Uj Kelet, 1950. július (33. évfolyam, 574-599. szám)

1950-07-02 / 574. szám

Keleti művészet­ a tel-avivi múzeumban A tel-avivi múzeumban nemrég rendkívül érdekes keleti kiállítás nyílt meg, a kínai és japán mű­­vészet remekeiből. Az ööszes ki­­állított művek — a múzeum öt termét töltik meg — izraeli köz­­intézmények és magánházak tu­­lajdonát képezik, amelyeket a tulajdonosaik kölcsönöztek a ki­­állításra. Ha keleti művészetről beszé­­lünk , főleg a kínai művészetre gondolunk, amely az egész Távol­­kelet­­ művészetének szülőanyja és mai napig befolyásolja mind technikában, mind felfogásban. Ezen a kiállításon a keleti mű­­vészet és iparművészet csaknem minden jellegzetes ága képvisel­­ve van. A kiállított tárgyak leg­­jelentéktelenebbjében is benne találjuk a kínai művészet lénye­­gét. A kínai soha semmilyen mű­­vészit nem alkot csupán a forma kedvéért; a forma csak kifejezé­­si eszköz nála, a lényeg maga a gondolat. A kínai művész ugyan­­azt a gondolatot fejezi ki, mint a buddhista filozófus: az élet bé­­kéjét és nyugalmát, a világ har­­móniáját, amelyet a művész a természet ölében, a magányban és csöndben talál meg. A meg­­ható gondossággal kirajzolt apró kínai tájak, állatok és növények eszközök csupán a kínai művész számára, hogy érzékeltesse az élet múlandó voltát, amely úgy elillan, mint az évszakok és ugya­nolyan örök elvek uralják, mint magát a természetet. Innen van az, hogy a kínai művészetből hiányzik a perspektíva, ami el­­határolást, véget jelent, vég pe­­dig nincs, csak végtelen van. Milyen mély hatással tud len­­ni nyugati ember számára is az olyan egyszerű kép, mint King Hu szerény képe: „Rovarok egy ágon”. Órákhosszat lehet nézni a darab ágat, rajta az apró zöld­­rovarokat, a nagy fehér hátteret és elmélyülni abba nagy harmó­­niába, nyugalomba, amit ez a látvány inspirál. S ez a világ leg­­egyszerűbb képe. Hasonló mély hatást gyakorol a nézőre a To­­gukava-korból való (XVI. szá­­zad) „Vízesés” és számos más egyszerű technikájú remekmű. Az európai művészet igen 80- kat átvett a kínai művészettől, bár csak a XIX. században tu­­dott a nyugati ember behatolni a kínai világ ősi civilizációjába. A kínaiak már a közönséges idő­­számítás előtti harmadik évezred­ben ismerték a selymet , a pa­pírt kétezer évvel ezelőtt talál­­ták fel. Festészetük az ősi budd­­hista vallás és filozófia hatása alatt alakult ki. A felállított mű­­vek az utolsó ezer évet foglalják magukba, a fejlődés és változás hosszú skáláját mutatva. A ré­­gebbi festmények alapja főleg tekercsalakú, amelyre tussal (Cencre de Chine) rajzoltak. Ezt a fehér-fekete technikát csak ké­­sőbb tarkították színes vízfesték­­kel. Az olajfestést a mai napig sem favorizálják a kínaiakt. A porcellán- és márványfesté­­sek csodálatos példányait talál­­juk a kiállításon. Vázák, tálak, csészék, parfömös üvegek, szob­­rok stb. előtt a legnagyobb cso­­dálattal állunk meg. A hihetetlen finomságú lakkozott dobozok és egyéb dísztárgyak, a selyemhím­­zésű térítők, elefántcsont- és fa­­faragások is ámulatba ejtik az embert. Milyen utolérhetetlen finomság a technikában, mennyi mélység a gondolatokban. Hosz­­szú évezredek tradíciója mindez, mé­g. Izraelt a szárazföldön, Egyiptomot a levegőben erősítik meg a nyugati hata­mok Kairó (AP).­­ Egyiptomi kor­­mánykörök véleménye szerint a három nyugati nagyhatalomnak a közelkeleti fegyverszállítással kapcsolatban tett nyilatkozata azt célozza, hogy az övezet poten­­­ciális erőit előkészítse az Orosz­­ország elleni háborúra, ugyanak­­kor lehetetlenné akarja tenni, hogy e terület ellenséges erői egymás között megütközzenek. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: hogyan akarják a nagy­­hatalmak megakadályozni a zsi­­dók és arabok összecsapását, a­­mikor mindkét félnek fegyvert szállítanak? Az összes jelek arra vallanak, hogy a három nagyha­­talom igyekszik helyreállítani a katonai egyensúlyt Izrael és E­­gyiptom között. Ezt a célt úgy vélik elérni, hogy miközben az egyik oldalon megerősítik az egyiptomi légihaderőt, a másik oldalon az izraeli szárazföldi had­­erő megerősítéséről gondoskod­­nak. A nagyhatalmak­­ezáltal ket­­tős célt érnek el: egy Oroszor­­szág elleni háború esetén a Kö­­zelkelet elsőrendű szárazföldi­ és jó légihaderőt állíthat a nyugati nagyhatalmak rendelkezésére, de egymás között ez a két erő nem csaphat össze. Egyiptom nem in­­díthat háborút Izrael ellen meg­­felelő inváziós haderők nélkül, viszont az izraeli szárazföldi had­­erő nem támadhatja meg Egyip­­tomot megfelelő légifedezet nél­­kül. A Közelkeletre irányuló fegy­­verszállítások már megkezdőd­­tek. Egyiptom Vámpír-típusú ra­­kétameghajtásos repülőgépeket kapott, rövidesen pedig repülő­­gépgyárat állítanak fel Egyiptom­ban, amely a legmodernebb harci repülőgépeket fogja gyártani. Az elmúlt hetekben az almazai katonai repülőtéren az egyiptomi légihaderő magasrangú tisztjei előtt a legmodernebb angol raké­­tameghajtású repülőgépek bravú­­ros légi gyakorlatait mutatták be. A gyakorlatozás alkalmával ország és Nagybritannia légügyi attaséi is. Úgy látszik, hogy a közeljövőben ez a repülőgéptípus, vagy egy hozzá hasonló fogja ké­­pezni az egyiptomi légihaderő rendes felszerelését. Boston (STA): — A Christian Science Monitor a közelkeleti kommunizmussal foglalkozva azt írja, hogy a nyugati hatalmai­­­nak semmi okuk arra, hogy ko­molyan vegyék azokat az arab fenyegetőzéseket, amelyek sze­­rint szövetségre lépnek az oro­­szokkal, hogy ezáltal juttassák kifejezésre tiltakozásukat Ameri­­ka és Anglia zsidóbarát politiká­­ja ellen. Az egyiptomi és Szíriai államférfiak ilyen irányú idi­lat­­kozatait zsarolási kísérleteknek kell tekinteni, amellyel azt céloz­­ták, hogy nagyobb engedménye­­ket csikarjanak ki a Nyugattól. A lap biztos benne, hogy az arab vezetők, akik a Közelkelet leg­­gazdagabb családjaihoz tartoz­­nak, nem fogják megkockáztat­­ni társadalmi és gazdasági állá­­sukat azáltal, hogy összefognak a forradalmi erőkkel. Megkezdik a lucerna-tiszt nagybani gyártását amely lehetővé teszi a taka­rmány szükséglet beti­ételi ellátását Az ország mezőgazdasági fej­­lődése és külkereskedelmi mérle­­ge szempontjából igen fontos vívmánynak tekinthető az a köz­­lés, hogy a Chule-völgyében levő Kfár Blum kibucban sikerült lu­­cernalisztet előállítani, amellyel pótolni lehet az eddig importált baromfi- és marhatakarmány­­keveréket. A lucernalisztet Ame­­rikában, Angliában, a skandináv országokban és más európai álla­­mokban nagy mennyiségben ter­­melik. Kfár Blumban gabona­­szárítógép segítségével tették a lucernát őrölhetővé. A gépet az amerikai kölcsön áruszállításai során kísérleti célokra rendelték. Minthogy a kísérletek kitűnően beváltak, a kormány most meg­­felelő mennyiségű szárítógépet fog rendelni, hogy a lucernalisz­­tet az egész országban elő lehes­­sen állítani, így lehetségessé válik, hogy már hónapokon belül elegendő takarmányt termeljenek az izra­­eli baromfi- és állattenyésztés számára. A lucernaliszt jelentő­­ségét csak akkor tudjuk kellő­­képpen értékelni, ha számításba vesszük, hogy a közellátási mi­­nisztériumnak élelmiszerimport­­ra szánt külföldi valutamennyi­­ségéből 25 százalékot fordítanak állattakarmány behozatalára. TEL AVIV Tel. 5996. HUNGA-BAR TEL AVIV Gentah u. 40. Mától kezdve minden este TORSKY zenekara és GILA, a közkedvelt énekesnő. Ének és tánc. Pompás, szellős-hűs kert. Nyitva éjjel 1 óráig. 4630 !Hétköznap szabad bemenet. Új patent, , *7־ 7 ־, ״ zwanol״ Szekrényes jégszekrény ,rári lerakat. Valamint európai és belföldi bútorkülönleges­­ségek nagy választékben kaphatók. FUCHS és FREIMANN bútorüzletében, JAFFA, 299 u., Agro-Palestine Bank épület. 4578 KURZUS GÉPHÍMZÉS, HARISNYÁJA VITÁS. Most tanuljon, hogy a szezonban kereshessen. STEINER ILONA, HAIFA, Próféta u. IL 4643 Makóiét esetleg 2 szobás lakással Jaf­­fán, betegség miatt átadó. Ajánlatok: GERSHON BEN hirdetőirodájához, Tel Aviv, Allenby 51. intézendők: 4680 ÚJ KELET Az amerikai hadseregbe 2500 menekült külf­ödi önkéntest soroznak be Washingtoni jelentés szerint az amerikai szenátus elfogadta H. C. Lodge szenátor javaslatát, melynek értelmében állampolgár­­ság nélküli menekült külföldieket fel fognak venni az amerikai hadseregbe. Az amerikai szená­­tus eredetileg tízezer ilyen kül­­földi alkalmazását határozta el, de a szenátus véderőbizottsága úgy döntött, hogy egyelőre csak 2500 menekültet fognak besoroz­­ni az amerikai hadseregbe. H. C. Lodge szenátor kijelentette, hogy ezek a külföldi katonák jó szol­­gálatot tehetnek majd, mint ta­­nácsadók, ha esetleg sor kerül arra, hogy az amerikai hadsereg­­nek szülőföldjükön kell majd harcolnia, melynek nyelvét és viszonyait jól ismerik. Müncheni jelentés szerint ez a törvényjavaslat nagy izgalmat váltott ki magyar emigráns­ kö­­rökben és máris so­k nyugatos magyar katona jelentkezett az amerikai hadseregbe való fel­­vételre. A feltételek között szerepel a nőtlenség és a 35 évesnél nem magasabb életkor. Az amerikai hadsereg évenként 50 millió dol­­lárt fog majd ezen külföldi ka­­tonák felszerelésére és kiképzé­­sére fordítani. Ötévi kielégítő szolgálat után az amerikai hadseregben szolga-׳ ló külföldiek kérhetik az ameri­­kai állampolgárság megadását. (MTI) MEGJELENT AZ ELSŐ HÉBER RADIO-ÚJSÁG Súlyos sajtókritika a lap luxus-kiállítása miatt A Kol Ji Izráél első száma közli dr. M. Sol­eli, a rádió vezérigaz­­gatójának nyilatkozatát. Az izrá­­eli rádió jelenleg 16 órán keresztül sugároz műsort — mondotta dr. Soleli — de a szolgálatot állandóan tökéletesítjük. A rádiónak komoly feladatai vannak a hadesereg, az iskolakorban lévő gyermekek, az ifjúság, az uj élók és az arab kisebbség körében. A Kol Jiszráél a legjobb zene­­kritikusok tollából kommentálja a heti zenei műsort, kitűnő művészi illusztrációkkal ellátott művészi tárgyú cikkeket közöl, továbbá technikai problémákat és útbaiga­zításokat ad a rádióhallgatóknak. A Dávár vezércikket szentel az új folyóiratnak és súlyosan kifo­­gásolja a lap megjelenését. Ugyan­akkor — írja a Dávár — amikor a kormány devizahiány miatt azt követeli a meglévő izraeli lapok­­tól, hogy korlátozzák terjedelmü­­ket, luxuspapíron és fényűző kivi­­telezésben megjelentet egy új he­­. 11.­pot. Ez a nevelőhatása jó pél­­da? — kérdi a Dávár. Kinek volt szüksége erre a lapra, miért kel­­lett külföldi valutában nehéz ez­reseket költeni erre a drága pa­­pírra. Szívesen vettük volna egy új lap megjelenését, ha a kormány pontozott héber lapot adott volna ki az uj élék számára. Ha nép­­szerű, uj olék és turisták tájékoz­­tatását célzó hetilapot adot­t vol­­na ki. Ennek a lapnak a megje­­lenése azonban semmiképen sem indokolt. Az illetékesek feladata, mielőbb revízió alá venni az ügyet — fejezi be cikkét a Dávár. A napokban jelent meg a Kol Jiszráél c. héber rádióújság első száma. A lap igen elegáns kiállítás­ban, hófehér famentes papíron, gazdag képanyaggal jelen meg. A Kol Jiszráél héber és angol nyel­­ven közli az izraeli rádióműsort és a külföldi műsorok komolyabb eseményeit. Egyidejűleg közli az idézett külföldi állomások pontos hullámhosszát is. Késsel akarta megszerezni leendő apósa h­ozzájárulásét a házassághoz Jeruzsálem. (Az Új Kelet tudó­­sítójától.)­­ A jeruzsálemi rend­­őrségnek kellett beavatkoznia egy szerelmes 16 éves ifjú háza­­sulási szándékaiba, mivel az ille­­tő késsel akarta elérni boldogsá­­gát. Az ifjú már néhány hónapja udvarolt egy 17 éves leánynak, aki azonban, szüleire hivatkozva, hallani sem akart az esküvőről. A leendő vőlegény e napokban megunta a kifogásokat és egy 17 éves társa kíséretében „ellátoga­­tott” a leány apjához, akit igye­­kezett meggyőzni, hogy a házas­­ságokat úgyis az égben kötik és igy nincs értelme, hogy ő itt a földön ezen változtatni próbáljon Miután azonban a leendő apóst szavakkal nem lehetett meggyőz­­ni, a felhevült ifjú kést rántott és azzal akarta kierőszakolni az „apai áldást”. A leány apja azon­­ban lefegyverezte az ifjút és át­­adta a rendőrségnek, amely ké­­sőbb óvadék ellenében szabadláb­­ra helyezte. — Amerikai vallásos turisták érkeznek. Az amerikai Mizráchi szervezet által rendezett csopor­­tos kirándulással holnap, hétfőn 50 rabbi, vallásos tanító és más közéleti ember érkezik az ország területére. A turisták másfél hó­­napot fognak Izraelbe tölteni. — Abu Chusi Kneszet-képviselő a haifai munkástanács főtitkára visszatért Amerikából. Az ismert Mapáj-vezér néhány hetes ameri­­kai turnéján a Hisztadrut gyűjtő­­kampányában vett részt. Lefényképezik a világ összes héber és zsidó kéziratait Jeruzsálem. (Az Új Kelet tudó­­sítójától). — E napokban kezdik megvalósítani Ben Gurion mi­­niszterelnök és az izraeli tudomá­nyos világ több kiváló képviselő­­jének régi tervét — egy közpon­­ti zsidó irattár létesítései Jeru­­zsálemben. Ebben az irattárban gyűjtik össze a világ összes múzeumaiban található héber és zsidó kéziratok fényképmásola­­tát. Ezenkívül az irattár vezető­­sége megkísérli majd az egyes kéziratok eredetijének megvásár­lását is. A terv első fázisának keresztül vitelére a kormány, Ben Gurion miniszterelnök javaslata alapján, 50.000 fontot szavazott meg az új költségvetésből erre a célra. A tudományos munka vezetésére külön bizottság alakult, amely­­ben Ben Gurion miniszterelnök, Sházár közoktatásügyi és Majmon vallásügyi miniszter vesznek részt a kormány részéről, míg az egyetemet Asszaf, Dinaburg és Shalom professzorok képviselik. Vasárnap, 1950 július 1 RKÉPESLAP~1 A japán Oszaka városkában nemrég szétkergette az amerikai katonai rendőrség egy színielőadás közönségét, amely Shakespeare „Szentivánéji álom” című darabját akarta meghallgatni. A rendőri ak­ciót azzal indokolták, hogy a színi­előadás propaganda célokat szol­­gál. Ezzel szemben elrendelték a hirosimai férfi és női rendőrök­­nek, hogy tanulják meg a leg­­újabb amerikai táncokat, mert ez állítólag elősegíti nyugati demo­­kratikus átnevelődésüket. De ez még a rendőröknek is sok volt, és egyöntetűen bojkottálták a­ tánc­­órákat. (Halló, Fragar Különféle kémiai szerek készíté­­sénél sokszor szükséges a miligram kis hányadának a megmérése. Az ilyen pontos mérést nem lehet az eddigi mérlegekkel eszközölni, melyek legfeljebb tíz miligram lemérésére alkalmasak. A legújabb mikromérlegek olyan pontosak, hogy a miligram tized, sőt félmilliomod részét is meg le­­het vele mérni. Ez azt jelenti, hogy meg lehet mérni egy szem­­pillát, a legkönnyebb pelyhet, egy porszemet, vagy akár a bolha fe­­jét. Sőt megmérhető a légy szár­­nya, a ceruzával vagy tollal papír­­lapra vont vonal, vagy a pókháló egyik szála. De ez még mind sem­­mi, az új pontos mérlegekkel sik®e­rült bebizonyítani, hogy egy négy­­zetcentiméternyi területre eső nap sugár ״ súlya” egy tízezred mili­­gram. (Science Digest.). Egy Sághy nevű magyar szabó szabad idejében megszámolta hány öltés szükséges egy ruha megvar­­rásához. A hosszabb ideig tartó számítás után megállapította, hogy a normális alakú férfi ruhájának megvarrásához 74 ezer öltésre van szükség, éspedig pontosan 38.713 kézi és 35.679 gépi öltésre. Egy nad­rág megvarrásához 7786 kézi öltés és 10.948 gépi öltés szükséges. Egy kabát megvarrásához 22.104 kézi és 20.273 gépi öltésre van szükség. (Aki nem hiszi, számolja után• Szerk.) (Élet és Tudomány.) Az igazi barátoknak nem kel mindig barátságosaknak lenni egy­­máshoz és azok, akik mindig ba­rátságosak egymáshoz, nem minn­dig barátok. (Answer•») • A Csendes-óceánon az amerikai hadiflotta egyik cirkálója gyakor­­latozik. A kapitányi hídról egy­­szerre csak parancs hangzik fel: — Bullermoney kadét, hozzám! A kadét felment a parancsnoki hídra, ahol azt a feladatot kapta, állapítsa meg a hajó pontos föld­­rajzi helyzetét. A kadét fogta a se­­gédeszközöket, mért, számított és izzadt. Végül átnyújtotta a kapi­­tánynak számításának eredmé* nyét. — Ember­t kiáltott fel a ka­pi­­tány, mikor megnézte a számad*­­tokat — le a kalappal. Szent he­­lyen állunk. A kadét sápadtan levette a k*a lapját, majd a kapitány igy foly­­tatta: — Mert ha feltételezem, hogy számításai helyesek, akkor a lon­doni ■Westminstert apátság sekren­tyéjében vagyunk. (״ Tyzden“, Bratislava) Az egyik papucshős panaszko­dik a barátjának: __ Tudod, öregem, nem szólnék semmit, hogy főznöm kell, edényt mosogatni, takarítani, krumplit hámozni és más hasonló műnké■­kat elvégezni, de hogy női háló­­ingben kell aludnom, hogy a gyer­­mek azt higyje, az anyjával alszik, ez már egy kicsit bosszant. (Dikobraz, Prága.) • Az egyik angol vicclap szerkesze­tősége levelet kapott Skóciából, mely így szólt: ״ Tisztelt szerkesztőség! Lapjuk állandó olvasója vagyok. De ha nem fogják abbahagyni az ízlést®­­len viccek közlését rólunk, skó■ tokról, abba fogjuk hagyni lapjuk kikölcsönzését az újságárustól.” (Ninety-Nine)­ • A helyes gyermeknevelés mű­vé­­szete a valóságban abban áll, hogy az embernek tudni kel, mikor ve­­szítse el a türelmét./ ru .. .־~\ n rutfiwil

Next