Uj Kelet, 1960. szeptember (41. évfolyam, 3680-3703. szám)

1960-09-01 / 3680. szám

Forgótőke céljaira 7 és félmillió fonttal, míg az import és export finanszírozására 5 millió dollárt álllítanak az ipar rendelkezésére . Felülvizsgálják a fogyasztási hitelek kérdését az ország közvéleménye , széleskörű hullámokat ett a gazdasági miniszt­eri bizottságának vasár- 4 ülése, amely rendki­­izgalmas légkörben rt le és Dávid Horovitz, Állami Bánki kormány-­­, valamint Pinchász pir ipar- és kereskedő­­ügyi miniszter közötti­­ személyi összetűzés szerévé vált. A minisz­­t bizottság Tennenbaum­frikai szakértőnek az leli hitelviszonyokról ké­sett jelentésével foglal­­ott. Mint megírtuk, Inenbaum éles bírálattal az Állami Bank hitel­­fikájával szemben és­­állapítja, hogy az ipa­­valamint mezőgazdasági­akra szükséges kölcsö­­n megvonása burjánoz­­a fel Izraelben az uzso­­amatot, aki­t pénzügyi jogba sodorta a kibuco- és magángazdasága­­, valamint a gyárosok ütős részét. Tennen­­m azt javasolta, hogy Állami Bank legalább 100 millióval növelje a sikeretét. Horovitz az­­idején nyilatkozatban­­szólt Tennenbaumnak,­­tartva álláspontját a­­־ korlátozások helyes fáról és arra hivatko­­hogy más gazdasági kértők is egyetértenek ־­fogásával. A heves vita után a mi­­­téri bizottság úgy ha­­btott, hogy Lévi­cs kül­­ügyminiszter, Pinchász pir ipar- és kereskedő­­ügyi miniszter és Dávid­­ovitz bankkormányzó m­ál kezdjenek tanács­­osokat és jussanak meg le rendezésre a hitel­e­­­k tekintetében. A vita során Dávid Ho­­­vitz személyes tám­a­­ást intézett Pinchász papir ellen, ak­it azzal idélt, hogy ő befolyá­­­sta Tennenbaumot és Jusek az állításának b szonyítására okmányo­­­t is beterjesztett. Hovitz azt is mondotta, a Tennenbaum nem ír vele találkozni és­­ az ipar- és kereske­­dügyi minisztérium, a­­m a Tennenbaum-féle jelentést közreadta, nem küldött róla másolatot az Állami Banknak, mielőtt nyilvánosságra hozta vol­­na. Horovitz egyben két­­ségbe vonta a Tennenbaum­­féle jelentés helyességét és érveit számszerű bizonyíté­­kokkal igyekezett alátá­­masztani. Ezzel szemben Szapir mi­­niszter azt állította, hogy az Állami Bank hitelpoliti­­kája megbéklyózza a gaz­­dasági életet. Ennek követ­­keztében a gyáriparos soha sem tudja, hogy van-e, vagy nincs-e joga kölcsön­­re, tehát nem tudja megfe­­lelő módon kitervelni a ter­­melését. A két személyiség közöt­­ti vita olyan heves hang­­nembe csapott át, hogy a jelenlévő Eskol pénz­­ü­gyminiszter csak nehe­­zen tudta lecsillapítani a kedélyeket. Kedden azután Dávid Ho­­rovitz, az Állami Bank kor­­mányzója, Eskol pénzügy­­miniszter és Pinchász Sza­­pir kereskedelmi és iparügyi miniszter között megállapo­dás jött létre az ipar ren­­delkezésére álló hitelkeret 7 és fél millió fonttal való kibővítésére. Ebből az ösz­­szegből forgótőke céljaira fognak kölcsönöket az ipar­vállalatok rendelkezésére bocsátani, míg a részükre szükséges behozatal és az export finanszírozására kü­­lön öt millió dollárt fognak kapni. A Bank Jiszráél körei­­ből kijelentették azon­­ban, hogy ez az ideigle­­nes megállapodás nem jelent visszavonulást a jegybank hitelirányítási politikájáról, hanem az Állami Bank és Ha iskolába mennek,­­ hazajönnek épp úgy,­int az év minden más pján SEM fagylaltot adjon nekik, amit annyira szeretnek. Elkészítése könnyű és gyors. Ez jó - ez OSEM az Iparü­gyi minisztérium közös alapját használják fel a hitelkeret kiszélesíté­­sére. Ez a már régebben lé­­tező közös alap, amely az import és export finanszí­­rozására szolgál, öt millió dolllárt tesz ki, de eddig csak két és félmillió dollárt használtak fel belőle. Most ennek keretében fogják el­­rendezni az ipar valuta­­szükségleteinek bővebb el­­látását anélkül, hogy ezál­­tal károsan befolyásolnák a gazdasági életben dolgo­­zó fizetési eszközöket. Ugyanakkor elhatároz­­ták, hogy felülvizsgálat tár­gyává teszik a fogyasztási célokra szolgáló hitelek kér­dését, miután az év első hat hónapjá­­ban ezek az improduktív hitelek 48 millió fonttal növekedtek. Szápir iparügyi miniszter is hozzájárult, hogy ezt a hitelformát korlátozni kell, mert erősen inflációs kiha­­tása van az egész gazda­­sági életre. Spekulációs vásárlások felverték a telekárakat Tel-Aviv peremvárosaiban Az ingatlanpiacon, amely már hosszabb idő óta szi­­lárd, újabban megindult az áremelkedés az építkezésre alkalmas telkeknél és ha­­sonló jelenség mutatkozik a régi házaknál, valamint az öröklakásoknál. Az ár­­emelkedés sok vállalkozót arra késztetett, hogy in­­kább spekulációs­­ telekvá­­sárlásokkal foglalkozzék, mint építkezéssel, mert vé­­leményük szerint sokkal kifizetődőbb, ha bizonyos idő múlva jelentős haszon­­nal újra eladják a telket, mintsem le­építsék. Tel-Avivban már csak szűkösen találhatók építke­­zésre alkalmas jó telkek és ezért az árak szinte fan­­tasztikus magasságokat ér­­tek el. Az eladó telkek ára pikkenként 150 fontról 200 fontra szökött, ami azt je­­lenti, hogy a telekvásárlás komoly pénzügyi megeről­­tetéssel jár. Ennek kiha­­tásaként a spekulációs te­­lekvásárlások és eladások újabban Tel-Aviv környéké­re, különösen Bát-Jámra és Rámát-Gánra terelődtek át. Minthogy ezek a vásárlá­­sok itt is áremelkedést von­tak maguk után, a speku­­láció átterjedt Cholonra is, ahol az utóbbi hetekben mi­­nimálisan 10—15 százalék­­kal ment fel a telkek ára, akárcsak Bát-Jámban és Rámát Gánban. A telekárakkal párhuza­­mosan körülbelül tíz száza­­lékkal felment az öröklaká­sok ára is. Ezt az áremel­­kedést főként az új drága­­sági pótlék, az építőanya­­gokra kivetett új illetékek és egyéb költségszaporula­­tok idézték elő, amelyek miatt általában az építke­­zés drágulására számíta­­nak. De felmentek az árak a régi házaknál is, különö­­sen az Eisenberg-féle bi­­zottság jelentése nyomán, amely a házbérek jelentős emelését helyezi kilátásba. Oszlopokra épült jó álla­­potban lévő régi házakért, amelyeket tavaly még szo­­bánként 1500 fontért aján­­lottak, ma 1800—2000 fon­­tot kérnek szobánként, vagy­is 25 százalékkal többet, ami tartózkodásra készteti a befektetőket. Szilárd irány­zat van a kulcspénzek terén is, amelyek ugyan­­csak emelkednek a gyenge kínálat, valamint az örök­­lakások drágulása miatt. Külföldi tőkét készül bevonni az „Adanim” bank lakásépítési célokra 3 százalékos átmeneti osztalékon fizet az intézet A Mizráchi és a Poel Há­­mizráchi lakásépítő vállala­­ta, a Miskenot által létesí­­tett Adanim­bank, amely­­nek élén Hecht Jichhák ve­­zérigazgató áll, üzleti tevé­­kenységének nagyobb mére­­tű kibővítésébe kezdett, amelynek keretében foko­­zottabb mértékben akarja külföldi zsidók tőkéjét be­­kapcsolni az izraeli lakás­­építésbe. Ennek érdekében egy észak-amerikai és ka­­nadai pénzemberekből álló csoporttal társas viszony­­ban a bank testvér­vállala­­tot szándékszik létesíteni az Egyesült Államokban. Rövidesen az Adanim más­­fél millió font névértékű újabb kötvényemisszió ki­­bocsátásra is készül, azon­­kívül pedig Svájcbóól fél­­millió dolláros kölcsönt kap 5-7 évre, hogy a pénzt középületek létesítésébe fek­tesse. Az ezekkel a tervekkel kapcsolatban tartott sajtó­­fogadáson a pozsonyi szár­­mazású Hecht Jichhák ve­­zérigazgató, valamint Mose Kelmer, a Miskenot igaz­­gatója elmondották, hogy 1959 márciusában történt alapításáig, amikor a bank átvette a Miskenot által épített lakások jelzálog­­követeléseit, a folyósított kölcsönök összege 4.905.937 fontot tett ki, viszont 1960 június végén már hat mil­­lió 413 ezer fontra emelke­­dett. A kölcsönöket 4.260 ügyfél vette igénybe az or­­szág minden részéből. Az intézet üzleti forgal­­mának 25—30 százalékos emelkedése nyomán a bank igazgatósága elhatározta, hogy három százalékos osz­talék-előleget fizet úgy az elsőbbségi, mint a rendes részvények tulajdonosai­­nak. LEBOEN­ESHE! Mit eszik ráF#­icsik meleg és d­ámszines napokon? K­özgazdasági fairek A valutapiac továbbra is­ csendes és inkább lanyhuló irányzatot mutat. Kedden a sovereign 23.50 fonton ál­­lott, a múlt heti 23.70 font­­tal szemben, míg az effek­­tív dollár változatlanul 2.44, az átutalási dollár pedig 2.46 font. Ugyancsak nincs változás az utazási dollár­­nál sem, amely 2,36 fontba kerül.­­ A tel-avivi értékpapír­­tőzsdén folytatódik a ke­­reslet a részvényekben és a forgalom változatlanul nagy, habár az árfolyamok emelkedésének üteme kis­­sé lassult. A szabadforga­­lomban a haifai Desanim vegyiüzem részvényeinek árfolyama a múlt heti 109- ről felment 116-ra. A Phoe­­nicia táblaüveggyár rész­­vényei visszajavultak 119- re, míg a Negba mellett fel■ zárt új petróleum-mező hí­­rére a Lapidot-részvények nem egészen 5 és fél font­­ról 6 fontra szilárdultak. A Chulá völgyében fek­­vő Neot Mordechájban kon­­zervgyárat építenek, amely természetes gyümölcslé saj­­tolására rendezkedik be al­­mából és egyéb hullott gyümölcsből. Az üzemet egy svájci szakvállalattal együttesen létesítik és­­ a gépi berendezés felét kül­­földön, másik felét pedig százezer fontért az ország­­ban rendelték meg. A gyár, amely 2000 tonna gyümölcs feldolgozására lesz alkal­­mas, a következő idényben kezdi meg a teljes terme­­lést. ★ Az elmúlt héten új rész­­vény jelent meg a belföldi pénzpiacon. Az egyik a ״ Száhár” biztosító intézet 190 ezer font összegű emissziója, amelyet három­­szorosan lejegyeztek. A má­­sik részvényt a Feuchtwan­­״■er Bank inveszticiós vál­­lalata bocsátotta ki és ezt 18־ szorosan jegyezték le. A negevi Foszfátművek megvette az első pörkölő­­kemencét, amely­ 1161^־^® teszi a vállalat által kibá­­nyászott foszfát minőségé­­nek megjavítását. Az új kemence körülbelül egymil­­lió fontba fog kerülni. Ez­­zel párhuzamosan maró- szóda-üzem létesítésének a lehetőségeit tanulmányoz­­zák, amely részben a fész­­­ál-üzem melléktermékeit fogja feldolgozni. Ebbe a vállalatba nyolcmillió dol­­árt kell majd befektetni. ★ A pénzügyminisztérium megkezdte a kényszerköl­­csön számlájára kirótt va­­gyonadó- és amony - előle­­gek behajtását. A fizetési kötelezettség alá eső ingat­­lan-tulajdonosok már meg­­kapták a felszólítást, hogy a kivetett összeg felét 14 napon belül kötelesek ki­­fizetni, míg a másik felét október folyamán lehet ki­­egyenlíteni. ★ A haifai Kaiser—ilin Ipa­­ri Üzemek Rt. hivatalosan bejelentette, hogy nagymér­­tékben leszállította a Willys gyártmányú station-vagonok árát minden változatban. A hathengeres elülső hajtásos station-vagon árát 1145 font­­tal, a négycilinderes kocsiét 1.106 fonttal, a rendes haj­­tású 4- és 6-cilinderes ko­­csik árát pedig több, mint 300 fonttal csökkentették. A vállalat közlése szerint, az árak leszállítását az állami illetékek csökkentése tette lehetővé, valamint a cégnek az a törekvése, hogy a nem­­zetgazdaság minden ágának lehetővé tegye a statlon-va­­gon kocsik vásárlását. ★ A nyugati Gálilban meg­­kezdődött a gyapotszedés a külföldről vásárolt első gya­­potszedő géppel, amelyet Gááton kibucban helyeztek üzembe. Ezen a vidéken összesen 6000 dunám gya­­potot ültettek, amelyből 835 dunám öntözés nélküli te­­rület. Becslés szerint eze­­ken a földeken dunámon­ként 150 kiló lesz a gyapot■• termés, míg az öntözött te­­rületeken ennek kétszeresé­­re számítanak.­­ Kedden egyébként a haifai kikötő­­ben kihajózták a második gyapotszedő gépet is, mely­­nek összeállítását szerdán kezdték meg a Hamásbir haifai garázsában. ★ Erik Gelber, az ásdodi Rogozin­művek igazgatója, aki különböző európai or­­szágokban tett látogatást,­­hogy gyárának termékeit elhelyezze, kedden hazajött. Mint érkezésekor elmon­­dotta az ásdodi Rogozin­­művek szeptember és októ­­ber havában mintegy 260 ezer dollár értékű árut fog külföldre szállítani. ★ Hét különböző pénzcso­­port, köztük egy izraeli konzorcium is, tárgyaláso­­kat folytat Bát-Jám váro­­sával több szálloda építé­­sére a tengerparti stran­­don. ★ Két hét óta az üzletek­­ben nem lehet fehértúrót kapni. Hol az egyik, hol a másik fajta túró hiányzik, keménytúró pedig egyálta­ lában nem kapható. A tej­­üzemek közlése szerint ez a hiány, amely decemberig lesz érezhető, a tej­felhoza­­tal csökkenésének a követ­­kezménye. A felhozatal az­­ért esett vissza, mert nyá­­ron a tehenek kevesebb te­­jet adnak, másfelől pedig túl sok fejőstehenet vágtak le. Néhány tejüzemben is­­mét tejport használnak a túrógyártáshoz és ha a Tiuva nem követi a példát, a túróhiány még fokozódni fog. Az árak egyelőre vál­­tozatlanok. ★ A pamutfonalakkal dol­­gozó szövödék és trikotázs­­üzemek újabban arról pa­­naszkodnak, hogy a fonal­­kartell nehézségeket okoz nekik. A fizetési feltételek megszigorítása folytán a fonalak négy százalékkal megdrágultak március óta, most pedig további két és félszázalékos drágulással kell számolni az exportnál szenvedett veszteségek fe­­dezésére. De ennél is sú­­lyosabb az a panasz, hogy a kartell által szállított fo­­nalak minősége nem egy­­séges és ez komoly zavaro­­kat okoz a készáru előállí­­tásában és az exportpiaco­­kon való értékesítésben, mert a vevők panaszkod­­nak az áru egyenlőtlen mi­­nőségére. " Az Amcor török­­országi frigidairjei Isztambul. (STA). — A napokban hozták ki az el­­ső török frigidairet, ame­­lyet az izraeli Amcor-cég szaktudásával, motorjaival és más fontos alkatrészek segítségével gyártottak. Az első sorozatot szétkapkod­­ták, még mielőtt idő lett volna kitenni azokat az üz­letek kirakataiba. Általá­­ban kiemelik a frigidaire szép formáját s olcsó árát, valamint azt, hogy a gyár ötéves jótállást ad. Az ״ Arslik” ma a legkereset­­tebb frigidaire Törökország­ban. A kétezer darabból álló első turnus napokon be­­lül elkelt és a vevők jórészt már előjegyezték az ötezer darabból álló második so­­rozatot is, amely csak két hónap múlva ke­rül piacra. Az Arslik nevű frigidaire közös vállalkozása a ״ Kus” és ״ Éli Burla” nevű cégek­­nek, amelyek közül az utób­bi zsidó kézen van. — Halálos gázolás a máábárában. A 12 éves Fa­­rid Akria, a rámat-gáni Szakia Bét máábázában a lakásuk elől játszadozott és nem vette észre, hogy egy teherautó behajtott az utcába. Anélkül, hogy kö­­rülnézett volna, át akart menni az utcán, miközben a teherautó elgázolta. A gyereket igen súlyos álla­­potban vitték be a tel-há­­soméri kórházba, ahol bele­­halt sérüléseibe. A teher­­autó soffőrjét a rendőrség letartóztatta.

Next