Uj Kelet, 1949. augusztus (32. évfolyam, 294-319. szám)

1949-08-01 / 294. szám

Hétfő, 1949 augusztus I UJ KELET . 2 Irak feltételeket szab a haifai finomító petröleumellátásának RÁDIÓ!! 6.50: torna, 7: hírek és élelmezési hí­­rek, 7.15: klasszikus hanglemezek, 7.45: René Benedetti hegedühangversenye, — 10.30: népdalok, 11: operarészletek, 12: négykezes zongoraszámok (Hambro és Zaida, az Amerika Hangja felvételei), 12.30: a legújabb hanglemezek a kórhá­­zak és üdülőtelepek műsorában, 13: a Kol Jiszráel katonarovata (énekkar), — 13.30: hírek, 13.45: a háziasszony rovata, 14: angol hírek, 15: francia hirek, —,16: szórakoztató zene, 16.30: Rimszkij-Kor­­zakov-hangelmezek, 17: a Kol Jerusolá­­jim zenekarának könnyű zenei műsora (S. Prokopjef: Két tánc a Rómeó és Ju­­lia—balettből; Morton Gold: Éjszakai dal; Pierné: Kis arcok közelednek; Stolz és Benaczki-részletek a Fehér ló cimü operettből, — 17.30: a Kol Jerusolájim könnyű klasszikus zenesaámai, 17.30: a Kol Jiszráel vonósnégyese (Mozart: 1. sz. kvartettje Sol-minorban, M. Parness, W. A. Schocken, Rina Kun és Moshe Lusz­­tig előadásában), 18: hirek, 18.30: a Kol Jerusolájim zenei műsora és munkás­­rovata, 18.30: a Kol Jiszráel ifjúsági adá­­sa, 19: munkásrovat, — 19.45: Tenách­­részletek (Misié 27—28), 20: a katonák aktuális kérdései, 20.30: hirek, 20.45: a Kol Jerusolájim heti talmud-leckéje, — 21.10: Jeruzsálemi zongoristák hangver­­senye (Alfred Scherzer előadja Schubert Si-major szonátáját), - 21.45: G. Rosen svájci élelmezési szakértő előadása a ce­­náról és a drágasági indexről, 22: Sim­­son Neumann bariton-énekes héber da­­lai, 22.15: jiddisnyelvü adás a gálut ré­­szere, 22.30: angol hirek, 22.45: .kedvenc hanglemezek, 23: héber hirösszefoglalás, 23.05: hanglemezek. SZÍNHÁZ —MOZI Színházak műsora : Hétfő: HABIMá: Szentivánéji álom (Tel-Aviv). OHEL: Solon Lydiában (Tel-Aviv). Selyem és kenyér (Rámátájim). TEATRON KAMERI: Csak tegnap szü­­letett. (Bemutató !előadás, Tel-Aviv, Mugrabi 8.30). Mozik műsora: TEL-AVIV: ALLENßY: Szindbáb. EDEN: A rejtélyes sziget. ESZTER: Bajazzók. GAN-RENA: Extázis. MIGDALOR: A két árva. MUGRABI: Egy nevelönö naplója. OFIR: A boldogság varázsa. ORION: Gyanakvás nélkül. SDEROT: Baj van a nőkkel. RÁMÁT GAM: RÁMÁT: Az ideális férj. GIVATÁJIM: Lang ist der Weg. sa a nyersköolaj szállítást a petróleum­­vezetéken keresztül Haifa számára, de ha napirendre kerülne a kérdés, Irak a következő feltételeket állítaná: 1. Akkó arab város legyen az UO 1947 évi határozata szerint és ^azonkívül biz­­tositsanak szabad átjárást 'Haifa és Ak­­kó között UNO felügyelet alatt. 2. A pertóleumfinomitók kerüljenek nemzetközi felügyelet alá. 3. Jöjjön létre a béke az arab álla­­mok és Izrael között, mert a jelenlegi körülmények között Irák nem hajlandó munkaalkalmat nyújtani ezer .és ezer ״ellenséges” zsidónak. es nyolc nemzetközi munkaügyi egyezményt valamint négy javaslatot hagyott jóvá. Az egyezmények es a jóváhagyott javaslatok a szakszervezeti tömörülés, valamint a kol­­iéktív szerződésre vonatkozó tárgyalások jogával, a kivándorló munkások védelmével, a munkaközvetítésért illetéket szedő közve­­titö irodák kérdésével, a búvárok munka־ feltételeivel a pályaválasztási tanács kér­­désével és a munkabér védelmével foglalkoz­­tak. A szakszervezet alkotmánya érteimé­­ben, ami Izraelt is kötelezi, a kormánynak c-gy éven belül tanulmányoznia kell és az Uletekes allam; intézmény áltál jóvá kell hagyatni az egyezményeket. A konferencián a nemzekozi munkaszervezet működésével kapcsolatban is fontos határozatokat hoz­­tak. A most lefolyt konferenciát a szervezet egyik legeredményesebb konferenciájának mi­­nösitik. kát nyilatkoznak. Pinehas szerint ׳ezek a szocialista államról szóló nyilatkoza­­tok nagyon sok amerikait riasztottak el és komoly, sok munkába fog kerülni, a­­mig sikerül az Amerikában keletkezett téves és rossz benyomást eloszlatni. Az amerikai Gyűjtőakció gyenge ered menyével kapcsolatban a képviselő arról győződött meg, hogy az akció vezetői súlyos hibát követtek el tavaly, amikor azt hirdették, hogy az 1948—49. évi gyűj tés az utolsó lesz. Most már bebizonyo­­sodott, hogy ez tévhit volt, de rengeteg ember komolyan vette és minthogy a gazdasági helyzet is leromlott időköz­­ben, kivonta magát az akcióra való hoz­­zájárulás alól. De — tette hozzá Pinehas képviselő — a zsidó államnak nem csak az amerikai zsidóság pénzbeli adomá­­nyaira és tőkebefektetésére van szüksé­­ge, hanem magára a zsidóságra is, ame­­lyet az amerikai gálut egyre jobban el­­távolit a néptől. Az amerikai zsidóság­­ban sok a kezdeményező erő és a tehet­­ség, amely nagy hasznára lehet az épülő zsidó államnak és az ottani zsidókat be is lehetne kapcsolni az államépitésbe, de nem lehet számításon kívül hagyni, hogy az amerikai zsidó megszokta és szereti, ha munkájának a gyümölcsét is látja és ezt a zsidó államban is biztosítani kell számára. Pinehas képviselő egyébként megbe­­szélést folytatott a zsidó állam washing­­toni nagykövetségén és newyorki követ­­ségén beosztott gazdasági képviselőkkel és a pénzügyminiszter felkérésére tanul­­mányozta a munkarendszerüket, amiről be is fog számolni a minisztériumnak. — Befejezésül elmondotta, hogy E. Geller amerikai képviselő augusztusban, vagy szeptemberben ismét ellátogat Izraelbe. A bagdadi rádió tegnap reggel közölte az iráki gazdaságügyi miniszter, dr. Dia Jafr nyilatkozatát, amely elsöizben is­­meneti az iráki kormány hivatalos állás pontját a haifai petróleumfinomitó nyersköolajjal való ellátásának feltété­­leiről. A miniszter tudvalévőén a napok ban tért vissza Londonból, ahol az iráki kormány nevében tárgyalásokat folyta­­tott az Iráki Petrüleumtársaság igazga­­tóságával és az angol kormánytényezők­­kai arról, hogy Irák a jövőben nagyobb részesedést kapjon a mossuli petróleum­­mezők kitermelési hasznából. Jafr sze­­rint hivatalosan ugyan még nem tár­­gyaltak arról, hogy Irák ismét megindit-Néhány nappal ezelőtt visszatért Genf­­böl a zsidó államnak a nemzetközi munka­­konferenciára küldött delegációja. Ennek a nemzetközi szervezetnek az alapszabályai ér leimében a bizottságot a kormány, a mun­­kásszervezetek és a munkaadók megbízót­­taiból kellett összeállítani. Ezen a konteren­­cián. amely a 3'2-ik volt a szervezet életé­­ben, 50 állam képviseletében 550 kiküldött és jogtanácsos vett részt. A küldöttségek nagyrésze külön titkárságot is fenntartót, Úgy hogy a küldöttségek átlagos létszáma lí ember volt. Izráelböl egy öttagú bizottság indult a konferenciára és hozzájuk csatla­­kozott még két már külföldön tartózkodó megbízott. A konferencia munkáját 12 bizottság vé­­géz te. A zsidó delegáció tagjai t több bi­­zottságba választották be, de a küldöttség kis létszáma miatt nem vehettek részt minden bizotságban. A konferencia közel négy hétig tartott D. C. Pinehas parlamenti képviselő, aki hatheti amerikai útjáról most érke­­zett vissza az országba, érdekes nyilat­­kozatban számolt be az Egyesült Álla­­mokban szerzett tapasztalatairól. Mint ismeretes, a képviselő az amerikai Miz­­ráchi meghívására utazott az! Újvilágba, mindamellett párttevékenységén kívül alkalma volt az amerikai zsidóság jelen­­tös tényezőivel is érintkezésbe lépnie. Az ezekkel folytatott beszélgetések alapján elmondotta, hogy Amerikában, ahol tel­­jes a gazdasági szabadság és erősen vi­­gyáznak a dolgozó ember jogaira is, azon kivül pedig a különböző szakszervezétek igen nagy erőt képviselnek, — az a zsi­­dó, aki Izráelben akarja befektetni a pénzét, egyáltalán nem fél az itteni Hisztadruttól, mert megszokta, hogy a munkás kellően meg tudja védeni az ér­­dekeit és jogait. Ezzel szemben az ame­­rikai zsidó !erősen idegenkedik és fél a kormány ellenőrzésétől és beavatkozásá­­tói, mert ilyesmi nincs Amerikában, ép­­pen mert ott teljes szabadság uralkodik a gazdasági kezdeményezés tekintetében. Az amerikai zsidó fél ettől a számára ismeretlen tényezőtől, mert alapjában­­véve semmit sem tud arról a szocialista rendszerről, amelyről Izraelben oly so­az esetben érvényes, ha az általános bé­­kés rendezés egy részét képezi. Úgyszintén világos, ^ hogy bármilyen tömegű menekült befogadását is vállalná a zsidó kormány — Izrael hozzájárulásaként a menekültkérdés elrendezéséhez, — ez a szám magábanfog­­lalja azokat az arab menekülteket, akik már^ visszatértek Izraelbe és Izrael arab polgárainak^ családtagjait, akik' most térnek vissza Izraelbe, hogy családjaikkal együtt élhessenek. • •problémáját beiktatta Truman kiizelkeleii tervébe s ennek ürügye alatt akar beavat • • kozni a közelkeietí népek életébe és sor .. sába. Ben Gurion kormánya washingtoni tak­­tusra teszi lépéseit. Ezért hajlandó híva­­latosan is hozzájárulni palesztinai területek nek Transzjordániához való csatolásához, hogy ezáltal meggátolja az önálló és demo­­krata arab állam felállítását. Pedig a­­mennyiben ezt az államot felállítanák, döntő formában járulhatna hozzá az arab mene­­kültkérdés megoldásához. A zaidó állam létérdeke, hogy az arab menekültkérdés megoldódjék. Ezért lausan­­nei küldöttségünknek kötelessége követel­­ni az UNO-határozatba foglalt elvek végre­­hajtását és egy. önálló arab állam felálli­­tását. Az összes menekültek vissztérnek! A .,Trójai faló“ ,cimü cikkében a Jejjiot Achronot azt állapit ja meg hogy végül is az összes arab menekültek visszatérnek íz­­ráelbe és ezt a lépést a zsidó politika fatá­­lis tévedésének tekinti. Csináljunk egy kis kalkulációt — irja a lap. — A zsidó állam kihirdetésekor 70 ezer arabunk volt. Két hónappal ezelőtt je­­lentette a külügyminiszter a parlamentben, hogy hála Istennek már 150 ezer arabunk van, vagy.s, hogy időközben 80 ezerrel gya­­rapodott az arab lakosság száma. A ,,csa­­iádi akció'’ folytán 30 ezer arab fog jön­­ni az országba, összesen tehát 110 ezer. Az uj zóna, átcsatolása révén további tizezer arabbal gazdagodunk — ez eddig összesen 120 ezer. Most lássuk, mi van az uj arab táborral, amelyet a lausannei tárgyalások alapján va­­gyünk hajlandó befogadni. Tel-Avivban száz ezerről sugdolóznak, de a jólinformált John Kimche 150—170 ezerre teszi ezek szá­­mát. Mi inkább Kimchének hiszünk. Ennek pe dig bárom oka van: 1. Kimche elsökézböl kapja információit, vagyis abból a kézből, a­­mely megkapta a zsidó állam javaslatait. 2. A Kimche száma közelebb áll az amerikai követeléshez — a kétszázezerhez és nagyon valószínű, hogy ha a kormány a menekültek kérdésében Washingtonhoz közeledett, a mi :avasiatunk sem lehet távol a washingtoni követeléstől. 3. Még akkor is, ha mi száz­­ezres^ ajánlatot tettünk, ez csak a kéz­­det. és 11a már feladtuk az elvet, — csak nem fogunk hajbakapni Amerikával 80 ezer arab menekült miatt... Ha e két számot — a 120 ezret és a 180 ezret — összeadjuk, ugy־e kiderül hogy 300 ezer arab menekültet fogad visz­­eza a zsídá állam? A gázai kerület és menekültjei A Iládor diplomáciai levelezője irja: A New-York Herald Tribune hire, mely sze­­rint Izráel kormánya közölte az amerikai kül ügyminisztériummal a menekültek pontos szá inát, akiket hajlandó visszafogadni, — úgy látszik, arra az információra támaszkodik, hogy Izrael hajlandó visszafogadni a gázai övezet menekültjeit, amennyiben ezt a vi­­«éket a zsidó állam területéhez csatolják. Amennyiben módunkban volt ezt az in­­formációt ellenőrizni, — folytatja a lap — a kormány hajlandó akceptálni a gázai ja­­vaslatot, csupán az a kikötése hogy álla­­pitsák meg a menekültek pontos számát. Izrael ugyanis nem akarja, hogy az arabok más helyről menekülteket szállítsanak át a gázai övezetbe. Igaz, hogy a kormány hajlandó a határkérdés letár־ . gyalása előtt foglalkozni a menekültek kér désével, de azt ahhoz a feltételhez köti, • hogy a határozatot csak a végső békés rendezés keretében hajtsák végre. A kormánynak ez a készsége a gyakorlatban nem jelenti azt hogy a kormány megváltoz­­tatta volna eredeti elvi álláspontját. Kirja­­körökben hangsúlyozzák, hogy minden en­­gedmény, amit Izrael hajlandó tenni, attól függ, mennyi megértést és jóindulatot fog nak az arabok ezzel szemben tanúsítani. Nem változott az eddigi álláspont! A továbbiakban a kormányhoz közelálló Hádor, a Mapáj hivatalos lapja a következő­két irja: Aba Even izraeli U'NO-födelegátus 1949 május 5-én közölte az ÜNO-val, egy ké­­söbbi időpontban pedig Moshe Shárét kül­­ügyminiszter bejelentette a parlamentben, hogy Izrael a menekültprobléma rendezését az általános békés elrendezés szerves ré­­szenek tekinti. A zsidó■ kormány álláspontja ma sem változott meg. Ezzel szemben az arabok álláspontja igenis megváltozott. Az arab államok Lausaoneban levő képvi­­.. seloi hajlandóságot mutatnak jelenleg a békés rendezésre, ezért jelentette be a . .zsidó kormány abbeli készségét hogy a .. tartós békére vonatkozó tárgyalások ke­­rétében tárgyaljon a>: arab menekültek problémájáról. Világos azonban, hogy ennek a kérdésnek bár milyen formában való megoldása csak abban Mit végzett a zsidó delegáció a nemzetközi munkaügyi konferencián H ÁZhoz szállítással 01BEhe BE n IP19II UKIliiKBBU PHEHIIEl ׳mii......■יי......mim.....mii.......mii.......mim..........!1...........mimi.......1........ felveszünk előfizetéseket Jaffán kora reggeli kézbesítéssel Mi riasztotta el az amerikai zsidókat az izraeli tőkebefektetéstől? D. C. Pinehas parlamenti képviselő beszámolója az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatairól

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék