Uj Kelet, 1949. december (32. évfolyam, 396-421. szám)
1949-12-02 / 397. szám
mi Mai számunk 14 oldal 60 397. szám. Tel Aviv, 1949 december 2. péntek חרזמ שדח דא) .גלק XXXI1• évfolyam Fömrkemtő: Dr. MARTON ERNŐ A szerkesztésért és kiadásért felel !»8 . SCHÖN DEZSŐ Szerkesztőség é־ kiadóhivata 1 ■ TEL-AVIV, Schlesinger a. 9 Telefon: 2998 ךרומ! ייד .א ןוטרס יא־««! דוד ןש תכ־יזסס ,־ןלהנ-דהו: נ*ד«־^» בו״י ־יגייזיש » lllKFIfT soLFiLxra 1חס יסוי יתלב יתגיזומ ;■סב תירעוב rav *ל3 S háret külügyminiszter az arab delegátusokkal az UNO politikai albizottságában Az arabok taktikát változtattak a Lake Success (S). Izrael UNO-delegációjának ezekben a napokban két fronton kell harcolnia az UNO fórumain a zsidó állam igazságáért. Az egyik küzdelem az UNO szaeciális politikai bizottsága előtt foyik, amely most az arab menekültek ügyét tárgyalja. Illetőleg a közelkeleti vizsgálóbizottság" erre vonatkozó javaslata’t■ A másik frontvonal a Jeruzsálem ügyében küldött bizottság tárgyalótermén vonul át, ahol 6 pillanatban Izrael még egyedül 411 a maga javaslataival. Szerencsére az internacionalizálást követelők frontja sem egységes, sőt, az utóbbi napokban komoly repedések mutatkoznak rajta. Az albizottság tegnapi ülésén Hollandia delegátusa intelmet intézett a bizottság tagjaihoz, vegyék komolyan fontolóra Izrael és Transzjordánia ünnepélyes kijelentéseit a Szenthelyek védelmére vonatkozólag és igyekezze״ nek e deklarációk szellemében keresni a megoldást. ׳׳ A holland delegátus hangsúlyozta, hogy e Szenthelyek felett e pillanatban csak Izrael és Transzjordánia gyakorolják a tényleges hatalmat. A speciális pockai bizottság ülésén tegnap Ava Even Izrael állandó UNO delegátusa tartott nagyobb beszédet. Ava Even rámutatott arra, hogy a közelkeleti gazdasági vizsgálóbizottság jelentése azt a téves benyomást keltheti múltba Izrael kormánya kijelentette volna a bizottság előtt, hogy nem tart igényt azUNO anyagi segítségére az Izrael területén tartózkodó arab menekültek foglalkoztatása és letelepítése céljából. Kormányom sohasem tett ilyen kijelentést — jelentette ki Aba Even — ellenkezőleg, Izrael meg van győződve róla, hogy nemzetközi segélyt kell nyújtani minden olyan államnak amely az arab menekültek elhelyezéséről gondoskodik és így természetesen Izraelnek is. UNO-körökben nagy érdeklődést keltett az Amerika, Anglia Franciaország és Törökország által benyújtott közös javaslat, amely a Gordon Clapp csoport jelentése alapján ,,Közelkeleti ügyvivőség“ felállását javasolja közmunkák beáblítése céljából. Az ügyvivőségnek a közgyűlés határozata alapján kell megalakulnia és az lesz a feladata, hogy megvalósítsa a közelkeleti vizsgálóbizottság javaslatait. Az ügyvivőségnek ki kell kérnie az érdekelt országok véleményét azokról a módozatokról, amelyek lehetővé teszik a program megvalósítását. Az ügyvivőség mellé tanácsadó bizottságot kell felállítani, amelynek tagjai Franciaorzág Törökország, az Egyesült Államok és Anglia képviselői lennének. Ez a bizottság együttműködnék az ügyvivőség központi vezetőségével. A javaslat harmadik pontja szerint 1950 áprilisáig folytatni kell az arab menekültek segélyezését, amelyet azonban véglegesen csak 1960 december 31-én kell megszüntetni. A segélyezésre és a közmunkák elvégzésére szükséges összegek 55 millió dollárt tesznek ki. Ebből 21 millió 200 ezer dollárt fordítanak közmunkák céljára egészen 1951 első feléig. Az Egyesült Államok küldöttségének szóvivője kijelentette, hogy Amerika hajlandó a költségek felét vállalni, feltéve, ha az amerikai kongresszus a jövő év elején ezt az összeget megszavazza. Lake Success (AFP): A különleges politikai bizottság csütörtöki ülésén Kamel Abdel Rehim bej egyiptomi nagykövet szólalt fel és kijelentette, hogy szinten üdvözli a közelkeleti gazdasági vizsgálóbizottság javaslatait, de hangsúlyozta, hogy Kt. arab meneültkérdés egyetlen lehetséges megoldása a repatrálás és semmi..sem foga eltéríteni a menekültteket ..attól a követelésüktől hogy visszatér..hessenek palesztinai hatájokba. Az egyiptomi követ hangsúlyozta hogy az Egyesült Nemzetek szervezete nem térhet és az orosz javaslathoz csatlakoztak, procedurális kérdésekkel telt el ki a felelősség elől, amely ebben a kérdésben őt terheli, mert ily nagyszámú menekülttömeg jelenléte a Közelkeleten komolyan veszélyezteti e terület békéjét. Végül bejelentette a követ, hogy az amerikai. Az alázottság harmadik ülése is francia angol és török közös javaslattal szemben, amelyet ״ sajnálatosnak tart, kü־lön javaslatokat fog beterjeszteni. Felszólalását ezekkel a szavakkal végezte: „Mi igazságot követelünk és nem alamizsnát.“ Az arabok taktikát változtatnak Lake Success, (STA). Az arab államok attól való félelmükben, hogy a Jeruzsálem internacionalizálása körül folyó viadalban alulmaradnak, megváltoztatták eddigi magatartásukat. Az UNO albizottságában ugyanis ma bejelentették, hogy csatlakoznak a szovjet követelésekhez és kérik a november 29-iki felosztási terv végrehajtását. Az albizottság harmadik ülésén Charles Mank libanoni delegátus, aki eddig az arab álláspont leglelkesebb szószólója volt elejtette a békéltető bizottság tervét és kijelentette hogy az arab államok azonosítják magukat Szovjetoroszország javaslataival. Az arab államok szeretnék, ha Jeruzsálem jövőjére vonatkozólan valamelyes megállapodás jönne létre és ezért hajlandók támogatni a kezességi tanács által 1948-ban kidolgozott tervet. Lake Success. (2). A Jeruzsálem kérdésében kiküldött albizottság ülésén Shárét külügyminiszter éles támadást intézett Egyiptom ellen, amelyet ״ agresszív és betolakodó” hatalomnak nevezett. Milyen jogon akarják vállalni az arab államok a palesztinai szenthelyek védelmét, amikor nincsenek abban a helyzetben, hogy kikényszerítsék ezt a lehetőséget. Palesztinának egyetlen négyzetméternyi területe sem áll szíriai vagy libanoni megszállás alatt és Egyiptom is csak a gázai övezet egy kis részét tartja megszállva, de én nem hiszem, hogy bármilyen szenthely is volna ezen a területen. :■' viptom 19ι'ח׳ י abban a helyzetben, hogy garantálja a szenthelyek védelmét, vagy az ezekhez való szabad közlekedést. Sháret elismerte, hogy Transzjordánia etim -־ י•״ fo alatt tartja a jeruzsálemi szenthelyek nagyobb részét, viszont a többi arab államoknak semmi joguk nincsen, hogy ilyen nyilatkozatokat tegyenek. Nagyon csodálkozom, hogy a palesztinai békéltető bizottság engedte magát beleszorítani egy ilyen abszurd javaslatba és hogy elfogadott olyan deklarációkat, amelyeknek értéke a nullával egyenlő. Sháret külügyminiszter felszólalását az arab delegátusok izgatott közbeszólásai zavarták meg. Moneim bei Mosztafa, egyiptomi delegátus a gyűlés résztvevőihez fordult és azt kérdezte, hogyan meg, hogy egy delegátus más országokat agresszív támadóknak minősítsen. Az ilyen állítások még feszültebbé teszik az atmoszférát, mint amilyen. Az. p״ v'ptospi delegátus hivatkozott arra, hogy a Biztonsági Tanács annak ide)'-״ »״'* י—-- -י-־ agadó Ep-v'ptomot támadóként megbélyegezni. Kérte az elnököt, utasítsa rendre Izrael külügyminiszterét. Castro elnök erre megjegyezte, hogy nincs szüksége tanácsokra, de felszólította az összes delegátusokat, könnyítsék meg a vitát azzal, hogy tartózkodnak támadó megjegyzésektől. Ezután Malik libanoni delegátus kért szót és izgatott hangon kérdezte: Vajján azt hiszi az izraeli delegátus, hogy mi gyerekek vagyunk? Konfuzussá akar bennünket tenni? A palesztinai kérdés sokkal szentebb annál, semhogy ilyen taktika tárgya lehetne. Ezután Rifain transzjordániai delegátus jelentette ki, hogy kormánya hajlandó garantálni a szenthelyek biztonságát, valamint a szabad közlekedést ezekhez. Transzjordánia kormánya hajlandó békés együttműködésre ebben a kérdésben az UNO-val. A jordániai delegátusnak ezt a kijelentését úgy értelmezik, hogy Abdallah hajlandó volna Jeruzsálem internaconalizálása tekintetében alkuba bocsátkozni, amennyiben ezzel szemben elismernék Palesztina arab részei fölött való uralmát. Az albizottság egyébként egész csütörtöki ülését procedurális kérdésekkel töltötte el. Megállapodtak abban, hogy először az ausztráliai javaslatot fogják tárgyalni. Malik libanoni delegátus azt javasolta, szavazzanak először az izraeli javaslt fölött, amely a szenthelyekre akarja korlátozni az UNO ellenőrzését, mert ha ezt a javaslatot elfogadják, akkor „valamennyien mehetünk is haza”. Véleménye szerint az egyetlen megoldás, hogy v,asz׳<״ évípnak az TNO kezességi bizottság vép-i javaslatához, a-^e'y a no־־ ember 29-’'ki határozat alapján Jeruzsálem nemzetközi státusát kodifikálta. Miért nem hajtották vépre ezt a határozatot? Malik ezen kijelentésénél Shárét közbeszólt: — Ha Malik delegátus úr azt kérdi, miért, nem hajtották végre a kezességi bizottság javaslatát, én válaszolhatok neki: mert az arb államok anna idején a javaslat ellen szavaztak és mert az ÚNO-határozat ellenére támadóhadjáratba kezdtek Izrael ellen. Kérve kérem az albizottság tagjait, ne feledkezzenek meg erről a momentumról. 400 ezer amerikai bányamunkás próbasztrájkja Tíz órával a sztrájk meghirdetése után visszavonták a sztrájkparancsot Pittsburg, (AFP). Négyszázezer amerikai bányász szerda éjjel sztrájkba lépett. Ez annyit jelent, hogy a bányatulajdonosok és a John Lewis vezetése alatt álló bányászszakszervezet között három hete folyó tárgyalások nem vezettek eredményre. A sztrájk kitörése után John Lewis a szakszervezet politikai bizottságának vezetőivel tárgyalásra ült össze és 10 órával a sztrájk kezdete után meglepetésszerűen úgy döntött, hogy a munkaszüneteltetés csak hétfőig lesz érvényben, azután a bányászok újra felveszik a munkát, de csak három napot fognak dolgozni hetente. Lewis bejelentette hogy a munkafelvétellel egyidőben az összes bányatársaságokkal tárgyalásokat kezd és ha sikerül új szerződést elérnie, akkor a bányászok újra annyi napot fognak dolgozni amennyit az új szerződés előír. Az ilyen ,,háromnapos“ hetet már egyszer bevezette az amerikai bányászszakszervezet ez év júliusában a bányászelbocsátások elleni tiltakozásképen. Akkoriban John Lewis kijelentette hogy a háromnapos heti munka bevezetésétől a bányásztársaságok helyzetének megszilárdulását és ezzel együtt az amerikai bányászok számára újabb munkaalkalmak létrejöttét várja. A jelenlegi sztrájkmozgalom alkalmával John Lewis nem közölte, hogy milyen engedményeket akar a bányatársaságoktól kicsikarni hanem csak jelezte, hogy követelése a hányásként tonnánként 30—35 centtel fogja megdrágítani. Újabb szenzációs orosz békejavaslatról ad hírt egy angol lap A javaslat Németország teljes semlegesítését és az orosz és angolszász befolyási zónák pontos meghatárolását ajánlja London, (AFP). A londoni Eventog News című hetilap egy szenzációs újabb orosz békejavaslat hírét közli, amelyet a Szovjet ugyan még nem nyújtott át hivatalos formában, de a szovjetdiplomaták tapogatózásokat folytatnak hogy milyen fogadtatásban részesülne ez a terv a nyugati hatalmak részéről. Az Evening News diplomáciai munkatársa szerint a Szovjet új javaslata Európa bizonyos államainak teljes semlegesítését ajánlja míg más államokat orosz, illetőleg angolszász érdekszférába utalna. Az új orosz békejavaslat szerint semlegesíteni kellene Németország nyugati és keleti részét egyaránt. Ugyanilyen formában semlegesíteni kell a skandináv államokat, Csehszlovákiát, Magyarországot és Ausztriát. Jugoszláviával kapcsolatban a Szovjet javasolja hogy az országot két zónára oszszák. ..Az északi rész orosz befolyás alá kerülne, míg Délszerbia, Albánia és Jugosszláv-Macedónia angolszász befolyási övezet lenne. Bulgára, Románia és Lengyelország változatlanul orosz befolyás alatt maradna, de ezekben az országokban is könnyítéseket vezetnének be a Nyugattal való kereskedelem előmozdítására. A lap véleménye szerint a javaslat legérdekesebb pontja az hogy :.Oroszország Északjugoszlávia megtartása révén meg akarja vetni a lábát az Adriai tengernél. A lap azzal zárja információját hogy ez a javaslat, mind Anglia, mind az Egyesült Államok részére teljességgel elfogadhatatlan. Az Evening News hírével kapcsolatban az angol külügyminsztérium szószólója kijelentette hogy a kormánynak nincsen tudomása egy olyan szovjet békejavaslatról, amely pontosan körül akarja határolni az angolszász és szovjet befolyási zónákat és semlegesíteni akarja egész Németországot. A külügyminisztérium szószólója kijelentette továbbá ..nem׳ s tudomása arról, hogy a Szovjet ki ■akarná vonni csapatait Keletnémetország..hol és kikinbétét akarna kötni a keletnémet kormánnyal. Ezek a hírek egyébként már hónapok óta keringenek és szemmel láthatólag nem egyebek propagandaeszköznél és kísérleti ballonnál. Azzal az állítólagos szovjet kívánsággal kapcsolatban, hogy 1950 októberében tartsanak népszavazást egész Németország területén, az angol szószóló kijelentette, hogy ..az angol politikai körök szívesen be..mennének egy ilyen népszavazás rendezésére, de csak azzal a feltétellel, hogy ez a népszavazás mind Kelet-, mind Nyugatnémetországban a négy megszánó hatalom szakértőinek közös ellenőrzése alatt rendeztessék meg. Ezt a feltételt azonban az oroszok kétségtelenül el fogják utasítani.