Uj Kelet, 1956. január (37. évfolyam, 2255-2281. szám)

1956-01-01 / 2255. szám

Aba Chusi beszámol... Az elmúlt szerdán, haza­térésének másnapján, Aba Chusi haifai polgármester rendkívül szívélyes sajtófo­gadás keretében számolt be hathetes amerikai körútjá­nak tapasztalatairól. Mint ismeretes, Aba Chusi a Füg­getlenségi Kölcsön megbízá­sából „ügynökösködött” és tevékenysége nemcsak a kölcsön, d­e Haifa város szempontjából is jelentős sikerrel zárult. — „Aránylag könnyű dol­­gom volt, — mondotta, — mert Amerikában — és nemcsak zsidó körökben — óriási az érdeklődés Izráel iránt” Különben is a talajt az előtte járt dr. Dov Joszéf és Móse Sárét külügymi­niszter alaposan előkészí­tették. Az a körülmény, hogy a Közelkelten hábo­rús hangulat uralkodik, a Függetlenségi Kölcsön pe­dig alapjában véve üzleti befektetés, nem befolyásolja károsan a kötvény vásárlá­si kedvet. Sőt. Az amerikai zsidóság bizalma a hadsere­günkben határtalan. „Ha 1948-ban fegyver nélkül el tudtátok látni az arabok ba­ját, most, amikor mégiscsak fel vagytok fegyverkezve, igazán nincs mitől félnetek” — mondták az amerikai zsi­dók országszerte a polgár­­mesternek. „Valósággal küz­denem kellett e túlzott op­timizmus ellen” — jegyezte meg Chusi. Az izraeli kirendeltségek és küldöttségek szinte em­berfeletti tevékenységet fej­tenek ki, de annyira el van­nak halmozva munkával, hogy még parányi töredékét sem képesek kihasználni annak a fantasztikus pro­paganda-lehetőségnek, amit a sajtócsoportok, a rádióhá­lózatok, de különösen a te­levízió-állomások jelentenek. Izrael csikágói kozulátusá­­nak propaganda-osztályán három tisztviselő robotol, de működési területük­ig középnyugati államra ter­jed ki, amely területeket fi­zikailag képtelenek feldol­gozni. A polgármester sze­rint helyes lenne időnként néhány főiskolai hallgatót propaganda körútra kikül­deni az amerikai egyete­mekre, hogy ellensúlyozzák azt a szemérmetlen Izrael­­ellenes rágalomhadjáratot, amit az ott élő, jól fizetett arab diákok szítnak és amit az amerikai diákság a má­sik fél távollétében jóhisze­­műleg készpénznek vesz. „Nem is képzelik, micso­da tortúra egy televíziós in­­tervju — meséli a polgár­­mester. Az ember egy tel­jes félórán át feszesen ül, még vakarózni sem mer és ha ki akarja fújni az órát, titkos jelekkel integet a fel­vevőnek, hogy hagyja ki a „premier plánból”. Közben a főszereplő és éleseszű ri­porterek sortüzébe kerül,, kapásból kell válaszolnia és a jóizlés határain belül minden kérdés meg van en­gedve. De néha gey televíziós in­­tervju visszafelé sülhet el túl kiváncsi kérdezősködő ré­szére, így például Csikágóban, a városháza nagytermében 2000 főnyi meghívott közön­ség előtt folyik a televízió­val súlyosbbított társasjá­ték, amikor Csikágó polgár­­mestere a következő kérdés­sel lepi meg: — És mondja, polgármes­ter úr, mennyi az ön évi fizetése? — Ha ragaszkodik hozzá, — feleli erre Aa Chusi mo­solyogva — válaszolhatok, de félek, hogy kellemetlen meglepetésben lesz része. — Nevet mind. Nem baj. Mondja csak meg, — unszol­ja a csikágói polgármester. A terem közönsége kiván­­csinan várja a választ. A te­levízió többszázezer főnyi nézője úgyszintén. — O. K. — mondja fleg­matikusan a haifai polgár­­mester. — Évi 2100 dollár! Óriási megrökönyödés. A közönség kacag: „Paul, Paul (ez a csikágói polgármester keresztneve), beleestél a csávába!” Paul fizetése ugyanis évi 45.000 dollár, amit a csiká­gói polgármester eddig ké­résert. • Aba Chusi notórius korán keső és reggel hat órakor rendszerint már kinn csatan­­golt a nagyvárosi utcákon. A polgármester rajong a szakmájáért és mindig sze­retne valami újat tanulni. „Sajnos, a méretek eltolódá­sa miatt ottani tapasztala­taimat nem lehet itt meg­­valósítani. A parkaméter-il­­leték csekély 180 millió dol­lárt jövedelmez évente New York városának” — jegyzi meg mélabúsan. Ami vi­szont nem jelenti azt, hogy New-york város költségve­tése nem zárul deficittel. Egyébként, ami az ifjúság­gal való foglalkozást, a ker­teket, sportot és tisztaságot illeti, — teszi hozzá önelé­gülten — Haifának nincs mit szégyenkeznie. Egy reggel valamelyik vá­rosban újfajta, praktikus szemétkocsira lett­ figyel­mes. Odalépett a soffőrhöz, szakmagyarázatokat kért tőle. Annyira belemélyedtek­ a dologba, hogy észre sem vették, hogy valóságos em­bergyűrű veszi körül őket, a szemétkocsi mögött pedig a járművek sora torlódott fel. — Mondja, Mister, ön is szemét szakmában van? — kérdezte végülis a soffőr. — Nem egészen, — hang­zott a válasz. — De valami közöm van hozzá. Én vol­nék ugyanis Haifa város polgármestere. Hogy-hogy nem, a „story” aznap délben már benne volt a helyi lapban. A kinézeti támadás nap­ján Aba Chusi, aki naponta három, de gyakran öt elő­adást tartott, túlórázni volt kénytelen. Éppen a szoba­festők és tapétamesterek kongresszusán kellett beszél­nie, ahol a derék iparosok mindegyike sötét zakkóban és csikós nadrágban, ő pe­dig egyszerű szürke „mun­­ka”-öltönyben jelent meg. A dilemma az volt, beszéljen-e a háborús helyzetről, avagy elégedjék meg egy általá­nos beszámolóval. Tanács­adói óvatosságra intették: a hallgatóság 70 százaléka keresztény, — de a polgár­­mester úgy vélte, jobb ha szembenéz a dologgal. „Mi­lyen összegre számítana® itt?” — kérdezte a rendező­ségtől. — Százezer dollárra. — Tudják mit, ha már így van, próbáljuk megduplázni a célt. Aba Chusi munkába lé­pett és mondják, hogy úgy szónokolt, mint még soha. Nyert. Mikor a zsidók szemére ve­­tették a „Háárec” cikkét, amely elítélte a kinézeti tá­madást és diktátorként bé­lyegezte meg Ben Guriont, Aba Chusi, akit a „Háárec” tűszúrásai nem egyszer csip­kedtek meg, méltatlankodva kiáltott fel: — Mi az, uraim, önök nem tudják, hogy Izraelben tel­jes sajtószabadság van? Hi­szen éppen a demokratikus szólásszabadság az, ami lét­­jogosultságunkat igazolja a Közelkeleten! Ez hatott! A kritikai vész­hangok elhallgattak, a zse­bek pedig megnyíltak. Székely István • 17 éves zsidó színésznő példátlan sikere Suzanne Strassberg az év legjobb színésznője Los Angeles, (LP). „Anna Frank naplójának” 17 éves főszereplője, Suzanne Strass­berg nyerte el az év legjobb színésznőjének címét. A Nem­zeti Művészalap nagybefolyá­sú zsűrije egész páratlan lé­pésre szánta el magát, mikor a fiatal zsidó színésznőnek ítélte oda ezt a nagyrabecsült címet, mert még alig fordult elő, hogy 50 éven aluli mű­vész szerepelt volna az ame­rikai hírességek listáján. A zsűri még a következő neve­ket emelte ki: Georges Brack francia festő, Ernst Heming­way, Igor Sztravinszky. Az Alap 1947-ben alakult a művészet fejlődésének és a népek közötti megértés elő­mozdítására és tanácsadói között Jan Sibelius, T. S. Elliot, André Maurois, Albert Schweitzer, Elia Kazan, Walt Disney,, Sir Lawrence Oli­vier, Pablo Picasso és Bruno Walter szerepelnek. A zsűri szerint Susanne Strassberg, aki az idén játszotta első fő­szerepét a Broadwayn az „Anna Frank naplója” című darabban, a legtehetségesebb színésznő, akit az utolsó tíz év alatt felfedeztek. A NEMZETI TÁRSADALOM­­BIZTOSÍTÓ ROVATA (5.) „Mint éjjeliőr dolgozom egy új épületnél és levonják tő­lem a biztosítási díjat. 63 éves vagyok és egy évvel­­, ezelőtt jöttem az országba. A Nemzeti Társadalombizto­sítónál azt mondták, nem­­­ vagyok biztosítva. Miért nem kapok öregségi nyug­díjat, mikor ugyanúgy fizet­tem, mint mások?" Munkaadója tévedésből vonta le öntől a biztosítási díjat, mert nem kellett volna ön után fizet­nie. A törvény szerint azok a fér­fiak, akik 1953. november 18.-a után lettek izraeli lakosok és ak­kor már elmúltak 60 évesek és azok a nők, akik a fenti időpont után lettek izraeli lakosok és ab­ban az időben elmúltak 55 évesek, nincsenek biztosítva és nem kell utánuk szülési-, öregségi- és élet­biztosítást fizetni (3,3%). Munka­adójuknak csak munkabaleset el­len kell őket biztosítania. A társadalombiztosításról szóló törvény értelmében nem lehet biz­tosítva öregség­, halál- és szülés esetére: 1. az az izráeli lakos, aki 1886. november 18.-a előtt született; 2. az az izráeli lakos, aki még nem töltötte be 18. életévét; 3. azok a férfiak, akik 1953. no­vember 18.-a után lettek izrá­eli lakosok és akkor már el­múltak 60 évesek; 4. azok a nők, akik 1953. nov. 18.-a után lettek izraeli lako­sok és akkor már elmúltak 56 évesek; 5. akik nem izraeli lakosok, bár­milyen korúak is. Nem vonható le fizetésükből­­ vagy munkabérükből semmiféle­­ összeg szülési-, öregségi-, vagy életbiztosítás címén és nem kell munkabérük 3,3%-át utánuk be­fizetni, mert ez semmiféle jogot nem biztosít nekik a fenti bizto­sítási ágakban. Ezek az emberek csakis munka­baleset ellen vannak biztosítva. A munkaadó saját pénzéből fizeti biztosítási díjukat. Közli a Nemzeti Társadalom­biz­tosító Intézet tájékozta­­tási osztálya. Az izraeli rádió magyar adása este 8.45 órakor: Hírek:­­ „Hall­gatóinktól - hallgatóinknak”. Az adások a 407 és 460 méteres közép, a 33.3 és 43.9 méteres rövidhullám hosszon hallhatók. 6: a haifai rádió adása, 6.30: Máh tova, 6.35: torna, 6.45: ze­nélő óra, 7: hírek, 7.10: hangle­mezek, 12: déli zene Doris Day énekszámaival, 12.50: háziasszo­nyok kívánságműsora, 13.30: hí­rek, 13.45: népdalok, 16: vasárnapi zene a keresztény lakosság részé­re, 17.15: ifjúsági műsor, 18.30: „Estcsillag” - Edwin Fischer zon­gorázik, 18.45: Ta nádi-részletek (Jesajáru 25-26) 19: hírek, 19.15: Balettzene. — Offenbach: Szép He­léna szvitje, 20.20: közzene, 21: hírek, 21.30: az Izraeli Filharmo­nikus Zenekar hangversenye, 22.45: modern zeneszerzők műveiből. — 23.15: tánczene . A párhuzamos műsor este 6 óra­kor könnyű zenét közvetít. A hadsereg rádiója 18.35: Énekszámok, 19.10: Diana Schorr énekel, 19.40: kedvelt szer­zemények: Souppé: „Könnyű lo­vasság” — nyitány; Rossini: Ka­tonák tánca a „Teli Vilmos” cí­mű operából; Liszt-Pagagnini: Campanella; Weber: Felhívás a ke­­ringőre; Bussoni: Törpék tánca, Jehudi Menuhin előadásában. — Strauss: Triccs-traccs polka, 21.15 tánczene. A B N­É N­­E II Z L közleményei: 1956. január 2-án, hétfő este fél 9 órakor dr. Engelberg Dezső tart előadást „Barangolás az izraeli alvilágban: A bűnözés, kábítósze­rek és prostitúció birodalmában” címmel. Előtte Guszmann Irén ad rövid áttekintést az aktuális poli­tikai helyzetről. Az előadás helye: Tel Aviv, Orah-terem, Nachlat Benjamin 15. sz. a. A takarékasztal-társaság hétfőn, január 2-án a Bné Herzl klubestje keretében az Orah-teremben, Nach­lat Benjamin 15. sz. a. újra meg­kezdi működését. Kérjük azon tag­jainkat, akik a Bné Herzl takarék­­asztaltársaság tagjai sorába kí­vánnak lépni, 7—1 9 óra között jelentkezni szíveskedjenek. Január 9-én Danzig Hillél elő­adása: „Izrael és a nagyvilág”. Keresések: Darvas Andor, Haifa, Ichov Sarah 1. I. — Brack Lud­wig Haifa, Kirjat Smuél 30. — Kérjük jelenkezzenek Írásban: Bné Herzl Tel Aviv, POB 4472. Hab­maH Tel-Aviv, január - vasárnap délután 3.30-kor BEARVOT HANEGEV (Ifjúsági előadás a K. K. L. ren­dezésében, a K. K. L alapításá­nak évfordulóján) Este 1* AND KI, A HŐS MEGSZAKADTAK a malajai béketárgyalások Malája, (AP).­­ A kom­munistákkal folyó tárgyalá­sok tegnap sikertelenül vég­ződtek, minthogy a kom­munisták nem fogadták el a kormány követelését, hogy feltétel nélkül adják meg magukat. A kommunisták visszatértek a dzsungelbe, miután kijelentették, hogy utolsó emberig fognak har­colni. Mégis komoly kilátá­sok vannak arra, hogy rö­vid időn belül megegyezés történik a kommunisták és a federális kormány között, amelynek kezébe Anglia át­adta a kormányzatot. Abdul Rahhman köztársa­sági elnök kijelentette, hogy a tárgyalások megszakításá­ban nem látja azoknak tel­jes csődjét. A felkelők fel­tétel nélküli megadását Da­vid Marshall miniszterelnök követelte, míg Csin Peng kommunista felkelővezér amnesztiát követelt. A bonni kormány parlamenti bizottsága elfogadta a műszolok kiegészítő javaslatait tárgyalási alapként A napokban adtunk hirt a Volt Munkaszolgálatosok Izráeli Szövetségének műkö­déséről. A szövetség a na­pokban a következő levelet kapta a bonni Bundestag­tól: Bonn, 21. Dezember 1950. Deutscher Bundestag Ausschuss fuer Fragen der Wiedergutmachung To. Union of Former Compulsory labourers in Israel Haifa - POB 5293 Im Aufträge des Vorsitzen­den fuer Fragen der Wie­dergutmachung, Herrn Bun destagsabgeordneten Dr. Greve und in Beantwor­tung Ihres Schreibens vom 24. 7. 55, teile ich Ihnen mit, dass Ihre Eingabe bei der Beratung des Ent­wurfs eines dritten Ge­setzes zur Aenderung des Bundesergaenzungsgesetzes zur Entschaedigung fuer Opfer der nationalsozialis­tischen Verfolgung (BEG) im Ausschuss fuer Fragen der Wiedergutmachung zur Eroerterung gestellt wird. Die Beratungen wer­den unmittelbar nach der Weihnaehtspause begin­nen. Mit vorzueglicher Hochachtung Dr. Mattem Regierungsrat Amint a fenti levélből ki­tűnik, az érdekelt volt mun­kaszolgálatosoknak jó kilá­tásaik vannak, hogy a Szö­vetség által előkészített tör­vényjavaslatot a parlamenti bizottság figyelembe fogja venni és a „novella” előírá­sai az egész munkaszolgá­latban eltöltött időt fogják kártérítési alapnak elfogad­­il. Hatvan- és hatvanegyedik fiókunk nyílt meg Tel-Aviv—Jaffán R­A S­I FIÓK Hing George—Rási-u. sarok Nyitva a közönség részére: HIVAT­ALIJJÁ FIÓK Jaffa, 4-es utca, 93. szám, d. e. 8.30—12.30, d. u. 4.00— 5.00. BANK LEUMI LE ISRAEL B.M.

Next