Uj Kelet, 1954. december (35. évfolyam, 1922-1948. szám)

1954-12-01 / 1922. szám

Tel Aviv 10K4 *„w»Maber 1״ szerda W?’ «fán»• (חדומ םדא יוא) םייק p ןוסדמ —י־ייי דוד x ידי ־ד ר— M mm « j*1 4m v >« ■ r *יי■» P»mii*miu»i Dv. BUaTON MUKL ▲ ■■ום»ו ■-áni* ém MmééméH »■*■>—« Hétfőn tárgyalja ismét a Biztonsági Tanács & ״ Bát Gálim" ügyét? Sárét külügyminiszter ismertette Izrael álláspontját a nagyhatalmak képviselőivel — Egyiptom bíróság elé állít­ja a hajó személyzetét New York, (STA). — Izrael tegnap délután jegyzé­­ket intézett a Biztonsági Tanácshoz, amelyben a Tanács összehívását kéri a Szuezi csatornán Egyiptom által alkalmazott zárlat elleni panasza ügyében. Sárét miniszterelnök teg­­nap a Bát Gálim ügyében megbeszélést folytatott a négy nagyhatalom diplomá­­ciai megbízottaival. A mi­­niszterelnök kérésére sorra keresték fel hivatalában a Szovjetunió, Anglia és Ame­­rika nagykövetei, valamint a francia ügyvivő, hogy a Biztonsági Tanács közelgő ülésére való tekintettel meg­­beszéljék a Bát Gálim ügyét. Szabad hajózási jog a csatornán A miniszterelnök megma­­gyarázta, hogy a fegyver­­szüneti bizottság döntése igazolja Izrael álláspontját, amely szerint szabad hajózá­­si joga van a Szuezi csator­­nán, a­mit a Biztonsági Ta­­nács már 1951 évi határoza­­tában is egészen egyértelmű­­en elismert. A fegyverszüne­­ti bizottság most úgy dön­­tött, hogy Izráel nem sér­­tette meg a fegyverszüneti egyezményt, amikor a Bát Gálimot a Szuezi csatorna fe­­lé küldte, hogy azon keresz­­tül folytassa útját Haifára. A Biztonsági Tanács tehát most megállapíthatja, hogy a Bát Gálit­ f­elfogása tör­vénytelen volt és felszólít­­hatja az egyiptomi hatósá­­gokat, hogy engedjék meg a hajónak és legénységének útjuk zavartalan folytatását észak felé. A nagyhatalmak érdeke A miniszterelnök hangsú­­lyozta, hogy a hatalmaknak egyaránt érdekük a hajózás szabadságának fenntartása a Szuezi csatornán úgy, mint minden más nemzetközi vízi­­úton. A Biztonsági Tanács már három év előtt kereken elutasította Egyiptom jogát, hogy Izraelt háborús félként kezelje, miután a fegyver­­szüneti egyezmény megszün­­tette a két ország közötti háborús állapotot. A kon­­stantinápolyi egyezmény, a­­melyre Egyiptom hivatkozik, kifejezetten tiltja, hogy Egyiptomnak saját biztonsá­­ga érdekében tett intézke­­dései zavarják a hajózás­­ szabadságát.­­ Israel nem tűrhet a végtelenségig ן Izrael nem tűrheti a vég­­­­telenségig ezt az állapotot, s amelyben egyesegyedül csak Izraeltől vonják meg a Szu­­esi csatornán való átkelés jogát. Már több, mint há­­rom éve, hogy a Biztonsági Tanács határozatában utasí­­totta Egyiptomot, na za­­varja az izraeli hajózást. Most elérkezett az ideje, hogy a nagyhatalmak megte­­gyék a szükséges lépéseket és érvényt szerezzenek az UNO akkori határozatának úgy a Bát Gálimra, mint a jövőre vonatkozólag. Bíróság elé állítják a hajó legénységé♦ Kairó (AP). Zakkaria Mohieddin egyiptomi bel­­ügyminiszter tegnap közöte, hogy a ״ Bát Gálim" legény­­ségét egyiptomi bíróság elé állítják. A tárgyalás határ­­napját még nem tűzték ki. A miniszter azt sem közöl­­te, hogy mivel vádolják Sidló kapitányt és a legény­­ség többi kilenc tagját. A belügyminiszter közlé­­se nyilván Egyiptom vála­­sza a fegyverszüneti bizott­­ság határozatára, amelyben felszólítja Egyiptomot, hogy helyezze szabadlábra a Bát Gálim legénységét. Az egyip­tomi kormány nem hajlandó végrehajtani a fegyverszü­­neti bizottság határozatát. A Bát Gálim rakományának egy részét elárverezték, egy­­részét pedig megsemmisítet­ték és a hajó maga még mindig zárlat alatt van. Aba Even amerikai intervenciót kér Washington, (STA).­­ Aba Even nagykövet tegnap fel­­kereste Henry Byroade ál­­lamtitkárt és helyettesét Da­­vid Kayet, akikkel a Bát Gálim ügyében tárgyalt. A nagykövet felkérte az ame­­rikai kormányt, hogy úgy az UNO útján, mint azon kí­­vül vesse latba befolyását a Bát Gálim és legénységének szabadonbocsátása érdeké­­ben. Hétfőn lesz­ a 2. ülést Az arab UNO-delegációk körében nyert értesülések szerint Charles Malik liba­­noni delegátus, a Biztonsági Tanács soros elnöke hétfőre fogja összehívni a Taná­­csot a Bát Gálim-konflik­­tus letárgyalására. Törökország hajlandó közvetíteni Izrael és az arab államok között Fu­ad Küprülü török külügyminiszter érdekes nyilatkozata Ankara, (AFP). — Török­­ország hajlandó Izrael és az arab államok között közve­­títeni, de pillanatnyilag nincs kilátás arra, hogy ez tényleges eredményekhez vezessen — mondotta Fuad Küprülü török külügymi­­niszter a francia sajtóirodá­­nak adott nyilatkozatában. A külügyminiszter kijelen­­tette, hogy egyelőre még nincsenek tervek török-iraki és tö­­rök-egyiptomi szerződé­­sek megkötésére, de ő személyesen ״ érdekes­­nek” tartja a gondolatot. Arra a kérdésre, hogyan lehet összeegyeztetni Török­­ország eddigi politikáját Iz­­záe iránt az arab államok­­hoz való közeledéssel, Küp­­rahi így válaszolt: " Amennyiben létrejön a szerződés Törökország és va­­lamelyik arab állam között, se nem jelenti Törökország Izraellel szembeni politiká­­jának változását, miután Tö­­rökország mindig jó viszonyt tartott fenn mind a két fél­­lel és a török kormány nem ta­­nusított és nem is fog el­­lenséges magatartást­­a­ A damévi­kai Nemzeti Párt tagnap a szélsőséges faji megkülönböztetés hívét, az angol Al Anas Johannes Strijdomot választotta a nyu­galomba vonuló Daniel Ma­­lan miniszterelnök utódjává bár maga Malan a mérsé­­keltebb Havenga pénzügyim­­advéiért jelölte utódjának, nusítani a közelkedett vi­­szály egyik felével szem­­ben sem. A külügyminiszter mégegy­­szer hangsúlyozta, hogy té­­ves lenne a Törökország és az arab államok közötti jó­­viszonyból és együttműkö­­désből az Izrael iránti poli­­tika megváltoztatására kö­­vetkeztetni. Az arab-izraeli viszály egyik érdekes jelen­­sége, hogy mindegyik tábor a másik támadásától fél. Ezért a Törökország és az arab államok között kötött min­­den egyezménynek egyik célkitűzése a közelkeleti bé­ke biztosítása és ezzel együtt a kölcsönös bizal­­matlanság eloszlatása lesz. Az egyezményeknek védelmi jellegük lesz és így bizton­­ságot fognak jelenteni az arab államok számára. Az a tény, hogy ezeket az egyez­­ményeket az UNO alapsza­­bályainak szellemében fog­­ják megszerkeszteni, ame­­lyek kizárnak minden ag-­­ressziót, vagy fenyegetést és előírják a viszályok békés rendezését, ezek Izrael szá­­mára is biztonságot jelente­­nek. Az interviú további részé­­ben a külügyminiszter jelezte, hogy Törökország és Egyiptom szövetsége csak későbbi időpontban várha­­tó, mert török szempontból egyelőre elegendő a szuezi egyezménynek a■ a pontja, amely megengedi Angliának­­a szuezi támaszp­ontok igény­­­bevételét Törökország meg­­támadása esetén. Küprülü végül kijelentet­­te, hogy Törökország az UNO-ban nem köti magát semmiféle államcsoporthoz és ennek folytán nem is tart­ja kötelességének, hogy az arab államokat támogassa.­­ 0- 100 Meghosszabbították az arab menekültek segélyezését Az új UNO-határoz­at nem érinti a repatriálás jogát New York, (UP). Az UNO második politikai bizottsága tegnap 40 szavazattal egy­­hangúlag elfogadta a javas­­latot, amely 1960 júniusáig hosszabbítja meg a palesz­­tinai menekültsegélyző ügy­­nökség létezését. Nyolc ál­­lam tartózkodott a szavazás­­tól, közöttük Izrael is. A határozat, amelyet Francia­­ország javasolt a nagyhatal­­mak és Törökország nevé­­ben, a menekültsegély meg­­hosszabbításán kívül a kö­­vetkező pontokat foglalja magában: 1. Az UNO felszólítja a közelkeleti államokat hogy működjenek együtt a mene­­kültsegélyez, ügynökséggel a menekültek letelepítésére irányuló tervek végrehajtása érdekében. 2. Az ügynökség is utasí­­tást kap, hogy együttmű­­ködjék a menekültproblé­­mákban érdekelt felekkel. 3. A menekültletelepítési alap összegét 200 millió dol­­lárban állapítják meg. 4. A következő évben 26 millió dollárt fordítanak se­­gélyre és 34 milliót letelep­­í­tésre. 5. Az ügynökség új tervet fog kidolgozni az izraeli ha­­tár mentén fekvő falvakban tartózkodó menekültek és főleg a gyermekek segélye­­zésére. 6. Felszólítják az UNO tagállamait és a nemtagokat is (Transzjordánia), hogy te­­gyék lehetővé a menekült­­segélyző ügynökség felada­­tainak elvégzését. A francia delegátus hang­­súlyozta, hogy a határozat nem jelent változást az ed­­digi elvi álláspontban és ״ nem érinti a menekültek­­nek az UNO által elismert jogait” (ami nyilvánvalóan a visszatérési jogra vonat­­kozik). Michael Comay nagykö­­vet közölte, hogy tartózko­­dik a szavazástól. Ikváés tá­­mogatja a menekültsegélye­­zés további fenntartását és a határozati javaslat tö­bb­ pontját is, ellenzi azonban az előző UNO-határozatot, amely a menekültek repát- Hálásáról szól. A szavazásnál az arab ál­­lamok közül Irak nem sza­­vazta meg a javaslatot, ha­­nem tartózkodott a szava­­zástól, úgy, mint Izrael, Burma és a kommunista államok. Ma kezdi meg működését Izráel állami bankja Már ma forgalomba hozza a 100 plutós új váltópénzt Egyelőre csak Tel Avivban lesz saját fiókja a Bank Jiszráélnek Izráel állami bankja, a Bank Jiszráél ma kezdi meg működését. Ezzel kapcsolat­ban Aháron Kidán, az álla­­mi bank egyik igazgatója, tegnap a bank jeruzsálemi központi irodájában sajtó­­fogadáson ismertette a Bank Jiszráél szervezetét. Az ál­­lami banknak öt ügyosztá­­lya lesz, de a jövőben a bank tevékenységét fejlesz­­teni fogják és további ügy­­osztályokat szerveznek. De­­cember elsejével, vagyis a mai nappal megkezdik mű­­ködésüket a bankfelügyeleti osztály, amelynek vezetője J. Ben Joszéf pénzügymi­­nisztériumi főtisztviselő, a bankügyletek osztálya, mely­nek élén J. C. Janovszki, az Izraeli Nemzeti Bank jeru­­zsálemi igazgatóhelyettese áll, a bankjegykibocsátó osz­tály, amelynek igazgatója S. Weiser helyettes állami főszámvevő, az állami köl­­csönök ügyosztálya dr. Was­­sermann vezetésével és a tanulmányi ügyosztály, me­­lyet Dávid Horovitz bank­­kormányzó személyesen fog irányítani, gazdasági tanács­adójával, dr. T. Dolberg asz­szonnyal együtt. A Bank Jiszráélnek egye­­lőre csak egy fiókintézete lesz Tel-Avivban, míg a többi városokban az Izraeli Nemzeti Bank (Bank Leu­­mi Lejiszráél) kirendeltsé­­gei fognak szerepelni, mint az állami bank megbízottai. Az összes szervezési munká­kát az állami bank titkár­­sága fogja elvégezni, J. Malvicki, volt ezredes veze­­tésével. A bank működésé­­nek megkezdésével életbe­­lépnek a megalapítására vo­natkozó törvény összes ren­­delkezései, kivéve annak 78-ik szakaszát, amely sze­­rint fel lehet függeszteni azt az Ottoman törvényt, a­­mely a kamat maximumát 9 százalékban állapítja meg. Ez a kamatláb addig marad életben, amíg a 78-ik sza­­kaszt alkalmazzák. A bank három osztályát teljesen újonnan szervezték meg, míg a bankjegykibo­­csátó és állami kölcsönosz­­tályt teljes egészében az Izraeli Nemzeti Banktól ve­­­szik át. A bankjegykibocsá­­­­tó ügyosztály már ma for­­­­galomba hozza az új 100­­ prutás váltópénzt, amely­­ nikkel-acélból készült, kev­­­sebb, mint a most forgalom­­­ban lévő váltópénz és a sze­lén nincs recézve. A törvény értelmében a Bank Jiszráél bankjegykibo­­csátó osztálya átveszi az Iz­­raeli Nemzeti Bank által kezelt állami vagyont és kötelezettségeit, beleértve az állam aranykészletét, a­­melyet mindig fel fognak tüntetni a bankjegykibocsá­­tó osztály jelentésében. Iz­­rael nemrégen egy és ne­­gyed millió dollár értékben vásárolt aranyat, amelyet Amerikában letétbe helye­­zett, mint a nemzetközi va­­lutaalapban való kvótájá׳­­nak egynegyedét. A pénzkibocsátó osztály jelentéseit minden szerdán fogják nyilvánosságra hozni és azok a pénzforgalom ma׳­­gasságát fogják közölni, be­­leértve a váltópénzeket is, amelyeknek értéke 4 millió 100 ezer font. Az állami köl­csönosztály továbbra is Tel Avivban működik és irányí­­tani fogja a kormány külön­böző kölcsönügyeit, a sorso­­lások megrendezését, stb. A bank központi munkája a bankellenőrző és bankügyi osztályokban koncentráló­­dik. Az állami bank ellene­s­őrzése alá veszi a szövetke­­­zeti hitelintézeteket is. A bankügyi osztály már a jö­­vő hónapban átveszi a kor­­mány 10.” számú számláját, amely voltaképpen a kor­­mány pénztárát jelenti, a­­hová az állami jövedelme­­ket befizetik. Ezután az ösz­szes minisztériumok az ál­­lami bankhoz fogják átten­­ni a számlájukat. Minden bankot kötelezni fognak, hogy bizonyos ösz­­szegeket az állami banknál helyezzenek el és ezért ka­­matot fognak kapni. A Pos­­tabank a Bank Jiszráél ügy­nöke lesz. A tanulmányi ügyosztály kutatásokat fog végezni az állam minden gazdasági problémájában és el fogja készíteni a bank évi jelen­­téseit, amelyet minden pénz­ügyi év végén tesznak majd közel. Churchillt fejedelmi pompával ünnepelték Londonban A királynő a trónbeszédben méltatta a 80 éves politikus érdemeit Az angol parlament ünnepi ülése London, (LP). Az angol főváros tegnap uralkodók­­nak kijáró pompával ünne­­pelte Sir Winston Churchill 80־ ik születésnapját. Tízez­­rek gyűltek össze a parla­­ment épülete előtt, amikor az agg miniszterelnök oda­­érkezett, hogy fogadja a par­lament két házának közös hódolatát. Elizabet királynő trónbeszédében meleg sza­­vakkal méltatta Churchill múlhatatlan érdemeit. Ez­­után a parlament hatalmas dísztermében 2400 főnyi kö­­zönség, a képviselők, a lor­­dok, a kormány valameny­­nyi tagja és a királynő je­­lenlétében az ellenzék ve­­zetői, Clement Attlee és W. S. Morrison méltatták Chur­­chill érdemeit és tolmácsol­­ták a két ház jókívánságait a parlament legöregebb tag­­jának. Ezután Attlee lelep­­lezte Sutherland festő ha­­talmas Churchill-arcképét, a parlament ajándékát Chur­­­chillnek. A miniszterelnök a megha­­tot­tságtól könnyezve fogad­­ta az ünneplést, majd rövid beszédben köszönte meg a jókívánságokat. Churchill válaszolt Eli­­zabet királynő trónbeszé­­dének arra a megjegyzé­­sére, hogy ő volt az, aki lelket öntött az angol népbe a legnagyobb ve­­szély idején. ״ Nem így van — mondotta Chur­­chill. — Az angol népbe■ benne van az oroszlán­­szív. fmn csak a számat tátottam ki, mint az oroszlán ...” ״ Életutam végefelé járok” —­­ mondotta Churchill, akinek beszédét rádió és televízió­ útján közvetítették. — ״ So­­hasem fogom elfelejteni ezt ן a napot, amely életem leg­­szebb élménye” — folytato­­tat könnyeit törölgetve a n­agy miniszterelnök. Amint Churchill kilépett a parlament kapuján, hogy fe­­lesége kíséretében haza­­hajtson, a tömeg hatalmas éljenzéssel és tapssal fogad■ ta. London, (STA). — Az angliai zsidó hitközségek és egyesületek szervezete szü­­letésnapi üdvözletet küldött Churchill miniszterelnöknek, amelyben különös hálával emlékezik meg arról, hogy Churchill állandóan támo­­gatta a cionista célkitűzése­­ket, nagyban hozzájárult sok százezer zsidó megmentésé­­hez, valamint Izrael bizton­­ságához és békéjéhez. Az angol sajtó, amely be­­számol a Churchill születés­­napjára érkezett sürgönyök százairól, első helyen említi Eisenhower elnök és Mose Sáréz miniszterelnök sürgö-­­ nyét. I

Next