Uj Kelet, 1959. december (40. évfolyam, 3449-3474. szám)

1959-12-15 / 3461. szám

TIBÉRIASI KURÍR ★ JÁIS NEM MOND LE... Megemlékeztünk a viha­­ros tibériási polgármester választásról, amelynél a klálcionista párt a listave­­zető Simon Jáis lemondá­­sát követelte. Jáis azonban nem volt hajlandó vissza­­lépni és saját kijelentése szerint kilépett a klálcionis­ta pártból. Ezzel azonban még nem értek véget a bo­­ny odaírnak. Minden jel szerint a klub­­cionista párt azt remélte, hogy megszerzi a szefárd választók támogatását, ha Járst teszi a lista élére, a párt régi, helyi vezetői elé­­be. Csakhogy a választások eredménye azt mutatta, hogy a választók általában nem siettek szavazatukat erre a pártra adni és végül csakis Jáis került be a vá­­rosi tanácsba. Ekkor a párt vezetőség felmutatta Jáis sajátkezűleg írt levelét — amelyet munkatársunk is elolvasott — és amely szer­int Jáis kötelezi magát, hogy megválasztása esetén lemond az utána következő jelöltek javára. De Jáis most arra az álláspontra he­lyezkedik, hogy kilépett a pártból é­s ezzel megszűnt a párttal szemben vállalt kötelezettsége is. Az óvatos klábcionista ve­­ze­tőség úgy látszik erre a lehetőségre is felkészült, mert értesülésünk szerint garanciaként egy 1500 font­­ra szóló váltót íratott alá táissal. Munkatársunk kér­­désér­e pártkörök kijelentet­­ték, hogy ezt a váltót még nem prezentálták. Ezzel szemben Jáis tagadja, hogy kiálrt volna ilyen váltót. Tibériáson most nagy ér­­deklődéssel várják, vajon a „pártügylet” a bíróság előtt fog-e végződni. ★ TERMŐFÖLD A SZENNYVÍZBŐL A Tibériás melletti Micpa mosár határában építették fel a város szennyvíz-értéke első telepét és a kitűnő trá­­gyaanyagot felajánlották a micpai gazdáknak, akik azonban azt túl drágának találták. A szomszédos Chit­­tim jemenita telepesei, akik úgy látszik jobban értenek a gazdálkodáshoz, viszont kap­va kaptak az ajánlaton. A legjobban mégis az a micpai gazda járt, akinek földjein a szennyvíz-gyűjtő­­tartályok és csatornák épül­­tek. Az építéskor kiásott nagymennyiségű jó föld ugyanis dombra halmozva ottmaradt. A leleményes gazda erre ezt a földet a szomszédos köves és eddig parlagon heverő táblára hordotta és igy elsőrangú termőföldhöz jutott. B. A. 1 Az izraeli rádió magyar adása: 19.45 órakor a 33.3 m.-es rövid­­hullámon, 21.45־ kor a 460, 422.5 (Jeruzsálem), 292 (Haifa) közép­­hullámhosszon hallható. 6.30: Máh­­ovu, 6.35: rövid hí­­rek, 6.37: zenélő óra, 7: hírek, 7.17: hanglemezek, 7.58: rövid hí­­rek, 11: Auber: A portréi néma, nyitány; Jochanán Böhm: Verseny angol, kürtre; Mark Lavin: A ró­­zsa álma, szvit; Havel: Spanyol Rapszódia, 12: asszonyrovat,­­ 12.30: hanglemezműsor, 13: Sme­­tana: Részlet a ,,Hazám״ soro­­zatból; Stravinsky: Cirkuszpolka; Elgár: Nimród-variációk; Flotov: Aria a Mártá­ból, 13.30: hírek, 13.45: Hová menjünk este? 17: rövid hírek, 17.05: dalok és tán­­cok kívánságműsora, 17.45: gyer­­meksarok, 18: ifjúsági műsor,­­ 18.30: zenei egyveleg, 19: hírek, 19.20: h­ázándalok kívánságműso­­ra, 19.59: műsorismertetés,­­ 20: jazz-zene, 21: hírek, 21.15: a Kol Jiszráél zenekarának hangverse­­nye, vezényel Heinz Freudenthal, Alexander Tál (Deitel Sándor) he­­gedűszóló játékával. C. Solomon: ,,Elijáhu” variációk. —- Mozart: Szimfónia, C־ dur, ״ Jupiter״ és Brahms: Hegedűverseny, D-dur,­­ ft3: hírösszefoglalás. A hadsereg műsora 18.03: Kivánságlemezek, 18.40:­­״ Estcsillag”, Katharina Valenta, 19.10: katonai dalok, 19.25: Ha­­vel, Daphne és Cleo - mese és a zenéje, 20.10: kedvelt melódiák, 20.30: zenei egyveleg, 21.15: ope­­rettelőadás, 22: tánczene. Holnap fogadják Haifán a Tanin tengeralattjárót Tene (Tankusz) tábornok a tengeralattjáró katonai jelentőségéről Tel-Aviv, (Az Új Kelet katonai tudósítójától). — Smuél Tankusz-Tene tábor­­nok, a tengeri haderő pa­­rancsnoka tegnap sajtó­­fogadás keretében részle­­teket közölt a ■ ״ Tanin” tengeralattjáróról és an­­nak katonai jelentőségé­­ről. A tábornok hangsú­­lyozta, hogy a két 814 ton­­nás tengeralattjáró megvé­­telével, jelentősen növeke­­dett tengeri haderőnk ütő­­képessége, ami főleg abban áll, hogy támadásai megle­­petésszerűek, mert az ellen­­ség radar készülékei nem képesek észrevenni és je­­lezni a tengeralattjáró kö­­zeledtét. A „Tanin”-t 1944 máju­­sában kezdték építeni, egy év múlva bocsátoták vízre, majd 1945 augusztusában lépett az angol tengeri had­­erő aktív szolgálatába. Iz­­rael 1958-ban vásárolta meg a hajót és az elmúlt év au­gusztusában az izraeli le­­génység önálló kezelésébe ment át. A „Tanin” 6 tor­­pedó­csővel van felszerelve, amelyek átmérője 525 mili­­méter. A tengeralattjáró­­nak 12 torpedója van, ezen­­kívül fedélzeti ágyúval is fel van szerelve. A víz szi­­nén Diesel - motorokkal, a víz alatt pedig villanymo­­torokkal működik. Merülés alkalmával 30 másodperc alatt éri el a maximális mélységet. Tene tábornok hozzáfűz­­te még, hogy a karbantar­­tás további biztosítására a tengeri haderő mérnököket is küldött Angliába, ahol el­­sajátították a szükséges szakmákat. Gondoskodás történt továbbá megfelelő mennyiségű lőszer beszer­­zéséről is. A tengeralatt­­járók legénysége mind az állandó hadsereghez tar­­tozik és tagjai önként je­­lentkeztek erre a szolgálat­ra. Egy részük már szol­­gált tengeralattjárón mi­­előtt alistázott. A „Tanin” megérkezésekor a haifai kikötőben horgony­­zó hadihajók 19 ágyúlövés­­sel fogják fogadni. Ben-Gu­­rion hadügyminiszter fo­­gadja majd Dror alezredes­­nek a tengeralattjáró pa­­rancsnokának a jelentését, majd a parancsnok és a le­­génység megkapják a ten­­geralattjáró katonái szá­­mára bevezetett külön jel­­vényt. A tengeri haderő néhány egysége fog a ״ Tanin” elé menni a tengerre és a tengeralattjáró azok kísé­­retében érkezik majd meg. Tene tábornok külön napi­­parancsot adott ki ez alka­­lomból, a tábori főrabbiná­­tus pedig külön imát (״ Tfi­­lát Háderech”) szerkesztett a tengeralattjáró katonái számára. A szovjet flotta meg tudja szakítani Amerika és Európa tengeri összeköttetését London. (Reuter) — A nagyhírnevű, megbízhatósá­­gáról ismert ״ Jane’s” hajózási évkönyv most megjelent 1959—1960 évi kiadása megállapítása szerint a Szovjet­­unió stratégiája azon a feltevésen alapszik, hogy háború esetén meg tudja szakítani a tengeri összeköttetést Amerika és Nyugateurópa között. Az évkönyv, amely 70 or­­szág több, mint tízezer ha­­dihajójának pontos leírását közli, Nikita Chruscsevnek Amerikában tett meglepő kijelentésére hivatkozik,­­ hogy a Szovjetunió ócska­­vasnak fogja felhasználni cirkálói kilencven százalé­­kát. Ez annál is meglepőbb, mert az orosz cirkálók 50 százalékát a közelmúltban építették és így nem te­­kinthetők elavultaknak. Az évkönyv úgy magya­­rázza az orosz határozatot, hogy a Szovjetunió feltevé­­se szerint nagy tengeralatt­­járó flottája, a szárazföld­­ről irányított távrakéták­­kal és nagytávú bombave­­tőkkel együtt, elegendő az Amerika és Anglia közötti hajózás megszakítására és nincs szükség arra, hogy a Szovjetunió felvegye a ver­­senyt Amerika nagy felszí­­ni flottájával Az oroszok nagyon is jól tudják a ten­geri uralom jelentőségét és nem kétséges, hogy háború esetén el akarják szigetelni Amerikát az európai szárazföldtől. Erre a célra szolgál többek között 500 tengeralattjáró­­juk, amelyek katasztrofá­­lis csapást tudnak mérni az Egyesült Államok 25 millió és Anglia 20 millió tonna térfogatú flottájára. A jövőben az atomhajtá­­sú, távrakétákkal felszerelt tengeralattjáró lesz a dön­­tő tengeri fegyver — írja a Jane’s. Az amerikai kommunisták megbélyegzik Izrael „behódolását” Három négert és egy asszonyt is beválasztottak az új politbüroba New-York, (Reuter).­­ Vasárnap este zárult New- Yorkban a mintegy 10 ezer tagot számláló amerikai kommunista párt 17-ik or­­szágos kongresszusa. Az egyik határozat megbélyeg­­zi Izraelt, mert „behódolt” az amerikai imperializmus­­nak. ״ Amerikai zsidó kis­­polgári nacionalisták Ben- Gurion kormánya által igye­­keznek előmozdítani a State Departement politikáját” — hangoztatja a nyilatkozat. A párt főtitkárának a 49 éves Gus Hallt választották meg, akit 1949-ben állam­felforgató tevékenységért öt évi fegyházra ítéltek.­­ Hall elődje John Dennis volt, aki szívbetegsége mi­­att vált meg tisztségétől. Az egyhetes kongresszu­­son mintegy 220 képviselő vett részt. A párt tagjainak száma 1945-ben több, mint 75 ezer volt. A párt nyolctagú politi­­kai bizottságának élére az egyik legöregebb amerikai kommunistát, a 78 éves Wil­­liam Fostert választották meg. A bizottságban három néger és egy asszony is he­­lyet kapott. Rövidesen elintéződik az Inge Tofl ügye Mahmud Fauzi egyiptomi külügyminiszter Dániában tárgyalt a hajó sorsáról Kopenhága, (STA). Dr. Mah­mud Fauzi, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztere Kopenhá­­gában az Inge Tofl ügyéről tárgyalt Kraggi dán külügy­miniszterrel, ezután pedig közölte, hogy ״ néhány új elgondolás merült fel a kér­­désben” és ezekről folytat­­ják a tárgyalásokat. Fauzi, aki vacsorára a dán külügyminiszter vendé­­ge volt, kijelentette az új­­ságírók előtt, hogy alapo­­san megtárgyalták az Inge Toft ügyét. ״ Az EAK néze­­teit ismertettem ebben az ügyben s néhány új elgondo­­lás merült fel, amelyekről folytatni fogom a tárgyalá­­sokat ittartózkodásom alatt. Lehetséges, hogy a tárgya­­lások ezután is folytatódni fognak.” Úgy Fauzi, mint Kragg megtagadott minden közelebbi felvilágosítást. A­­mikor az újságírók tovább faggatták Fauzit, az dühö­­sen tört ki: „Az Inge Toft az egyetlen kérdés, amely a világnak ezt a részét érdek­­li?” A dán külügyminisztérium szóvivője elmondotta, hogy a tárgyalások baráti lég­­körben zajlottak le és re­­mélik, hogy a május óta Port Szaidbal veszteglő dán hajó problémája rövide­­sen megoldódik. Dánia és az EAK kom­­ányai harma­­dik fél közbenjárása nélkül kívánják megoldani a kér­­dést és a kiadott hivatalos jelentés szerint remélik, hogy a jövő év elején meg­­ta״ ־ tandó további megbeszé­­lések eredményeként végle­­gesen megoldódik a kon­­fliktus. A dán külügyminiszter a megbeszélés után kije­­lentette, ״ reméli, hogy ba­­rátságos úton”, a két állam részvételével az UNO, vagy más nemzetközi szerv be­­vonása nélkül sikerül meg­­oldani a hajó problémáját. Egy angol újságíró az EAK és Anglia diplomáciai viszonyára felújítására vo­­natkozó kérdést intézett az egyiptomi külügyminiszter­­hez, mire Fauzi így vála­­szolt: ״ Nem lehet örökké haragot tartani." Néhány tudósító erre rögtön meg­­kérdezte, vajon ez a kije­­lentés Izraellel szemben is érvényes-e? — ״ Nem ismer­­jük el Izraelt. Ismer­etesek Izraelre vonatkozó néze­­teink” — válaszolta Fauzi. Az újságírók nem voltak­ hajlandók eltérni ettől a témától és Ben Gurion mi­­niszterelnök legutóbbi nyi­­latkozataira hivatkozva, megkérdezték az egyre ha­ragosabbá váló arab kül­­ügyminisztert, vajon lehet­­séges-e meg­nemtámadási szerződés megkötése az EAK és Izrael között? Fauzi dü­­hös kitöréssel utasította rendre a kérdezőt: ״ Ez saj­­tókonferencia és nem poli­­tikai tárgyalás!" Az EAK külügyminisztere tegnap a dán diákszövetség meghívására előadást tar­­tott az arab világ problé­­máiról és reményeiről 1942—1944 ־ Csíkszereda környék*» röl ímunkaszolgálatos tanukat ke­­resek igazolásra. — Feuerwerke^ Ulájinh Halfa, ■Joáv­u. 31. A MAGYAR­ ZSIDÓK NEM KÍVÁNJÁK A SZOVJET CSAPATOK KIVONULÁSÁT? London. (STA). — Érde­­kes vita folyt le a magyar­­országi zsidókról a londoni Observer című nagytekín­­télyű hetilap és az ugyan­­csak Londonban, a magyar emigránsok szerkesztésében megjelenő Népszava szer­­kesztője között. Az angol lap Magyarországról szóló jelentésében azt írta, hogy a magyar zsidók egy része reméli, hogy a szovjet csa­­patok továbbra is Magyar­­országon maradnak. Ezek a zsidók ugyanis attól tarta­­nak — írja az angol lap — hogy az oroszok kivonulá­­sa esetén a magyar anti­­szemiták szabadon fognak garázdálkodni.. Kovács Dénes, a Népsza­­va szerkesztője az Obser­­verhez intézett válaszában (amelyet az angol lap leköö­zölt) ki­kel az ellen, hogy A magyar zsidókat azonosít­­ják a kommunista uralom­­mal. Egyes opportunisták ugyan pozíciókat vállaltak el a kommunista kormány* zatban, amely a szov­­jet szuronyokra támaszko­­dik — írja Kovács, — de a magyar zsidók túlnyomó ré­­sze, ugyanúgy, mint nemzsi­­dó polgártársaik, az orosz csapatok kivonulását é* szabad választások megtart­­ását kívánja. Kovács arra hivatkozik, hogy számos zsidó ifjú vet­ részt az 1956 évi forrada­­lomban é­s számosan életü­­ket áldozták fel, másrészt a zsidók sokat szenvedtek Ma׳­­gyarországon az orosz ura­­a lom alatt. Mélyrobbantással keresik a kőolajat a Kiskatlanban A Nemzeti Petroleum Vállalat a jövő héten első íz­­ben tesz kísérletet, hogy földalatti robbantást hasz­­náljon fel a petroleum ku­­tatásához. A Kiskatlanban 950 méter mélységben kő­­olajtartalmú réteget talál­­tak, amelyet azonban nem lehet kihasználni, mert a kőzet nem lukacsos. A ré­­teg kétszáz méter vastag 1150 mélységig terjed. Svájci és német szakértők már a múlt évben azt aján­­lották a Jehuda petróleum­­kutató vállalatnak, hogy a Moca mellett folytatott fú­­rásnál mélyrobbantásokat alkalmazzanak, de időköz­­ben ez a vállalat, amelyet a Szelei Bene kezében lé­­vő KUR vett át, nem fej­­tett ki tevékenységet. Mo­­cánál pontosan ugyanolyan helyzet mutatkozott, mint most a Kiskatlanban. A Kiskatlan másik szon­­dájában, ahol már 2350 mé­­terre haladt le a fúró, meg fogják kísérelni, hogy szi­­vattyúkkal pumpálják ki a gázt, illetőleg szabadítsák fel a betömött gázcsatorná­­­kat és így állapítsák meg, , vajon kilátás van-e kőolaj termelésére. Kiderült, hogy ezen a helyen a geológusok ugyan helyesen tételezték fel kőolajtartalmú rétegek jelenlétét, melyek valamikor tengerfeneket képeztek,­­ csakhogy a Jordán-meden­­ce őskori beomlásakor tör­­tént eltolódások nyomán más kőrétegek hatoltak be az eredeti rétegekbe és ez nehezíti meg a kőolajme­­dencék felfedezését. A Chelec petroleum-vál­­lalat megkezdte a talaj elő­­készítését a ״ Chelec 25״ számú szonda számára, a­­mely félkilométernyire észa­­ki irányban fekszik a 24-es szondától. Ez az új forrás nyomon követi ezt a meg­­állapítást, hogy a cheleci mező északabbra terjed, mint azt eredetileg hitték. Napi 250 millió újságpéldány London, (Reuter).­­ Az UNESCO tegnap kiadott statisztikája szerint a vi­­lágon megjelenő napilapok összpéldányszáma naponta több mint 250 millió. Az UNESCO az 1959 és 1957 közötti években 146 ország­­ban összegyűjtött adataira támaszkodva állította össze a jelentést. Az adatok arról is be­­számolnak, hogy a világon összesen 30 ezer újság je­­lenik meg, amelyek közül 8000 napilap. Az újságok egyharmad része Észak- Amerikában, másik harma­­da pedig Európában jelenik meg, (beleértve a Szovjet­­uniót). A legnagyobb pél­­dányszámban, amely az összpéldányszám több mint felét teszi ki, Európában (beleértve a Szovjetuniót) jelennek meg a lapok. »״ ®ÜK , a״ **SS» “• ״‘יג*»»״ ! H­ABS א A­H Tel-Aviv, dec. 15., kedd A TIZENKÉT ESKÜDT IZRAELI OPERA Kedd, dec. 15. este 8.30-kor ALEXANDRA LENGYEL ÁLLAMI JIDDIS SZÍNTÁRSULAT IDA KAMINSZKA felléptével: Tel-Aviv, Ohel Sém Kedd, dec. 15. este 8.30-tRir Mameluk professzor **0101: WITLER LERER Rison Lecion, dec. 14., hétfőn este 8.45 órakor LAKODALOM A FOGHÁZBAN TEATRON H­OUMT Givátájim, dec. 18., péntek ״ Hadari Premier Román lakodalom zenés vígjáték Rendezi: Chájim Avro■ dzígan * és SCHUMACHER Herzlia, december 15., kedd ״ Tiferett, este 8.30-kor Marad a régi ORION mozi Tel-Aviv GYENGE NŐK Szórakoztató francia vígjáték Miléne Démongeot, Jacqueline Sassart, Pascale Petit, Alain Delon, Peul Auka és a zenekar Mercure film A TEL-AVIVI MOZIK HETI MŰSORA« ELŐADÁSOK KEZDETE: 3.30, 7.15 és 9.15 órakor ALLENBY: Le Long de■ troHek«­ARIMON DAVID: Az apáca története (­AFON: The rikisha­man CHEN: Szoba a tetős GAT: Les Assassins da EDEN: Shara׳’an ESZTER: Beat Generation MAXIM: A tengerész-feleség MIGDALOR: The angry hills MUG RABI: Zhobei bandita OPHIR: Les Dragoeurs ORION: Faihles Femmes PEER: Night of a quarter ■mm* sn״״OT: A streetear named Desire I'EL-AVIV: Blue Jeans TAMAR: 7״is vörös majom Tí'RftLET: Rettenetes Iván .1*.ד’0%זי Imiof nt| ZAMIR: A vikingek

Next