Uj Kelet, 1959. szeptember (40. évfolyam, 3373-3398. szám)

1959-09-01 / 3373. szám

Ara: 150 3373, «szám Tel-Aviv, 1959. szeptember 1., kedd חרזמ יוא)שדח (טלק התע ׳םי• •תלכ •תגלפמ הויש- הירגנוהב :ךורעה זוטרמ.אר"ד :יארה«.■• דוד ןש :ל־׳ומה וחמנ שדח נ*דב4 .«*ת ׳זח בגמ ai xia. öv folyam KO ,ד»ש Főszerkesztő Dr. KARTON ERNO. A szerkesztésért és kiadásért felelős: SCHÖN DEZSŐ.­­ Kiadó: aizrachi Chadas Ltd., Tel-Aviv. Rec­ov Hanegev (volt Schlesinger) 11. ez Telefon: 3.­77 FáBEreMKrimi mapm­p Izráel panaszt emelt Egyiptom ellen a Biztonsági Tanácsnál Golda Méir: ״ Izráel nem hajlandó eltűrni a Szuezi csatornán teremtett helyzetet” — Hivatalosan is napirendre akarja tűzni a kérdést az UNO-közgyűlésen Jeruzsálem, (Az Új Kelet tudósítójától). — Izráel teg­­nap jegyzéket intézett a Biztonsági Tanács elnöké­­hez, amelyben panaszt tett az Egyesült Arab Köztársa­­ság ellen a Szuezi csatorna szabad hajózásának megsér­­tése miatt. A jegyzék, ame­­lyet Joszéf Tekoa állandó UNO-megbízott nyújtott át a Biztonsági Tanács francia soros elnökének, rámuta­­tott arra, hogy amikor az EAK megszegi a szuezi ha­­józás szabadságát biztosító nemzetközi egyezményeket, ezzel a közelkeleti térség békéjét veszélyezteti. Az Egyiptom által végrehajtott állandó tengeri kalózkodás kihívást jelent az egész vi­­lág felé, — hangsúlyozta a jegyzék, amely részletesen ismerteti az Inge Toft fel­­tartóztatását és a rajta levő árunak történetét és külö­­nösen kihangsúlyozza, hogy Port Szaidban két norvég hajóról elkoboztak Izraelnek szóló postát és meteorológiai felszerelést. Izráel felkéri a Biztonsá­­gi Tanács elnökét, hogy ter­­jessze a jegyzéket az UNO- tagálamok megbízottai kö­­zött. A jegyzéken kívül az iz­­raeli kormány annak lehető­ségét mérlegeli, hogy a szu­­ezi hajózás kérdését rendkí­­vü­li napirendi pontként fel­­vetesse az UNO-közgyűlés napirendjére. A kormány álláspontja eddig az volt, hogy ezt a problémát csak az általános vita keretében veti fel, az utóbbi napokban azonban egyre inkább az a vélemény alakult ki, hogy a szuezi problémának hiva­­talos napirendi pontként kell szerepelnie. A kormány még nem hozott végleges döntést, amely alighanem a vasárnapi minisztertaná­­cson fog megtörténni. En­­nek a szándéknak vannak procedurális nehézségei, mert a napirendi javaslato­­kat legalább egy hónappal a közgyűlés előtt kell be­­nyújtani. Szakértők vélemé­­nye szerint azonban ezeket a nehézségeket sikerülne elhárítani. Ha a szuezi kér­­dés valóban napirendi pont­­ként fog szerepelni, úgy a közgyűlésnek határozatot kell hoznia benne. Jogérvé­­nyes döntésre azonban két­­harmad szótöbbségre van szükség. Golda Méir külügyminisz­­ter a Mápáj választási kor­­teseinek tegnap Tel-Aviv­­ban kezdődött gyűlésén ki­­jelentette, hogy Izrael nem hajlandó eltűrni a Szuezi csatornán teremtett helyze­tét. Az UNO-nak a világ­­béke fenntartásában vitt szerepét analizálva rámuta­­tott arra, hogy a Nemzetek Szövetsége nem haladhat el szótlanul egyik tagállamé­­nak magatartása mellett, amely 11 éve folytat ellen­­séges politikát egy másik tagállam, Izrael ellen. Nem csak most, hanem az egész idő­­ alatt elementáris jogaink megsértésének va­­gyunk kitéve az egyik szom­­széd­ állam részéről. Mi va­­gyunk az egyetlen állam az egész világon, amelynek a Szuezi-csatornán való közle­­kedés s­zabadságát megvon­­ták, vagy korlátozták. Iz­­rael nem nyugodhat bele eb­­be a helyzetbe, valamint ab­­ba sem, hogy a velünk ke­­reskedő államoknak nem csak olyan meggondolásaik kell legyenek, hogy az árunk jó, vagy elég olcsó-e, hanem olyanok is, hogy át tudunk-e haladni velük a Szuezi-csa­­tornán. Ebben a tekintetben mindent elkövettünk, ami le­­hetséges volt éspedig a leg­­nagyobb türelemmel. Meg­­adtunk minden lehetőséget az UNO-nak, hogy cseleked­­jé'... A postaszállítmányok legutóbbi elkobzása azonban ékesen bizonyítja, hogy az egyiptomi diktátor nem akarja megváltoztani maga­­tartását velünk szemben. Ez a konfliktus voltaképpen nem köztünk és Egyiptom, hanem az UNO és Egyiptom között folyik és ha az UNO ezt nem tudja rendezni, úgy kétségtelen, hogy a jelenlegi helyzet aláássa az UNO te­­kintélyét — mondotta Golda Méir. Jordánia panaszt emelt Amman, (Reuter). — Jor­­dánia tegnap panaszt tett Izrael ellen a fegyverszüneti vegyesbizottságnál. A pa­­nasz szerint izraeli katonák megszegték a Scopus hegy­­re vonatkozó egyezményt mert kutatást tartottak a semlegesített övezetben levő Iszvia falu lakosságánál. Chruscsev: Hajlandók vagyunk kivonni csapatainkat Kelet-Németországból Lengyelországból és Magyarországról „Mindent meg akarunk tenni a hidegháború megszüntetésére” Moszkva, (IFP). — Ni­­kita Chruscsev, a Szovjet­­unió miniszterelnöke, aki je­­lenleg a Don vidékén jár, tegnap nagyjelentőségű be­­szédet tartott Vocsenszkaja községben a hidegháborúról és a nemzetközi helyzetről. A beszédében, amelyet a TASS ügynökség továbbí­­tott, Chruscsev a Richard Nixon amerikai alelnök ál­­tal az American Legion (a leszerelt amerikai frontkaton:­nők szövetsége) kongresszu­­sán tartott felszólalására vá­­laszolt. — Sohasem folytattunk propagandát az Egyesült Ál­­lamok ellen — hangoztatta Chruscsev. — Csak a milita­­risták, a tábornokok, a kard­­csörtetek és monopolisták ellen folytattunk és tovább­­ra is fogunk folytatni pro­­pagandát, akik a hideghá­­ború folytatását kívánják. Ezek ellen kelnek ki a mi újságjaink, az államférfia­­ink és a szovjet nép fiai. A Szovjetunióban soha senki sem emelte fel a szavát az Egyesült Államok, mint or­­szág ellen, vagy az amerikai nép ellen. Soha nem folytat­­tunk ilyen hadjáratot és nem is fogjuk tenni a jövő­­ben sem. Nixon a szovjet kormánnyal kapcsolatban tett megjegyzéseivel durva hibákat követett el. Chruscsev ezután arról a sajtófogadásról beszélt, ame­­lyet Eisenhower elnök au­­gusztus 25-én tartott. Meg­­elégedését fejezte ki az ame­­rikai elnök kijelentése fö­­lött, hogy jelenleg a legfon­­tosabb dolog a béke meg-־ őrzése. Ugyanakkor azonban Chruscsev sajnálatát fejezte ki afölött, hogy Eisenhower elnök bizonyos mértékben megismételt egyes szólamo­­kat, amelyekből a hideghá­­ború hangulata árad. A nemzetközi helyzetről szólva, Chruscsev a követ­­kezőket mondotta: — Mindent meg akarunk tenni a hidegháború meg­­szüntetésére, hogy ezáltal csökkentsük a nemzetközi feszültséget. Csakhogy a bé­­kés együttélés és idegen ál­­lamokban felállított és kilö­­vésre kész irányított távlö­­vedékek, — ez két olyan do­­log, ami nem fér össze. Mi, mi magunk részéről, hajlan­­dók vagyunk a felfegyverke­­zésünket csökkenteni. Haj- ta­ndók vagyunk kivonni a csapatainkat a Német Demo­­kratikus Köztársaság terüle­­téről, Lengyelországból és­­Magyarországról, amennyi­­ben a nyugati hatalmak is­allandóságukat fejezik ki az iránt, hogy kivonják a haderőiket idegen államok­­ból. Ihruscsev ezután vissza­­tért a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti vi­­szonyra. — Magától értető­­dik, — mondotta, — tisztá­­ban vagyunk azzal, hogy né­­zeteltérések állanak fenn köztünk és az Egyesült Ál­­lamok között. Mi ezt nem tagadjuk. Ez idő szerint azon­­ban így kell feltenni a kér­­dést: Kívánatos-e, hogy eze­­ket a nézeteltéréseket fenn­­tartsuk a jövőben is és ne csináljunk semmit a kiélező­­désük elkerülésére, vagy pe­­dig talán módot kell keresni a kiküszöbölésükre? A Szov­­jetunió ezennel kijelenti haj­­landóságát, hogy a legsürgő­­sebb nemzetközi problémák tekintetében olyan megegye­­zésre törekedjék, amelyeket mindkét fél hajlandó elfo­­gadni. Véleményünk szerint e kérdések közül első he­­lyen a Németországgal kö­­tendő békeszerződés él. Ma nyílik meg az Arab Liga casablancai tanácsülése Casablanca, (Reuter). — Ma nyílik meg az Arab Liga 32-ik tanácsülése, amelyen tíz arab állam számára egységes magatartást kísé­­relnek megállapítani az UNO közgyűlésének szeptember közepén kezdődő ülésszaké­­ra. A tíz tagállam közül a jelek szerint Irak és Tunisz nem jelenik meg a tanács­­ülésen. Irak formálisan az­­ért tagadta meg részvételét, mert elutasították meghívá­­sát, hogy a konferenciát Bagdadban tartsák, Tunisz pedig nem vesz részt a Li­­ga tevékenységében, amióta megszakította kapcsolatait Abdul Nasszer kormányával és Chabib Bourgiba elnök azzal vádolta a kairói diktá­­tort, hogy merénylőket kül­dött Tuniszba a meggyilko­­lás­ára. A casablancai konferen­­cián heves vita várható a menekültkérdésben, bár a tag­államok szakértőinek Bej­­rútban lefolyt erre vonatko­­zó konferenciáján formáli­­san megegyeztek abban, hogy elutasítják Hammar­­skjöld főtitkár javaslatait a menekültek letelepítésére. A libanoni külügyminisz­­ter fogadta az angol nagy­­követet és a francia ügyvi­­vőt és formálisan felkérte a két kormányt, hogy az UNO közgyűlesén támogassák az arab álláspontot a paleszti­­nai kérdésben. A külügymi­­niszter más országok diplo­­máciai képviselőivel is tár­­gyalt. -----­ Az egyik fregatt elindult Ceylonba A hadsereg szóvivője közli: A K-28 jelzésű fre­­gatt kifutott az éjláti ki­­kö­tőből. A hajó annak a tranzakciónak lebonyo­­­lása folyamán hagyta el ftilátot, amelynek kereté­ben a hadsereg két 1נ׳אי gat­tot adott el Ceylonnak. Dác­ d ' Den-Gurion minisz­­terelnök a Mápáj tegnapi választási gyűlésén bejelen­­tette, hogy utasította a had­­sereg parancsnokságát, in­­dítsa útnak és vezesse át a Tiranai-szoroson a hadiflot­­tának egyik fregattját, ame­­lyet Ceylonnak adtunk el. Ausztrália nyerte meg a Davis-kupát Fol­it Hills, (IFP).­­ A­ tenisz-világbajnokság teg­­napi döntő mérkőzésén Ausztrália 3:2 arányú győ­­zelm­et aratott az Egyesült Államok felett és ezzel meg­­nyerte a Davis-kupát. A dön­­tő játékban, amely egyes mérkőzés volt, az ausztrá­­liai Niel Frizer 8:6, 3:6, 6:2 és 6:4 arányban verte meg Berry MacKey amerikai teniszezőt. További kínai csapatok hatoltak be India területére Nehru nyilvánvaló támadásnak minősíti a határincidenseket, de nem akar háborút Kínával . Katonai megbeszélések India és Pakisztán között New-Delhi, (UPL Reuter, IFP).­­ Az indiai parlament felsőházában tegnap vita folyt a kínai határszélen tör­­tént incidensekről. A szená­­torok felszólalásaira vála­­szolva, Nehru a következő­­ket mondotta: " Annak ellenére, hogy az ország északkeleti részén indiai területre augusztus 25-ikén és 26-án történt be­hatolások nyilvánvaló tám­a­­dást jelentenek, az indiai kormány meg van győződve arról, hogy nem kell oly­­képpen cselekednie, mintha háború állana fenn India és a népi Kína között. A kor­­mánynak az a meggyőződé­­se, hogy mint „sértett állam” köteles megkísérelni az el­­lentéteknek tárgyalások út­­ján való rendezését. Az incidensek ismertetése után az egyik ellenzéki sze­­nátor kritikai felszólalására válaszolva, Nehru a követ­­kezőket mondotta: —­ Természetes kötelessé­­günk megvédeni határain­­kat, de mint nagy népnek tartózkodnunk kell attól, ho­­ háborút kezdjünk ilyen természetű probléma miatt. Mindennél fontosabb fenn­­álló szerződéseket tisztelet­­ben tartani, semmint arról tárgyalni, hogy ez, vagy amaz a földdarab Indiához, vagy Kínához tartozik-e. A kínaiak több mint 100 éve fennálló egyezményeket szeg­tek meg. Mi meg vagyunk győződve a magunk igazsá­­gáról, a kínaiak azonban ré­­gi térképeket nyújtottak át nekünk, amelyek az el­vita­­tott területeket Kína részei­­ként tüntetik fel — mondot­­ta a miniszterelnök. Nemhivatalos forrásból a United Press úgy értesül, hogy további kínai csapatok hatoltak be észak-indiai te­­rületre és az indiai kor­­mány újabb tartalékokat küld oda. A kínaiak elfog­­laltak egy nagyfontosság■ indiai hadállást a McMahon vonal mellett, amely a de facto határvonalat képviseli India és északi szomszédai között. Az indiai kormány tegnap utasította a hadsereget, hogy vegye át az ország északi határának felügyeletét. A határőrizetet eddig a határ­­menti tagállamok katonasá­­gai és rendőrségei látták el Kalkuttában tegnap az in­­diai kongresszus pártjának 600 tagja tüntetést rendezett a kínai konzulátus előtt. A tüntetők tiltakozó plakátot (Folytatás a 4-ik oldalon.) A formosai tájfun Taipe, (Reuter). — A múlt hét végén Formozára sza­­kadt tájfun következtébe■ 11 ember vesztette életét, míg a sebesültek száma 77- re emelkedett. Ez a vihar a legnagyobb volt, amely egy nemzedék óta a szigetet sújtotta. A szélvihar 200 kil­ron­­é­teres sebességű volt óránként s az anyagi ká­­rok meghaladják az ötmil­­lió dollárt. Párizsban már várják Eisenhowert Az amerikai elnök és Macmillan miniszterelnök az angol televízióban számolt be kétnapi tárgyalásairól Gondon, (Reuter, AFP).­­ Eisenhower elnök és Harold Macmillan angol miniszter­­elnök tegnap este közös te­­levíziós adásban nyilatkoz­­tak tárgyalásaik e­redm­é­­nyeiről. Az adást Macmillan vezette be az angol-ameri­­kai kapcsolatok ismerteté­­sével, amelyekben voltak el­­lentétek a háború után és két-három évvel ezelőtt is. A fontos azonban az, — mondotta — hogy sosem hátrálunk meg. Most a legnagyobb feladat előtt ál­­lunk éspedig, hogy miként tartsuk fenn a békét. Mac­­millan annak a biztos hité­­nek adott kifejezést, hogy Eisenhower európai útja és az ezután következő láto­­gatáscsere a béke célját szolgálja. Eisenhower is mondott egy pár dolgot a két állam kö­­zötti kapcsolatról, majd ki­­jelentette, hogy Amerika és Anglia a béke fenntartásá­­ra, valamint a Nyugat vé­­delmére törekszik a NATO keretein belül. A maga ré­­széről is akarja és helyesli a csúcskonferenciát, de Chruscsevnek tisztában kel lennie azzal, hogy neki is a békére kell törekednie, — hangsúlyozta Eisenhower. A televíziós adás a Dow­­ning Street 10 szám alatti épületből történt. Eisenhower a délelőtti órákban érkezett vissza Chequers­ből. A két állam­­férfi egy autóban utazott végig az utcákon és nagy tömegek ünnepelték őket. Eisenhower elnök a St. Paul katedrálisba ment, ahol megemlékezett a második világháborúban elesett ame­­rikai katonákról. Eisenhower tegnap fogad­­ta Castilo spanyol külügy­­minisztert, aki átadta neki Franco tábornok személyes jegyzékét. Hir szerint Fran­­co meghívta Eisenhowert, hogy tegyen látogatást Mad­­ridban. A külügyminiszter nagyobb katonai és gazda­­sági segélyt kért Eisenho­wertől Spanyolország szira­mára. Tegnap este Eisenho­­wernek Churchillel volt ta­­lálkozása a miniszterelnök­­ségen rendezett díszvacso­­rán, aki ezért szakította meg szabadságát. A vacso­­rán Clement Attlee volt munkáspárti miniszterelnök is részt vett. Párizsban már nagyará­­nyú előkészületek folynak Eisenhower fogadtatására, amely nem kevésbé lesz fé­­nyes, mint amelyben az ame­­rikai elnök Bonnban és Londonban részesült. Az elnök szerdán érkezik Pá­­rizsba és vonul majd fel a főváros utcáin De Gaulle tábornok társaságában, aki a repülőtéren fogja fogad­­ni. Eisenhower tiszteletére katonai felvonulást­­ ren­­deznek. Hír szerint Eisenhower párizsi tárgyalásainak be*­fejezésével három-négy na­­­pos pihenőre Skóciába utako zik majd.

Next