Uj Kelet, 1953. augusztus (36. évfolyam, 1516-1541. szám)
1953-08-02 / 1516. szám
IK j₪₪₪m Irodalmi levél Izraelből! A Vatikán erélyesen követeli Jeruzsálem internacionalizálását Jeruzsálem: ״ két ellenséges ország fővárosa״ Vatikánváros (VP). A Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano szombati cikkében ismét felvetette Jeruzsálem nemzetközi státuszának kérdését és éles bírálattal illette az izraeli külügyminisztérium áthelyezését Jeruzsálembe. A jeruzsálemi beszámoló formájában közölt cikk szerint a külügyminisztérium áthelyezése még bonyolultabbá teszi Jeruzsálem már amúgy is bonyolult kérdését. ״ Nem mindennapi dolog — írja az Osservatore Romano —, hogy egy ország oly városnak a felét választja fővárosául, amelyet fegyverszünet demarkációs vonal választ ketté. Ez a vonal, legalábbis jogi szempontból, nem tekinthető szilárdnak. Az arabok még még csak olyan térképeknek a közlését sem engedik meg, amelyek feltüntetik a demarkációs vonalat, nehogy közvetve is a határvonal végérvényes elismerésének benyomását keltsék. Az izraeli kormány azonban egészen más álláspontra helyezkedett, ami a kormány székhelyének Jeruzsálembe való áthelyezésében nyilvánult meg.” ״ Ammanban most azzal a tervvel foglalkoznak, hogy áttegyék a transzjordán parlament székhelyét Jeruzsálem óvárosába, így tehát megtörténhetik, hogy a Szentvárosban két ellenséges ország fővárosa közvetlen szomszéddá válik. A két fővárost a demarkátíiós vonal fogja elválasztani, amelyet a két ország közül egyik sem tekint végleges határnak. Nem túlzás tehát, ha azt állítjuk, — folytatja az Osservatore Romano, — hogy Izrael utolsó lépése még jobban bonyolította a kérdést és ez csak aggodalmat válthat ki úgy a katolikusok, mint a kötobi keresztény körében. A keresztények azt remélik, hogy nem fognak megfeledkezni jogaikról és nem fogják megsérteni ezeket.” A Vatikán lapja ezután elutasítja Sárét külügyminiszter javaslatát, hogy csak is a szenthelyeket és nem Jeruzsálem egész városát helyezzék nemzetközi felügyelet alá. ״ Világos, hogy ez a terv nem nyújt ténylegeses biztonságot Jeruzsálemnek, amely teljes egészében szent város. Ha a Közelkeleten újabb háború törne ki, akkor Jeruzsálem ismét a harcvonalban feküdne és megint éhínség és nyomorúság várna rá. A Szentváros biztonsága érdekében a Vatikán már többször követelte, hogy Jeruzsálemben külön kormányzatot létesítsenek, amely nemzetközi felügyelet alatt állna.” ״ Az egyetlen lehetőség, hogy Jeruzsálemet megmentsék a Közelkeleten még mindig tomboló gyűlölet elöl, különálló területté deklarálni a Szentvárost, amely közvetlen és hathatós nemzetközi kormányzat alatt áll” —fejezi le cikkét a Vatikán lapja. Írta: GERVAI SÁDOR Kedves Márta! A nőknek meg van az az frigyalian átkozott tulajdonságuk, hogy rögtön, az első pillanatban meg tudják találni — az irodalomban és a szerelemben egyaránt — a legérzékenyebb és legkellemetlenebb pontokat s kérdés alakjában rögtön fel is teszik: mi a véleménye róla? Maga is azt kérdezte: ״ mi a véleményem a héber és a német szellem közötti kapcsalatokról Izrael állama keretében? Helyesnek tartom•, hogy a végtelenségig ellenséges álláspontot foglaljon el ez a két szellemiség egymással szemben?” Azt hiszem, nemcsak Maga, hanem mindenki, aki sem olvas héberül, kicsit meglepődhetik azon, hogy éppen az utóbbi esztendőben annyi német könyvet fordítottak le héberre, mint soha máskor ezelőtt. Természetesen, nem Hitler, Alfred Rosenberg és a germán fajelmélet más nagyságainak a ״ remekműveit” vették elő, hanem az igazi klasszikus német irodalmat. Arra a kérdésre, hogy Tan-e jó német, vagy nincs, Tan-e kétféle németség, vagy csak egy s az is a Hitlerszabású, éppen ezek a héber fordítások adnak feleletet. Minden kétségen felül volt egy német nemzedék, amely az emberi gondolkodás élén járt , amely alkotásaival örök dicsőséget szerzett a nemet népnek, — amely dicsőségnek a haszonélvezője és kizsákmányolója mind a mai napig. Mi itt, Izraelben, soha nem tévesztettük össze Efraim Stotthold Lessinget, — a „Nathan der Weise” szerző- jét, Hitler propagandistáival • nem azonosítottuk Herálert Göbbels fullajtársaival. Mi önérzettel mutathatunk rá arra, hogy államunk megalakulása óta két héber költő is — Jákob Cohen és I. J. Báruch — nekigyürközött Goethe „Faust”-jának a lefordítására s mindkét átültetés napvilágot is látott. Újból kiadták Chajim Nachman Bialik, Schiller ״ Wilhelm Teli” című drámájá- nak a fordítását. Kivételesen szép kiadásban jelentek meg Reiner Mária Rilke versei s éppen a héten helyezték el a könyvkereskedések kirakataiban Paul Becker örökértékű ״ Beethoven” monográfiáját, aki ezideig egészen egyedülálló módon, ki Tételes művészi tehetséggel mutatta be, hogy milyen szerepet játszott Beethoven életében a zongora, mint szerszám, mint hangszer, menynyire befolyásolta szerzeményeinek a megalkotásában s mennyire megszabta témái megválasztásában. Goethe és Schiller német, rége, amint láthatja, megértő közönségre talált a héber olvasóban, ami természetesen nem jelentheti azt, hogy a Faust ra tekintve, felmentést adjunk ma élő hivatásos tömeggyilkosok- nak. Mi hisszük azt, hogy kétféle németség létezik: az egyik, amely volt s a másik, a kortársaink. S ezek rettenetesen eltávolodtak attól, amit mi német szellem- nek ismertünk meg. Gyakran az az érzésünk, egyáltalán minden szellemtől eltávolodtak és ellenségeivé váltak. A mi véleményünk elfogult lehet ebben a kérdéseiben, de Thomas Mannak hihet, már pedig ő a „Doktor Faustus” című nagy regényében félreérthetette- Bál megismétli azt, amit Niedöller hitvalló evangélikus ,lelkipásztor évekkel ezelőtt több beszédében mondott, hogy a németség vérszerződést kötött a Sátánnal, s ennek a szerződésnek a hő- Adatában tántorog a pokol ■zakadéka felé, magával rántva az emberiséget. Igazi költői mű erről a sátáni birkózásról eddig csak Thomas Manntól jelent meg, egyetlen némettől, aki felmért lázadni e sátáni szerzőés ellen s oly következete- Bima híra apadt e fásodásához, hogy inkább az örökös emigrációt választotta, de soha nem hajlandó vissza■ térni Németországba. Ha van német szellem, amelyet a német klasszikusok fejeznek ki, akkor ez a német szellem Hitler óta hazátlanná vált s elvesztette talaját, ha pedig a hitleri szellemet azonosítják a német szellemmel, akkor ez a legtehetségtelenebb szellem a világon, amely valaha társadalomban és nemzetben megnyilatkozott, mert egyetlen igazi nagy alkotással sem gazdagította a kultúrát. Nyugodt lelkiismerettel írhatom le, hogy az utóbbi évtizedek német íróitól, nem fordítottak le héberre semmit, mert ezek a művek nem is érdemelték meg, hogy héberül megjelenjenek. Félreértés elkerülése végett, hangsúlyoznom kell, hogy Franz Werfelt, Stefan Zweigot, Arnold Zweigot, Jakob Wassermannt, Felix Saltet, Lion Feuchtwangert, zsidó íróknak tartom s ha az ő műveik héberül megjelentek, ebben sem különösséget, sem érdekességet nem látok. Egy bizonyos: a héber szellem nem zárkózik el — még Birkenau és Mauthau-sen után sem — a német alkotások elöl, de arra nem vállalkozik, hogy a tobzódó tehetségtelenség és az üvöltő gyűlölködés német szavakba foglalt, hírnévre és népszerűségre való törekvését művészetnek ismerje el s teret engedjen neki saját hazájában. Az, amit ma s amit az elmúlt évtizedekben, német nyelven írtak, — Thomas Mann bibliai regényein kivül! — fabatkát sem ér. A kortársi német íróknak nem hiszünk s éppen ezért nem is kívánjuk, hogy héberül megjelenjenek. Marxban és Heineban a gálát zsidóságának engesztelhetetlen kritikusait látjuk és a németséghez való kapcsolatuk nem több, mint egy oroszlánnak ahhoz a kétrechez, amelybe ügyes állatszeliditők bezárták. I BLUM AMBRUS lett Argentína országos főrabbija Nemrég zajlott le az argentínai országos főrabbiválasztás, amely csaknem teljes évig tartott. A heves választási küzdelem során a leadott szavazatok nyolcvan százalékát Blum Ambrus magyarországi rabbi kapta, aki igen rövid idő alatt futotta be ezt a fényes karriert. Blum Ambrus, aki anyai részről a soproni, apai részről pedig a berettyóújfalusi rabbi unokája, 1913-ban született Nagykárolyban és a pozsonyi jesiván nyerte el rabbiképesítését. Ezután két év alatt elvégezte a budapesti zsidó gimnázium nyolc osztályát, majd 1940- ben alisjázott és Jeruzsálemben kitüntetéssel elvégezte a héber egyetemet. A boldogemlékezetű Osztrovszki rabbi közvetlen munkatársa lett, a Váád Leumiban dolgozott és elnöke volt a Hítáddut Oléj Hungária jeruzsálemi coportjának. A Szochnut igyekezett hasznosítani Blum Ambrus rendkívüli nyelvkészségét s a hat nyelvet tökéletesen tudó fiatal rabbit; 1945-ben mentőmunkára Európába küldte. Hosszú ideig Budapesten tevékenykedett az alista két érdekében. A Mizrachi 1946-ban Argentinába delegálta, ahol kitűnő spanyol nyelvű hitszónoknak bizonyult. Előbb a szefárd hitközség rabbija lett, majd az askenázok választották meg rabbijuknak. Argentínában köztudott dolog, hogy Blum rabbi a Peron családdal is megkedveltette magát és az elnöknek meghitt barátja. Az argentin kormány 1952- ben elrendelte az országos főrabbinátus megszervezését. A hitközségek többsége Blum Ambrust jelölte. Megválasztása mégsem ment simán, mert Blum Ambrus az összes argentínai zsidók jelöltje akart lenni és hogy pártonkívüliségét bizonyítsa, kilépett a Mizráchi kötelékéből. Ezért a Mizrachi ellenjelöltet állított vele szemben, Avigdor brooklyni dáján személyében, aki azonban a leadott szavazatoknak csak huaz százalékát kapta meg. (k. m.) ÉS MÉGIS (») MINDENKOR-MINDENEKFELETT Hazwincikóra ft A TÖKÉLETES PÓTKÁVÉ, 1881 PÉNZT LOMBARD .TALPITT’ Haifa HEREL-U. 61 félemelet Vezetők: ERJÍS L. és STÖSSEL ékszerész (Kolozsvár) TEL - AVIV Nyári nadrágok : Kammgarn . . . 7.990-161 Tropikál : Amerikai gabardin 10.500.161 Nyári kabátok Ben Jehuda M. PRESSLESt Az egyiptomi propagandaminiszter a külügyminisztérium áthelyezéséről Kailó (AP). Saleh Salem őrnagy, Egyiptom propagandaminisztere tegnap kijelentette, hogy az izraeli külügyminisztériumnak Jeruzsálembe való áthelyezése az UNO-határozatok újabb megszegését jelenti. A miniszter ezután így folytatta: ״ Egyiptomnak nincsen semmiféle támadó szándéka Izrael ellen mindaddig, amíg Izrael betartja a fegyverszüneti ■egyezmény előírásait.. Salom őrnagy hangsúlyozta, hogy Nagib tábornok kormánya semmiben sem változtatta Egyiptom álláspontját Izraellel szemben. A miniszter ezután elmondot■ta, hogy Egyiptom tiltakozott a libanoni kormánynál a sajtótámadások miatt, amelyeket a libanoni sajtó az Izraellel kötött hajózási egyezménnyel kapcsolatba intézett az egyiptomi kormány ellen. Ismeretes, hogy a két ország között létrejött egyezmény szerint bajbajutott hajók menedéket kereshetnek a másik ország ki■ kötőiben. Salem őrnagy hangsúlyozta, hogy az egyezmény teljesen megfelel a rhodesi fegyverszüneti egyezménynek és nem haladja meg annak kereteit. SPORT Augusztus 6-án, szombaton, az izraeli ökölvívó sport eddigi történetének legjelentősebb eseménye fog lejátszódni Tel-Avivban. Tel- Aviv válogatott boxolói első nemzetközi mérkőzésüket fogják végigküzdeni Belgrád válogatottjai ellen. A jugoszláv szövetség vezetői már elküldték az aláírt szerződést, amelyben kötelezik magukat, hogy legjobb csapatukkal állnak ki a telavivi együttes ellen. A mérkőzést a Hapoél jaffai sporttelepén, este, villanyfény mellett rendezik meg, így lehetőséget adnak arra, hogy sokezer néző láthassa közelről az érdekes és nagyjelentőségű sporteseményt. A tel-avivi válogatott csapat 4־ ikén, kedden, Rámát-Gánban, edzőtáborba vonul és úgy készül fel nagy feladatára. Marzinovics szövetségi kapitán a 18 legjobb versenyzőt hívta meg a táborba és csak a hét végén jelöli ki közülök a versenyen résztvevő csapatot. A válogatott keret tréningjét Freitag szövetségi tréner vezeti Sirak segédtréner támogatásával. A jugoszláv versenyzők 5־ iként, szerdán, érkeznek. A csapatban több jugoszláv országos bajnok szerepel. A mérkőzésről az izraeli rádió esti 9 órás kezdéssel Nehemia Ben Avrahám vezetésével helyszíni közvetítést ad. Országos kosárlabda-bajnokság Az országos kosárlabda szövetség elsőosztályú bajnokságában a múlt hét végén a Makkabi Tel- Aviv csapata kettős győzelmet aratott. Pénteken a Hapoél Cho- Son ellen játszott és 64:22 (27:10) arányban könnyen nyert. A Hápoél Cholon az ország egyik legerősebb együttese és bármely csapatnak is komoly problémát jelent a legyőzése. ]Érdekes, hogy a Makkabi Tel-Aviv ellen nem tud a choloni Hápoél eredményesen játszani és most is egészen egyoldalú játékban, állandó Makkabi fölény mellett szenvedett el nagy pontarányú vereséget. A mezőny legjobbja Sneur (Makkabi) volt, aki egymaga 26 kosarat dobott. Szombaton a Makkabi Tel-Aviv ellenfele a Hapoél Mááján Baruch csapata volt. Ezen a mérkőzésen a Makkabi 47:25 (22:13) arányban győzött. A mérkőzésen lányha, erőtlen játékot mutattak be mindkét részről. Ugyancsak pénteken játszott a Makkabi Hadarom Tel-Aviv a Hapoél Mááján Banich ellen és igen érdekes küzdelem után 53:34, félidő 26:24 pontaránnyal győzött. Az első félidőben kiegyenlített játék folyt, szünet után a Hapoél csapata összeomlott és ellenállás nélkül adta meg magát. Országos tenisz csapatbajnokság A Makkabi Tel-Aviv/B csapata Natanján játszott a natanjai Tenisz Klub csapatával és azt 4:1 arányban megverte. A Makkabi játékosai közül a következők győztek: Porát Zeév ellen 5:7, 7:5 és 10:8 arányban; Ass Gross ellen 66:4 1־ arányban; Ass Salamonpár a Priesner-Gross-pár ellen 10:12, 7:5, 8:6 arányban. A második páros mérkőzést a Natanja Tenisz Klub feladta. A natanjai csapat egyetlen győzelmét Priesner érte el Bachar ellen 6:4, 0:1 arányban. Asztali teniszverseny Béth Lidben asztali teniszverseny keretében avatták fel a Hapoél új sporttermét. A versenyen 40 felnőtt és ifjúsági versenyző vett részt. A felnőttek versenyét Einsenmann (Ráánáná), az ifúságial. 1 versenyét J. Moshe (Kfár Járok) nyerte meg. A Hitachi Olel Hungária közleményei: HAIFA CIPRUSI KIRÁNDULÁS A haifai helyi csoport által rendezett Földközi-tengeri hajóút Ciprus szigetére való kirándulással a megvalósulás stádiumába jutott. A kirándulás időpontját véglegesen megállapították és pedig a szeptember hó 4—5—6, azaz indulás Haifáról szeptember 4-én, pénteken délben, Ciprus szigetén való tartózkodás 5־ én, szombaton, visszaérkezés Haifára 6־ án, vasárnap a reggeli órákban. A HOH minden igyekezete az volt, hogy tagjai és vendégei számára minél előnyösebb feltételek mellett tegye lehetővé ezen különleges kiránduláson való részvételt. Az összes helyi csoportok irodái részletes felvilágosítással szolgálnak. Mintazok, akik már eddig jelentkeztek, jelenjenek meg újból az öszszes feltételek megismerése és a szükséges iratok leadása végett. További érdeklődők, akik a kiránduláson résztvenni óhajtanak, jelentkezzenek minél sürgősebben, mert a jelentkezési határidőt rövidesen lezárjuk. AFULA A H. O. H. afulai helyi csoportja f. évi augusztus 3־ án, hétfőn este 8 órai kezdettel a Carmel-kávéház (Afula ־ Egyed mögött) kerthelyiségében műsoros baráti összejövetelt rendez, amelyre önt, b. családját és vendégeit szívesen lájuk. — Rendes polgári kávéházi árak, díjtalan belépés. A vezetőség NATANJA A HOH natanjai szintjének az* 1953 július 1־ én megtartott választmányi gyűlésén a következő tisztikart választották meg: Elnök: Dr. Jakab László; ügyvezető elnök: Lőve Elijáhu; alelnökök: dr. Kallós László, dr. Gonda László; főtitkár: Weisz Simon; titkár: Rimony Mordecháj; pénztárnok: Weisz Márton; ellenőrök: Markovics Sándor, Perlroth Ármin; jegyző: dr. Alexander Kató; hisznagy: Ruzsánszky Vladó. A női csoport vezetőségének tagjai: Lőve Bogyó, Grünberger Ica, Weisz Erzsike, dr. Kabos László, Rujder Márton, Karmos Jenő, dr. Gerat J, Ruziak Slomo. TEL-AVIV: A HOH héber tanfolyamán GroM Eliezer tanár vezetésével állandó szemeszter kezdők és haladók részére, ugyanott Intenzív kurzus, valamint szeminárium egyszer hetenként kedden este héberül tudók részére, akik ivrit-tudásukat tovább fejleszthetik. Tanítás napközben és az esti órákban. Jelentkezés naponta délután 6-9 óráig Grosz tanárnál az iskolában, Tel- Aviv, Hashadhar u. 2. sz. alatt. MEGTÖRTÉNT.. . A diplomata keztyüje .. . Egy kibucnyikot az egyik külföldi követségünkhöz kinevezték tisztviselőnek. Elutazás előtt végigjárta az üzleteket, hogy munkakörének megfelelő öltözetet vásároljon. Többek között fehér keztyüt is kért. A kereskedő adott neki egy párat, felhúzta őket és azután megkérdezte: — Hol van a harmadik keztyü? Hát az mire való volna? — kérdezte a kereskedő. — Hogy a kezemben tartsam, ahogy a diplomaták szokták... Ambiciózus mama Jascha Heifetz egyik koncertje előtt egy anya gyermekével a pénztárhoz lépett. — Mennyibe kerül a jegy a harmadik sorban? — kérdezte. — Minden jegy elkelt — hangzott a válasz. — Jia csak a jegy árát akarom tudni — szólt az asszony. — Öt font — mondta végre a pénztáros. Az asszony ekkor a fiához fordult: — Hallod, az emberek öt fontot fizetnek egy jegyért. Rászánod hát végre magad, hogy hegedülni tanulj? — Tehát ezen a helyen lesz a vátikok síkúnja? Azt mondják, hogy sok rossz oldala van ennek a helynek. — Ugyan jelentéktelen dolgok. Északon van a városi szemétdomb, délen egy gumigyár, keleten egy ecetgyár, nyugaton pedig egy enyvgyár. — És egy ilyen sikánban fogom eltölteni az életemet? — Nem olyan borzaszt, vannak ennek jó oldalai is. Elsősorban a sikun olcsó, azonkívül pedig mindig fogod tudni, hogy merről fúj a szél... Az óvatos író San Franciscóban egy újjságíró kérdést intézett néhány íróhoz, hogy képzelik el az életet 2053-ban? Ernst Hammingway a következőképpen válaszolt: — Sajnos nem tudok eleget tenni kérésednek, mert, arról sincs fogalma, hogyan fog kinézni a világ a jövő héten. Ügyesség Jascha Heifetz egy társaságban találkozott egy világhírű boxbajnokkal. — Van egy közös tulajdon Ságunk — mondotta neki a hegedűművész — mindketten a kezünkből élünk. — Ön nagyon ügyes lehet Heifetz úr — mondotta a boxbajnok — a boxolásnak semmi nyoma nem látszik az arcán. A Vatikánban Egyszer egy francia király látogatást tett a Vatikánban és nagy meglepetéssel látta, hogy milyen fényűzés közepette él a pápa. Nem tudott uralkodni magán és meg is jegyezte: — A történelemben úgy tanultuk, hogy a próféták és Isten szolgái szerényen és egyszerűen éltek. — Ez igaz — mondotta a pápa, — abban az időben azonban a királyok még juhpásztorok voltak. Hosszú élet Walter Scott egyik barátjával sétált az utcán. Koldus lépett hozzájuk és alamizsnát kért. Scott kinyitotta a pénztárcáját, nem talált azonban aprópénzt, mire félfontot adott a koldusnak. — Ne felejtse el, hogy adósom maradt. — Adja az Isten hogy Ön addig éljen, amíg ezt a tartozásomat kifizetem — válaszolta a koldus. hi-szeé. M