Uj Kelet, 1959. augusztus (40. évfolyam, 3347-3372. szám)

1959-08-02 / 3347. szám

3347. szára Tel-A­vív, 1959. augusztus 2., vasárnap or. Ara: 170 חרזמ יוא)שדח (טלק ןותע ’ימו יתלכ יתגלפמ דקש. .תירגנוהה :ךרועה ווטרמ.אר״ד חא,יאר■י דוד ןש :ל״ומה חרזמ שדח ,מ*עב .א׳׳ת ׳חר בגנה 41 JOLI. évfolyam .1 C9 7­2.) Főszerkesztő Dr. MARTON ERNŐ. A szerkesztésért és kiadásért felelős: SCHON VEZSŐ. - Kiadó: Mizrácia Chadas tstd.. Tel-Aviv, Rec­ov Hanegev (volt Schlesinger) 11. 82. Telefon: 31677. Port Szaidban elárverezik az izraeli árut Port Szaid, (IFP). — A port-sz­aidi kikötő vámható­­sága árverést írt ki arra az izraeli árura, amelyet már­­cius 13-án koboztak el a német ״ Lea,lőtte a hajóról. Az árverést augusztusban fogják megtartani. A hajó Haifáról indult a Távolke­­letre és 6300 tonna izraeli cementet, valamint 61 ton­­na konzervált narancsször­­pöt szállított, amelyet nagy részt ceyloni és japán cé­­gek rendeltek. A Capital Bland­is esete után ez volt a második elkobzás, amióta Nasszer februárban felü­yi­­totta az izraeli áru ellen irányuló zárlatot. MEGINDULNAK A ZAVARGÁSOK Amikor nyilvánvaló volt, hogy a Müpáj programsze­­rűen megtartja a gyűlést, Ben Charus utasítást adott a gyűlés bojkottálására és embereivel körülfogta a mo­zi bejáratát, hogy megaka­­dályozza a meghívottak be­­lépését. A többszáz személyes be­­fogadóképességű Hadár mo­­ziban mindössze száz főnyi Javult a hangulat Genfben Herter és Oroiniko közel négyórás tárgyalása nem hozott konkrét eredményt Genf. (Reuter, IFP).­­ A genfi konferencia körei­­ben enyhült a pesszimista hangulat arra a hírre, hogy Chruscsevet minden való­­színűség szerint meghívják­ Amerikába és sor kerül az általa vágyott csúcsértekez­­letre, de gyakorlatilag nem látszott semmi ok a derű­­látásra. Christian Herter és Andrej Gromiko tegnapi ta­­lálkozóján semmiféle hala­­dást sem értek el. Herter megkísérelte, hogy világos választ kapjon Gromikótól hogy a Nyugat pozíciója nem fog változni Berlinben az átmeneti idő alatt, ha Gromiko nem volt hajlandó erre von­at­kozó kötelező nyi­­latkozatot tenni. Az ameri­­kai külügyminiszter külön megbeszélést folytatott Lel­­wyn Lloyddal is. A szovjet delegáció szó­­vivője azt hangoztatta, hogy nincsen semmi ok pesszi­­mizmusra és kiemelte, hogy Gromiko és Herter megbe­­szélése barátságos légkör­­ben folyt le. A tárgyalás egyébként közel négy óra hosszat tartott. Megvette már 4Mt­­mC­itimw'.n'k­m-ÚJ SZÁMÁT ! 12 nagy oldal. Gazdag kép­­anyaggal, uj rovatokkal. Ara változatlanul 200 pr. A fengarba fúlt egy kisfiú Simon Amár, két­ dágoni fiú, szombat délután a hát­­járni tengerpart közelében, fürdőzés közben a vízbe fúlt. A holttestet az abu-kabiri bonctani intézetbe szállítot­­ták. Tegnap délelőtt a telavivi tengerparton, a Bugrasov­­utca közelében, fürdőzés köz­ben fuldokolni kezdett két testvér, a 15 éves Kiana Tu­­bin és nővére, a 17 éves Sia­­mit. A fuldoklókat a hivatá­­sos mentők hozták partra és a Mágén Dávid Adám állo­­máson elsősegélyben részesí­­tették őket, majd pedig mind­kettőjüket a Hadassza-kór­­házba vitték. Ma két minisztertanácsot tart a kormány Az egyik ülésen döntenek a katonai kormányzat enyhítéséről i­k. Ez lesz egyébként az első minisztertanács, ame­­lyen Ben Gurion is részt vesz szabadsága óta. Való­­színűnek tartják, hogy a mi­­nisztertanács napirendjén szerepel az szuezi zárlat ügye, de a jelek szerint a kormány nem fog határoza­­tot hozni ebben az ügyben. Ugyanakkor azonban csak­ nem bizonyos, hogy határo­­zatra kerül sor a katonai kormányzat tárgyában. A miniszteri bizottság két je­­lentését már beterjesztették a kormányhoz és a jelek sze­rint a minisztertanács a két Mápár-miniszter kisebbségi jelentését fogja jóváhagyni. Ez a jelentés messzemenő könnyítéseket javasol az érintett területeken a moz­­gási szabadság terén a kato­­nai kormányzat további fenntartása mellett. Az is lehetséges, hogy Sitv­rit rendőrminiszter beszá­­mólót fog tartani a legutób­­bi vádi-szálibi eseményekről. Pénteken érkezett vissza tízhetes délamerikai útjáról Golda Méir külügyminiszter. ״ Tíz hét alatt tíz országot látogattam meg, de az az érzésem, hogy ez a baráti látogatás, amelyről vissza­­térek, legalább tíz évig tar­­tott — mondotta a luddi re­­pülőtéren, ahol a vissza­­térő külügyminisztert né­­pes küldöttség várta, élén Dávid Ben Gurion miniszter­­elnökkel. Az államelnök ad­­jutánsával, Joszéf Kármell­lel képviseltette magát. A repülőtér éttermében foga­­dást rendeztek a visszatérő tiszteletére, ahol Ben Gurion miniszterelnök köszöntötte a külügyminisztert, és annak a reményének adott kifeje­­zést, hogy a délamerikai zsi­­dó közösségekkel való talál­­kozás örömöt okozott Gold« Méirnek és ״ felfrissített« erejét”. Jeruzsálem (Az Új Kelet tudósítójától). A kormány ma két minisztertanácsot tart, amelyek közül az egyi­­ket Golda Méir külügymi­­niszter délamerikai útjáról szóló beszámolójának szente Újabb rendzavarások robbantak ki a Vádi Szálib negyedben A péntek esti Mápái-gyű­lés ellen indult meg a zavargás ־ Ben-Charus fegyveresen is ellenállott a rendőrségnek Haifa. (Az Új Kelet tudó­­sítójától).­­ Péntek este Újabb súlyos zavargások törtek ki Haifa hirhedt Vá­di Szálib negyedében, ame­­lyek során többizben össze­­ütközésre került sor a rendőrség és az északafri­­kai közösség ״ Likud” szer­­vezete között. A zavargások a negyed különböző pont­­jain szombaton a hajnali órákig tartottak és a város­­részben tegnap egész nap rendkívül feszült volt a hangulat. A rendőrség meg­erősített erjáratai a késő éjjeli órákig cirkáltak a volt arab piacnegyed zeg­­enyes sikátoraiban. MAPAJ-GYŰLÉS A HADAR MOZIBAN A zavargásokat a Mapáj népgyűlése robbantotta ki, a­­melyet este fél 9-re hirdet­­tek a Vádi Szálih határi­­ban lévő Hadár moziban. A plakátok Nátán Láhár, a Mápát helyi titkárának be­­szédét hirdették „A szórvá­­nyok begyűjtése és egyesí­­tése” címmel. A plakátokra •somban utólag egy cédulát ragasztottak, amely szerint a gyűlésre csakis személyre szóló megh­ívók ellenében en­gedélyezik a belépést. En­­nek ellenére a pártvezető­­ség hangszórókat szerelt fel, hogy Láhár beszédét az ut­­cára közvetítsék. A környék lakosaival szombat délelőtt a helyszí­­nen folytatott beszélgetés során az Új Kelet tudósító­­ja azt a felvilágosítást kap­­ta, hogy David Ben Charus, a Likud vezetője erélyes til­­takozást jelentett be a re­nd­őrségen a gyűlés megtartá­­sa ellen és hangsúlyozta, hogy a negyed lakosságé­­nak nem pártpolitikára, ha­nem munkára és kenyérre van szüksége és hogy a gyűlés csak provokálná a­, amúgy is felizgatott kedv­­lveket. A környék északaf­­rikai lakosságának többsé­­ge kétségtelenül támogatja a Likud vezetőségét. K£R1K A GYOLÉS ELHALASZTÁSÁT Ben Charos a rendőrség­­nél tett tiltakozása során állítólag rámutatott arra, hogy a Likud hasonló okok­­ból tiltakozott a több mint két héttel ezelőtti Chérut gyűlés ellen is, amelynek következtében a Chérut ve­­zetősége elállott a gyűlés megtartásától. Értesülésünk szerint Mose Ecsoni bíró, a vádi szálibi vizsgálóbizottság elnöke pén­teken telefonon felhívta Aba Chusi polgármestert és a feszült helyzetre való tekin­­tettel közbenjárását kérte a Mápáj gyűlés elha­lasztá­ Sára, közönség jött össze, közöt­­tük nagyszámú Háppél ren­­dező. Amikor Láhár titkár k óra felé megkezdte be­­szédét, künn megindultak a zavargások. A mozi bejá­­rata előtt a Likud harcra­­kész emberei, akiket már többszáz főnyi kíváncsi tö­­meg vett körül, eltanácsol­­ták a gyűlési■z érkezőket, miközben az utcagyerekek tüntetők két, helyszínen re­­kedt magánautót súlyosan megrongáltak. Már az első összecsapások után többen (Folyt • 8-A oldalon) betörték a mozi kirakatait és az épületben lévő Hisz­­tadrut klub ablakait. Kövek zuhantak a mozi nézőterére is és bár odabenn a gyűlés tovább folyt, a hangszóró­­kat nem lehetett hallani az utca lármájában. KÖZAPOR A RENDŐRSÉG ELLEN Az első rendőrosztagok 5 óra után néhány perccel ér­keztek a helyszínre és azon­nal megkezdték a tömeg szétoszlatását. Időközben . Mai­­lámánk 8 .Mai Regényfolytatás A magyar és orosz zsidóság küldöttsége nem vesz részt a stockholmi világkongresszuson Kelet-Európából csak a lengyelországi zsidóság küldött ״ megfigyelőket* Stockholmba Stockholm. (STA, Reu­­ter, UPI).­­ A magyaror­­szági zsidó hitközségek szö­­vetsége pénteken telefonon lemondta delegátusainak részvételét a Zsidó Világ­­kongresszus Stockholmban ma megnyíló nagygyűlésén. A budapestiek a rövid tele­­fonbeszélgetésben nem in­­dokolták meg a delegáció távolmaradását, de a Világ­­kongresszus körei nem két­­lik, hogy ez a magyar ható­­ságok által gyakorolt nyo­­más következménye. Miután az orosz zsidó hitközségek is visszautasították a meg­­hívást, ebből arra lehet kö­­vetkeztetni, hogy a kommu­nista államokban ismét me­­revebb kurzus indult a zsidó ügyekben, amit a Szovjet­­unióban végrehajtott újabb templombezárások és más jelenségek is igazolnak. Ilyen körülmények között a stockholmi kongresszuson a vasfüggöny mögötti zsidó­ságot csupán a lengyelek képviselik, de ezek is csak mint megfigyelők mentek el Stockholmba. Ezzel szem­ben a jugoszláv zsidók hi­­vatalos delegációt küldtek. Dr. Náchum Goldmann, a Zsidó Világkongresszus el­­nöke a megnyitás előtti saj­­tókonferenciáján közölte, hogy a nagygyűlésre 45 or­­szágból 300 delegátus jött el, de az orosz zsidóság nem lesz képviselve. Miután a Szovjetunióban nincsen sem­miféle országos zsidó szer­­vezet, a 12 legnagyobb hit­­községet egyenként hívták meg és a szovjet hatóságok biztató nyilatkozatokat tet­­tek, hogy a hitközségek el­­küldhetik delegátusaikat. Ennek ellenére az elmúlt napokban a hitközségektől egységes szövegű sürgönyök érkeztek, amelyek szerint ״ a hitközségek tisztára val­­lási testületek és ezért nem képviseltethetik magukat politikai jellegű gyűlése­­ken.” A szovjet hatóságok­­nak küldött megkeresésre amelyekben a zsidó delegá­­ciók engedélyezését kérték, egyáltalán nem érkezett semmiféle válasz. A kongresszus tárgyalni fog az orosz zsidók helyze­­téről, amely dr. Goldmann szavai szerint még mindig nem világos. A Világkong­­resszus elnöke megerősítet­­te azt a hírt, hogy Cserno­vitzban bezárták a zsinagó­­gát és arra kényszerítették a hitközség vezetőit, hogy nyilatkozatot írjanak alá, a­mely szerint a zsidók ille­­gális és erkölcstelen célok­­ra használták fel a templo­­mát. Az antiszemitizmus ma csupán másodrangú problé­­mát képez, — folytatta dr Goldmann. — Ezzel szemben a zsidóság gondjai között első helyen áll az asszimilá­­ció egyre fokozódó tenden­­ciája és a vegyesházassá­­gok kérdése. Véleménye szerint Németországban az antiszemitizmus inkább csak kis fanatikus csoportok te­­vékenységében nyilvánul meg, mint a közvélemény többségében. Annak, hogy a német antiszemitizmus nem képez komoly problé­mát, dr. Goldmann abban látja okát, hogy Németor­­szágban csupán 30.000 zsidó él. A tényleges veszély in­­kább a militarizmus és az imperializmus újjáéledésé­­ben rejlik, de ez az egész világot fenyegeti, nem csu­­pán a zsidóságot. Tegnap este nyílt meg Stockholmban a klábcionista világszövetség kongresszu­­sa, amelyet a Zsidó Világ­­kongresszussal párhuzamo■ san rendeznek, felhasználva számos klábcionista delegá­­tus jelenlétét. Az ülésen dr. Náchum Goldmann is részt vett. Chruscsev amerikai látogatásakor tartják meg a csúcskonferenciát? Nixon alelnök konkrél Javaslatai a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti megértés érdekében Washington (IFP). Eisen­­hower elnök a legközelebbi napokban elküldi a meghí­­vót Nikita Chruscsev minisz­terelnöknek, hogy tegyen látogatást az Egyesült Álla­­mokban — közli a francia sajtóiroda megbízható forrá­­sokra hivatkozva. Eisenho­­wer tanácskozott a szövet­­séges államok kormányaival amelyek helyeselték a meg­­hívást. Az sincs kizárva, hogy ez alkalommal csúcs­­konferenciára kerül sor Amerikában, Franciaország és Anglia részvételével.­­ Amennyiben a genfi értekez­let kudarccal végződne, a nyugati nagyhatalmak veze­­tői valószínűleg Párizsban fognak találkozni, hogy elő­­készítsék a találkozót Chrus­­cselel. Ezzel szemben a Reuter sajtóiroda azt jelenti Moszk­­vából, hogy Nixon alelnök Chruscsevel folytatott meg­beszélésében felvetette az amerikai látogatás kérdését, de Chruscsev fenntartással válaszolt. Moszkvai hivatalos amerikai és szovjet körök egyaránt nem hajlandók megerősíteni, vagy cáfolni a meghívás kérdését. Moszkva (UPI, Reuter és IFP).­­ Richard Nixon al­­elnök szibériai látogatásáról visszatérve, tegnap a moszk­­vai televízióban és rádióban közvetített erélyes hangú be­­szédében figyelmeztette Ni­­kita Chruscsevet, hogy szen­­telje „rendkívüli erejét és tehetségét” a szovjet nép élet sorsa fellendítésének, de nem a kommunizmus más országokban való terjeszté­­sének, mert ez okvetlenül összecsapáshoz fog vezetni. Nixon alelnök beszélőben, amelynek fordítását sokmil­­lió orosz hallotta a rádió­­ban, sorra válaszolt a láto­gatása alatt hozzáintézett kérdésekre és bírálatokra és kijelentette, hogy Amerika távrakétái nem a Szovjet­­unió elleni támadásra, ha­­nem Amerika és szövetsége­­seinek védelmére készülnek. „Csak támadó nemzetnek kell félnie Amerika hadere­­jétől” — mondotta. Nixon el­­mondotta hallgatóinak, hogy a Szovjetunió 1995 óta az amerikai elnöknek négy ko­­moly és nagyszabású béke­­tervét utasította el, közöttük a repülőgépek útján való kölcsönös ellenőrzést megle­­petésszerű támadások meg­­akadályozására. Az alelnök a követk­eő konkrét javaslatokat tette a kölcsönös megértés foko­­­­sa érdekében: 1. Chruscsev és Eisenhower nyilatkozata­­it kölcsönösen közvetítsék az orosz és amerikai televí­­zióban és rádióban. A két vezetői külpolitikai ny­ilat­kozatainak fordítását nyom­­tatásban terjesszék. 2. A Szovjetunió szüntesse be ide­­gen rádióállomások zavará­­sát. Az amerikai polgárok most is zavartalanul hallgat­hatják a szovjet rádiót. 3. Kölcsönösen engedjék meg újságok szabad terjesztését. 4. Tegyék lehetővé mindkét országban milliók számára az angol, illetve az oros­z nyelv elsajátítását. 5. Bővít­­sék ki lényegesen a művé­­szek, tudósok, szakembereit és diákok cseréjét. Nixon alelnök ma befejezi látogatását a Szovjetunió­­ban és Varsóba indul, ahol már nagy előkészületek tör­­téntek a fogadására.­­ Az amerikai kormány Washing­­tonból néhány szakértőt kül­dött Varsóba, hogy az alel­­nök tanácsosaiként szolgál­­janak a látogatás ideje alatt. Az algíri kérdésről tárgyalt Hammarskjöld Párizsban Elitélő határozat fenyegeti Franciaországot a szeptemberi UNO-közgyűlésen Paris (Reuter, UPI).­­ Dag Hammarskjöld UNO-fő­­titkár pénteken elsőizben ta­lálkozott De Gaulle elnökkel aki ebédre látta vendégül. Az elnök és a főtitkár hosz­­szas négyszemközti beszél­getést folytattak, ezután pe­­dig Hammarskjöld másfél­­óra hosszat tárgyalt Michel Debré miniszterelnökkel. Hivatalosan nem adtak ki nyilatkozatot a tárgyalások­­ról és Hammarskjöld a nála szokásos semmitmondó frá­­zisokkal válaszolt az újság­­írók kérdéseire, de jólérte­­sült körök úgy tudják, hogy a villámlátogatás során az­­ algériai kérdés állt élőlén­ben. Az afrikai és ázsiai ál­­lamok csoportja újból köve­­telte, hogy ezt a kérdést tűz­zék az őszi UNO-közgyűlés napirendjére. Hammarskjöld, hír szerint arra a veszélyre figyelmez­­tette a franciákat, hogy el­­lenfeleiknek ezúttal sikerül­­het összehozniuk a kéthar­­mad többséget egy Francia­­országot elítélő határozat megszavazásához, amelyben az UNO hivatalosan fogja követelni Franciaország al­­gériai politikájának alapve­­tő megváltoztatását.

Next