Uj Kelet, 1958. november (39. évfolyam, 3118-3142. szám)
1958-11-21 / 3135. szám
Az »elkésetlek« emb öli Vinor o rotin. ו1וזט1ז olrócottok” roozpr. Köztudomású, hogy anyu ilyen ,,elkésettek״ részéről gaznémet törvény alapján benyújtott igényekkel kapazok a náci károsultak, akik csalatban, hogy ezeknek az egyéneknek a kártalanítása a Claims Conference feladata. A Claims Conference eddig a részére megszavazott összegnek mintegy 40 százalékát használta fel külföldi zsidó intézmények kártalanítására, illetve fejlesztésére, egyéni kártérítésekkel azonban eddig nem foglalkozott. A Magyar Zsidók Világszövetsége az elmúlt nyár folyamán beadványt intézett a Claims Conferencehez az ״ elkésettek״ igényeinek elismerése és kártalanításuk érdekében és foglalkozott a kérdéssel a Hitachidut Ole Hungária vezetősége is, azonban a Claims Conference a legutóbb 1958 októberben Londonban tartott ülésén az idevonatkozó előterjesztéseket nem tárgyalta, jórészt azért, mert az előterjesztést tevők érdekeltsége és meghatalmazottságuk a tárgyalások lefolytatására nem volt tisztázható, ellenben a legközelebb, 1959 januárjában New Yorkban tartandó ülésén a Claims Conference meg fog-1953 októbere után hagyták el a vasfüggöny mögötti országokat, nem érvényesíthetik — az egyébként jogos — kártérítési igényeiket. Ilyen „elkésett” nácikárosultak már eddig is több tízezren vannak Izraelben és közöttük többezer magyarországi. A német törvény megváltoztatásának kieszközlésére már eddig is több kísérlet történt, de ezek a kísérletek eddig nem vezettek eredményre, úgyhogy 1953 október 1. után teljesen nincstelenül érkezett ut élék, közöttük az özvegyek, árvák, öregek, betegek, rokkantak és a még el nem helyezkedettek nagy tömegek, még arra a minimális kártérítési összegre sem számíthatnak a németek részéről, amit a hasonló sorsú korábban érkezettek kaptak, vagy kapni fognak. A Claims Conference nevű szervezet, amely több nemzetközi zsidó intézménynek erre a célra létrehozott csúcsszerve, a német kormánnyal kötött megállapodás értelmében Nyugatnémetországtól 450 millió márkát kap és részben már kapott arra a célra, hogy ebből az összegből 1. kártalanítsa a nácikárosult zsidó intézményeket és 2. fizessen kártérítést azoknak a nácikárosult egyéneknek, akik 1953 október 1 előtt nem voltak izraeli lakosok. Arról, hogy az összeg felosztása az intézmények és az egyének között milyen arányban történjék, a megállapodás nem intézkedik, csupán arról tudunk, hogy a kitért zsidók részére a német kormány külön ötven millió márkát szánt. A német hatóságok erre a megállapodásra hivatkozva, arra az álláspontra helyezkedtek a kísérletképpen jó határozni elvi álláspontját az egyéni kártérítések kérdésében, ha ez irányban az érdekeltek megfelelő szervezete részéről előterjesztés érkezik hozzá. A fentiekről a nagyszámban megjelent érdekelt útolók a legutóbb a Chug Kadima által kezdeményezett nagygyűlésükön szereztek tudomást és a szakértők felvilágosításaiból meggyőződtek arról, hogy kártérítési igényeiknek egészben vagy részben való kielégítésére ez idő szerint a Claims Conference kezelésében levő pénzalap az egyedüli lehetőség és hogy ennek a lehetőségnek a realizálására önmaguknak kell megfelelő szervezetet létesíteniük, amely az érdekeltek nagy számánál fogva, kellő súlylyal léphet fel jogos követeléseik kiharcolására. Ez a nagygyűlés 9 tagú előkészítő bizottságot választott az érdekelt üj élők közül azzal a feladattal, hogy Magyarország 1943. évi területéről 1953 októbere után érkezett nácikárosultak érdeképviseletét alakítsa meg, illetve megalakulását készítse elő. Az előkészítő bizottság kapcsolatba lépett a Hitachdut Olé Hungária országos vezetőségével, amely bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására. Dr. Gálos Henrik A Hitachdut Olej Hungária közleményei: ★ TEL-AVIV Chánikai meglepetés a tel-avivi HOH-ban! A telavivi HOH 1958 decemuer 10-én, szerdán délután 4 órai kezdettel a Hayarkon 61 szám alatti kulturotthonában nagyszabású, műsorral egybekötött gyermek divatbemutatót rendez. A műsor keretében élődiánokia és rövid kis színdarab kerül bemutatásra. Barlas Panna kiváló gyermekballerina ú.1 táncszámokkal szórakoztatja a közönséget. ANDREI BANDI, a közismert Zenész zongorán kisér és konferált Minden gyermekjándékcsomagot kap! A magyar sisuv apraját és nagyját szeretettel várja a RENDEZŐSÉG ★ JERUZSÁLEM MEGHÍVÓ. A HOH jeruzsálemi csoportja ezúton hívja meg tagjait és a magyar sisuvot Kelen Pál zongoraművész, Iz haifai Konzervatórium tanárának nov. 32-én este 8 órakor az IMCA-ban tartandó koncertjére, amelynek műsorán Liszt, Schumann, Beethoven, Bach, D’Albert művei szerepelnek. Jegyek elővételben a Kahana jegyirodában kaphatók. ★ HAIFA Kultúrrendezvényeink keretében t. hó 24-én, hétfő este 8 órai kezdlettel kultúrhelyiségünkben, Herzla u. 24. (Bélyeggyűjtők klubja) dr. MARTON LAJOS A HOH orsz. ügyvezető elnöke, az izraeli rádió magyar adása igazgatójának előadása ״ Magyarországról Clonba vezető־ utak” címmel. Az egész haifai magyar sisuvot szeretettel várja erre az előadásra az HOH haifai vezetősége. ★ November 25-én, kedden, este 7 órakor karinthy-est Kirját Chájimban ft Bét Lipsitz kultúrtermében Szerepelnek: Zoltán Dezső, dr. Benedek Pál, Veivárt Richard, Egyed László szavalóművész DESIRE UNDER THE ELMS (Vágy a szilfák alatt) O’Neill a zseniális amerikai író színdarabjából készült ez a nemesveretű, komor filmdráma, mely minden erényt egyesít magában ahhoz, hogy nyugodt lélekkel remeknek lehessen nevezni. O’Neill, aki a dráma lényegét az extrémitások területén kereste, aki oly mesterien értette a színpadot és tudósa volt annak, hogy mi az, ami odalenn fortyog a lélek lávatengerében, mindig a legkihegyezettebb összeütközéseket, a legkomorabban morajló érzéseket vette vizsgálat alá és elevenítette magában álló művészi erővel, nyelvi gazdagsággal. Ez a drámája az ősi konfliktuson épül, az apa-fiú vetélkedésen, melynek drámai színezetet és motiválást ad, hogy a fiú apjának feleségét szereti meg és az öröklés és földéhség mellé már az is párosul, hogy a gonosz, önző apa útját állja fia boldogságának. Komor hangulatú dráma ez, melyben a legdifferenciáltabb érzések és indulatok keverednek veszedelmes, robbanáshoz közelálló erővel, a gyilkosság nehéz felhői lebegnek és a szakadékok áthidalhatatlanok. Nincs megoldás, nincs enyhét adó közjáték, csak a dráma van, mely végzetes, a görög sorstragédiák törvényszerűsége von sötét drapériát a boltozatos mű fölé. O’Neill egyébként arról ismeretes, hogy drámaírói szemléletében visszakanyarodik a görögökhöz, s ez a műve is ennek a tudatos látásnak a gyümölcse. Éppen az extrémitás, a masszív oldatlanság okozza azt, hogy ennek a műnek a nézője nem lelkesedik, egy kicsit távol van, túl beavatott és szemérmetlen mindaz, ami előtte pereg, nem kíván ilyen mélyére látni az örvénynek, s nem akarja a tarajos víz színén önnön torzképét látni. Kevesebb több lett volna. A film túlságosan heterogén ízlésű és igényű, műveltségű és teherbírású széles közönségnek készül és figyelembe kell ezt vennie. Nincsen elvetélt remekmű, de meg nem értett sem. Ez kétségtelen. Mégis kell határnak lennie, ha valaki a legnépszerűbb műfaj keretében ejti a szót. A mozi nem patinás kamaraszínház, nem kiváltságosak szórakozása és stúdiumának tárgya, nem is pszichoanalitikai képletek bottan és közérthetően kell kibogozására való hely. El adagolni többet kell illusztrálni és sejtetni és a szimbólumok segítségét kell igénybe venni, a kíméletlen, vad, indulatos ostorcsapások helyett. A zseniális író műve izzó szenvedéllyel, nagy tehetséggel áldott rendező munkáját dicséri, olyan alkotóművész teremtőerejét, akit csupán az arányérzéke hagyott el. Anthony Perkinset szerencsésen válogatták ki a film főszerepére, robbanékonysága, szenvedélye, paraszti ereje, szikrázó keménysége, vak megátalkodottsága a mű intencióit hűségesen követi. Sophia Loren ez a nem túlságosan nagyképességű színésznő sok verejtékes rendezői munka árán oldja meg a ráháramló kötelességeket. Különíti színészt érdemelt volna ez a szerep, olyant,, aki teljes értékű emberábrázolással kelti életre a figurát és nem kerüli meg olykor azokat a faladatokat, amelyek szerepéből fakadnak. 7. d. Rokoni támogatás, ajándék Magyarországra, az Ise sem útján. Megbízható, gyors és hivatalosan elismert. A 10. sz. listát már továbbítottuk. A 11. sz. (novemberi) listára ADJA FEL MEGRENDELÉSÉT A MEGRENDELŐHELYEKEN: JERUZSÁLEM: Vajda Mose (d. u. 4 — 6-ig a TUV TRAM cukrászdában, King George 9.) TEL-AVIV: G. Kemény, Ben Jehuda u. 27., 1. emelet délelőtt 10—12 és délután 4 — 7 óra között. HAIFA, Giszkalay Klári, Nordau 21. (az udvarban, Lichtmann cipésznél) délután 4 —7-ig. SALAMON KIRÁLY és a radioaktív sugarak Írta: Breuer Dávid A második világháború befejezése után még egyszer felkerestem azt a bécsi״ Klaust, ahol azelőtt valamikor sokszor imádkoztam. De üszkös romokon kívül egy szemétdombon csak héber könyvfoszlányokat és széttépett Tóra-tekercseket találtam. A könyvek közül egyet emlékül magamhoz vettem és csak hetek múlva állapítottam meg, hogy egy rendkívül érdekes és ritka könyvpéldányhoz jutottam, melynek címe ״ Binján Ariel”. A könyv vatikáni kéziratok és rajzok alapján a Szentély leírásával foglalkozik és ezenkívül Salamon király életéről is legendaszerűen kiszínezett részleteket tartalmaz. Ebből az érdekes könyvből veszem az alábbi részleteket, amelyekből többek között az is kitűnik, hogy Salamon király előtt — ha a legendának hinni lehet — modern korunk rádióaktív anyaga sem volt ismeretlen. Salamon király negyven éves uralma, a zsidó nép aranykorának nevezhető. Uralmát nem háborúval alapozta meg, mint apja, Dávid, hanem békés politikai eszközökkel gyarapította és biztosította. Hiszen neve is erre vall, ahogy a Talmud mondja, „Melech sehalálom felé”, király, ki a békét vallja magáénak. Midőn az Úr, Giveónban álmában megjelent és biztosította kérelme teljesítését, nem uralmat, vagyont vagy „kövedet” kért, hanem értelmes szívet, hogy az abszolut jót, a tényleges rossztól megkülönböztethesse. A Krónika szerint Salamon király volt a „Cháchám mikál ádám”, az emberiség legbölcsebbje és udvartartása, életfolyása mintaképül szolgált. Óriási hadserege tizenkétezer lovasa és egyezernégyszáz harciszekere békepolitikájának biztosítására szolgált és nagy birodalmában stratégiai szempontok szerint szétszórt katonaállomásai lehetővé tették az ország gyors és biztos védelmét. Katonaarcheológusunk, Jigál Jádin, már több ilyen lovastelepet tárt fel, ahol az istállók boxjai még ma is felfedezhetők. Salamon király kiépítette és kiköveztette birodalma szétágazó hadiútjait. Azától Éjlátig és onnan az északi Dánig és a krónikás hangsúlyozza, hogy a fentnevezett hadilóállományon kívül, számtalan lovaskocsi bonyolította le a sűrü kereskedelmi forgalmat és tranzitszállítást a határos két világimperium között. Külföldi szakemberekkel hajókat építtetett a vöröstengerparti Ecson-Geverben és Éjlátból irányította kereskedelmi hajóit, a távolkeleti gazdag országok és szigetek felé, hogy onnan nemesfémeket, drágaköveket, fűszereket, illatszereket, exotikus állatokat és keményfát hozzanak. Kompenzáció fejében innen iparcikkeket és vörösrezet exportált. Timnai rézbányái mellett egészen modern berendezésű kohók épültek, amelyekről újabban bebizonyult, hogy azok technikai berendezése, ha primitívebb formában is, a mai legmodernebb „bessemer”szisztémához hasonló volt. A Negev akkor még termékeny vidék lehetett, telepek és városok láncolatával, ahogy ezt az archeológusok a régi nabateus ásatásokból megállapítják. Az izraeli olaj, az itteni keménymagvú búza, kék és bíborra festett kelme, keresett cikk volt kivitelre és mindez az Éjláti kikötőn keresztül ömlött ki és be. Salamon király fővárosát, Jeruzsálemet, állandóan szépítette, utcáit márvány- és gránitlapokkal követte, várfalait megerősítette és hős apja álmát megvalósítva, a Mária hegyen felépítette a csodálatosan szép és impozáns templomot, a ״ Bét Hámikdást”. Cion hegyére emelte saját királyi ialotáját, és annak közeléSába királynője kérdezi: Salamon király felel: „ a sokat dicsért ״ Bét ár hálvánon”-t, Libánon dei lakját, mely tulajdonéppen 400 híres testőrjének ,szárnyául szolgált és melyik földalatti pincéi valóságs fegyvertárakká voltak képezve. Személyes testőrgét a 60 gibort királyi patájában helyezte el és szobinak, hivatalnokainak seéri se száma. Palotája mellt terült el hires füvészertje ,melynek számtalan vegyfüve minden betegséget gyógyított. Távol biromma határától katonavárokat alapított, igy többeközött a szíriai sivatagban ádmor városát, mely köré atolyaligteket ültettetett , a Tadmor, Palmira név latt a római birodalom idein is még nagy szerepet játott és zsidó lakossága még második templom pusztusa után is a Bét-Szálim-iekropoliszban temetkezett, hogy ezt a legújabb ásaták bizonyítják. Ezek a karnavárosok azt a célt izolálták, hogy a birodalmát be-betörő vad törzseket isszaverjék, amiért is külnleges privilégiumokat éreztek. Salamon híres háremjében 00 feleséget és 300 ágyasnőjét tartotta és sok voltöztük az idegen származás királylány és hercegnő. maga a krónikás meséli,ogy ez a keverék asszonyereg rontotta meg élete arányát. Sába királynője kérdezi: Salamon király felel. Hosszú együttlétük eredményeképpen, mint irii van ״ Salamon király Sábi királynőjének minden kérését teljesítette, azon kivü amit adott neki.” Ezen romantikus idill következménye fia, Menelik lett és az hogy Sába nemessége zsidó hitre tér és a további királyok Salamon király leszármazottjainak tekintik magukat. Etiópia királyainál címere még ma is „tud: oroszlánja” és ki tudja, hogy az ott még ma is élő falassák nem-e zsidó hitre tér benszülöttek utódai. Ez kérdés, hogy hozzánk tartoznak e vagy sem, más kerül döntés alá, mert nagy részük alisjázni kiván ... Politikai okok megkívánták, hogy a viszony Izrae és Egyiptom között szorosabbra fűződjék, miért Psussenes Farao (1015—98 ante) leányát Batja hercegnőt Salamon királynak feleségül ajánlotta. Számtalan ilyen politikai házasság jöt létre, úgy hogy Salamon a eseménynek nem tulajdonított különösebb fontosságú hacsak nem, hogy nászajándékul néhány határszéli várost kapott. Csak amikor hercegnő hárfajátékkal kisért exotikus dalaira lett figyelmes, mutatott közelebb érdeklődést iránta. Ebből a érdeklődésből késői szeresén fakadt és Salamon király rabja lett Batja kultúrát szépségének. Salamon király annyira megszerette, hogy híres „Armon” palotát építtette részére, hogy abban mintegy aranykalitkában, idegen és sokszor veszedelmes szemek elől elrejtse kedvenc favoritjává emelt és hogy kedvezzen neki, bálványai tiszteletére még templomot is emeltetett. Mire Salamon király bölcsességének és gazdagságának hirét zsidó kereskedők terjesztették mindenfelé és így balt lőtt róla a távoli Sába királynője. A Krónika szerint ez a hírneves királynő karavánt szervezett és hosszú utat, fáradságot nem kímélve felkereste a királyt, hogy fogáskérdéseivel próbára te■egye a bölcs Salamont, megismerje udvartartását, háza, népét, rendszerét és étet* folyását. Salamon király akkor már túljárt ifjúságán, meditálással és mély filozófiával foglalkozott. Élet* szintézisét, ,,Kohelec” című művét diktálta íródeákjának, úgyhogy Sába királynőjének fogadását adjutánsára bizta. Midőn a királynő a délceg katonát meglátta, azt hitte, hogy ez maga a király és egészen el volt bűvölve ragyogó megjelensétől. Mikor pedig megtudta, hogy ez csak a király megbízottja, így szólt: milyen lehet vajon maga a király? Csak amikor Salamon megismerte a királynőt, hallotta okos beszédét és bámulta ragyogó megjelenését, mutatott érdeklődést iránta. Egyik találkozás követte a másikat. Sába királynője remekbe foglalt fogaskérdés•• két intézett rímekben a királyhoz és Salamon azokra rímekben válaszolt. Ezen párbeszédek szövegét a Midrás is feljegyzi. Közülük kettőt ismertetek itt azzal a megjegyzéssel, hogy héber eredetiben természetesen aznlf máskori zsenvenek. Salamon knaly bnoda’,aaa akkor a két világimportul■ közé ékelve rendkívüli .ימ»־ tos politikai, kereskedelmi és stratégiai szerepet játszott, egészen természetes, hogy állandóan fontos deputációk keresték fel udvarát és ezen fontos és népes küldöttség elöl mégsem zárhatta el Batját így tehát elhatározta, hogy az Armon palotában rendezi ezeket a fogadásokat. Híres elefántcsontból és aranyból készült trónját a palota 135 oszlopon nyugvó termébe helyeztette és ezeket az oszlopokat olyan sugárzó anyaggal vonta be, mely anyag rádióaktív sugárzása teljesen semlegesítette a teremben tartózkodó férfilátogatókat, így sikerült Salamon királynak kedvenc feleségét minden veszélyes eshetőségtől biztosítani és magának megtartani. A Midrás meséli, hogy Sa- lamon király baldachinos ágyú vánkosa alatt tartotta a szentély kulcsait és hajnalonként ő maga nyitotta ki annak kapuit. Batja titokban egy csodaszép égszínkék bársonyterítőt készített, telehímezve azt ragyogó aranycsillagokkal. Egy éjszaka ezt a térítőt helyezte az alvó király baldachinjára és amikor a király haj- Inalban felébredt, Batja a baldachinos kék égre és a ragyogó csillagokra mutatva, a királyt további alvásra biztatta. Már rég hajnalodott, a papok türelmetlenül várták a királyt, hogy a ki► felező hajnali áldozatot bemutassák, de a király késett.. Ez a késés, úgy mondja a Midrás, okozta a nagy király végzetét és trón-' -’׳ ’ ,adózását, birodalmat kettészakadásátTM Mondd csak fenséges királyom Mi az a viz, mely nem hull égi magasságból Sem sziklák üde forrásából? A köny az, melyet felhő nem hullat Orcánkra peregve, forrásból nem fakad Ha szivünk vidám, édes az ize Míg ha szomorú, keserű a vize. Homok termeli, tűzláng égeti, Világit akár a nap és mint a viz szaladt? A neft az melyet homok termel És lángként ég el. Napként világit Vízként szétfolyik.