Uj Kelet, 1960. március (41. évfolyam, 3524-3553. szám)

1960-03-01 / 3527. szám

Ara: 150 3527. szám Td-Avhr, 11HM március 1., kedd (שדמ ירא) טלק *r*a j"׳TSMna ימ*ם יתגל*« ה«»- um V*e :י*•*».־ דוד ןש- rums *ך אר״ד■*#*! u 4 וור נ«״M! *ימ n mm 1h״ XUL «vMyui kS *IMP FfeMrkMatO Dt. MAITOK ■ RHO A •8*rta«es*«*ért «0 ttí*d6t9érl fttoids: SCHON OHIO. - Kindó: Mter&efc CImwJ*• irtd., Tei-Artv, E«e&ov B&segev ‘▼olt Scl31«rtng;er) 11. 3a. relefon: *1«77. PÁRTONKimi NAPILAP Arab körökben is élénk visszhangot keltett Ben Gurion amerikai utazása A kairói rádió úgy tudja, hogy a miniszterelnök Eisenhower elnökkel, Nixon alelnökkel és Herter külügyminiszterrel fog találkozni Jeruzsálem (Az Új Kelet tudósítójától). Teddy Kol­­lek miniszterelnökségi ál­­lamtitkár ma Amerikába utazik, hogy előkészítse D. Ben Gurion miniszterelnök 7-8 napos látogatását. Kol­­lek elsősorban az amerikai zsidóság vezetőivel való ta­­lálkozókat fogja előkészíte­­ni, míg a washingtoni nagy­­követség a miniszterelnök látogatásának politikai ré­­szét dolgozza ki. A magánszemélyként uta­­zó miniszterelnök eddig egyetlen nyilvános előadást és szereplést sem vállalt, jóllehet a függetlenségi köl­­csönakció és a Gyűjtőakció igazgatósága már felkérte, hogy tartson nyilvános elő­­adást a két zsidó intézmény számára. Politikai megfigyelők sze­rint nincs kizárva, hogy a miniszterelnök washingtoni tartózkodása alatt udvarias­sági látogatást tesz a Fe­­hér Házban is, ahol Eisen­­hower elnökkel találkozik. Az amerikai protokoláris szabályok értelmében a nemhivatalos látogatásra Amerikába érkező baráti államok kormányfőit Eisen­­hower elnök általában meg­hívja a Fehér Házba. így járt el egyébként Truman elnök is, amikor Ben Gu­­rion legutóbb 1951-ben járt Amerikában. A miniszterel­­nök 1945-ben már találko­­zott Eisenhower elnökkel, aki akkor az amerikai meg­­szálló csapatok főparancs­­noka volt Németországban. Ez a találkozó Frankfurt­­ban jött létre és annak ide­­jén Ben Gurion a Szochnut vezetőjeként elérte Eisen­­howennét, hogy az amerikai csapatok lehetővé tették a Németország keleti öveze­­téből nyugatra érkező zsidó menekültek formalitások nélküli zavartalan utazását. Ben Gurion miniszterel­­nök a múlt héten közölte Ogden Reid amerikai nagy­­követtel, hogy szándékában áll az Egyesült Államokba utazni. Minthogy a washing­toni kormány részéről sem­­miféle negatív hang nem hangzott el a tervezett lá­­togatással kapcsolatban, po­litikai körök valószínűnek tartják, hogy Ben Gurion­­nak alkalma lesz találkozni az amerikai kormány főbb személyiségeivel. Nincs kizárva, hogy new­­yorki tartózkodása idején a miniszterelnök felkeresi Hammarskjöldet is, akinek ezúton viszonozza Szde-Bo­­bérben tett tavalyi látoga­­tását. Külföldön mindenütt nagy feltűnést keltett Ben Gurion amerikai utazásának híre, amely élénk visszhangot váltott ki az arab államok­­ban is. A kairói sajtó teg­­nap óriási címekkel és ve­­zető helyen foglalkozott­­. Ben Gurion amerikai láto­­gatásával. Az El Gumhurrie vezércikke szerint a látoga­tás igazi célja az, hogy Ben Gurion az Egyesült Arab Köztársaság ellen uszítsa Eisenhower elnököt, vala­­mint hogy fegyvert, pénzt és politikai támogatást kap­jon tőle. ״ Ez a látogatás nehéz erőpróba elé állítja az amerikai kormányt, mert ebből fog kiderülni, hogy mennyire őszinte az Egyesült Államoknak Egyip­tom felé mutatott közele­­dési kísérlete” — írja a Nasszerhez közelálló lap. A kairói rádió m­ár azt is tudta, hogy Ben Gurion Eisenhower elnökkel, Ri­­chard Nixon alelnökkel és Christian Herter külügymi­­niszterrel fog találkozni. Közben a határmenti fe­­szültség érezhető enyhülése mellett Golda Meir folytat­­ja a diplomáciai tevékeny­­séget Egyiptom háborús fe­­nyegetőzéseivel kapcsolat­­ban. Tegnap a külügymi­­niszter kihallgatáson fogad­ta Antoni Bida lengyel kö­­vetet, akivel a határmenti helyzetről tárgyalt. A Biz­­tonsági Tanácsban képvi­­selt államok izraeli képvise­­lőinek tájékoztatására szol­­gáló megbeszélések kereté­­ben Méir asszony magához kérette Brazília és Jugo­­szlávia megbízottait is. Az újabb találkozókra ma, vagy holnap kerül sor. Kopenhága (Reuter): — Aba Even tárcanélküli mi­­niszter, aki a dán diákszö­vetség meghívására három előadást fog tartani Kopen­­hágában, sajtófogadáson ki­­jelentette, hogy Izraelben senki sem hisz háború lehe­­tőségében. Nincs válság, ha­­nem szokatlan helyzet áll fenn, amit kizárólag csak az idézett elő, hogy Egyip­­tom fenntartja a háborús állapotot, ellentétben az UNO alapokmányával — mondotta Even. — Minden józan arab számára egyre érthetetlenebb az az állás­­pont, hogy Izrael nem léte­­zik. Izrael évről-évre erősö­­dik, nemzetközi kapcsolatai mélyülnek és ezek a tények isel fogják tanítani az arab népeket arra, hogy Izrael léte befejezett tény. A teljes kudarc jegyében zárult be az Arab Liga kairói ülése Tegnap tartották meg az első hivatalos ülést, amely egyúttal a konferencia záróülése is volt . Minden vitás pontot a következő tanácsülésre halasztottak Kairó (IM, UPI, Reuter). Hetekig tartó viták és 19 titkos ülés után sem sike­­rült az Arab Liga rendkí­­vüli ülésszakára összegyűlt delegációknak, hogy áthi­­dalják az ellentéteket, ame­­lyek a napirend három leg­­fontosabb pontjában támad­tak közöttük. Minthogy a folytonos tárgyalások ered­­ménytelenek maradtak, teg­nap végre megtartották a tanács első ülését, amely egyben a befejező ülés is volt, mert a további tárgya­­lásokat az április végére tervezett következő tanács­­ülésre halasztották. A palesztinai arabok jo­­gaival kapcsolatban hangoz­tatott frázisok újólagos fel­­sorakoztatása után, vala­­mint annak megállapításá­­val, hogy a cionizmus ag­­resszív és terjeszkedni aka­­ró mozgalom, az Arab Liga határozata megállapítja, hogy ״ minden idegen beavat­­kozás a közéleti ügyek­­be, különösen a Palesz­­tinát érdeklő kérdések­­kel kapcsolatban, csak súlyosbíthatja a helyze­­tét és fokozhatja Izrael támadó kedvét és veszélyezteti a körzet biz­tonságát, ha a beavatkozás nem egyezik az UNO-alap­­okmány szellemével, hanem csak néhány idegen állam kezdeményezésére és az UNO keretein kívül törté­­nik.” Az Arab Liga újra fel­­hívja a világ államait, hogy vessenek véget az alijta támogatásának és követeli az arab me­­nekültek visszatelepítését, valamint jogaik visszaadá­­sát. A fenti általános és az összes arab megnyilatkozá­­sokból ismert jelszavak le­­szögezése után az Arab Li­­ga határozatot fogadott el, amely szerint öt szakértő­­ből álló bizottságot létesíte­­nek a palesztinai kérdéssel kapcsolatos tennivalók meg­fogalmazására és ez a bizott­ság az Arab Liga következő ülésén fog jelentést tenni. Az izraeli Jordán-terv­­vel kapcsolatban a Liga úgy határozott, hogy a folyó vizét csak a pa­­lesztinai arabok érdeké­­ben szabad felhasználni, mert ez törvényes joguk. A Liga tanácsa azt javasolta, hogy külön intézmény léte­­süljön, amely a Jordán­­tervvel kapcsolatos teen­­dőkben javaslatokat tegyen. Az Arab Liga ülését leg­­jobban nyugtalanító kérdés­­ben, a palesztinai arabok önkormányzatának és a menekültekből verbuvált hadsereg megszervezésének problémájában nem hoztak határozatot, hanem úgy döntöttek, hogy ezeket a kérdéseket a Liga követke­­ző tanácsülésének napirend­­jére tűzik. Politikai megfigyelők sze­­rint a palesztinai arabok ön­kormányzatának és a menekülthadsereg meg­szervezése kérdésében Jordánia nem volt haj­­landó támogatni az egyip­tomi javaslatot és azt követelte, ismerjék el a palesztinai területnek Jordániához történt csatolá­­sát. Ugyancsak nem járult hozzá Jordánia ahhoz, hogy a Jordán mellékfolyóit el­­vezessék.­o­rdánia és állí­­tólag Libanon sem volt haj­­landó csatlakozni Nasszer­­nek azon nyilatkozatához, amely szerint az 1950 évi háromhatalmi garancianyi­­latkozat érvénytelen. Az algériai kérdésben ho­­zott határozat megelégszik azzal, hogy támogatja az algériai szabad kormány álláspontját. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy özv. Szalvendy Gyuláné szül. LUSZTIG ANNA (Rimaszombat — Haifa) a legjobb anya, nagyanya és dédanya 69 éves korában, hosszú szenvedés után örökre itthagyott bennünket. Drága halottunk földi maradványait február 20־ én helyez­­tük örök nyugalomra, szeretett férje mellé. Gyászolják: Dr. Szalvendy Pál és dr. Wachs Emanuel­né Szalvendy Bözsi — gyermekei; Szalvendy Kató, dr. Wachs Emánuel — menye, veje, Chytayatné Wachs Gyöngyi, Szalvendy János és Mátyás — unokái; Chytayat Amir — dédunokája és a kiter­­jedt rokonság. Részvétlátogatások mellőzését kérjük. Forrón szeretett férjem, édesapám F­archy Rezső Temesvár útban szerettei felé, Bécsben elhunyt. Gyás­­lják: felesége, leánya Wachtel Vera, testvére Baumgarten Gizella. Emléke örökké élni fog, veje és unokája. • A Világbank igazgató­­sága közölte, hogy az In­­dia és Pakisztán között az Indus vize körül támadt el­­lentétek elsimultak és a szer­ződést a közeli ■hónapokban aláírják 56,7 MILLIÓ DOLLÁRRAL EMELKEDTEK A KINCSTÁR DEVIZABEVÉTELEI Izrael már visszafizette az Export-Import Banktól kapott 135 millió dolláros kölcsön 40 százalékát Jeruzsálem. (Az Új Ke­let tudósítójától).­­ Az el­múlt év április és decem­­ber közötti korszakában 13 és fél százalékkal emelke­­dett az államkincstár devi­­zabevétele az előtte való év megfelelő időszakával ösz­­szehasonlítva. A pénzügy­­minisztérium szóvivője el­­mondotta, hogy az említett 9 hónap alatt 467,7 millió dollár volt a devizabevétel az előző évi 411 millióval szemben. A szóvivő közölte még, hogy a pénzügyminiszté­­rium időközben törlesztet­­te az amerikai Export-Im­­port Bank által folyósított 135 millió dolláros kölcsön 40 százalékát. Mint ismere­­tes, az államalakulás után ez az amerikai bank 135 millió dollárt kölcsönzött Izraelnek 16 évre 3 és fél százalékos kamat mellett. A pénzügyminisztérium ed­dig közel 52 millió dollárt visszafizetett, tehát a köl­­csön körülbelül 40 százalé­­kát törlesztette le a kam­a­­tokon kívül. Chruscsev képviseletet követel Kínának és más ázsiai államoknak is a csúcskonferencián A szovjet miniszterelnök befejezte indonéziai látogatását Dzsakarta. (Reuter, IFP)­­ Nikita Chruscsev, aki tegnap befejezte indonéziai látogatását, búcsúzóul saj­­tófogadást adott, amelyen kedélyes stílusban ugyan, de igen erélyesen ismertet­­te álláspontját a fontos nemzetközi kérdésekben. Chruscsev midenekelőtt fel­szólította az újságírókat, hogy vegyék le a zakóikat, amelyeket az indonéziai pro­tokollfőnök kényszerített rájuk a nagy hőség ellené­­re és­­őmaga is ingujjra vetkőzve felelt a kérdések­­re. Mindenekelőtt kijelentet­­te, hogy véleménye szerint a kommunista Kína, India, Indonézia, Japán, valamint más ázsiai államok képvi­­seletet kell hogy kapjanak a jövőben rendezendő csúcs­konferenciákon. ״ Végül is a kommunista Kína részt fog venni eze­ken a tárgyalásokon” — mondotta Chruscsev, majd így folytatta: — A legfontosabb teen­­dőnek a világbéke megöl■­­zését tartom és ez az a cél, amelynek a májusban összeülő csúcskonferencia előtt lebegnie kell. A nem­­zetközi atmoszféra enyhült, de még meg kell szelidíte­­ni egyes makacs és nehéz felfogású embereket. Bízom Harold Macmillan angol miniszterelnök, Ei­­senhower elnök és De Gaulle elnök jószándé­­kaiban. A magam részé­­ről is mindent meg fogok tenni, hogy a csúcskon­­ferencia sikerrel végződ­­jék. Az egyik újságíró feltet­­te azt a kérdést, hogy tá­­mogatni fogja-e a Német­­ország két részében rende­­zendő népszavazásra vonat­kozó amerikai javaslatot, Chruscsev így válaszolt: ״ A más államok ügyeibe való be nem avatkozás elvét vall­juk. Népszavazás a helyi lakosság ügye. Mi még csak nem is vagyunk szom­szédai Németországnak. Ha a két német állam úgy akarja, megállapo­­dásra juthatnak a nép­­szavazás kérdésében. London (UPI): — A nyugati hatalmak azt fog­­ják javasolni a Szovjetunió­­nak, hogy létesüljön nemzetközi haderő, amely a világ minden sarkán felelős legyen a béke m­egvédé­­séért. A Nyugat ezt az általános leszerelési terv keretében fogja javá mint a március 15-én Genfben megkezdődő leszerelési konferencián.­­ Diplomáciai forrásból szá­r­­mazó értesülés szerint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Kanada és Olaszország között erre vo­­natkozólag létrejött el­őze­­tes megállapodás szerint a nemzetközi haderő csak akkor kezdené meg működését, amikor az összes nagyhatalmak végrehajtották már a le­­szerelést. A leszerelés első fázisában nemzetközi ellenőrző szerv ellenőrizné az egyezmény szigorú végrehajtását. A nyugati leszerelési terv­nek három fázisa van. A■ első kettőben a konvencio­­nális haderőket csökkente­­nék és a harmadik fázisban kerülne sor a teljes lesze־­relésre, beleértve az atom­­fegyvereket is. A Kneszet megkezdte a költségvetési vitát A nemzeti jövedelem 40 százalékát viszik el az adók — Éles bivályt a külföldi utazások adójának emeléséről és a jövedelmi adóról Jeruzsálem (Az Új Kelet tudósítójától).­­ A Kneszet tegnap délután megkezdte a jövő költségvetés feletti 14 órás parlamenti vitát. Ezt megelőzően Eskol pénz­­ügyminiszter beterjesztette a 393,6 millió font összegű átmeneti költségvetést, a­­mely az április és június kö­zötti három hónapban az egész évi büdzsé egynegye­­dének kiadására jogosítja fel a kormányt. A miniszter rámutatott arra, hogy az átmeneti költségvetés be­nyújtása azért vált szüksé­­gessé, minthogy a Ház vár­­ható munkatempója mellett nincs kilátás arra, hogy április 1-ig, tehát az új költségvetési év megindulá­­sáig megszavazzák az új költségvetést, amire való­­színűleg csak a pészachi szünet után kerül sor. Az általános költségvetési vita első felszólalója dr. Jo­­ehánán Báder (Chérut)­­ volt, aki élesen bírálta a kormány adópolitikáját. A múlt hét keddi napja mondotta — amikor számos árú adóját és vámját emel­­ték, ״ fekete kedd’ néven fog bevonulni a nemzetgazda­­ság történetébe. Hozzáfűzte hogy számítása szerint a különböző állami és városi adók révén a polgár ma már a nemzeti jövedelem 40 százalékát adóban fizeti ki, ami arra mutat, hogy az adóemelés tempója gyor­­sabb, mint a nemzeti jöve­­delem emelkedésének üte­­me. A szónok különösen éles bírálatot mondott a kül­­földi utazások jegyadójá­­nak emeléséről, minthogy a pénzügyminisztériumnak ez az intézkedése ״ a kiváltsá­­gos és tehetős rétegek pri­­vilégiumává változtatta a lakosság elemi jogát képe­­ző külföldi utazás örömét.” Akiva Govrin (Mápáj) védelmébe vette a kormány gazdasági és pénzügyi poli­­tikáját. A szónok elsősor­ban a szélsőbaloldali MA- pámmal polemizált és aan tanácsolta ennek a pártnak, adja fel merev doktriner gazdasági elképzeléseit­ — Govrin szerint még a me­­zőgazdasági települések fej­­lődése is elsősorban a nagy­­arányú tőkebeáramlástól függ és éppen ezért aján­­latos, ha a Mápám képvi­­selői ״ kiverik a fejükből a vagyonadó és a tőke külön­­leges megadóztatásának ter­vét.” Govrin, aki a koalíciós pártok vezetőségének elnö­­ki tisztjét tölti be, szembe­­szállt a különböző akadé­­miai végzettségű csoportok bérköveteléseivel is és em­­lékezt­et arra, hogy az aka­­démikusok az utóbbi idő­­ben már több alkalommal jutottak jelentős fizetés­­emeléshez. ,,Még a saját pártomon belül is hajlandó vagyok népszerűségemet kockára te­nni és kijelente­­m Folytatás m 4-ik oldalrra."

Next