Uj Kelet, 1950. december (33. évfolyam, 670-695. szám)

1950-12-01 / 670. (700.) szám

״ ״ ״״ mai Kamunk ÍV UIUUI Ara 60 prüf« 6­0. szám ---- - = ׳—r Tel Aviv, 1950. decem­ber 1» penfeV זורזס שדח יוא! !טדק ןותע ימוי יתלב יתגלפמ הפשכ .תירגנוא .רנש ג־׳ל :ךרועה ר-ד .א .ןוטרס :יארחאה דוד ןש :ל״ומה חרזמ שדח .מ*׳עב .א-ת ׳חר רגגיזלש XXXIII. évfolyam PomeorkmáKö: Ur. MARTON ERNŐ­­A H­erkenzésén­em kiadásért felelős: SCHÖN DEZSŐ. — Kiadó: Mizrach Chadasfi LkL, Tel Aviv, Schlesinger utca 9. szám. — Tel.: 67677. 1 ---------- - - # FJ^XOMKIVfiKI N87UJIP Jövő héten kezdi tárgyalni az UNO-közgyűlés Jeruzsálem kérdését Lake Success (AP). Ezer ame­­rikai akadémikus szerdán azzal a kéréssel fordult Truman elnök­­höz, utasítsa Amerika UNO-dele­­gációját, tegyen javaslatot arra, hogy Jeruzsálem problémáját csa­­kis a szent helyek nemzetközi el­­lenőrzése alá való helyezése révén oldják meg, ahelyett hogy az egész városban bevezetnék a nemzetkö­­zi ellenőrzést. Dr. Thomas Pollak-Clark, a new yorki művészeti és tudományos akadémia dékánja elküldte a ké­­rés másolatát Trygve Lienek, az UNO főtitkárának, valamint Nas­­rulla Entezamnak, a közgyűlés el­­nökének. UNO-körökben biztosra veszik, hogy a k­özgyűlés a jövő héten kez­­di meg a jeruzsálemi probléma vi­táját annak a múlt évben elfog­­­adtt határozatnak alapján, mely szerint az egész várost nemzetkö­­zi területté kell nyilvánítani. Táris (STA). — Párisi politikai körök szerdán annak a vélemé­­nyüknek adtak kifejezést, hogy a jeruzsálemi probléma megoldásá­­ra vonatkozó holland javaslat több hívét és támogatóját vesztette el az UNO-ban. Még néhány hónap­­pal ezelőtt szinte biztosra vették, a javaslat jóváhagyását, most — tekintve, hogy úgy a Vatikán, mint Transzjordánia egyformán ellenzik a holland tervet — a latin-ameri­­kai államok követelik egész Jeru­­zsálemnek nemzetközi területté való nyilvánítását szemben a hol­­land javaslattal, a­mely csak a szent helyek ellenőrzését kívánja. Truman: ״Amerika mérlegeli az atombomba bevetését Koreában“ Az elnök kijelentései komor hangulatot váltottak ki az UNO-körökben Washington (AP).­­ A csütör­­töki sajtóértekezleten Truman el­­nök kijelentette, az amerikai kor­­mány mérlegeli annak lehetőségét, hogy a koreai háborúval kapcsolat­­ban megkezdjék az atombomba használatát. Az elnök hozzáfűzte, hogy már ré­­gebben foglalkoznak azzal a gon­­dolattal, hogy bevessék Amerika legnagyobb fegyverét, de hangsú­­lyozta, ő azért imádkozik, hogy ne kerüljön erre sor. Az elnök be­­jelentette, a közeljövőben nagyobb összegek megszavazását fogja kér­­ni a kongresszustól, hogy fokozzák az amerikai fegyveres erők hat­al­­mát és ütőképességét. Trumar ezután ismertette a ko­­reai helyzetet. A koreai háború fejleményei súlyos válságba sodorták a vilá­­got. A kommunista vezérek elindítot­­ták Mandzsúriában állomásozó egy­ségeiket, hogy jól megszervezett, súlyos csapást mérjenek az Észak­­koreában küzdő UNO-haderőkre. Erre a kommunista támadásra an­­nak ellenére is sor került, hogy nagy és komoly erőfeszítésekkel igyekeztünk meggyőzni Kína ve­­zéreit, hogy sem az UNO-nak, sem pedig Amerikának nincsenek tá­­m­­adó szándékai Kínával szemben. Az Amerika és Kína között fenn­­álló történelmi barátság miatt va­­lósággal megrendülünk attól a gondolattól, hogy a kínai nép fia­­it arra kényszerítik, hogy az UNO parancsnoksága alatt működő ka­­tonáink ellen harcoljanak. A kínai támadást — folytatta Truman elnök — nagy erővel haj­­tották végre és ez a támadás még mindig folyik. Az offenziva foly­­tán az UNO-parancsnokság alatt álló erők nagy része kénytelen volt visszavonulni. A harctéri helyzet pillanatnyilag nem világos. Az UNO-haderők az­onban nem gondolnak arra, hogy elhagyják a koreai frontot. Az UNO-haderők azért küzdenek Koreában, hogy meggyőzzék a tá­­madókat arról, hogy harcukkal nemcsak az UNO-t fenyegetik, de az emberiség minden reményét a békére és igazságra. Ha az UNO térdet fog hajtani a támadók előtt, egyetlen­nél sem fog többé biztonságban élni Ha a tám­adás sikerülni fog Ko­reában, fel kell készülnünk arra hogy Ázsián és Európán keresztü­l nyugati földtekére is el fog jut­­ni.. Koreában saját honvédelmünk érdekében harcolunk. Mi tovább­ra is együttműködünk az UNO-va a­­ koreai háború befejezése érdeké­ben. Újabb erőfeszítéseket fogunk tenni a szabad nemzetek támoga­tása, me­rséb­ítése és megerősítése érdekében. Gyors ütemben fogjuk fokozni katonai erőnket. Az elnök vonakodott válaszolni az újságíróknak arra a kérdésére, váljon az amerikai légihaderő nem szándékszik-e áttenni műkö­­dését Mandzsúria területére is. Az elnök csak annyit mondott, ez at­­tól függ, hogy milyen lépések fog­­nak történni az UNO-ban. Az UNO határozatainak megfelelően fogja MacArthur megtenni a szükséges lépéseket — mondotta Truman el­­nök. — Amikor az újságírók to­­vább faggatták az elnököt, hogy kijelentése azt jelenti-e, hogy be fogják vetni az atombombát is, az elnök azt válaszolta: ״az UNO egyesült főparancsnokságának sza­badkeze lesz abban a tekintetben, hogy minden rendelkezésére álló fegyvernemet bevessen a harcba". Csak az elnök adha­t utasítást az atombomba használatára Washington (AFP).­­ A Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy Truman elnök kijelentései nem je­lentik azt, hogy MacArthur tábor­­nok saját elhatározásából bevethe­­ti az atombombát. Az atombomba felhasználását törvény szabályoz­­za, amelynek értelmében csak az elnök adhat utasítást annak bár­­milyen formában való felhaszná­­lására. Truman elnök egyébként sajtó­­nyilatkozata során azt is kijelen­­tette, hogy ha az események to­­vábbra is kedvezőtlenül alakulnak úgy az Egyesült Államok általá­­nos mozgósítást fog elrendelni. Az elnök ennek ellenére is hangsú­­lyozta, hogy meggyőződése szerint a harmadik világháború még el­­kerülhető. A Truman-nyilatkozat hatása az UNO-ban Lake­ Success (UP). — Truman elnöknek az a bejelentése, hogy a■1 amerikai kormány foglalkozik az atombomba bevetésének gondola­­tával a koreai fronton, igen ko­­m­or hangulatot váltott ki az UNC delegációk körében. Malik szovjet delegátus, akit az újságírók informáltak Truman el­nök beszédéről, nagy érdeklődést mutatott a részletek iránt és az tudakolta az újságíróknál, milyen szavakat használt pontosan az el­nök. Miután megkapta a nyilatko­zat teljes szövegét, a szovjet dele­gátus egyetlen hang és megjegy­zés nélkül otthagyta az újságíró­kat. Wu Csuan tábornok, Kína kom­m­unista megbízottja, aki a Bizton­sági Tanács Formája feletti vitá­jában vesz részt, nem akart sem­miféle megjegyzést fűzni Tmmai elnök nyilatkozatához. A tábornol részvétlen és kifejezéstelen arcca állta az újságírók ostromát, végü csak azt jegyezte meg, hogy­­­z egész ügyhöz nincs semmi meg­­jegyeznivalója. Dr. Alas Behler jugoszláv delegátus, a Biztonsági Tanács soros elnöke szintén vo­­nakodott, kommentárokat fűzni Truman elnök nyilatkozatához. Churchill nem hiszi, hogy Oroszország a közeljövőben megtámadná Európát A volt angol miniszterelnök bes­zéde a külpolitikai vitában London (AP).­­ Az angol alsó­­ház külpolitikai vitája során csü­­törtökön Winston Churchill feltű­­nést keltő beszédet tartott, amely­­ben a harmadik világháború lehe­­tőségeiről beszélt. Churchill csü­­törtökön töltötte be 76-ik születés­­napját és alkalomból úgy a kép­­viselők ,mint a látogatók zsúfolá­­sig megtöltötték a parlament ter­­mét. Nem hiszem — mondotta Churchill —, hogy az oroszok a közeljövőben háborút fognak ki­­robbantani Európában. Úgy vé­lem, hogy újabb világháború ak­­kor fog kitörni, amikor azt Orosz­­ország jónak látja. Amerika fölénye az atombomba terén — folytatta Churchill — meggátolta eddig a nyílt orosz tá­­madást, viszont az atomkutatás terén elért újabb eredmények foly­tán ezek a differenciák egyre ki­­sebbek a két ország között. Orosz­­ország azonban nemcsak az ame­­rikai atom­fölény miatt tartózko­­dott eddig a nyílt támadástól, ha­­nem azért is, mert háború nélkül nagy eredményeket sikerült elér­­nie. Oroszország fél Európát és egész Kínát hatalma alá hajtotta, anélkül, hogy egyetlen orosz kato­­na életét kockáztatta volna. Orosz­­ország, sajnos tudja, hogy Ame­­rika és a civilizált világ nem fog preventív háborút indítani ellene és ez egyik legfőbb oka annak, amiért nem tudhatjuk, hol érnek véget Oroszország ambíciói. A vi­­lágot fenyegető veszedelem akkor kezdődött, amikor a nyugati de­­mokráciák a győzelem kivívása után leszerelték hadseregeiket és ugyanakkor Oroszország fokozott erővel építette ki hadigépezetét. Churchill végül kijelentette, a maga részéről is amellett van, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni az Oroszországgal való békés megegyezés érdekében és azt hi­­szi, hogy Amerika fölénye az atom­­fegyverben lehetővé teszi, hogy a Kelet és Nyugat közötti tárgyalá­­sokat méltó formában folytassák le, amint az egyenrangú felekhez illik. Lezajlott Bevin és Salah el Din első tanácskozása London (AFP). — Csütörtök délután megtörtént az első talál­­kozó Bevin angol és Salah el-Din egyiptomi külügyminiszter között. A beszélgetésen jelen volt Gaitskel angol pénzügyminiszter is, amiből «.»י»'!» VnvpHfPziptnpk. ho2Tv ezen 8 tanácskozáson studcuvoi uu «• fagyasztott egyiptomi fontsterling követelések ügye is­ A megbeszé­­lésről nem adtak ki hivatalos kom­münikét. A két külügyminiszter közötti tanácskozást holnap foly­­tatják. Az éjlati országút elzárása miatt igen feszültté vált a helyzet Izrael és Transzjordánia között A transzjordán delegátusok nem jelentek meg a fegyverszüneti bizottság rendkívüli ülésén Jeruzsálem (Az Új Kelet tudó­­sítójától).­­ A transzjordán­ de­­legáció nem jelent meg az izraeli­­transzjordán fegyverszüneti bizott­ság rendkívüli ülésén, amelyet De Bidder ezredes, a bizottság UNO- elnöke hívott össze sürgősen a tegnap reggeli órákban, Izrael a­­zon panaszának megtárgyalására, hogy az Arab Légió egységei be­­nyomultak izraeli területre és el­­zárták az Ejlátba vezető utat. Az Ejlátba vezető ut több hos­­­szú szakaszon az izraeli-transzjor­­dán határ közelében fut és a transzjordániaiak körülbelül egy héttel ezelőtt panaszt emeltek a fegyverszüneti bizottságban, hogy az útkiigazítások során Izrael meg­sértette a határt. Az igen rossz utat az utóbbi időben Izrael lé­­nyegesen kiépítette és az arabok most azt állítják, hogy a 78-as ki­­lométernél, körülbelül 12 kilomé­­terre északra Gharandaltól az iz­raeliek egy új szakaszt építettek egy hegy megkerülésére olyan mó­don, hogy az új út körülbelül két­­száz méteren transzjordán terüle­­ten fut át. A transzjordán panaszt felvet­­ték a kölcsönös panaszok hosszú listájára, azonban eddig nem ke­­rült sor annak megtárgyalására. Szerdán az esti órákban a transz­jordániak egy páncélos egysége felnyomult a kérdéses szakasz­­ra és elzárta az utat Ejlátba. Az izraeli fegyverszüneti bizottság körei szerint nem fér semmi két­­­­ség ahhoz, hogy a hivatalos tér­­­­képek, valamint a két esztendős gyakorlat szerint a kérdéses terü­­­­let Izrael határain belül van és ez­­ért az arabok lépése a fegyverszü­­neti szerződés igen súlyos meg­­sértését képezi. Ezért még szerdán késő este Izrael felkérte De Rid­­der ezredest, hívja össze a fegyver­szüneti bizottságot rendkívüli illés­re az incidens megtárgyalására. De Ridder ezredes a helyzetet igen súlyosnak ítélte meg és eleget tett Izrael kérésének és tegnap dél­­előtt tíz órára összehívta a fegy­­verszüneti bizottságot. Az arabok azonban eddig egyál­­talán nem válaszoltak De Ridder ezredes felhívására és miden tíz­­kor az izraeli delegáció bevonult a fegyverszüneti bizottság üléster­­mébe a Mandelbaum kapunál. De Ridder ezredes közölte, hogy a transzjordániaiak még mindig nem egyeztek bele a rendkívüli ülésbe. Az izraeli delegáció a késő déli órákig várt a helyszínen, anélkül, hogy sor került volna az ülésre. Az épületben azonban jelen voltak a fegyverszüneti bizottság arab de­legátusai is, akik nyilván utasítá­­sokat vártak kormányuktól. A transzjordániaiak végül közölték De Ridder ezredessel, hogy nem hajlandók részt venni a fegyverszü­neti bizottság rendkívüli ülésén. A bizottsághoz közelálló körök szerint a transzjordániaiak közölték, hogy nem látják­­ szükségét a rendkívüli ülés összehívásának, annál kevésbé, mivel Transzjor­­dánia erre vonatkozó egy héttel­­ ezelőtt benyújtott panaszát szin­tén­ nem tárgyalták meg soronn kívül, hanem azt a normális napirendre tűzték. Hasonl­óképen a transzjor­­dániaiak is azt javasolják, hogy az izraeli panaszt tűzzék a rendes napirendre, és akkor tárgyalják majd meg, midőn arra sor kerül. A transzjordániaiak közlése után hogy nem vesznek részt a fegyver­­szüneti bizottság ülésén, De Bidder ezredes megbeszélést folytatott az izraeli delegációval és megígérte, hogy még a mai nap folyamán leutazik Amman­­ba, ahol magával a transzjordán kormánnyal fogja megtárgyalni az incidenst és felhívja a transzjordániaiakat, hogy a fegyverszüneti bizottság erre vonatkozó döntéséig vonják vissza csapataikat a kérdéses út­­szakaszról. Izraeli körökben hangoztatják, hogy a transzjordán lépés ellentét­­ben áll magának a fegyverszüneti bizottság értelmével. Transzjordá­­nia ugyanis a fegyveres beavat­ko­­zással akarja megváltoztatni a fegyverszüneti bizottság procedu­­rális határozatát, amellyel a transz­jordán panaszt a normális napi­­rendre tűzték. Izrael elvárja, hogy De Bidder ezreds az UNO nevé­­ben megteszi a szükséges lépése­­ket a transzjordán fegyveres ak­­ció ellen, mert csak ilyen módon lehet biztosítani a fegyverszüneti bizottságok békés működését. Jeruzsálemi politikai körök nem tartják véletlennek, hogy a transz­­jordán akcióra éppen most került sor. Az arab sajtó ugyanis tegnap közölte, hogy a kérdéses helyen látogatást tett Fawzi el Mulki pasa transzjor­­dán hadügyminiszter Nazem el- Kudsi Szíriai miniszterelnök kí­­séretében. El Kudsi elsőleg Am­­manban tárgyalt Abdallával és a transzjordán politikusokkal, akiktől tetteket követelt annak bebizonyítására, hogy Transzjor­dánia nem szándékszik külön­­békét kötni Izraellel. Egyes megfigyelők az incidenst úgy magyarázzák, hogy a ״ bizonyíték­­ra“ azért került sor éppen a Ne­­m Folyt, a 8. oldalon) Pyong-Janghoz közelednek a kommunista csapatok Már 300.000 kínai katona harcol Koreában Tokió (UP).­­ A kínai kommu­­nista csapatok tegnap egyesültek az északkoreai gerilla csapatok­­nak két hadosztályra becsült had­­erejével, Korea központi hegylán­­cában. A kommunista csapatok minden ellenállás nélkül törnek előre és mintegy 38 kilométerre közelítették meg Pyongyangot, Északkorea fővárosát. Az UNO hadsereg feladta a Csungcson folyó mellett kiépített védelmi vonalat és visszavonult Pyongyangba. Walker tábornok, a 8. hadtest parancsnoka a rendel­­kezésére álló csapatokat északke­­leti irányba irányította, hogy ki­­küszöbölje a körülkerítés vesze­­delmét, vagy a front szélső szár­­nyai ellen irányuló támadáso­kat. Időközben az első hadosztály egységei felvették a harcot a kom­­munistákkal Pyongyang védelmé­­ért. Az amerikai tengerészeti had­­erőket és a tizedik hadtest két ez­redét egy kínai divízió elszakítot­­ta egymástól. Ezek a kínai csapa­­tok a Csoszin tótól délre elfoglal­­tak egy­ hegyiutat. A tizedik had­­test parancsnoka, Eduard Almond tábornok feltevése szerint a front északkeleti szárnyán tíz kínai had­­osztály harcol és megkísérli az amerikaiak bekerítését vagy pedig azt, hogy bekergesse a tizedik had­test katonáit a Japán tengerbe. Az UNO-nak a nyugati fronton harcoló csapattestei, amelyek két­­szeres túlerővel küzdenek, figyel­­meztetést kaptak, hogy további kínai erősítések özönlenek déli irányba, abból a felmérhetetlen emberanyagból, amely a kínaiak rendelkezésére áll. Az UNO parancsnokok vélemé­­nye szerint eddig legalább 300.000 kínai katona tört be Korea terü­­letére. Egyetlen magasrangú tiszt sem volt hajlandó jóslásokba bo­­csátkozni afelől, hogy az UNO­csapatok képesek lesznek-e helyt­­állani a kommunista támadással szemben. McArthur tokiói főhadi­­szállásának szóvivője szerint való­­színű, hogy az UNO tájékoztató­­hivatalának főnöke igyekezni fog a mára összehívott rendkívüli sajtóértekezletén feleletet adni er­­re a kérdésre. Dávid Horovitz Londonba utazott David Horovitz, pénzügyi állam­­titkár, a kormány gazdasági taná­­csosa csütörtökön Londonba re­­pült. Horovitz államtitkár lesz an­­nak az izraeli pénzügyi delegáció­­nak a vezetője, amely kedden, de­­cember 5-én kezdi meg tárgyalá­­sait az angol kormánnyal a ster­­lingfölöslegek felszabadításával kapcsolatban.

Next