Uj Kelet, 1959. december (40. évfolyam, 3449-3474. szám)
1959-12-10 / 3457. szám
IÁÁ/\/WVA/W/WS/V/W\ÁA/V\/WS/W\/WNA/>1/>Á/W\/\/S/\A/WWWV Kartelltárgyalások a talpbőrgyárak és a csempeüzemek között A bőrgyárak „normalizálni” akarják a piacot, a csempegyárak pedig az export fokozása érdekében kívánnak közös eladási szervezetet létesíteni Az utóbbi időben egyre nagyobb tért hódít az ország gazdasági életében a kartellekbe való tömörülés tendenciája. Néhány hónappal ezelőtt a pamutfonodák létesítettek közös eladási és exportszervezetet, míg az élelmiszeriparban a szalámi készítő üzemek kötöttek kartell-megállapodást. Újabban az országban létező mintegy húsz talpbőrgyár között folynak tárgyalások közös eladási szervezet létesítésére, ami az árak és az eladási feltételek egységesítését vonná maga után. Mint a többi iparágban, a bőrgyárak között is azért vetődött fel a kartell gondolata, mert a termelésük állandóan fokozódik és ennek következtében a legélesebb verseny fejlődik ki a gyárak között. Az elvadult konkurrencia nemcsak abban jutott kifejezésre, hogy az egyes cégek messzemenő hiteleket nyújtottak, hanem leszállították az árakat is, amit egyes esetekben csak úgy lehetett elérni, hogy leromlott az áru minősége. A gyárosok természetesen ez alkalommal is azt hangoztatják, hogy nincs szó kartellről, hanem mindöszsze arra törekszenek, hogy normalizálják a piacot. Ezzel szemben a kereskedők véleménye szerint, az egységes szabványok szerint dolgozó közös eladási szervezet felállítása egymagában is kartell jellegű, amely ki akarja kapcsolni a szabad versenyt a gyárak között és ez eleve kizárja azt, hogy az egyes üzemek igyekezzenek megjavítani a cikkek minőségét és leszállítsák áraikat. Ugyancsak kartell-tárgyalások folynak az ország négy csempegyára között, mégpedig az iparügyi minisztérium hozzájárulásával. Hivatalos indoklás szerint a közös eladási szervek Nincs megegyezés a gyapot ára körül A fonodák a forgalmi adó leszállítását és a gazdáknak adott állami szubvenció megszüntetését javasolják A gyapot-értékesítő tafács és a pamut fonódák között komoly ellentétek merültek fel az újtermésű gyapot ára körül. Az ipar számára ugyanis a belföldi gyapot tonnájának az árát 2100 fontban állapították meg, viszont a termelők 2 ezer 600 fontot kérnek. A különbözetet a kormány- nak kellene fedeznie, amely azonban csak 2450 fontos árat hajlandó biztosítani. Vagyis tonnánként 350 font szubszidiumot kész folyóítani a gazdáknak. A kormány arra hivatkozik, hogy ez idén rendkívül jól sikerült a gyapottermés, amely 7.100 tonnát tesz ki és ennek megfelelően azt kívánja, hogy a gazdák elégedjenek meg 3,2 millió fontos szubszidiummal. A termelők tonnánként 450 font szubszidiumot követeltek és arra hivatkoznak, hogy a gyapotszedési költségek kilónként 150 prutá-ról 176 prutára mentek fel. Viszont a dunámonkénti átlagos termés nem haladta meg a 110 kilót. Valószínűnek tartják, hogy a kormány végül is közvetítő megoldásként összesen kétezer 550 fontot fog felajánlani a gyapot tonnájáért. Egyelőre a termelők és a fonódák közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, mert a gyapotértékesítési tanács képviselői a szállítások megkezdését az iparügyi minisztérium, illetve a kormány végleges döntésétől teszi függővé. Ugyanakkor a fonodók felhívták az iparügyi minisztérium figyelmét arra, hogy a nyersgyapot készletek kifogyóban vannak és ha nem sípnak kellő időben utánpótlást, kénytelenek lesznek csökkenteni a termelést és így képtelenek lesznek elkészíteni az exportra szánt megrendeléseket, amelyek legyártását főként belföldi gyapot számításbavételével vállalták el. A tárgyalásokon egyébként javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy szüntessék meg a mai rendszert, amely mellett az állam egyfelől szubszidiumot fizet a gyapottermelőknek, másfelől pedig vásárlási (forgalmi) adót hajt be a kész áruk után. Ezt a bonyolult és fölösleges kettősséget meg lehetne szüntetni, ha átlagosan másfél fonttal leszállítanák a kész gyapotcikkek vásárlási adóját. A javaslattevők szerint ez a megoldás ugyanakkor megfosztaná a törvénytelen haszontól azokat a feldolgozó üzemeket, amelyek kibújnak a vásárlási adó fizetése alól. Felmerült egy másik javaslat is, mégpedig az, hogy a szubszidium fedezésére emeljék fel a külföldről importált gyapot vámját. Ez a megoldás félpontos emelkedést idézne elő a drágasági indexben, viszont csak erre az évre szólna, mert minden jel szerint jövőre teljesen feleslegessé fog válni a külföldi gyapot behozatala. Gyenge volt a karácsonyi narancsexport Késett a gyümölcs beérése • Tízmillió ládára becsülik a várható kivitelt Az idei citrustermés beérése néhány héttel késett, a tavaszi virágzás késése miatt és ennek következtében jelentős mértékben csökkenteni kell a karácsonyi szezonra szóló exportküldeményeket, — jelentette be a Truva Export cég igazgatósági ülésén Mordecháj Geller a vállalat vezetője. Angliába például mindössze 25 ezer láda samotti narancsot küldtek a minden évben szokásos 150-200 ezer láda helyett és az egész karácsonyi export mindössze 60 ezer ládát tett ki. Minthogy mindezek következtében úgy a termelési, mint a szüretelési költségek felmentek, az ültetvényesek azt fogják követelni, hogy január elsejétől emeljék fel a narancs belföldi árát 130 fontról 150 fontra tonnánként. A konzerviparral még nem jött létre megállapodás s a gyárak még a múlt évről is 1,4 millió fonttal tartoznak a narancstermelőknek. Egyébként az idei citrusgyümölcs termés 13,6 millió ládát tesz ki, amelyből 10 millió ládát exportálni remélnek. A Triva Export cég kvótája három millió ládát tesz ki. Geller igazgató szerint a külföldi piac a következő három évre biztosítottnak látszik még akkor is, ha az export egy millió ládával növekedni fog. Ezt a többletet a német piac veheti fel, habár az előre történő fix eladások úgy mennyiségileg, mint összegszerűleg csökkenőben vannak. A malmok kétszer annyi lisztet tudnak őrölni, mint amennyit eladnak Az ország lakossága 3,5 százalékkal emelkedett, de a lisztfogyasztás nem ment fel mutatják, hogy a fejenkénti liszteladás viszaesett, minthogy időközben az ország lakossága 3,5 százalékkal növekedett, de a malmok mégsem adtak el több lisztet. Ezzel szemben a malmok termelési kapacitása egyre fokozódik és míg 1958-ban a búzaőrlési képesség 420 ezer tonnát tett ki, ez év novemberében elérte már a 443 ezer tonnát és néhány malom folyamatba levő üzembővítése révén a kapacitás meg fogja közelíteni a fél millió tonnát. Az első tíz hónap adatai szerint az egész évi fogyasztás nem fogja meghaladni a 240 ezer tonna lisztet, ami azt jelenti, hogy a malmok kapacitásuknak legfeljebb 60 százalékát tudják csak kihasználni. A malomipar helyzete ismét foglalkoztatja az iparügyi minisztériumot és ezeknek a tárgyalásoknak a során merült fel az a terv hogy megszüntetik a kenyérgyárak állami ellenőrzését, illetve a sütödék liszt ellátásának jelenlegi rendjét. Jelenleg ugyanis a malmok tulajdonképpen a kormány számlájára dolgoznak, amely fix összeget fizet őrlési díjként minden tona lisztért. A malmok keveslik ezt az összeget, viszont a kincstár nem hajlandó nagyobb szubszidiumot fizetni a kenyérárak rögzítése érdekében. Az állami ellenőrzés megszüntetése kétségtelenül éles versenyt fog támasztani a malmok között. Minthogy pedig a malmok őrlési kapacitása meghaladja a szükséglet kétszeresét is, a várható verseny elkerülhetetlenül több malom bezárásához fog vezetni. Ez év januárja és októbere között a belföldi malmok összesen 198 ezer 500 tonna lisztet adtak el, amiből 124.150 tonna fehérliszt és 74.500 tonna egységes liszt volt. Ez a mennyiség körülbelü azonos a múlt év első tíz hónapjában eladott liszttel és a két féle liszt eladási aránya is változatlan. Az eladási tételek azt A kormány félmillió font értékű kávét vesz át a Kaiser-Frazer cégtől A kormány félmillió fontot utalt ki kolumbiai kávé megvásárlására, amelyet a haifai Kaiser-Frazer üzem importált és készül behozni az oda eladott jeeppék ellenértéke fejében. Ezt a tranzakciót a kormány a Kaiser-Frazer pénzügyi helyzetére való tekintettel kötötte meg. Mint ismeretes, a Renault gyárral kötött szerződés egyoldalú felbontása, valamint a Willys márkájú kocsik szerelésében , az amerikai acélsztrájk miatt elmaradt alkatrész utánpótlás folytán beállott kényszerszünet komoly pénzügyi nehézségeket okozott a vállalatnak. Közben kitűnt, hogy az országban található jelentős készletek mellett Columbiából behozott kávé értékesítése akadályokba ütközik, annak ellenére, hogy az áru kiváló minőségű. Ezért úgy határoztak ,hogy körülbelül 300 tonna kávét raktárakban fognak eltenni és a kormány mindenkor a nagykereskedők részéről megnyilvánuló kereslet szerint fogja eladni. Mint emlékezetes, a kolumbiai kávébehozatal a Kaise-Frazer cég által megkötött egyezmény keretében történik. A megállapodás értelmében a haifai vállalat 900 jeepet vállalt exportálni, másfélmillió dollár értékben. Ezért az öszegért azonban a Kaiser-Frazer nem készpénzt kap, hanem körülbelül 1500 tonna kávét, amelyből 1200 tonnát egy keleteurópai országnak ad tovább cukor ellenében. A fennmaradó 300 tonna kávét veszi át az állam félmillió fontért. Ez az összeg független attól a félmilliós kölcsöntől, amelyet a Kaiser-Frazer helyzetének kivizsgálására kiküldött bizottság javaslata alapján akarnak folyósítani a vállalat részére. A Hiracdut Oléj Hungária HAIFA Nagy anyagi és erkölcsi sikerrel zárult a ״ Fiatal Vízo” tánccal és művészi műsorral egybekötött divatrevüje, amelyet szombat este rendeztek a Cion szálló nagytermében. A divatrevün telavivi gyárak és üzemek exportra készült és a fiatalság részére tervezett ruha-, kosztüm-, kabát- és kötöttáru-modelljeit és a legújabb kalapokat mutatták be. Az est jövedelmét az útolő egyetemi hallgatók segélyezésére fordítják. zet létrehozása az export fokozása érdekében foganatosított erőfeszítések céljából szükséges, minthogy ebben a cikkben igen nagy a termelési felesleg az országban. A kartell hívei azt állítják, hogy az export csak úgy lehetséges, ha a belföldi piacon eladásra kerülő csempére különleges illetéket vetnek ki, melynek bevételeiből fedeznék a külföldi szállításoknál előálló vesztességeket. Hír szerint arról van szó, hogy minden egyes csempére 20 pruta illetéket akarnak kiróni. A kartellizálási törekvés élén a Beér Séva-i Chárszá hisztádruti vállalat, valamint a petách-tikvai gyár áll, míg a rámáthásároni csempeüzem eileן ne van a kartellnek, mert véleménye szerint az exportnak ebben a formában való támogatása a termelés és az áru megdrágulását fogja maga után vonni. Az akkoi Barbur-gyár egyelőre még nem foglalt állást a kérdésben. KAm»c«la«ági britek j Zi enliiuit xieteji a, víuulixpiac egyetlen jelentősebb eseménye a sovereign további gyengülése volt. Kedden az aranytallér 25.800 fonton állott a múlt heti 26 fonttal szemben. Kisebb ingadozások mellett az effektív dollár 2.600 font, az átutalási dollár pedig 2.570 font körül mozog. Az utazási dollár változatlanul 2.380 font. A tel avivi értéktőzsde újra megszilárdult. Különösen élénk volt az érdeklődés a dollárban valorizált kötvények iránt, ami úgy az árfolyamok emelkedésében, mint a nagyobb forgalomban jutott kifejezésre. A szilárdulási tendencia, habár kisebb mértékben, a drágasági indexhez kapcsolt értékpapíroknál is megmutatkozott. A részvénypiacon ugyancsak javult a hangulat, habár egyelőre az árfolyamok nem mutatnak változást. Élénk az érdeklődés a villanytársaság új részvényei iránt, amelyek még kibocsátásra sem kerültek. Mint ismeretes, az új emisszió 15 millió font lesz. ★ A magánpénzpiacon napok óta emelkedésben van a kamatláb. Ezt azzal magyarázzák, hogy a polgári év végefelé fokozódott a magánkölcsönök iránti ke- t resiet. Prima váltóknál, a-amelyeket még nemrég 18 százalék mellett lehetett le-számítolni, újabban húsz százalékot kérnek, míg a gyengébb bonitású váltók után 30 százalékos és még ,magasabb kamatot is számítanak. Az utóbbi napokban bekövetkezett kedvező időjárás, amely csökkentette a kereskedések üzleti forgalmát, ugyancsak hozzájárult a magánkölcsönök iránti kereslet növekedéséhez. A fémipari üzemek körében arról panaszkodnak, hogy a vásárlási (forgalmi) adó havonta esedékes befizetésénél az adóhivatal két százalék kamatot számít fel, ha néhány nappal elkésnek vele. A gyárak arra hivatkoznak, hogy míg a maguk részéről legalább hat hónapi hitelre kénytelenek eladni az árut, az adóhivatal a vásárlási adót három hónapon belül követeli tőlük. Decemberben előreláthatóan 30 millió darabot fog kitenni a tojásexport. Ebből ötmillió darab hűtőházi tojás lesz, amelyet a nyári hónapokban tároltak. Novemberben is exportáltak hárommillió hűtőházi tojást amelyért 15 százalékkal alacsonyabb árakat értek el, mint a friss tojásnál. Belföldön, november végéig 16 millió hűtőházi tojást adtak el és a még fennmaradt mennyiséget január közepéig fogja felvenni a piac. A héten egyébként a nagy felhozatal következtében kilónként 100—150 pluzával esett a baromfi ára. Csak a pulykahús drágult és a kereslet is fokozódott iránta. ★ Hivatalos közlés szerint október végéig a paradicsom-feleslegek körülbelül 13 ezer tonnát tettek ki, amiből 9000 tonna elsőosztályú áru volt. Ebből az ipar mintegy 2500 tonnát vett át, a többit ingyen odaadták a hadseregnek, az iskoláknak, a szociális intézményeknek, a máábázáknak, fejlesztési területeknek, a maradékot az istállótulajdonosoknak adták el, vagy eldobták. IaSPORT-ZSAKETl nagy választél;■ 23.500 29.500■ Kammgarn öltönyök■ extra kivitelbe ni 75.— fonttól.■ PRESSLER( Tel-Aviv, Ben Jehuda 20.g I Májusba Megindul a nylongyíkél Az amerikai Rogozin-társaság hétfőn tartotta meg a rendes évi közgyűlését New Yorkban. A közgyűlésen bejelentették, hogy a vállalat, amelynek tudvalevően műselyem és műfonal gyára van Izraelben, 1960 májusában megkezdi a nyálon fonalak előállítását is. Május elején az izraeli Rogozin művek üzembehelyezik nylongyásrukat, amely nek termelését 75 százaléká ban export útján akarják értékesíteni. Ezt a bejelentést Erich Gelber, az izraeli üzem igaz*gatója tette, aki egyben közölte, hogy a vállalat jelen* leg nyereséggel dolgozik és ilyenformán módjában lesz 3 százalékos osztalékot fizetni a részvényeseknek. Marx támadta Adenauer* Düsseldorf (IFP). — Karl Marx, a nyugat-német zsidók lapjának szerkesztője tegnap vezércikkben támadta Adenauert, amiért ״ nem mert diplomáciai kapcsolatokat létesíteni Izraellel. A bonni kormány — írja Marx — attól tart, hogy viszonzásképpen az arabok felveszik a diplomáciai kapcsolatot Kelet- Németországgal és megfeledkezik arról, hogy ez csak formalitás kérdése volna, minthogy ez a kapcsolat már régen fennáll. Karl Marx felszólítja a bonni kormányt, hogy utasítsa vissza az arab nyomást és hozzon létre diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Habima H Tel-Aviv, dec. 9., szerda AZ OREG HÖLGY LÁTOGATÁSA IZRAELI OPERA Szombat, dec. 12., este 8.30 Pillangókisasszony Michiro Sunahara japán vendégénekesnővel LENGYEL ÁLLAMI JIDDIS SZINTARSZI,AXIDA KAMINSZKA felléptével: Tel-Aviv, Ohel Sém Csütörtök, dec. 10-én 8.30 MAMELUK professzor “100״ WITLER ““ LERER Petách-Tikva, december 10. csütörtök este 8.45-kor LAKODALOM A FOGHÁZBAN TEATRON HAQLIM Következő műsora Román lakodalom zenés vígjáték Rendezi: Chájim Avron DZIGAN és SCHUMACHER Tel-Aviv, dec. 10., csütört. ״ Mugrabi”, este 8.30-kor Marad a régi ORION mozi Tel-Aviv GYENGE NŐK Szórakoztató francia vígjáték Miléne Démongeot, Jacqueline Sassart, Pascale Petit, Alain Delon, Paul Auka és a zenekar Mercure film A TEL-AVIVI MOZIK HETI MŰSORAI ÉLŐ ADÁSOK KEZDETI: 3.30. 7.15 cm ».15 cmkor ALLENBY: Le Lour de• trot*•** ARIMON DAVID: Az apáca története CAFON: The rikishaman CHEN: Szoba a tétőn GAT: Montmartre! éjszakák EDEN: Sharadan ESZTER: Először MAXUM: A tengerész-feleség MIGDALOR: A hídon túl MCGRAB1: En cas de Milher OPHIR: Les Dragueurs ORION: Faibles Femmes PEER: Night •fa gnartar ■Ml SDEROT: A streeteat׳ named Desire TEL-AVIV: Love Is a man» splendoared thing TAMAR: Kis vörös majom TCHÉLET: Rettenetes IvAn JÁRÓN: Imitation of ■«» ZAMJLK: A vikingek