Uj Kelet, 1957. október (38. évfolyam, 2789-2813. szám)

1957-10-11 / 2797. szám

Negyedmillió emberrel­­foglalkozott­ a rendőrség az elmúlt évben A rendőrség 1956-ban az ország lakosságának közel 15 százalékával, negyedmil­­lió emberrel „foglalkozott”. Már maga ez a tény is azt bizonyítja, hogy az ország egyik legszélesebb hatáskö­­rű intézményével állunk szemben, a foglalkoztatott­­ság minősége, méretei és állandó növekedése meg közéletünk legfájóbb olda­­láról adnak számot. Jediez­­kiél Száhár rendőrfőparancs­n­ok nemrég kiadott jelenté­­se, amely 1956-ra vonatko­­zik, teljes képet ad a jelen helyzetről is, mert amint ő mondta, azóta nem rosszab­­bodtak, de nem is javultak az állapotok. KÖZEL TÍZEZER EMBER FOGLALKOZÁSA: BŰNÖZÉS Az élet napos oldalán ál­­lók, akik a rendőrséget csak a forgalmi rendőrökön ke­­resztül ismerik, s a bűnöző-A gyilkosság indítóokai-­­ val kapcsolatban meg kell­­ jegyeznünk azt a fájó tényt, hogy a beszivárgók által el-­­­követett gyilkosság után, rögtön a családi viszályok folytán elkövetett gyilkossá­­gok száma következik. A rab­láshoz, vérokossúhoz, vagy más indítóokhoz fűződő gyil­kossá­gok száma messze e mögött marad. A gyilkosok legsűrűbben használt fegy­­vere a revolver. Rögtön utána a késelés következik, a verés és a fojtogatás előtt. A betörők csökkentették nappali működésüket az üz­­letek betörése terén, de ezt kipótolták magánlakások­­ban. Úgy néz ki, hogy éj­­szakai működésüket inkább üzletekben, mint lakásokon gyakorolják. AUTÓ SÉRTETLEN NEM MARAD Autókerekeken száguldó ország vagyunk és ezért ért­hető, hogy az autószeren­­csétlenségek és balesetek bőven látják el kórházain­­kat munkával. Ami kevésbé érthető, hogy éppen azért, mert a közlekedés javaré­­szét gépjárműkön bonyolít-­ juk le, miért nem vigyázunk jobban és miért kell egy év leforgása alatt egy kisebb város lakosságának megfe­­lelő tömeget, 7843 embert, ז elgázolnunk és ebből 156­­ embert a sírba küldenünk. Már­­évek óta vitatkozunk arról, hogy ki az oka en­­nek. A járókelők a soffő­­röket, a soffőrök a járóke­­lőket hibáztatják. Már odá­­ig jutottunk, — annyit erős­­ködtek az autóvezetők, — hogy hajlandók voltunk ki­­egyezni a fifty-fifty”-ben, vagyis, egyaránt hibásak va­­gyunk. A statisztika azon­­ban most kapóra jött ne­­kem, aki sajnos, még min­­dig csak egyszerű gyalog­­járó vagyok, hogy a soffö­­rök fejére olvassam bűnü­­ket azért, mert az egymás­­sal való összeütközések 78 százalékában a veszélyesé­sekkel csak az újság hasáb­­jain találkoznak — bár ez a találkozás az utóbbi idő­­ben igen gyakori — nem csekély megdöbbenéssel kell fogadják azt a tényt, hogy Izraelben minden hat perc­­ben egy bűnt követnek el, ami a rendőrség beavatko­­zását teszi szükségessé.­­ Vannak országok, ahol a bűnözési statisztika még a perceket is kisebb részekre bontja, de nekünk éppen elég ez is. Még sok is. Ez évi 1228 természetellenes ha- tárt és négy millió fonton felüli vagyonkárosodást je­­lent. Nem lehet azt állítani, hogy a bűnözés minden ágá­­ban emelkedés történt. Van­­nak olyan területek is, ame­­lyeken csökkent a bűnözé­­sek száma, az összbűnözések száma azonban emelkedett évi 46,5 ezerről 49 ezerre és ma a rendőrségi album 8191 nevet és fényképet tartal­­maz. Néhány adat: gyors száguldás okozza a balesetet. Hogy az autósok miként „nyírják ki” egymás kocsiját, arra jellemző, hogy egy év alatt minden máso­­dik autó megsérül karambol következtében. Tekintettel arra, hogy ez a jelenség év­­ről-évre megismétlődik, ne­­héz lenne találni olyan ko­­csit, amelyik még nem sé­­rült meg, legyen az luxus­­autó, vagy autóbusz, teher­­autó, vagy motorkerékpár. A KEDVENC ÖNGYILKOSSÁG - A MÉREGPOHÁR Aki nem lett autószeren­­csétlenség áldozata és a gyilkossági kísérletet is megúszta, még meg van a módja rá, hogy a természet­­ellenesen elhalálozók statisz­­tikájára kerüljön. Hányan, miért, hogyan lesznek ön­­gyilkosok nálunk? 1956-ban 692 személy tett öngyilkos­­sági kísérletet. Kétszáztizen­­kilencnek sikerült a kísér­­let. Az öngyilkossági kísér­­letet elkövetők száma ugyan kevesebb volt, mint az ezt megelőző évben, azonban jó­­val többnek sikerült tettét végre is hajtania. Az öngyil­kosjelöltek nemét illetően, meg kell állapítanunk az egyenlőséget. Alig tíz férfi­­vel volt több öngyilkosjelölt, mint nő, de míg a nők kö­­zül csak kilencvennek sike­­rült a kísérlet, a férfiak kö­­zül 120-an haltak meg. Azt hiszem, ebből azt a nem el­­hamarkodott következtetést lehet levonni, hogy a höl­­gyek nagyobb részének nem volt komoly szándéka a földi világot jelentő öltöz­­ködés és szépítgetés lehető­­ségeitől megválni. Az ön­­gyilkosjelöltek legnagyobb része 31—41 éves korban volt, utána következnek a 18—24 évesek; 120 fiatal kö­­zül 19 halt meg. Az 56 éven felülieknek mindnek sike­­rült véget vetni az életének. Az öngyilkosságok fő okát nehéz megtudni, mert nagy­­részük lelki bántalmaktól szenvedőknek vannak el­­könyvelve, amely állapot tudvalevőleg szintén valami­lyen okra vezethető vissza A feltüntetett okokat mér­­legre állítva, megállapíthat■ juk, hogy a súlyos beteg■ ségből, valamint gazdaság nehézségekből eredő öngyil­kosság egyenlő a családi vi­szály és a reménytelen sze­relmesek eseteivel. Az öngyilkosjelöltek hé eszköz között válogattak és legtöbbjük választása a mé­regre sett. Kiderült azonban , hogy ez nem a leghatáso­­­sabb eszköz, mert csupán­­ 27 százalékának sikerül­t meghalnia. A legkevesebben választották a vízbefutást, sokkal többen részesítették előnyben a tűzhalált, de kü­­lönösképpen a kötelet. Har­­mincegy esetben nyúltak a pisztolyhoz és csak öt sze­­rencsétlen jelöltnek reme­­gett a keze. LEÁNY­KERESKEDELEM A nemi kihágások terén a statisztika csupán hozzá­­vetőleges képet adhat, mert az eseteknek csak kis része jut a rendőrség tudomásá­­ra , és az okok ismeretle­­nek. A bejegyzett közel ezer nemi kihágás is arról tanús­­kodik, hogy ezen széles te­­rület minden ágán, egyet ki­­véve, állandó emelkedés mu­­tatkozik. A gyermekek el­­len elkövetett erőszak szá­­zalékaránya nagyban csök­­kent, ugyanakkor emelke­­dett az erőszakos birtokolás és a homoszekszuális esetek száma. A rendőrségi statisz­­tika 13 olyan esetet jegyez fel, amelyben fiúgyerekek és leánykák önszántukból adták oda magukat, ötszáz­­húsz esetben sikerült a rend­őrségnek nyilvánosházakat ártalmatlanná tenni, vagy utcalányokat őrizetbe venni. Ez a terület ellenőrizhető a legkevésbé. A törvény tiltja a nyilvánosházak fenntartá­­sát, de az érdekeltek köny­­nyedén kijátsszák a tör­­vényt és a nyilvánosház ki­­zárásával folytatják üzelmei­­ket. A rendőrség tudja is hogyan, de képtelen hatha­­tós intézkedéseket fogana­­tosítani. A dolog ugyanis úgy történik, hogy a fele­­ket telefonon hozzák össze s a közvetítők kényelmesen bonyolítják le az üzleteket az egyes kávéházakban. A modern világ nemi nyomora úgy látszik busás és még­hozzá jövedelemadómentes hasznot biztosít. MIT CSEMPÉSZÜNK? A gazdasági kihágások száma az előző évihez viszo­­nyítva, 32,7 százalékos emel­­kedést mutat. Nem derül ki, hogy minek tudható be ez az emelkedés: a rendőrség erélyesebb működésének, vagy a csalások, hamisítá­sok tényleges növekedésé­­nek? A csempészés mind­­kezt a legérdekesebb. Az óracsempészés még szépen tartja magát. Egy év lefor­­gása alatt 985 órát halász­­tak ki különböző rejtekhe­­lyekről. Nem lebecsülendő eredmény volt 26 ezer méter textil, nyolc mázsa dohány, kilenc autó, 237 tehén, 14 rádió és 28 szőnyeg felhajtá­­sa sem. Ennek ellenében úgy látszik kezdünk leszok­­ni a hasisról és mind job­­ban megkedveljük az ópiu­­mot, legalább is az evvel való kereskedelmet. Ez azon­­ban nem egészen helytálló. Az történt ugyanis, hogy a csempészeknek mind nehe­­zebb lett a dolguk a határo­­kon és a kábítószerkereske­­delem le kellett mondjon a kedvelt hasisról és fanya­­logva bár, de rászokjon a más irányból jövő ópiumra. A RENDŐRSÉG NEM GYŐZI A bűnözés emelkedésének aránya felülmúlja sok eset­­ben a lakosság növekedésé­­nek arányát is és a rendőr­­ség mai méreteivel nem ké­­pes megakadály tenni a bű­­nözés kiterjedését Bécs vá­­rosának rendőrsége, amely­­nek annyi lakosa van, mint Izraelnek, tizenkétezer rend­­őrből áll, míg az izraeli rendőrség szolgálatában ösz­­szesen 6000 ember van. Az izraeli rendőrség tagjai öt­­ven különböző országból származnak, közülök 155 Magyarországból. A rend­­őrök általában nem tekin­­tenek vissza hosszú szakmai múltra, sőt a már kissé be­­tanult rendőrök sem ma­­radnak hosszú ideig a rend­­őrség szolgálatában és állan­dóan újakat kell kiképezni. A nehéz szolgálat, ami napi több, mint nyolc órát jelent, alacson fizetésért, túlóradí­­jazás nélkül, szinte kergeti a rendőröket munkahelyük­­ről. Kilenc éves fennállása óta a rendőrség teljesen ki­­cserélődött. ״ Rajtam kívül” — mondta Száhár rendőr­­parancsnok. Ami még ennél is érdekesebb — az alacsony kultúraivó. A múlt évi sta­­tisztika szerint a rendőrség tagjainak 73 százaléka nem végzett több, mint elemi is­­kolát, vagy még annyit se, és csak 3 százaléka egyetemi végzettségű. László Méri Mindenki megkönnyebbü­­lésére a Hatikva hangjaival nyitotta meg zenekarunk vasárnap este első bérleti hangversenyét a a Hejd­ál Hatarbut termében, és sem­­miféle idegen valutához nem kellett hódoló zsolozsmát zengenie, mint a termet megnyitó díszesten. A kö­­zönséget ezúttal is elkáp­­ráztatta az előcsarnok fény­­árja és építészeti nagysű­­­lűsége, s csak a terembe ér­­ve érezte eleinte kényel­­metlenül magát a hatalmas nézőtéren. Főképp azok érezték itt feszélyezve ma­­gukat, akik még a régi Taurucha csarnokában Tos­­caninit hallgatták, majd kö­­vették a zenekart a kényel­­metlen, szűk Ohel-terembe, végül az Ohel-Sémbe. A műsor érdekes és szép volt és a mi kitűnő Leo­­naro Wemnsteimünk, az örökké rajongó ifjú, ezúttal is szivét-lelkét öntötte min­­den számba, melyet vezé­­nyelt. Ismételten hallottuk Beethoven ״ A ház avatásá”-t majd Scheriff tehetsége­­sen esetlen ״ Ünnepi előjá­­ték”-át és Isaac Stein remek előadásában Prokofieff 2. hegedűversenyét. A nagy­­szabású versenynek máso­­dik, meditáló, elmélyedő, lassú tétele a legszebb, tel­­ve őszinte romantikával és költészettel, remekül hang­­szerelve és igen szellemesen feldolgozva. Az utolsó, ron­­dó-tétel virtuózán könnyed, de már inkább a megszokott Prokofieff-klisé jellegét vi­­seli magán, úgy dallam-min­­tázásban, mint harmonikus és ritmikus ötleteiben. Stern mesterien uralta a művet és ismét igazolta, hogy a je­­lenkor legragyogóbb előadó­­művészei közé tartozik, aki minden hangot átél, nem­­csak virtuózan lejátszik. Szünet után a nemrégiben 92 éves korában elhunyt nagy finn zeneköltő, Jan (teljes nevén: Johan Ju­­lius Christian) Sibelius em­­lékének adózott a zenekar, 5-ik, Esz-dur szimfóniájának előadásával. Az első világ­­­háborúban írta, mint élet­­rajzíról megjegyzik, telve optimizmussal, remélve, hogy az csak rövid tarta­­mú lesz. 1915-ben fejezte be, csak négy évvel később ala­­kult ki, számos változtatás után, végleges, mai form­á­­jában, s így vezényelte 1919- ben első ízben a szerző. A szimfonikus forma Brahms és Mahler után Sibéliusban talált — Sosztakovics mel­­lett — legnagyobb mesteré­­re. Jellemző, hogy bár —­ mint azt mindig hangsú­­lyozta —, soha sem dolgo­­zott fel eredeti népi dalla­­mot, legfőbb törekvése volt mégis finn nemzeti jelleget kölcsönözni műveinek,, ha­­zájának légkörét tükrözni vissza és a régi nemzeti le­­gendáknak, így a Kaleva- jának szellemét felidézni. És ha Sibélius muzsikáját hall­­gatjuk, a század elején ke­­letkezett ״ Finlandiát”, a ״ Tomnelai hattyú”-t, a régi legendák világában fogant ״ Tapiola” szimfonikus köl­­teményt, vagy hét szimfó­­niáját, úgy Finnország egész természeti szépsége, hegyei­­nek, tavainak, kies tájainak üde frissesége elénk tárul. ötödik szimfóniájának las­­sú, bevezető része, elégiku­­san merengő, rezignált nosz­­talgikus, de ezt a hangu­­latot csakhamar derűs, nyu­­godt, kedvesen népies té­­mák oldják fel. A scherzo szorosan csatlakozik hozzá, és ebben egy témát válto­­zatokban dolgoz fel, nagyon színesen, eredetien hangsze­­relve. Rövid intermezzo után a zárótétel első „per­­petuum mobile”-témáját a brácsa, a másodikat kürt hozza. A nagyhatású művet méltóságteljesen, ünnepélye­­sen emelkedett kóda fejezi be. Az egész szimfónia rop­­pant hangulatos, bensősé­­ges, változatos és oly lélek­­üdítő dallamossággal van megírva, mely a mai, pro­­blémákkal terhelt zenei kí­­sérletek közepette csöndes és tiszta oázist képez.­­ Leonard Bernstein és a ze­­nekar nagy stílushűséggel közvetítették Sibelius 5-ik szimfóniáját, méltóan adóz­­va a nagy mester emléké­­nek. RAMAT­GANI KAMARAZENEKAR Nagysikerű külföldi út­­járól visszatérve Michael Taube karmester a ramat­­gáni Kamarazenekar első bérleti estjét vezényelte z ottani Beth Haerráchban, — igen szép és érdekes mű­­sorral. A megnyitó szám Be­­redetto Marcello, Bach ki­■ váló olasz kortársának­­ ״ Concerto G־ osso”-ja volt. Mint újdonságot Raffaele d’Alessandro, 1900-ban szü­­letett olasz zeneszerző vo­­nószenekari művét hallot­­tuk — mérsékelten modern harmóniákkal, igen ötlete­­sen hangszerelve. Az ola­­szok sohasem térnek le a dallamosság útjáról, példa erre nemcsak ez a nagyte­­hetségű komponista, de egyik legjelentősebb kor­­társa, Luigi Dallapiccola is, aki bár az -i tonálisnak tartott 12-fokú hangskála híve, meggyőző és melódi­­kus marad mindenkor. A két olasz szám között, a telavivi születésű, Angliá­­ban élő fiatal hegedűs, Jif­­rah­ Neuman Bach E-dur versenyét adta elő, egészsé­­ges muzikalitással, de min­­den egyéni felfogás nélkül.­­ A műsor második részé­­ben Max Reger: ״ Áriá”-ja hegedű- és zenekarra, vala­­mint Mozartnak egy itt nem ismert Divertimentoja, F-dúr, K. 138, szerepelt. — A tizenötagú kiszenekar Taube vezénylete alatt nagy lelkesedéssel játszott, és na­­gyobb közönséget érdemelt volna, mint amilyen erre­­ a hangversenyre összegyűlt. 11 Pataki László A Filharmonikusok első bérleti estje 1955 1956 változás Gyilkosság 30 56 86.7% + Gyilkossági kísérlet 86 97 12.8% 4-Szándékos és nem szándékos ölés 129 134 0.0% -1-Testi sértés 3827 5034 31.5% + Rablás és rablási kísérlet 52­49 5.8% - Betörés 5038 5992 19.0% + Zsebtolvajlás 5278 2511 2.6% -Csalás 389 461 18.5% + C­I­O­N­I­M KLALIM ״ CHUG K A D I M A” MAGYAR AJKÚAK TAGOZATA RAMAT-GAN. F. hó 14-én, hétfőn este 8 órai kezdettel a rámat-gáni ,,Bét Ezrác­” nagytermében (város­­házával szemben), kedélyes • SZIMCHÁT-TÓRA ESTET rendez, amelyre ezúton hívja meg a párt tagjait és barátait. Belépés díjtalan. Ünnepi szó­­nokok: dr. Grotto Mose és dr. Herskovits Fábián. Művészi rész: Randel Berta kántornő és Lóránt László. 6 Új Kelet 1957 X11 Anglia: A magyar menekültek ״ klilája״ Tizenegy hónappal ezelőtti 21.000 magyar menekült özönlött be Angliába és ne­­hézségeik, elégedetlenségük és idegen, ״ nem-angolos” vi­­selkedésük annak idején min­dennapos híranyag volt. Kö­­zülük több, mint 5000-en foly­tatták útjukat Kanadába; közel ezren visszatértek Ma­­gyarországra; körülbelül 700 főre tehető azok száma, a­­kik nem akarnak Angliában maradni és főleg Ausztrália és az Egyesült Államok felé gravitálnak; de a Lord Ma­­yor Alap egy millió font­­sterlinges segítségével, 12 ezren találtak lakást és munkát Angliában; az ere­­deti 120 átmeneti szállásból e hó végén mindössze 12 marad és a még el nem he­­lyezett menekültekről való gondoskodást az Angol Me­­nekültsegély Tanács átadja a nemzeti népjóléti hatósá­­goknak. Ez olyan teljesít­mény, amelyre az önkéntes segélyszervezetek, a belügy­­minisztérium és maguk a magyar menekültek büszkék lehetnek. A menekültek problémája azonban még nincs teljes mértékben megoldva. Mint­­egy ezren még továbbra is munka nélkül vannak és ezeknek egy része teljes át­­képzésre szorul, mielőtt is­­mét felvehetné régi foglal­­kozását. Az orvosoknak és a fogorvosoknak újra le kell vizsgázniok és tanulmányaik alatt a Lord Mayor Alapból kapnak segélyt. Mintegy ezer bányász tanul angolul a Bányászok Szakszerveze­­tének iskoláiban, és — noha az iparban jelenleg 9000 állás van üresen, — úgy­­látszik, nem mehetnek le a tárnákba mindaddig, amíg nem sajátítják el Shakes­­peare nyelvét, ötszáz mene­­kült, aki Írországban tele­pedett le, sok fejfájást okoz a belügyminisztérium­­nak; ezek közül mintegy harmincan, családjuk hátra hagyásával, útlevél és vízum nélkül jöttek át Angliába munkát keresni és az „át­­szivárgás” napról-napra fo­­lyik. A már többé-kevésbbé elhel­yezkedett 12 ezer me­­nekültnek még továbbra is sok problémával kell meg­­küzdenie. Az önkéntes me­­nekültsegélyző egyesületek számos nyelvtanfolyamot ál­­lítottak fel számukra, to­­vábbra is foglalkoznak komp­likált szociális problémáik megoldásával, segítségükre van lakásszerzésben, amely célra, ha szükséges, kölcsö­­nöket is folyósítanak. A köl­­csönösszegeket a Lord Ma­­yor Alap­ból e célra kiutalt további 150.000 fontsterling­­ből juttatják. (The Economist! DZSIGAN és SCHUMACHER új, izraeli műsorukban: »Nám­ múz gelechter« (KILENC MÉRCE KACAGÁS) 2 részben, 12 képben. Zene: D. Blitenthal, S. Berezovsky és L. Faréra. Vezényel: Saul Berezovsky Szereplők: Chasele Schiffer, Lea Schlanger, M. Grünstein, T.A., Ohel-Sém Haifa, ״ Orah" Jeruzsálem, Naharia “ asparx2• “•-kor‘• 9״ ־ Edison״ Amfiteátrum V 9% kor ”¹ Péntek:“ י“0, ״ Hétfő• 0!“י U- szerda, október 10. 9.év-Kor 8.30-kor 9 órakor Jegyek: Maszadi, Kanaf-Rokokó, Kártisz Jegyek: Bét Makkabi Jegyek: Kahane

Next