Uj Kelet, 1959. december (40. évfolyam, 3449-3474. szám)

1959-12-24 / 3469. szám

De Gaulle parlament nélkül akar kormányozni? Válságot okozott a katolikus iskolák szubvenciója — Lemondott a közoktatási miniszter Paris. (Reuter). — Pá­­risi politikai körök annak a véleményüknek adtak teg­nap kifejezést, hogy nincs kizárva, miszerint De Gaulle elnök népszavazás útján felhatalmazást fog kérni arra, hogy döntő fon­­tosságú kül- és belpolitikai kérdésekben a parlament megkérdezése nélkül dönt­­hessen az elkövetkező há­­rom évben. Erre lépésre az készteti az elnököt, hogy Debré miniszterelnök kor­­mányának parlament ne­­hézségei egyre fokozódnak és azok tegnap André Bou­­ladhe közoktatásügyi mi­­niszter lemondásával kristá­lyosodtak ki. De Gaulle-nak állítólag az az érzése, hogy a parla­­ment fokozatosan vissza­­foglalja azokat a pozíció­­kat, amelyeket elvesztett, amikor a francia nép 1958 szeptemberében megrövidí­­tette a parlament jogait és Ugyanakkor széleskörű fel­­hatalmazásokat adott az elnöknek. Paris. (IFP). — André Bouloche francia közokta­­tásügyi miniszter tegnap lemondott néhány órával azután, hogy a nemzetgyű­­lés megkezdte a vitát az állam és a magániskolák közötti kapcsolat felől. A Vita tengelyében a katoli­kus iskolák állami szub­­venciója áll, amely évtize­­dek óta körülvitatott prob­­lémája a francia közélet­­nek. A katolikusok az álla­­mi szubvenció növelését, va­lamint azt követelik, hogy az iskolák saját tantervük szerint működjenek, szigo­­rú állami ellenőrzés nélkül. Ezzel szemben a világi fel­­fogású politikusok, akik közé André Bouloche is tar­tozik, tiltakoznak a segély növelése ellen és azt köve­telik, hogy a katolikus is­­kolák tanterve azonos le­­gyen az állami iskolákéval. A vita kiéleződött, ami­­kor Michel Debré minisz­­terelnök ígéretet tett a ka­­tolikusoknak, hogy még az év vége előtt keresztülvisz egy kompromisszumos meg­oldást. Ez élénk visszatet­­szést szült a De Gaullet támogató pártban is és en­­nek következményeként mondott le a közoktatás­­ügyi miniszter. Naszzer cionista bérencnek nevezi Kaszemet Heves vita az arabok közt Kaszem Palesztina-tervéről Kairó (IFP, Reuter és DPI). „ Abdul Nasszer a ״ győzelem napján” Port- Szaidban tartott beszéde so­­rán újabb éles támadást in­­tézett Kaszem tábornok, iraki miniszterelnök ellen. Különösképpen a Kaszem által felvetett palesztinai államtervet támadta, ame­­lyet az iraki miniszterelnök­­kedden is megismételt. Ka­­szem tudvalevőleg azt állít­­ja, hogy Jordánia és Egyip­tom együtt osztozkodtak Iz­­raellel a palesztinai zsák­­mányon és jogtalanul ural­­muk alatt tartanak paleszti­­nai területeket. Legutóbbi beszédeiben Kaszem azt kö­­vetelte, hogy Jordánia és Egyiptom adják vissza eze­­ket a területeket a palesz­­tinai araboknak, akik azon arab államot létesítsenek. Nasszer kijelentette, hogy Kaszem terve nem egyéb aljas manővernél, amelynek felvetésével cionista, impe­­rialista és kommunista urait szolgálja, akik egész Pa­­lesztinát a zsidóknak szeret­nék átadni. Amman (Reuter, IFP) Tegnap a jordániai parla­­mentben is szó esett Ka­­szem palesztinai államtervé­ről, amelyet Chaza Madzsali miniszterelnök éles szavak­­kal elitélt Madzsali azt ál­­lította, hogy Kaszem beszé­­de merénylet a palesztinai arabok és az arab naciona­­lizmus ellen. Úgy látszik, Kaszem azt akarja, hogy Palesztina egész területe Iz­­rael zsákmányává váljék — mondotta Madzsali, hangsú­­lyozva, hogy Palesztinát előbb fel kell szabadítani és csak azután lehet majd be­­szélni a palesztinai arab ál­­lam létesítéséről. A bagdadi rádió tegnap félórás új műsort avatott, amelynek a neve „Egyesült arabok hangja” és az Egye­­sült Arab Köztársaság ellen irányul. Kaszem, úgy lát­­szik, fokozni akarja a rádió­háborút Nasszer ellen, aki azt újra teliszájjal folytatja ellene. Tegnap egyébként a bagdadi rádió rendes műso­­rában is számos ízben tá­­madta Nasszert. Aba Even formálisan elnöke Aba Even tárcanélküli miniszter két hét előtt be­­jelentette a Weizmann in­­tézet vezetőségének, hogy a kormányba való belépése miatt kénytelen lemondani a Weizmann intézet elnöki tisztségéről, mert nem tud­­ja a kettős feladatot vál­­lalni. Az intézet direktóriu­­mának kéré­ésére végül hoz­­zájárult, hogy formailag az intézet elnöke maradjon, de a jövőben csupán reprezen­­tációs szerepet fog játsza­­ni. Meir Weiszgal, az intézet direktóriumának elnöke Aba Evenhez intézett leve­­lében rámutat arra, hogy Weizmann Chaim profesz­­szor elnökké való megvá­­lasztása után sem hanya­­golta el kapcsolatait a róla elnevezett intézettel. A a Weizmann-intézet marad Weizmann intézet különös súlyt helyez Aba Even el­­nökségére, tekintettel ar­­ra, hogy ő kezdeményezte az 1960 augusztusára kitű­­zött nagy nemzetközi kon­­ferenciát, amelyen nyugati tudósok és afrikai, vala­­mint ázsiai államok tudo­­mányos vezetői fognak Re­­d­ovotban találkozni. Mint­­hogy ennek a kezdeménye­­zésnek a sikere nem kis­­részben Aba Even nemzet­­közi hírnevétől függ, nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy továbbra is ő szerepeljen a Weizmann in­­tézet elnökeként. ­ Eltűnt egy francia turista. Az egyik nyugat­­galili turistafogadó igazga­­tója tegnap bejelentette Re­­né Gigi 29 éves franciaor­­­szági turista eltűnését. Gi­­gi, aki keresztül-kasul be­­járta az országot h, 18- án érkezett a fogadóba és másnap reggel elindult Ros- Hánikrá irányában a liba­­noni határ felé. Azóta nem tért vissza és így a fogadó tulajdonosa közölte eltünés­sét a rendőrséggel. — Givá­tájim is Ros Há­­áj­inból ka vizet. A ros­­háájini vízművek­­־ eg­y óta Givátájimot is ellátják vízzel, hogy ezzel elejét vegyék a Dán körzetbeli kutak túlságos kimerítésé­­nek. A vizet a Bos-Háájin­­ból Tel-Avivba vezető főve­­zetékről csapolják le, addig is amíg a téli esőzések is­­mét fel nem töltik a kuta­­kat. Rudolf Hess ״ emberi jogai" Strassbourg­ (IFP).­­ Az emberi jogok európai tanácsa nevében Paulis Modinus, a bizottság el­­nöke kijelentette, hogy׳ nem illetékes abban, hogy­ Rudolf Hess, az életfogy­­tiglanra elítélt nácivezér szabadlábra helyezésével foglalkozzék. Hess védő­­je ugya­n­ december 1-én emlékiratot intézett eh­­hez a bizottsághoz, a­­melytől azt kérte, hogy lépjen közbe Hess sza­­badlábra helyezése érde­­kében, akit — a ü­gyvéd szerint — „ártatlanul” tartanak fogva Spandau­­ban. A pápa nem hisz a lefegyverzés lehetőségében „A mai helyzet sem háború, sem béke” Vatikánváros (IFP). — XXIII. János pápa tegnap megtartotta hagyományos karácsonyi beszédét a meg­­szokott ünnepélyes külső­­ségek között. Jelen voltak az összes kardinálisok és a pápa beszédét nemcsak a Vatikán rádiója, hanem az összes olasz, francia, belga, spanyol, portugál és svájci adók is sugározták. A pápa beszéde a békéről szólott, amelynek — szerinte — há­­rom változata van: a szívek békéje, a társadalmi béke és a nemzetközi béke. A pápa kijelentette, hogy a jelenlegi bizonytalan hely­­zetben remények ébredtek az emberiségben, a béke azonban, amelyért az egy­­ház imádkozik, nem lehet­­séges, ha az olyan ideoló­­giáknak való behódolással jár, amelyek ellenkeznek a katolikus vallással. A béke érdekében le kell győzni né­­hány tévhitet, mint például az erőszak győzelmébe ve­­tett hitet, vagy a soviniz­­mus legendáját, amelyek megmérgezték a népek éle­­tét és az erkölcs alapelveit Most olyan helyzet uralko­­dik a világon, amely nem nevezhető sem háborúnak, sem pedig békének és sem­­miféle komoly jele nem mutatkozik annak, hogy meg lehetne valósítani a vi­­lágban a leszerelést. Jeruzsálem (Az Új Kelet tudósítójától): Ma délután közel kétezer keresztény za­­rándok lépi át a határt Je­­ruzsálemben a karácsonyi ünnep alkalmából. Az izra­­eli hatóságok 24 órás távol­­maradási engedélyt adtak a Betlehembe készülő keresz­­tény vallású izraeli polgá­­roknak, akikk holnap, pén­­teken délután 3 óráig köte­­lesek a Mandelbaum-átjárón keresztül visszatérni. Jeruzsálem (IFP): Sok­­ezer zarándok és keresztény turista érkezett a jordániai Jeruzsálembe. A kirándulók egy része Betlehembe foly­­tatta útját, hogy részt ve­­gyen az éjféli misén. Franciaország jeruzsálemi konzulját, aki az izraeli oldalon működik, valamint a tel avivi francia nagykö­­vetség személyzetét nem engedték át az óvárosba, minthogy 1956 óta Jordánia és Franciaország között nem áll fenn diplomáciai kapcsolat. *1 un H­eim־ 0! Plcsura Untermann VAGYON MINDEN HÁZBAN Óriási acéltartályokat kapott 11 egy utam A Selev társaság három óriás teherautója tegnap Haifáról Jeruzsálembe szál­­lított három acéltartályt, amelyek a világ legna­­gyobb méretű tartályai kö­­zé számítanak. A szállítás 12 órán át tartott. A teher­­autók előtt közlekedési rendőrség ügyelt fel a rend­­re, a villanytársaság mér­­nökei pedig arról gondos­­kodtak, hogy a kazánok ne érintkezzenek villany­­huzalokkal. Az acélkazá­­nok, amelyeket a jeruzsá­­lemi új Hadassza kórház építésénél használnak fel, 5 méter magasak, 7 és fél méter hosszúak és 4 méter szélesek és­­ negyedmillió dollárba kerültek. A tartályokat a Cion ha­­jón szállították Izraelbe. Amikor az amerikai gyár­­ból a new-yorki kikötőbe szállították őket, New York egyes utcáin is le kellett állítani a forgalmat ahhoz, hogy a teherautók elérhes­­sék a kikötőt. Két izraeli fiatalember kalandos útja jeepen Afrikán keresztül Ahol víziló sétál az utcán Accra, (ITIM).­­ Az el­­múlt három hónap alatt 24 ezer kilométeres autóutat tett Afrikában két izraeli fiatalember. Az utasok, a­­kik nem akarták elárulni nevüket, jeepen kedden ér­­keztek Accrába, feketére sülve és nagy szakállal. Egyikük 30, a másik 24 éves. Elmondották, hogy szep­­tember 9-én indultak Ejlát­­ból hajón Maszuába és magukkal vitték a jeepet, valamint a közúthoz szük­­séges felszerelést és élel­­miszert. Maszauában part­­raszálltak, bejárták Abesz­­sziniát, majd Kenyába és Ugandába folytatták útju­­kat, ahonnan a Viktória tó partja mentén Tanganyiká­­ba, innen Rhodéziába és Dél-Afrikába jutottak, egé­szen Johannesburgig. Be­­járták Angolát, Belga-Kon­gót és Közép-Kongót, majd Kamerun, Nigéria és Togo államokon keresztül jutot­­tak el Gánába. Az út nagy részét vad vi­­dékeken és úttalan utakon tették meg, néha csak 80 kilométert tudtak haladni naponta, míg jó utakon 500 kilométert is megtettek. Olykor éjszaka is folytat­­ták útjukat. Nagyon gyak­­ran találkoztak vadállatok­kal, láttak oroszlánokat, elefántokat, zsiráfokat, vi­­zilovat és krokodilokat. A Viktória tó partján egy városkában látták, amint egy hatalmas viziló nyu­­godtan áthalad az utcán és bemegy a tóba. A fiatalemberek jeepje, amelyen hátul nagy betűk­­kel az „Izráel” felirat áll, mindenütt nagy feltűnést keltett. A két fiatalember néhány hét múlva indul vissza Gánából a Fekete Csillag egyik hajóján Hai­­fára. Bonyolódik a diplomata­­alkoh­olcsempész ügye­­ A rendőrség folytatja a nyomozást a nagyszabású alkoholcsempészési ügyben, amelybe egy nyugati nagy­­követség konzuláris tisztvi­­selője is bele van kevtve. Treibitsch járásbíró péntek­­ig meghosszabbította az öt gyanúsított közül négynek a vizsgálati fogságát, míg az ötödiket óvadék ellené­­ben szabadlábra helyezték. A rendőrség képviselője a tárgyaláson kijelentette, hogy az egyik tel avivi luxus szállodában megtalált és külföldre becsempészett 45 láda alkohol csak egy ré­­szét képezte a csempész­­banda ügyleteinek. A nyo­­mozás azonban csak nehe­­zen halad előre, minthogy az ügy kulcsa a diplomata kezében van, aki diplomá­­ciai immunitást élvez.­­ A rendőrség meg van győződ­­ve arról, hogy a csempé­­szést a szálloda igazgató­­nője szervezte meg, akinek sikerült a diplomatát ráven­­ni arra, hogy néhány láda ajándékital ellenében iga­­zolja, miszerint a többi al­­koholt a maga számára ren­delte külföldről és az ital így vámmentesen érkezett. A tárgyaláson éles vita keletkezett a rendőrség kép­­viselője és az egyik védő­­ügyvéd között, aki követelte védencének szabadlábra he­­lyezését és a tárgyalás egy órán keresztül zárt ajtók mögött folyt. Treibitsch já­­rásbíró figyelmeztette a rendőrséget, hogy amennyi­­ben pénteken nem nyújt be meggyőző bizonyítékot ar­­ról, hogy jó oka van a gya­­núsítottak fogvatartására, óvadék ellenében szabadláb­­ra fogja helyezni őket. A bíró továbbra is megtiltotta a letartóztatottak neveinek, a diplomata nevének és ha­­zájának, valamint a szállo­­da nevének közlését. Nurit megtalálta halottnak vélt nagynénjét Nurit Szár-Sálom, a 12 éves jeruzsálemi kislány, akit a francia rádió és tele­­víziószolgálat meghívott Párisba, hogy az izraeli gyerekeket képviselje a nemzetközi gyermekszerve­­zet konferenciáján, hála a meghívásnak, váratlanul egy nagynénire talált. A kislány édesanyja a Szochnuthoz fordult azzal a kéréssel, hogy külföldön kerestesse rég nem látott nővérét, abban a remény­­ben, hogy a nővér segítsé­­gére lehet kislányának kül­­földi útjában. A Szochnut ugyan nem tudta ezt a nő­­vért előteremteni, de meg­­állapította, hogy ugyanezt a nőt 12 évvel ezelőtt már kereste másvalaki Nesz- Cionáról. így derült ki, hogy egy harmadik testvér, a 60 éves Rivka Rambrogel, már 12 éve él Izraelben, a­nélkül, hogy tudott volna jeruzsálemi húgáról. A két asszony 23 évvel ezelőtt vált el egymástól és mind­­kettő meg volt győződve arról, hogy a másik elpusz­tult a náciüldözés alatt. A harmadik nővér után való keresés azonban a kislány véleten utazása nyomán összehozta őket és Nurit Szár-Sálem még találkoz­­hatott ״ meghalt” nagynén­­jével mielőtt elindult volna Párisba. Toledano lekéste a díszfogadást Cfáton Cfát (Az Új Kelet tu­­dósítójától)­. Tegnap a vá­­ros vendégeként Cfáton tar­­tózkodó Toledáno rabbi val­­lásügyi miniszter megláto­­gatta az óvárosban lévő Bét Jós­­ifot, ahol 400 évvel ez­­előtt a Sulohán Áruch szer­­zője élt. A vallásügyi mi­­niszter megígérte, hogy a házban lévő elhagyott pince­­helyiséget, amely ma rak­­tár, a minisztérium megvá­­sárolja. Ugyanis ebben a pincében írta Joszéf Káro az angyallal való beszélge­­tései alapján a Mágid Mé­­sálim világhírű művét. A város vallásos könyvtárrá fogja átalakítani a helyisé­­get, amelyben a kabbalisták ideje alatt Csáton írt köny­­veket helyezik el. A vallásügyi miniszter tiszteletére rendezett foga­­dáson megjelent városi elő­­kelőségek, akiket délelőtt 10 órára hívtak meg, két­­órai várakozás után ott­­hagyták a városházát és az 1 órakor megérkezett mi­­nisztert összesen pár ember fogadta. A kisszámú megje­­lentek a vallásügyi mi­­niszterrel szembeni tünte­­tésnek vett, hogy a város főrabbija, Szimchá Káplán, nem vett részt a fogadáson. Eliseva Eskol temetése Daganján tegnap nagy részvét mellett temették el Eliseva Eskolt, Lévi Eskol pénzügyminiszter feleségét. A Chevra Kadisa kocsija délután 2 órakor érkezett Jeruzsálemből Daganjára, ahol az elhunytat a kultúr­­teremben ravatalozták fel és Daganja, valamint a környező kibuc többszáz d­avérja vonult ־’, a ravar­tás mellett. Kádis Láz, a Kneszet elnökének gyász­­beszéde után, Eliseva Esz­költ örök nyugalomra he­­lyezték Dágánja temetőjé­­ben. Lévi Eskol mondott felette Kádist. Kétezer résztvevő a Makkábi fáklya-stafétájában Salom Süssman, a Mak­­kábi országos elnöke, teg­­nap közölte, hogy az idei d­ánukai fáklya­futásban kétezer sportoló vesz részt, közöttük néhány külföldről érkezett makkábista és az izraeli labdarúgó válogatott tagjai. A hagyományos fák­­lya-futást vasárnap, decem­­­ber 27-én rendezik és az 45 településről kiindulva a há­­rom nagyváros felé fog ágazódni. — Jeruzsálemben Jicc­ák Ben Cvi államelnök veszi át a fáklyát, Haifán Abu Chusi, Tel-Avivban pe­­dig J. Burstein, a városi ta­­nács tagja. Mordecháj Ná­­m­r polgármester közölte, hogy nem vesz részt a fáklya­staféta fogadásán.­­ A Tass ügynökség je­­lentése szerint a Szovjet­­unió 50 millió dollár köl­­csönt nyújt rubelben Finn­­országnak 12 évi lejárattal.

Next