Uj Kelet, 1957. december (38. évfolyam, 2839-2865. szám)

1957-12-01 / 2839. szám

Kéri Klein Józseftől — Joszéf Ben Cháimig Emlékezések Sáár Jásuv hősi halottjairól­­ Joszéf Ben Chaim, a nyír­ségi Kéri-Klein József hő­si halála nagy megdöbbe­­nést keltett a magyar ji­­suvban, főként azoknak a körében, akik a régi ha­­zában és Izraelben is is­­merték életútj­t. Az aláb­­biakban csáti tudósítónk beszámolója mellett köz­­lünk a hozzánk beérke­­zett két megemlékezést is Sáár Jásuv hősi halottjá­­ról. JOSZÉF BEN CHAIM — KLEIN JÓSKA Sáár Jásuv, a felső-gálili magyar településen ma te­­lik le a hétnapos ősi gyász Joszéf Ben Chaim után, akit a Szíriai katonák gyilkoltak meg. Néhány héttel ezelőtt beszámoltunk a műsár má­­sodik megalapításának nyol­­cadik évfordulójáról. Csen­­desen, családi ünnepségként tartották meg az évfordulót a falu lakói, köztük Keéri- Klein Jóska is. Ki gondolta volna, hogy nemsokára, mint a nemzet hősi halottját fog­­juk emlegetni. Bizony elég hosszú és kes­serves volt az út a Nyír-­­ ségből Sztálingrádon keresz-­­tül Sáár Jásovig. Mint nem­­zedékének tízezernyi más ׳ tagját, Klein Józsefet sem­ kímélte a történelem, élet­­útj­át nem hintették be ró­­zsákkal. Munkaszolgálatos­­ként vonult be 1942-ben, 22 éves korában és amikor 1914-ben felszabadult Ma­­gyarországról Sztálingrád új­,­jáépítéséhez vitték el. Négy­ évig ,tartott ez a „küldetés” és amikor 1948-ban Magyar­­országra visszatért áthatot­­ta az a meggyőződés, hogy eleget épített már Európá­­ban. Jelentkezett a Hágáná-­­­ba és még ugyanabban az׳ évben alisjázott. Egy esz­­tendő elteltével a Szíriai ha­­tár szélén találjuk, mint a függetlenségi háború idején kitelepített Sáár Jásuv új te­mp­­sét. Nem egyedül jött, a háború után feleségül vet­­te egy munkaszolgálatos bajt is­nak kétgyermekes özvegyét. A házasságból egy '־ harmadik gyerek született, '־ a most 7 éves kis­fia, ★ ג ' Vasárnap reggel sógorával,­­ Fodor Istvánnal, a közeli - földekre ment ki dolgozni.­­ Ugyanezt a munkát napon­­­­ta végezte a KKL földjein­­ Tel-Ázszá mellett. Napfelkel­­­­te után a napsugarak fé­­­ nye elkápráztatta a szemét , és nem tudta megkülönböz­­tetni a testvért az ellenség­­től. Két alakot látott köze­­ledül és ő, aki szembenál­­lott,a napp­al, az i/. á -i ha­­tár­­­rendőrség egyenruháját vélte rajtuk felismerni. Va­l­­amivel mögöttük több ha­■­sonló alakot látott. Nem volt­­ ideje rájönni a szörnyű té­­r­védésre. A két Szíriái köze­­­­li célpontjába került és mi­­­­re felismerhette volna őket, öt golyó fúródott a mellébe,­­ egyik pedig a lábába. Az­­­­óta naponta ismétlődnek­­ meg az orv­ámadások Sáár Ján us, Dán és Dáfne kibu­­­­cok szorgos munkásai el­­len. Hogy az olvasónak némi fog­a­lma legyen erről a hő­­siesen küzdő települ­ésről,­­ alább adunk néhány részle­­■tét kétízbeni alapításáról: ★ 1 Az angol Fehér Könyv 1939 május 15 én jelent meg, ebben tiltották meg a föld­­vá­­llásokat az ország na­­gyobb részében. Néhány nappal ezt megelőzőleg te­­remtették meg az Usis­ch-­­ kin-erődöt, négy település­ből álló határmenti négy­­szöget. A Kibuc Meuchád, a Somér Hácák­, az Ovéd Hád­om­ és a Poalé Mizrá­­chi chalucai alapították eze­­ket a falvakat, Dafne, Dán, Náchálim kibucokat és Sáár Jásuv szövetkezeti falut. Náchálim, amely legkésőbb települt le, hamarosan fel is oszlott és később a Ludda­petach-tikvai országút men­­tén alakult új­­. A nácitó­­limi telepesek helyét 1918- ban leszerelt Pálmách-kato­­nák váltották fel, akik Há­­goszim néven építették új­­já. Sáár Jásuvnak kezdetben nem volt elég telepese és az Ovod Hád­oni amely a klálcionista párthoz tarto­­zott, szervezetlen fiatalem­­bereket toborzott. Itt tele­­pült le az erdélyi és ma­­gyarországi Bariszia 12 tag­­ja és a Klár Szábá meletti „Kalmania” magángazdaság nyolc lengyel származású bér­­munkása. A családok előbb Metullán laktak és onnan jártak be a faluba, ahol az első házakat felépítették. Az állandó lakások 1940 feb­­ruárjában készültek el és ettől számítják a falu ala­­pítását.. Ezen első telepesek között volt a losonci Stei­­ner Ármin-Cvl, az erdélyi Dromi - Komlós, aki most Párdesz Chánán él és a wil­­helmai Farkas Menáchem. Steiner e napokban elme­­sélte, hogy milyen borzal­­mas nehézségekkel küzdöt­­tek, két család lakott egy 12 négyzetméteres szobában. A nagyrészt városi elemek­­ből verbuvált telepesek ne­­hezen törtek be és sokan közülük hamarosan el is hagyták a falut. Sáár Já­­suv helyén van az egykori dofnei rom, amelyet Jose­­phus Flavius is megemlít a könyvében. Az akkori Sáár Jásuv annyira megih­lette Saul Csernichovskyt, hogy ott írta híres versét a dafnei bárányról. ★ A felszabadító háborúban a gyéren lakott falut a ka­­tonai hatóságok kitelepítet­­ték, majd 1949-ben magyar erék jöttek, hogy újra fel­­építsék. Az idők folyamán akadtak családok, amelyek elhagyták és helyüket a legutóbbi nagy magyar alis­­ta menekültjei töltötték fel. A héberré vált Klein Jós­­ka a helyén maradt és mint Joszéf Ben Chaim lett a ha­­tárvédelem hősi halottja, ő volt a negyedik a falu ál­­dozatainak sorában, de az első, aki ellenséges golyótól esett el. Három telepes munkaszerencsétlenségek ál­­dozata lett. A kis falu kis temetőjében négy sír tanú­­sítja, hogy az új állam fel­­építését a történelem nem adta ingyen. Gemeiner Ervin Most, hogy a sáár-jásuvi gyilkosságot könnyes szem­­mel olvasom, hallom, egy ré­­gi epizód jelenik meg előt­­tem: 1948, az év vége. Együtt voltam Joszéf Ben Chaim­­mal, — akkor még Kéri Jóskával — katona, Jeru- Zsilemben. A Cáfon-talpioti hadállásban voltunk, Jóska és én — mindig együtt. El­­választhatatlanok voltunk. Feladatunk volt az éjjeli őr­­járat is. őrjáratunk szélső érintési pontja a Cofon­tal­­prati úton lévő egészen egye­­dülálló ház. Egyik éjjel ket­­tesben a ház oldalánál jár­­tunk, amikor hirtelen gya­­nús zajt hallunk bentről. A zaj ismétlődik... behúzó­­dunk az átszeli futóárokba. — Én ott maradok, Jóska vissza az emdákhoz ... né­­hány perc és harmadmagá­­val jön. Négyen vagyunk, négy irányból lopódzunk a hátsó bejárat felé... szten a kezünkben. Úgy adódott, hogy én értem az ajtóhoz először. — Ebben a pillanat­­ban sötét test ugrik elém, félre lök és előttem beront a házba... Jóska volt, ő akart elsőnek behatolni. Baj­­társ volt, önfeláldozó baj­­társ, aki mindenkit féltett, csak önmagát nem... h­a­­luc volt... Első az elsők között. Mordecháj Ben-Kadar (Krausz), Jeruzsálem ★ ★ ★ Példaadó élete és halála volt Kéri Klein Józsefnek. Ezt az életutat kötelező ta­­nulmánnyá kellene tenni minden élé számára. Joszéf Ben Chaim nem ol­­vasta az ideológusok kötetek­remenő tanulmányait, nem érdekelte semmiféle elmélet, őt a hazaszeretet vezette minden lépésében, azt pedig nem tanulni, hanem érezni kell. Ezért választotta ott­­honául a távoli, határszéli falut. Tudta, hogy ״ egyik kezében karddal, másikban az ekevassal" lehet csak megteremteni a jövőt és õ ebben a fogalomban nem a zsidó népre, hanem a leg­­szűkebb családjára gondolt. Határszéli faluban akarta felnevelni gyermekeit, iga­­zi patriotizmussal és a föld iránti meleg szeretettel. So­­kan nem voltak elég erő­sek, hogy vele együtt foly­­tassák a megkezdett úton, de ő megmaradt a helyén, tudva-tudva, hogy a nehéz­­zé váló időkben ez a határ­­menti település a front első vonalába kerül. A kishitűeket és zúgoló­­dókat el kellene vinni Jo­­széf Ben Chaim friss sír­­hantjához, meg kellene mu­­tatni nekik azt a helyet, ahol kilenc éven át dolgo­­zott és alkotott. Ki kellene vinni őket arra a mezőre, ahol szemben a Szíriai had­­állásokkal naponta dolgo­­zott és hősi halálát lelte. A zúgolódó és panaszkodó jö­­vevények meg tudnák belő­­le, hogy más élet is van eb­­ben az országban, vannak olyanok, akik a városi siká­­nek helyett a fütyülő go­­lyók veszélyét is vállalják, azoknak zajában teremtenek új életet, mint Joszéf Ben Chaim tette, aki fiának, ta- lán szimbólumból a Jiszráél nevet adta. .. A Hitachdut Olej Hungária közleményei: TEL-AVIV: A tel-avivi Hitachdut Olej Hungária december 18-án dia­­nuka első napján, este 8 ó rai kezdettel a HvH kultúrtermében *Hajarkon 61.) gyertyagyújtással egybekötött műsoros táncestélyt rendez. Az estély nagy meglepetése, hogy a műsor keretében nem az­­idig ismert professzionisták, ha­­nem kiváló friss tehetségek, a­­ HOH gyermektehetségkutató ver­senyének győztesei lépnek fel.­­ A HOH d­anuka-estje olcsón hozzáférhető lesz mindenki szá­­mára, mert a belépődíj fogyasz­­tással együtt mindössze: IL 2.500. Kitűnő hangulat és tánczene­­kar szolgáltatja a muzsikát a ké­­ső éjjeli órákig. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. ★ Haifa! Kultúrrendezvényeink keretében december hó 2-án, hétfőn este 8 órai szedette! Haifán, Herzb­a­u .4. szám alatt (Bélyeggyűjtők klubja) Dr. Dénes Béla előadása: ÉLETEM AZ AVO BÖRTÖNBEN címmel, a sokat szenvedett ,,Aszir Cion״ megrázó börtönélményei bi­­zonyára nagy közönséget fognak vonzani és ezért kultúrrendezvé­­nyeink látogatóinak a figyelmét felhívjuk, hogy idejében közöljék jegyigénylésüket. Költséghozzájá­­rulás 500 pluza. ★ CHOLOHH Értesítjük tagjainkat, hogy a jövőben öszejöveteleinket nem szerdán, hanem hétfőn tartjuk. Legközelebbi összejövete­­lünk 1957 december 2-án, hétfőn lesz a Savoy ־ kávéházban. — a Chánuká-rendezvény megbeszélése végett feltétlen megjelenést ké­­rünk. A h­oloni HOH rendezésében Ivrit tanfolyam kezdődik decem­­ber 3־ án, kedden este 7 órakor kezdők és haladók részére a Bia­­lik utcai iskolában. S a vezető­­ség felkéri mindazokat, akik je­­lentkeztek az ivrit kurzuson való részvételre, hogy a fenti időben pontosan megjelenni szíveskedje­­nek. Az órák előtt a tanteremben további jelentkezést is elfoga­­dunk.­­4 A tanfolyam díjtalan, amit a d­oloni polgármesteri hi­­vatal tett lehetővé Az Accadia Hotel K­ERES HOSSZÚ GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ catering-főnököt Ajánlatok: TEL-AVI­V, POR 3300 címre küldendők. KÜLÖNLEGES AJÁNLAT: ballon esőkabát 19.500—29.500; la sportosakét 19.-, 24.-, 29.-; női nadrág 8.500 — 14.500; manchester nadrág 21.-, 24.* P­RESSLER, Ben^Jehu­án 20. Churchill 63 éves Melegen ünn­eplik a volt angol miniszterelnököt London (Reuter). — Az egész angol sajtó vezércik­­kekben méltatta Sir Win­­ston Churchillt, aki haza­­tért a francia Riviéráról, hogy otthon ünnepelje meg 83-ik születésnapját. — ״ Az évek múlásával egyre fénye­­sebben csillog Sir Winston neve — írja a Daily Express — mert az emberek az évek távlatából még jobban meg­­értik Churchill nagyságát.” Churchill barátai közölték, hogy az öregúr nagyszerű hangulatban van, kitűnően néz ki és feszülten várta a születésnapi ünnepélyt, ame­­lyet birtokán, Chartwell-ben rendeztek. A hatalmas, 7 kilós születésnapi tortát az ősz jelképével, cukorból ké­­szült falombokkal készítet­­ték és közepére egy nagy gyertyát helyeztek, a múlt évi 82 kis gyertya helyett. Haifára érkezett a Jeruzsálem hajó a „Theodor Herzl” testvérhajója Haifa (Az Új Kelet tu­­dósítójától). A Sahom leg­­újabb személyhajója, a 10 ezer tonnás Jeruzsálem teg­­nap este fél 6-kor befutott haifai házikikötőjébe. Az elegáns új gőzös, a Theodor Herzl testvérhajója, zuhogó esőben vetett horgonyt, mi­­közben a kikötőben tartóz­­kodó összes hajók megszó­­laltatták kürtjeiket tiszte­­letére. A Jeruzsálem, amely közel 400 ólét hozott, első útját Hamburgból Stockholmon, Marseillen és Génuán keresz­tül tette meg. Az ölék ma reggel szállnak partra.­­­ Ugyancsak ma reggel a So­­ham igazgatósága bemutató sajtókonferenciát rendez az új hajó fedélzetén. A francia nyel­vű újság­­írók kongresszusának 30 résztvvője péntek délután a Theodor Herzl hajó fedélze­­tén elhagyta az országot. India támogatja az arab menekültek mostani helyükön való letelepítését m­e a feleket ebben a kér­­désben. Izrael helyesen cse­­lekedett, amikor felszabadí­­totta az arab menekültek bankbetétjeit, ez azonban csak egy csöpp a tengerben és India reméli, hogy Izra­­el világosabban is ki fogja fejezni azt a szándékát, hogy kártérítéseket fizes­­sen. El-Azhari iraki delegátus élesen támadta Abu Even izraeli nagykövetet és ab■ ban is kivetni valót talált, hogy Even a második vi­­lágháborúban Anglia szol­­gálatában állott. Az iraki delegátus az Egyesült Ál­­lantok kormányát is sérte­­getni kezdte és azt követel­­te, hogy csökkentse Izrael­­nek nyújtott segélyeit, szün­­tesse meg az Izraelnek szó­­ló adományok adómentessé­­gét, kösse az Izraelnek szánt adományokat ahhoz, hogy azok csak békés célt szolgálhatnak és küldjön ki kongresszusi bizottságot az amerikai cionisták tevé­­kenységének kivizsgálására. Januar Washington, az Egyesült Államok delegátu­­sa azonnal szót kért és an­­nak a reményének adott ki­­fejezést, hogy semmiféle gyanúsítást, hamisítást, vagy tisztességtelen magyaráza­­tot nem fognak hangoztat­­ni az Egyesült Államok cse­­lekedeteivel és szándékai­­val szemben. A delegátus jogot kért arra, hogy a vi­­ta során részletesen vála­­szoljon az Iraki delegátus­­nak. Zarubin orosz főmegbízott azt mondotta, hogy amikor a Szovjetunió 1947-ben meg­­szavazta Palesztina felosz­­tását, azt abban a feltevés­­ben tette, hogy tiszteletben fogják tartani az arabok­­jogait. Az arab menekültprobléma megoldásának sikertelensé­­gét csak Izrael állandó és makacs ellenállásának lehet betudni — mondta Zarubin, aki szerint a haladó világ fenntartás nélkül támogatja az arabokat abban, hogy visszatérjenek Palesztinába. Rodrigez Fabrigat profesz­­szor, Uruguay képviselője arra hívta fel az arab álla­­mokat, hogy fogadják be menekültjeiket, mint ahogy Izrael is befogadta és lete­­lepítette a zsidók százezreit, többek között azokat is, akiket az arab államokból kényszerítettek menekülés­­re. Fabrigat magasztalta Iz­­rael nagy teljesítményeit az európai katasztrófából meg­­menekült zsidó tömegek be­­fogadása terén és megemlí­­tette, hogy a nácik hatmil­­lió zsidót gyilkoltak meg, közöttük másfél millió gyer­­meket, akik ״ semmiben sem különböztek az arab gyer­­mekektől vagy az én gyer­­m­ekeimtől. New­ York, (STA). — Az UNO párhuzamos politi­­kai bizottságában az arab menekültekről szóló vita so­­rán Dzsamal Javar Dzsiang — a nevéről ítélve muzul­­mán — indiai delegátus ki­­jelentette, hogy India haj­­landó támogatni a mene­­külteknek jelenlegi tartóz­­kodási helyeiken való letele­­pítését, de csak ha lehető­­séget adnak nekik arra, hogy akaratukat kinyílvá t­aítsák. Nem lehet erőszak­­kal száműzött­ életre kény­­szeríteni egymillió menekül­­tet. Ha a menekültek egy­­része vissza akar térni Iz­­raelbe, tiszteletben kell tar­­taniuk Izrael törvényeit. In­­dia elismeri Izrael szuverén jogait — jelentette ki az indiai delegátus, aki hozzá­­fűzte, hogy az ONO-nak a tárgyalóasztalhoz kell ültet­ Egy tábornok és négy Kneszet-képviselő van a héber egyetem diákjai között Jeruzsálem. (Az Új Kelet tudósítójától.) — Négy Kne­­szet-képviselő és több ma­­gasrangú katonatiszt van a héber egyetem 4100 hallga­­tója között. A most megnyílt egyetemi tanévre beiratko­­zott Kneszet-képviselők a következők: Slomo Hillél (Mápám), aki a közigazgatási tanszakot látogatja, Michael Cházáni (Poél Hámizráchi) közgazdaságot és államtudo­­mányt hallgat, Chájim Je­huda (Mápám) a közigazga­­tási tanfolyamra iratkozott be ebben az évben, Eliezer Soszták (Chérut) zsidó filo­­zófiát, kabbalát és Talmudot tanul a judaisztikai fakultá­­son, Mose Cadok tábornok államtudományt és közigaz­­gatást hallgat. Rajtuk kívül számos más közéleti személyiség foglal még helyet az egyetem pad­­soraiban. Kínos diplomáciai botrány Londonban Granados guatemalai nagykövet körül Nagyszabású diplomáciai botrány robbant ki London­­ban Garcia Granados is­­mert guatemalai politikus, Izrael nagy barátja körül. Granadost, aki Guatemala izraeli követe, az elmúlt he­­tekben londoni nagykövetté is kineveznék. A személye körül kitört botrány miatt azonban az utolsó percben elhalasztották megbízó leve­­lének átadási szertartását a királyi palotában. Granados egyidőben érke­­zett Londonba egy angol­­hondurasi küldöttséggel, a­­mely alkotmányreform kér­­désében folytatot tárgyalá­­sokat az angol kormánnyal. Granados hír szerint kapcso­­latba lépett ennek a küldött­­ségnek vezetőjével, akinek a neve Price és tárgyalást kezdett vele az angol gyar­­mat és Guatemala egyesülé­­séről. Az­ angolok Granados­­nak ebben a lépésében ösz­­szeesküvést látnak, amelyet Granados azért kezdemé­­nyezett, hogy angol terüle­­tet más országhoz csatolja­­nak és ez az angol külügy­­minisztérium véleménye sze­­rint, nem fér össze a diplo­­máciai szabályokkal. A hon­­durasi küldöttség egyik tag­­ja elárulta, hogy Granados guatemalai útleveleket aján­­lott fel nekik, ami ellen a küldöttség négy tagja közül ketten tiltakoztak. Az an­­gol gyarmatügyi miniszté­­rium erre az egész hondu­­rasi küldöttséget hazaküldte és Granadost „persona non grata”-nak nyilvánította. Granados egyébként sem volt népszerű Londonban Iz­­rael iránti barátsága miatt. Az UNO Palesztina-bizottsá­­ga előtt annak idején élesen támadta Bevin politikáját és ezt úgy látszik még nem fe­­lejtették el neki. Érdekes, hogy a konflik­tus éppen a Palesztina fel­­osztására vonatkozó UNO- közgyűlési határozat tizedik évfordulójának napján tör­­tént. Valószínű, hogy Gra­­nadost, nemzeti hősként fog­­ják ünnepelni, amikor haza­­tér Guatemalába. A tempe­­ramentumos guatemalai po­­litikus természetesen meg­­marad izraeli követi tiszt­­jében. 6718 Kiszlov 8. 1957 december 1., vasárnap. Az izraeli rádió magyar adása 20.15 órakor a 33.3, 43.9, 407 és 460 m-es hullámhosszon hallható. 7.30: Máh tovu, 6.35: rövid hírek, 6.37: torna, 6.47: zenél, óra, 7: hírek, 7.15: hanglemezek. 12: Ella Fitzgerald énekszámai, 12.45: Souppé: Boccacio - nyitány. Rubinstein: A kásmiri menyasz­­szonyok tánca, 13: hanglemezek, 13.30: hírek, 17: rövid hírek, 17.05: könnyű melódiák, 17.30: ifjúsági műsor, 18: (árhuzamos műsor) M. A. Charpentier művei­­ből — vasárnapi zene a keresztény lakosságnak, 19: hírek, 19.18: ,,Intermezzo” — zongoraszámok, 20: filharmónika, 21: hírek. 21.30: az izraeli filharmonikus zenekar hangversenye, Leonard Bernstein vezényletével. Bartók: Zene Utó­­hangszerekre, 22.15: ,,Tíz év előtt" 22.55: közzene, 23: hírösszefogla­­lás. A hadsereg műsora: 18.35: Tanácsi dalok, 19.30: kedvelt dallamok, 20.15: ,,Est­csillag” — zeneszámok, 20.15: Thomas: ,,Mignon” -- nyitány, Offenbach: ,,Kékszakáll” — ba­lettzene, 21.45: tánczene.

Next