Uj Kelet, 1956. május (37. évfolyam, 2357-2381. szám)

1956-05-02 / 2357. szám

Az alijja problémája A Jeruzsálemben ülésező cionista kongresszus tár­­gyalásai során a napirend legfájóbb pontjához, az alij­­ja problémájához érkezett el. A téma, mint az ország­­építés és a szórványok be­­gyűjtésének központi prob­­lámája, az izraeli és a gála­­ti zsidóság vezetőinek ál­­landó nagy gondját képezi és a nehéz problémát meg­­illető komoly és felelősség­­teljes hang jellemezte az alijjáról elhangzott felszóla­­lásokat is a kongresszuson. Különösen fájdalmas prob­­léma azonban az alijja ügye azon jisuvi rétegek számára, amelyek a Hitler által elta­­posott keleteurópai államok­­ból nagyrészt a nagy kata­­klizma után jöttek az or­­szágba, eltelve attól az eddig be nem teljesedett remény­­től, hogy utánuk a maradék nagy része is jönni fog. így érzékeny és fájdalmasan re­­zonáló húrokat pendít meg a probléma felvetése a mi lelkükben is, akik ottma­­radt testvéreink, a magyar zsidóság tűztől és pusztu­­lástól megmenekült kis ma­­radékának a jövetelét olyan régen és annyira hiába vár­­juk. Majdnem öt éve már annak, hogy a „kezdet”, a magyar zsidóság háromezer főnyi — kínos lassúsággal lebonyolított — alistája be­­fejezést nyert, de a folyta­­tás, a nagyméretű magyar alitjának a kontúrjai — bár egyfolytában várjuk és for­­rón reméljük — sehol sem akarnak feltünedezni a lát­­határon. Az azóta eltelt hosszú évek alatt a magyar sisuv vezetőembereinek minden ezirányú erőfeszítése, úgy a hivatalos diplomácia vona- lán, mint társadalmi téren, teljesen meddő maradt. A magyar kormányzat, amely­­— és ezt objektív módon meg kell állapítani — álta- lában jóindulatot mutat az ottani zsidókkal szemben és a magyar zsidóság legtöbb vallási és kulturális kíván­­sága meghallgatásra talál nála, ezen a téren semmifé­­le engedményre nem volt hajlandó. S hogy miért nem, azt igazán máig sem tudjuk. Csak azt tudjuk, hogy a magyar zsidóságból sokez­­ren évek óta hiába tekinte­­nek vágyakozva az új zsidó állam partjai felé, közöttük nagy többségben olyanok, akiknek családja — szülők, vagy gyermekek — régen ideát van, nem beszélve a magyar cionizmusnak még ottlevő embereiről, köztük a rosszemlékű cionista-per né­­hány volt szereplőjéről, a­­kik bizonyára szintén boldo­­gan jönnének. Közben a keleteurópai né­­pi demokráciák időnként az irányunkban való jóindula­­tukat hangoztatják. Ezt tették mostani angliai láto­­gatásuk alkalmából a szov­­jet­ vezetők is, akik a ránk­­nézve katasztrofális cseh­­jet vezetők is, akik a ránk­­egyezmény után is Izrael iránti barátságukat hang­­súlyozták ki. Csakhogy iga­­za volt Bori Lockernek, a Szochnut elnökének, ami­­kor kongresszusi beszédé­­ben őszintén megmondotta, hogy mi csak azt a barát­­ságot tartjuk igazinak, a­­mely tettekben nyilvánul meg. Ezek a tettek a zsidó­ Ság szabad népi és kulturá­lis élete és alistalehetősége. A cionista kongresszus szónokai mindenesetre he­­lyesen cselekedtek, amikor az alijja súlyos problémá­­ját minden vonatkozásban a világ elé tárták. A kon­­gresszusnak azonban to­­vább kell mennie. Magához kell ragadnia a kezdemé­­nyezést a kitartó és állandó­­an folyó munkáért az alijja érdekében éspedig nemcsak az egyes szónokok által ki­­hangsúlyozott úgynevezett embermentő északafrikai és más arab államokból jövő alijja érdekében, hanem ál­­talában minden olyan or­­szág zsidóinak az alijjájá­­ért, akik jönni akarnak, mert lelkileg idetartozónak érzik magukat. Parancsoló szükségesség, hogy a kon­­gresszus ezt megcselekedje. Minden nemzetközi zűrza­var ellenére, vagy éppen a­miatt, a jelenlegi helyzetet nagyon is el tudjuk kép­­zelni egy esetleges változás kiindulópontjaként az alista tekintetében. A különféle keleteurópai államokból származó jisuvi rétegek nagyszabású meg­­mozdulásokat tettek az alij­­ja érdekében. A romániai alijja és külön a szabadon­­bocsátott romániai cionis­­ták alijjája érdekében a ro­­mán jisuv vezetői rezolució­­jukat úgy a külügyminisz­­terhez, mint a kongresszus vezetőihez eljuttatták már. A magyar sisuv vezető em­­berei hosszú tárgyalások és megbeszélések eredménye­­ként hasonló értelmű fel­­iratot terjesztenek a kon­­gresszus elé. A kongresszusnak min­­dent el kell követnie az alij­­ta érdekében, de nekünk magunknak sem szabad to­­vább hallgatnunk. (6. m­.) 20 cigaretta 320 pluta Bejerano Bros. Ltd. ZARUBIN:: Nem lesz közelkeleti háború A Szovjetunió felfogására a közelkeleti kérdésben ér­­dekes fényt vet Georgij Za­­rubin washingtoni szovjet nagykövet és D. Hollander rabbi, az amerikai orthodox rabbiszövetség elnökének nemrég lefolyt beszélgetése. Hollander rabbi Jeruzsálem­­ben sajtókonferencián mond­ta el, hogy a rabbiszövet­­ség küldöttséget akar me­­neszteni a Szovjetunióba és beutazási engedélyükkel kapcsolatban keresse fel a nagykövetet. Zarubin maga terelte a beszélgetést a kö­­zelkeleti problémára és két javaslatot tett a közelkeleti béke megőrzésére. A nagy­­követ szerint mindenekelőtt a menekültproblémát kell megoldani, de nem a menekültek vissza­­térése, hanem más orszá­­gokban való letelepülé­­sük által. Izraelnek segédkeznie kel­­lene a letelepítésben. Zarabin második javasla­­ta, hogy Izrael és arabok üljenek le tárgyaló­asztal­­hoz és tartsanak közvetlen megbeszéléseket A nagykö­­vet hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió szívesen segédkezne a közvetlen létrehozású­tárgyalások­ban. Zarubin azt hangoztatta, hogy Egyiptom felfegyver­­zése Csehszlovákia által hozzájárult a közelkeleti béke biztosításához. A Szov­jetunió véleménye szerint nem lesz háború a Közel­­keleten — mondotta Geor­­gij Zarubin. Arkadij Szoboljev, a szov­­jet UNO-delegáció vezetője, kijelentette Hollander rabbi előtt, hogy Izrael nem kért fegyvert a Szovjetuniótól. A rabbi a washingtoni iz­­raeli követség Függetlensé­­gi Napi ünnepélyén találko­­zott Szoboljev nagykövettel, és megkérdezte tőle, miért szállít a Szovjetunió fegyve­­reket Egyiptomnak és mi­­ért nem ad Izraelnek. Rövidéletű lázadás Havana, (Reuter).­­ A cubai hadsereg három óra alatt leverte a kormány 61׳ jenes lázadást, amely gép­­fegyverrel és kézigránátok­kal felszerelt lázadók tám­a­dásával kezdődött. A csa­­patok most a hegyekben üldözik a lázadókat, akik 15 embert vesztettek. Az országban helyreállt a nyu­galom, de a kormány 90 napra felfüggesztette az al­­kotmányos jogokat és tö­­megesen tartóztatják le a gyanús személyeket. Ellenőrt ültettek Adenauer mellé Stuttgart, (Reuter).­­ A nyugatnémet keresztény­de­­mokrata párt kongresszusa kényelmetlen alelnököt ül­­tetett Adenauer mellé, de ismét a kancellárt válasz­­totta a párt elnökévé. A há­­romnapos pártkongresszu­­son a helyi csoportok vezetői ,fellázadtak” és kereken ki­­jelentették, hogy csak ak­­kor támogatják Adenauert, ha négyre emelik az alelnö­­kök számát és azok egyike Karl Arnold, a párt bal­­szárnyának vezetője lesz. Arnold, a keresztény­demo­­krata szakszervezetek veze­­tői közé tartozik, sok min­­denben nem ért egyet Ade­­nauer politikájával, a kan­­cellár pedig nem szívlelheti a keménynyakú munkásve­­zért. Adenauer élesen ellenezte a javaslatot, a kongresszus azonban 239 szavazattal 227 elen mégis elhatározta, hogy négy alelnököt ültet az agg pártvezető mellé. Ez­­után egyhangúlag ismét Adenauert választották a párt elnökévé. 2652 MILLIÓ EMBER ÉL A VILÁGON Kína vezet 582 millió lakossal, India .337 millióval és a Szovjetunió 214 millióval — A nők mindenütt tovább élnek, mint a férfiak New-York, (Reuter). — A világ lakossága sokkal gyorsabban szaporodott 1949 és 1954 között mint bármikor a múltban. Az UNO demo­­gráfiai évkönyvéből kitűnik, hogy a világ lakosságának a száma ezalatt az öt év alatt 2652 millióra szökött fel és hogy az emberiségnek több, mint a fele Ázsiában lakik. A világ összes államai kö­­zül Kínának van a legna­­gyobb lakossága: kereken 582 millió. Utána következik India 337 millóv­al, majd a Szovjetunió 214 millió lakos­­sal. Az Egyesült Államok 162 millió lakossal negyedik helyen áll a sorrendben. Japánnak 88, Indonéziának 81 és Pakisztánnak 80 mil­­lió lakosa van. Sehol sem él annyi ember a városokban, mint Angliá­­ban és Izlandban, ahol a la­­kosság 70 százaléka városi és csak 30 százaléka lakik falvakban. A világ legna­­gyobb városaként tűz UNO évkönyve New-Yorkot tün­­teti fel 12 millió 300 ezer la­­kossal. Londonnak ״ csak 1­6 millió 300 ezer lakosa van, de az angolok nem ismerik el New-York elsőségét, mert a statisztika ״ nagy New- Yorkra” vonatkozik amely New-York egész vidékét ma­­gába foglalja. A harmadik helyen Tokió áll 6 millió 300 ezer lakossal. A statisztika egyik érde­­kes megállapítása, hogy Amerikában és Európában átlag több a nő, mint a fér­­fi, míg Ázsiában és az arab államokban fordított a hely­­zet. A világ minden táján a nők magasabb életkort érnek el, mint a férfiak. An­gliában a férfiak átlagosan 67,3, nők pedig 72,4 évet él­­nek. Sehol a világon nem köt­­nek annyi házasságot, mint az európai országokban, Észak-Ameri­kában, Formo­­zán és Afrika európai szár­­mazású lakosai között. A házasságok száma Írország­­ban és Dél-Amerikában a legkisebb. Ezzel szemben a válások terén az Egyesült Államok mellett Egyiptom és Japán is vezető helyen áll. Tengeralattjárókról távirányított lövegeket állít elő a Szovjetunió? Washington, (Reuters) A Szovjetuniónak sikerült o­­lyan tengeralattjárókból szá­­razföldi célpontokra kilövő távirányításos lövedéket épí­­tenie, amely 220 kilométeres távolságot ér el — jelenti az Aero Digest. A lap szak­­értője azt írja, hogy a néme­­teknek már 1947-ben sikerült ehhez hasonló lövedéket elő­­állítaniuk és az oroszok en­­nek alapján folytatták a kí­­sérleteket. Az új lövedéket 100 méter­­rel a tenger felszíne alatt tartózkodó tengeralattjáró­ból lehet kilőni és nagy tá­­volságban lévő szárazföldi célok ellen irányítani. Ezenkívül még két hasonló fegyvernemmel folynak kí­­sérletek: 1. A torpedó új vál­­tozata, önhajtásos tenger­­alatti lövedék, amelyeket úgy a tengeralattjárók, mint hajó ellen lehet felhasznál­­ni. 2. Tengeralattjáróból re­­pülőgépek ellen kilőtt löve­­dékek, amelyekkel a víz alatt futó tengeralattjáró repülő­­támadások­ ellen tud véde­­kezni. Háború az egerek ellen A galili Chul­ot kibuc (Szdé Nechemia) egyik tag­ja véletlenül felfedezte a legjobb harci módszert a mezei egerek ellen, amelyek minden évben hatalmas ká­­rokat okoznak az izraeli mezőgazdaságnak. A kibuc­­nyik a múlt évben észre­­vette, hogy az egyik tábla fölött sok ragadozó madár gyűlt össze és amikor elin­­dult, hogy kivizsgálja a szo­katlan jelenség okát, észre­­vette, hogy rengeteg kígyó igyekszik arrafelé. A mada­­rakat és a kígyókat elpusz­­tult egerek ezrei vonzották a tábla felé, amelyet az elő­­ző napon kártékony boga­­rak elleni vegyszerrel perme­teztek. Kiderült, hogy a haifai dr. Meron cég úgy­­nevezett 9״-es számú emul­­ciója” megmérgezi az ege­­reket is. A Házera megter­­melő szövetkezet tagjai is megállapították, hogy ez a permetezés elpusztítja az egereket Dr. Vermes, a mezőgaz­­dasági minisztérium növény­védelmi szakértője, megálla­­pította, hogy az emulzió Toxaphen-t tartalmaz, ame­­lyet Kaliforniában már al■ halmaztak kisebb egerek ellen. Ez a megállapítás ka­­póra jött a múlt héten, ami­kor a nyugati Érnek mező­­gazdái kétségbeesetten je­­lentették, hogy az egerek elpusztították a termés fe­lét. Dr. Meron telefonon Toxaphent rendelt Angliá­­ból és az anyagot a hatósá­­gok támogatásával az El-Al repülőgépe három napon belül elhozta. Rögtön elké­­szítették az emulziót, amely­lyel a Chim-Avir repülőgé­­pei permetezték az Érnek földjeit A boldog mezőgaz­­dák azt jelentik, hogy az egerek nagy része elpusztult. Az új eljárás egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb, mint mérgezett búzamagok el­­szórása, amely az egerek­­nek csak kétharmadát pusz­tította el. A Toxaphen rövid idő után elveszti erősen mér­ges hatását, úgyhogy takar­mányt is lehet vele perme­­tezni. Francia hadihajó érkezik ma Haifára Több, mint ezer utast és élőt hoz a ״ Jeruzsálem” Haifa. (Az Új Kelet tudó­­sítójától.) Ma reggel 8 óra­kor érkezik Haifára a ״ Sur­­coup” nevű francia hadi­­hajó. Ez a nyolcadik nyu­­gati hadihajó, amely az el­­múlt három hónapban bará­­ti látogatást tesz Izraelben. A kikötőrendőrség még nem tudta közölni, hogy a hajó hány napra érkezett és mi­­lyen kategóriába tartozik. Ugyancsak mára esedé­­kes a Jeruzsálem hajó érke­­zése, amely több, mint ezer utast és élőt hoz, míg az Arca fedélzetén 480 — főleg északafrikai — bevándorló­­val, hétfőn délelőtt futott be. Két marokkói dlé ellen, akik a magukkal hozott egy millió francia frank kész­­pénzt nem jelentette be, megindították az eljárást. Danny Kaye elutazott Athénbe Lehetőleg még ebben az évben visszajön látogatóba — Viszontlátásra nemso­­kára! Ez a búcsúszavam Iz­­raeltől — mondotta kedden reggel Danny Kaye mielőtt a Swissair repülőgépén At­­hénbe távozott. Kaye rend­­kívül meghatottan búcsú­­zott Izraeltől és kijelentette mindent elkövet, hogy még ez évben megismételje iz­­raeli látogatását. A kora reggeli órák elle­­nére népes csoport gyűlt össze a repülőtéren, hogy elbúcsúzzon a művésztől, aki meghódította az izraeli közönséget. Kaye félórával a repülőgép indulása előtt érkezett ki szürke nadrág­­ban, rövidujjú szürke ing­­ben és szvetterben, a fején pedig szürke „tembelsapka” volt. A művész melegen bú­­csúzott el a kormány meg­bízottaitól és az amerikai nagykövetség tisztviselőitől, ő volt az első, aki felszállt a repülőgépre, de indulás előtt újra leszállt és így bú­­csúzott: „Azt akarom érez­­ni, hogy másodszor is meg­­érkeztem.” . Vele együtt utaztak el ál­­landó kísérői, Sam Prager zongorista, S. Mayer, az UNICEF párizsi megbízott­­ja, valamint a Columbia rá­­diótársaság kilenctagú sze­­mélyzete, amely televízióra filmezi le Danny Kaye egész körútját. Túltettek a napon Washington, (Reuter).­­ Két amerikai atomkutató­­fizikusnak sikerült a nap melegét háromszorosan meghaladó hőséget előállí­­tania. A két fizikus, aki az amerikai atomenergia-bi­­zottság szolgálatában áll, laboratóriumi kísérletek alatt 36 ezer fokos hőséget állított elő. A kísérletek a hidrogénrobbanás ellenőr­­zésével függnek össze, a robbanásoknál azonban több, mint egymillió és né­­ha többszáz fok hőségről van szó és ettől még mesz­­sze tart a tudomány. Dr. Don Hughes fizikus elmondotta, hogy Ameri­­ka és a Szovjetunió körül­­belül egy szinten áll az atom­tudományok terén. Egyben megmagyar­­ta, hogy a nagyfokú hőség elő­­állításására új módszert használnak. Héliumgázzal teli kis tartály mellett robbanóanyagot robbanta­­nak fel és az ekkor kellett­­kezett légnyomás összepré­­seli a héliumot, amely komprimált állapotban ilyen hőség mellett ég el. HITLER ÉS ÉVA BRAUN HOLTTESTÉT A KANCELLÁRIA KERTJÉBEN ÁSTÁK EL A nácivezér volt adjutánsának közlése Friedland, (Reuter). — Hitler és Éva Braun félig megszenesedett holttestét a berlini kancellári palota kertjében ásták el — közöl­­te tegnap Otto Diensche, aki Hitler adjutánsa volt és nemrég más háborús bűnö­­sökkel együtt tért vissza az orosz fogságból. A volt adjutáns, aki felett most a német hatóságoknak kellene ítélkezniük, elmon­­dotta, hogy az utolsó percig Hitler mellett maradt. Ber- Un eleste előtt a náci vezér főbelőtte magát, míg Éva Braun méreggel vetett vé­­get életének. Ezután a holt­­testeket Hitler utasításának megfelelően azonnal a kan­­cellári palota kertjébe vit­­ték, benzinnel leöntötték és meg­gyújtották. Az orosz csapatok közeledése miatt azonban felületesen végez­­ték a hamvasztást és a hal- fák csak részben égtek el. Diensche parancsot adott, hogy a két hullát a kancel­­lária kertjében ássák el Nálunk kapja a SZÉP barátai részére AJÁNDÉKOKAT KÜLFÖLDRE küldeni Ascher & Lasnitzki TA., Dizengoff-u. 146 Vállaljuk a tárgyak szállítását. Hat fiatal szökevény A rendőrség tegnap Na­­tanjáról visszahozott Petach Tikvára hat 14 éves fiút, akik megszöktek Zwick rab­­bi intézetéből a petach-tik­­vai Kfár Gánimban. A hat fiú nem akart az orthodox h­éder falai között marad­­ni és elhatározták, hogy Rá­­mát Hádásszába indulnak, az élő-gyermekek felvevő tá­borába. Egy pruzájuk sem volt és így gyalog mentek el Natanjára, ahol a máá­­báréban akartak aludni. Ek­kor kerültek a rendőrség kezeibe. Az éjszakát a rend­­őrségen töltötték és másnap reggel visszavitték őket Per­tach Tikvára. A gyerekek valamennyien új élék, akik csak néhány hete érkeztek az országba. Elpanaszolták, hogy a pe­­tach-tikvai intézetben szigo­­rú cenzúra van és szüleik­­hez intézett levelük, ame­­lyekben rossz bánásmódról panaszkodtak, nem érkéz■־, tek meg. Habiman Tel-Aviv, máj. 2., szerda KILÁTÁS A HÍDRÓL JIDDIS SZÍNHÁZ Ben-Cion Sifra Witter Lerer Haifa, holnap, máj. 3., csütörtök, ״ May 3, 9:15 KINDER GEDENKEN A TEL-AVIVI MOZIÉ HETI MŰSORA: ALLENBY: Carmen Jones ARMON DAVID: Julietta CHEN: Tolvajt fogmi EDEN: Avara ESZTER: Félbeszakadt melódia MIGDALOR: Indiscretion of Ml American wife MCGRABI: The Card MATMID: Sába királynője OPHIR: Futures Vedette• ORION: East of Eden SDÉROT: Love Is a many gpla»» dored thing TAMAR: A *Öld fátyol TCHÍXET: Piknik ZAMIR: Egy becsületes embfif élete VARON: U1UM•

Next