Uj Kelet, 1949. augusztus (32. évfolyam, 294-319. szám)
1949-08-01 / 294. szám
. 2 • •problémáját beiktatta Truman kizelkeleti tervébe s ennek ürügye alatt akar beavat • kozni a közelkeleti népek életébe és sorsába. Ben Gurion kormánya washingtoni taktusra teszi lépéseit. Ezért hajlandó hívalatosan is hozzájárulni palesztinai területeknek Transzjordániához való csatolásához, hogy ezáltal meggátolja az önálló és demokrata arab állam felállítását. Pedig amennyiben ezt az államot felállítanák, döntő formában járulhatna hozzá az arab menekültkérdés megoldásához. A zsidó állam létérdeke, hogy az arab menekültkérdés megoldódjék. Ezért lausannei küldöttségünknek kötelessége követelni az UNO-határozatba foglalt elvek végrehajtását és egy önálló arab állam felállítását. Az összes menekültek vissztérnek! A ,,Trójai faló“ ,című cikkében a Jejjiot Acronot azt állapítja meg hogy végül is az összes arab menekültek visszatérnek Izraelbe és ezt a lépést a zsidó politika fatális tévedésének tekinti. Csináljunk egy kis kalkulációt — írja a lap. — A zsidó állam kihirdetésekor 70 ezer arabunk volt. Két hónappal ezelőtt jelentette a külügyminiszter a parlamentben, hogy hála Istennek már 150 ezer arabunk van, vagyis, hogy időközben 80 ezerrel gyarapodott az arab lakosság száma. A ,,családi akció"’ folytán 30 ezer arab fog jönni az országba, összesen tehát 110 ezer. Az új zóna, átcsatolása révén további tízezer arabbal gazdagodunk — ez eddig összesen 120 ezer. Most lássuk, mi van az új arab táborral, amelyet a lausannei tárgyalások alapján vagyunk hajlandó befogadni. Tel-Avivban százezerről sugdolóznak, de a jól informált John Kimche 150—170 ezerre teszi ezek számát. Mi inkább Kimchének hiszünk. Ennek pedig három oka van: 1. Kimche első kézből kapja információit, vagyis abból a kézből, amely megkapta a zsidó állam javaslatait. 2. A Kimche száma közelebb áll az amerikai követeléshez , a kétszázezerhez és nagyon valószínű, hogy ha a kormány a menekültek kérdésében Washingtonhoz közeledett, a mi javaslatunk sem lehet távol a washingtoni követeléstől. 3. Még akkor is, ha mi százezres ajánlatot tettünk, ez csak a kezdet, és 11a már feladtuk az elvet, — csak nem fogunk hajbakapni Amerikával 80 ezer arab menekült miatt... Ha e két számot — a 120 ezret és a 180 ezret — összeadjuk, ugye kiderül hogy 300 ezer arab menekültet fogad viszsza a zsidó állam? A gázai kerület és menekültjei A Sládor diplomáciai levelezője írja: A New York Herald Tribune híre, mely szerint Izrael kormánya közölte az amerikai külügyminisztériummal a menekültek pontos számát, akiket hajlandó visszafogadni, — úgy látszik, arra az információra támaszkodik, hogy Izrael hajlandó visszafogadni a gázai övezet menekültjeit, amennyiben ezt a vidéket a zsidó állam területéhez csatolják. Amennyiben módunkban volt ezt az információt ellenőrizni, — folytatja a lap — a kormány hajlandó akceptálni a gázai javaslatot, csupán az a kikötés, hogy állapítsák meg a menekültek pontos számát. Izrael ugyanis nem akarja, hogy az arabok más helyről menekülteket szállítsanak át a gázai övezetbe. Igaz, hogy a kormány hajlandó a határkérdés letárgyalása előtt foglalkozni a menekültek kérdésével, de azt ahhoz a feltételhez köti, hogy a határozatot csak a végső békés rendezés keretében hajtsák végre. A kormánynak ez a készsége a gyakorlatban nem jelenti azt hogy a kormány megváltoztatta volna eredeti elvi álláspontját. Kirjakörökben hangsúlyozzák, hogy minden engedmény, amit Izrael hajlandó tenni, attól függ, mennyi megértést és jóindulatot fognak az arabok ezzel szemben tanúsítani. Nem változott az eddigi álláspont! A továbbiakban a kormányhoz közelálló Háder, a Mapáj hivatalos lapja a következőket írja: Aba Even izraeli UNO-fődelegátus 1949 május 5-én közölte az UNO-val, egy későbbi időpontban pedig Moshe Sháret külügyminiszter bejelentette a parlamentben, hogy Izrael a menekültprobléma rendezését az általános békés elrendezés szerves részének tekinti. A zsidó■ kormány álláspontja ma sem változott meg. Ezzel szemben az arabok álláspontja igenis megváltozott. Az arab államok Lausanneban levő képviselői hajlandóságot mutatnak jelenleg a békés rendezésre, ezért jelentette be a . .zsidó kormány abbeli készségét hogy a .. tartós békére vonatkozó tárgyalások keretében tárgyaljon az arab menekültek problémájáról. Világos azonban, hogy ennek a kérdésnek bármilyen formában való megoldása csak abban Hétfő, 1949 augusztus I UJ KELET Irak feltételeket szab a haifai finomító petróleumellátásának A bagdadi rádió tegnap reggel közölte az iraki gazdaságügyi miniszter, dr. Dia Jafr nyilatkozatát, amely első ízben ismereti az iraki kormány hivatalos álláspontját a haifai petróleumfinomító nyerskőolajjal való ellátásának feltételeiről. A miniszter tudvalévően a napokban tért vissza Londonból, ahol az iraki kormány nevében tárgyalásokat folytatott az Iraki Petróleumtársaság igazgatóságával és az angol kormánytényezőkkel arról, hogy Irak a jövőben nagyobb részesedést kapjon a mossuli petróleummezők kitermelési hasznából. Jafr szerint hivatalosan ugyan még nem tárgyaltak arról, hogy Irak ismét megindítsa a nyers kőolaj szállítást a petróleumvezetéken keresztül Haifa számára, de ha napirendre kerülne a kérdés, Irak a következő feltételeket állítaná: 1. Akkó arab város legyen az UO 1947 évi határozata szerint ésazonkívül biztosítsanak szabad átjárástHaifa és Akkó között UNO felügyelet alatt. 2. A pertóleumfinomítók kerüljenek nemzetközi felügyelet alá. 3. Jöjjön létre a béke az arab államok és Izrael között, mert a jelenlegi körülmények között Irak nem hajlandó munkaalkalmat nyújtani ezer ,és ezer „ellenséges” zsidónak. Mit végzett a zsidó delegáció a nemzetközi munkaügyi konferencián Néhány nappal ezelőtt visszatért Genfből a zsidó államnak a nemzetközi munkakonferenciára küldött delegációja. Ennek a nemzetközi szervezetnek az alapszabályai értelmében a bizottságot a kormány, a munkásszervezetek és a munkaadók megbízottaiból kellett összeállítani. Ezen a konferencián, amely a 32-ik volt a szervezet életében, 50 állam képviseletében 550 kiküldött és jogtanácsos vett részt. A küldöttségek nagy része külön titkárságot is fenntartot. Úgy hogy a küldöttségek átlagos létszáma 11 ember volt. Izraelből egy öttagú bizottság indult a konferenciára és hozzájuk csatlakozott még két már külföldön tartózkodó megbízott. A konferencia munkáját 12 bizottság végezte. A zsidó delegáció tagjait több bizottságba választották be, de a küldöttség kis létszáma miatt nem vehettek részt minden bizotságban. A konferencia közel négy hétig tartott és nyolc nemzetközi munkaügyi egyezményt valamint négy javaslatot hagyott jóvá. Az egyezmények és a jóváhagyott javaslatok a szakszervezeti tömörülés, valamint a kollektív szerződésre vonatkozó tárgyalások jogával, a kivándorló munkások védelmével, a munkaközvetítésért illetéket szedő közvetítő irodák kérdésével, a búvárok munka feltételeivel a pályaválasztási tanács kérdésével és a munkabér védelmével foglalkoztak. A szakszervezet alkotmánya értelmében, ami Izraelt is kötelezi, a kormánynak egy éven belül tanulmányoznia kell és az iletékes állami intézmény által jóvá kell hagyatni az egyezményeket. A konferencián a nemzeközi munkaszervezet működésével kapcsolatban is fontos határozatokat hoztak. A most lefolyt konferenciát a szervezet egyik legeredményesebb konferenciájának minősítik. HÁZhoz szállítással 01 BE he BEn IP 19 I UKIKi KBBU PHEHN El ׳ mii......■יי......mim.....mii.......mii.......mim..........1 1...........mimi.......1........ felveszünk előfizetéseket Jaffán kora reggeli kézbesítéssel Mi riasztotta el az amerikai zsidókat az izraeli tőkebefektetéstől? D. C. Pinehas parlamenti képviselő beszámolója az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatairól D. C. Pinehas parlamenti képviselő, aki hatheti amerikai útjáról most érkezett vissza az országba, érdekes nyilatkozatban számolt be az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatairól. Mint ismeretes, a képviselő az amerikai Mizrachi meghívására utazott az Újvilágba, mindamellett párttevékenységén kívül alkalma volt az amerikai zsidóság jelentős tényezőivel is érintkezésbe lépnie. Az ezekkel folytatott beszélgetések alapján elmondotta, hogy Amerikában, ahol teljes a gazdasági szabadság és erősen vigyáznak a dolgozó ember jogaira is, azon kívül pedig a különböző szakszervezetek igen nagy erőt képviselnek, az a zsidó, aki Izraelben akarja befektetni a pénzét, egyáltalán nem fél az itteni Hisztadruttól, mert megszokta, hogy a munkás kellően meg tudja védeni az érdekeit és jogait. Ezzel szemben az amerikai zsidóerősen idegenkedik és fél a kormány ellenőrzésétől és beavatkozásától, mert ilyesmi nincs Amerikában, éppen mert ott teljes szabadság uralkodik a gazdasági kezdeményezés tekintetében. Az amerikai zsidó fél ettől a számára ismeretlen tényezőtől, mert alapjábanvéve semmit sem tud arról a szocialista rendszerről, amelyről Izraelben oly sokat nyilatkoznak. Pinehas szerint ׳ ezek a szocialista államról szóló nyilatkozatok nagyon sok amerikait riasztottak el és komoly, sok munkába fog kerülni, amíg sikerül az Amerikában keletkezett téves és rossz benyomást eloszlatni. Az amerikai Gyűjtőakció gyenge eredményével kapcsolatban a képviselő arról győződött meg, hogy az akció vezetői súlyos hibát követtek el tavaly, amikor azt hirdették, hogy az 1948—49. évi gyűjtés az utolsó lesz. Most már bebizonyosodott, hogy ez tévhit volt, de rengeteg ember komolyan vette és minthogy a gazdasági helyzet is leromlott időközben, kivonta magát az akcióra való hozzájárulás alól. De — tette hozzá Pinehas képviselő — a zsidó államnak nem csak az amerikai zsidóság pénzbeli adományaira és tőkebefektetésére van szüksége, hanem magára a zsidóságra is, amelyet az amerikai gálut egyre jobban eltávolít a néptől. Az amerikai zsidóságban sok a kezdeményező erő és a tehetség, amely nagy hasznára lehet az épülő zsidó államnak és az ottani zsidókat be is lehetne kapcsolni az államépítésbe, de nem lehet számításon kívül hagyni, hogy az amerikai zsidó megszokta és szereti, ha munkájának a gyümölcsét is látja és ezt a zsidó államban is biztosítani kell számára. Pinehas képviselő egyébként megbeszélést folytatott a zsidó állam washingtoni nagykövetségén és newyorki követségén beosztott gazdasági képviselőkkel és a pénzügyminiszter felkérésére tanulmányozta a munkarendszerüket, amiről be is fog számolni a minisztériumnak. Befejezésül elmondotta, hogy E. Geller amerikai képviselő augusztusban, vagy szeptemberben ismét ellátogat Izraelbe. az esetben érvényes, ha az általános békés rendezés egy részét képezi. Úgyszintén világos, hogy bármilyen tömegű menekült befogadását is vállalná a zsidó kormány — Izrael hozzájárulásaként a menekültkérdés elrendezéséhez, — ez a szám magában foglalja azokat az arab menekülteket, akik már visszatértek Izraelbe és Izrael arab polgárainak családtagjait, akik most térnek vissza Izraelbe, hogy családjaikkal együtt élhessenek. RÁDIÓ!1 6.50: torna, 7: hírek és élelmezési hírek, 7.15: klasszikus hanglemezek, 7.45: René Benedetti hegedűhangversenye, 10.30: népdalok, 11: operarészletek, 12: négykezes zongoraszámok (Hambro és Zaida, az Amerika Hangja felvételei), 12.30: a legújabb hanglemezek a kórházak és üdülőtelepek műsorában, 13: a Kol Jiszráel katonarovata (énekkar), — 13.30: hírek, 13.45: a háziasszony rovata, 14: angol hírek, 15: francia hírek, —,16: szórakoztató zene, 16.30: Rimszkij-Korzakov-hangelmezek, 17: a Kol Jerusolájim zenekarának könnyű zenei műsora (S. Prokopjef: Két tánc a Rómeó és Julia—balettből; Morton Gold: Éjszakai dal; Pierné: Kis arcok közelednek; Stolz és Benaczki-részletek a Fehér ló című operettből, — 17.30: a Kol Jerusalájim könnyű klasszikus zeneszámai, 17.30: a Kol Jiszráel vonósnégyese (Mozart: 1. sz. kvartettje Sol-minorban, M. Parness, W. A. Schocken, Rina Kun és Moshe Lusztig előadásában), 18: hírek, 18.30: a Kol Jerusalájim zenei műsora és munkásrovata, 18.30: a Kol Jiszráel ifjúsági adása, 19: munkásrovat, — 19.45: Tenáchrészletek (Misié 27—28), 20: a katonák aktuális kérdései, 20.30: hírek, 20.45: a Kol Jerusalájim heti talmud-leckéje, 21.10: Jeruzsálemi zongoristák hangversenye (Alfred Scherzer előadja Schubert Si-major szonátáját), 21.45: G. Rosen svájci élelmezési szakértő előadása a cenáról és a drágasági indexről, 22: Simson Neumann bariton-énekes héber dalai, 22.15: jiddisnyelvű adás a gálát részére, 22.30: angol hírek, 22.45:kedvenc hanglemezek, 23: héber hirösszefoglalás, 23.05: hanglemezek. SZÍNHÁZ —MOZI Színházak műsora : Hétfő: HABIM: Szentivánéji álom (Tel-Aviv). OHEL: Solon Lydiában (Tel-Aviv). Selyem és kenyér (Rámátájim). TEATRON KAMERI: Csak tegnap született. (Bemutatóelőadás, Tel-Aviv, Mugrabi 8.30). Mozik műsora: TEL-AVIV. ALLENBY: Szindbád. EDEN: A rejtélyes sziget. ESZTER: Bajazzók. GANRENA: Extázis. MIGDALOR: A két árva. MUGRABI: Egy nevelőnő naplója. OFIR: A boldogság varázsa. ORION: Gyanakvás nélkül. SDEROT: Baj van a nőkkel. RÁMÁT GAM: RÁMÁT: Az ideális férj. GIVATÁJIM: Lang ist der Weg.