Uj Kelet, 1949. október (32. évfolyam, 345-369. szám)

1949-10-02 / 345. szám

DÍJ KELET Vasárnap, 1949 október 2. Az Irakkal való egyesülés jegyében indulnak a szíriai választások Egyiptomban a közelkeleti angol befolyás túlzott növekedésétől tartanak az unió megvalósulása esetén az arab népek egyetemes érdeke szem­­pontjából. Az egyik kairói lap megírja, hogy Irak kiskorú királyát, II. Feisalt, teljesen angol szellemben nevelik egy előkelő londoni iskolában. A kairói sajtó közléseit megerősíteni látszik az a hír, amely szerint Adul Illa, Irak régenshercege október 5.én hvata­­los látogatásra Szíria fővárosába, Da­­maszkuszba érkezik. A szíriai kormány nagy ünnepségek keretében akarja fo­­gadni a régensherceget és az erre irá­­nyuló előkészületek már folyamatban is vannak. New.York (STA). — A New­ Yorki Times beiruti jelentése szerint a Liba­­nonban működő Szíriai Nemzeti Párt, amely eddig makacsul ellenezte Szíriá­­nak Irakkal vagy Transzjordániával való fúzióját, nyilatkozatot tett k­özé mely szerint a párt támogatja a Szíriával és Irakkal való politikai, katonai és gazda­­sági egyesülés tervét. A párt ezután min­den erejét latba veti annak a szervnek a megteremtésében, amely a két ország figyelt közösen intézné a jövőben. Beirut (APP): — Libanonban lezaj­­lott a kormányválság. Mint előrelátható volt, az új kormányt is Riad el Solh ala­kította meg. Az új kormány összetétele alig különbözik a régitől. Hamid Paran,­gie külügyminiszter kivételével az ösz­­szes volt miniszterek benne vannak az új kormányban is, amelybe két új poli­­tikus lépett be és pedig a maronita dr. Raif Belama és a drúz Bahige Taki al- Din. Nem valószínű, hogy Libanon poli­­tikája bármilyen változást is szenvedne a kormány átszervezése következtében. Kairó (APP): — Az egyiptomi sajtó szombati számai behatóan foglalkoznak a küszöbönálló szíriai képviselőválasztá­­sokkal és nem rejtik el aggodalmukat ama jelenség fölött, hogy a választási propaganda középpontjában Szíria és Irak uniójának kérdése áll. A lapok ki­­hangsúlyozzák, hogy az Irakkal való egyesülés törekvése azért erősödött meg mert Szíria ezzel akarja parírozni azt a veszedelmet és fenyegetést, amelyet a zsidó állam léte jelent számára. Ugyan­­akkor megállapítják a lapok, hogy az unió megvalósítása lényegesen megnő, vélné Anglia befolyását a Közelkeleten, ami viszont egyáltalán nem kívánatos A jól szabott férfiing, pizsama és reggeli kabát csak THE GENTLEMAN divatüzletben (AZ EMELETEN) HAIFA, HERZL­ UTCA 40. Közvetlen tárgyalások lesznek Izrael és Transzjordánia között K­akáá el-Garhije 1200 menekültjének ügyében . Vádi Tukin kérdésében h­atárkigazítási lehetőségekről tárgyalnak . Lezárták a germadani incidenst A kormány sajtóirodája közli: Az iz­­rael-transzjordániai vegyes fegyverszü­­neti bizottság pénteken megtartott ülé­­sén tárgyalták Vádi Fukin, Bákáá­el, Garbije és Garmadan kérdését. Váádi Fukin ügyében megállapítot­­ták, hogy az albizottság, amely Váádi Fukin lakosainak visszatérési lehetősé­­geit vizsgálja, folytatja munkáját és ta­­nulmányozza a határkiigazítás lehetősé­­geit amelyben módot lát a probléma megoldására. Úgy hiszik, hogy az albi­­zottság október 12-ig beterjeszti jelen­­tését. Ezen a napon újabb ülésre jön össze 11 vegyesbizottság. A bákáá-el-garbiai 1200 menekült ügyében Transzjordánia képviselői an­­nak a nézetüknek adtak kifejezést, hogy helyes volna, ha ebben az ügyben Izrael és Transzjordánia képviselői közvetlen tárgyalásokat folytatnának. A megbízot­­tak neveit még nem közölték ugyan és a találkozó id pontját sem állapították meg, de valószínűnek lászik, hogy a tár­­gyalásokra rövidesen sor kerül. Egyéb­­ként is ez az első eset, hogy Izrael és egy arab állam ilyenformán igyekszik egy kérdést megoldani. A germadani incidenssel­ kapcsolat­­ban (ez az az Éjlat melletti pont, ahol 1949 augusztus 30-án egy zsidó katonát megöltek és négyet megsebesítettek) egyhangúlag a következő határozatokat hozták: 1. A bűntettet nem szervezett csoport követte el, hanem felelőtlen egyének követték el. — 2. A merényiek saját el­­határozásukból követték el bűntettüket. 3. Jundi őrnagy, Transzjordánia Máán­ kerületének parancsnoka, a legnagyobb erőfeszítést kell, hogy tegye a merénye­­­k kiderítésére. — 4. Amennyiben a bűnösöket elfogják, haladéktalanul bíró­­ság elé állítják és elnyerik méltó bün­­tetésüket. — 5. Ezt a merényletet a fegyverszüneti egyezmény megsértésének tekintik. — 6. Jundi őrnagy a parancs­­noksága alatt álló egységeknek újabb utasításokat ad, hogy a jövőben tartóz­­kodjanak hasonló cselekedetek elköveté­­sétől. — 7. A két fél megbízottai szá­­mára lehetővé teszik, hogy Ummu Ras- Rasban, illetve Akabában levő központ­­jaikból telefonösszeköttetésben álljanak egymással. Az­ albizottság jelentését a bizottság három nyomozó tagja írta alá: Albert P. Dóré (MNO) elnök, Abdul Medzsid Jundi őrnagy, ,Transzjordánia megbízott­ja és Saul Ramati őrnagy, Izrael meg­­bízottja. A jelentés verifikálása képezi e fegy­­verszüneti vegyes­ bizottság október 12..i napirendjének­ első pontját. A pénteki találkozás két ülésből ál­­lott, az első ülés délelőtt fél 10-től dél­­után 3 óráig, a másik délután 6 órától este fél 8.ig tartott. Az első ülésen Saul Ramati őrnagy és Joszéf Kulak kapi­­tány képviselte Izraelt. A második ülé­­sen dr. Ábrahám Diran, a jeruzsálemi kerület parancsnoka és Ramati őrnagy. Transzjordánia képviseletében megjelent Mahmad Adib al-Hamiri és Radi­bej Hindabi. Az ülést az UNO megbízásából Coberdeil őrnagy vezette. E címet jól jegyezte 10/20 HERZL ST. HAIFA M . Alapítási év 1920 A jól öltözött férfi legjobb beszerzési forrásai Óriá­s­választék. Minőségi áruk. Szolid kiszolgálás. Külön női és férfi cipőosztály. ­ Megegyezést remélnek a termelők és a munkások között a narancsszüret kérdésében szabad devizát és az akkordmunka bevezetését követőe­n az ültetvényesek . A munkások az olcsó éló­­munka ellen Pénteken újabb megbeszélésekre jöttek össze a narancstermelők és a munkásság képviselői. Október van — rövidesen meg­kezdődik a narancsszezon. A termelők he­­tek óta fenyegetőznek hogy nem mennek külföldre a gyümölcs értékesítése céljából, csak abban az esetben, ha az illetékes té­­nyezők méltányolják szorongatott helyze­­tüket. A narancstermelők két követelést támasztanak. A kormánytól követelik, hogy a narancsexportból befolyó deviza egy ré­­szét bocsássák rendelkezésükre és a ter­­melők ezért olyan árakat vásárolhassanak és importálhassanak az országba, amelynek hasznából fedezhetik a termelés költségeit. A munkásság képviselőitől követelik, hogy akkordmunka bevezetésével fokozzák a nor­­mát és szállítsák le a narancsszedéssel, szortírozással és szállítással járó költ­­ségeket. A munkásság már határozott egy izben a kérdésben és pedig, hogy nem járul hoz­zá életszínvonalának leszállításához. A mun­kásság hajlandó figyelembe venni a narancs termelők súlyos helyzetét és ezért fokozni akarja a munkahozamot, de azt is megálla­­pítja hogy ez nemcsak a munkásságtól, hanem a munka megszervezésétől is függ. A munkásság elhatározta, hogy erélyes har­cot folytat a szervezetlen munka ellen. Nem fogja megtűrni, hogy a táborokban lévő új olékat olcsó munkaerőként hasz­­nálják fel. Nem fogják megtűrni, hogy az olék megtörjék a szervezett munkásság egyöntetű és határozott magatartását. Hárpát a Merkázi Cháklai (mezőgazdasági központ) vezetője ezzel kapcsolatban ki­­jelentette, hogy az ״ út­olé nem fogja pó­­tolni az olcsó éhbérét dolgozó arabokat.“­ ­ kormány hozzájárulása — 100 ezer 1. A narancstermelők első számú követelé­­séről illetékes kormánytényezők tárgyalni sem akartak. A kormány nem járulhat hozzá, hogy az exportból befolyó devizák fölött a kormányon kívül bárki is rendelkez­zék. Egy ilyen koncesszió elgáncsolná a kormány tervszerű és irányított export­­import politikáját és beláthatatlan károkat okozna. A kormány ezzel szemben hajlandó ládán­ként 20 mi­ kiviteli prémiumot biztosítani a termelőknek. Ez az összeg összesen 100 ezer fontra rúg ami a következőképen oszlana meg: 50 ezer fontot fordítanak munkások betanítására, illetve arra, hogy az út élők tanulják meg a munkálatok kü­­lönböző ágazatait. Ilyen speciális tudást igényel például az osztályozás és­ a cso­­magolás. További 10—15 ezer fontot a munkásságnak a munkahelyre való szállí­­tására fordítanának. Ezenkívül akkordinim­áma esetén a kormány hajlandó néhány szá­­zalékkal részt venni az úgynevezett kocká­­zat-alapban, a munkások bérminimumának biztosítására. A maximum tehát, amit a kormány te­­het: a maga részéről 100 ezer fonttal járul hozzá a n­arancsszüret lebonyolításá­­hoz. Mi akadályozza a külföldi tárgyalásokat? A narancstermelők minden alkalommal hangoztatják, hogy azért nem áll módju­k­­ban perfektuálni a külföldi kötéseket, mert a munkásság merev magatartása felborít­­ja a kalkulációjukat. A kormánynak átnyúj­­tott emlékirataikban ez a visszatérő ref­­rén: Hasson oda a kormány, hogy a kázis (narancsszedés) költségei redukálódjanak, különben a narancstermelők véglegesen le­mondanak a gyümölcs értékesítéséről. A munkásság képviselői rámutatnak ar­­ra hogy az izraeli narancs, amelynek leg­jobb piaca Anglia volt, komoly versenytár׳־ sakkal áll szemben. A spanyol és az olasz narancs igyekszik elragadni a világhírű jaf­­fai narancs pozícióit. Ez az oka annak, hogy a gyümölcs értékesítése körül aka­­dályok merültek fel. Most azonban, miután a fontot leértékelték, és az izraeli font az angol fontsterling paritásán áll, a leg­­komolyabb akadályok hárultak el a narancs értékesítés útjából. . Munkáskörökben azt is kiemelik, hogy a munkásság lelkiismeretes és odaadó mun­kája folytán az elmúlt szezonban a gyü­­mölcs kifogástalan állapotban érkezett meg külföldre. Egyetlen gyümölcszállítmány sem rothadt meg és a termelők szinte hiány­­talanul megkapták azokat az összegeket, amelyeket a gyümölcs romlása által elő­­állott károk fedezésére zároltak. Remél­­hetőleg a munkásság ez évben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyü­­mölcs kifogástalan állapotban érkezzék meg rendeltetési helyére. A hozam és a bér problémája A narancstermelőkkel folytatott tárgya­lásokon a munkásságot a Hisztadrut me­­zőgazdasági osztálya képviselte. Az első ta­lálkozón, amely körülbelül két hónappal ez­­előtt zajlott le, a Hisztadrut képviselői kihangsúlyozták, hogy hajlandók teljesíteni a termelők méltányos követeléseit a norma- 11 s munkahozam biztosítására. Ugyanakkor azonban rámutattak arra, hogy a narancso­sok hozama lényegesen csökkent. Egyes, ese­tekben 39—60 százalékos hanyatlás tapasz­­talható a világháború előtti helyzethez ha­­sonlítva. Ezért nem lehet követelni a mun­kástól, hogy ugyanolyan eredményt produ­­káljon egy párbeszben, amely dinamonként 40 láda narancsot ad, mint egy olyan ül­­tetvényben amelynek dimamonkénti hozama 100—120 láda. A Hisztadrut képviselői hajlandók az októberi bérleszállítást is figyelembe venni. Ez azt jelenti hogy a napszámot további 100 millel csökkentik. A biztosítási alapra fizetendő 8 százalékról azonban nem haj­­landó a munkásság lemondani és emiatt a tárgyalások nem jutottak eddig eredményre. Pénteken Golda Mehisohn munkaügyi miniszter vette kezébe az ügyet. Aznap a miniszter két ülést tartott a narancster­­melők képviseletével. A tárgyalások hír sze­­rint kedvező mederben folynak és remé­­tik, hogy a közeli napokban sor kerül az egyezmény parafálására. RÖVID HÍREK December utolsó hetében tartják meg Teh Avivban a választásokat. A határoza­tot a Kneszet­ belügyi bizottsága hozta m­eg, amely a szünetben ült össze. A töb­­bi városi tanácsokat január elején választ­ják meg. Ramat-Gánban áprilisban, Kar­­kínban, Jezreél völgyében, Bné Brákban és Raánánán — 1951 elején tartják meg a vá­­lasztásokat. Mi történjék ezeidén a kopó résszel , ezzel a kérdéssel fordultak többen a tel­­avivi főrabbinátushoz. A rabbinátus közölt­­e, hogy a Sulchan Arush értelmében, ha az ember nem tud baromfira szert tenni, pénzzel végezheti a kápóresz-szertartást. A halfaj sakterek sztrájkolnak mert a vágatási dijat 50 mibről 30 mi­re­n szállítot­­ták le. A sztrájk miatt az élelmezésügyi hatóságoknak nem áll módjában kiosztani a szokásos­ szárnyashúsadagot. Bos­ hásáná napján a bukaresti­­­sido kommunisták tüntettek a zsinagógák és imaházak előtt. A tüntetők szónokai gyúj­­tóhangú vallásellenes beszédeket tartottak. Ennek ellenére az összes zsinagógák és imahelyek zsúfolásig megteltek ájtatoskodók­kal. 185 ezer zsidó él jelenleg Magyarorszá­gon — állapította meg a magyar zsidók statisztikai Intézete. Izraeli autógumigyár felállítását hatá­­rozta el egy amerikai tőkecsoport. Az új üzembe, amely néhány száz munkásnak fog munkát , nyújtani kétmillió dollárt kivesz­­tálnak. Sztrájkkal fenyegetőznek a jemsálemi Edison-mozi alkalmazottai. A konfliktusra az egyik munkás, elbocsátása adott okot, aki leszerelt katona. A mozi személyzete a leszerelt katonának a munkába való azon­nali visszavételét követeli.

Next