Uj Kelet, 1949. szeptember (32. évfolyam, 320-344. szám)
1949-09-01 / 320. szám
ז,י£ ÚJ KELET Cafctörtök, 1949 szeptember 1. Ma tíz éve Ma tíz éve, hogy a második világháború lavinája megindult, s ha átfutjuk az ujságokat az az érzésünk, hogy ugyanott tartünk ahonnan tíz évvel ezelőtt elindultunk. Csapatösszevonások, idegháború, két részre oszlott világ, politikai frontok, azonkívül igazi háború itt-ott: Görögországban, Kínában. Azember mégis megáll és visszanéz. Akarva, nem akarva felidézi azt a szeptember elsejét, amely felejthetetlen marad. Az a szeptember elseje . .. Hajnali négy órakor német csapatok lépik át a lengyel határt. A varsói francia követ közli az eseményt Párissal reggel 8 óra 20 perckor. Előző nap augusztus 31-én déli 12 és egy óra között az olasz külügyminiszter, Ciano gróf sürgősen a római angol és francia követhez fordul azzal a kérdéssel, hogy kormányaik beleegyezésüket adnák-e ahhoz, hogy Mussolini szeptember 5-ére egybehívjon egy franciaangol-olasz és német békekonferenciát Párisban, abból a célból hogy ״ a versaillesi szerződés azon pontjait, amelyek surlódásokat kiesnek elő, újból megvizsgálják.“ Mussolini csak akkor volt hajlandó Németországot meghívni, ha Anglia és Franciaország beleegyezésüket adják. Ciano meghívását augusztus 31-én délben 1 óra 5 perckor adták át telefonon Párisban. Szeptember elsején reggel 10 óra 30 perckor George Bonnet francia külügyminiszter telefonál a londoni francia követnek és arra kéri hogy adja át az angol kormánynak a francia kormány válaszát helybenhagyás végett. A londoni francia követ 11 órakor közli Bonnet-et, hogy az angol kormány elvileg elfogadja az olasz javaslatot és hajlandó szeptember 5-én leülni a németekkel tárgyalni. 11 óra 45 perckor Bonnet a saját kormánya nevében elfogdaja Mussolini meghívását, azonban megjegyzi, hogy ne döntsenek semmi olyan nagyhatalom dolgai fölött, mely nem vesz részt a konferencián. Bonnet kéri hogy a döntések alaposak, és véglegesek legyenek. Déli 12 óra 45 perckor a római francia követ közli Bonnet-et. Ciano kijelentette, ha Páris felelősséget vállal azért, hogy Varsó résztvesz a konferencián, Olaszország hajlandó Hitlerhez fordulni ezügyben. Délután 5 óra 30 perc. A londoni francia követ közli Párissal, hogy Anglia utasítást adott követének közölje Németországgal, hogy Anglia betartja kötelezettségeit Lengyelországgal szemben ha nem adnak megfelelő garanciákat a támadás megszűntetésére és a német hadsereg lengyel területről való kivonására. Franciaország csatlakozik az angol felhíváshoz. Délután 6 óra. A berlini francia követ átadja a két figyelmeztetést a német kormánynak. Délután 6 óra 25 perc. Bonnet francia külügyminiszter arra kéri varsói követét, kérdezze meg a lengyel kormányt, hajlandó-e a római békekonferencián résztvenni. Esti 9 óra, Ciano közli a római francia követtel: Mussolini habozik a békekonferencia ajánlatával Hitlerhez fordulni, mert Hitler azt válaszolhatja hogy a békekonferencia megvonja tőle győzelme gyümölcsét. A francia követ megtáviratozza Clano válaszát Parisba. Esti fél 10. A varsói francia követ közli Beck lengyel külügyminiszter válaszát: ,,Akaratunk ellenére háborús helyzetben vagyunk. Nem békekonferencia gondolata, hanem közös védekezés lehetősége foglalkoztasson mindnyájunkat." E sürgöny éjjel negyed 3-kor ért Parisba. Éjjel 11 óra. A londoni francia követ közli Bonnet-vel lord Halifax véleményét, amely rövid és welses: ״ Nem lehet tovább hűzni a dolgot.“ Halifax indítványozza, közölni kel a két berlini követtel: ״ Anglia és Franciaország háborút viselnek Németországgal, amennyiben nem érkezik kielégítő válasz az aznapi figyelmeztetésre.“ Éjfél után. Havas iroda közli hogy az olasz kormány békekonferenciát ajánlott az európai politikai helyzet rendezésére. Ez történt a diplomáciai fronton 1939 szeptember elsején. Pontosabb az, ami aznap a hadvonalon történt. Sokszáz német bombázó támadta meg a lengyel városokat. Szkladkovszky generális, aki később itt Tel- Avivban élt mint menekült és vele együtt Lengyelország vezető férfiai, nem hitték, hogy a veszély olyan közeli. Ma tíz éve született a ,,blitz“. 54 náci hadtest, köztük hét páncélos rontott Lengyelországra nyugatról, északnyugatról és délről, a keletporoszországi erdőktől egészen a szlovák hegyekig. Anglia, Franciaország és Lengyelország 1939 szeptember elsején egymillió 450 ezer katonával rendelkezett. Németország 850 ezer katonájával szemben. Nem ez volt a döntő. Németország készült a háborúra a szövetségesek pedig nem készültek. Nekik nem voltak páncélos hadoszlopaik. Azonkívül valószínű, hogy Németországnak a háború kitörésekor 12 ezer különfajta repülőgépe volt, a német gyárak 1200 gépet gyártottak akkor havonta. A szövetségeseknek nyolcezer repülőgépük volt és legfeljebb 7 800-at tudtak gyártani havonta. Nem kevesebb, mint négyezer német repülőgép jelent meg egy- Amerika éber figyelemmel kíséri a Sztálin és Tito között folyó párbajt“ — jelentette ki Acheson amerikai külügyminiszter Washington. (—) Dean Acheson amerikai külügyminiszter ma kijelentette, hogy a jugoszláv határról jelentett orosz csapatmozdulatok a Balkánon beindított idegháború szerves, részét alkotják. A külügyminiszter közölte hogy az Egyesült Államok éber figyelemmel kísérik a Sztálin és Tito marsall között folyó párbajt és a belgrádi amerikai, angol és francia követek állandó informatív tanácskozásokat folytatnak. Arra a kérdésre hogy az amerikai kormány fog-e fegyvereket küldeni Jugoszláviának, Acheson kijelentette, hogy Jugoszlávia nem fordult ilyen kéréssé Amerikához és ezért az amerikai kormány nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel Acheson végül örömének adott kifejezést a görög kormánycsapatok sikerei fölött és tiltakozott az ellen hogy Albánia még mindig megengedi, hogy a görög kommunista gerillák átlépjék határait, ott felfegyverkezzenek és újracsoportosítsák erőiket. Belgrád (AFP). A külső jelek szerint Jugoszláviában nem keltettek semmiféle idegességet azok a hírek, amelyek szerint Temesváron, a román-jugoszláv határ közelében két orosz páncélos hadosztályt összpontosítottak. Ezek a hírek kiegészítik az előző héten terjesztett jelentéseket, hogy Magyarországon is csapatösszevonások történtek, nem messze a jugoszláv határtól. Komoly és illetékes helyen kijelentették hogy Jugoszlávia nem tett semmiféle különleges katonai intézkedést a Magyarország felé eső határvidéken és úgy látszik, ugyanez vonatkozik a román határ közelében fekvő körzetekre is ahonnan semmiféle katonai intézkedésekről, vagy csapatmozdulatokról nincs jelentés. Oroszország általában féltékenyen őrzi csapatmozdulatainak titkát, viszont a Magyarországon és Romániában állítólag végrehajtott csapatösszevonásokra vonatkozó híresztelések pontosan ugyanabban az időben keltek szárnyra amikor Szófiában összeült a Kominform államok katonai konferenciája és a Kominform gazdasági értekezlete. Ezért van az, hogy Belgrádban sok külföldi megfigyelő mindezekben a hírekben jól hangszerelt megfélemlítési hadjáratot lát Jugoszlávia ellen, amivel Moszkva nyilvánvalóan olyan lélektani hangulatot szándékozik teremteni, amely Jugoszláviát esetleg valamilyen elhamarkodott akcióra késztetheti és azt nagyszerű ürügynek lehessen majd felhasználni. A külföldi megfigyelők azonban egyetértenek abban, hogy a Kominform ismeretes határozata óta Jugoszlávia a legnagyobb önuralmat mutatja és sohasem ragadtatta magát arra hogy megtorolja azt a számtalan provokációt amely érte. Ugyanakkor a megfigyelők rámutatnak arra is, hogy Oroszország távolról sincs felkészülve egy újabb Balkán-háború kockázatának vállalására, amelynek nemzetközi következményei végzetesek lehetnek a Szovjetunióra. A jugoszláv szakszervezetek szerdán reggel cikket közöltek a jugoszláv hadsereg szerepéről ,,a szocialista haza védelmében“. A cikk többek között a következőket mondja: ״ A hadsereg ma a mi legfőbb villámhárítónk Moszkva ügynökeinek a Kominform országaiban folytatott tevékenységével szemben és megakadályozza őket abban, hogy a Kominform céljait megvalósíthassák. Hadseregünk mindenkor készen áll arra, hogy szembeszálljon a függetlenségünk megsértésére irányuló minden kísérlettel szemben, bárhonnan jöjjön is.“ A cikk idézi Tito marsall Skapljéban tartott legutóbbi beszédének következő szavait: — Készek vagyunk minden provokáció kivédésére és országunk megvédésére mindazokkal szemben, akik kísérletet tennének arra hogy Jugoszláviában lelassítsák a szocializmus kiépítését. Mindenkit, aki területi intengritánsunkat fenyegeti, ellenségnek tekintünk. London, (AFP): Az angol fővárosban a legnagyobb figyelemmel kísérik az oroszjugoszláv viszony fejleményeit. London illetékes köreiben ugyan nem zárják ki egy Tito marsall ellen irányuló belső, vagy külső puccs lehetőségét de ugyanakkor rámutatnak arra, hogy az az akció, amellyel Moszkva előző jegyzékében megfenyegette Belgrádot, még nem valósult meg. Ezenkívül azt is megállapítják, hogy a tegnap közzétett újabb jegyzék hangja nem élesebb, mint az előzőé. A valóságban az előző jegyzék volt az amely — az ultimátumtól nem sokban különböző tartalmával — arra a feltevésre vezetett, hogy rövidesen valamilyen akció fogja követni. De tettek helyett a Kreml egyelőre megelégedett azzal, hogy újabb jegyzéket intézett Belgrádhoz. Ami az egész Európát keresztül-kasul bejáró híreket illeti, hogy a Szovjet, vagy a hozzátartozó államok csapatokat vonnak össze Jugoszlávia határain Londonban nem akarnak elhamarkodott véleményt alkotni a jelentőségükről, mielőtt megfelelő értesülések lennének elérhetők ebben a vonatkozásban. Megállapítják azonban, hogy ezekkel a hírekkel, bármennyire valótlanok, vagy szándékosan eltúlzottak lennének is a Kreml a belgrádi vezetők idegeit akarja próbára tenni. Mindaddig, amik idegen csapatok nem lépik át Jugoszlávia határait, Londonban a legnagyobb tartózkodást és önuralmat tartják szükségesnek, ma még jobban, mint bármikor. A szerda délutáni angol lapok belgrádi jelentések alapján ugyancsak azt írják hogy orosz páncélos hadosztályokat összpontosítanak a jugoszláv határ mentén. Az angol külügyminisztériumban kijelentették, hogy az erre vonatkozó hírekre még nem lehet megerősítést kapni. Kijelentik azonban, hogy nagyon nehéz megtudni, mi történik a „vasfüggöny“ mögött. Ezzel kapcsolatban további jelentést várnak Sir Charles Peake belgrádi angol nagykövettől, aki az utolsó három hét alatt majdnem állandó ösezeköttestesben volt a londoni külügyminisztériummal. ! ־ ÖT ÉV ALATT MEGKÉTSZEREZIK JERUZSÁLEM LAKOSSÁGÁT Dr Jszráél Goldstein szerint a jövőben havonta 15.000 ember fog alijjizni London, (STA). Jiszráél Goldstein dr, a Szochnut volt kincstárnoka Amerikába való utazása előtt kijelentette, hogy a jövőben szerte Lengyelország fölött ma tíz éve. Három oldalról indult meg a támadás Varsó ellen: Keletporoszország, Pomeránia és von Rundstedt vezetésével dél irányából. Nyugatlengyelországnak nem volt természetes védekezési lehetősége repülőgépek és páncélosok, második és harmadik hadvonal nélkül, könnyű dolguk volt a németeknek. Még a szerencse is az erősebbnek kedvezett. Az őszi eső késett és a német páncélosok kedvük szerint száguldhattak a lengyel országutakon. Ma tíz éve. Pár éve, hogy befejeződött és nem lehet tudni, mikor kezdődik újra. Ami a zsidókkal ebben a háborúban történt annak nem szabad többé megismétlődnie. Ne legyen zsidó abban az Európában, mely a harmadik világháború hadszíntere lesz. Fogadjuk ezt meg 1949 szeptember elsején. Dr Feuerstein Emil, mintegy 15.000 ember fog havonta Izraelbe alistázni. A továbbiakban elmondotta, hogy Németország amerikai övezetében a zsidók kártalanítására megjelent törvény elő fogja segíteni az izraeli magántőkebefektetéseket. A Jeruzsálemre vonatkozó munkaterv célja, hogy öt éven belül megkétszerezzék a főváros lakosságát. Izraelben — folytatta dr Goldstein — a közhangulat őszintén akarja az Angliával való kapcsolatok újrafelvételét. Az izraeli kivitel főcikkei a narancs, könyvek, kálisó, finommechanikai termékek, míg újabban amerikai üzemek állandóan folytatják gépalkatrészüzemek létesítését az országban amelyek az egész Közelkeletet ki fogják szolgálni. Magyarországgal most folynak tárgyalások korlátozott számú kivándorlásról, a legfontosabb azonban Izrael számára a nyugati országok ifjúsági elemeinek alistája lenne. Az északafrikai zsidók nagy problémát is jelentenek, mert ez a zsidóság új nevelésre szorul az országban. Kik utazhatnak külföldre kiutazási engedély nélkül? Hírt adtunk arról, hogy a keddi minisztertanács foglalkozott a kiutazási engedélyek kérdésével és elhatározta, hogy bizonyos esetekben mentesíti az utasokat az előzetes engedélytől. A határozattal kapcsolatban nem jelentek meg eddig részletek. A Hádor arról értesül, hogy elvi jelentőségű döntésről van szó. Eddig ugyanis minden külföldi utazáshoz engedélyre volt szükség amely rengeteg utánjárást igényelt. A kormány meg akarja könnyíteni a kiutazást elsősorban azok számára, akik bizonyos időn belül nem bírtak beleilleszkedni az ország életébe és emiatt határozták el hogy elhagyják az országot. Ugyanakkor korlátozni fogják a hadköteles korban levő megyének kiutazását, úgyszintén megszigorítják azoknak az átutazását sartóik külföldi útjukhoz idegen valutát igényelnek. 11 RÁDIÓ Ís 6.45: Máh tovu, 6.50: torna, 7: hírek és élelmezési hírek, 7.15: könnyű klaszszikus zene, 7.45: Jarmilla Novotná szopránénekesnő hangversenye, 8.15: keleti zene, Rahamim Amár (hegedű) előadásában, 10.30: hangverseny ifjú nyaralók számára, — 11 נ délelőtti hangverseny (Dvorzsák: Szerenád vonóshangszerekre; Liszt: 2. számú hangverseny La majorban zongorára és zenekarra, Egon Petri magánszámaival; Liszt: Szimfonikus költemény), 12: hegedűhangverseny, 12.30: operarészletek a kórházak és üdülőtelepek műsorában, 13.30: hírek, 13.45: a háziasszony rovata, 14: angol hírek, 15: francia hírek, 16: szórakoztató zene, 16.30: hanglemezek, 17.15: Naftali Áháróni akkordeon-hangversenye, 17.30: a Kol Jerusalájim zenei műsora az ifjúság részére, 17.30: a Kol Jiszráél szonátahangversenysorozatának folytatása, Moshe Parness és W. A. Schocken előadásában (Paul Riesenfeld és A. Willner egy-egy szonátája két hegedűre), 18: hírek, 18.15: könnyű zene, 18.30: Eszter Gamabielit gyermekdal-műsora a Kol Jiszráél ifjúsági adásában, 19: munkásrovat, 19.45: Tenách-részletek (Eszra 3-4, csak rövidhullámon), 20: a Kol Jiszráél katonarovata, 20.30: hírek, 21: Glinkalemezek a Kol Jerusolájimban, 21: a Kol Jiszráél talmudleckéje (Szanhedrin). — 21.45: a Kol Jerusolájim zenekarának operettműsora. Úri Cifront magánszámaival, 21.45: a Kol Jiszráél közvetítése Bat Dalim (Haifa) 25 éves jubileumi ünnepségeiről, 22.16: jiddisnyelvű adás a gálitt részére, 22.30: angol hírek, 22.45: könnyű zene, 23: hirösszefoglalás, 23.05: könnyű zene. SZINHÁZ-MOZI ZRILL MOZI Mán (a főpoetánál) megnyílik szombaton, szept. 3. a nagy, színes, zenés filmslégerrel: SEHEREZADE DALA Yvonne De Carlo és Brian Donley) A legújabb híradók. — Naponta két előadás. — Minden pénteken jegyek elővételben szombatra. A következő műsor: Egy éjszaka a Paradicsomiba• merle oberonnal Színházak műsora Csütörtök: HABIMA: Szentivánéji álom (Haifa, Armon, 6 és 9 órakor) TEATRON KAMERI: Pantomim-előadte (Tel-Aviv, 8 óra 30 perckor) HAMATATE: A negevi vadállatok a ▼9־ rosban (Jeruzsálem, Cion-terem, 3.80 és 9 órakor) Mozik műsorát TEL-AVIV: ALLENBY: Sztrogoff Mihály EDEN: A szép Natália ESZTER: A sors keze GAN RENA: Cosahabana MIGDALOR: Utolsó Ut MUGRABI: Az eszeveszett Mr. James OFIR: A tavasz pompája ORION: Az üldözött SDEROT: A Sternwood család titka JAFFA: JAFOR: A cowboyok királya NOGA: Egy asszonyi arc RAMAT-GAN: RAMA: A rozáliai törpék előadása GIVATAJIM: NOGA: Két lobogó alatt