Uj Kelet, 1949. november (32. évfolyam, 370-395. szám)

1949-11-01 / 370. szám

w -י ג־■ ־• - ־׳ ׳*-־ י •־'• ־' f י ׳יי• •; . ־ Ara 28 mit 370 szám ?«i Aviv, 1949 november 1. kedd חרזמ שדח דא> <טלק ןות> ימוי ימלג יתגלפמ הפשכ תירגנוה הנש ב״ל יח״,: *דר .א ןוטרמ • י*״TM: דוד זש תכרעמה הסדנההו: ,ביבא־לת בוחר רגניולש 9UIKEIEY PÁRTOMKIVÜLI‘ NAPILAP XXXII־ évfolyam Főszerkesztő t Or, MARTON ERNŐ A szerkesztésért és kiadásért felelős j SCHÖN DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: TEL - AVIV, Schlesinger u. 9 Telefon: 29-98 A hivatalos izráeli helyreigazítás mind­­össze azt a célt szolgálta, hogy megcá­­folja az amerikai, és a világsajtóban megjelent beállítást, mintha Izráel a békéltető bizottság bojkottálását haté­­!ózta volna el.: Tekintettel arra, hogy a Transzjordánia és Libanon cáfolja, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdett Izraellel békéltető bizottság UNO Intézmény, az izraeli kormány fenntartja vele a kap­­csolatot mindaddig, amíg a bizottság létezik. Közvetítő jiin a békéitetöbizottság helyébeí .*״?״‘ז״״?" CSak ־״־ béfc״z3,z־dé־ l.h־, megoldani A«.nfca es A ־, ״״״־vöbbi ÍMk, **gy Izraelitől, mint az arab cÜentőktöl Minthogy az izraeli jegyzéket a hét­­végi szünet alatt adták át, UNO.körfk réa3׳éről hétfőig nem jött rá hivatalos (Folytatás a 4-ik oldalon.) vétlen tárgyalásokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy megszakítja a kapcsolatot a békéltető bizottsággal — politikai körök­­ben változatlanul az a vélemény tartja magát, hogy ez a jegyzék megadta a kegyelemdöfést a békéltet bizottságnak. A békéltető bizottsághoz intézett íz­­ráeli jegyzék körül még mindig zajlanak a politikai hullámok. A hivatalos izráeli szóvivck newyorki és tel-avivi közlései ellenére —, amelyek szerint Izráel ra­­gaszkodik ugyan az arabokkal való köz Végétért az arab liga kairói ülésszaka Pt ■ .mm Mmcsen teljes megegyezés a katonai szövetség kérdésében - Egyiptom az olaszoktól 85 v-i־sarof4 ^®piá?ö6épeket, Angliától pedig tankokat kap gyobb arányokat clt. Eszeriat a mosta­­nában lekötött nagyobb angliai repülő, gépvásárláson kívül Egyiptom Fiat-tipu­­su repülőgépeket rendelt Olaszországból és Seherman-tipusu nehéztankokat egy páncélos divízió számára Angliából. Ab. dallah 13 ezer för!l 30 ezer főre eme’׳ az arab légió létszámát. Abdallaht az angolok látják el harcirepül cgépekkel. Szíriái is növeli hadseregét, különösen a motorizált egységek tökéletesítésére fektet nagy súlyt. Az egyiptomiak által vásárolt modern nehézbombázők különös jelentőséggel bírnak, mert ez a körülmény megerősíti Egyiptom politikai és diplomáciai hely­­־zetét. Izráel kfrök ebben a lépésben ki­­sérletet látnak arra, hogy Egyiptom sa­­ját vezetése alatt׳ az arab liga keretébe tömörítse az összes arab államokat, hogy súlyt és nyomatékot adjon a közős f י. parancsnokságról szóló tervnek, ellensu­­lyozza Abdallah presztízsét, amely az arab légióra támaszkodik, befolyást gya­­kőről ion az UNO-ra és fenyegetöleg lép. jen fel Izraellel szemben. désében a tanács ülésén teljes megegye­­zés jött volna létre. A transzjordán fö­­városban megjelent félhivatalos k׳ zíe_ mény szerint az arab liga tanácsának egyetlen határozata, hogy albizottságot választott, amely tanulmányozni fogja az egyiptomi tervet és javaslatait a liga tanácsának legközelebbi ülése elé tér. jeszti. Míg a védelmi paktum alapelvét egy­­hangulag fogadták el, az egyiptomi fő­­városban megállapítják,. hogy a, iráki delegátus bizonyos fenntartásokkal élt. !ráknak ugyanis az a szilárd meggyőző­­dése, hogy a tervezett paktum nem teszi feleslegessé a liga tagállamai között megk tendö kétoldali egyezményeket. Ezzel egyidejűleg TranszjordiSnia annak a‘szándékának adott kifejezést, hogy el­­halasztja az egyiptomi javaslat feletti döntést. Libanon viszont azt • kívánja, hogy a katonai egyezményt ,,gazdasági szövetséggel" egészítsék ki. Washington (—). Washingtonba ér. kekett hírek szerint az arab államok Iá­­zas fegyverkezési versenye egyre na-Kairó (—). Az arab liga kairói ülés­­szaka_ tegnap befejeződött. Egy ameri­­kai távirati iroda jelentése szerint ezt az ülést a tanács legsikerültebb konfe. renciájának tartjik az arab liga' ötéves fennállása óta. Az arab államok elhatá rozták,_ hogy regionális védelmi szerző, dést kötnek és ennek végrehajtására ke. zős katonai parancsnokságot állítanak fel. A szövetség alapokmányának kidől­­gozására albizottságot׳ választottak. Kud. zi sziriai külügyminiszter, aki az ülés­­szak elnöke volt, záróbeszédében kiemel­­te a védelmi szövetség fontosságát és többek között׳ ezeket mondotta: ,,A pa­­lesztinai katasztrófa azt az erős és álta. lános akaratot ébresztette fel az araboki ban, hogy katonailag felkészüljenek és megvédjék jövőjüket.” Bennfentes kő­­rők azonban hangsúlyozzák, hogy még hosszú id fog eltelni, amíg megtehetik az első lépéseket a ’ katonai szövetség megvalóáitfsára; A tárgyalások sikeréről Kairóból lan­­szirozott hírekkel szemben Ammanban cáfolják, hogy az egyiptomi javasait kér. Jeruzsálem! jólinformált körökből nyert értesülés szerint Gordon Clapp a közeikeletl gazdasági vizsgálóbizottság elnöke Truman elnökhöz küldött jelen­­lésében megállapít ja, hogy az arab me­­nekültkérdés szervesen összefügg az ál. talános Palesztinái problémával, egyiket a másiktól lehetetlenség elválasztani. -• Clapp megállapítja, hogy véleménye sze­­rint a három nyugati nagyhatalomnak — Angliának, Amerikának és Francia­­országnak — kötelessége gondoskodni az arab-zsidó kapcsolatok stabilitásáról, mert csak Ilyenformán lehet tartós meg. oldást találni az arab menekültkérdésre. Clapp kűri Truman elnököt, nyújt­­son gyors segítséget az arab menekül­­teknek és használja fel e célra azokat az összegeket, amelyeket a kongresszus már jóváhagyott európai és közelkeleti rehabilitációs célokra. Clapp végül hangsúlyozza, hogy be­­ható tárgyalásokat folytatott mind a zsi. dó, mind az arab államok vezetőivel. A beszélgetések során arra a konklúzióra jutott, hogy az arab menekültkérdés csakis az általános békekötés keretében oldható meg. Gordon Clapp ezt a jelentését elküld­­te Truman elnöknek, mielőtt még a bé­­kél tét י bizottság a maga hivatalos je. lentését az UNO Illetékes fórumához el. juttatta volna. Anjlfa és Amerika megegyezett a meiiefeiiltkérdésben A Hádor ־washingtoni jelentése szerint megbízható helyen úgy tud־ák, hogy általános vé’eménywzonosság jött létre Amerika és Anglia között a közelkeleti problémák meg­­oldására. A két kormány között-legutóbb Sierdán tárgyalfák az 55 millió fontos országfejlesztési költségvetés felosztását Hétfőn a Holt-tenger kiaknasásaré! és a Potasch-müvek koncessziójának sorsarai tárgyalt a parlament panzügyi bizottsága millió fontot kikötőkre és vasntakra, egy milliót telefon és táviró és rád'óf ejlesz téri c״־?kra míg 5 milliót iparra és két milliót különböző célokra. Ki kölcsönt gépvásárlásra! A kölcsönösszegből juttatni fognak gép vásárlás. céljaira különböző vállalkozóknak. Ép tkezéshez szükséges gépekről van szó, valamint olyan felszerelésről, amelyet köz munkák lebonyolításához vesznek igénybe. Elmek a felszerelésnek egyrészét a kor­­many kapja meg. Többek között kölcsönö­­két fognak nyújtani olyan cégeknek, mint a RASSCO, Névé Ovéd. stb. Az erre a célra fordítandó összegeket teljesen az amerikai kölcsönből fedezik. A kölcsönök 3—7 évre szólnak. Közúti közlekedés céljaira kétmillió fon­­tot irányítottak elő. Az összeg felét az amerikai kő’csönböl fedezik, míg a másik fejét amerikai autógyárak 'adják kölcsön. Ténylegesen nagyobb hitelről van szó. de 1950 április elsejéig csak ez az összeg fog a kormány rendelkezésére állani. Hírek van nak arról, hogy kölcsön tárgyalások folynak az izráeli vasút fejlesztésével kapcsolat­­ban is. A tárgyalások azonban még nem fejeződtek be. összegű építkezés válik lehet*vé. A ban­­kok az ügyletek lebonyolításáért J—1.5 százalék jutalékot fognak kapni. A kor. mány a jelzálogkölcsönökből biztosítási alapot fog létesíteni az ׳־־sszeg egy_m'ts­­fél százaléka erejéig A jelzálogkőlcsőnö. két) évi 6 százalékos kamatra fogják ki­­adni. A kormány erre vonatkozólag több nagyvállalattal már megállapodást is lé­­tesitett. A fejlesztési terv keretén belül a leg. Jelentősebb ׳־־ eszeget a mezőgazdaság és a narancstermelés céljaira fordítjuk. Erre 8 millió 250 ezer fontot az ameri­­kai kölcsönből, három és félmillió fon­­tot a nemzeti intézményektől, kétmillió 750 ezer fontot az államtól, egymillió és 250 ezer fontot L'idhiteíievelekböl és másfélmillió fontot) más állami források­­ból fedeznek. IS millió font sÉuncélokra Az első határozat szerint az ország­­fejlesztési tervet három forrásból kellett aümentálni: 23 m Ilió fontot az amerikai kölcsönből hét móló fontot az állam: in— tézményektöl, 25 millió fontot a fö'dhltel­­leve’ektöl és más forrásokból. A pénzügy­­miniszter azonban néhány jelentéktelen vál- Jozást eszközölt a tervben. így például 20 és fél millió fontot irányított elő az ame­­rí ;ai kölcsönből. 25 m'llió fontot földhitel­­levelekből és egy millió 250 ezer fontot más. forrásokból. A fejlesztési terv ös&zegeiböl az A radar cég hat millió fontot kap slkunépltésre és további hat milliót invesztálnak falusi sikunépitésre uj oíék számára. Három millió fontnyi összegben jelzálogkölcsönt folyós!­­tanak vatik munkásoknak. \z Amidar munkálataiban a Szochnut és a Keren Ka'jemet 3 és fél irillló fonttal mig a kormány két és fél millió- fonttal fog résztvenni. Az Amitíar erre a célra két és fél m'llió fontot már kézhez is kapott és ugyancsak közel egy millió fontot kapott az amer׳kai kölcsön számlájára is. A. nemzeti intézmények szintén befektettek már közel két miliőt sikunépitkezésbe. A további tervek, szerint 4 milli' 250 ezer fontot középü’etekbe fognak beruházni ugym'nt kórházakra iskoiá’.-ra és á"am-' hivatalokra, két millió fontot közmunkák­­ra. három milliót közúti közlekedésre két A kormány sajtóirodája közli: A Kne­­szét pénzügyi bizottsága hétf 'n két ülést tartott, amelyen tulnyomórészben a Holttenger ásványi kincseinek kiaknáz•!­­savai, valamint a Potash-müvek koncesz sziójának kérdésével foglalkoztak. A bi. zottság előtt megjelent A. Z. Hoofien, aki annakidején a Holt-tenger.bizottsá elnöke volt) és a kormány a kérdés ta­­nulmúnyozására és kivizsgálására nevez, te ki. Hoofien részleteket közölt a Holt­­tenger-bizottság vizsgálatáról. Ugyancsak megjelent a bizottság előtt M. Novo­­meiski, a Potash.müvek vezérigazgatója, aki á vállalat tevékenységének foiytatá­­sóra vonatkozó terveket ismertette. A kérdés tárgyalásának befejezését a bi­­zottság egyik legközelebbi ülésére ha. iasztották. A pénzügyi bizottság ezután jóvá. hatrvta a földművelésügyi minisztérium költségvetési tételeiben történt váltó, zásokat. Legközelebbi ülését holnap, szerdán délután 4 órakor tartja a bizottság. A szerdai üléssel kapcsolatban úgy hírük, hogy a pénzügyi bizottság azt׳ a kérdést fogja tárgyalás alá venni, milyen formában osszák szét az országfejlesz­­tésre szánt 55 millió fontos külön költ. ségvetésb. A kormánynak a pénzügyi bil zottság elé terjesztett terve szerint az 55 miliő fontnak el kell jutnia az izráeli gazdaság minden ágazatába. Bizonyos Célokra már előlegeket is adtak ebből az összegből, Így például síkunépités cél­­jaira, tekintve, ho״y ezek a problémák nem tűrtek halasztást׳. A kormány javaslata szerint a fejlesz, tési terv keretén belül ötmillió fontot fognak adni jelzálogkölcsönökre. Az ügyleteket a helyi jelzálogbankok fog. Jak lebonyolítani. Ezahal 12 millió fonft folytatott megbeszélés során megállapitot­­ták, hogy a menekültek letelepítésének so­­rán eredeti Iakhe’yükre fognak visszabocaá tan! bizonyos számú menekültet, de mind­­két kormány előtt világos, hogy a menekül­­tek nagytöbbségét az arab országokban kell letelepíteni. A közelkeleti országokban csakis azoknak befogadóképessége aránya­­ban fogják elhelyezni a menekülteket és a kérdés, mego’dásának alap;at a közelkeleti gazdasági vizsgálóbizottság javaslatai fog­­jak képezni. Ennek ellenére az arab álla­­mokkái való tárgyalásán? során Anglia és Amerika nem fog számokról beszélni. Azt fogdák követelni, hogy a végső megállapodás az Izrael és az arab államok közötti köz­­vetlen tárgyalások során jöjjön létre. Ami­­kor azonban az ügyet hivatalosan is Izrael és az arab államok hatáskörébe utalják, közölni fogják az érdekelt kormányokkal, hogy felelősek lesznek a menekültek hely­­setéért. Nyilvánvaló, hogy Anglia és Amerika agy Izráeltöl, mint az arab áramoktól azt fogja kívánni, tegyenek engedményeket ed­­dig! merev álláspont jukkái szemben abban a tekintetben, hogy hány arab menekültet hajlandók visszafogadni. Izraelnek le kell mondania arról, hogy csak százezer arabot fogad vissza és az arab államoknak is meg kell változtatniok azt a makacs. álláspont­­jukat. hogy az összes arab menekülteket vissza kell engedni eredeti lakóhelyükre. Elhalasztják a politikai kérdések rendezését ־­n־~ Ugyanez a hírforrás azt Is közli, hogy a. két nagyhatalom szerint a vizsgálóblzott­­ság lesz az a szerv, amely a problémát politikai síkról gazdasági útra fogja terelni. A rendezetlen politikai kérdések elintézését későbbi időpontra fogják halasztani. Az angolszász nagyhatalmak megállapodtak ab­­ban hogy Izráel jelenlegi határait ezidö­­szerint állandó határoknak fogják tekinte­­ni. ame’yeken csak az Izrael és arab ál­­lamok közötti közvetlen tárgyalások ered­­menyeként lehet változtatni vagy pedig a bé'é'tetöb'zottság közvetítésével lesznek módosítható'?. Ugyanakkor azonban egyre Inkább kialakul a két nagyhatalom kormá­­nyában az a meggyőződés, hogy a békéltető­­bizottság ideje már lejárt. ■Hl

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék