Uj Kelet, 1956. augusztus (37. évfolyam, 2434-2460. szám)

1956-08-01 / 2434. szám

Tel-Avi 1956 ,׳ augusztus 1., saertia 1W84. saá*» (•חרזמ שדח יוא) טלק ןותע ימוי יתלב יתגלפמ המשב תירגנוהה. :ךרועה ר״ד .א ןוטרמ :יארחאה דוד ןש .11 בגעו m jrr :ל־׳ומה תרזמ שדה גנ״עב Mcvin. évfolyam 11­ ,ךנע Főszerkesztő: Dr. MARTON BRNO. A szerkesztésért és kiadásért felelős: SCHÖN DEZSŐ - Kiadó: Mizrach Chadas Ltd., Tel-Aviv, Rec­ov Bánegev (volt Schlesinger) 11. 87. Telefon: 67677 A szuezi viszály jegyében készenlétbe helyezték a közelkeleti angol flottát London, (Reuter).­­ Az angol admiralitás tegnap több nagyjelentőségű titkos utasítást adott a britt flotta kü­­lönböző egységeinek a Szuezi csatorna körül keletkezett válsággal kapcsolatban. A tengerészeti hivatal köreiből csak annyit árultak el, hogy bizonyos tengerészeti akciók­­ra vonatkozó utasításokat küldtek a flottaegységeknek, de részleteket természetesen nem közöltek. Az angol újságírószervezet értesülése szerint a Bull­­wark és az Ocean repülőgép-anyahajók utasítást kaptak, hogy legyenek készenlétben, mert esetleg rendkívüli útra kell indulniuk a Földközi tengeren. Ugyancsak híte jár annak, hogy az angol hadihajók járőr szolgálatot kezdtek meg a Szuezi csatorna mindkét bejárata környékén, vagy­­is úgy a Földközi tengeren mint a Vörös tengeren. Ezen­­kívül állítólag készenlétbe helyezték a Máltában, vala­­mint az Adenben állomásozó flottaegységeket. Négy hadihajó, amely a Távolkeletről útban van haza­­felé, utasítást kapott arra, hogy kerülje el a Szuezi csa­­tornát és a délafrikai Jó­reménység fokának érintésével folytassa útját hazafelé. Foster Dulles ma délelőtt Londonba érkezik a háromhatalmi megbeszélésekre Washington, (USIS).­­ Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium sajtófő­­nöke tegnap megcáfolta azo­­kat a lapjelentéseket, ame­lyek szerint a Földközi ten­­geren állomásozó 6-ik az af­­rikai flottát készenlétbe he­­lyezték volna arra az esetre, ha amerikai állampolgáro­kat kellene evakuálni a Szu­­ezi csatorna övezetéből. Hozzáintézett kérdésekre adott válaszában a szóvivő azt mondotta, nem tud sem­­miféle tervről, hogy vissza akarnák vonni a Földközi tenger keleti medencéjében levő amerikai tengerészek szabadságát. Elismerte vi­­szont, hogy előre elkészített tervek vannak az amerikai polgárok életének és vagyo­­nának védelmére a veszélyes körzetekben és amikor an­­nak szüksége mutatkozik, ezek alkalmazása a külügy­­minisztérium kezdeménye­­zésére ־ van bízva. Hasonló cáfolatot adott ki a honvédelmi miniszté­­rium is. Azokkal a hadgya­korlatokkal kapcsolatban, amelyeket a 6-ik flotta a múlt héten rendezett, a mi­­nisztérium szóvivője azt mondotta, hogy azok ״ nor­­mális kiképzési gyakorla­­tok” voltak, amelyeknek semmi kapcsolatuk nincs a szuezi helyzethez. London (AFP, Reuter). Sir Anthony Eden miniszter­elnök tegnap délelőtt rövid (Folytatás a 4-ik oldalon) MEG EGY FIÓK RÁMAT­ GÁNBAN Rectow Shile 2 Telefon: 72200 Ára: 120 P*" MA KEZDŐDNEK A JAPÁN-OROSZ BÉKETÁRGYALÁSOK Japán visszaköveteli a Kurill-szigeteket és Dél-Szah­alint Moszka (Reuter).­­ Ma nyílnak meg Moszkvában a döntő tárgyalások a Szovjet­­unió és Japán külügyminisz­­terei között a háborús ál­­lapot befejezésére. Sigemitsu japán és Sepilov orosz kül­­ügyminiszter hétfőn tartot­­ta az előzetes megbeszélé­­seket a függőben lévő kér­­désekről. Az újságírók meg­­kérdezték Sigemitsut, lehet­­séges-e, hogy Japán felvegye a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval és kölcsönö­sen nagyköveteket nevezze­­nek ki anélkül, hogy béke­­szerződést kötnének. A ja­­pán külügyminiszter erre így válaszolt: „Keményen dolgoztunk a békeszerződés aláírása érdekében és to­­vábbra is ennek a vonalnak mentén fogunk haladni.” Japán bizonyos területek visszaszolgáltatását követeli a Szovjetuniótól. Főként a Kurill-szigetekről és a Sza­­h­alin-félsziget déli részé­­ről van szó, amelyeket Oroszország a második vi­­lágháború végén vett bír­­tokába. Sigemitsu kijelenté­­se szerint a területi kérdés a legsúlyosabb probléma a két állam között és mihelyt ez megoldáshoz jut, készen lesz közöttünk a békeszerző­­dés. Sigemitsu elmondotta még hogy a tárgyalások során szó lesz Japánnak az UNO- ba való felvételéről is. Mint emlékezetes, az elő­­ző japán-orosz béketárgyalá­sok, amelyeket Londonban tartottak, meghiúsultak Ja­­pán gazdasági követelései miatt és most Japán kéré­­sére újították fel a megbe­­széléseket. Nem rakják be a fegyvereket London, (AFP).­­ A liverpooli kikötő munkásai közölték, hogy nem hajlan­­dók a berakást elvégezni a Star of Luxor nevű egyip­­tomi hajóra, amely állítólag Libanonnak szóló fegyver­­rakományt készül felvenni. A hajónak pénteken kell Car­­diffből a liverpooli kikötőbe érkeznie, hogy felvegye a rakományt, amely — úgy tudják, — ágyúkat, lőszert és egyéb katonai felszerelést foglal magában. Vereség­, amely győzelemmel ér fel Szovjetunió־־ Izrael 2:1 (0:0) Derekasan megállta helyét Izrael csapata Az eredmény igen hízelgő Izrael számára és nagy meg­lepetésszámba megy. A szov­­jet játékosok kétségtelenül jól futballoznak, határozot­­tan törnek kapura, céltu­­datosan védekeznek és amit a mi játékosaink még nem tanultak meg, minden hely­­zetből igyekszenek kapura lőni. Ezt azonban — tegyük mindjárt hozzá — tegnap nem nagy sikerrel csinálták. Technikailag iskolázottak, gyorsak és szívósak, de a mutatott játék alapján még távol vannak attól, amit a tökéletes futball jelzővel le­­het megjelölni. Az izraeli csapat védelme elszántan, határozottan, és gyakran igen ötletesen sze­­relte le a lendületesen tá­­madó szovjet csatárokat. A támadósor is igyekezetet mutatott és egy-egy jól át­­gondolt kitöréssel veszélybe is hozta a szovjetkaput. A Sztelmák gólja, valamint annak az előkészítése kifo­­gástalan, tervszerű tám­a­­dás volt. Az ünnepi bevezetés Ragyogó külső keretek között zajlott le az izgal­­mas mérkőzés. Izrael kor­­mányának csaknem vala­­mennyi tagja megjelent, szá­mos Kneszet-képviselő, a diplomáciai testület igen sok tagja és díszes keret­­ként 60.000 néző a pálya el­­lipszise körül. 5 óra 15 perc­­kor harsonák jelezték a csa­­patok bevonulását. Az iz­­raeli csapat fehér dresszben, a szovjet meggypiros sport­­ingben vonult be a pályá■ ra. A két csapat a pálya kö­zepén felsorakozott, elhang­­zott a két nemzet himnusza, majd az izraeli futballszö­­vetség elnöke rövid beszéd­­ben üdvözölte a vendégcsa­­patot és annak vezetője vá­­laszolt erre. Az izraeli csa­­pat játékosai egy-egy szov­­jet játékosnak virágcsokrot nyújtottak át. A csokorral a szovjet labdarúgók a pá­­lya szegélyéig futottak és a virágokat a nézőtérre szór­­ták. A közönség ezt hálás tapssal jutalmazta. Megje­­lent a játékvezető a két vo­­nalbíróval, a csapa­tkapitá­­nyok sorsoltak és a szovjet csapat a játékvezető sípje­­lére megkezdte a mérkő­­zést. A szovjet egyik veszély­­telennek látszó támadásá­ból Sneur a megszerzett labdát rosszul irányítva adta hátra Hodorovnak, aki nehezen rávetéssel fogta el és közben elég súlyosan megsérült. Ez már a har­­madik percben történt, úgy hogy a mérkőzés ekkor öt percig szünetelt. Hodorovot hordágyon kivittték és Kré­­mer állott be a kapuba. A tíz emberrel játszó izraeli csapat — igen helyesen — nem vonult védelembe, ha­­nem nagy igyekezettel több­­ször is támadott a szovjet­­kapu ellen. Ezek ugyan nem jelentettek közvetlen ve­­szélyt, de mégis azzal az előnnyel jártak, hogy a meggyengült izraeli védel­­met sokszor perceken át mentesítették nehéz mun­­kája alól. Krémer megle­­pően jól látta el neki szo­­katlan feladatát. Több lö­­vést, a 20-ik percben egy már-már gólnak látszó igen éles, lapos labdát védett ki. A szovjet kapus a 30-ik percben jutott először köz­­vetlenül a mezőnyből lőtt labdához. Előzőleg már két szögletrúgásnál fogta el az ivett beadást. A szovjet tá­­madások leszerelésében a nagy formát mutató Sneur játszott főszerepet, remekül helyezkedett, gyorsan és ha­­tározottan támadta meg a labdát átvevő szovjet csatá­­rókát és számos helyzetben tisztázott. A 35-ik percben Hodorov a közönség ütemes tapsa közben visszajött a pá­­lyára és átvette újra szerep­­körét. A 40-ik percben a szovjet jobbszárny támadá­­sát a kapufa mentette meg, majd két percre rá egy la­­pos lövést közvetlenül a ka­­puléc mellé küldtek. Az utolsó percekben az izraeli csapat ismét átvette a já­­ték irányítását. Jasin szov­­jet kapus a 16-os vonalnál egy élesen kapura irányított labdát fejjel küldött vissza (Folytatás a 4-ik oldalon) Az Egyed nem tartotta be a saját takarékossági javaslatait sem Visszamenőleges drágulási különbözeteket követelnek az autóbusztársaságok Az autóbuszkooperatívák által követelt díjemelés ki­­vizsgálására kiküldött köz­­életi bizottság tagjai teg­­nap kérdéseket intéztek az autóbuszszövetkezetek kép­­viselőihez, valamint a köz­­lekedésügyi minisztérium megbízottjához. A válaszok­­ból kiderült, hogy amióta az állami nyomdában nyom­­tatják a kooperatívák je­­gyeit, azóta a kormánynak állandó ellenőrzése van az autóbusztársaságok bevéte­­lei felett. A kooperativák nem fogadták el a Zohár biró elnöklete alatt álló elő­­ző közéleti bizottság konklú­­zióit és ezzel kapcsolatosan arra hivatkoztak, hogy azo­­kat a kormány sem tette magáévá. Dubinszki, a közlekedés­­ügyi minisztérium megbi­­zottja elmondotta, hogy az Egyed-kooperativa a pohár­­bizottság messzebbmenő ha­­tározataival ellentétben, a kooperativatagok fizetésé­­nek 518 fontról 469 fontra való csökkentését, száz mun­kás elbocsátását (amit a Hisztadrut nem fogadott el), a soffőrök munkaidejének napi 15 perccel való fel­­emelését, stb. javasolta, de nem tartotta tiszteletben eze­ket a saját ellenjavasalato­­kat sem. A Dán is takarékos­sági tervet terjesztett a mi­­nisztérium elé, amely a ko­­operatíva kiadásait havi 47 fonttal csökkentette volna tagonként, ám a Dán sem hajtotta végre ezt a tervet. Az Egyed megbízottja azt állította, hogy a közlekedés­­ügyi minisztériummal kö­­tött megállapodás értelmé­­ben a kormánynak az év végén vissza kell térítenie az időközbeni drágulásból ere­­dő különbözetit. Dr. Bár Zákás elnök: Vaj­­ján logikus és méltányos azt követelni, hogy a közön­­ség visszamenőleg fizessen a múltbeli utazásokért? Az Egyed-k­épviselő: A drágulás 830 ezer fontot tett ki a kooperatíváknál. Pinchász Ginzburg közle­­kedésügyi államtitkár azt kérte a bizottságtól, hogy igyekezzék főleg elvi kérdé­­seket tisztázni, mint: ki il­­letékes az utazási tarifák megállapítására, ki dönti el, hogy mi az „tisztességes fi­­zetés”, stb. Ugyancsak java­­solta Ginsburg, hogy a bi­­zottság idézze be tanúként Joszéf Szápir volt közleke­­désügyi minisztert.

Next