Uj Kelet, 1959. január (40. évfolyam, 3170-3195. szám)
1959-01-01 / 3170. szám
Teljes üzemű termelésre térnek át a pamutfonódák Külön vállalat veszi át exportra a fölösleges fonalakat • Romániából és Perzsiából kaptak megrendelést a gyapjúfonódák A héten léptetik életbe azt a szervezetet, amely teljes foglalkoztatást akar biztosítani a pamutfonódáknak. A terv szerint a fonódák egy éven keresztül állandóan három szakmányban fognak dolgozni és ennek következtében felgyülemlő fonalkészleteket, amelyeknek nincs piacuk belföldön, exportálni fogják. Ennek érdekében külön céget létesítenek, amely átveszi az egyes fonodák termelési többletét és igyekszik majd exportálni a fonalat. Minden kiló fonalért a fonódák 1,1 kiló nyers gyapotot fognak kapni az értékesítési vállalattól, míg a gyapot feldolgozásáért a fonódák 840 pluza munkabért kapnak a 20/1 számozású fonalaknál. A vékonyabb, vagy vastagabb fonalakért aránylagosan kevesebb, vagy több lesz az előre biztosított munkabér. Ezenkívül a fonodák külön száz plózát kapnak kilónként csomagolási és szállítási költségekre. A munkabérekből a fonalak átadásakor a fonodák csak 70 százalékot kapnak kézhez, míg a fennmaradó 30 százalékot az áru exportjának lebonyolítása után fogják kifizetni. A nyersgyapot vásárlásához, valamint a fonódák részére történő kifizetések fedezésére az értékesítési vállalat megfelelő hitelt fog kapni az ipar- és kereskedelemügyi minisztériumtól, miután a tervet az illetékes kormányhatóságok már jóváhagyták. A terv másik érdekessége az, hogy a fonodák előre megalapított és állandó jellegű munkadíjakat kapnak a fonalak feldolgozásáért, viszont az export útján elért árak a mindenkori piaci helyzet szerint fognak ingadozni. Tekintettel arra, hogy az utóbbi hetekben a pamutfonalak ára nagyon leesett külföldön és körülbelül 1,07 dollárt tesz ki kilónként, az értékesítési társaság részére folyósítandó exportprémiumot a kormány esetről esetre, a külföldön elérhető áraknak megfelelően fogja megállapítani. Az új terv életbeléptetésével elkerülhetővé vált a fonodák üzemének csökkentése és a munkások egy részének elbocsátása. Ugyanakkor a teljes kapacitással való munka olcsóbbá teszi a fonalak előállítását is. Javulás mutatkozik az utóbbi időben a gyapjúfonódák helyzetében is, miután Közintézmények és vállalatok olcsó áruval árasztják el a fapiacot A 40 régi importcégből már csak 10 maradt meg a szokatlan verseny következtében tében az izraeli fapiac súlyos megrázkódtatásokon ment keresztül. Ennek legjellegzetesebb eredménye az, hogy míg a múltban körülbelül 40 cég foglalkozott faimporttal, ezeknek a száma tízre csők-A behozatali korlátozások ן ként. Ugyanakkor különbeliberálisabbá tétele következző társaságok és közintézmények jelentek meg a piacon mint faimportőrök, amelyek egyáltalán nem tartoztak eddig a fakereskedelemhez és egészen más okok miatt importálják a fát, mint a hivatalos behozatali cégek. Főként olyan vállalatokról és intézményekről van szó, amelyek nagyarányú építkezésekkel is foglalkoznak és nemcsak az építkezéseket végrehajtó vállalkozóknak fizetnek fával hanem az árut közvetlenül is eladják az asztalosoknak és más érdekelteknek. Ezek az eladások a piacon eddig teljesen ismeretlen feltételek mellett és alacsony árakon történnek, hosszú lejáratú hitelre és a kereskedelemben szokásos egyéb feltételeknél is kedvezőbben. A faimportőrök szerint azoknak az intézményeknek az élén, amelyek nagymenynyiségű fát hoznak piacra, a munkaügyi minisztérium sikmépítési osztálya áll, továbbá a Szelei Boné és az utóbbi időben a Rassco cég. Ezek a vállalatok megengedhetik maguknak, hogy akár veszteséggel is kínálják az árujukat és olyan feltételek mellett, amelyet egyetlen kereskedő sem tud nyújtani. Ezek a cégek tulajdonképpen nem kereskedést űznek a fával, hanem fizetési eszközként használják fel, hogy megtakarítsák a kamatokat. Többek között rámutatnak arra, hogy a munkaügyi minisztérium lakásépítési osztálya a nyáron importengedély alapján nagymennyiségű fehérárut hozott be, amelyet azonban egyáltalában nem használt fel, hanem egy nagy építkezési vállalatnak adta át, de ez sem a saját céljaira használta fel a fát, hanem kihozta a piacra. A fakereskedők ebben az eljárásban tisztességtelen versenyt látnak és attól tartanak, hogy az egész üzletág össze fog omlani, ha nem történik valamilyen intézkedés a helyzet megváltoztatására Új baromfikonzervgyár Néhány nap múlva Rámát Hásáronban új konzervgyár kezdi meg működését, amely havonta 4-500 tonna konzervált, valamint fagyasztott és füstölt baromfihúst készít Az áru legnagyobb része exportcélokra készül. Az üzem vezetősége máris nagy külföldi rendeléseket kapott, főleg Nyugat-Németországból, ahol hajlandók havonta 200 tonna füstölt és fagyasztott baromfihúst importálni. Ugyancsak kilátások vannak megrendelésekre Ciprusból és más külföldi országokból. A gyár az első időszakban 25 munkást foglalkoztat, később azonban százra emelik az alkalmazottak számát. A gyárnak 400 magángazdaság és kibuc szállít baromfit. A "Simur" konzervgyárba befektetett tőke, mintegy 400 ezer fontot tesz ki. Ki lopta el az alkatrészeket? Az Új Kelet december 31- iki számában fenti cím alatt tudósítás jelent meg egy törvényszéki tárgyalásról, mely a „Jiddische Zeitung” és a Gold-fivérek közötti pereskedésben fog ítéletet hozni. Ezzel kapcsolatban a Goldfivérek annak közlésére kérték fel szerkesztőségünket, hogy a per anyagául szolgáló nyomdagép az ő tulajdonukat képezi, mert megvásárolták Jiszráél Chádástól, a Jiddische Zeitung tulajdonosától és ezt okmányszerűen bizonyítják. néhány külföldi országban exportlehetőségek keletkeztek az izraeli fésüsfonalak részére. A fonodák az utóbbi időben jelentős megrendeléseket kaptak, sőt már bankakkreditíveket is nyitottak Romániába és Perzsiába irányuló szállításokra. Ezzel egyidejűleg a fonodák tulajdonosai további exportpiacokat is keresnek és ezidőszerint több gyáros tartózkodik külföldön ebből a célból. Újabban arról volt szó, hogy Jugoszlávia fog jelentős megrendelést feladni fésűs gyapjúfonalakra, de az általuk kínált árak 20 százalékkal alacsonyabbak, mint amelyek mellet az izraeli ipar exportálni tud. Tekintettel arra, hogy az egész üzlet az Izrael és Jugoszlávia között fennálló klíring-egyezmény keretében kerülne elszámolásra, a gyapjúfonódák tárgyalásokat folytatnak az illetékes kormányhivatalokkal olyan megoldás érdekében, amely lehetővé teszi a jugoszláviai megrendelés elfogadását. Le kell vágni a marhaállomány egyharmadát ha még folytatódik a szárazság Haifa (Az Új Kelet tudósítójától) Az a veszély fenyeget, hogy ha még két hétig tart a szárazság, kénytelenek leszünk az élőmarha állomány egyharmadát levágni, mert a kiszáradt legelőkön nincs elég élelem az állatok számára — mondották tegnap a marhatenyésztők 3-ik országos kongreszszusán a szakértők. A marhatenyésztők, akik 1958-ban 9500 tonna tiszta húst szállítottak a viszonteladóknak, az elmúlt 3 évben hétezerről 22 ezerre növelték az ország szarvasmarha állományát. Ezenkívül körülbelül 15 ezer borjú is van a 121 gulyában. A tenyésztők véleménye szerint még tíz évre van szükség, hogy a rendelkezésükre álló 700.000 dunári legelőterületen 100.000 élőmarhára növeljék az állományt Viszont új legelők teremtésével 300 ezerre is lehetne növelni az állatállományt ami már fedezné az ország hússzükségletét Amennyiben a szárazság miatt le kellene vágni az állomány egyharmadát, ez a húsárak ideiglenes leszállítását vonná maga után, de a jövő évben az áruhiány következtében ismét fel fognak szökni az árak. A tenyésztők az élőmarhát jelenleg 2.400—2.700 font körüli áron hozzák forgalomba a szabad piacon, de a jó minőségű hús 7.500 fontba kerül, amíg a fogyasztóhoz jut. Emelkedett a biztosító intézetek üzleti állománya A biztosítóintézetek felügyeleti tanácsának legutóbbi ülésén közölték, hogy Izraelben a biztosítási üzletek kerete 26 százalékkal emelkedett és 1957-ben elérte a 175 millió fontot az előző 144 millióval szemben. Az izraeli biztosítási üzletben 100 intézet vesz részt. Az elemi és életbiztosítási prémiumból 45 millió font folyt be, amely összegből 34 millió izraeli cégeknek jutott, a többi külföldi intézeteknek. Az elemi ágazat 28, az életbiztosítás pedig 14,5 százalékos emelkedést mutat. A biztosító intézetek 1957-ben 55 millió fontot fektettek be tartalékolásokra az előző évi 45 millióval szemben. Áremelési tendencia a konyhafelszerelési és háztartási cikkekben A szép időjárás telesenként emelkedés, sőt egyes cikkeknél, ahol nagy a verseny, bizonyos árleszállítás következett be. De az új cikkeknél minden gyáros igyekszik jobb árakat elérni, hogy minél hamarabb amortizálni tudja a stancunkat Az egyéb konyhafelszerelési és háztartási cikkek ára is stabil, habár egyes gyárasok itt-ott kísérletet tesznek az árak emelésére, Így például a Palatum-gyár, miután új tulajdonosok kezébe került legutóbb 5-15 százalékkal emelte fel néhány cikkének az árát, hasonlóképpen a kerámiai gyárak is bejelentették, hogy áremelésre készülnek. megáhította a forgalmat a sütőkályhákban, melyekben elég élénk volt a kereslet novemberben. Általában a konyhafelszerelési és háztartási cikkekben az üzletmenet elég kielégítő és a forgalom nem maradt alatta a tavaly ilyenkor elért forgalomnak. Ennek az okát főként abban látják, hogy a plasztikipar időnként újabb és újabb cikkeket hoz ki, amelyek mindig találnak vevőre, mert az áru minősége rendkívüli módon megjavult és ma már a külföldi gyártmányokkal is felveszi a versenyt Általában a plasztikból készült cikkek árában nem tör Közgazdasági hírek A héten a Bank Leumi Lejiszráél két új fiókot nyitott meg az országban. Az egyik fiók Zichron Jákovban, a másik pedig Rámát Hásáronban kezdte meg a működését, vagyis kimondottan mezőgazdasági vidékeken. Ezek által a Bank Leumi fiókintézeteinek száma elérte a 89-et. A szabaddá tett autókereskedelem és behozatal terén még mindig nagy a tájékozatlanság, aminek következtében a használt kocsik piacán abszolút üzlettelenség uralkodik. Az importcégek és ügynökségek előkészületeket tesznek új gépkocsik behozatalára és erre való tekintettel minimálisra csökkent a kereslet az 1955-ben, 1956-ban és még korábban gyártott magánkocsik iránt. Biztosra veszik, hogy a korábbi gyártmányú kocsikban nagy árletörések lesznek. A Kárgál gyár közlése szerint a vállalat a jelenlegi narancsszezonra több, mint nyolc millió csomagolódobozra kapott megrendelést. A dobozok gyártásánál és szállításánál a Kárgál 2200 embert foglalkoztat havonta. A megtakarított valuták és az exportált árunál elért többletértékek összege több, mint 3 és fél millió dollárt tett ki. A decemberi export értéke 274.631 dollárt tett ki. Az érdekelt hatóságok már megtették az összes előkészületeket egy második jelzálogbank létesítésére. Az új pénzintézetet, amelynek Bank Lepitvác Almáskántáot Bejiszráel Ltd. lesz a neve, a Discount Bank létesíti délamerikai tőkésekkel társasviszonyban. Az egymillió font összegű bejegyzett alaptőkét külföldi valutában fizetik be egyenlő arányban. A nemzetközi gyapotpiacon tovább tart az áresés. Az egyincses ״ amerikai modling״-fajta gyapotért libránként 23.65 pencet fizettek a múlt heti 24.25 pence helyett Az áresés egyenes következménye annak az üzlettelenségének, amely a pamutárukban mutatkozik az összes világpiacokon. Az askeloni Miromit gyár új üzemrészlege különleges hűtőkészülékek gyártását kezdte meg, amely különösen az ország déli részében és a Negevben számíthat nagy elterjedésre. A készülékeket egy kaliforniai cég szabadalmai alapján állítják elő a gyár „Mirokol” nevű osztályán. Az Amizon élelmiszerbehozatali cég a napokban tartotta közgyűlését, amelyen elhatározták, hogy a válla Válogatott, érett paradicsomból készült ízletes, melegítő leves a téli napokra. Tápláló és vitamindús. Mindenki kedvelt, pikáns krémlevese, öt perc alatt elkészíti konyhájában, Iőt folytatni fogja működését. A cégtársak megállapították, hogy az élelmiszer- behozatal liberalizálásának előfeltételei mellett (előírt minimális mennyiség, magas illetékek, stb.) csakis tőkeerős és nagy cégek lesznek képesek élelmiszerbehozatallal foglalkozni. Törökországi pénzemberek ásványvíz kiaknázási és építékesítési vállalatot készülnek létesíteni a negevi Beér- Órában. A törökországi tőkések, akiknek származási or״szágukba il is hasonló vállalkozásuk volt, az országfejlesztési költségvetésből megfelelő kölcsönt kapnak izrán־éli vállalkozásukhoz. A Telma élelmiszerárugyár új cikket kezdett előállítani: szójababból készült mártást, amelyet főként a tonhal, levesek, salátafélék és rizs ízesítésére lehet felhasználni. A földművelésügyi minisztérium közlése szerint a földi mogyoró kiviteli prémiumát száz plázával emelik a folyó szezonra az értéktöbbletként elért minden dollár után, vagyis 1.200 font lesz az előző évi 1.110 font helyett. Ebben az évben csökkentet ték a földimogyoróval bevetett területeket, amelyek 40 ezer dinámot tesznek ki és a termést 13—14 ezer tonnára becsülik. Eddig már 3700 tonna földimogyoróra van exportmegrendelés és remélik, hogy a szezon végéig sikerül 5400 tonnát eladni külföldre, úgy, mint tavaly. Még egy újdonság: A Vita szárnyas krémlevese. רשכ Egy zacskó (2—3 adag) ára 280 pr. jöttem mostam öblítettem végeztem _____________________4[_____________________3|___________ 12______________________]