt ellenőrizni, — folytatja a lap — a kormány hajlandó akceptálni a gázai ja­­vaslatot, csupán az a kikötés, hogy álla­­pítsák meg a menekültek pontos számát. Izrael ugyanis nem akarja, hogy az arabok más helyről menekülteket szállítsanak át a gázai övezetbe. Igaz, hogy a kormány hajlandó a határkérdés letár­­­­gyalása előtt foglalkozni a menekültek kér­désével, de azt ahhoz a feltételhez köti,­­ hogy a határozatot csak a végső békés rendezés keretében hajtsák végre. A kormánynak ez a készsége a gyakorlatban nem jelenti azt hogy a kormány megváltoz­­tatta volna eredeti elvi álláspontját. Kirja­­körökben hangsúlyozzák, hogy minden en­­gedmény, amit Izrael hajlandó tenni, attól függ, mennyi megértést és jóindulatot fog­nak az arabok ezzel szemben tanúsítani. Nem változott az eddigi álláspont! A továbbiakban a kormányhoz közelálló Háder, a Mapáj hivatalos lapja a következő­ket írja: Aba Even izraeli U­NO-fődelegátus 1949 május 5-én közölte az UNO-val, egy ké­­sőbbi időpontban pedig Moshe Sháret kül­­ügyminiszter bejelentette a parlamentben, hogy Izrael a menekültprobléma rendezését az általános békés elrendezés szerves ré­­szének tekinti. A zsidó■ kormány álláspontja ma sem változott meg. Ezzel szemben az arabok álláspontja igenis megváltozott. Az arab államok Lausanneban levő képvi­­­­­selői hajlandóságot mutatnak jelenleg a békés rendezésre, ezért jelentette be a . .zsidó kormány abbeli készségét hogy a .. tartós békére vonatkozó tárgyalások ke­­retében tárgyaljon az­ arab menekültek problémájáról. Világos azonban, hogy ennek a kérdésnek bár­milyen formában való megoldása csak abban Hétfő, 1949 augusztus I UJ KELET Irak feltételeket szab a haifai finomító petróleumellátásának A bagdadi rádió tegnap reggel közölte az iraki gazdaságügyi miniszter, dr. Dia Jafr nyilatkozatát, amely első ízben is­­mereti az iraki kormány hivatalos állás­pontját a haifai petróleumfinomító nyerskőolajjal való ellátásának feltéte­­leiről. A miniszter tudvalévően a napok­ban tért vissza Londonból, ahol az iraki kormány nevében tárgyalásokat folyta­­tott az Iraki Petróleumtársaság igazga­­tóságával és az angol kormánytényezők­­kel arról, hogy Irak a jövőben nagyobb részesedést kapjon a mossuli petróleum­­mezők kitermelési hasznából. Jafr sze­­rint hivatalosan ugyan még nem tár­­gyaltak arról, hogy Irak ismét megindít­sa a nyers kőolaj szállítást a petróleum­­vezetéken keresztül Haifa számára, de ha napirendre kerülne a kérdés, Irak a következő feltételeket állítaná: 1. Akkó arab város legyen az UO 1947 évi határozata szerint és­­azonkívül biz­­tosítsanak szabad átjárást­­Haifa és Ak­­kó között UNO felügyelet alatt. 2. A pertóleumfinomítók kerüljenek nemzetközi felügyelet alá. 3. Jöjjön létre a béke az arab álla­­mok és Izrael között, mert a jelenlegi körülmények között Irak nem hajlandó munkaalkalmat nyújtani ezer ,és ezer „ellenséges” zsidónak. Mit végzett a zsidó delegáció a nemzetközi munkaügyi konferencián Néhány nappal ezelőtt visszatért Genf­­ből a zsidó államnak a nemzetközi munka­­konferenciára küldött delegációja. Ennek a nemzetközi szervezetnek az alapszabályai ér­telmében a bizottságot a kormány, a mun­­kásszervezetek és a munkaadók megbízot­­taiból kellett összeállítani. Ezen a konferen­­cián, amely a 3­2-ik volt a szervezet életé­­ben, 50 állam képviseletében 550 kiküldött és jogtanácsos vett részt. A küldöttségek nagy része külön titkárságot is fenntartot. Úgy hogy a küldöttségek átlagos létszáma 11 ember volt. Izraelből egy öttagú bizottság indult a konferenciára és hozzájuk csatla­­kozott még két már külföldön tartózkodó megbízott. A konferencia munkáját 12 bizottság vé­­gez­te. A zsidó delegáció tagjai­t több bi­­zottságba választották be, de a küldöttség kis létszáma miatt nem vehettek részt minden bizotságban. A konferencia közel négy hétig tartott és nyolc nemzetközi munkaügyi egyezményt valamint négy javaslatot hagyott jóvá. Az egyezmények és a jóváhagyott javaslatok a szakszervezeti tömörülés, valamint a kol­­lektív szerződésre vonatkozó tárgyalások jogával, a kivándorló munkások védelmével, a munkaközvetítésért illetéket szedő közve­­títő irodák kérdésével, a búvárok munka­ feltételeivel a pályaválasztási tanács kér­­désével és a munkabér védelmével foglalkoz­­tak. A szakszervezet alkotmánya értelmé­­ben, ami Izraelt is kötelezi, a kormánynak e­gy éven belül tanulmányoznia kell és az iletékes állami intézmény által jóvá kell hagyatni az egyezményeket. A konferencián a nemzeközi munkaszervezet működésével kapcsolatban is fontos határozatokat hoz­­tak. A most lefolyt konferenciát a szervezet egyik legeredményesebb konferenciájának mi­­nősítik. H­ÁZhoz szállítással 01 BE he BE­n IP 19 I­ UKIK­i KBBU PHEHN­ El ׳ mii......■יי......mim.....mii.......mii.......mim..........1 1...........mimi.......1........ felveszünk előfizetéseket Jaffán kora reggeli kézbesítéssel Mi riasztotta el az amerikai zsidókat az izraeli tőkebefektetéstől? D. C. Pinehas parlamenti képviselő beszámolója az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatairól D. C. Pinehas parlamenti képviselő, aki hatheti amerikai útjáról most érke­­zett vissza az országba, érdekes nyilat­­kozatban számolt be az Egyesült Álla­­mokban szerzett tapasztalatairól. Mint ismeretes, a képviselő az amerikai Miz­­rachi meghívására utazott az­ Újvilágba, mindamellett párttevékenységén kívül alkalma volt az amerikai zsidóság jelen­­tős tényezőivel is érintkezésbe lépnie. Az ezekkel folytatott beszélgetések alapján elmondotta, hogy Amerikában, ahol tel­­jes a gazdasági szabadság és erősen vi­­gyáznak a dolgozó ember jogaira is, azon kívül pedig a különböző szakszervezetek igen nagy erőt képviselnek,­­ az a zsi­­dó, aki Izraelben akarja befektetni a pénzét, egyáltalán nem fél az itteni Hisztadruttól, mert megszokta, hogy a munkás kellően meg tudja védeni az ér­­dekeit és jogait. Ezzel szemben az ame­­rikai zsidó­­erősen idegenkedik és fél a kormány ellenőrzésétől és beavatkozásá­­tól, mert ilyesmi nincs Amerikában, ép­­pen mert ott teljes szabadság uralkodik a gazdasági kezdeményezés tekintetében. Az amerikai zsidó fél ettől a számára ismeretlen tényezőtől, mert alapjában­­véve semmit sem tud arról a szocialista rendszerről, amelyről Izraelben oly so­kat nyilatkoznak. Pinehas szerint ׳ ezek a szocialista államról szóló nyilatkoza­­tok nagyon sok amerikait riasztottak el és komoly, sok munkába fog kerülni, a­­míg sikerül az Amerikában keletkezett téves és rossz benyomást eloszlatni. Az amerikai Gyűjtőakció gyenge ered­ményével kapcsolatban a képviselő arról győződött meg, hogy az akció vezetői súlyos hibát követtek el tavaly, amikor azt hirdették, hogy az 1948—49. évi gyűj­tés az utolsó lesz. Most már bebizonyo­­sodott, hogy ez tévhit volt, de rengeteg ember komolyan vette és minthogy a gazdasági helyzet is leromlott időköz­­ben, kivonta magát az akcióra való hoz­­zájárulás alól. De — tette hozzá Pinehas képviselő — a zsidó államnak nem csak az amerikai zsidóság pénzbeli adomá­­nyaira és tőkebefektetésére van szüksé­­ge, hanem magára a zsidóságra is, ame­­lyet az amerikai gálut egyre jobban el­­távolít a néptől. Az amerikai zsidóság­­ban sok a kezdeményező erő és a tehet­­ség, amely nagy hasznára lehet az épülő zsidó államnak és az ottani zsidókat be is lehetne kapcsolni az államépítésbe, de nem lehet számításon kívül hagyni, hogy az amerikai zsidó megszokta és szereti, ha munkájának a gyümölcsét is látja és ezt a zsidó államban is biztosítani kell számára. Pinehas képviselő egyébként megbe­­szélést folytatott a zsidó állam washing­­toni nagykövetségén és newyorki követ­­ségén beosztott gazdasági képviselőkkel és a pénzügyminiszter felkérésére tanul­­mányozta a munkarendszerüket, amiről be is fog számolni a minisztériumnak.­­ Befejezésül elmondotta, hogy E. Geller amerikai képviselő augusztusban, vagy szeptemberben ismét ellátogat Izraelbe. az esetben érvényes, ha az általános bé­­kés rendezés egy részét képezi. Úgyszintén világos,­­ hogy bármilyen tömegű menekült befogadását is vállalná a zsidó kormány — Izrael hozzájárulásaként a menekültkérdés elrendezéséhez, — ez a szám magában fog­­lalja azokat az arab menekülteket, akik már­ visszatértek Izraelbe és Izrael arab polgárainak­ családtagjait, akik­ most térnek vissza Izraelbe, hogy családjaikkal együtt élhessenek. RÁDIÓ!1­ 6.50: torna, 7: hírek és élelmezési hí­­rek, 7.15: klasszikus hanglemezek, 7.45: René Benedetti hegedűhangversenye,­­ 10.30: népdalok, 11: operarészletek, 12: négykezes zongoraszámok (Hambro és Zaida, az Amerika Hangja felvételei), 12.30: a legújabb hanglemezek a kórhá­­zak és üdülőtelepek műsorában, 13: a Kol Jiszráel katonarovata (énekkar), — 13.30: hírek, 13.45: a háziasszony rovata, 14: angol hírek, 15: francia hírek, —,16: szórakoztató zene, 16.30: Rimszkij-Kor­­zakov-hangelmezek, 17: a Kol Jerusolá­­jim zenekarának könnyű zenei műsora (S. Prokopjef: Két tánc a Rómeó és Ju­­lia—balettből; Morton Gold: Éjszakai dal; Pierné: Kis arcok közelednek; Stolz és Benaczki-részletek a Fehér ló című operettből, — 17.30: a Kol Jerusalájim könnyű klasszikus zeneszámai, 17.30: a Kol Jiszráel vonósnégyese (Mozart: 1. sz. kvartettje Sol-minorban, M. Parness, W. A. Schocken, Rina Kun és Moshe Lusz­­tig előadásában), 18: hírek, 18.30: a Kol Jerusalájim zenei műsora és munkás­­rovata, 18.30: a Kol Jiszráel ifjúsági adá­­sa, 19: munkásrovat, — 19.45: Tenách­­részletek (Misié 27—28), 20: a katonák aktuális kérdései, 20.30: hírek, 20.45: a Kol Jerusalájim heti talmud-leckéje,­­ 21.10: Jeruzsálemi zongoristák hangver­­senye (Alfred Scherzer előadja Schubert Si-major szonátáját),­­ 21.45: G. Rosen svájci élelmezési szakértő előadása a ce­­náról és a drágasági indexről, 22: Sim­­son Neumann bariton-énekes héber da­­lai, 22.15: jiddisnyelvű adás a gálát ré­­szére, 22.30: angol hírek, 22.45:­­kedvenc hanglemezek, 23: héber hirösszefoglalás, 23.05: hanglemezek. SZÍNHÁZ —MOZI Színházak műsora : Hétfő: HABIM­: Szentivánéji álom (Tel-Aviv). OHEL: Solon Lydiában (Tel-Aviv). Selyem és kenyér (Rámátájim). TEATRON KAMERI: Csak tegnap szü­­letett. (Bemutató­­előadás, Tel-Aviv, Mugrabi 8.30). Mozik műsora: TEL-AVIV. ALLENBY: Szindbád. EDEN: A rejtélyes sziget. ESZTER: Bajazzók. GAN­RENA: Extázis. MIGDALOR: A két árva. MUGRABI: Egy nevelőnő naplója. OFIR: A boldogság varázsa. ORION: Gyanakvás nélkül. SDEROT: Baj van a nőkkel. RÁMÁT GAM: RÁMÁT: Az ideális férj. GIVATÁJIM: Lang ist der Weg.

Next