Uj Kelet, 1960. december (41. évfolyam, 3754-3779. szám)

1960-12-01 / 3754. szám

Szigorúan végre akarják hajtani a baromfitenyésztés korlátozását Mától kezdve tovább leszállították a tojásárakat és a tenyésztők másfél agora szubvenciót kapnak a hivatalosan átadott tojásért Mától, december elsejétől kezdve, további egy agora- Vaj, olcsóbb a tojás, bármi­­lyen minőségű kategóriába tartozik. Ezen a héten már másodszor szállítják le hi­­vatalosan a tojás árát, ugyanakkor pedig néhány­­hetes szünet után a piacon ismét szabadon kapható friss tojás, holott előzőleg csak exportra nem alkal­­mas, vagy pedig hűtőházi tojás fogyasztására kény­­esek­ tették a közönséget. A baromfiértékesítő ta­­nács elnökének közlése sze­r tojás árának gyors egy­­másutánban történő két­­szeri leszállítása azt a célt szolgálja, hogy a bel­­földi fogyasztó számára megállapított mennyisé­­gen felüli tojásmennyisé­­geket távoltartsa a piac­­ra. Az új árak mellett ugyanis a termelőknek nem fizető­­dük ki túlzott tojásmennyi­­ségek eladása, amikor a hi­­vatalos kereten belül leszál­lított tojásért átlagban más­fél agora állami szubszidiu­­­mot kap. Az újabb árleszál­­l­­itás után a tojás fogyasztói­­ ára a következő: különleges •extra (61—65 gram súlyú) •9 agora, rendes extra 8, 1­alef minőségű 7, bét minő­­­­ségű 6, kisebb bét minőségű 5 és gimell minőségű 4 agora. Ezenkívül bevezették az óriás-extra minőségű to­­jást is, vagyis 66 gramnál súlyosabb tojást, amely 10 agorába kerül. Az árak leszállításával egy­­idejüleg csökkentették az értékesítési hasznot, még*■ pedig egy agoráról 0,8 ago­­rára darabonként, amit az­­zal magyaráznak, hogy az utóbbi évben az eladási árak­­ 40 százalékkal csökkentek,­­ tehát a jutalék sem marad­­­­hat a régi ן Az árleszállítással egy­­idejüleg azt is bejelentette­­ a baromfiértékesítő tanács, hogy maradéktalanul és tel­­jes szigorúsággal végre akarja hajtani a baromfite­nyésztés csökkentésére irá­­nyuló tervet, amelynek az a célja, hogy évente csak 800 millió darab to­­jás kerüljön piacra. A terv szerint az idei tojás­­termelés körülbelül a tava­­lyi mennyiséget fogja elér­­ni, de megváltozik az egyes termelő rétegek részére meg­állapított keret. A régi mezőgazdasági települések kvótáját 23 százalékkal csökkentik és azt átadják az új településeknek, de az olyan gazdaságoknál, amelyekben nincs több 80 tojás tyúknál, nem lesz semmiféle változás. Az ebbe a kategóriába tar­­tozó gazdaságok körülbelül hetven százalékát képezik az egész baromfitenyésztési ágnak, de a tojástermelésük csak tíz százalékát képezi az egész termelésnek. A terv megvalósításának talán legélesebb ellenzője maga a pénzügyminiszté­­rium, mert amint a baromfi értékesítő tanács elnöke be­­ismerte, az új terv megvalósítása évi 21 és félmillió fontjá­­ba fog kerülni a kincstár­­nak. A kormány már ebben az évben is hasonló összeget folyósított a tojástermelés támogatására és így a ba­­romfiértékesítő tanács jo­­gosnak tartja, hogy a kö­­vetkező évben is felvegyék ezt az összeget az állami költségvetésbe. A követelés alátámasztására azt is fel­­hozzák, hogy a tojásárak leszállítása jelentős kihatással van a drágasági indexre és a legutóbbi két árleszállí­­tás kétharmad ponttal csök­­kenti az árindexet. Ugyan­­akkor a földművelésügyi minisztérium számításai sze­rint minden az exportált to­­jásnál megtakarított dollár 3,8 fontba kerül, míg a pénz­ügyminisztérium kalkulá­­ciója szerint 4 fontba. Te­­kintettel arra, hogy november végén a tojás­­export eléri a 60 millió darabot, ez azt jelenti, hogy a kincstárnak ebből körülbelül 25 millió dol­­lár bevétele lesz. Ennek ellenére a pénzügy­­minisztérium túl soknak ta­­lálja az évi 21,5 z­l­ió dol­­lár szubvenciót és azt köve­­teli, hogy vegyék újabb re­­vízió alá a tojástermelés és az export kereteit, még­pe­­dig úgy költségvetési, mint abból a szempontból, hogy bizonyos összegen túlmenő­­en mennyire kifizetődő a to­­jás külföldre szállítása. A kincstár képviselői ugyanis azt állítják, hogy a 200 millió darabon fel­ő export 7,8 fontra emeli­­ a megtakarított dollár­­ árát és ezért valamilyen más módszert kell találni, amely biztosítsa a nemzetgazdaság számára kifizetődő egész exportot és ugyanakkor ne érintse a mezőgazda bevéte­­­lét.­­ Beavatott körök szerint az egész kérdés-komplexum valószínűleg már vasárnap a gazdasági miniszterek bi­­zottsága elé kerül, amely az összes mezőgazdasági termékeknél fizetett állami szubszidiumok csökkenthésé­nek lehetőségéről fog tár­gyalni. Húshiány veszélyére figyelmeztetnek a húsiparosok Havi 500 élőállat behozatalát és a húspiac szabaddá­­tételét követelik A vágóállatok állandó drá­­gulása és a húsárak emel­­kedése nyomán a marha­­kereskedők, valamint a hús­­iparosok országos szerveze­­tei beadvánnyal fordultak az illetékes hatóságokhoz, amelyben azt állítják, hogy az elkövetkező évben hús­­hiány fenyegeti az orszá­­got. Az emlékirat készítői szerint körülbelül 25 ezer darab mar­a, fog hiányozni a fogyasztás céljaira. A hús­piacon hetek óta mutatkozó súlyos helyzetet annak tu­­lajdonítják, hogy a kor­­mány kizárólag a belföldi beszerzési forrásokra tá­­maszkodik. Szerintük ez az oka annak, hogy a korláto­­zott felhozatal nemcsak megdrágítja, hanem azt is maga után vonja, hogy olyan állatokat hajtanak fel a vágóhidakra, amelyek még nem érték el a szük­­séges súlyukat. Ennek kö­­vetkeztében állandóan csök­­ken a piacra kerülő hús mennyisége. A helyzet or­­voslását az érdekeltek ab­­ban látják, hogy a kormány állandó jelleggel havonta 500 darab szarvasmarhát importáljon külföldről. A továbbiakban az emlék­­irat az ipar- és kereskede­­lem-ügyi minisztérium által időnként rendezett árveré­sek ellen foglal állást. Fő­ként azt kifogásolják, hogy az egész marhakereskede­­lem a kormány kezében van és az a tisztviselői útján bo­­nyolítja le az eladásokat, akiknek nincs meg sem a szükséges szakmai hozzá­­értésük, sem a tervszerű be­­osztás és a piac szükség­­letei iránti érzékük. Az em­­lékirat azt is állítja, hogy az árverések végrehajtásá­­nál nem­ állami tisztviselők is befolyással bírnak és az érdekeltek ezeknek a „kívül álló” személyeknek eltávolí­­tását követeli. Végső követ­­keztetésben a beadvány azt kéri, hogy tegyék liberáli­­sabbá a húspiacot, szaba­­dítsák meg a fennálló kor­­látozásoktól és adjanak tel­­jes­­״’־'־ kvési szabadságot úgy a marhakereskedőknek, mint a gazdáknak, akiknek a képviselőit vonják be az állattenyésztési és értékesí­­tési tervek végrehajtásával megbízott apparátusba. Rendeletileg korlátozták új gyü­mölcsösök ültetését Tegnap Mose Dáján föld­­művelésügyi miniszter ren­­deletet írt alá, amely szabá­­lyozza a további gyümölcs­­fák és szőlők ültetését. A miniszter ezt a rendeletet azért írta alá, mert a gyü­­mölcsértékesítő tanács ok­­tóber 20-ikán megtartott értekezletén megállapította, hogy károkat okoz a sza­­bálytalan és nem tervszerű ültetés, amely egyes gyü­­mölcsfajtákban túlzott és nem értékesíthető felesle­­gekhez vezet. A rendelet, amely szabá­­lyozza ezentúl az országban , Érn Jáhár településen édesvizet találtak, mely két kútból óránként 120 köb­­méter mennyiségben tör fel és lehetővé teszi az inten­­'•’ —,“Kogazdasági termelés megkezdését, a gyümölcsfák és a szőlős­­kertek ültetését, nem vonat­­kozik citrusgyümölcsökre, olajfákra, valamint szent­­j­ánoskenyérfára. A rendelettel kapcsolat­­ban a földművelésügyi mi­­­nisztérium szóvivője kijelen­tette, hogy a folyamatban lévő és tervszerű ültetéseket minden változtatás nélkül ג­grehajtják. Az elkövetke­­ző 5 évben közel 31 ezer du­­־ nam területen fognak gyü­­mölcsfákat, illetőleg szőlőt ültetni. Ebből 8 ezer du­­nam a Galilban és a jeru­­zsálemi korridorban, 9800 dunam a hegyi települése­­ken, 5500 dunam a tenger­­parti sávon, 2000 dunam a Negevben és a láb­isi öve­­zetben és 6000 dunám baná­­nok Bét-Seán és Érnek Há­­lárdén völgyében HÓZSAZDASAGI HEUSKI A november 23-ika óta eltelt hét alatt kisebb élén­­külés mutatkozott a fekete valutapiacon, ami az árfo­­lyamok emelkedésében is ki­fejezésre jutott. Kedden a sovereign 23,60 fonton ál­­lott a múlt heti 23.40 font­­tal szemben. Az effektív dollár mindössze egy pont­­tal 2.38-ra javult, míg az átutalási dollár változatla­­nul 2.40 maradt, nagyon gyenge forgalom mellett. Hasonlóképpen az utazási dollár árfolyama is válto­­zatlanul 2,31 font.­­ A férfi-nylonharisnyát gyártó üzemek között meg­­állapodás jött létre, amely szerint úgy a belföldi áru­­sítást, mint az exportot kö­­zösen fogják lebonyolítani. A legnagyobb harisnyagyár, a Lodzsa ezután is külön fogja eladni az áruját, de az egyezményben megállapí­­tott árak és feltételek mel­­lett.­­ A londoni gyémántszindi­­kátus küldöttsége, amely öt héten keresztül vizsgálta meg az izraeli gyémántipar helyzetét, visszautazott Ang­liába. A vizsgálat utolsó stádiumában részt vett a nemzetközi szindikátus el­­adási osztályának igazga­­tója is, aki több nagy csi­­szolóüzemben tett látoga­­tást. Kiszivárgott hírek sze­­rint a vizsgálat eredménye alapján egyelőre nem lehet az izraeli nyerskő-kvóta lé­­nyeges emelésére számíta­­ni. Legfeljebb a minőségi összeállítás és a vevőkör terén lesznek bizonyos vál­­tozások. Tel Aviv szállodáiban, ven­déglőiben, éttermeiben, ká­­véházaiban és egyéb vendég ipari helyiségeiben a város különleges árjegyzékeket készül kifüggeszteni, ame­­lyeken a hely osztályozását tüntetik fel, valamint an­­nak a szociális illetéknek a magasságát, amelyet a fo­­gyasztóknak a számlán fe­­lül fizetniük kell. ★ A rámat­gáni Assis kon­­zervgyár ez évi exportjának értéke közel kétmillió dol­­lárt tesz ki, vagyis 30 szá­­zalékkal nagyobb, mint ta­­valy volt. A vállalat áruit ötven országban adja el, köztük az új afrikai és a keleteurópai államokban is.­­ A svájci William Robin­­son, aki néhány évvel ez­­előtt megvásárolta a rison­­led­oni Neser-sörgyár rész­­vénypakettjét, elhatározta, hogy kétmillió dollár befek­­t­tetéssel modern sörgyárat­­ és pincészetet állít fel Bát- Jámban. Erre a célra külön céget létesít Amerikában, amely az ottani üzlet-lán- Colátok útján fogja eladni az új pincészet áruit. Ro­binsot­, aki Amerikában tal­­­álkozott Szapir iparügyi miniszterrel, megállapodott vele, hogy haladéktalanul hozzáfog az új sörgyár fel­­építéséhez. Ennek érdeké­­ben a svá­jci pénzember de­­cember közepén Izraelbe ér­­kezik. ★ A földművelésügyi minisz­térium a múlt héten fél ton­­na édes kukoricát exportált légiúton Angliába, amely­­ért csövenként 10 pennytől egy sillingig terjedő árat értek el. A kitűnő értékesí­­tési lehetőség nyomán a mi­­nisztérium a jövőben biten­­ként szándékozik hasonló mennyiségű étkukoricát kül­deni Amerikába is. A ״ Nővé Jáár 60" nevű kukoricafaj­­tát Tibériásban és Náhálál­­ban termesztették. ★ A nahariai Izaszbeszt gyár tízezer tonnás prést helyeztt üzembe, amely le­­hetővé teszi, hogy az eddigi­­nél 25 százalékkal véko­­nyabb és ellenállóbb azbeszt lapokat állítsanak elő. Ezen kívül az Il1 gép révén a gyár modernebb és dekoratívebb árukat is tud készíteni.­­ A zöldségtermelők szö­­vetkezetének jelentése sze­­rint a múlt héten különle­­ges hűtőhajón indult útnak az első 16 tonnás izraeli pap­rikaszállítmány Angliába. Ugyancsak a múlt héten kezdték meg a kivitelre szánt Moneymaker paradi­­csom osztályozását. Az első paradicsom szállítmányokat légiúton szállítják rendelte­­si helyükre. * 5722 Kiszlev 12. 1960 dec. 1., csütörtök. Az izrael rádió mwnt adás• 18.45 órakor a 460, 422.5 «8 292.» mé­teres középhullám­on, 21 «rákot a 33.3 méteres rilvidhanámon hall■ haté. «: Má­tova, 8.05: rövid hírek, 6.10: zenélő éra, 6.30: torna, 6.40: zenélő éra, 6.58: műsorismertetés, 7: hírek,­­ 7.17: hanglemezek, 7.58: rövid hírek, 11.01: Chate­lier: Suite Pastorale; Helmsber­­ger: Az ördögök tánca:­­ Liszt: ,,Mazeppa■’ - szimfonikus poéma: Paderewsky: Menuette, 12: női­rovat, 12.30: keleti énekkarok,­­ 12.45: hanglemezműsor, 13.30: hí­­rek, 13.45: Hová menjünk este? 17: rövid hírek, 17.15: gyermek״ sarok, 17.30: Ifjúsági műsor, 18: mezőgazdasági tanácsadó, 18.20: sporthírek,­­ 18.35: Donizetti: Nyitány ,,­״ vnda de Chamoni: Massenet: Gavotte a ,,Manón״' operából, Giordano: Valse, Boro״ din: Aria az ,,Igor herceg” című­ operából, Meyerbeer: Galoppe a ״ Próf­éták”-ból, — 19: hírek, 19.20: ״ A hét a Kneszetben”, 19.50: ,,A szólista és együttese” — hanglemezek, 20.20: legújabb hangfelvétel — klasszikus zene­­számok, 21: hírek, 21.30: Interjú Silberg főbíróval. 22: Reger: Sze­­renád, O moll, 22.25: Joszéf Tál: Szonáta — brácsára és zongorára. Ben-Cion Orgád: Monológ — brá­­csaszóló kíséret nélkül. Pártos Ödön: Keleti ballada, brácsa és zongorára, 23. hl !■összefoglalás. Reklámok - hirdetések párhuzamos műsor 17: Hírek, 17.06: hanglemez­­műsor, 17.40: ,,Estcsillag”, hang­­lemezek, 17.55: hírek és időjá­­rásjelentés. 18: izraeli dalok. — 18.15: tarka műsorszámok, 21.31: Jich­ák Simont vidám műsora, 22.15: zenés színdarab, 22.45: Intermezzo — zeneszámok, 21.15: Prokofjeff: Balett-szvit, Beetho­­ven Hegedűverseny D dúr, Dávid Ojszt­ach előadásában. Ügyeletes gyógyszertárak Tel Aviv 18-24 óráig Dr. Mtchlín, Allenby 112, tal. 63-253, Kiteibitz, Hájárkon 22, tel. 63-566, Nordau, Ben Jehuda 183, tel. 23-573, Ziva, Bhunaát Hátikva, tel. 32-403, Verszáno, Jaffo 340, td. 81-793 (23 óráig). Árpa helyett több búzát vetnek télire Csökkenteni akarják a szénaföldeket A földművelésügyi minisz­­térium közlése szerint a téli gabonával bevetett terüle­­tek a zsidó mezőgazdasági szektorban körülbelül a ta­­valyi keretek között mozog, vagyis 1 millió 300 ezer di­­námot tesz ki, míg a nem­­zsidó mezőgazdák körülbe­­lül 450 ezer dunámon ter­­melnek téli gabonát A zsi­­dó mezőgazdaság 800 ezer dunámon szemesgabonát ter­mel, 350 ezer dunámon pedig szénát és téli takar­­mányt, valamint vetőmag­­nak való hüvelyeseket, zöld­­trágyát, öntözésnélküli ta­­karmányféléket s más gaz­­dasági növényeket A gabonatermelés terén ezidén is folytatódik a gaz­­dáknak az a beállítottsága, hogy nagyobb területeken termesszenek búzát az árpa­vetések számlájára. Míg ta­­valy a búza és az árpa kö­­zötti arány 55:45 volt, a mostani idényben a búza­­vetések 60:40 százalékos arányban haladják meg az árpavetéseket. Ezzel egy­­idejűleg erőfeszítések tör­tén­nek annak érdekében, hogy a gazdák áttérjenek a sör gyártásához szükséges árpafélék termesztésére,­­ egyelőre azonban az itteni termesztési feltételekhez al­­kalmazott árpafajta nem fe­­lel meg a külföldi követel­­ményeknek. A búzatermelésnél a súly­­pont a keménybúzán van, amely exportra alkalmas. A vetésterületek további fok­o­­zása azonban nehézségekbe ütközik, mivel a kemény­­búza körülbelül 15 száza­­lékkal kisebb hozamot ad, mint a lágybúza. Ebben az idényben 150 ezer dinámon vett ־־, keménybúzát, ame­b­­ből 25 ezer tonnás termés״ eredményre számítanak. Egyes vidékeken csökken­­teni akarják a nemes­ széna­­vetéseket, miután a lóhere és lucerna túl drága takar­­mány és a gazdák takaré­­koskodni akarnak vele. A szárazság miatt a terme­­lőknek nehézségeik vannak a vetőmag beszerzése terén és különösen a lóhere és 111- cerna-mag termés nagyon minimális volt és külföldről sem igen lehet beszerezni, mert ott is gyenge volt a termés ezekben a takar­­mányfélékben. Engedélyezték 2000 tonna vékony gömb­vas behozatalát Az import gyors lebonyolítása esetén nem kell az építkezés leállásától tartani A belföldi piacon mutat-­ kozó épületvashiány előre-­ láthatólag enyhülni fog, amennyiben a héten több­­száz tonna vasáru érkezett, azonkívül pedig az iari és kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy kétezer tonna gömbvas behozatalá­­ra ad ki engedélyeket Mint ismeretes, úgy a vaskeres­­kedők, mint az építkezési vállalkozók már hetek óta fi­gyelm­­eztették az illetéke­­seket, hogy a 6—8—12 mi­­lim­é­teres átmérőjű gömb­vas-készletek kifogyóban vannak és semmi kilátás arra, hogy az akkói henger­­mű belátható időn belül el­­kezje ezeknek a méretek­­nek a gyártását. Különösen a haifai kereskedelmi és iparkamarához tartozó im­­portőrök fordultak több íz­­ben a minisztériumhoz, amelynek felhívták a fi­­gyelmét arra, hogy az ak­­kói hengermű nem tartotta be az ־־-­rétét,, amely szer­­­rint még a nyáron megkezd,­k a vékonyabb méretű épü­­etvas gyártását, holott a kormány ennek az ígéret-­­ tek az alapján tiltotta be t­íz épületvas behozatalát,­­alföldről. Az elmúlt héten maga az ikkói hengermű is beismer­­te, hogy miután más mé­­retű gömbvasra kapott nagy 33 sürgős megrendeléseket, nem tudja a gépeket a ki­­vánt méretekre átállítani és legjobb esetben az év vé­­gén, vagy a jövő év elején kezdheti csak meg a véko­­­nyabb gömbvas gyártását. A kereskedelmi miniszté­­rium azonban úgy döntött, hogy most már nem bízza a piacot az akkói hengermű termelési tervezetére és ez­­ért határozta, hogy egye­­lőre kétezer tonna gömbvas­­ behozatalát engedélyezi. A Szakkörök remélik, hogy amennyiben az áru behoza-­­ talát sürgősen lebonyolítják,­ nem lesz fennakadás az építkezések 1. terén a követ­­kező hónapokban. " Zöldségkonzerváló üzemet létesít a ״ hagymakirály" Tegnap Izraelbe érkezett S. Whitman, az Egyesült Államok legnagyobb zöldség importőrje, akit a ״ hagyma­­király” néven ismernek.­­ T, r־ t‘man nyilatkozatot tett a sajtó munkatársainak és elmondotta, hogy Hollandiá­­ban van egy savanyitó-üze­­me, ahol 700 munkás dolgo­­zik egész éven át s ott kon­­zerválják részére a zöldsé­­geket, amelyeket Ameriká­­ban hoz forgalomba. Mint mondotta, ugyanilyen üzem felállítását kívánja Izrael­­ben is. Az itteni üzembe egy millió dollár befektetést ki­­ván eszközölni s nem óhajt­­ja igénybe venni az állam segítségét. Mint mondotta, az izraeli konzerváló üze­­mében 400 munkásnak tud foglalkoztatást adni, amel­­lett pedig számos gazdával kötne termelési szerződést.

Next