Uj Kelet, 1958. július (39. évfolyam, 3017-3043. szám)

1958-07-01 / 3017. szám

Vallás vagy nemzetiség? A héber sajtó vitája a kormányválságról A kormányválság, amelyet a Nemzeti Vallásos Párt­­nak a koalícióból való ki­­válása okozott, a héber saj­­tó nagy részét foglalkoztatja. A Háárec sajnálattal álla­pítja meg, hogy a kormány­­nak vasárnapi miniszterta­­nácsán nem sikerült meg­­oldani ezt a válságot és ma további ülést tart ebben a kérdésben. A minisztertaná­­csok napirendje mindig fon­­tos és sürgős ügyekkel van teli és helyes is, hogy ilyen alapvető problémát, mint a jelenlegi kormányválság nem tárgyalják le elsietett módon. De a kormány tag­­ja­i nyilván nem bíznak ab­­ban, hogy a halasztás révén ennek az ügynek a rende­­zése könnyebb lenne, sőt, valószínűleg ennek az ellen­­kezője az igaz. Minden ké­­sés csak erősíti azt a haj­­landóságot, hogy ennek a jelentéktelen kérdésnek ál­­talánosabb és komolyabb jel­­leget adjon és úgy tüntesse fel, mint súlyos elvi problé­­mát, tetta tehát a vallás elsőbb­­ségét a nemzetiség megálla־­pításánál. Az Ál Hám is már vesze­­delmesnek minősíti a Val­­lásos Nemzeti Párnak ezt a kísérletét, amely szerinte módot nyújt a rabbinátus­­nak arra, hogy az élet min­den megnyilvánulásába be­­avatkozzék és önhatalmúlag állapítsa meg a polgárról, hogy vallásos-e, vagy sem. Arra a példára hivatkozva, hogy Jeruzsálemben meg­­vonták a hechsert egy szál­­lodától, mert annak tulaj­­donosa fürdőmedencét épít, a lap felteszi a kérdést, mi történik, ha ez a helyzet odáig vezet, hogy végül a rabbinátus indexre tesz mindenkit, aki nem tartja be a Tóra 613 tilalmát A HATÁROZAT MEGVÁLTOZTATTA A STATUS­ QUO-T A Vallásos Nemzeti Párt voltaképpen a kormánynak csak egyetlen határozata miatt vált ki a kormány­­ból : a gyermekeknek a személyazonossági bizonyít­­ványba való bejegyzési mód­­ja kérdésében elfogadott ha­­tározatáért? Akadt-e vájjon egyetlen miniszter is a va­­sárnapi minisztertanácson, aki nem azt javasolta, hogy változtassák meg ezt a ha­­tározatot? Be kell ismerni ugyan, hogy nem kellemes egy ízben már elfogadott ha­­tározatot megváltoztam, a kormánynak azonban, amely a határozatot hozta, kétség­telenül joga van ezt megten­­ni. Ez feltétlenül előnyö­­sebb annál, mint hosszú ideig kitolni a kormányvál­­ságot, amelyről senki sem tudja, hogy mikor végződ­­het. Az a határozat, hogy zsidónak szabad bejegyezni olyan fiút, vagy lányt, aki­­nek apja zsidó, de anyja nem zsidó, meglepetést kel­­tett az egész közvélemény körében és kétségkívül a status quo megváltoztatását jelentette, mert a koalíciós megállapodás szerint, meg kell tartani a status quót vallási kérdésekben. Ha pe­­dig a kormány ezt nem vet­­te számításba és a Vallásos Nemzeti Párt erre a kor­­mányból való kiválással vá­­laszolt , miért nem haj­­landó a kormány megvál­­toztatni a határozatát?­­ A Vallásos Nemzeti Párt kijelentette, hogy csak ez az egy probléma vezette el­­határozásában, fel kell te­­hát tételezni, hogy visszatér a koalícióba, mihelyt a kér­­dést rendezik. A filmek kísérő szövege Sokezer magyar, lengyel, cseh és más európai élé ne­­vében, illetve érdekében írom e sorokat. Bármilyen nehezen küzdünk az élettel, néha mi is vagyunk elmen­­ni egy moziba. A filmek majdnem 99 százalékban amerikaiak, ami természe­­tesen azt is jelenti, hogy a szereplők angolul beszélnek. Ez rendben is van, de miért francia legtöbbször a ma­­gyarázó szöveg? Ezt a nyel­­vet az olék közül az anyag csak egy kis töredék beszél 11, viszont az európai olék nagy tömege beszél néme­­tül. Ha tehát a magyarázó­­szöveg német lenne, lehet, hogy nem értené meg 1—2 ezer ember, de megértené sok tízezer. Mi kis településen lakunk, rádiónk nincs és nem is lesz, amíg már mi élni fo­­gunk, mert öregek vagyunk. Csoportosan szoktunk négy­­hathetenként bemenni Herz­­iára a moziba, lengyel, ro­­mán, cseh, magyar, jugo­­szláv dlék, mind tudnak né­­m­etül, de franciául egyik sem ért egy szót sem. Nem t­runk mindig tengeralatti felvételeket nézni, ahol nem fontos a beszéd. Ezért néha csak ülünk és a szünetben magyarázzuk egymásnak a vetítésre került dolgokat, mint a Talmudot, mert azt­­mindenki másképp értette. Kérjük szíveskedjenek in­­terveniálni, hogy készítsék a filmek feliratát németül is. Fischer Lénárdné, Dzselil Jam. A Hitachdut Olaj Hungária közleményei: HAIFA A haifai H. O. H. nagyszabású Garden Partyja július 12-én este 8 órakor az ,,Oranim” (Karmel) kerthelyiségében. A haifai HOH július 12-én, szombat este 8 óra­­kor az ,,Orahim'’ kerthelyiségé־ ben, a Karmelen nagyszabású GARDEN PARTYT rendez divatbemutatóval és művé­­szi műsorral, amely est a haifai társadalmi élet kimagasló esemé­­nye lesz. A divatbemutatón Haifa vezető szalonjai és cégei vesznek részt. — Fehér Károly, Herzl 44. blúzok, szvetterek és szoknyák: STAR, Herzl­ u. 24., női ruhák és trikotázs; Báró fla és Lőwy Cibi, kozmetika és Delila női fodrászat, Balfour 3. — A művészi műsor keretében Pogány Zsuzsa énekszá­­mai: Schiller Muci, a WTZO balett­­mesternőjének növendékei: Kádár 4'ha­ja zongora kiséretével. Konfe­­rál Fischer Louis. Belépődíj 1.500. — Fogyasztás nem kötelező. Gidáli Kálmánt keresi Fischer Kálmán. - cím: Hitachdut Ole.1 Hungária, Haifa, Arlozoroff 3a. m m 4? * « *. *s & « . * c• * RÉGI JELSZAVAK NEM SEGÍTENEK A Háárec felhívja a koalí­­ciós pártokat, hogy még a mai minisztertanácson hoz­­zanak létre megegyezést, mert semmi értelme e kis probléma miatt komoly vál­­ságot előidézni. A három szociaista párt vezetőinek az az álláspontja, hogy ״ nem a rabbik fogják meg­­állapítani, ki a zsdió", a nyolcvan, hatvan, vagy öt­­ven évvel ezelőtti jelszavak visszhangja csupán és egy­­általában nem segít a kér­­dés megoldásánál, főként pedig nem enyhíti a vallá­­sosoknak azt a téves fel­­fogását, hogy a kormány nem vallásos csoportjai kul­­turháborút akarnak rájuk kényszeríteni. A MÁPÁM LAPJA A RABBINÁTUS NÖVEKVŐ BEFOLYÁSÁRÓL Ezzel szemben az Al Há­­mismár, a Mápám lapja, ugyanerről a problémáról szólva megállapí­tja, hogy a kormányválság megoldá­­sára irányuló tárgyalások­­ból kétségtelenül kiderül az a cél, amelyet a vallásosok követnek: további előnyöket akarnak elérni a vallás uralma tekintetében és fo­­kozni akarják a vallásos in­­tézmények, főként pedig a főrabbinátus befolyását Ki­­derült, hogy a Vallásos Nemzeti Párt visszavonta hozzájárulását ahhoz, hogy a személyazonossági igazol­­ványokban egyáltalán ne szerepeljen a nemzetiség, sőt azt kívánják, hogy a zsidó ember nemzetiségét a rabbinikus felfogás szerint állapítsák meg, tehát a val­­láshoz való tartozósága sze­­rint, de még azt is akarják, hogy a zsidó vallási hova­­tartozását a rabbinátus iga­­zolása alapján vezessék be a törzslapra, amelynek ada­­taiból a személyazonossági bizonyítványokat kiállítják. Ezek a követelések az Al Hámismár szerint túllépik a koalíciós egyez­ményben a vallással kapcsolatban megállapított határokat. Az éveken keresztül elfogadott procedúra magára a polgár­­ra bízta, hogy nemzetiséget megállapítsa és nem húzott világos határvonalat a nem­­zetiség és a vallás között. Semmiképpen nem biztosi- A HÁCOFE A MÁPÁJ ÁLLÁSPONTJÁN CSODÁLKOZIK A Nemzeti Vallásos Párt hivatalosa, a Hácofé azt ír­­ja, hogy a kormányválság megoldási kísérleteinek so­rán a Mápáj megbízottai mesterséges kompromisszu­­mos javaslatokkal jöttek, amelyek nem fogadhatók el sem vallási, sem nemzeti, sem pedig biztonsági szem­­pontból. A nemzeti hovatar­­tozás törlése sértés az ál­­lammal szemben. Néhány vegyesházasság miatt akar­­ják a polgárok nemzeti-val­­lásos hovatartozását mel­­lőzni az igazolványokból. Ez rendkívüli nehézségeket fog okozni a rabbinátusnak és a bíróságnak, akik kényte­­lenek lesznek külön név­­jegyzéket készíteni maguk­­nak. A lap szerint a leg­­helyesebb út a statitus quo­­hoz való visszatérés. A kor­­mánykoalíció létrejöttekor kötelességet vállaltak a je­­lenlegi helyzet minden vál­­toztatás nélkül való fenntar­­tására. Amikor a kormány behódol egy baloldal val­lásellenes miniszter kíván­­ságának, ezáltal megingatja a belévetett bizalmat. A lap különösen a Mápás ellen emelt kifogást, amely be­­hódol a szélsőséges baloldal­­nak olyan kérdésben, amely­­től nemzeti létünk függ. Amikor a vallásos párt hoz­­zájárult a koalícióhoz való csatlakozáshoz, meg volt minden oka arra, hogy ag­­gódjék a baloldali pártok részvétele miatt, figyelembe vette azonban, hogy rend­­kívüli időkben fokozottabb felelősség hárul rá. Azzal, hogy most a Mápás enged a baloldal nyomásának, val­­lásellenes front alakult ki közötte és a marxista pár­­tok között, ami arra veze­­tett, hogy a vallásos párt­­nak a koalíciós egyezmény­­ben kikötött feltételeit egész idő alatt nem telje- sítették. A Hacofé is fel­­hívja a kormányt, hogy mai minisztertanácsán ves­­sen véget a válságnak. SOMÉRTALÁLKOZÓ KFÁR GLÜCKSONBAN Felemelő élményben volt része annak a kétszáz em­­bernek, aki nem ijedt meg a fiatalos táborélet fáradal­­maitól és elment Kfár Glücksonba, az egykori er­­délyi somérok találkozójá­­ra. örökifjú egykori som­­rák és bizony már öregecs­­ke régi somérok akarták feleleveníteni a gyermekkor csodálatos emlékeit,­­ és amit ezen a találkozón kap­­tak, felülmúlta minden vá­­rakozásukat. Nemcsak maga a találko­­zás ténye és a sok megható könnyes viszontlátás, ha­­nem a tábor rendezőinek kifogástalan munkája, a ki­­buc, a parancsnokság, az előkészítők és a helyi ren­­dezők nemes erőfeszítése tette azt, hogy ezen a talál­­kozón minden kifogástalan és nagysikerű volt. Este hat órakor nyüzsgött a tömeg a tábor körül. Az érkezőket 19 barakkban és húsz sá­­torban helyezték el és a szombat beálltával már ki­­alakult az igazi táborhangu­­lat. A közös péntek esti vacsora is a régi időket idézte fel: az öreg cserké­­szek sorba álltak a konyhá­­nál az adagokért, percek alatt bonyolódott le az étel­­kiosztás, hogy aztán a ra­­gyogó fehérre terített asztal mellett hagyományos szel­­lemben kezdődjék meg a vacsora. Ezüst gyertyatar­­tókban égtek a szombati gyertyák, Rosen Áron adott biblia-magyarázatot, majd pedig Florenthal ábrahám mondta el a kioldást és a jelenlévők kórusban áldot­­ták meg a kenyeret. Az ízle­­tes és bőséges menü is köz­­tetszést aratott. Ezután megszólalt a kürt és Tál Chájim (Florenthal Buba) vezényszavára felso­­rakoztak a cserkészek, Ná­­hári Mose (Schwartz Mis­­ka) táborparancsnok meg­­nyitotta az ünnepséget, majd felvonták a tábor­­zászlót, amely mint az 1951 évi magyarországi alisja ajándéka a haifai HOH cso­­port birtokában van A ki­­buc nevében Füredi Pál, régi sumér üdvözölte a meg­­jelenteket. Felolvasták a tá­­bor napiparancsát, elénekel­­ték a Hatikvát és ezzel be­­fejeződött az ünnepélyes megnyitó. Nemsokára magas lángok csaptak fel a szabad térség közepén, megkezdődött a tá­­bortűz. Dr. Engelberg De­­zső nyitotta meg az ünnep­ségnek ezt a részét, majd Sároni Chájim (Stern Hen­­rik), Becker Mordecháj, Florentál Smájá, Alexander Halévy, Stein Peretz, Dux Manó, Grünfeld Mirjám és Hirsch Ilonka régi táborérü­­lékeket elevenítettek fel, majd beszélőgépről szala­­gon közvetítettek régi hu­­moros táborjeleneteket. A számok között szebbnél­­szebb somérdalokat énekelt a társaság, amely a szabad színpadon bemutatott szá­­mokon is kitűnően mulatott. Közben viharos borát tán­coltak és gyermektáncokat roptak az örökifjú cserké­­szek. A késő éjjeli órákban adta ki Sároni Chájim a jelszót, hogy éjjeli zenét ad­­janak a táborparancsnok­­nak. Az egész még fennlévő tábor az 1. számú sátor elé vonult, ahol a parancsnok­­ság tagjai már az igazak álmát aludták és elénekel­­ték Schwarz Miksának ked­­venc dalát, az „Ó mennyi évek” kezdetű dalt. Az er­­délyi sumérok népszerű pa­­rancsnoka könnyekkel sze­­mében köszönte meg a ked­­ves figyelmet. Szombaton a táborozók megtekintették a kibuc in­­tézményeit, majd visszatér­­ve megrendezték a jambo­­reet, labdajátékokkal és kö­­télhúzással. A kitűnő ebéd elfogyasztása után Sáron­ Chájim kiadta a parancsot a táborbontásra. Percek alatt nyoma sem volt a tá­­bornak, az öreg sumérok nem felejtették el a régen tanult cserkészmesterséget. Délután négy órakor újra összeültek a táborozók és elbúcsúztatták dr. Engel­­berg Dezsőt, a helyettes tá­­borparancsnokot, aki né­­hány nap múlva hosszabb külföldi útra indul. Elhatá­­rozták, hogy a legközelebbi táborozást két év múlva Je­­ruzsálemben tartják meg. A zászló bevonása is meg­ható szertartás keretében történt. Az öreg cserkészek városok szerint csoportosul­­tak a zászló körül, kürtjel­­zésre engedték le a zászlót, majd átnyújtották Schwarz Miksa táborparancsnoknak a tábor emlékkönyvét, ame­­lyikbe mindenki beírta ne­­vét. Így végződött a somér­­találkozó, a jelenlévők azon kívánságával, hogy bár a következő is ilyen tökélete­­sen sikerüljön. Gyorsvonatot állítanak Ima Tel-Aviv és Jeruzsálem között Nem használják ki a vonatot sem áruszállítás, sem személyforgalom szempontjából Jeruzsálem. (Az Új Kelet tudósítójától.) A közeljövő­­ben üzembe helyezik a Je­­ruzsálem és Tel Aviv kö­­zött közlekedő gyorsvonat­­járatot, amely egy óra 35 percre csökkenti az utazást. Jelenleg nagyméretű reno­­válásokat hajtanak végre a jeruzsálemi vasútállomáson. A többi között háromszoro­­sára nagyobbítják a váró­­termet és a különböző szol­­gáltatásokat is modernizál­­ják. A közlekedésügyi minisz­­térium szóvivője tegnap ki­­jelentette, hogy jelenleg 9 vonat érkezik naponta Je­­ruzsálembe az elmúlt évi 4 von­at­járattal szemben. Ez­­által 6000 ülőhely áll na­­ponta a vonaton utazók ren­delkezésére Tel Aviv és Je­ruzsálem között. Ennek el­­lenére mindössze a férőhe­­lyek felét használják ki, jól­lehet a két város közötti menettérti jegy ára 1 font 80, ami lényegesen olcsóbb az autóbuszok viteldíjánál. A szóvivő megemlítette még, hogy a teheráruforga­­lom szempontjából sem ve­­szik teljes mértékben igény­­be a vonatot. Példaképpen rámutatott arra, hogy Hai­­fáról Jeruzsálembe 8 fontba kerül a teheráruszállítás tonnája. A viszonylag olcsó teheráruszállítási díj ellen®k­re, havonta mindössze 6000 tonna teheráruforgalmat bo­nyolít le a vasútvonal Haifa és Jeruzsálem között, ami világosan mutatja, hogy nem használják ki a vonatok tel­­l­­es szállítási képességét. MIT CSINÁL MURI SZAID LONDONBAN? Lehet, hogy Kuweit csatlakozni fog Irakhoz és Jordániához London, (Reuter). — Nuri Szaid irak—jordáni mi­­niszterelnök, aki múlt hétfő óta magánlátogatáson Lon­­donban tartózkodik, a közeli napokban hivatalosan is fel­­veszi a kapcsolatot az angol kormánnyal, amellyel aktu­­ális közelkeleti problémákról fog tárgyalni. A libanoni kérdés mellett, amelyben Nuri Szaid vlágosan Camil Chamoun elnök és kormá­­nya mellett foglalt állást, Irak miniszterelnökét az a probléma is foglalkoztatja, hogyan lehet minél nagyobb összegeket előteremteni a hasemita arab állam számá­­ra, amely most egyedül kénytelen viselni Jordánia rendkívül súlyos pénzügyi és katonai terheit. Szaid az iraki petróleumvállalattal is tárgyal, hogy jobb anyagi feltételeket érjen el a kon­­cessziók fejében. További lehetőség az ira­­ki—jordán állam megerősí­­tésére Kuweit csatlakozása lenne. Ez az angol mandá­­tumterület Irak és a Per­zsa-öböl között fekszik és bár lakossága mindössze 200 ezer főnyi, csaknem két­­szer annyi kőolajat termel, mint Irak. Szaid annak a reményének adott kifejezést, hogy Abdalla Szalim es Sza­­ba sejk, Kuweit uralkodója rövidesen elhatározza ma­­gát a csatlakozásra és ame­­kor eddigi jogait zavar­tal­a­­nul élvezni fogja. Az angol külügyminisztérium is szí­­vesen látná ezt a csatlako­zást, viszont politikai meg­­figyelők szerint semmiféle jel nem mutatja, hogy a sejk feladja eddigi állás­­pontját. Kuweit uralkodója eddig leghatározottabban el­­lenezte fejedelemségének a hasemita királysággal való fúzióját. A kis ország lakos­ságának egy része Irak-elle­nes beállítottságú, amit fo­­koz az állandó egyiptomi propaganda, valamint az, hogy az iskolákban is egyip­­tomi tanítók tanítanak, akik Nasser szeretetére nevelik diákjaikat Egy lengyel tengerész drámai disszidálása Svédországban Stockholm, (Reuter). Iz­­galmas jelenet játszódott le tegnap a stockholmi kikötő­­ben, amikor egy ott ▼esz­­teglő lengyel kiránduló ha­­jó egyik matróza a tenger­­be ugrott és a part felé úszott. Egy másik lengyel matróz utána ugrott és a vízben dulakodni kezdett a szökevénnyel, akit mentő­­övével néhányszor fejbe vert. Közben a hajó tiszt­­jei köteleket dobáltak, hogy elfogják a menekülő mat­­rózt. A drámai jelenet láttára, egy a szomszédságban hor­gonyzó svéd hajó mentőcsó­­nakot bocsátott a vízre és a svéd matrózok mentették ki nehéz helyzetéből a 9®­­besült lengyel tengerészt. A szökevényt a svéd hajón el­­sősegélyben részesítették, majd átadták a rendőrsége­nek, amelytől politikai me­nedéket kért Ugyanerről a lengyel ha­­jóról június elején, amikor először horgonyzott a stock­­holmi kikötőben, húsz mat­­róz szökött meg, további hét pedig a hajó kopenhágai tar­tózkodását használta fel szö­késre. ÉLES HARC FENYEGET A HIISZTADRUTBAN a Mápáj ifjúsági mozgalmának beolvasztása és a szakszervezetek kettéosztása körül Tel Aviv. (Az Új Kelet tu­­dósítójától.) Hisztadruti kö­­rökben a munkásp­ártok kö­­zötti viszony kiéleződésével számolnak, mert napirendre tűzték a Hisztadrut ifjúsági szervezetének, a Noár Ovéd­nak és a Mápáj ifjúsági moz­galmának egyesítését. A Noár Ovédban az Áb­dut Avodá 42 százalékkal van képviselve, a Mápáj pedig 58 százalékkal. A Mápáj if­­júsági mozgalma, amely 7000 fiatalt számnál, néhány héttel ezelőtt megtartott ve­­zetőségi ülésén elhatározta a Noár Ovéddal való egye­­sülést. Az Ab­dut Avodá kép­viselői ellenzik a pártkulcs megvongoztatását és ekörül éles harcra készülnek fel a Hisztadrutba-Ugyancsak komoly né­­zeteltérések várhatók a Má­­páj központi vezetőségének csütörtökre összehívott ülé­­sén, amelyen véglegesen kell döntenie a szakszerve­­zetekben végrehajtandó át­­szervezésről. Szó van arról, hogy az ipari munkásságot messzemenő autonómiával felruházott két különálló ke­retbe tömörítsék, amelyek közül az egyikhez az ösz­­szes úgynevezett nehézipari munkások, a másikhoz pe­dig a könnyűipari munka­­sok tartoznának. Aharon Becker, a terv előadója, ne­­vezi Pincháse Lávonnak, s Hisztadrut főtitkárának és Mordecháj Námir munka­­ügyi miniszternek a támo­gatását v­iszont a helyi mun­kástanácsok titkárai élesen ellenzik. Ezek ugyanis azt állítják, hogy a két nagy szakszervezeti keret létre­­hozásával, amelyeket köz­pontilag irányítanak majd, a helyi munkástanácsok el­­vesztik jelentőségüket. Az elgondolás az, hogy a nehézipari szakszervezethez tartoznának az összes fém­­ipari gyárak, bányák, pet­­róleum-mezők, foszfátmű­­vek stb. munkásai, a köny­­nyűipari szakszervezethez pedig a textil, élelmiszer, vegyiipar és a többi ipar­­ág.

Next