Uj Kelet, 1957. augusztus (38. évfolyam, 2739-2764. szám)

1957-08-20 / 2755. szám

Holnap újra megindul a munka az Ata-gyárban A munkásság majdnem egyhangúlag elfogadta a Tel-Avivban létrejött Haifa. (Az Új Kelet tudó­­sítójától.)­­ Tegnap este az Ata-gyárr 1680 főnyi mun­­kássága teljes létszámban és zárt rendiben a gyár elé vo­­nult és óriási éljenzés köze­­pette levették a sztrájkot hirdető táblákat, amelyek 102 napon át függtek az üzem bejárata felett. Előző­­leg a kjár­atai Hápoél egye­­sület zsúfolásig megtöltött sporttermében a munkások közgyűlése jóváhagyta a Hisztadrut központi vezető­­sége és az Ata-gyár igazgató­­sága között vasárnap éjszaka létrejött megegyezést, amely véget vetett az ország leg­­hosszabb ra legkomplikál­­tabb munkásviszályának Ki MENNYIT VESZTETT. Ma reggel az Ata-gyár üze­­mi bizottsága több munkást rendelt be a gyárba, hogy ki­­takarítsák a helyiségeket és előkészítsék a munka meg­­indításához szükséges gépe­­ket. A munka előrelátható­­lag szerdán reggel kezdődik meg hivatalosan. A több, mint három­hóna­­pos sztrájk alatt a munka­­sor­ mintegy 2 millió font munkabértől estek el és tá­­mogatásuk 600 ezer fontjába került a Hisztadrutnak. Az Ata-gyár és a nemzetgazda­­ság veszteségét egyelőre még nem­ lehet kiszámítani MINDENKI MEGELÉGEDETT Mindkét fél megelégedését fejezte ki a megegyezés fe­­lett, amelyet mindkét oldal győzelemnek igyekszik be­­állítani. A. Mandel, az Ata­­gyár munkásbizottságának vezetője kijelentette, hogy az egyezmény a lehető leg­­jobb, amit az adott körülmé­nyek között elérhettek. Jo­­széf Almogit, aki hangoztatta hogy az egyezmény a mun­­kásság várakozáson felüli diadalát jelenti, — miután öt főkövetelésükből négy és fe­­let elértek, — állandó ová­­cióban részesítették és a gyű­­lés után a tömeg a vállán vitte ki a tereimből. Az ele­­mében lévő haifai főtitkáron megegyezést nyoma sem látszott tegnap­­előtti betegségének. A gyűlés köszönő táviratot küldött a munkaügyi minisz­­ternek és a Hisztadrut köz­­ponti vezetőségének. ALMOGI: NEM VOLT PRESZTÍZS­­HARC A győzelemnek egy kis szépséghibája van, miután az egyezmény megkötésénél a Hisztadrut országos veze­­tősége közvetlenül tárgyalt az Ata igazgatóságával, meg­kerülve 3. haifai Hisztadrut vezetőségét és az Ata-gyár munkásbizottságát. Almogi azonban kijelentette, hogy a harcot nem presztizskér­­désből indította meg. Almogi ugyancsak a mun­­kásság győzelmét látja a legfőbb vitapontban, az el­­bocsátások kérdésében, a­­mely az egyezmény szerint követni fogja a többi gyá­­rakban elfogadott kollektív rendszert, azzal a különb­séggel, hogy az Ata-gyár különleges érdekeit egyen­­rangú tényezőként fogadják el a munkás szolgálati évei­­vel, továbbá szociális és csa­­ládi helyzetével. AKIK ELLENZIK A MEGEGYEZÉST — A racionalizáló elbocsá­­tások kérdése nemcsak az Ata-gyárban, de az egész or­­szágban ezennel lekerült a napirendről — hangoztatta a haifai Hisztadrut főtitká­­ra. Abnogi hangoztatta, hogy a gyár munkássága szívén viseli ugyan a válla­­lat érdekeit, de ha jogait ismét veszélyeztetnék, a jö­­vőben is egy emberként fog felkelni, hogy megvédje azo­­kat. A Mápám és az Ab­dut Ávoda képviselői az egyez­­mény ellen szólaltak fel, a­­melynek egyes pontjaiban, különösen az elbocsátásra vonatkozó paragrafusban, veszélyes precedenst látnak. A munkások 99,5 százaléka azonbal kézreHartfelaé­tó­váhagyta az egyezményt. HANS MÖLLER FELSZÓLALÁSA Hanns Möller, az Ata-gyár igazgatója ugyancsak meg­­elégedését fejezte ki az egyezmény felett, amelyet a jövő szempontjából alapve­­tően fontosnak jelentett ki. A valóságban azonban a racionalizáló elbocsátások gyakorlati lebonyolítása fog­­ja csak kimutatni, hogy­­ fontos pontban, melyik fél aratott győzelmet. Az Ata­­gyár igazgatója kijelentette, az az érzése, hogy lehetsé­­ges lesz együttműködnie a Hisz­tadrut országos vezető­­ségével. Hans Möller szerint bebizonyosodott, hogy a ha- sádé magánvállalatoknak igenis van helyük és jövő­­jük az izraeli közgazdaság­­ban. Egy kérdésre válaszolva, Möller kijelentette, hogy a két munkást, aki Abramov főtitkárt a múlt hónapban tettlegesen bántalmazta, nem fogja visszavenni a munkái­­ba. Tegnap este a haifai Hisz­­tadrut a Karmel-strandon győzelmi ünnepélyt tartott, míg az Ata-gyár igazgató­­sága a Cion-szállóban ünne­­pelte meg a sztrájk végét. Az izraeli ifjúsági küldöttségnek rendkívüli sikere volt Moszkvában A delegáció négy tagja előre hazajött, hogy előkészítse a csoport beszámoló előadásait A moszkvai fesztiválon járt izraeli küldöttség négy tag­­ja, társaikat megelőzve teg­­nap repülőgépen visszatért az országba, hogy előkészítse a küldöttség izraeli beszá­­móló előadásait .Nem tud­­juk szavakkal leírni azt a megrázó élményt, amelyet átéltünk az orosz zsidókkal való találkozásunk alkalmá­­val, de ha csak részben is­­mertetni a­karjuk ezeket az élményeket, ehhez nem né­­hány percre, hanem óráikra, sőt napokra volna szükség, — mondották a visszatérők a luddi repülőtéren. Elmesél­­té­k, hogy a fesztivál vezetősége álta­­lában korrektül viselke­­dett az izraeli küldöttség­­gel szemben, noha igyekeztek megakadá­lyozni, hogy a delegáció tagj­­jai kapcsolatiba kerüljenek az oroszországi zsidósággal. Ezért volt az, hogy nem hír­­dették előre a küldöttség fel­­lépését Ennek ellenére a küldött­ség chaluei csoportjának fel­­léptei rendkívüli sikert arat­­tak, ami nemcsak a közön­ség nagy számában jutott ki­­fejezésre, hanem a többi kül­­döttségek művészi vezetőinek elismerő szavaiban is. Az izraeli küldöttség első rá második díjat nyert ének­­ben, dobolánban, karénekben csoporttáncban rá némajá­­tékban. Az izraeliek népvise­­lete is rendkívüli tetszést aratott a többi küldöttségek között. A küldöttség általá­­ban rendkívüli népszerű volt a fesztiválon. Műsorának frisseségéről, eredetiségéről, érdekességéről valóságos le­­gendák keringtek. Az izraeli zászló, amelyet a többi nemzetek jelvényei között árultak, 50 rubelbe került, míg a többi zászlók és jelvényeik ára általában egy rubel volt. Aki csa­k találkozott az izra­­eliekkel, kérdések özönével árasztotta el őket. A küldött­­ség tagjai igyekeztek meg­­magyarázni a közelkeleti helyzetet és a szináji hadjá­­rat okait, az izraeli kommu­­nisták azonban mindig hoz­­záfűzték saját magyarázatai­­kat. A küldöttség igyekezett minél több más csoporttal találkozni. Mint érdekessé­­get említik meg a visszaté­­rők, az amerikai küldöttség­gel való találkozást. Az izra­­eliek nevében egy egy ame­­rikai születésű fiatalember üdvözölte az amerikaikat an­­gol nyelven, az amerikaiak részéről viszont egy izraeli születésű amerikai fiú üdvö­­zölte az izraelieket héberül. A különböző küldöttségek tagjai között számos zsidó akadt, úgyhogy zsidó ifjú­­sági fesztivált is lehetett volna rendezni Moszkvá­­ban. A fesztiválra a Szovjetunió minden részéről jöttek zsi­­dók Moszkvába, akik keres­­ték az alkalmat az izraeli kül­döttséggel való találkozásra. Igaz, akadtak köztük olya­­nok is, akik nem mertek nyíltan kapcsolatba kerülni az izraeliekkel. Mindenesetre tény, hogy az izraeli küldött­­séget reggeltől estig keres­­ték fel a látogatók. Többezer orosz­ zsidó került kapcsolatba ezen az úton az izraeliekkel és mind­­annyian rendkívüli érdek- linest mutattak Izrael Iránt. Számos félzsidó is akadt a látogatók között, akiket leg­­alább úgy érdekelt Izrael, mint a teljes zsidókat. Egy­­egy ilyen találkozás alkalmá­­val nem egyszer könnyeztek úgy az orosz-zsidók, mint az izraeliek is. A küldöttség visszatérő tagjai előadássorozatban fog­­­­ak beszámolni az izraeli kö­­zönségnek moszkvai élménye­ikről Damaszkusz, (ITIM). — A "Krim" szovjet gőzös ma reggel érkezik Latakia kikö­­tőjébe és elhozza a szíriai fesztivál-küldöttséget, vala­­mint az iraki delegáció egy­­rész­ét Tegnap egy másik szovjet hajó a libanoni, jor­­dániai, egyiptomi, Szudáni, abesszíniai és ciprusi küldött­ségekkel érkezett a szíriai kikötőibe, majd Alexandriá­­ba folytatta útjait. Ma temetik Marc Abirt, akinek holttestét elhozták Parisból Marc Abir, a Párisban el­­hunyt romániai Somér Há­­cáir tagjának földi marad­­ványai az éjjel repülőgépen érkeztek Luddra. A repülő­­téren a Somér Hácáir rá a romániai zsidók képviselői fogadták az elhúnyt tete­­mét. Marc Abirt ma délelőtt helyezik örök nyugalomra. Barátai reggel 8-tól 10-ig vo­­nultak el a ravatal mellett a Kibuc Ardi székházában (Itamar Ben Ami utca 4״ az újságírószékház mögött). A temetési menet innen in­­dul 10 órakor. P­á­r­i­s (AFP). Több, mint 100 ember jelent meg Paris­­ban, hogy elbúcsúzzék Marc Abirtól a Szochnut által ren­dezett átkálán, amelyen Jákov Cur nagykövet mon­dott búcsúbeszédet. Megem­­lítette, hogy Abir, akit több, mint öt év előtt kémkedés­­sel vádoltak, a bíróság előtt bátor védőbeszédben kelt ki a román kormány zsidóelle­­nes és cionistaellenes politi­­kája ellen. Úgy őt, mint fe­­leségét életfogytiglani fegy­­házra ítélték, de öt év múl­­tán mindkettőjüket szabad­­lábra helyezték. Abir a bör­­tönben fehérvérűségben be­­tegedett meg. Még sikerült eljutnia Párisba, ahol kór­­házi kezelésbe vették. Cur nagykövet még néhány nap­­pal halála előtt személyesen felkereste Abirt a kórház­­ban, hogy átadja neki iz­­raeli útlevelét, amelynek azonban már nem vehette hasznát. A ״ meztelen fényképezésért” elítélt szemorvos fellebbezést nyújtott be Dr. Salom két ״ testőre” is túl szigorúnak találja a büntetést Dr. Elijáhu Salom telavivi szemorvos, a hírhedt mezte­­lenfényképezési­ per fővád­­lottja, valamint két ״ test­­őre” Menáse Jed­ezkél és Nadzsin El Dzsimi, akiket néhány nappal ezelőtt kü­­lönböző időtartamú börtön­­büntetésre ítéltek, tegnap fellebbezést jelentettek be a tel avivi járásbíróságon. Mi­­chael Kászpi védőügyvéd a fellebbezés indokolásában azt állítja, hogy ״ a bíró té­­vedett és következtetései nem a bizonyítási anyagon alapszanak.” Az erkölcstelen tett elkö­­vetésének vádjával kapcso­latban a védő megjegyzi, hogy a bizonyítékok nem voltak elegendők a vádhoz szükséges tények megállapí­­tásához. Végezetül megálla­­pítja a fellebbezés, hogy a kiszabott büntetések túlsú­­lyosak és a bíróság téves fel­­tételezések rá mérlegelések alapján hozta meg ítéletét. Kászpi ügyvéd felkérte Cser­­nobilszki járásbírót, hogy a fellebbezés letárgyal­ásáig függessze fel a büntetés vég­­rehajtását. A járásbíró haj­­lott a kérés teljesítésére, de az óvadék összegét 700 font­­ról ezer fontra emelte fel. Nagy, tökéletesen felszerelt tel-avivi nyomda elsőrendű nyomdászokat keres 1. ) Színnyomásban gyakorlott nyomdául 2. ) Nagy automatagépeken való nyomásban gyakorlott nyomdéul írásbeli ajánlkozás: TEL/־ AVIV, P. O. B. 14090, ,,350״ számán*. Titoktartás biztosítva l Szug álef-áles vasesztergályost keresünk azonnali belépésre Schlesinger­­ Waldmann Ltd. Hazaszállítják Salom Asch hamvait Angliából Az angol zsidók, írók és újságírók szervezete, a Szoch­nut, a Zsidó Világkongresz­­szus, az angol hitközségek bizottsága, valamint a jiddis nyelv­kedvelői társaság, va­­sárnap gyűlést tartott a lon­­doni Adler-teremben, ame­­lyen elhatározták, hogy Sa­­lom Asch családjával karölt­­ve, megteszik az első lépé­­seket a nagy író hamvainak Izraelbe hozatalára. A gyű­­lésen mintegy 200 személy vett részt, nagyrészük kelet­­európai származású zsidó. A gyűlés egyik szónoka, dv. Aba Hillel Silver volt, aki jelenleg Londonban tartóz­­kodik. Salom Asch özvegye beteg­sége miatt nem jelent meg az emlékünnepélyen, de lá­­nya, Schaeffer asszony részt vett a megbeszéléseken. Sa­­lom Ascht különleges ko­­porsóban temették el, mivel kezdettől fogva számoltak a kihantolásáva. Az új libanoni kormány Beirut (Reuter), Számi el- Szolh, Libanon eddigi mi׳־ niszterelnöke tegnap meg­­alakította új kabinetjét, a­­melyben csak néhány sze­­mélyi változás állt be. A kor­­mány új tagjai is kijelentet­­ték, hogy támogatják az ed­­digi Nyugat-barát politikát és az Eisenhower-doktrinát. Charles Malik továbbra is megtartja a külügyi tárcát A „Shell” és a bojkott (Folyt, az 1. Oldalról) az angol kormány kezében van. Az osztályfőnök annak a reményének adott kifejezést, hogy Anglia végül önérdek­­ből meg fogja szüntetni az arab zsarolásnak való behó­­dolást. Izrael a maga részé­­ről megedzve fog kikerülni ebből a megpróbáltatásból, mint sok másból. Az arab bojkott ugyan kudarcot val­­lott, azonban Izrael nem hajlandó hallgatólag tudo­­másul venni az arab keres­­kedelmi agresszió támoga­­tását, legyenek annak akár gazdasági, akár stratégiai, vagy politikai okai. Bartur megemlítette, hogy egy másik nagy angol válla­­lat szintén az arabok erős nyomása alá került, de nem volt hajlandó behódolni. Ez már két év előtt történt és semmi jele sincs annak, hogy az angol céget ezért valami károsodás érte volna. IZRAEL ÉS ANGLIA KÜLKERESKEDELME Az angol-izraeli kereske­­delem egyébként erősen fel­­lendült és míg 1949-ben 5.5 millió fontsterling értékű árut exportáltunk Angliába és onnan 8.1 millióért hoz­­tunk be árut, a múlt évben már 12.9 millió volt angol árubehozatalunk és 8.2 mil­­lió fontsterling angliai ex­portunk értéke. Izrael textil­­ipari berendezést, repülőgé­­peket és autóbuszokat vaség­á­rol Angliában, másrészt pe­­dig Anglia az izraeli mező­­■ gazdasági termékek termé­­­­szetes piaca. Anglia kivite­­lünknek a 22 százalékát va■­szi fel. Bartur elmondta, hogy Iz­­ráel külkereskedelme mesz­­sze túlhaladja a hasonló nagyságú országokét. A kül­­kereskedelem kerete az 1949 évi 360 millió dollárról a múlt évben 700 millió dol­­lárra emelkedett, vagyis megközelíti a jugoszláv kül­­kereskedelmet, pedig Jugo­­szláviának kilencszer annyi lakosa van, mint Izraelnek. AZ ANGOL, KERESKEDELMI ATTASÉ, FELSZÓLALÁSA Az angol nagykövetség ke­­reskedelmi attaséja, R. War­­ner szembeszállt Bartur ál­­lításaival és azt hangoztatta, hogy minden más vélemény ellenére, a petróleumvállala­­tok határozatának kizárólag kereskedelmi okai voltak. A Shell-vállalat nagy összege­­ket veszített Izraelben és a közönség bizonyára nem já­­rult volna hozzá, hogy szub­­szidiumot kapjon, csak az­­ért, hogy folytathassa tevé­­kenységét. A Shell-cégen kí­­vül még két nagy nemzet­­­­közi petróleumvállalat szün­­tette be izraeli tevékenysé­­gét. Arról szó sem volt, hogy a Shell egyoldalúan beszün­­tesse a petróleumszállítást Izraelnek. „Semmi fontossá­­ga sincs annak a kérdésnek, hogy itt milyen név alatt fogják árusítani a finomí­­tott petróleumot” — mon­­dotta az attasé. Warner közölte, hogy a szináji hadjárat után né­­hány nagy angol vállalat ér­­deklődni kezdett az izraeli piac iránt, tisztára kereske­­delmi okokból. Amennyiben ezek megfelelő felbátorítást találnak itt, más angol vál­­lalatok is fel fogják keresni Izraelt. Végül megállapítot­­ta, hogy 1948 óta több, mint 100 millió fontsterling jutott el Angliából Izraelbe ado­­mányok, hitelek és kivitel­­ ellenértéke formájában. Fontos értesítés a sz­­őknek A LÉGIHADERŐ PARANCSNOKSÁGA SZERVEZETT LÁTOGATÁST RENDEZ SZÜLŐK RÉSZÉRE A HADERŐ TECHNIKAI ISKOLÁJÁNAK INTERNÁTUSÁBAN csütörtökön, 5717 Eltil 9־ én (szeptember 5.) Azok a szülök, akik (10—17 éves) fiaiknak a jövő szempontjából nagyjelentőségű technikai foglalkozást akarnak biztosítani, ezennel meghívást kapnak, hogy vegyenek részt a látogatáson. A látogatás magában foglalja az internátus épületeinek, a tágas lakó­­szobák, technikai laboratóriumok, oktató berendezések és modern segéd­­szolgálatok megtekintését. A szülőket külön autóbuszok fogják elvinni reggel 9 óra 30-kor a találkozó­­helyről, amely a haifai központi vasúti állomás bejáratánál van, egészen a tech­­nikai iskolához és a körlátogatás befejeztével, déli 1 óra 30 perckor vissza is viszi őket a haifai vasútállomáshoz. Azokat a szülőket, akik részt akarnak venni ebben a látogatásban, felkérik, hogy szándékukat jelentsék be írásban augusztus végéig (pontos lakcímük, családi és személyi nevük, valamint a résztvevők számának megjelölésével) a következő címre: Doár Cvái 2704/Salisut.

Next