Uj Kelet, 1949. december (32. évfolyam, 396-421. szám)

1949-12-01 / 396. szám

Ara 28 mi! 396. szám! Tel Aviv. 1949 december 1. csütörtök חרזמ שדח יוא> לה ג ar run* ♦זילב יחגיסס »ר8ד זיירגניה ■רנ» כ'״ זי*» • ד י• א זיט־ימ י*ר!זמ: דוד זש חנ־זפ* .די.דע!.די : ו ~•rי•־ -JT 'ז”'! • HIKE nUmunavfiu 1amw \\\ll. évfolyam 1■ öszerktatztö: Dr MAKTON ERNŐ A ■izerkeaztésért és MJiUi-érl (elei >» : SCHÖN DEZSŐ Srerkesztiveg é- ki nlóhiva*: 1 TEL • AVIV, Schlesinger u. 9 Telefon : >»#-•*« Áthidalhatatlan ellentétek vannak a Jeruzsálem kérdésében benyújtott javaslatok között A 17-as albizottság első üléséi a Szovjetunió j:sak az eredeté !?!osztási határozat tárgyalását követelte - Szarét külügyminiszter Izrael álláspontját ismertette jes szövege fölött rendeljenek el szava• zást. A bizottság nem tudott megegyezni a procedura kérdésében. Az ülés további részében Shárét külügy miniszter ismertette Izrael javaslatát és felkérte Transzjordánia megfigyelőjét, hogy csatlakoz-zé'־ hozzá. Az UNO-nál akreditált újságírók egyébként szerdán este díszvacsorát ren deztek, amelynek díszvendége S h & r é t külügyminiszter volt. • Két amerikai zsidó képviselő a pápánál Az amerikai kongresszus két zsidó tagja, Javetz és Yates, aki a napokban Izráelben tett látogatást, Rómába uta­­zott. A két kongresszusi képviselőt a pápa audiencián fogja fogadni, amely־ nck során hir szerint kitérnek a zsidó állam javaslatára a jeruzsálemi kérdés­­sei kapcsolatban. Az audienciát előre elkészített terv szerint a római amerikai követség ké­­szitette elő. Rómába való utazásuk előtt a képviselők Jeruzsálemben voltak, ahol Herzog országos főrabbi fogadta őket hosszabb kihallgatáson. A képviselők Ben-Gurion miniszterelnökkel való ta­­lálkozásnk során főleg Jeruzsálem pro­­blémájáról tárgyaltak. ״Transzjordánia sohasem fogja Jeruzsálemet feladni” Amman (AFP). A transzjordán újjá­­születés pártjának szócsöve, az Al Nah­­da cimü lap rendkívül hevesen bírálja azokat a kijelentéseket, amelyeket Szí* ria és Libánon delegátusai tettek az (Folytatás a 3-ik oldalon) nem fejezik ki teljesen tagjainak jelenlegi felfogását, a bizottsági többség jelentős mérté'-ben eltért az eredeti Baruch-terv b'zonyos pontjaitól főként a7 urániumérc­­telepek tulajdonjogának kérdésében, ahol ezt a jogot a többségi tagok a tervezett nemzet közi ellenőrző szervere kívánja ráruházni. MzcNNaughton azzal fejezte be elöadá­­sát, hogy a nyugati államok lényeges előny­­hoz* jutottak a Szovjetunióval szemben az atomkérdés technikai szempontjai terén. hadsereg szóvivője közölte, hogy Moshe Dajjan ezredes és Muita ezredes, az arab légió tisztje a Beér Séva—Dáhárla országúton megbeszélést tartottak a kő­­zös határral kapcsolatos kérdésekben. A megbeszélésen elhatározták, hogy: 1. Az arab légió három hónapon ke­­resztül használhatja az Izráel területén levő út egyrészét, az izráell kormány­­nak azonban joga van ezt a használatot kívánsága szerint bármikor megszakl­­tani. 2. A fegyvreszüneti vegyes-bizottság, amely UNO-ánegfigyelo elnökletével mü­­ködik, nem fog többé foglalkozni^ az Uzma-törzs panaszával, amley azt állít­­ja, hgoy törvénytelenül kiűzték Iz.ráel­­bői, miután izráeli beduinok kirabolták őket. Mindkét fél igyekezni fog ezt a kérdést közvetlen tárgyalásokon ren­­dezni. 3. Hattagú bizottság létesül, három izráeli és három transzjordán megbízott ból, akik közül kettő-kettő beduinkor­­zsek képviselőié, egy-egv pedig rendőr­­tiszt. A. bizottság rendezni fogja & transzjordán és izráeli beduintörzsek kö zö** kitört viszályokat. Ennek a beduin-bizottságnak első ülé­­sót deremtv'r *)-■*n tartják meg az egyik izráeli beduintörzsnél. mond az UNO-tagságról, semhogy le­­mondana Jeruzsálemről. UNO-körökben erősen tartja magát a hir, hogy Aba Even beszéde után Izráel és Amerika megbízottai titkos megbeszélést tartót­­tak. A megbeszélésen a békéltető bízott­­ság tervének kijavitásáról tárgyaltak olyan fromában, hogy Izráel hozzájárul­­hasson ehhez a tervhez. Az uj albizottság első ülése Lake-Success (STA). — A 17-es al­­bizottság szerdán már meg is tartotta elsj ülését, amelyen Izráel képviseleté­­ben Shárét külügyminiszter, valamint Lurje és Katzenelson UNO-delegátusok vettek részt. Ezen az ülésen órákon át tárgyalták az UNO-titkárság által elő­­terjesztett ügyrendet. A vita során a Szovjetunió megbízottja azt követelte, hogy az albizottság csakis az 1947 no­­vember 29-iki határozat alapján tárgyal­­jón. Ausztrália képviselője egyfelől az ellen foglalt állást, hogy az albizottság teljesen uj javaslatokat vehessen tár­­gyalás alá, másfelől pedig erélyesen kö­­vetelte, hogy az általa előterjesztett tel­nem állja útját a megegyezésnek. Emlékezetes״ hogy az UNO-közgyülés legutóbbi határozata szerint az atombizott­­ság állandó tagjai folytatták egymásközti tanácskozásaikat, amelyek során megfelelő alapot keresnek a Szovjeturió és a b'zott­­sági többség álláspontjának összeegyeztető­­sóhez. MacNaughton közölte, hogy ezen a téren jelentős előrehaladás történt azóta, hogy a közgyűlés ezt a határozatot meg­­hozta. Mig például a bizottság jelentései politikai stab'litásának alapja a gazdaság! és szociális fejlődés. Az amerikai diplomaták is ezt az elvet vallják. A továbbiakban a kommüniké azt közli, hogy az amerikai diplomaták nem látják azonnali szükségességét annak, hogy az Egyesült Államok bármilyen katonai körzeti egyezménnyel, vagy kölcsönös védelmi pák­­tummal kösse le magát a Közelkeleten. hogy ezáltal fokozott véelmet biztosítson mi den esetleges tábadással szemben. A diplomaták kívánatosnak tartják azoknak az eröfeszi­­léseknek a folytatását amelyeket Amerika a háború uto'.só éveben tett ezen a kör­­nyéken, vagyis a Truman-elvet szükség ese tén a gazdasági újjáépítési programmal és a katonai megsegíteni akcióval helyettesit­­sék. Az újságírók által feltett kérdésekre, hogy az isztambuli konférenc'a miyen kiha­­tással lesz a közelkeleti államokra. McGhee államtitkár azt mondotta hogy minden egyes amerikai dip'omata megfelelően tájékoztatni fogja a közelkeleti kormányokat a konfe­­rencla tárgyalásairól. McGhee megcáfolta azokat a h'reket amelyek szerint angol­­amerikai részvétellel külön közelkeleti vé­­de'.m! rendszert akarnak Hkp:té"i a török hadsereg vezérkarának e!'enör7<’se alatt. A kormány sajtóirodája közli: A zsidó bízott erre azt válaszolta, hogy vélemé­­nye szerint Transzjordániának nincsen joga résztvenni ezen az ülésen, mert nem tagja az UNO-nak. A bizottság el­­nöke mégis megengedte Transz; oraánia delegátusának, hogy befejezze nyilatko­­zatát, amelyben kijelentette, hogy Transzjordánia politikája mentes min­­den idegen befolyástól és a Palesztina! arabok leghöbb vágva, hogy Abdallah király uralma alá kerüljenek, Izráel álláspontjána visszhangja Aba Even beszéde során súlyos össze­­csapásra került a sor. Munái Musztafa bel, egyiptomi delegátus félbeszakította Aba Event és tiltakozott az ellen, hogy ״agresszív” jelzővel illeti az arab álla­­mókát. Azt állította, hogy Izráel nagy erőfeszítéseket tett az UNO-b^n )י׳י״י/ az arab államokat támadó hatalmaknak bélyegezzék, de ezek a fáradó״ ■־י רס'־־־•'d ménytelenek maradtak és a Biztonsági Tanács sem mondta ki, hogy az arabok támadók voltak. UNO-körökben nagy hatást váltott ki Aba Even beszédének ama része, amely­­ben kijelentette, hogy Izráel inkább le-Baltimore, (AFP). MacNaughton tábor­­rok Kanada állandó UNO-megbizottja és a hatos atombizottság tagja szerdán e'öadást tartott a baltimorei St. Andrew társaság­­ban. A tábornok elárulta hogy az atom­­energia-bizottság nyugati többsége arról ta nács'ozott. hogy újabb tárgyalás a'á veszi a szovjet-javaslatokat azoknak a kijelenté­­seknók az alapján, amelyeket a Szovjetunió UN'O-delegátusa tett legutóbb ebben a kér désben. MacNaughton arról biztosította a hallgatóságát, hogy semmiféle félreértés London (STA). — A Times csütörtök reggeli száma isztambuli tudósítójának jelentése alapján közli, hogy az ameri­­kai diplomaták McGhee államtitkár ve­­ze‘óse alatt megtartott konferenciáján tárgyalták Palesztina prbolémáját is. A tárgyalásokat igen reösen befolyásolták azok a b'zonyitékok, amelyek szerint Abdallah király elhatározta, hogy külön­­bekét köt Izráellel. Biztos értesülések vannak, amelyek szerint november ele­­jén Abdallah többizben is kijelentette, רז »ר׳־יי־יך ןיח״יז ária be az anb liga döntését és önálló békemegbeszéléseket kezd íz­­ráellel Istamhul. (AFP). Az Egyesült Államok közelkeleti dín'oma *álnak McTee vö'üs;y' á'lamtip'ár e’״ö'־'etéve' megtartott isztam­­búk konferenciák! s’eWlán végen ért. A tanácskozásokról kiadott h!'’a*a'o& közle­­mévy g7er'nt a konferencia főcélja az volt, hogv programot do’gozzon ki a70'־nak a poV*f׳a! irányelveknek a megvalósítására. ame!yevet Truman el״ök fedett ki Gordon C'anoork a '׳ö^eike'eii gazdaság' vizsgáló­­hi70*tság elnö'évé történt ','nevezése al­­,־aknával, a köz'errénv megeml t; a Közel­­ke’e‘*e' fenrá’ló gazdasági ’־ancsn'atok fon tossárát. és. idéz! a Claop-b’zottság által az UNO-hoz be'ü'dött je'e’tését ame’ynek az a végkövetkeztetése hogy a Közelkelel Lake-Success. (—) Az UNO ad hoc­­bizottságában a Jeruzsálem sorsa fölött elkezdett tárgyalások egyelőre azzal fe­­jezödtek be, hogy egy 17-tagu albizott­­ságot neveztek ki, melynek feladata az ad hoc-blzottsághoz beterjesztett összes javaslatokból egy kompromisszumos ja­­vaslatot megszerkeszteni. A cél nyilván­­való: olyan formulát találni, amely al­­kalmas az összes érdekelt feleket kielé­­gitenl. Az albizottság három nap'g dől­­gozik és szombaton nyújtja át jelenté­­sét az ad hoc-bizottságnak. Közben — e három nap alatt — 07 ס׳י ha״-bizo‘־'־aág az arab menekültek kérdését és a Gór­­dón Clapp-tervet fogja tárgyalni. Kik vannak a jeruzsálemi albizottságban? Az albizottságban a következő tag­­államok megbizottai vesznek r^sz': San- Salvador, Ausztrália, Izráel, Kuba, Li­­bánon, Hollandia, Kanada, Irák, Uru­­gay, Egyiptom, India, Svédország, Uk­­rajna, Görögország, Mexikó, Peru és a Szovjetunió. Az albizottság élére Hector David Ca­­strot, San-Salvador képviselőjét válasz­­tották meg. Zsidó körökben ebben a vá­­lasztásban rossz jel* látn־'k, mert o sál­­vadori képviselő lelkes híve Jeruzsálem teljes internacionalizálásának. Castro* azután választották meg, hogy néhány más állam képviselnie vonakodott el­­fogadni az elnöki tisztséget. Ez a tény 18 azt bizonyltja, mennyire kiláfástalan olyna formaiénak ״ n״״s2‘'r'־״sz'é31!. a­­melvet az összes érdekelt felek elfogad­­nának. Ezzel szemben a .zsidó delegáció öröm­­mel üdvözölte a svéd delegátusnak az albizottság titkárévá *nr*én* urna-válasz­­tását, valamint Maxikénak a bizottság­­ba való delegálását. Svédország■ 0g Me- Xikó ugyanis azon kfé■! *.ד7י-'~' יי״זי׳נ׳יי׳■ tartozik, amelvek az internacionalizálási tervet gyakorlati szempontból kivihetet­­lennek tartják. Csarapkin orosz delegátus felszólalása Az izráell delegációt meglepte Szem­­jón Csarapkin szovjetorosz delegátus be­­szédének radikális tónusa. Egyes meg­­figyelek úgy vélik, hogy a szovjetorosz delegátus azért követelte Jeruzsálem tel es internacionalizálását és azért vá­­dolta Angliát és Amerikát azzal, hogy bázisokat akarnak a részleges autonó­­mia révén biztosítani maguknak, mert fokozni akarta a nagy zavart, amely amúgyis uralkodik ebben a kérdésben. Mások viszont úgy vélik, hogy Orosz­­ország azért követelte, hogy Jeruzsále­­met helyezzék UNO-mandátum alá, mert ilyen formában akart befurakodni a Közelkeletre. Az amerikai lapok véleménye szerint Csarapkin beszéde szokatlanul éles volt. Követelte sürgősen az önálló arab ál­­lám felállítását Paleszt-'na nyugati ré­­szében, valamint Jeruzsálem internacio­­napzélását és UNO mandátum-bizottság felügyelete alá való helyezését. Csarap­­kin imperialisztikus törekvésekkel vá­­dolta Angliát és Amerikát, az ar״b lé­­giA* pptprr ׳77״\! védolfa. hogy angol uta­­sitéara betölt p7 országba. ״Az UNO-t most arra kérik — mondotta Csarap­­kin—. hosrv szankcionálja ezt a támadó­­jellegű elözönlést. Oroszországnak azon­­tr7" ״ a ■״״)cménve. elérkezett az ideje annak, h osry -vÄ״efvessenek az angol amerikai in*rikáv־nak.” Oeeranktn beszédét félbeszakította Favzi be- Mn'ki, Trensz'ordén'a dele­­gátusn, aki tiltakozott az el'en. ho״־v O-a״ג3■יף—״ n)é״s.־j-1. o״szé״ának fügtet­­lenségét. Orsz״c־om noh^ká-é* — man­­dotta a trensz'orféni״’ kép-’ise'ö — ér־() rC-el szabnák meg és ki­) *י זי-ףז1 ׳י-י1י׳יזמ*0ויי pa'eszMnai .■זרס — י'( jr-״n -ו׳״מ-חח״יי” ׳ייי-׳י׳י—י ' vannak Abdái­­lah királyról. Csarapkin szovjet meg­Megegyezésre van kilátás az atomkérdésben a Szovjetunió és a nyugati hatalmak között Mac Naughton kanadai UNO• delegatus szenzációs bejelentése az eredeti Baruch-terv messzemenő módosításáról Transzjordánia különbekét akar kötni Izraellel? Befejeződ üti az Egyesült Milano V közelkeleti diplomatáinak isztambuli konferenciája Amerika egyelőre semmiféle katonai kötelezettség•« nem vállal a Közelkeleten

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék