Uj Kelet, 1957. május (38. évfolyam, 2662-2686. szám)

1957-05-02 / 2662. szám

Nem függesztik fel a szemestakarmány kiutalásokat Az illetékes kormányténye­­zők elutasították azt a ja­­vaslatot, hogy egy hónapig szüntessék be az importált szemestakarmány- kiutaláso­kat úgy az állattenyésztés­­sel, mint a baromfi-tenyész­­téssel foglalkozó gazdaságok részére. A földművelésügyi minisztérium ugyanis a bel­­földi szemestakarmány ter­­melésének növelését kívánja és ezért nem tartja igazsá­­gosnak, hogy a hivatalos ki­­utalások felfüggsztésével büntesse meg azokat a tele­­püléseket, amelyek már ki­­bővítették a szemesgabona termesztését. Ugyancsak fenntartja a kormány azt a korábbi in­­tézkedést, amely szerint minden tonna búza ellené­­ben 1300 kiló árpát ad a te­­lepüléseknek. Egyébként a hivatalos me­­­zőgazdasági szakértők becs­­lése szerint a téli gabonafé­­lék termése az idén 150— 160.000 tonnát fog kitenni, ami a nyári szeme­ttakarmá­­nyokkal együtt az országos fogyasztásnak körülbelül 80 százalékát fogja fedezni. A fogyasztás jelenleg 230—240 ezer tonna. Három milliót jövedelmezett a bélyegláz Az idei függetlenségi napi emlékbélyegek eladása kö­­zel három millió fontot jö­­vedelmezett és a posta 500 alkalmazottját ebből az ösz­­szegből fogják ebben a hó­­napban fizetni — mondotta dr. Joszéf Burg postaügyi miniszter a Kol Jiszráél szerda esti adásában. A kö­­zönség körében fellépett bé­ lyegvásárlási lázzal kapcso­­latban megemlítette a mi­­niszter, hogy az újonnan kibocsátott bélyegek szét­­osztása a posta bélyeggyűjtő osztályénak útján bonyolít­­ható le legcélszerűbben.­­ Ezen osztály ma mintegy 22 ezer előfizetőt számlál. A fejenként eladott bélyeg­­mennyiség korlátozására azért volt szükség, nehogy az első vevők felvásárolják a készletet és így spekula­­tív jelleget kölcsönözzenek a bélyeggyűjtésnek. A bélyegkereskedők teg­­nap két és fél fontért áru­­sították a két borítékot, a­­melyet a posta 850 pluzáért hozott forgalomba. Olcsóbb lesz a tojás és a tej Pénteken ez egész ország­­ban megkezdik a független­­ségi napra szóló 150 gram­­mos fagyasztott húsadagok kiosztását, a 299 számú szel­­vényre, 1.400 fontos kilón­­kénti áron. Holnaptól kezdve öt pru­­tával olcsóbb lesz a tojás. Az extra­ minőség maximális ára 105 pruta, elsőrendű mi­­nőség 95 pruta, másodrendű 85 pruta. A tej ára is csökken. Keddtől kezdve a kimért tej új ára 250 pruta literen­­ként (Jeruzsálemben 260). Palackozott tej, üzletben 160 pruta, házhoz szállítva 165 pruta (Jeruzsálemben 10 prutával több). Az árleszál­­ütést a kormánytámogatás emelése tette lehetővé. Dr. Nathan megsértette a Kongresszust Washington, (Reuter).­­ A törvényszék bűnösnek mondotta ki dr. Otto Nat­­hant, Einstein végrendeleté­­nek végrehajtóját abban a vádban, hogy megsértette a kongresszust. Dr. Nathan ugyanis a múlt év júniusá­­ban az alkotmányra hivat­­kozva megtagadta a választ az egyik kongresszusi bizott­­ság azon kérdésére tagja volt-e valaha a kommunista pártnak. Edward Coren bíró elhalasztotta az ítélet kihir­­detését és ezer dollár óva­­dék ellenében szabadon en­­gedte dr. Nathant, amíg fel­­lebbezését letárgyalják. Betoncsőgyárat és két vízvezetéket épít Törökországban a Mekorot és a Tátiéi Átszállítják a Táhál és a Juvál GM gyári berendezésének egy részét is Röviden jelentettük, hogy J. Durdevani, a Mekorot víztársaság vezérigazgatója és Aharon Wiener, a Táhál vízgazdálkodási társaság ve­­zérigazgatója, a Mekorot fő­­mérnökével Törökországba utazott egy nagyszabású vállalat létesítésével kap­­csolatosan. Arról van szó, hogy a Migdál Askálonban működő Juvál Dán 3 mintá­­jára Törökországban is nagyarányú betoncsőgyárat akarnak létesíteni, azonkí­­vül pedig két nagy vízveze­­ték építését tervezik Ankara és Isztambul között. A kö­­rülbelül tíz millió dollár ér­­tékű két üzlet tárgyalásai nyomán nemztközi társasá­­got fognak alapítani, amely­­ben a Mekorot, egy török állami vállalat, valamint egy világhírű amerikai cég vesz majd részt. Meg nem erő­­sített hír szerint a Mekorot társaság kezdeti érdekelt­­sége a törökországi befek­­tetésben másfél millió dol­­lár lesz. A nagyszabású üzlet alap­­elgondolása szerint a léte­sítendő nemzetközi társaság az izraeli érdekeltségekkel karöltve a tervezett gyár csöveinek felhasználásával fogják megépíteni a szóban­forgó két vízvezetéket. Az egyik vezetéket, amely kö­­rülbelül hatvan kilométer hosszú lesz és a Boszporusz­­hoz közel eső tó közelében fog elkezdődni, egyrészt Isztambulig, másrészt An­­karáig építik ki. A másik vízvezeték, amelyet ugyan­­abból a tóból vezetnek el, száz kilométer hosszú lesz és csak a török fővárost fogja vízzel ellátni. A szükséges csövek elő­­állítása céljából létesítendő gyár felszerelésére és veze­­tésére körülbelül huszonöt szakembert küldenek majd ki Izraelből és hír szerint a Juval Gád gyár berende­­zésének egy részét is oda­­szállítják. A haifai kikötőt és munkamódszereit veszik mintául Ciprus szigetén Haifa, (Az Új Kelet tu­­dósítójától).­­ A hét elején utazott vissza a famagusz­­tai kikötő tíztagú technikai bizottsága, amely az izraeli kikötők munkarendszereinek és igazgatásának tanulm­á­­nyozására érkezett az ország­­ba. A bizottság, amelyben angol és ciprusi szakértők vettek részt, a haifai kikötő­­igazgatóságon kívül megbe­­széléseket folytatott a ten­­gerészeti kamrával és az Egyesült Kikötőszolgálatok ú׳­j vezetőségével is. A cipru­ torták­­siak különös figyelemmel tanulmányozták a munkás­­viszonyokat és őszinte cso­­dálkozásukat fejezték ki a munkaadók és a munkások közötti „demokratikus” vi­­szony felett. A. B. Cavaghan kapitány, a bizottság elnöke közölte, hogy a tanulmányutat a fa­­magusztai kikötő kibővítésé­­nek programja tette szüksé­­gessé és Haifát közeli fek­­vése, valamint kitűnő nem­­zetközi hírneve miatt válasz­ SZÁZÉVES A FEUCHTWANGER BANK Most május elsején tett száz éve, hogy a J. L. Feuchtwanger Bankház meg­­alakult Münchenben. Ez volt a virágkora a németországi zsidó bankházaknak, mint a­­milyen a Rotschild-ház és a Mendelsohn Bankház voltak, melyek világhírre tettek szert. A Feuchtwanger Bank főként Délnémetországban fejtett ki kimagasló tevé­­kenységet, ahol a textilipar, a gépipar, a vegyiipar kifej­­lesztésében vett részt, azon­­kívül kiépítette a jelzálog­­hitelt és különösképpen köt­­vények és nemzetközi kölcsö­­nök terjesztésében tett szert nagy tapasztalatokra. A ná­­ci uralom alatt a bank 1936- ban felszámolt, viszont a Feuchtwanger család tagjai, akik élénk részt vettek a németországi cionista moz­­galomban,­­ Erec Jiszráélbe alisjáztak és itt folytatták hagyományos bankári mű­­ködésüket. Huszonnégy éve működik az országban a J. L. Feucht­­wanger Bank különböző üz­­letágakban, de már tevé­­kenységének kezdetétől fog­­va különleges helyet biztosí­­tott magának az értékpapír­­üzletben. Ennek legjobb bi­­zonyítéka az, hogy a négy és fél millió fontsterling érté­­kű angol értékpapírnak, a­­melyet a kormány a valuta­­rendelkezések nyomán le­­foglalt és kisajátított, majd­­nem a felerésze a Feucht­­wanger Bank birtokában volt. Ez a bankház volt az első, amely az izraeli petró­­leumtársaságok részvényeit kezdte árusítani és ezáltal elősegítette, hogy azok a leg­­nehezebb kísérteti időkben újabb tőkét tudjanak moz­­gósítani a cheleci fúrások finanszírozásához. Nem kis része vám a Feutchwanger Banknak a drágasági index­­hez és dollárhoz kapcsolt ál­­lami kötvények terjesztésé­­ben. Az utóbbi évek alatt a bank széleskörű tanácsadói és üzleti tevékenységet fej­­tett ki a Németországtól já­­ró kártérítések terén is. Az általa létesített öt leányvállalat révén a bank előmozdította a külföldi tő­­kések izraeli befektetéseit és hozzájárult egész sor iparvállalat létesítéséhez, ipari befektetésekhez, külke­­reskedelmi tranzakcióhoz, valamint hagyatéki és ke­­zességi üzletek lebonyolítá­­sához. Izraeli hálózaton kí­­vül a banknak New­ Yorkban és Londonban is van kiren­­deltsége. A vágási díjak körüli konfliktus veszélyezteti Tel-Aviv baromfiellátást A fuvarozók is áremelést akarnak A telavivi vágóhídon ko­­moly konfliktus keletkezett, amely az amúgy is magas baromfi­árak további emel­­kedését vonhatja maga után. A viszályt a metszőknek az a követelése idézte elő, hogy a vágási díjat az eddigi 115 prutáról 120 prutára emel­­jék. A követeléssel már a főrabbinátus is foglalkozott, miután a kereskedők azt vitatják, hogy az áremelés indokolatlan. Annak idején a metszők egyizben már emelték a vá­­gási díjakat, amit azzal in­­dokoltak, hogy a gyenge fel­­hozatal miatt nem tudnak megélni. Ez akkor volt, a­­mikor az egész országban átlag 750 tonna baromfit vágtak. A helyzet azonban azóta lényegesen megválto­­zott és 1956ban egyedül Tel- Avivban 8914 tonna baromfi került piacra, vagyis az át­­lagos vágás havi 743 tonna volt. A metszők szerint en­­nek a mennyiségnek egy­­részét nem Tel-Avivban, hanem a környékén vágták le, de a kereskedők azt ál­­lítják, hogy még ebben az esetben is Tel-Aviv havonta legalább 300—350 tonna vá­­gott baromfit fogyaszt, ami a mai díjak mellett is havi 38—35.000 fontot jelent a vágással foglalkozó harminc metszőnek. Következéskép­­pen a kereskedők indoko­­latlannak tartják a további emelést, amely a baromfi újabb drágulását vonná maga után. Egyelőre azon­­ban a metszők ragaszkod­­nak a követelésükhöz és be­­szüntették a vágást. Ezzel egyidejűleg egy má­­sik viszály is tört ki a tel­­avivi vágóhídon, ahol a szállítók is áremelést kér­­nek. Azt kívánják, hogy a baromfi­ketrecek szállításá­­ért a raktárakból a vágó­­hídra egy fontot fizessenek darabonként a kereskedők az eddigi 750 pluza helyett. Brazíliai zsidó tőkések az­­zal a tervvel foglalkoznak, hogy cukorgyárat létesítse­­nek a Negevben. Az érdekel­­tek június végén készülnek Izraelbe jönni, hogy hozzá­­kezdjenek a gyár felépítésé­­hez. Csak akkor fogják vég­­legesen eldönteni, hogy az ország harmadik cukorgyá­­rát Qrakim, vagy Kirját Gát­­városában állítják-e fel IZRAEL LAKOSSÁGA FELTŰNŐEN SOKAT JÁR MOZIBA ÉS SOKAT UTAZIK Az állam bevételei 27-szeresére nőttek 1948 óta *K­Cv OCfl'vlUן d­Z ctl let Ilii J­U' I vedebnek igazgatója hétfőn nyújtotta be évi jelentését a­ kincstár bevételeiről. Sajtó­­értekezlet keretében Scherf elmondotta, hogy az állam megalakulásától az 1956—56. pénzügyi év befejezéséig, illetve addig az időpontig, amíg a jelentés szól, a kincs­­tár bevételei a 27-szeresére nőttek. Ebben az időben a bevételek elérték a 777 mil­­lió fontot. A jövedelmi adóból eredő bevételekről beszélve Scherf közölte, hogy az 1956—57-es évben 16.500 adófizető nyúj­­tott be fellebbezést a kive­­tés­el­en. Az összes önálló keresetű adóalanyok 3,6 szá­­zaléka 4000 fontnál magasabb jövedelemmel szerepel. Az 1955—56-os évben az ISO ezer önálló keresetű adófizető 10 százaléka volt nemzsidó és másfél százaléka nem volt izraeli lakos. Scherf szerint Izrael la­­kossága feltűnően sokat jár moziba. Ebből a szempont­­ból világviszonylatokban Iz­­rael a negyedik helyet fog­­lalja el Anglia, Új-Zéland és Kanada után. Nálunk átlag minden lakos 17-szer jár moziba egy évben, míg An­­gliá­ban ez a szám eléri a 25-öt. Izrael lakosai ugyan­­csak sokat utaznak, ami ki­­fejezésre jut az utazási adók­­ban, amit a kormány évek­­kel ezelőtt vezetett be. Ezzel szemben a közhittel ellentét­­ben, Izrael népe ma sem fo­­gyaszt több bort és egyéb szeszesitalt, mint azelőtt. Közgazdasági­­ hírek 11 A pénzügyminisztérium közlése szerint április köze­­péig több, mint harmincnégy millió font névértékű had­­felszerelési kölcsönkötvényt­­ adtak el a közönségnek az­­ öszesesen kibocsátásra került negyven millióból. Az egyes­­ pénzintézetek által átvett, majd kiegészített mennyiség teljesen elkelt és már csak öt millió font névértékű köt­­vény vár eladásra, amely az állami bank birtokában van. Ezeket valószínűleg sikerül maradéktalanul elhelyezni május végéig, amikor meg­­tartják az első nyeremény­sorsolást.­­ A belföldi textiliparban komoly gondokat okoz a nyersgyapjú árának állandó emelkedése a világpiacokon. Az áremelkedés, amely nyilvánvalóan a hadi készü­­lődésekkel függ össze, ezen a héten is folytatódott. A 64-es számú Merino Tops minőség ára, amely fésűs fonalak készítésére szolgál, kióránként 152 pencére ment fel, ami harmincöt százalé­­kos drágulásnak felel meg a tavalyi árakkal szemben.­­ Hasonló mértékben ment fel a Strechgam-fonalak készí­­tésére szolgáló Merino és más minőségű gyapjú ára is, amely átlagban sok 125 pen­­cét ért el libránként . A narancsértékesítő ta­­nács és Smuel Dublier, a Kargal-gyár tulajdonosa kö­­zött a csomagolás kérdésében a­z­óta folyó harc ér­dekes új fejezethez jutott el egy új eitrustermelési érdek­­képviselet létesítésével. Az új szervezethez már számos ültetvényes csatlakozott Nész Cionán, Petách Tikván és Chederán, ahol az amerikai származású csomagolóanyag gyáros felvilágosító előadá­­sokat és egyéni megbeszélé­­seket folytat. Ez az akció főként az új ültetvények lé­­tesítését korlátozó törvény­­javaslat ellen irányul, ame­­lyet a narancsértékesítő ta­­nács terjesztett elő. A földművelésügyi és ke­­reskedelemügyi mi­nisztériu­­mok egyébként bizottságot készülnek kinevezni Dubiner ismeretes tervének felülvizs­­gálására, hogy százezr duná­­mon új grape-fruit ültetvé­­nyeket létesítsenek, amely­­nek gyümölcsét ne nyersen, hanem konzervált szeletek formájában exportálják mert az jelentékenyebben több devizát hozhat a kincstárnak és munkalehetőségeket biz­tosítana sokezer embernek.­­ Az állami szubszidium meg­szüntetése következtében a banán kilónkénti ára 200— 250 plutával ment fel a hé­­ten. A banán nagybani ára a Tiuva raktáraiban 550— 650 pruta az előző 350—450 pruta helyett. Minthogy a banán idénye már a végéhez közeledik, egyre kevesebb áru kerül piacra. A szebb gyümölcsért ma már 750— 800 prutát kérnek a fogyasz­­tótól, de utcai árusoknál si­­lányabb minőségű banánt 450—500 prutáért is lehet kapni. ★ ״ Marom” céggel új repü­lőtársaság alakult, amely a mezőgazdasági károkozók, főként pedig a gyapjúféreg elleni küzdelemre speciali­­zálja magát. Az új cég sa­­ját repülőgépeinek felhasz- nálásával vállalja majd a megtámadott területek per­­metezését egy különleges méreggel, amely kitűnően bevált az amerikai gyapjú­­földeken, valamint a kalifor­­niai mezőkön. A vállalatot izraeli és amerikai tőkések létesítették. ★ A pészáchi ünnepek el­­múltával a Rison Lecion és Zichron Jákov pincészetek kedvező híreket kaptak kül­­földi képviseleteiktől, ame­­lyek szerint ez idén ötven százalékkal több bort adtak el külföldön a Káxmel Miz­­rád­ márkából, mint tavaly. A vállalat amerikai és an­­gliai fiókjainál, valamint más országokban működő képviseleteinél egyes borjai­ A Mitac­dut­a!és Hungária közleményei: TEL-AVIV A TEL AVIVI HOH ÚJ TELE­­FONSZÁMA: 23403. Cím: HA­JÁRKON 01. A HOH NAGY NYÁRI DIVATBEMUTATÓJA STRAND- én SPORTRO­HAM praktikum mindennapos viseletre kerülnek bemutatásra Lieb­­schein Agnes rendezésében a ,,Dán.’״­­hotelben, 1057 május 19־ én «!»'tistán pontosan 5 órakor. A divatbemutatón nagy export, valamint belföld számára gyártó cégek mutatják be modelljeiket: A. Gottlieb — fttrdtiraha (Tel- Aviv, King George 18.) ״ Madima — sport- és sírnádi ruhák (Allenby 66.) Mandler Egon — clpttsmlon (Dizengoff 110.) Cilly Biener — latiap, táska és bijou (Pinsker 6.) Make-up ,,Violet״• ko'/nietUat. Method: Dr. N. G. Payot (Paris) (Tel-Aviv, Bícárom ,,B”, Deret* Hánicáehon 124.) Frizurák: ,,Lucie-Anne’׳ (Idelsonh 18.) A divatbemutató keretében strandkirálynőt választanak és értékes aj­ádékban részesítik. A strandkirálynő választására kér­­jük a jelölteket (25 éves korig), jelentkezzenek a HOH K­odriiában (Hájárkon 61), vasárnap, május 5־ én délután 4—5 óráig. A megválasztott strandkirálynő automatikusan belekerül az ezévi Izrael sz­épségkirálynő-vál­a­sztás döntőjébe. Keresik őket, levelük van a Hitachdut Oléj Hungáriánál. (Alanti keresések és levelek át­­vehetők a HOH-nál, Hayarkon 61) Adler Izidor, kalapgyáros; Ar­­nit Ltd; dr. Bodony Aladár; Bre- Cher Dov; Bischitz Klára; Berko­­vics Mordecháj és Mirjam; Rick Alfréd; Brown Lewis; dr. Ing. István Kovács; Chemi (Deutsch) Icser; Deutsch Magda (azelőtt Római fürdő); özv. dr. Erdélyi Béláné; Einhorn I.; Engel Alex; Földes fiva (Penich melletti Jit­­gerben volt); Friedmann Slomo (rendőr); Frank Jenő és Dora (új dlék); Feldmann Ari (Sátoralja­­újhely); Feldmann Berta; Frank Sándor és Ferenc; Freiberger Ra­­mi (azelőtt Akkó);­­ Ferences­ Sándor és neje Balassa Erzsébet; Fehér György (vagy Weisz); — Feldmann László építésem ér nők*­i Fischer Sándor; Friedmann Jani; Grünfeldné (szül. Rand); Glück Andor; Gyulai Margit; Giládi Eri­­ka; özv. Heilig Mihályné; Hídvégi Endre; Herzfeld Lászlóné; Jork Mordecháj; Kollmann, budapeti kántor; Klein Zoltán; Klug Er­­zsébet; Klein Dávid; Kis Sándor; Kertész Dezső; Kertész, született Fried Magda; Klein Simon; ״ fr. Kallós Jenő, orvos; Lebovics Emilt Moskovicsné szül. Rosenberg Éva; Martonovics Elek; Moskovitz Mik­­lós; Meller János és Semsey Ve­­ra; Mózes Magda; Manor (Spin­­del) S.; Noé, volt erdélyi vas­­kereskedő; dr. Náthán Emericht; Nádasi Zoltán c/o Löwinger; — Neumann Eliezer; ,,Ole Chadas״״ jelige; Pozsonyi Cvi; Reizmann Péter; Rózsa Áron; Rosner Smuel; Rosenberg Eliabeth;­­ Rosenberg Ignác, új élé; Rottman Endre; Simon Adolf és Samuel; Schönfeld, és Zukkermann; Schwarz Alexan­­der; Szerdahelyi Dezső; Szende Gyula, Bné­ Brák; Stark Artúr; Salgó István; Schönfeld Tamás és Pollák Arthur; Stein Béla; Scher János; Steinberger Adolf; Szmuk Johosua­ Sándor; Szántó Naftali; Steinberger család; Stark Miklós és Béla; Várnai Jenő; Weisz Gá­­bor; Weintraub Fülöp; Weinber­­ger Nándor; Weisz Szára; Wein­­garten Jeremiás; Wollner Wiliam; Wollner László; Weinberger Zint; Zimmerman Lajos;­­ Ács István textilmérnököt keresi Freiberg, Bét Dágon, Sikán Dáled 201. — Adler Irént (Bpest, Üllői út löv), keresi Schwartz Béla, 2535 Life­­den Blvd., Brooklyn 8., N. Y. יי■ Griesz Pistát (Griesz Sándor fiát keresi unokatestvére, Griesz Er­­zsébet férjezett Schwarz Mórné, Zichron Jákov, Máábárá 42. Weisz Ferencnét (Kisvárdáról) keresi Schattenéktól Berta. Címe: Stark­ Miklósné, Kfer Jivne, Síkun Cho­­lód 18. Munkát kaphat a telavivi HOH útján: borvegyész szakember; — női- és gyermekruha konfekció­­varrónő; fodrásznő (Rámát Gyal­­ba); szerszámkészítő-lakatos; ■— kultúrmérnökök (Haifa); háztar­­tási alkalmazottak; textil szövő­­munkás. Kérelem Felkérjük a jószívű adakozó­­kat, hogy magyar menekült család újszülöttje részére baby-holmetot adományozni sziveskedjenek. Ad­a­­mányok leadhatók: a HOH téli­­avivi irodájában (Hájárkon 6 év). ★ javinaí A HOH helyi csoportjának ala­­kuló gyűlését május 2-án este 1 9־ kor tartják meg.­­ A gyűjtés keretében L­a­m­p­el Pál, a סיי■ bék­ási szint­ehi­n beszél. ták teljesen kifogytak ,m még az ünnep kimentele előtt utánrendeléseket ad­­tak fel, amire a múltban nem volt példa. A napokban nagyobb szál­­lítmány ״ Jér­ Hánászi” pezs­­gőt küldött a vállalat az ״ Izrael” hajóval. A legköze­­lebbi hetekben további ex­­port szállítmányokat indíta­­nak el a pincészetek az Egyesült Államokba és An­­gliába.

Next