Uj Kelet, 1955. február (36. évfolyam, 1975-1998. szám)

1955-02-01 / 1975. szám

Az izraeli sajtó tükre „A vérpad árnyékában” címmel a HABOKER a kai­­rói mártírok haláláról és Eut Ítéletből adódó tanulsá­­gokról ír vezércikkében. Az uralmon lévő egyiptomi klikk az ítélet végrehajtá­­sával nemcsak vakmerősé­­géről, de gátlástalan kegyet­lenkedéséről is tanúbizony­­ságot tett. Ez volna tehát az az új rezsim, amely a­­ közelkeleti imperializmus­­nak és elmaradottságnak­­ uralmát kellene, hogy meg­­szüntesse és helyette a szabadság és egyenlőség eszméjét uralomra juttat­­nia. A kairói Ítélet beszé­­­­es válasszal szolgál mind­­azok számára, akik az ott Uralmon lévőktől ilyen irá­­nyú forradalmi változást vártak. A most kapott ke­­serű, de mindenesetre „gya­­korlati” válasz is amellett bizonyít, hogy Egyiptom nemcsak Izrael állama, de a zsidóság ellen is sötét tér­­­eket forral. Mindaz a tiltakozás és próbálkozás, amellyel a vi­­lág zsidósága és a jóindula­­tú népek a két halálraítélt megmentése érdekében tet­­tek az évszázadok óta meg­­szokott hasonló erőfeszítések és próbálkozások sorsára jutnak, ha nem vonjuk le be­­lőlük az egyedül lehetséges tanulságot, azt, hogy az egyiptomi kormányférfiak­­nak az imperializmus és az elnyomott közelkeleti né­­pek felszabadítására meg­­h­irdetett harcuk elsősorban is a körükben élő nemzeti kisebbségek elnyomását, ál­­e­ezését és elpusztítását je­­lenti. Az egyiptomi vérpad ár­­nyékában meg kell értsék úgy a néptársaink, mint Iz­­ráelnek a nemzsidó barátai és mindazok a jó tanáccsal szolgálók, akik ellensége­­inkkel szemben engedéke­­nyebb politikára és az alij­­jának a szűkítésére intenek bennünket, — hogy ezzel is igyekezzünk ellenségeink­­ aggodalmait csitítani, akik állítólag félnek Izráel lakos­ságának növekedésétől, —­­ hogy létünk és fennmaradá­­­sunk éppen ennek a politi­­kának és eljárásnak az el­­­­­enkezőjét írja elő számunk­­­ra parancsoló módon. Min­­­­den erőnket latba kell vet­­­nünk testvéreinknek az el­­lenséges arab országokból való minél gyorsabb kimer­­ése céljából, hogy meg­­mentsük őket az állandó életveszélytől, amelyben van­nak és az egész térségben egyedül biztos menedék­­helyre hozzuk őket, Izráel­­be. A MAÁHIV a két kairói halálos ítélet végrehajtásé- Bak küszöbén ״ Semá Jisz­­ráél” címmel a következő­­ket írja: E sorok írása közben az egyiptomi hóhérok bárdja éppen lesújtani készül a két ártatlan zsidó mártírra. A halál árnyékában tehetet­lenségükben ők most csak arra gondolhatnak, amire a zsidóság mártírjai az ilyen percekben minden nemze­­déken keresztül gondoltak, hogy lelkük a „Smá Jisz­­ráél” szavaival tisztán száll­­jon fel a magasságos trónus elé. A világ zsidó tömegei is bármely országban éljenek egyébként, hangtalanul, ezek­ben az órákban az örök zsidó szolidaritásnak e sza­­vait mormolják. Izrael or­­szágának népe és az egész Világ zsidósága együtt volt velük a politikai célokból megrendezett kirakatper tenvedései alatt és együtt van velük ezekben a válsá­­gos percekben is. Ezekben a pillanatokban mintha mindannyian ott állnánk velük szívünkben és gondolatainkban. De ezek a gondolatok is elmúl­nak majd természetesen, nem azért, hogy mindarról elfeledkezzünk, ami velük történt, hanem inkább, hogy helyet adjanak annak a lel­­künk mélyéről feltörő vissza­tarthatatlan érzésnek, mely hangosan diktálja számunk­ra, hogy minden erőnkkel számonkérjük egy aljas ura­­lomtól az ártatlan áldoza­­tok kiöntött vérét Megszűnt a ״ lassított" munka a haifai kikötőben Tel Avivban döntenek a túlóradíjazás kérdésében Haifa (Az Új Kelet tu­­dósítójától). Elhalasztották a kikötőalkalmazottak teg­­nap reggelre tervezett álta■ lános sztrájkját és a munka teljes ütemben folyt a hai­­fai kikötőben. A túlórabér kérdésében szerdán Tel- Avivban a Hisztadrut leg­­felsőbb tanácsa, az állami alkalmazottak szövetsége és a haifai kikötő delegációja együttesen fog döntést hoz­ni. A probléma egyébként a vasárnapi minisztertanács napirendjén is szerepelt. Illetékes körök kijelentet­­ték, hogy a több, mint egy­­hetes részleges sztrájk ״ nem jelentéktelen gazda׳­sági károkat okozott.” A haifai kikötőalkalmazottak azt követelik, hogy túlóra­­bérüket emeljék fel a tel­­avivi és jaffai kikötőkben elfogadott fizetések színvo­­nalára. A sztrájk hatása érezhető volt külföldön is, ahol a biztosítótársaságok a ma­­gas vesztegetési illetékek miatt felemelték a Haifára irányuló hajórakományok biztosítási díját. Egyes kül­­földi és izraeli feherhajók a sztrájk miatt Tel-Avivban kötöttek ki. A Hisztadrut figyelmeztetése Tel-Aviv (Az Új Kelet tudósítójától­. A Hisztadrut központi vezetősége tegnap erélyes hangú nyilatkozatot tett közzé, amelyben figyel­­mezteti az érdekelteket, hogy nem fogja tűrni az ál­­lami alkalmazottak szak­­szervezetének egysége ellen irányuló támadásokat és fe­­gyelmi eljárást indít azon szakszervezeti vezetők ellen, akik támogatják a szepa­­ratista törekvéseket. A nyilatkozat a haifai kikötőmunkások bérmozgal­­mával kapcsolatban látott napvilágot, akik, mint je­­lentettük, beszüntették a túlórázást, mert nem telje­­sítették béremelési követe­­lésüket. A haifai kikötő­­munkások közgyűlése elha­­tározta, hogy kilép az álla­­mi alkalmazottak szakszer­­vezetéből és külön szak­­szervezeti keretet létesít. A közlekedésügyi minisztérium közölte, hogy hajlandó lesz az új szakszervezeti form­á­­cióval is tárgyalni. A Hisz­­tadrut nyilatkozatában óva inti a kormány­t ettől a lé­­péstől, amely a nyilatkozat szerint ״ súlyos következmé­­nyeket fog maga után von­­ni." A haifai kikötő munkásai­nak bérmozgalmi ügyét egyébként kivonták a haifai munkástanács ügyköréből s azt a központi vezetőség tárgyalja majd­­­. Tovább zajlik a vita a Bialik-díj körül A progresszív párt képviselőjének interpellációi• Tel Aviv városi tanácsának ülésén Tel Aviv. (Az Új Kelet tu­­dósítójától.) Tel Aviv város képviselőtestületének tegnap esti ülésén Mose Goldstein progresszívpárti tanácstag meginterpellálta a polgár­­mestert a Bialik-díj kiosz­­tása körül támadt bonyodal­­mak ügyében. A Bialik-díj háromtagú zsűrijének két tagja ugyanis a díjat Uri Cvi Grinberg köl­tőnek ítélte meg, míg az egyik tag úgy vélte, hogy a díj Abrahám Slonszki bal­oldali költőt illeti meg. — S. Z. Ben-Jisáj, a városi saj­­tóosztály vezetője, aki egy­­ben a Bialik-díj titkára is, a város képviseletében mint megfigyelő vesz részt a bi­­zottságban. A zsűri többsé­­gének véleménye szerint Ben Jisáj illetéktelenül avatko­­zott be a bizottság feladati­­ba, amikor kifogást emelt az ellen, hogy a díjat Grin­­bergernek ítéljék oda. Ezért a díjat nem osztották ki az előre meghatározott időben. Az eset körül élénk sajtóvita támadt, amely nem válik sem a város vezetőségének, sem pedig az elhunyt költő emlékének dicsőségére. A végleges döntés a polgár­­mester kezében van, de he­­tek óta hiába várnak a pol­­gármester intézkedésére. Levanon polgármester a Goldstein felszólalására a­­dott válaszában bejelentette, hogy a vizsgálat folyamat­­ban van. Még néhány tekin­­tély­es szóval akar ebben az ügyben értekezni és két hé­­ten belül a városi tanács elé hozza a döntést. • A Bank Szinti Jesl Erráés Igaz­­gatói tanácsa két új taggal bővült. Az egyik Náchum Verlinszky, a Trnva vezérigazgatója és a mi­­niszterelnökség mellett működő gazdasági tanács tagja, a másik pedig Mendes H. Sachs, a ״ Mehád­­rin” vezérigazgatója és a ,,Pár­­desz Szindikát” végrehajtó bizott­­ságának tagja. 5715 Sváj 9. 1955 február 1., kedd Az izraeli rádió magyar adása Hirek. — Az adások a 407 és 460 m. közép־, a 33.3 és 43.9­­­, rövid h hullámhosszon hallhatók. 6.30: Máh tovu, 6.35: torna, 6.45: zenélő óra, 7: hírek, 7.15: hanglemezek, 12Doris Day ének­­számai, 12.50 ־: modern könnyű zene, 13.30: hirek, 13.45: ,,Dán­­tól fijlátig” (hanglemezek), 16: a kórházak könnyűzene-műsora. — 17.05: mezőgazdasági hirek, 17.15: héber nyelvlecke, 17.30: ifjúsági műsor, 18: hirek,­­ 18.15: hirek könnyű héber nyelven, 19: a haifai rádió adása, 19.45: Noé bárkája, 20.24: Tanádi-részletek (Jirmijáhu 1-2.), 20.30: hirek, 21: a­hol Jiszráel zenekarának hangversenye Mozart: Figaro házassága, nyi­tány; Reitzenstein: Szerenád; — Brahms: Hegedűverseny,­­ 22.30: dalok és táncok kívánságműsora, 23: hirösszefoglalás. Párhuzamos műsor: Hirek: angol 13.45, 22.15; francia: 14, 18.30; jiddis 19.30; román 20.45; magyar 21. Kol Cson Logola — jiddis műsor 33.3 m, rövidhullám 19.15: Zenei bevezető, 19.19: hírek, 19.30: énekkar, 19.45: iz­­raeli panoráma• Meglepetések és csalódások­ ­ tel-avivi klabcionista ▼álaastáaokon A Kadima-kör a szavalatok 7 százalékát érte el Tel-Aviv, (Az Új Kelet tudósítójától).­­ A klabcio­­nista párt telavivi helyi cso­­portja vasárnap tartotta meg a tisztújító választásokat. Tizenegy csoport indult a választási küzdelembe, kö­­zöttük a magyar nyelvterü­­letről származók Kadima­­csoportja, melynek a leadott szavazatok hét százalékát si­­került elérnie. A magyar csoporton kívül landsmanschafti alapon in­­dultak a harcba a bulgárok, románok és a Közép-Euró­­pából származó németnyelvű klálcionisták is. Ezek közül a legtöbb szavazatot, 11 és fél százalékot, a románok kapták. A németeknek si­­került listájukra a leadott szavazatok kilenc százalékát összpontosítaniok. Sorrend­­ben utánuk pedig a bulgá­­rok következnek nyolc szá­­zalékkal, akik főleg Jaffán zárt sorokban vonultak fel a választási urnákhoz. Az ösz­szes úgynevezett nemzetisé­­gi csoportok közül a magya­­rok kapták a legkisebb sza­­vazat­számot. Az elért szava­­zatok alapján a Kadima a 101 tagból álló választmány­­ban 7 taggal lesz képvisel­­ve. A választások eredménye sok meglepetést és csalódást hozott­, így például Tel-Aviv déli részének periféria-lakói mint külön csoport léptek fel és sikerült az összes sza­­vazatok 11 százalékát össze­­hozniuk. Ezzel szemben a „Merkáz”, a párt uralkodó csoportja, összesen 22 szá­­zalékot, a munkásfrakció pe­­dig tíz és fél százalékot ka­­pott. A legnagyobb csaló­­dás a nőket érte, akiknek vezére, Sosána Persitz, Kne­­szet­ képviselőnő, minden al­­kalommal kihangsúlyozza, hogy a nők a párt 50 száza­­lékát képezik és most a nők listájának alig sikerült a leadott szavazatok három százalékát, összehoznia. A választás kimenetelének kétségtelenül hatása lesz a Tel Aviv városi képviselőtes­­tületi jelölő listájának össze­­állításánál, sőt a kneszet­­választások jelölésénél is éreztetni fogja hatását. P­F­kJ 7 T MINDEN k 1 *­­, CHTCKKE LOMBARD TIFERET TEL-AVIV, Rotsehild 31. 87., Allenby •arok TEL AVIVI MOZIK HETI MŰSORA: ALLENBY: A szerelem gyermekei ARMON-DAVID: A womn for night CHEN: Lázadás a ,,Caine’,-e׳ n KDEIN: Revizor ESZTER: Love is better than ever MIGDALOR: Kenyér, szereteny és fantázia MUGRABI: A palást OPH1R: The band was:ס■ ORION: So bif SDEROT: Fountainhead VARON: The Enforcer VAM1R: Ai Everest meshóditása HIDEGHÁBORÚ AZ OPERÁBAN IS Margaret Klose kontraalt­­énekesnő kitűnően énekelte végig szerepét a berlini vá­­rosi operában a „Jenufa” előadásán. De, mikor legör­­dült a függöny, a tapsvihar­­ba hangos füttyszó és macs­kanyávogás is vegyült. Nyil­vánosságra hozták ugy­anis, hogy Klose énekesnő, mint előtte Josef Hermann bari­­ton, elhagyta a városi ope­­rát és hároméves szerződést kötött a berlini állami ope­rával. De nemcsak a városi ope­­ra rajongói, hanem híres direktora, a 67 éves Carl Ebert is elkeseredetten tá­madta a távozókat. Búcsúz­­tatójának lényege: művészei­­nek nemcsak jó énekesek­­nek, de jó állampolgárok­­nak is kell lenniök. Távozá­­suk után Klose és Hermann soha többé nem léphetnek fel a társulatban, még ven­­dégszereplőként sem. A nagy felzúdulás oka egyszerűen az, hogy a Városi opera az angol zónában van, míg a­z Állami Opera a demarkációs vonal másik oldalán, az orosz övezetben. A világháború befejezése­­kor a nagy kultúroffenzívát indító oroszok átvették a régi Állami Opera művész­­gárdájának maradvány­ait. A szereplőket kitűnő gázsikkal szerződtették le, a termet pa­ן zárul dekorálták és szem­­rebbenés nélkül fizették ki a borsos díszlet- és toalett számlákat. Miután a szerep­­lők és a közönség minden nehézség nélkül kelhetett­ek a demarkációs vonalon, a a berlini Állami Opera rövin­desen visszanyerte hírnevét mint az ország első egyik ét­tese. Most az oroszok az Unter den Linnenen levő színházat építik újjá és lát­ják el azzal a dús ponto­pával, amiért a németek úgy rajonganak. Nyugat-Berlinben a régi­ városi opera-társulat marad­­ványai súlyos nélkülözések­­kel küzdöttek egy olyan épü­­­letben, amelynek tetőzetén még meglátszottak a bom­­bázások nyomai. Az opera nem szerepelt a nyugati m­eg­­szálló hatóságok költségveté­­sében és így a társaság tag­­jai éhbérfizetést kaptak. Ám a néhány tehetséges kar­­mester és énekes, akik­et tartottak, azt a társulat tréne­ti hűségükből tették, avagy mert politikai lelkiismeretük nem engedte meg, hogy kommunista színpadon feb­ lépjenek. De a Városi Opera valahogy átvészelte a kezdeti nehézségeket és s mmikor a versengő társulatok azonos darabot tűztek műsorra, mint például Straus­ ״ Róza•• lovagját”. — nehéz volt ela dönteni melyik előadás volt különb (bár egyik sem ütöt­­te meg a régi berlini Állami Opera, a newyorki Metro­­politain, vagy a milánói San Scala színvonalát). A Városi Operát, amely sohasem volt képes megsza­­badulni a deficittől, a belső viszálykodásoktól és a rose- vezetés vádjától, súlyos csa­­pás érte, amikor az elmúlt ősz folyamán direktora, Heinz Tietjen nyugalomba vonult. A társaság Eberthez fordult, aki ekkor a glynde­­bbournei nagyopera igazgatója volt. Hat éven át tanított operát a délkaliforniai egye­­temen, de az utóbbi időben elkedvetlenedett, mert ״ nincs szivettépőbb dolog, mint te­­hetséges, fiatal énekeseket nevelni, akik aztán képtele­­nek elhelyezkedni” — mon­­dotta Ebert, amikor azán­► lag kényelmes munkakörit egy sokkal küzdelmese­bbel cserélte fel. De elható roof► sóban szentimentális okokig közrejátszódtak. Ebert a náci­ rezsim előtt a berlini Városi Opera igazgatója volt, de 1933-ban elvi okokból is­­köszönt. Ebertnek négymillió d­l­­lárra van szüksége, hogy a régi Városi Operát ujjáépi► se. Az összeget részint ame­­rikai adományokból, részint a helyi hatóságok hozzájáru► lásából akarja előteremteni. ״ Nem áll rendelkezésemre az oroszok propagandapénze, — mondja —, de a kommu► nista opera mennyiségi fölé­­nye ellen művészi minőség­­gel fogok küzdeni”. Ebert­­nek főleg jó énekesekre van szüksége Elismerte, hogy Klose és Hermann hűtlen­­sége olyan hézagot hagy ma­­ga után, amit nehéz pótol­­ni, de végeredményben a legjobb énekes is helyette­­síthető. ,Ez a probléma min­­dig fennállt, valahányszor a világ egy nagy énekest el­­veszített ” (Time) Nem-zsidókat is bevonnak a kölcsön­akcióba Truman gazdasági Miami Beach (AP) Tegnap kezdődött 800 észak­­amerikai, délamerikai és nyugateurópai delegátus je­­lenlétében az izraeli Állam­­fejlesztési Kölcsön nagy­­gyűlése, amely megnyitja 27 országban tervezett 1955 évi kampányt. Már a kongresszus megnyitásakor közölték több, mint hat millió dollár jegyzését. M. Sárét miniszterelnök üdvöz­­lő sürgönyében hangsúlyoz­­ta, hogy Izrael csakis szi­­lárd alapokon nyugvó gaz­­daság segítségével juthat el az ország belső megszilár­­dulásához és a külső tám­a­­dásokkal szembeni bizton­­sághoz. Dr. Emanuel Newman, az amerikai cionista szervezet végrehajtóbizottságának el­­nöke megnyitó beszédében támadta az amerikai külpo­­litikát. ״ Úgy látszik, hogy Amerika mai kormánya a helyzet félreismeréséből ki­­folyólag támogatja az arab erőfeszítéseket, amelyeknek célja Izrael politikai izola­ tanácsadója líráéb­ól lása” — mondotta. James MacDonald, aki Amerika első izraeli nagykövete volt, hangsúlyozta, hogy a köl­­csönakció nemcsak Izrael számára fontos, mert új utat mutat a demokratikus országoknak széleskörű gaz­­dasági akció révén való meg­erősítése felé. Truman elnök gazdasági tanácsadó bizottságának volt elnöke, dr. Leon Kayserling kijelentette, hogy mindazt, amit Izrael eddig elért, ve­­szély fenyegeti, ha nem tart tovább és nem növekszik a külföldi — főleg amerikai — tőke befektetése Izrael­­ben. Keyserling véleménye szerint Izrael 1900-ban el fogja érni a gazdasági ön­­állóságot. Julian Vinetzki, a kölcsön­akció végrehajtó bizottságá­­nak elnöke közölte, hogy bizottságot létesítettek, a­­melynek feladata nem zsidó­­kat is belevonni a kölcsön­­akcióba. Újabban Írország is mege­ngedte a kölcsön­­kötvények térj­esetését. ״ Nehéz szívvel" távoztak a ״ Porgy és Bess" énekesei Casablancába repült a társulat A Porgy és Bess néger operatársulat tegnap reggel az El-Al repülőgépén Máltá­­ba repült, ahonnan Casa­­blancába folytatja útját. A társulat tagjai vasárnap éj­­jel fél 2-kor érkeztek ki a luddi repülőtérre, az ameri­­kai nagykövetség megbízot­­tainak és számos izraeli ba­­rátaik kíséretében. Kide­­rült azonban, hogy a repülő­gép csak reggel indul és az énekeseket a repülőtér szál­­lodájában helyezték el. Szá­­mosan közülük azonban ki­­használták az alkalmat és Tel Avivba utaztak, hogy ba­­rátaikkal töltsék az éjszaka hátralévő részét. Az énekesek elragadtatá­­suknak adtak kifejezést az újságírók előtt az ország fölött és a meleg fogadtatás­­ról, amelyben részesültek. Többen kijelentették, hogy sehol nem érezték magukat olyan szabadon, mint Izrael­­ben és nehéz szívvel hagy­­ják el az országot. R. Fields, a társulat admi­­nisztratív igazgatója kijelen­­tette, hogy az izraeli előadá­­sok 55 ezer dollár deficittel végződtek, amit a társulatot támogató amerikai alap fe­­dez. A társulat Casablancá­ban egy előadást tart az ott állomásozó amerikai hadse­­reg számára, majd pedig Barcelonában lép fel két hétig. Február 26-án a tár­­sulat a milánói Scalában kez­di meg vendégszerepléseit. — Szigorú ellenőrzés a haifai országúton. Örvende­­tesen csökkent a közlekedési balesetek száma a Zichron Jákov—haifai országúton. Míg ezen a területen 1954 januárjában 17 baleset tör­­tént, ez évben a balesetek száma mindössze 5 volt, (4 nappal és 1 éjjel), amely a legalacsonyabb szám az ál­­lam fennállása óta. A ki­­tűnő eredmény a haifai köz­­lekedési rendőrség két és fél hónappal ezelőtt beveze­­tett baleset elleni járőr­­akciójának köszönhető. Fe­­hérszámú polgári személy­­autókon két rendőrjárőr cirkál szakadatlanul az úton ahol különös szigorral súj­­tanak le a gyorsan hajtó és szabálytalanul előző veze­­tékre. A járőr reggel 6-tól éjjel 12-ig van szolgálatban és működésük folytán az utóbbi hetekben a kihágá­­sok száma is lényegesen csökkent az útvonalon. Délben csak ráér? Mi kezeljük! PEDIKÜK• KOZMETIKA T. A. Allenby 87. (udvar) VALASSZA A LEGJOBBAT! A ״ H A D A 8 H" KÖLCSÖNKÉN­T TART. ״ HADASH” ▼es* - rk­WI könyveket, szótárakat, szakiany ▼eket. — ״ HADASH״ Tel A▼!▼ Hajarkon utca ötvenkilenc. Hab­maH MŰSORA: Tel-Aviv, február 1״ kedd CHEDVA ÉS ÉN Kirját-Moszkvi, febr. 1״ kedd LÁZADÁS A ״ CAINE-EN

Next