Uj Kelet, 1954. május (35. évfolyam, 1745-1770. szám)

1954-05-02 / 1745. szám

wmasm RASHO-MON Sunfilm — Allenby mozi Az első japán film, a Rashon-m­on ismertetéséhez szükségesnek tartjuk — lexikális rövidséggel — meg­magyarázni, hogy mi a Kabuki? A Kabuki a japán szín­­játszás neve és megtestesí­­tője egy nép legnemesebb kulturális hagyományainak. A Kabuki kimondottan U­­rai színház, amelyben a drámai képzelet legkülön­­bözőbb elemei, mint­­ ze­­ne, tánc, pantomim, dikció, öltözék és díszlet, klasszi­­kus arányokban és egység­­ben keltik életre a legen­­dát. * A Rasho­mon az első ja­­pán film, amelyben a Ka­­buki színjátszás elemei fel­­fedezhetők. A film R. Aku­­tagawa — ״ a világ erköl­­csi fertője elől" öngyilkos­­ságba menekült japán sza­­tirikus író — két történe­­tére van felépítve. Az első történet a film kezdő és befejező jeleneteinek szol­­gál keretül — a második ״ Az erdőben" című elbeszé­­lés pedig a film drámai cselekményének az alapja. * Hétszáz évvel ezelőtt — de megtörténhetett volna napjainkban Hiroshimában , vagy Nagasakiban is — a­ háborútól feldúlt és az éh­­ségtől sújtott ősrégi Kyoto omladozó városkapuja alatt — a zuhogó eső elől behú­­zódva —, három ember ül: egy vándor pap, egy favá­­gó és egy szolga. A lassan, nehézkesen induló beszél­­getés feltárja egy az erdő­­ben lezajlott gyilkosság tör­­ténetét. Az erdőn keresztül hala­­dó Samurai egy bandita tá­­madásánk áldozata lesz, a­­ki halála előtt végig kell nézze a feleségén elkövetett­­ erőszakot. A bandita, a megölt Sa­­murai szelleme; a feleség és a szemtanú vallomásai­­ban úgyszólván nincs kö­­zös nevező. A láthatatlan bíró, akit a rendezői tech­­nika a közönséggel helyet­­tesít, a tragédia négy ellen­­tétes változatát látja ma­­ga előtt, a vallomásokat visszajátszó (flashback) ké­pekben. Valamennyien sa­­ját hitüket, felfogásukat és képzeletüket vetítik bele a történetbe és az egyik ver­­zió ép oly igaz lehet, mint a másik. Kyoto öreg kapuja alatt a három férfi távolabb áll az erdei dráma megértésé­­től, mint valaha. A vándor­­pap hitében megrendülve, lesújtva kérdezi: ״ hát van­­e hit, van-e igazság?” A szolgában agresszív ösztö­­nök kerekednek felül, míg a favágó levert és tanács­­talan. Csecsemő sírása üti meg a három férfi fülét és már elfelejtett emberi érzések melege visszatér a favágó szivébe, amint magához ve­­szi az elhagyott gyermeket és a pap bús szemeiben is megcsillan az emberi jó­­ságba vetett hitnek bizony­­talan fénye, miközben eláll az eső és kisüt a nap. * Az ember tragédiájának Kabuki változata ez a film, amelynek befejezése­­— mint említettük — ép úgy nem szerves része az ere­­deti történetnek, mint a ״-mondottam ember, kü־׳•:*­­ve, küzdj..." Madách drá­­­májának. Ez talán az egyet­­len kritikai megjegyzés,­ mert egyébként rendkívüli élményt, tartalmában és ki■ vételezésében szokatlan és lenyűgöző mesterművet tár elénk a Rasho­mon. Az exotikus játékstílus, a ka­­buki jelemrajz technikájá­val vulkanikus erővel érzé­­kelteti a vad ösztönöket és az ellentétes emóciók kitöré­­réseit. Akira Kurosova, a film rendezője bravúros ökonó­miával és boszorkányos ügyességgel építette fel a Rasho­mont. Igazi mester­­aéy, amelyben a Kelet és Nyugat filmművészetének legjobb elemei tökéletesen művészi egységben találkoz­nak. A Rasho­monban így nem­zetközi elemek is felismer­­hetők, mert Kurosova ren­­dezése, helyenként Eisen­­stein „Mexikójára" és Fritz Lang ״ Siegfried”-jére em­­lékeztet. Különösen a close­­up (közelről fényképezett) felvételek jeleneteiben. A háttérzene — Ravel Bole­­rójához hasonlatos dobszó­­lója — a drámai ritmus fo­­kozásában fontos szerepet tölt be. Modernizált Kabu­­ki zene — mondhatni — Kabuki jazz. A városkapu, az erdő és a bírósági terem , jeleneteit nem trekkszerű megoldások, hanem a drá­­ma dinamikájának zseniá­­lis kezelése kötik össze. Ezek a képek a rendezés művészi harmóniájának leg­jobb bizonyítékai. Ha Ku­­rosovának, a film rendező­­jének, az volt a szándéka, hogy a japán színjátszás klasszikus elemeinek bemu­tatása mellett — távol a modorságtól — valami újat, meglepőt, felejthetetlen film­élményt is nyújtson, úgy ez teljes egészében sikerült neki. Külön fejezetet érdemel­­ne a fotográfiák kieleme­­zése. A filmfényképezés ed­­dig ismert legszebb képei közé tartozik a favágó út­­ja az erdőben. A fák lom­­­bozatán keresztültűző nap-­ fény csillogása a favágó fejszéjén nemcsak, hogy jelzi a bokroktól néha nem látható ösvények kanyar­­gós útját, de jelzik a kö­­zelgő drámát és a fényjá­­ték ritmusa okozta feszült­­ség fokozásával jelzi a min­den pillanatban bekövet­­kezhető tragédiát is. Ugyan­­ez mondható el a bandita és a Samurai közötti kés-­ párbaj, nyugati szemnek­ szokatlan és frappáns ké-­­peiről is. Mindent összevet-t­ve a tökéletes színészi ala-­­kítás, hibátlan rendezés,a stílusos zene és a mesteri fényképek harmóniájával a Rasho­mon az utóbbi évek egyik legeredetibb és leg­­értékesebb filmje. Benjamin Peled Újabb !•patak a jövedelmi adó behajtásának so­rolására Most­ állítják össze az ország valamennyi keresőinek a kartotékját. Zeév Sáros államtitkár rá­­diónyilatkozatban számolt be a jövedelmi adó problé­­mákkal foglalkoztató bizott­­ság javaslatairól, amelyeket a gazdasági miniszterek ed­­dig még nem tettek maguk­­évá. E javaslatok szerint bizonyos esetekben az adó­­vallomást benyújtó személyt kötelezni lehet majd annak bebizonyítására, hogy a jö­­vedelme tényleg nem lépte túl a bevallott összeget. Az államtitkár elmagya­­rázta, hogy az izraeli jöve­­delmia­dó-apparátus nem elég eredményes működése kö­­vetkeztében nálunk a kincs­­tár bevételeinek mindössze 30 százaléka származik eb­­ből az adóból, míg például az Egyesült Államokban az arány 70 százalékra megy fel. Remény van rá, — mon­dotta az államtitkár — hogy a jövedelmi adó a nemzet­­jövedelem 15 százalékát fog­­ja kitenni az eddigi 7 - 8 szá­­zalék helyett, ha sikerül az adóapparátust megjavítani. Az adófelügyelőségnél most készítik el az ország összes kereső polgárainak karto­­tékját és az adóbehajtás fo­kozása érdekében 1500-ra emelik az adótisztviselők szá­mát, ami növelni fogja ugyan 50 százalékkal a ki­­adásokat, de remélhetőleg ki­fizetődő befektetés lesz. A bizottság javaslatai alapján javítani lehet a tisztviselők és a közönség viszonyát és ,lehetővé válik az alkalma­­zottak adókötelezettségeinek egyszerűbb kiszámítása. Szabadfoglalkozásúak adó­­kötelezettségének meghatá­­rozására különböző szakértő személyek segítségével kal­­kulációs táblázatokat készí­­tettek. Sárér megjegyezte, hogy ezek a személyiségek, akik nyilván a szabadfoglal­kozásúak köréből kerültek ki, kérték, hogy nevüket ne hozzák nyilvánosságra. Hitacs­dut Olei Hungária kultu­rest 1954 május hó 2*á 11, vasárnap •*sic ViSórak­or a Tiferet kávéba/ban. GIDALY KALMAN részleteket olvas fel ״ Kafeartok­ c. rövidesen megjelenő regényéből. A szerzőről és könyvéről Rosen­­feldt Sándor, a Hitachyut Olej Hun­­garia orsz. elnöke tart előadást. RÓZSA .M ÍRJAM előadóművész­­nő prózát és verset ad elő magyar és héber nyelven. Az előadást dr. WHwy.­­K*kár fogja bevezetni. Az est iránt, amely irodalmi viszonylatban a deportáció szárnn­­tú emlékeit idézi, különleges ér­deklőd­és tapasztalható a tel-avivi magyar siluv körében. Két idős olé érkezett Csernovitzból Az Arca hajóval, amely teg­nap reggel érkezett a haifai kikötőbe, két olé érkezett a Szovjetunióból. A 61 éves Naftali Idelman és felesége csernovici lakosok voltak és tizenegy évig tartó fáradozá­­sok után kaptak kiutazási­ engedélyt. A kikötőben fiúk, Jiszráél Adini várta őket, aki már 18 éve él az ország­­ban, az Esed tagja és két gyermekével Alson le-Dion­­ban lakik. A kiutazási engedély meg­­adásáról annak idején még Jersov követ értesítette Adi­­nit, de miikor Izráel és a Szovjetunió között megsza­­kadtak a diplomáciai kap­­csolatok, a házaspár alistájá­­ban is halasztás következett be. A diplomáciai kapcsola­­tok újólagos felvétele után, dr. Eljásiv, az akkor még Izraelben tartózkodó moszk­­vai követ, magához hivatta Adinit és közölte vele, hogy rövidesen hallani fog a szü­­leiről. Néhány hét múlva Adini valóban értesítést ka­­pott a külügyimnisztérium­­tól, hogy az orosz hatóságok engedélyezték az idős házas­­pár alistáját. Jóllehet az út­­levél és az izraeli beutazási vízum régen birtokukban van, alistájuk csak most vált lehetővé. Ugyancsak az Arca hajó­­val tiz új rédő érkezett visz­­sza Északafrikából. HOLLAND IPARMŰVÉSZETI ÉS MŰVÉSZE­TI KIÁLLÍTÁS : ,A. holland festészet 1850-­ 1950-ig” izraeli kiálitás­­ után újabb holland művé­­szeti tálatot tekinthet meg a tel avivi közönség. Ezút­­tal a K.L..M. holland repülő társaság vállalta azt a ke­­reskedelmi vállalat számára szokatlan feladatot, hogy a­­ hollandi művészet különféle ágait bemutassa a külföld­­nek. Kétszázhat darab tár­­gyat tartalmaz a kiállítás, amely minden országban be­mutatásra kerül, ahol a K. L. M. működik. És talán hízelgő is reánk nézve a tény, hogy az első kiálli­ן aiuuit a­ — izraeli meg­rottja mondja — olyan nagy és általános minden szép iránti érdelődés. A K.Lt.M. Allenby­ uti új irodaépületének szuterén he­lyiségeiben rendezték meg a kiállítást, amely egy hó­­napig lesz nyitva. A kiállí­­táson a modern holland mű­­­­vészek­ életből kapunk kós­­tolót. A ma művészei és iparművészei a kiállítók, a katalógus szerint csaknem kivétel nélkül mindnyájan­­ ennek a századnak a szü­­löttei: festők, szobrászok, grafikusok, szőnyegszövők, himzőművészek, kerámiku­­sok, stb. Korban kivételt csak egyet­­len művész képez, aki a "nagy" holland századból való, a XVII-ik századból, amely Rembrandot és any­­nyi nagy más holland tav­­vészt termelt. Pieter de Hoogh, Delft holland város­­kának halhatatlan festője (1629—1688). A családi élet és általában az „intérieur” festője volt. Korának fes­­tői közül főleg a fény ha­­tásának ragyogó megörökí­­tésével tűnt ki. Kiállított képe a családi udvart áb­­rázolja, derűs, meleg szí­­neivel. Napjaink holland festé­­szetét összesen négy fiatal festő képviseli, akik mind a holland királyi ösztöndíj nyertesei. Képeikben a mo­­dern francia hatások érez­­hetők. Legmegkapóbb kö­­zülük J. Groenestein olaj­­festménye, amely komor színeiben a két év előtti holland árvizet ábrázolja. Az általában egyszerű, klasszikus vonalú, modern szobrok közül kétségkívül kiemelkedik Mari Andries­­sen ..Februári szrájk”-ja. A kis bronzszobor tagbasza­­kadt dokkmunkást ábrázol és modellje annak az am­­szterdami kikötőben álló emlékműnek, amelyet Am­­szterdam városa emelt an­­nak emlékére, hogy a vá­­ros dokkmunkásai 1941-ben sztrájkba léptek, tüntetésül a zsidóknak a németek ál­tal való elhurcoltatása el­­len. Egyébként az ötvenes éveiben járó Mari Andries­­sen, Hollandia egyik leg­­jelentősebb szobrásza, köré­­je csoportosul a fiatal ge­­neráció szobrászainak te­­kintélyes ,része. Igen érdekesek a kézzel szőtt faliszö­vegek is. A szövők legnagyobb része maguk a festők, akik fest­­ményeiket ismétlik meg a szőnyegekben. Bűbájosak az új formájú és magas művészi kiállítású kristá­­lyok, a Leerdam gyár pro­­duktumai. Az egész kiállí­­táson a legkevésbbé érde­­kesek­, — legalábbis szá­­munkra — a kerámiák. A fiatal izraeli kerámia­ gyár­­tás mint művészet máris — nyugodtan elmondhatjuk — nívósabb munkát produkál. Általában sok szépet és újat, főleg sok ötletet nyújt számunkra a holland ipar­­művészeti kostoló és ké­­szek vagyunk aláírni a K.L.M. igazgatójának azt a véleményét, hogy a repülé­­sen kívül a művészet az egyetlen eszköz, amely a né­pekét közelebb hozza egy­­máshoz. m.­g. HasimaH Tel-Aviv, május vasárnap A HÁROM SZÖKEVENY Givátájim, máj. 2., vasárnap VIHAROS ÉJSZAKA A TEL-AVIVI MOZIK HETI MŰSORA: AI.LKNBY: Itasho-Mon ARMO.N-DAYII): S4w.s Ipk elein d<• Paris (HEN: A eseink*« «־ ttilwr EDEN: ('irkiiüz-ifjásáfi ESZTER: Három szerelem törté­nett* XHittALOR: Art *f íme MU.K AIil: Aida ÓrniR: Young Hess ORION : I confers SUKKOT: Kind hearts and wir nets TA­MAR: Titokzatos város VARON: Innen a/, örökkévalósá­­ g:Iff* A textilipar panassal Perec Bernstein, ipar- és kerskedelemügyi minisztert az elmúlt héten látogatást tett a ״ Mesi Sachs” és ״ Aj'­­gaman” rámát-gáni textrt■־ párakban. A látogatás al­­kalmával a ״ Mesi Sachs”* gyár tulajdonosa elmondot­­ta, hogy a rendetlen nyers­­anyagellátás miatt, gyára a havi 1,2 millió méteres ka­­pacitásának csak a felét használja ki. Ez, szerinte, nagyrészt a Kölnben széke­­lő kártérítési bizottság és a hazai hivatalok közötti la­­za kapcsolatra vezethető vissza. Az export pedig nem kifizetődő — mondotta Sachs —, minthogy a ma­­gas bérek következtében az izraeli textiláru drágább a hasonló külföldi cikkeknél. A. Kalir, az ország legna­­gyobb textilfestődésének tu­lajdonosa, elmondotta a mi­niszterelnöknek, hogy az el­lenőrzés megszüntetése óta a konkurrencia következté­ben javult a hazai textil minősége és leesett az ára. A textilipar legnagyobb problémája a forgótőke hiá­nya, ami egyrészt a forga­­lom csökkenéséhez, más­­részt pedig az ipari beren­­dezés elavulásához vezet. A Kneszet-választások elhalasztásáról folynak megbeszélések Az ellenzék hallani semm akar a választások elodázásáról A ziáávec értesülése sze­­rint egyes koalíciós politi­­kai pártokban belső tárgya­­lások folynak a jövő évben esedékes Kneszet-választá­­soknak egy évvel való el­ha­­lasztásának lehetőségéről. A választás elhalasztása mel­­lett kardoskodó klábcionis­­ták és Mápáj-párttagok az­­zal érvelnek, hogy ezalatt az év alatt előreláthatóan tisz­­tázódik majd az ország kül- és belpolitikai helyzete és ar­ra is marad idő, hogy a mi­­nimális választási cenzus­­ról (szavazati százalékarány) döntsenek. A progresszív párttal kötött m­egálapodás értelmében ugyanis a közel­­jövőben jár le a cenzussal kapcsolatos megállapodás terminusa, anélkül, hogy az ezirányú megbeszéléseket fel­újították volna. Annak ellenére, hogy a vá­­lasztások elhalasztásáról fo­­lyó tárgyalások nem öltöttek meg határozott alapot, az ellenzéki pártokon belül ie már megbeszélések folynak a Mápás és a klábcionisták esetleges ezirányú javaslata ellen teendő lépésekről. A szélsőséges pártok a vezető két párt antidemokratikus és közvéleményellenes maga­­tartása ellen készülnek tilta­­kozni és a Chérut köreiben arról is beszélnek, hogy a választások elhalasztása ese­­tén elhagyták a Kneszetet. Nagyszámú édesvíz-forrást fedeztek fel az Arává völgyében Évi 10 millió köbméter vízre számítanak, amely az egész vidék arcula­tát meg fogja változtatni Az Arává völgyében, vagy­­is az Ejláttól észak-keleti irányban Éjn Gediig húzódó sávban fáradságos kutatá­­sok után több forrást tártak fel a Táhál vízkutató mér­­nökei. Annak ellenére, hogy az előző geológiai kutatások eredményei szerint a már ismert forrásokon kívül, a­­melyek évi 10 ezer köbmé­­ter vizet adtak, nem volt remény újabb források fel­­tárására, a Táhál vízkutatói nagyszámú forrás helyét je­­lölték meg, amelyeknek fel­­tárása után évi 10 millió köb­méter vize lesz az Aravának. A víz után való kutatás ered­ményeképen az eddig puszta vidéket munkafalvak tucat­­jai lepték el, amelyekben a kutatók folytatják munkála­­taikat. Bér Órán, Érn Je­­c­erben és Chácban már két zöldségtermés volt az idén. Ern Rádiánban pedig szé­­pen megfogamzottak a da­­tolyapálmák. Ennek a vidéknek a víz­­problémája Éjlat elfoglalá­­sa óta foglalkoztatta a Ne­­gev-hatóságot. Éjlát lakos­­sága először kémiai uton tisztított tengervizet ivott, majd Bér­­rán felfedezték a f első nagyobb forrást, a­­m­ely reményt adott további víz feltárására. A geológiai­­lag megjelölt helyeken kí­vül sikerült is eddig négy nagy forrás vizét felszínra hozni, ami reményt ad az Arava-puszta képének meg­­változtatására. A kutatók a történelmi adatok nyomán láttak mun­­kához, amikor az Éjlát és Em­­yed közti ősrégi után 30 kilométerenként kutattak víz után, mert évezredekkel ezelőtt ilyen távolságokban pihentek meg a tevekaravá­­nok. A másik útmutató a ró­mai időkből származó öntö­­zőcsatornák maradványa volt. A történelem egyszer sem hagyta cserben a ku­­tatókat.­­ Emelik az újságpapír ad­óját. A pénzügyminiszté­­rium rendelet kiadására ké­­szül, amely kötelezni fogja a napilapok kiadóit, hogy az ed­digi hat százalék helyett 16 százalék adót fizessenek a számukra kiutalt papír után. A kilencszázalékos különbö­­zetet azután fizetik vissza a kiadóvállalatoknak, hogy be­­bizonyosodott, miszerint a ki­­utalt papirost újságnyomta­­tás céljára használják fel. Ily módon akarja a minisz­­térium biztosítani, hogy az újságkiadóvállalatok ne hasz­nálják fel a kilencszázalék­­kos adóengedményt meg nem engedett célokra. HITACHOLT d­ej HUNGARIA, TEL-Avív Páistor Bála A Gidely Fivérek n ' ■ sx . ■ן■ •S társuló»• ““*״,»■.11־״' Bal a Kasztél­y­ban «■11«»*»»•י ,*■»,m»11« a Függetlenségi Népén Siessen jegyét megváltani MÁJUS 5 ESTE 8.:KI-KOR

Next