Uj Kelet, 1957. november (38. évfolyam, 2814-2838. szám)

1957-11-01 / 2814. szám

״ Arab oroszlán" A magyar lázadás első évforduóján Allan A. Miche, a Newsweek tudósítója, többek között a következőket írja a jelenlegi magyarországi helyzetről: Kádár János miniszterelnök bábkormánya semmit sem bízott a véletlenre. A vérfürdő első évfordulójának közeledtével újabb letartóztatási hullámok söpörtek végig Budapesten. Ötezer főnyi, különleges biztonsági őrséget mozgósítottak. Golyószórós munkásőrség biztosította a járőrszolgálatot a rádió és a parlament épülete előtt, ahol tavaly október 23-án az AVH tüzet nyitott a fegyvertelen diáktüntetőkre és ezáltal elindította a forradalmat. A Magyarországon tartózkodó néhány külföldi tudósítónak a vízumát úgy időzítették, hogy október 23-ika előtt valamennyinek el kellett hagynia az ország területét. AKASZTÓFAHUMOR Az elővigyázatossági intézkedések ellenére a Kádárkormánynak minden oka meg volt az aggodalomra. Bár a fegyverrejtegetés halálbüntetés terhe alatt tilos, becslés szerint, még több, mint 80.000 fegyver hiányzik. Miután tavaly az ifjúság, sőt a gyermekek is a szabadságharcosok első soraiban küzdöttek, a híres pesti száj a következőként reagál az országos méretű fegyverek utáni kutatásokra: ״ Kádár legújabb rende- lete értelmében az iskolásgyermekek nem kapják meg a tejadagjukat mindaddig, amíg be nem szolgáltatják fegyvereiket.” ן Dacára annak, hogy a ■ép ellenes véleménynyilvánítás veszélyes, a Magyarországról kiérkező ritka utasok minden alkalommal hoznak a kifogyhatatlan, de keserű pesti humor legfrissebb termékeiből. — Tudja, hol történt a hiba a múlt októberben? — kérdezi valaki a villamosban. — Hogyne — hangzik a válasz. ״ Beleavatkoztunk saját belügyeinkbe.” Egy másik vicc két budapesti polgárról szól, akik nézik az újjáépítési munkálatokat: ״ Szerencsés ország” — mondja az egyik. — Képzelje, az oroszok barátokként jöttek. Mi lett volna,, ha mint ellenségek vonulnak be?” NÉHÁNY SZÁM A magyar nép kiengesztelésére az ország orosz árai — legalább is ideiglenesen — magasabb életszínvonalat biztosítanak, mint Csehszlovákián kívül a vasfüggönyön túl élő minden más nemzetnek. Az élelmiszer bőséges és az árakat alacsonyan tartják, míg a fizetések általában 10 százalékkal magasabb, mint a múlt évben. De a mesterségesen táplált prosperitás időtartama bizonytalan. A szovjet tömb gazdasági segélye, amelyet 275 millió dollárra becsülnek, csak hézagpótló intézkedés; a lázadás legalább egy milliárd dollár veszteséget okozott Magyarországon, kárban és elvesztett termelésben, nem számítva a közel 200.000 menekült, köztük számos szakember és bányász elvesztését, aminek következtében számos ipari tervvel kellett felhagyni. Egy évvel a lázadás után, amelynek során 30.000 magyar esett el a 200.000 szovjet katona és 2500 tank és páncélkocsi elleni harcban — Magyarország nem anynyira orosz csatlósállam, mint orosz katonai protektorátus. Bár a szovjet járőrök már eltűntek az utcákról és átadták a rendőri teendőket az átszervezett magyar biztonsági rendőrségnek — becslés szerint 120—140.000 orosz katona állomásozik az ország 28 különböző pontján felállított helyőrségekben. NINCS MENEKVÉS A nagy magyar börtönt 375 mérföld drótkerítéssel, aknamezőkkel, őrtornyokkal és villamsított kerítésekkel zárták el a külvilágtól. Augusztusban, amely hónap valamikor a szökések főszezonja volt, ezidén mindössze két magyarnak sikerült átjutnia Ausztriába. A budapesti Ajtósi Dürer soron lévő főhadiszállásról, az orosz katonai parancsnokság ellenőrzi a sajtót, a rádiót, a telefon-, az országút- és vasúthálózatot. Szovjet „tanácsosok” ülnek minden magyar miniszter mellett, beleértve Révész Géza hadügyminisztert, aki egyébként több, mint 200ő szovjet állampolgár és az MVD volt magasrangú tisztje. Az „ átszervezett és átrostált magyar hadsereg, a zászlóalj ן egységig le, orosz ״ tanácsosok” ellenőrzése alatt áll. A spanyol marsall ellenségei Nartnez marsall Spanyolország egykori véreskezű diktátorának halálos ágyához odalépett a pap és igy szólt: — Marsall úr, megbocsátsz ellenségeinek? Mire a marsall halkan igy válaszolt: — Nincsenek ellenségeim. A pap kételkedő pillantására a marsall elhaló hangon hozzátette : Nincsenek ellenségeim, mert mind agyonlövettem őket 4 Uj Kelet 1957 XII , ( I. , 1 » AJU —.»—ן ־■ i ן It MÜNNICH LESZ AZ ÚJ MINISZTERELNÖK? Egyébként Bécsbe egyre gyakrabban érkeznek a híresztelések, amelyek szerint az oroszok négy jelölt kinevezését latolgatják Kádár miniszterelnök helyébe, akiknek rezsimjét a Egyesült Nemzetek és a világ közvéleménye elítélte. Ezek: Münnich Ferenc, jelenlegi első miniszterelnökhelyettes, 71 éves volt ügyvéd, aki a lázadás utáni időszakban a rendőrfőnök tisztségét töltötte be; Kiss Károly, a kommunista központi bizottság tagja; Gyenes Antal, aki Nagy Imre rövidéletű kormányában miniszter volt és Szántó Zoltán, egy moszkvai nevelésű kommunista, aki ugyancsak részt vett Nagy Imre kormányában és aki Naggyal együtt Romániában volt fogságban, majd szabadon bocsátották. Legnagyobb esélye Münnichnek van, aki egyébként kitűnő diplomata és Titónak közeli barátja. A magyar népnek egyre megy, hogy kinek a nevét húzzák ki az orosz kalapból. Az egyetlen reménysugár úgy Magyarország, mint a szovjetbirodalom többi rabnemzete számára, hogy Oroszország vezérei egy szép napon belátják, hogy a ballisztikus lövedékek korszakában egy elégedetlen terület fogvatartása inkább terhet, mint hasznot jelent. Monsieur Jo búcsúlevele Joseph Joanovici, az írniolvasni alig tudó beszarábia árvagyerek, 1925-ben, húsz éves korában érkezett Párisba. Vagyona ekkor mindössze néhányezer dollárból állott, amelyet fiatal felesége nagyszüleitől kapott, amerikai útiköltségük fedezésére. Joanovici sohasem jutott el az Egyesült Államokba. Karrierjét mint tisztességes handlé kezdte és eleinte egy nagy francia fémkonszern számára ócskavas begyűjtésével foglalkozott. Egy év múlva önállósította magát. Tizenöt évvel később, a hangyaszorgalmú és kitűnő üzleti érzékkel rendelkező fiatalember Franciaország egyik legnagyobb fémmágnása volt és a hódító német hadsereggel való üzleti kollaborációja révén újabb piacokra tett szert. Ez idő tájt Janovics több, mint 50 ezer dollárt keresett hetente, oly módon, hogy — mint később mesélte, — egy és ugyanazt a vasszállítmányt néha kétszer, háromszor is eladta a németeknek. Joanovics busás áron elérte a náciknál, hogy árjának nyilvánítsák, viszont — előrelátó gondossággal — hatalmas összegekkel pénzelte a francia ellenállási mozgalmat is. ELKOBOZZÁK A VAGYONÁT Ez az előrelátás megmentette a fejét, de 1949-ben végül is gazdasági kollaboráció vádjával törvényszék elé állították, ötévi börtönre, vagyonának elkobzására és ezenfelül 2,6 millió dollár pénzbírságra ítélték. ״ Jobb lett volna, ha levágják a nyakamat” — sóhajtotta az Ítélet kihirdetése után. A kövér kis ócskavaskirály két évet ült, majd feltételesen szabadlábra helyezték, hogy módot nyújtsanak neki a pénzbírság ledolgozására. Egy Menne nevű, isten háta mögötti, délfrancia kisvárosba internálták, ahol a parányi Hotel de Paris-ban ütötte fel főhadiszállását. Itt valóságos telefonüteget rendezett be, naponta bombázta sürgős hívással Londont, New-Yorkot, Tel-Avivot, Buenos Airest és többezer dollárra rúgó havi telefonszámlája magasabb volt, mint az egész járásé együttvéve. Mende városa rövidesen a titokzatos üzletemberek találkozóhelye lett, akik olyan tömegekben érkeztek Joanovics otthonába, hogy az elhagyott helység idegenforgalmi attrakcióvá vált. Az eleinte bizalmatlan őslakók lassan megszerették a joviális nevezetességet, aki nem fukarkodott a borravalóval és a „leben und leben lassen” elvét a gyakorlatban is bőkezűen megvalósította. Eleinte a gyerekek, de később a felnőttek is, csak „Monsieur Jo Jo”-nak szólították. SZEGÉNY JO Az adóhatóságok meg voltak győződve róla, hogy Monsieur Jo egy többmillió dolláros, titkos, fémkonszern feje. De az öregúr sohasem vezetett könyveket, üzlettársai, rokonai hallgattak és a világon semmit sem lehetett rábizonyítani. Maga Monsieur Jo olyan meggyőzően panaszkodott az állandó rossz üzletmeneteiről, hogy a hatóságok beleegyeztek abba, hogy adóhátralékát 500 dollár helyett havi 200olláros részletekben törlessze. De Jo még ezt is sokallta és amikor augusztusban bejelentette, hogy semmit sem tud fizetni, túlfeszítve a húrt, a hatóságok megindították ellene az eljárást, hogy visszaküldjék a börtönbe. A lassan működő bürokrácia azonban nem volt meccs a dinamikus Monsieur Jo számára. Az elmúlt hónapban, amikor megengedték neki, hogy felutazzon Párisba és elbúcsúzzon családjától, kölcsönkért egy autót és minden csomag nélkül, búcsút intve barátainak, átkocsikázott Svájcba. Menekülése kisebb pánikot okozott üzletbarátai körében. Kiderült, hogy Monsieur Jo az utóbbi napokban néhány fedezetlen csekket adott ki, a marseillesi vizsgálóbíró pedig, aki egymillió dolláros adócsalással vádolja, éppen idézőlevelet küldött ki címére. A múlt héten a francia belügyminiszter a következő genfi keltezésű levelet kapta: ״ Belügyminiszter úr, Teljes lehetetlenség, hogy üzletemet továbbra is Mendéből vezessem. Nem tudok elég pénzt keresni, hogy megfizessem a több, mint egymilliárd frank adóhátralékot, amelyet az állam követel tőlem. Ezért voltam kénytelen elutazni. Biztosítom, Miniszter úr, őszinte és változatlan tiszteletemről. Joseph Joanovici, s. k." (Newsweek) . A VIDÁM SZÍNPAD BEMUTATJA ELSŐ IZRAELI MŰSORÁT: % Szájkosár nélkül... 11 (EGEREK ÉS EGYEBEK) AKTUÁLIS ZENÉS KABARÉ ! 1 !' AKROBAT, OH! ״ , (!(1 Konferál: ( : I K E L E T 1 K A,G N E S GOMMERMANN ISTVÁN 1 olimpiai bajnoknő !• díszbemutató: Jeruzsálem Haifa’ Tel-Aviv 2 előadás May '1 1 * Ohel-Sém Y.M . A. *! ■ ! november 14 csütörtök __ , November 21 \ , este 8 órakor November 16 szombat csütörtök \ 1[ Jegyek: fél 6 és fél 9 órakor este 9 órakor ], ]1 Rococo, Dizengoff 93., Jegyek: Kahane, 1| (1 Kanaf, Allenby 83. Zion köz . 4 ) , A HETI SZIDRA -LECH L’CHÁ ״ Az örökkévaló így szólt Abrahámhoz: menj el országodból, szülőföldedről és atyád házából, abba az országba, amelyet mutatok neked. És nagy néppé teszlek téged, megáldalak és naggyá teszem nevedet...” (B’réstt 12, 1-2) Lech l’chá méárc'chá, menj el országodból. A logika más sorrendet diktál, mert az ember előbb az atyai házat hagyja el, majd szülőhelyét és csak utoljára az országot. Rabbi Mose Alsich ebből a felállításból arra következtet, hogy a parancs, amelyet Ábrahám ősatyánk kapott, nemcsak a fizikai alitjára szólt, hanem, hogy lelkileg is szakadjon el a gáláttól. „Tépd ki szivedből országod, szülőfölded és atyád házának emlékét, felejtsd el a gálati életmódot és a bálványokat.” Ebből a szempontból már jó a sorrend, mert az ember attól szakad el utoljára, ami legközelebb áll szivéhez. Előbb az országot és a szülőfalut felejti el és csak azután, legutoljára, szüleit, testvéreit és a többi hozzátartozókat... Lech l’chá... ez az első parancs, amit zsidó ember valaha is kapott: lech l’chá, szedd a sátorfádat és alijját ... Rabbi Mordecháj Hákohén, jeruzsálemi bölcs, a parancs részleteit a következőképpen magyarázza: az első kitétel az úgynevezett nyugati zsidónak szól. Ne gondold, hogy Ávráhám Ávvi hontalan, menekülttáborokban hánykolódó zsidó volt és ezért kellett alistáznia. Méárc’há — mondja az írás — hagyd ott azt az országot, amelynek egyenrangú polgára vagy és alijázz. A második kitétel a népi demokrácia zsidójának szól. Hagyd ott szülőfölded, mert a zsidónak nincs hazája a gálátban. A népi demokrácia sem az. Hiába fogadod becsülettel, hogy építeni fogod a szocialista társadalmat, előbb-utóbb „fölöslegessé” válsz. Ezért mondja az írás, mimoládt’chá — fájó szívvel bár, de ott kell hagynod szülőföldedet, amelyről azt hitted, hogy igazi hazád lett. Lech I’chá, vedd a hátizsákod s alijtázz. Timidét ávlchá, azzal se törődj, hogy ott maradt a sógor, a bácsi, a Manci, meg a Lajos ... Hagyjál ott mindent és mindenkit és menj.. Néhai Kuk rabbi szokta mondani: Jádoá tédá, tudd meg, ki gér jihje záráchá b’erec lo láhem, hogy idegen lesz a te magzatod olyan országban, amely nem az övék. (B’resit 15, 13). Ez a vers két tényt szögez le: (1) Erec Jiszráél határain túl minden gálut, függetlenül attól, mi ott pillanatnyilag a zsidók politikai és anyagi helyzete, (2) a gálutban a zsidó mindenütt és mindenkor idegen, függetlenül attól, hogyan igyekszik ezt az érzést kompenzálni. Ezért — folytatta gondolatát Kuk rabbi — sose hangoztasd, hogy te idealizmusból alijjáztál. A legjobb esetben csak arról lehet szó, hogy te érzékenyebben reagáltad le a gálatot és előbb szedted a cók-mókod... Sohase tégy különbséget alijja és alijja között, mert nem egyéni érdem, hanem a gálati sors szeszélye és átka, melyik országban csúszott ki előbb zsidók lába alól a talaj és a lista-hullámot indított el... S ami a legfontosabb, sose nézz vissza, ne sopánkodj, ne beszélj a pazar ötszobás lakásról, amit ott hagytál, mert ténylegesen nem te hagytad ott a lakást, hanem az hagyott ott téged... Még hapalotád is volt ott, rozzant gálati ház volt, düledezőés omladozó gálati ház, amelyet zsidó embernek Ab-rahám óta mindig ott kellett hagynia... Ábrahámmal megváltozik a B’resit-könyv jellege. Eddig az első tizenegy fejezetben beszámolt a világ és az emberi társadalom hajnalhasadásáról. A könyv, hátralévő részében elbeszéli azon nép alapítójának a történetét, amelynek rendeltetése lett az egyisten- hit gondolatának terjesztése. Néhány nemzedékkel Noé, illetve a vízözön után, az emberiség újra elromlott és bűnös lett. Erkölcsi sötétség borult a földre. ״ És Isten mondta: Legyen Ábrahám — és lett világosság” — így hangzik a Mid' rás (B'resit Rába 11, 13) mély mondása. Harmickilenc évszázad pergett le azóta az örök-' kévalóság homokóráján. Azóta, megszakítás nélkül az Ábrahámhoz intézett isteni szózat világította meg életutunkat. Mégis, milyen különös, majdnem kétezer éves gálát után ennek az isteni kijelentésnek alapján formáltuk meg igényünket és történelmi jogunkat erre az országra. Az Ígéret (B’résit 12, 7) így szól: ״ L’zárá chá étén et háárec házat, a te magzatodnak adom ezt az országot.” De amikor hozzáfogtunk a berendezkedéshez, megfeledkeztünk arról, hogy ősatyánk kiirtotta a bálványimádás gondolatát az emberiség köréből és az ő országában új bálványokat állítottunk fel: az egyik csoport a profán nacionalizmusnak hódolt, a másik a szocializmust imádta, a harmadik kétfejű bálványnak toborozta a híveket. A legsúlyosabb bűnt az iszlám országokból származó olékkal szemben követtük el. Ők nem járták végig az ezer éves európai fejlődés útját, számukra a patriárkális családi keret és a vallás képezi az egyetlen erkölcsi imperatívuszt. Ha megfosztjuk et- től, egész világuk összeomlik. Erkölcsi sötétség sza-kad rájuk. . Politikai doktrinerjeink ma már látják, milyen fatális hibát követtek el. Bizonyára nem véletlen, hogy Áron közoktatásügyi miniszter, a zsidó öntudat (״ todáá jehudit”) kimélyítéséről beszél. Az sem véletlen, hogy a Hisztadrut vallási ügyosztályt létesí-tett és Brandwein rabbit állította annak élére. Sűrűn ,"olvassuk, hogy éppen a Hásomér Hácákhoz tartozó kibbucokban fogadják a legnagyobb reverendiával Niszim főrabbit és vallási téren különböző kompro- misszumokat tesznek. Folytathatjuk a felsorolást sokáig. Vájjon sikerülni fog-e visszacsalni a szelencébe a kiszabadított , szellemeket? Ez a nagy kérdés, amely Izrael jövőjét és sorsát fogja eldönteni, a י « • Λ 1 ׳ Ρ * ’