Uj Kelet, 1956. augusztus (37. évfolyam, 2434-2460. szám)

1956-08-01 / 2434. szám

Nagy árvizek Skóciában Glasgow (Reuter). Skóciá­­ban napok óta súlyos ár­­vizek vannak, melyek óriási mezőgazdasági területeket, vasúti töltéseket és főútvo­­nalakat öntöttek el az or­­szág különböző részeiben. Két napi szakadatlan eső­zés után Skócia számos fo­­lyója kiöntött tegnap. Egye­­lőre nincsenek jelentések emberáldozatokról. A hegy­­vidéken rendkívüli erejű viharok is dúlnak. Sok föld­­műves és falusi lakos kény­telen volt kihurcolkodni a kunyhójából, amikor a he­­gyekről lezúduló víztöme­­gek behatoltak a lakások­­ba. Az ítéletidő miatt a tele­­fonvonalak sok kilométer hosszúságban megrongálód­­tak. A megdagadt folyók árja következtében sok híd összeomlott és attól tarta­­nak, hogy a juhnyájak te­­kintélyes része a hullámok áldozata lett. Repülőgépen hoztak permetezőanyagot a megtámadott gyapotmezők védelmére Sam Hamburg, az izraeli gyapottermelés úttörője a keddre virradó éjjel Izrael­­be érkezett és különleges permetezőanyagmintákat ho­zott magával, hogy elpusz­­títsák azt a kártékony ro­­vart, amely a Bét Leán völgyében lévő gyapotmező­­ket megtámadta. Hamburg maga az Egyesült Államok egyik legnagyobb gyapot­­termelője és az elmúlt évek során óriási erőfeszítéseket tett, hogy a „fehér aranyat” Izraelben meghonosítsa. Amikor a termelők észre­­vették, hogy a ״ zifit” nevű rovar megtámadta a gya­­potültetvényeket, táviratilag fordultak Hamburghoz és kikérték tanácsát, ő pedig elhatározta, hogy a súlyos helyzetre való tekintettel, személyesen és azonnal Iz­­raelbe fog jönni. Hamburg a repülőtérről egyenesen Bét Seánba hajtott és né­­hány órával megérkezése után már ki is próbálták azokat a permetezőanyago­­kat, amelyeket magával ho­­zott. Amennyiben bebizonyo­sodik, hogy ezek az anya­­gok elpusztítják a kárté­­kony rovart, repülőúton azonnal nagyobb mennyiségű anyagot fognak rendelni. A zifit-féreg eddig mintegy ezer dinámnyi területet tá­­madott meg és a kárt 500 ezer fontra becsülik. Izrael­­ben ezidén összesen 57 ezer dunámon ültettek gyapotot. Hamburg szerint, amennyi­­ben sikerül a férget kiirta­­ni, ezen az ezer dunámnyi területen is a folyó év so­­rán egyszer, esetleg kétszer fognak még gyapotot szed­­ni. A luddi repülőtéren Amir földművelésügyi államtitkár és a Szochnut magasrangú tisztviselői fogadták a ven­­déget. A moszkvai ejtőernyős-verseny Párisi jelentés szerint Iz­­rael a nyolcadik helyen áll a tusinoi repülőtéren rende­­zett nemzetközi ejtőernyős női versenyben, — közli a Tass hivatalos távirati iro­­da. Az első helyre úgy az egyéni mint a csoportver­­senyben Csehszlovákia ke­­rült. Josefa Maxoa csehszlo­­vák ejtőernyősnő 600 méter magasságból szinte példát­­lan pontossággal 1 méter 36 centiméternyire ugrott le a célponttól. SZEMÉLYI HÍREK Az államelnök kedden ebédvendégül látta Edis De Philippe asszonyt, Szimcha Even Zohárt, továbbá Ed­­win Sámuelt és nejét, va­­lamint Aszáf Gurt és ne­­jét. Joszéf Glückmann keres­­kedelmi és iparügyi állam­­titkár kedden hajnalban ha­­zaérkezett Amerikából, ahol kéthónapos szabadságát töl­­tötte. Mint ismeretes Glück­­mann amerikai mintára ״ évi 1 dollár” fizetésért szol­­gálja az államot. Kedden hajnalban két kü­­lön repülőgép 56 ciprusi futballszurkolót hozott Iz­­raelbe a nemzetközi mérkő­­zésre. A vámvizsgálat során az egyik „drukker” bőrönd­­jében 36 darab Ronson-féle öngyújtót találtak, amelyet a vámhatóságok elkoboz­tak. Hab.maH Haifa, aug. 1., szerda, ״ Armon”, 9-kor KILÁTÁS A HÍDRÓL Párdész-Ohana, aug. 1., szerda , A FÖLD fIA ״ Telem” rendezésében) A TEL AVIVI MOZIK HETI MŰSORA־ ALLENBY: Az Isten balkeze ARMON DÁVID: Gyermekrablók AHEN: Orvos a tengeren EDEN: Avara ESZTER: Mélyen a szívemben MIGDALOR: A fehér angyal MCGRABI: Ca Va Barder MATMTD: Nappal: Attila Este: Keserű rizs OFHIR: Arany bálvány ORION: Stranger on the prowl SD ERŐT: Hájji Baba TAMAR: Az alvó tigris TGHfir.ET: Piknik ZAMIR: La Presidentesaa JAKON: Anchors AweJgh A héber sajtó az Amosz Ben Gurion-per azonnali letárgyalását követeli A Surát Hámitnádvim legújabb vádjainak visszhangja A ״ Surat Hámitnádvim”־ nak a telavivi törvényszék­­hez benyújtott és különbö­­ző személyeket és intézmé­­nyeket támadó periratát a héber lapok nagy része rosz­­szállással fogadja és elíté­­lően kommentálja. ״ Mikor verte meg apád legutoljára a nővéredet? — ebben a stílusban kérdez és felel önmagának a Surát Há­­mimnádvim — állapítja meg a Mááriv. Menj s bizonyítsd be ezek után, hogy apád nem verte meg a nővére­­det és, hogy egyáltalán nin­­csen nővéred. Nincs szán­­dékunkban megvédeni a személyeket vagy intézmé­­nyeket, amelyeket a Sura igyekszik befeketíteni. De minden erőnkkel tiltakoz­­nunk kell a rendszer ellen, hogy intézmények és sze­mélyek ellen, csak úgy, mel­­lékesen, súlyos vádakat emelnek minden alap és bi­­zonyíték nélkül. A vádak emelése perirat keretében jelentős publicitást biztosít és bizonyos mértékű védel­­met is a vádaskodók szá­­mára. A megvádolt szemé­­lyek pedig várhatnak arra, ameddig igazukat a bíróság előtt bebizonyítják. A ״ Su­­rát, ahelyett, hogy megtisz­­títaná az ország légkörét, csak zavarosabbá teszi azt” fejezi be cikkét a Mááriv. Hasonló szellemben fog­­lalkozik a kérdéssel a Há­­árec is. Halogatják a tárgyalást 1955״ decemberében a ״ Su­­rát Hámimnádvim” röpira­­tában súlyos támadásokat intézett az Izráelben fenn­­álló rendszer, valamint tisz­­teletreméltó személyek ellen. A támadások éle különös­­képpen Amosz Ben Gurion helyettes rendőrségi fel­­ügyelő ellen irányult. Amosz Ben Gurion rágalmazásért beperelte a „Surát”. A per­­rendtartási eljárás lehető­­séget adott mindkét félnek arra, hogy halogassák a tárgyalás megtartását, kér­­dések áradatával árasszák el egymást és az újságok­­ban mindezt közzétegyék — mert hiszen a közönséget kö­­zelről érdekel minden, ami közéleti tisztességgel függ össze — olyan válaszokat adva, amelynek valódiságát a közvélemény nem tudja ellenőrizni. Amost Ben Gu­­rion kezdetben 30 kérdést intézett a ״ Surához”, majd 180 kérdést fűzött hozzá. A ״ Surá” 402 kérdést intézett Amosz Ben Gurionhoz, amit jónak látott másnap továb­­bi kérdésekkel kiegészíteni. Ezek a kérdések elég szé­­les területen mozognak ah­­hoz, hogy az egyik fél a kér­­désekre adott válaszaiban ne csak a perben szemben­­álló másik felet vádolja meg, de azt kiterjessze olyan különböző rétegek­­hez tartozó személyekre is, hogy az az egész izraeli po­­litikai rendszer elleni tám­a­­dásnak felel meg. A közvéleménynek nem áll módjában e publikáció­­kat ellenőrizni és az ügy elhúzódása nyomán — két hónap után a kérdés még mindig nem kerül bírósági tárgyalásra — nem hisz töb­­bé sem a vádlottnak, sem a cáfolatoknak. Ami nem jelenti azt, hogy a vádak nem hagynának nyomokat a közvéleményben. Egyre jobban megerősödik az ér­­zés az emberekben, hogy bi­­zonyos dolgok ״ nincsenek rendben” és, hogy ezeket ki kell irtani közéletünk­­ből. A bíróság elé! Csak a bíróság fogja meg­­állapítani, váljon igaz-e A­­mosz Ben Gurionnak az az állítása, hogy a ״ Surá” nem más, mint rágalmazók tár­­sasága, vagy pedig megfelel­­ő a valóságnak a ״ Surá” ál­­lítása, hogy Amosz Ben Gu­­rion nem méltó tisztségének betöltésére. Kétségtelen, hogy az iz­­raeli bíróságok túl vannak terhelve munkával és nem A főszerkesztő berukkol... Nincs még egy francia, legalábbis a nem-kommu­­nisták között, aki élesebben támadta volna Guy Mollet miniszterelnököt északafri­­kai politikájáért, mint Jean Jacques Serra-Schreiber, az Express” című párisi heti­­lap főszerkesztője, aki 32 éves korában a francia új­­ságírás enfant terribieje. Az ,Intellektuális baloldal” ne­­vében mérges fullánkokkal csipdeste a kormányt, ami­­ért nem hajlandó megindí­­tani a béketárgyalásokat Algírban és hétről-hétre is­­mételte az ״ Express’’-ben, hogy a francia fiatalság nem hajlandó meghalni az afrikai francia telepesekért. Az elmúlt héten pedig ép­­penséggel Servan Schreiber volt az, aki hadnagyi uni­­formisban kikötött Algír­­ban. A szabad francia csa­­patok volt háborús vadász­­repülő pilótáját, aki a né­­met megszállás után, 19 éves korában Spanyolországba, onnan Északafrikába, majd az Egyesült Államokba szö­­kött, ahol kiképezték — a tévedések komédiája köze­­pette hívták be tartalékos szolgálatra. Az ügy ott kezdődött, a­­mikor Maurice Bourges- Manoury hadügyminiszter egy koktél­partyn megje­­gyezte: ״ Ez a Jean Jacques Servan-Schreiber kezd az idegeimre menni, hiána kellene nézni, hogyan áll a katonasággal.” Servan Schreiber rövidre rá megkapta a behívóját. Pierre Mendes France, volt miniszterelnök, Servan­ Schreiber közeli barátja, a­­ki az algíri politika miatt kivált a jelenlegi kormány­­ból, személyesen érezte sért­­ve magát. Mikor találkozott Bourgés-Manouryval, rá­­ripakodott: „Az összes pisz­­kos trükkjei közül ez a leg­­felháborítóbb!” Bourgés-Manoury kijelen­­tette, hogy mit sem tud Ser­­van-Schreiber behívásáról. Rendkívüli ülést hivatott egybe és két generális előtt kijelentette, hogy: 1. a lap­­szerkesztők behívására nin­­csen szükség és 2. különö­­sen szerencsétlen ötlet volt egy ellenzéki lapszerkesztő behívása. A behívó parancsot vissza­­vonták. Servan-Schreiber azonban nem fogadta el a parancs visszavonását. Bourges-Ma­­nouryhoz írt levelében töb­­bek között ezt mondja: „Ha elfogadnám öntől a felmen­­tést, ez azt jelentené, hogy mást kellene helyettem be­­hívnia. Ragaszkodom a kö­­telességem teljesítéséhez.” Rendkívül tüzes búcsú­vezércikkében leszögezi, hogy bár nem jelentkezett önkéntes szolgálatra Algír­­ban, a behívási parancsnak engedelmeskedik. ״ De”, fi­­gyelmeztette a kormányt. Nyaralás Askalonban Tudja már, hogy Askalon minden vendégének nyújt valami különlegeset? — a sportolónak a ragyogó tengerparti fürdőt — a pihenni kivánó részére száraz, hűvös klímát és csodaszép ki­­rándulásokat — az archeológia barátainak világhírű ásatásokat — és mindenkinek, aki szórakozásra vágyik, színes szórakoztató műsort Töltse szabadságát Askalonban Az askaloni üdülőhely igazgatója - tel. 882 ־ készséggel fogja elintézni az ön rendelését. tudnak azonnal tárgyalni minden ügyet. Ám az Amosz Ben Gurion által a ״ Surá’ ellen indított per nem ma­­gánügy és kimenetelének elvi fontossága van egész társadalmi és politikai éle­­tünk számára. Nem kell te­­hát megengedni, hogy foly­­tatódjék ez a pert megelőző párbaj a helyettes em­bőr­­ségi főfelügyelő és a szer­­vezet között, amely kinevez­­te magát az ország közéleti erkölcse őrének. Az illeté­­keseknek gondoskodni kell arról, hogy ez a fájdalmas fejezet minél előbb a bíró­­ság elé kerüljön” — fejezi be cikkét a Háárec. Súlyos büntetések pornografikus filmek bemutatásáért Kedden délelőtt Trebits telavivi járásbíró súlyos büntetést szabott ki két tel­­avivi lakosra, mert meghí­­vott közönség előtt egy tel­­avivi lakásban francia por­­nografikus filmet mutattak be. A 36 éves Cvi Neuman jád­ elijáhui lakost 500 font pénzbüntetésre és 3 hónapi feltételes fogházbüntetésre ítélték. További 500 font pénzbüntetést róttak ki rá, mert telavivi kioszkjában, amely a Derech Petách Tik­­va 1. szám alatt van, porno­­grafikus fényképeket árult. A másik vádlottat, Cvi Tel­­hofer 55 éves telavivi Bal­­four utca 36. sz. alatti la­­kost. 300 font pénzbünte­tésre ítélték, mert Allenby út 84. alatti üzletében tar­­totta a pornográf­ filmet. Az „előadást” július 3-án délután 4.30 órakor tartot­­ták meg Tel-Avivban a Jávne utca 32. szám alatti ház egyik lakásán. Az elő­­adásra tíz embert hívtak meg, mindegyik 10—10 font belépődíjat fizetett. Az elő­­adás négy francia kisfilm­­ből állott, amelyek jelenete­­ket mutatnak a nemi élet­­ből, ami az ítélet megálla­­pítása szerint „súlyos vét­­séget” képez az erkölcs el­­len. A bíró ugyanakkor elren­­delte a belépődíj címen be­­szedett 100 font elkobzását. A gazdasági rdormtervek a koalíció vezetősége előtt A Hápoél Hámizráb­i és a Progresszív Párt tegnap délelőtt felhívással fordul­­tak Akiba Govrin képvise­­lőhöz, a kormánykoalíció vezetőségének elnökéhez, hogy fejezzék be a kormány új gazdasági programjával kapcsolatos vitát. A két párt megbízottai rámutat­­tak arra, hogy a Mapam volt az, amely hangsúlyozta a kérdés rendkívüli sürgőssé­­gét, azonban mind a mai napig nem terjesztett kon­­krét javaslatokat a koalíció vezetősége elé. Govrin vá­­laszában arra hivatkozott, hogy a Mapam kérte a teg­­napra kitűzött ülés elhalasz­­tását, miután még nem ala­­kította ki végleges állás­­pontját a gazdasági prog­­rammal kapcsolatosan. Az igazság azonban az, hogy a Mápájon belül sem alakult még ki egységes álláspont a gazdasági re­­formtervekkel szemben. A Mápáj köreiben az a javaslat merült fel, hogy a jövő évi költségvetésben tíz százalékkal csökkent­­sék az állami adminisztrá­­ció kiadásait. Kormánybizottság létesíté­­sét tervezik, amely már a jelenlegi költség­­vetési évben megkezdené a leépítéseket. Rendkívül élénk vita ala­­kult ki a Mápáj vezetőségé­­ben a kivitel kérdése körül. Lévi Eskol pénzügym­­in­isz­­ter rámutatott arra, hogy a helyzet egyre nehezebbé válik és, hogy a kivitelt a jelenlegi színvonalon csak a szubszidiumok felemelése révén lehet fenntartani. A Hisztadrut képviselői hang­­súlyozták, hogy a kivitel olcsóbbá tétele érdekében fokozni kellene a termelé­­kenységet. A Mapam ellenez minden olyan javaslatot, amely a munkások bérének megrö­­vidítésére irányul. Ugyan­­csak kifogásolja a Mapam az olyan egyenes adók fel­­emelését, amely az élet drá­­gulásához vezet. Illetékes körökben úgy tudják, hogy a Poel Há­­mizráchi ellenzi a drágasági pótléknak egy teljes évre való befagyasztását, de haj­­landó hozzájárulni ahhoz, hogy a legközelebbi drága­­sági pótlék megállapítását hat-hét hónappal halasszák el. A koalíció vezetősége csü­­törtökön ül össze a gazda­­sági reformtervek letárgya- lá sára. ״ vigyázzanak, ha visszaté­­rünk Franciaországba!” Negyvennyolc óráv­al ké­­sőbb Servan­ Schreiber, mint egy helicopter kommandó­­egység parancsnoka Algír­­ban volt. (Newsweek) Istenben a bizalmunk Gettysburg, (Reuter). — Eisenhower elnök tegnap törvényerőre emelte a kon­­gresszus határozatát, amely az Egyesült Államok hiva­­talos jelmondatát állapít­­ja meg. Az amerikai jel­­mondat a következő: „Is­­ten­ben a bizalmunk”. Törökország újabb 600.000 dolláros rendelést eszközölt Izraelben A Mááriv jelentése szerint a török kereskedelemügyi minisztérium engedélyt adott ki 600 ezer dollár értékű áru behozatalára Izraelből. Törökország egy félmillió dollárért cementet és száz­­ezer dollárért csomagolópa­­pírt fog vásárolni Izraelben. Többhónapos szünet után Törökország, amely az iz­­raeli exportáru igen fontos felvevőpiaca volt, ismét ér­­deklődik az izraeli áru iránt. Mint már jelentettük, július elején a török kor­­mány másfélmillió dolláros rendelést adott fel Izrael­­ben és most rendeléseit to­­vábbi 600 ezer dollárral egé­­szítette ki. RECHOVOTI KRÓNIKA Chávácelet, ez az alig pár éves település fontos szere­­pet játszik Rechovot életé­­ben. Itt van az ország egyik legjobban felszerelt kórhá­­za, a Káplán-kórház. A chá­­váceleti lakosság azonban elkeseredve panaszolja, hogy a községi tanács nem törődik a városrész fejlődé­­sével. Az utcák, utak elha­­nyagolt állapotban vannak. A községi választások al­­kalmával a város vezetői kortesbeszédeikben megígér­ték, hogy új kvist építenek Chávacelethez, továbbá, hogy autóbusz-állomást létesíte­­nek. A választások már ré­­gen elmúltak, de nyoma sincs sem az útnak, sem az autóbuszállomásnak. A Káp­lán-kórház előtt a betegek­­nek és munkába igyekvő dolgozóknak sokszor órákig kell várniuk, mert a túlzsú­­folt autóbuszok nem állnak meg. * Ünnepi keretek között nyílt meg a napokban a Sí­­kun Ámámi szövetkezeti boltja. A vendégek ebből az alkalomból személyesen győ­ződhettek meg arról, hogy még mindig nem építettek utat a két évvel ezelőtt el­­készült házakhoz. Az esős évszak közeledik és az el­­múlt télen már méteres gödrökben állt az esővíz. A vízmosások veszélyeztetik az autók és más járművek közlekedését. A Sikun Á­­mámi lakói érthető elkese­­redéssel beszélnek arról, hogy a város milyen mos­­tohán kezeli őket. Az Ágadat Jiszráél siku­­noknál még komolyabb hi­­bák és bajok vannak. Eze­­ket a házakat már 3—4 év­­vel ezelőtt építették, de a házak oldalain már méteres nyilások, hasadások van­­nak. Ha esik az eső, a fal teljesen átázik. A lakások­­ba valósággal ömlik a víz. A szekrényekben megdoho­­sodik és megpenészedik a ruha. Az egyik elkeseredett sikán-lakó lefényképezte a ház falait. A tisztaság is sok kívánnivalót hagy maga után. Most az Águda-laká­­sok tulajdonosainak egy ré­­sze igyekszik eladni laká­­sát és átköltözni a Sikun Amámi házaiba. * A napokban fejeződött be a reh­ovoti „Kádárom” mű­­­malom átalakítása. Az új malom kapacitása napi 60 tonna. A malom tulajdono­­sa, Jehuda Páz 1025-ben jött az országba és h­alácként kezdte pályafutását. Beér- Sévától egészen Tel-Avivig a Hádárom látja el a vidé­­két kenyérrel és fehérliszt­­tel. Állami támogatással most készült el a két hatal­­mas gabona­siló, ahol 4000 tonna búzát lehet raktározz­ni. Jehuda Páz Reehovot egyik leggazdagabb embe­­re, de arra változatlanul súlyt helyez, hogy jó viszonyt tartson fenn munkásaival.­­ Egy reh­ovoti gazda hív­­ta fel a figyelmünket arra, hogy lelkiismeretlen mészá­­rosok beteg, sőt néha dög­­lött marhák húsét árusít­­ják. Szerinte nem volna ne­­héz ezeket a visszaéléseket megakadályozni. Izraelben is sürgősen be kellene ve­­zetni a járlat (marhalevél) rendszerét, amely megaka­­dályozná a fogyasztásra nem alkalmas, beteg és lo­­pott állatok húsának áru­­sítását. A Szochnutot is megóvná ez a rendszer at­­tól, hogy a gazdák a bizo­­mányba adott jószágokat eladják. H. &

Next