Uj Kelet, 1960. április (41. évfolyam, 3554-3576. szám)

1960-04-01 / 3554. szám

FÉNYEK ÉS ÁRNYAK az amerikai zsidóság életében VÁNDORLÁS A FALAKON BELÜL A századfordulótól mosta­­n­áig, azaz 60 év alatt a new-yorki zsidóság száma négyszeresére növekedett. A demográfiai vizsgálatok megállapították, hogy noha a zsidó lakosság jobban szét van szóródva a különböző­­területekben, mint a meg­­előző évtizedben, a zsúfolt­ Ság a zsidó negyedeknek is­­mert városrészekben mégis nagyobb, mint a múltban. A jelentés arra a megálla­­pításra jut, hogy noha az önkéntes koncentráció a vá­ros újabb részeire húzódott át, maga a jelenség mit sem változott. Ezzel szemben né­­hány tipikusan zsidó utca zsúfoltsága csökkent, mert a fiatalok, amint megháza­­sodnak, elhagyják azokat. Érdekes viszont az, hogy ott, ahol a serdülő gyerekek kívánságára a család elköl­­tözik a par excellence zsidó negyedből, amint a fiatalok elhagyják a szülői házat, az öregek igen gyakran vissza­költöznek azon utcák egyi­­kébe, amelyhez „hűtlenek” voltak. (Mindez nyilván nem csupán ״ a megszokott" * vágyakozás, hanem tudatos Vagy tudat alatti védekezés az asszimiláció ellen, mi­­ként a jiddis nyelvhez való ragaszkodás, vagy a „nem­­zeti” ételek kultiválásának a hagyománya is az). AZ AMERIKAI ZSIDÓ CSALÁD A Bné Brit társadalom­­tudományi osztálya vizsgá­­latokat folytatott „A zsidó család” témakörben. A szo­­ciográfiai kutatás eredmé­­nyét most hozták nyilvános­ságra , azt ebben a kü­lönös­sen hangzó mondatban le­­hetne összefoglalni: "Az amerikai zsidó család lénye­gében nem különbözik más családoktól és mégis külön­­bözik." A jelentés a beveze­­tőben megállapítja, hogy az Egyesült Államok zsidó és Izem zsidó családjai között sokkal több az azonos vagy hasonló jelenség, mint azok a tényezők, amelyek meg­­különböztetik őket egymás­­tól. És mégis... A zsidó család szívesebben lakik nagyvárosban. Kisebb lélekszámú, mint a katoli­­kus vagy protestáns család, ezzel szemben a családtagok összévszámát illetően relatí­­ve idősebb a nem zsidó csa­­ládoknál. A házasságban élők szá­­ma nagyobb, a válások arányszáma kisebb. A fia­­talkorú bűnözők és az iszá­­kosok arányszáma a zsidó családokban lényegesen ala­­csonyabb, viszont a tudás tisztelete magasabb piedesz­­tálon áll. Általában a zsidó család tagjai között sokkal több a főiskolát vagy szak­­iskolát végzettek száma, mint a nem zsidó családok­­ban, — állapítja meg a je­­lentés. ARJE STERNFELD UTÁN ABA SILBERSTEIN Az S. T. A. távirati iroda most keltezett jelentésében nyilvánosságra hozta azt a hírt, hogy a március 12-én sikeresen kilőtt s a Nap kö­­rül keringő műbolygót, a ״ Pioneer 5”-t dr. Aba Sil­­berstein, amerikai zsidó tu­­dós vezetése mellett szer­­kesztették. A tudósok azt remélik, hogy ezzel a mű­bolygóval a rádióösszekötte­­tést 80 millió kilométeres távolságig (a Holdig való távolság fél százaléka sincs ennek) fenn lehet tartani. A „Pioneer 5” miniatűr mű­­szerei két évig készültek. Dr. Silberstein, aki az ű­r­­hajózás kutatóintézetének a vezetője, 51 éves. (Mint is­­meretes, az ugyanilyen mun­­kakörnek megfelelő tisztsé­­get a Szovjetunióban Arje Sternfeld tölti be. Ez volt nyilván egyik oka annak, hogy Chruscsev, miniszter­­elnök, amikor az újságírók a néhány hónappal ezelőtti amerikai látogatása során az oroszországi antiszemitiz­­musról kérdezték, azzal vél­­te megválaszoltnak a kér­­dést, hogy kijelentette ״ A szputnyikok megalkotása terén a zsidók a Szovjet­­unióban eminens szerepet visznek.” Az Amerikából érkezett hír nem közöl to­­vábbi részletet dr. Silber­­steinről. FEKETE FEHÉREN A Washingtonban leesett friss hó úgy látszik remi­niszcenciákat ébresztett egyesekben a karácsony éj­­szakai kölni mázolás iránt, mert a napokban a fővá­­rosban hatalmas horogke­­reszteket találtak a hóba rajzolva. Ugyancsak e dí­­szes jelet találta több autó­­tulajdonos is reggelre a ko­­csiján, amelyet a havas washingtoni utcán hagyott. ״ A ZSIDÓK MIATT” Montgomery városában (Alabama, déli állam) a ״ Ku Klux Klan” egyik he­­lyi vezetője azt a vádat emelte egy ismert nagy gumigyár nem zsidó sze­­mélyzeti főnöke ellen, hogy ״ a zsidók nyomása miatt" bocsátották el az állásából. Robert Shelton, a néger- és zsidóellenes fasiszta szer­vezet ״ Nagy Sárkány” tiszt­­ségét betöltötő vezetője ki­­jelentette, hogy az alkalma­­zottat ״ csak” azért küldték el a gyár szolgálatából, mert zsidó kereskedők til­takoztak a ״ Ku Klux Klan” — korifeus alkalmaztatása ellen. AZ ELŐÍTÉLETEK MELEGÁGYA? Az egyik new-yorki teo­lógiai főiskola tanári kará­­nak a doyenje, dr. John Bent, a napokban tartott elő­adása során azt a kijelen­tést tette, ho­gy ״ noha a ke­­resztény egyház felemeli a szavát az antiszemitizmus „megerősödése” ellen, ma­gában az egyház tanyásai­­ban azonban számos olyan megállapítás van, amely már a gyermekekbe bele­­csepegteti a zsidóellenes előítéleteket. Ámbár a ke­resztény vallás egyáltalán nem tartja magát antisze­­mitának, mint ahogyan nem is az — hangzik tovább a lelkész előadása — mégis, sok megállapítása a hívők״ ben a tudat alatt bizonyos zsidó-ellenes érzést fejleszt ki.” ״ NEM SZŰNHET MEG A HITLERISTA SZELLEM NÉMETORSZÁGBAN ADDIG.. Az ״ Eemberi Jogokért Küzdő Szervezetek Nemzet­­közi Ligájáénak elnöke nyilatkozatában, amelyet a napokban Saint Louisban tett, azt mondotta, hogy mindaddig nem fog eltűnni a hitlerizmus szelleme Né­­metországban, amíg ״ a kor­­mányban, a bíróságokon és az iskolákban a náci érá­­ban vezető szerepet vitt sze­­mélyek működ­hetnek." 47 ÉVES ZSIDÓ SZENÁTOR HALÁLA Érdekes jelenségként, da­­cára az 5 és fél milliónyi amerikai zsidóság bizonyos befolyásának a politikai a­­rénában, a kongresszusnak mindössze 10, a szenátus­­nak 1 zsidó tagja van, (Ja­­kov Javetz). A másik zsidó szenátor, Richard Louis Neuberger , néhány nap­­pal ezelőtt hunyt el. Ő volt a szenátus legfiatalabb tag­ja, mindössze 47 éves. Már 35 éves korában beválasz­­tották Oregon állam tör­­vényhozó testületébe. A kongresszusnak néhány hét óta új zsidó tagja van Jákov H. Gilbert személyé­­ben, a demokrata párt new yorki kerülete részéről. Gil­bertet Emanuel Celler kép­­viselő mutatta be a kong­­resszusban. TEMPLOMOT ÉS ISKOLÁT AVATTAK­­ ALASZKÁBAN Anchorageben most tar­­tották az újonnan épített hitközségi székház avató ünnepélyét. Az épületben templom, iskola, előadóte­­rem, könyvtár és iroda van. Az első sabbati istentisztele­ten abból a Tórából olvas­­tak fel, amelyet erre az al­­kalomra ajándékként küld­­tek a kis hitközségnek New Yorkból. Az avató ünnep­­ségen számos zsidó tiszt és katona is részt vett, akik az Egyesült Államok 49-ik államának a bázisain telje­­sítenek szolgálatot. Alasz­­ka területén mindössze 300 zsidó él. 27 VÁROS, NEGYEDMILLIÓ NÉZŐ A ״ Keren Hátárbut Jisz­­ráél Amerika” (Kulturalap) elnöke rendkívül nagy elis­­meréssel nyilatkozott az iz­­ráeli táncegyüttes, az ״ In­­bal” szerepléséről az Egye­­sült Államokban. Az „In-­­­bal” előadásain negyedmil­­­­lió néző jelent meg s a cso­­port 27 városban lépett fel. A Sámuel Rubin elnöklete alatt működő kulturszerv ׳ az elmúlt évben egyébiránt t­­öbb, mint egy millió dollárt­­ hozott fel izraeli kulturintéz­mények támogatására.­­ (A Káddár) 1 Pészách hétvége, szabadság ASKELON.b״ KÉNYELMES, SZÉP, KELLEMES A GANÉ SIMSON penzióban ízletes magyar konyha רשכ ןירדהמי Telefon: 15­4. E. KŐVÁRI 4 Uj Kelet 1960.IV.1 Innen-onnan A nagy londoni divatsza­­lonok elhatározták, hogy felveszik a harcot a párizsi divattal olyan formában, hogy nagyszabású divatbe­­mutatókat fognak tartani ugyanabban az időben, ami­­kor a párizsi divatszalonok, éspedig­­ Párizsban. Thlick Hong Hg houstoni (Texas állam) kínai gyü­­mölcsáras kérvényt nyúj­­tott be, hogy az amerikaiak számára kimondhatatlan Hg családnevét megváltoz­­tathassa ״ Eng”-re. APRÓ BÖLCSESSÉGEK Ne feledkezzünk meg róla, hogy felebarátaink is sze­­retnek néha befejezni egy mondatot. Két év múlva állítólag kitör a Vezúv — hacsak időközben csúcskonferencia nem rendezi a dolgot radarkészülék­ az állatvilágban A­ XX. század egyik leg­­jelentősebb technikai felfede­zése az radarkészülék a rá­diólokátor megszerkesztése. Joggal büszkék vagyunk rá, hogy éjjel vagy a legsűrűbb ködben is bevezeti a köze­­ledő hajót a kikötőbe, észre­­veszi a jéghegyet, felfedezi a nagy magasságban haladó repülőgépet kivált, ha e tárgyak elég nagyok és nin­­csenek túl közel, vagy távol. Éppen a technika e nagy fegyverténye, a radar meg­­szerkesztése tette lehetővé, hogy megismerjük az állat­­világ szürke „közkatonái­­nak”, a denevéreknek talán a­ár évmilliók óta használt ״ hangradar”­ját,­­mely jó­­val tökéletesebb, mint ami­­lyent az ember készített ma­gának. A denevérek e „titokzatos” állatok régóta foglalkoztat­­ják az ember képzeletét. Nappal sötét hat lángokban, zugokban, padlások pók­­hálói között pihennek, s csak sötétedéskor bújnak elő odúikból. Csak meleg év­szakokban figyelhetjük meg őket, amint a sötétben hang­talanul röpködnek felettünk. Ide-oda csaponganak, hogy közben elfogdossák az éjsza­­kai rovarokat. De hogyan veszik ész­­re és hogyan találják meg őket? A hangjukat hallják? Csakhogy a denevérek azo­­kat a rovarokat is észre­­veszik, amelyek egyáltalán nem adnak hangot. Éjszakai vadászatuk közben számta­­lanszor haza is látogatnak és sohasem tévesztik el a padlás ablakot, pedig nem világítják ki számukra. Fel­­tehetnénk: bizonyára látnak a sötétben. Talán a hósu­­garakra vagy legalábbis az inforavörös sugarakra érzé­­keny a szemük. Erre a titokra már a XVIII. században is kiván­­csiak voltak. Egy olasz ter­­mészettudóst azonban egyet­len próba meggyőzött, hogy a denevérek nem a szemük­­kel „látnak”: megvakított néhányat és csodálatoskép­­pen visszataláltak az öreg toronyba, ahonnan elhozta őket. Sőt, amikor újra meg­­fogta az egyiket, rovarokat talált a gyomrában; a de­­nevér tehát vakon is elin­­dult vadászni és jóllakott A tudósok minderre nem találtak magyarázatot, csak nem rég, amikor felfedez­­ték, hogy az állatok olyan hágón „beszélnek” egymás­­sal, amelyet az emberi fül már nem hall meg: ultra­­hangokon. Az ember fiatal korában meghallja még a 15 ezer, esetleg a 20 ezer rezgés számú hangot 18, később a­­zonban már csak az alacso­­nyabb hangokra reagál. Az állatok nagy része viszont még a 20 ezernél nagyobb rezgésszámú hangokra is ér­­zékeny. Újabban már sikerült a denevérek hangját felvenni olyan mikrofonnal, amely magas rezgésszámú hangok­­ra is érzékeny, s ezeket em­­beri füllel is hallható ala­­csonyabb rezgésszámra ala­­kítja át. Mindjárt az első kísérle­­tek melepetéssel szolgál­­tak: egy kb. 15 m magas­­ságban repülő denevér olyan hangokat hallatott, mint va­lamilyen puffogó, öreg hajó­­motor. Amikor az állat el­­kanyarodott, hogy rácsapjon áldozatára, egyszerre szapo­­rább lett a pöfögés, majd olyan fajta zümmögéssé ala­­kult át, amilyent egy távol­­ban keringő sugárhajtású (lökhajtású) repülőgép irá­­nyából hallunk. Az azután következő hirtelen csend nyilván a sikeres vadászat utáni étkezési szünet volt. A denevér tehát ultrahan­írta: Somogyi Andor gokat, vagyis nagy rezgés­­számú hangokat bocsát ki repülés közben, s a rövid ideig tartó, u. n. hangimpul­zusokat különféleképpen vál­toztatja is. Mérésekkel álla­­pították, hogy egy ilyen im­­pulzus, vagyis rövid ideig tartó hang kb. 10-15 ezred­másodpercig tart. Pontosabb mérések azt is kimutatták, hogy ezalatt a hang magas­­sága is változik, úgyis mond­hatjuk, hogy változik a kia­­dott hang hullámhossza. Ha már ״ hangradar’'*nak nevezzük el a denevérek hangját el kell mondanunk, mi a hangradar. A techniká­­ban ultrahangos mérőkészü­­lék a neve s kivált a ten­­ger­fenék mélységének mé­­réséhez, a tengeralattjárók kereséséhez használják. Csak abban különbözik a rádió­hullámokkal dolgozó radaroktól, hogy az impul­­zusokat ultrahangból állít­­ja elő. Ezek szerteszét ter­­jednek a vízben, azután a tengerfenékről, vagy egy jég­hegyről, éppen közeledő ten­­geralattjáróról visszaverőd­­ve érkeznek vissza a felvevő készülékbe. A kiindulástól a visszaverődésig eltelt időből, a visszaverő tárgy távolsága meghatározható. A felvevő készülékben alkalmazott ve­­títő szerkezet — ernyő — pedig még az irányt is meg­­adja. Úgy látszik a denevérek azt is előre meg tudják álla­pítani, hogy mekkora a fa­­lat? A „hangradar”-juk hul­­lámhosszát ugyanis változ­­tatják. A kiszemelt zsákmány nagyságának megfelelően a denevérek tehát rövidítik vagy hosszabbítják hangjuk hullámhosszát, míg csak el nem találják a legalkalma­­sabbat, így meg tudják álla­­pítani előre, hogy mekkora falatról lehet szó. A denevérek nem mind­­egyik fajtája használ „hang radar”-t. A délvidéki nagy denevér, a ״ repülő kutyák,” nappal vadásznak és éjsza­­ka pihennek. Sötétben ép­­pen olyan gyámoltalanok, mint általában a madarak. Más fajtáknak van ugyan ״ radar”-juk, de csak lakó­­barlangjaikban használják, ahol sötét van. Ha vadászni mennek, a szemüket használ­ják. Ezek a denevérek em­­beri füllel is hallható, csat­­togásszerű ״ impulzusokat állítanak elő. A legmeglepőbb azonban, hogy halászó denevérek is vannak. ״ Hangradarjuk” hullámai behatolnak a víz alá, s ha onnét a halak teste v­isszaveri őket, a denevérek lebuknak és mint a sirá­­lyok, kikapják zsákmányu­­kat a vízből. Ma sem tud­­juk hogyan lehetséges ez. Hi­szen a denevérek által ki­­adott hangenergia oly cse­­kély, hogy alig mérhető. Már a levegőben is sokat ve­­szít erejéből, még többet a vízben, legtöbbet a vissza­­verődés közben. Mi juthat vissza belőle a denevérhez? Ha a természet nem mutat­­ná ezt a példát, el sem hi­­hetnénk, hogy a megmara­­dó energia elegendő az állat pontos irányításához. Ebből is láthatjuk, mily kevéssé ismerjük még a természet egyszerű” radarberendezé­­seit amelyek elférnek a de­­nevérek fejében, s legfeljebb hatótávolságukban marad­nak el az ember készülékei mögött Egyébként az embe­­ri „hangradar”-ok csak a legalább 5 méteres tárgya­­kat veszik észre, kiadott energiájuk kb. •WO Watt, a denevéreké pedig egy száz­­ezred Watt A mi készülé­­keink sok milliószor érzé­­ketlenebbek, mint a dene­­véreké. Éppen ezért sok kísérletet végeztek már denevérekkel. Oszlopos teremben repül­­tették őket, a az oszlopokra huzalokat feszítettek ki. A denevérek kikerülték a dró­tokat, míg vastagságuk az ő legrövidebb hanghullám­­hosszuk tizedrésze (0.2 milli­­méter) alá nem csökkent Röpködésük közben filmez­­ték is őket, hangjukat fel­­vették magnetofonszalagra. Hangos ־ filmfelvételekből megállapították, hogy a de­­nevérek a 3 mn.-es huzalt már több, mint 2 méteres távolságból, a 2 tized mm. átmérőjű huzalt pedig egy méter távolságból észlelik. „Hangravarjuk” segítségé­­vel megtudják, hogy a re­­pülés útjában lévő akadály vízszintesen fekszik-e, vagy függőlegesen áll. Mintegy kiszámítják röptükben, hogy szárnycsapásuk legnagyobb mozgása közben elférnek-e valamely kibúvó nyíláson. Ha nem, visszafordulnak az akadály előtt. Az utrechti egyetem egyik kísérleti intézetében addig gyakoroltattak néhány de­­nevért, amíg különbséget tudtak tenni a kör- és a ke­­reszt­ alakú akadályok kö­­zött. A denevérek társas lények, rendszerint csapatos­­tul vadásznak, közös va­­dász területen. Pihenni is sokan térnek ugyanarra a helyre. Felvetődik tehát a kérdés: hogyan tehet, hogy nem zavarják egymást ״ hangradarjuk"’ hullámai? Erre a kérdésre még nincs felelet. Minden esetre még pihenő-oduik nyílásán is egyszerre többen tudnak ki­­behatolni, anélkül, hogy összeütköznének (sötétben!) Úgy látszik, az egy hullám­­sávban dolgozó ,,hangradar­­jaik” nem zavarják egy­­mást. Talán rendkívül sze­­lektívek a „vevőberendezé­­seik”. Ha majd a technika olyan magas fokot ér el, hogy megértjük a denevé­­rek ,,beszédét”, talán meg­­tanulhatjuk tőlük a tökéle­­tes hangradarok építését. ,«1”י"וل"»»* KALAPOT CSAK HELIL SCHWARTZ״״ TEL-AVIV, Nachlát Benjámin utca 40• TISZTÍTÁS • Telefon 65309 • JAVITAS Három pesti vicc — Hallotta, csőgyárat szállítottunk Kínának. — Hát ez szomorú. Mi ebben a szomorú? — Hogy annyira benne vagyunk a csőben, hogy már exportra is telik. — Egy férfi minden estéjét a még mindig nagyon mu­­tatós özvegynél tölti. — Miért nem veszed el feleségül? — kérdi egy ba­­rátja. — Elvenném — mondja a másik —, de akkor hol töltöm majd az estéimet? ★ Férj a válóperét tárgyaló bíróhoz: — És valahányszor este hazamentem, éhesen és fá­­radtan, a feleségemet min­­dig más férfi karjában ta­­láltam. — Ezért akar válni? — kérdi a bíró. — Igen — válaszolja a férj. — Az én gyomrom nem bírja el, hogy állan­­dóan több órás késéssel va­­csorázzék... ülés Béla: ״ A magyar irodalomnak nagyon sok je­­lentős, sőt több nagy írója van, de csak igen kevés jó könyvvel dicsekedhet.” Feleld László: ״ Ami nem derül ki, az nem is titok.”

Next