Uj Kelet, 1958. november (39. évfolyam, 3118-3142. szám)

1958-11-21 / 3135. szám

A­z »elkésetlek« em­b öli Vinor­ o rotin. ו1וזט1ז ol­rócottok­” roozpr. Köztudomású, hogy a­nyu­ ilyen ,,elkésettek״ részéről gaznémet törvény alapján benyújtott igényekkel kap­­azok a náci­ károsultak, akik csalatban, hogy ezeknek az egyéneknek a kártalanítása a Claims Conference felada­­ta. A Claims Conference ed­­dig a részére megszavazott összegnek mintegy 40 száza­­lékát használta fel külföldi zsidó intézmények kártala­­nítására, illetve fejlesztésé­­re, egyéni kártérítésekkel azonban eddig nem foglal­­kozott. A Magyar Zsidók Világ­­szövetsége az elmúlt nyár folyamán beadványt inté­­zett a Claims Conference­­hez az ״ elkésettek״ igényei­­nek elismerése és kártala­­nításuk érdekében és foglal­­kozott a kérdéssel a Hitachi­dut Ole Hungária vezetősé­­ge is, azonban a Claims Conference a legutóbb 1958 októberben Londonban tar­­tott ülésén az idevonatkozó előterjesztéseket nem tár­­gyalta, jórészt azért, mert az előterjesztést tevők érde­­keltsége és meghatalmazott­­ságuk a tárgyalások lefoly­­tatására nem volt tisztázha­­tó,­­ ellenben a legköze­­lebb, 1959 januárjában New­ Yorkban tartandó ülésén a Claims Conference meg fog-1953 október­e után hagy­­ták el a vasfüggöny mögöt­­ti országokat, nem érvénye­­síthetik —­ az egyébként jo­­gos — kártérítési igényei­­ket. Ilyen „elkésett” náci­­károsultak már eddig is több tízezren vannak Izraelben és közöttük többezer ma­­gyarországi.­­ A német törvény megvál­­toztatásának kieszközlésére már eddig is több kísérlet történt, de ezek a kísérle­­tek eddig nem vezettek ered­­ményre, úgyhogy 1953 ok­­tóber 1. után teljesen nincs­­telenül érkezett ut élék,­­ közöttük az özvegyek, ár­­vák, öregek, betegek, rok­­kantak és a még el nem helyezkedettek nagy töme­­ge­k, még arra a minimá­­lis kártérítési összegre sem számíthatnak a németek ré­­­széről, amit a hasonló sor­­sú korábban érkezettek kap­­tak, vagy kapni fognak. A Claims Conference ne­­vű szervezet, amely több nemzetközi zsidó intézmény­­nek erre a célra létrehozott csúcsszerve, a német kor­­mánnyal kötött megállapodás értelmében Nyugatnémetor­­szágtól 450 millió márkát kap és részben már kapott arra a célra, hogy ebből az összegből 1. kártalanítsa a nácikáro­­sult zsidó intézményeket és 2. fizessen kártérítést azok­­nak a nácikárosult egyének­­nek, akik 1953 október 1 előtt nem voltak izraeli la­­kosok. Arról, hogy az összeg fel­­osztása az intézmények és az egyének között milyen arányban történjék, a meg­­állapodás nem intézkedik, csupán arról tudunk, hogy a kitért zsidók részére a német kormány külön ötven millió márkát szánt. A német hatóságok erre a megállapodásra hivatkoz­­va, arra az álláspontra he­­lyezkedtek a kísérletképpen jó határozni elvi álláspont­­ját az egyéni kártérítések kérdésében, ha ez irányban az érdekeltek megfelelő szer­­vezete részéről előterjesztés érkezik hozzá. A fentiekről a nagyszámban megjelent érdekelt út­olók a legutóbb a Chug Kadima által kezdeményezett nagy­­gyűlésükön szereztek tudo­­mást és a szakértők felvi­­lágosításaiból meggyőződtek arról, hogy kártérítési igé­­nyeiknek egészben vagy részben való kielégítésére ez idő szerint a Claims Conference kezelésében levő pénzalap az egyedüli lehető­­ség és hogy ennek a lehe­­tőségnek a realizálására ön­­maguknak kell megfelelő szervezetet létesíteniük,­­ amely az érdekeltek nagy számánál fogva, kellő súly­­lyal léphet fel jogos követe­­léseik kiharcolására. Ez a nagygyűlés 9 tagú előkészítő bizottságot válasz­­tott az érdekelt üj élők kö­­zül azzal a feladattal, hogy Magyarország 1943. évi te­­rületéről 1953 október­e után érkezett nácikárosul­­tak érdeképviseletét alakít­­sa meg, illetve megalakulá­­sát készítse elő. Az előkészítő bizottság kapcsolatba lépett a Hitach­­dut Olé Hungária országos vezetőségével, amely bizott­­ságot küldött ki a kérdés tanulmányozására.­­ Dr. Gálos Henrik A Hitachdut Olej Hungária közleményei: ★ TEL-AVIV Chánikai meglepetés a tel-avivi HOH-ban! A telavivi HOH 1958 decem­­­u­er 10-én, szerdán délután 4 órai kezdettel a Hayarkon 61 szám alatti kulturotthonában nagyszabású, műsorral egybe­­kötött gyermek divatbemuta­­tót rendez. A műsor keretében élő­­diánokia és rövid kis színdarab kerül bemutatásra. Barlas Panna kiváló gyermekballerina ú.1 tánc­­számokkal szórakoztatja a közön­­séget. ANDREI BANDI, a közismert Zenész zongorán kisér és konfe­­rált Minden gyermek­jándékcsoma­­got kap! A magyar sisuv apraját és nagyját szeretettel várja a RENDEZŐSÉG ★ JERUZSÁLEM MEGHÍVÓ. A HOH jeruzsále­­mi csoportja ezúton hívja meg tagjait és a magyar sisuvot Kelen Pál zongoraművész, Iz haifai Konzervatórium tanárá­­nak nov. 32-én este 8 órakor az I­MCA-ban tartandó koncertjére, amelynek műsorán Liszt, Schu­­mann, Beethoven, Bach, D’Albert művei szerepelnek.­­ Jegyek elő­­vételben a Kahana jegyirodában kaphatók. ★ HAIFA Kultúrrendezvényeink keretében t. hó 24-én, hétfő este 8 órai kez­­dlettel kultúrhelyiségünkben, Herz­­l­a­ u. 24. (Bélyeggyűjtők klubja) dr. MARTON LAJOS A HOH orsz. ügyvezető elnöke, az izraeli rádió magyar adása igazgatójának előadása ״ Magyarországról Clonba vezető־ utak” címmel. Az egész haifai magyar sisuvot szeretettel várja erre az előadásra az HOH haifai vezetősége. ★ November 25-én, kedden, este 7 órakor k­arinthy-est Kirját Chájimban ft Bét Lipsitz kultúrtermében Szerepelnek: Zoltán Dezső, dr. Benedek Pál, Vei­várt Richard, Egyed László szavalóművész DESIRE UNDER THE ELMS (Vágy a szilfák alatt) O’Neill a zseniális ameri­­kai író színdarabjából ké­szült ez a nemesveretű, ko­­mor filmdráma, mely min­­den erényt egyesít magában ahhoz, hogy nyugodt lélek­­kel remeknek lehessen ne­­vezni. O’Neill, aki a dráma lé­­nyegét az extrémitások te­­rületén kereste, aki oly mes­­terien értette a színpadot és tudósa volt annak, hogy mi az, ami odalenn fortyog a lélek lávatengerében, mindig a legkihegyezettebb összeüt­­közéseket, a legkomorabban morajló érzéseket vette vizs­­gálat alá és elevenítette ma­­gában álló művészi erővel, nyelvi gazdagsággal. Ez a drámája az ősi konfliktuson épül, az apa-fiú vetélkedé­­sen, melynek drámai színe­­zetet és motiválást ad, hogy a fiú apjának feleségét sze­­reti meg és az öröklés és földéhség mellé már az is párosul, hogy a gonosz, ön­­ző apa útját állja fia boldog­­ságának. Komor hangulatú dráma ez, melyben a legdif­­ferenciáltabb érzések és in­­dulatok keverednek vesze­­delmes, robbanáshoz közel­­álló erővel, a gyilkosság ne­­héz felhői lebegnek és a sza­­kadékok áthidalhatatlanok. Nincs megoldás, nincs eny­­hét adó közjáték, csak a dráma van, mely végzetes, a görög sorstragédiák törvény­szerűsége von sötét drapé­­riát a boltozatos mű fölé. O’Neill egyébként arról ismeretes, hogy drámaírói szemléletében visszakanya­­rodik a görögökhöz, s ez a műve is ennek a tudatos lá­­tásnak a gyümölcse. Éppen az extrémitás, a masszív oldatlanság okozza azt, hogy ennek a műnek a nézője nem lelkesedik, egy kicsit távol van, túl be­­avatott és szemérmetlen mindaz, ami előtte pereg, nem kíván ilyen mélyére lát­­ni az örvénynek, s nem akar­­ja a tarajos víz színén önnön torzképét látni. Kevesebb több lett volna. A film túlságosan heterogén ízlésű és igényű, műveltsé­­gű és teherbírású széles kö­­zönségnek készül és figye­­lembe kell ezt vennie. Nincsen elvetélt remekmű, de meg nem értett sem. Ez kétségtelen. Mégis kell ha­­tárnak lennie, ha valaki a legnépszerűbb műfaj kereté­­ben ejti a szót. A mozi nem patinás kamaraszínház, nem kiváltságosak szórakozása és stúdiumának tárgya, nem is pszichoanalitikai képletek bottan és közérthetően kell kibogozására való hely. El­ adagolni többet kell illusz­­trálni és sejtetni és a szim­­bólumok segítségét­­ kell igénybe venni, a kíméletlen, vad, indulatos ostorcsapá­­sok helyett. A zseniális író műve izzó szenvedéllyel, nagy tehet­­séggel áldott rendező mun­­káját dicséri, olyan alkotó­­művész teremtőerejét, akit csupán az arányérzéke ha­­gyott el. Anthony Perkinset szeren­­csésen válogatták ki a film főszerepére, robbanékonysá­­ga, szenvedélye, paraszti ereje, szikrázó keménysége, vak megátalkodottsága a mű intencióit hűségesen kö­­veti. Sophia Loren ez a nem túlságosan nagyképes­­ségű színésznő sok verejté­­kes rendezői munka árán oldja meg a ráháram­ló kö­­telességeket. Különíti szí­­nészt érdemelt volna ez a szerep, olyant,, aki teljes ér­­tékű emberábrázolással kel­­ti életre a figurát és nem kerüli meg olykor azokat a faladatokat, amelyek szere­­péből fakadnak. 7. d. Rokoni támogatás, ajándék Magyarországra, az I­se se­m útján. Megbízható, gyors és hivatalosan elismert. A 10. sz. listát már továbbítottuk. A 11. sz. (novemberi) listára ADJA FEL MEGRENDELÉSÉT A MEGREN­DELŐHELYEKEN: JERUZSÁLEM: Vajda Mose (d. u. 4 — 6-ig a TUV TRAM cukrászdában, King George 9.) TEL-AVIV: G. Kemény, Ben Jehuda­ u. 27., 1. emelet délelőtt 10—12 és délután 4 — 7 óra között. HAIFA, Giszkalay Klári, Nordau 21. (az udvarban, Lichtmann cipésznél) délután 4 —7-ig. SALAMON KIRÁLY és a radioaktív sugarak Írta: Breuer Dávid A második világháború befe­jezése után még egyszer fel­­kerestem azt a bécsi״ Klaust, ahol azelőtt valamikor sok­­szor imádkoztam. De üszkös romokon kívül egy szemét­­dombon csak héber könyv­­foszlányokat és széttépett Tóra-tekercseket találtam. A könyvek közül egyet emlé­­kül magamhoz vettem és csak hetek múlva állapítot­­tam meg, hogy egy rendkí­­vül érdekes és ritka könyv­­példányhoz jutottam, mely­­nek címe ״ Binján Ariel”. A könyv vatikáni kéziratok és rajzok alapján a Szentély le­­írásával foglalkozik és ezen­­kívül Salamon király életé­­ről is legendaszerűen kiszí­­nezett részleteket tartalmaz. Ebből az érdekes könyvből veszem az alábbi részleteket, amelyekből többek között az is kitűnik, hogy Salamon ki­­rály előtt — ha a legendá­­nak hinni lehet — modern korunk rádióaktív anyaga sem volt ismeretlen. Salamon király negyven éves uralma, a zsidó nép aranykorának nevezhető. Uralmát nem háborúval ala­­pozta meg, mint apja, Dávid, hanem békés politikai esz­­közökkel gyarapította és biz­tosította. Hiszen neve is erre vall, ahogy a Talmud mond­­ja, „Melech sehalálom felé”, király, ki a békét vallja ma­­gáénak. Midőn az Úr, Give­­ónban álmában megjelent és biztosította kérelme teljesí­­tését, nem uralmat, vagyont vagy „kövedet” kért, hanem értelmes szívet, hogy az ab­­szolut jót, a tényleges rossz­­tól megkülönböztethesse. A Krónika szerint Salamon ki­­rály volt a „Cháchám mikál ádám”, az emberiség leg­­bölcsebbje és udvartartása, életfolyása mintaképül szol­­gált. Óriási hadserege ti­­zenkétezer lovasa és egy­­ezernégyszáz harciszekere békepolitikájának biztosítá­­sára szolgált és nagy biro­­dalmában stratégiai szem­­pontok szerint szétszórt ka­­tonaállomásai lehetővé tet­­ték az ország gyors és biztos védelmét. Katonaarcheológu­­sunk, Jigál Jádin, már több ilyen lovastelepet tárt fel, ahol az istállók boxjai még ma is felfedezhetők. Salamon király kiépítette és kikövez­­tette birodalma szétágazó hadiútjait. Azától Éjlátig és onnan az északi Dánig és a krónikás hangsúlyozza, hogy a fentnevezett hadilóállomá­­nyon kívül, számtalan lovas­­kocsi bonyolította le a sűrü kereskedelmi forgalmat és tranzitszállítást a határos két világimperium között. Külföldi szakemberekkel ha­­jókat építtetett a vörösten­­gerparti Ecson-Geverben és Éjlátból irányította kereske­­delmi hajóit, a távolkeleti gazdag országok és szigetek felé, hogy onnan nemesfé­­meket, drágaköveket, fűsze­­reket, illatszereket, exotikus állatokat és keményfát hoz­­zanak. Kompenzáció fejében innen iparcikkeket és vörös­­rezet exportált. Timnai réz­­bányái mellett egészen mo­­dern berendezésű kohók épültek, amelyekről újabban bebizonyult, hogy azok tech­­nikai berendezése, ha primi­­tívebb formában is, a mai legmodernebb „bessemer”­­szisztémához hasonló volt. A Negev akkor még ter­­mékeny vidék lehetett, tele­­pek és városok láncolatával, ahogy ezt az archeológusok a régi nabateus ásatásokból megállapítják. Az izraeli olaj, az itteni keménymagvú búza, kék és bíborra festett kelme, keresett cikk volt ki­­vitelre és mindez az Éjláti kikötőn keresztül ömlött ki és be. Salamon király fővá­­rosát, Jeruzsálemet, állan­­dóan szépítette, utcáit már­­vány- és gránitlapokkal kö­­vette, várfalait megerősítette és hős apja álmát megvaló­­sítva, a Mária hegyen fel­­építette a csodálatosan szép és impozáns templomot, a ״ Bét Hámikdást”. Cion he­­gyére emelte saját királyi i­­alo­táját, és annak közelé­Sába királynője kérdezi: Salamon király felel: „ a sokat dicsért ״ Bét ár hálvánon”-t, Libánon dei lakját, mely tulajdon­­éppen 400 híres testőrjének ,­­szárnyául szolgált és mely­ik földalatti pincéi valósá­­gs fegyvertárakká voltak képezve. Személyes testőr­­gét a 60 gibort királyi pa­­tájában helyezte el és szob­­­inak, hivatalnokainak se­­éri se száma. Palotája me­­llt terült el hires füvész­­ertje ,melynek számtalan v­egyfüve minden betegség­et gyógyított. Távol biro­­m­ma határától katonaváro­­kat alapított, igy többek­özött a szíriai sivatagban ádmor városát, mely köré atolyaligteket ültettetett , a Tadmor, Palmira név latt a római birodalom ide­­in is még nagy szerepet ját­­­ott és zsidó lakossága még második templom pusztu­­sa után is a Bét-Szálim-i­ekropoliszban temetkezett, hogy ezt a legújabb ásatá­­k bizonyítják. Ezek a ka­­rnavárosok azt a célt izol­­álták, hogy a birodalmá­­t be-betörő vad törzseket issza­verj­ék, amiért is kü­­lnleges privilégiumokat ér­­eztek. Salamon híres háremjében 00 feleséget és 300 ágyas­­nőjét tartotta és sok volt­öztük az idegen származá­­s királylány és hercegnő. maga a krónikás meséli,­ogy ez a keverék asszony­­ereg rontotta meg élete ar­­­ányát. Sába királynője kérdezi: Salamon király felel. Hosszú együttlétük ered­ményeképpen, mint irii van ״ Salamon király Sábi királynőjének minden kéré­sét teljesítette, azon kivü amit adott neki.” Ezen ro­mantikus idill következmé­nye fia, Menelik lett és az hogy Sába nemessége zsidó hitre tér és a további kirá­lyok Salamon király leszár­mazottjainak tekintik magu­kat. Etiópia királyainál címere még ma is „tud: oroszlánja” és ki tudja, hogy az ott még ma is élő falas­sák nem-e zsidó hitre tér benszülöttek utódai. Ez kérdés, hogy hozzánk tar­toznak e vagy sem, más kerül döntés alá, mert nagy részük alisjázni kiván ... Politikai okok megkíván­ták, hogy a viszony Izrae és Egyiptom között szoro­sabbra fűződjék, miért­­ Psussenes Farao (1015—98 ante) leányát Batja herceg­nőt Salamon királynak fe­leségül ajánlotta. Számtalan ilyen politikai házasság jöt létre, úgy hogy Salamon a eseménynek nem tulajdoní­tott különösebb fontosságú­ hacsak nem, hogy nászaján­dékul néhány határszéli vá­rost kapott. Csak amikor hercegnő hárfajátékkal ki­sért exotikus dalaira lett fi­gyelmes, mutatott közelebb érdeklődést iránta. Ebből a érdeklődésből késői szeresén fakadt és Salamon király rabja lett Batja kultúrát szépségének. Salamon király annyira megszerette, hogy­­ híres „Armon” palotát épít­tette részére, hogy abban mintegy aranykalitkában, idegen és sokszor veszedel­mes szemek elől elrejtse kedvenc favoritjává emelt­ és hogy kedvezzen neki, bál­ványai tiszteletére még tem­plomot is emeltetett. Mire Salamon király bölcsessé­gének és gazdagságának hi­­rét zsidó kereskedők terjes­z­tették mindenfelé és így balt lőtt róla a távoli Sába ki­­rálynője. A Krónika szerint ez a hírneves királynő ka­­ravánt szervezett és hosszú utat, fáradságot nem kímél­­ve felkereste a királyt, hogy fogáskérdéseivel próbára te■e­gye a bölcs Salamont, meg­­ismerje udvartartását, háza, népét, rendszerét és étet* folyását. Salamon király akkor már túljárt ifjúságán, meditálással és mély filozó­­fiával foglalkozott. Élet* szintézisét, ,,Kohelec” című művét diktálta íródeákjának, úgyhogy Sába királynőjé­­nek fogadását adjutánsára bizta. Midőn a királynő a délceg katonát meglátta, azt hitte, hogy ez maga a király és egészen el volt bű­­völve ragyogó megjelensé­­től. Mikor pedig megtudta, hogy ez csak a király meg­­bízottja, így szólt: milyen lehet vajon maga a király? Csak amikor Salamon meg­­ismerte a királynőt, hallotta okos beszédét és bámulta ragyogó megjelenését, mu­­tatott érdeklődést iránta. Egyik találkozás követte a másikat. Sába királynője re­­mekbe foglalt fogaskérdés•• két intézett rímekben a ki­­r­ályhoz és Salamon azokra rímekben válaszolt. Ezen párbeszédek szövegét a Mid­­rás is feljegyzi. Közülük ket­­tőt ismertetek itt azzal a megjegyzéssel, hogy héber eredetiben természetesen aznlf máskori zsenvenek. Salamon knaly bnoda’,aaa akkor a két világimportul■ közé ékelve rendkívüli .ימ»־ tos politikai, kereskedelmi és stratégiai szerepet ját­­szott, egészen természetes, hogy állandóan fontos de­­putációk keresték fel udva­­rát és ezen fontos és népes küldöttség elöl mégsem zárhatta el Batját így te­­hát elhatározta, hogy az Armon palotában rendezi ezeket a fogadásokat. Híres elefántcsontból és aranyból készült trónját a palota 135 oszlopon nyugvó termébe helyeztette és ezeket az osz­­lopokat olyan sugárzó anyag­gal vonta be, mely anyag rádióaktív sugárzása telje­­sen semlegesítette a terem­­ben tartózkodó férfilátoga­­tókat, így sikerült Salamon királynak kedvenc feleségét minden veszélyes eshetőség­­től biztosítani és magának megtartani. A Midrás meséli, hogy Sa- lamon király baldachinos ágyú vánkosa alatt tartotta a szentély kulcsait és haj­­nalonként ő maga nyitotta ki annak kapuit. Batja ti­­tokban egy csodaszép ég­­színkék bársonyterítőt ké­­szített, telehímezve azt ra­­gyogó aranycsillagokkal. Egy éjszaka ezt a térítőt helyez­­te az alvó király baldachin­­jára és amikor a király haj- I­nalban felébredt, Batja a­­ baldachinos kék égre és a ragyogó csillagokra mutat­­va, a királyt további alvásra biztatta. Már rég hajnalo­­dott, a papok türelmetlenül várták a királyt, hogy a ki► felező hajnali áldozatot be­­mutassák, de a király ké­­sett.. Ez a késés, úgy mondja a Midrás, okozta a nagy király végzetét és trón-' -’׳ ’ ,adózását, biro­­dalmat kettészakadásátTM Mondd csak fenséges királyom Mi az a viz, mely nem hull égi magasságból Sem sziklák üde forrásából? A köny az, melyet felhő nem hullat Orcánkra peregve, forrásból nem fakad Ha szivünk vidám, édes az ize Míg ha szomorú, keserű a vize. Homok termeli, tűzláng égeti, Világit akár a nap és mint a viz szaladt? A neft az melyet hom­ok termel És lángként ég el. Napként világit Vízként szétfolyik.

Next