Uj Kelet, 1962. január (43. évfolyam, 4084-4110. szám)
1962-01-19 / 4100. szám
Kestenberg Leó önéletrajza — EGY POSTHUMUS KÖNYVBÍRÁLAT — A napokban temettük el és méltattuk is Kestenberg Leó professzort, zeneéletünk egyik legkimagaslóbb alakját, a nemzetközi zeneéletnek is nagyrabecsült személyiségét, aki haláláig díszelnöke maradt a Zenepedagógusok Nemzetközi Egyesületének. Néhány hónappal halála előtt jelent meg a németországi Möseler-Verlagban ״ Bewegte Zeiten” (״ Mozgalmas idők”) címmel 134 oldalas terjedelemben önéletrajza. Hozzánk annál is közelebb állt Kestenberg Leó, mivel a magyarországi — ma szlovenszkói — Rózsahegyen (Ruzamiberok) — született 1882 november 27-én és Tel Avivban elhunyt édesanyja még jól beszélt magyarul, ő maga már 7 éves korában Reichenbergbe költözött szüleivel, hol apja főkántori állást töltött be. Szigorúan vallásos nevelésben részesült. Ezért, ״ mintha a felhőkből estem volna a földre, úgy meg voltam lepve, miikor hallottam, hogy apám Bebel tanait kezdi tanulmányozni és lassakként szabadon gondolkodó szocialista lett. Mint kilencéves kisfiú teljesen megzavarodtam. Eleinte dühöngtem, majd forró könynyéket öntöttem és csak anyám tartott tőle vissza, hogy el ne rohanjak a templomi elöljáróhoz, bepanaszolni apámat. Nagy neézséggel, sok türelemmel és jósággal volt képes meggyőzni róla, hogy ez a változás mennyire lelki szük-ségből fakadt.” S leirja, mily nagy hatást gyakorolt rá, ״ miikor 1892-ben (!) május elsején apám a prágai Altstädterringen együtt masírozott a tüntető munkássággal”... És nem nagyon sokkal később már ő is apja nyomdokaiba lépett. Életében két vezérfonal húzódott végig: a zene, melyben már kisgyermekkorában kitűnt tehetségével és a szocializmus, melyet tollal is szolgált. Az elsőben Ferruccio Busoni, ha nem is tanítója, de nagy mintaképe gyakorolt rá oly döntő hatást, hogy kiváló Liszt-játékos lett és számos hangversenyét szentelte műveinek. A másik, világnézeti vonalon is korán kapcsolódott be a német szociáldemokrata mozgalomba és már 18 éves korában közölte a ״ Sozialistisches Monatoheft” első értekezését, ״ A művészetek fejlődése a történelmi materializmus szempontjából” címmel. Kestenberg Leó később szerkesztője is lett a nagyon erősen progresszív ״ Der Bildermann” című folyóiratnak, (1916) ésnágyrészben ennek is köszönhette, hogy a német köztársaság meghívrálva a szocializmusnak tett szolgálatait, rögtön a forradalom győzelme után a porosz minisztérium művészi és tudományos osztáinak referensévé, majd 1929-ben miniszteri tanácsosi címmel, a német zeneélet valóságos diktátorává nevezték ki. Kestenberg Leó forradalmat csinált a forradalom közepette a maga birodalmaiban. Alapjában megreformálta az iskolai zeneoktatást, Fritz Jödével népzenei alapokra fektette és alapvető újításai még az egyházi zene akadémiájára is kiterjedtek. A leghíresebb művészeket hívta meg a berlini Zeneakadémia tanszékére: Artur Sehnabelt, Egon Petrit, Carl Flescht, a magyar-zsidó származású kiváló hegedűművészt és másokat. Sok baja volt az általa életrehívott „Kroll Oper”-rel, a köztársasági Berlin harmadik dalszínházával, melynek zeneigazgatójává Otto Klemperert nevezte ki. Célja egy progresszív, haladó szellemű opera-színpad megteremtése volt, a szélesebb tömegek világszemléleti nevelésére. Valóban, hároméves fennállása alatt számos modern operát mutattak itt be, többek között Arnold Schönberg, Hindemith, Richard Strauss, Krenek műveit. S éppen ez okozta bukását: a szocializmus nagy teoretikusai tévedtek számításukban, mikor azt remélték, a szélesebb néprétegek özönleni fognak az új színházba, a modern operaelőadásokhoz. De nemcsak hogy neon özönlöttek, de oly gyéren látogatták a félművest tömegek számára különösen távolfekvő műveket, hogy az állampénztár, megunva a mindig növekvő deficitet, örökre bezárta a — valóban nagyon szép — Kroll- Oper kapuit, Kestenberget és Klemperert a jobboldali, már akkoriban náci szellemű német sajtó hevesen támadta és keresztülvitte, hogy 1932 december 1-én nyugdíjazzák. Három hónap múlva már a nácik elől kellett menekülnie, Prágába, hol töretlen energiával kezdi ismét a szervező munkát. Megalapítja — Schönberggel — az időközben nagyarányúvá fejlődött korszerű zene nemzetközi társaságát, valamint a zenei nevelés nemzetközi egyesületét. A vándorló zsidónak onnan is menekülnie kell a nácihordák elől, s a következő állomás: Páris. Itt élt 1938-ban Huberman Broniszláv meghívása a Palestine Orchester igazgatói tisztségére. Nem volt szerencsés vállalkozás. Aki kiváló generális, nem szűk- vágképpen válik be — őrmester — szerepekben. Pedig az akkor még erősen fegyelmezetlen zenekarnak — éppen őrmesterre volt szüksége. 1945-ig bírta idegetkkel Kestenberg a harcot, végül is feladta és lemondott állásáról, őszintén vallja be emlékirataiban, hogy megbosszulta magát, mikor olyan feladatra vállalkozott, melyre nem volt hivatott. De ״ uralma” alatt nagy mértékben segítette elő az izraeli zeneszerzők műveinek bemutatását és a hazai zene és művelői nagy mértékben részesültek mészszemenő támogatásában. És az örök tervező, szervező, njitó csak nyert ezzel a lemondással: még ugyanabban az évben megalapítja az első „Midrását” Izráelben, a ma is virágzó szemtmnáriumot zenei oktatásra. Gyermekkorában sarlachot kapott, mely megtámadta szemidegeit. Ez a betegség látszott az utóbbi években kiújulni nála, s annyira súlyosbodott, hogy két évvel ezelőtt teljesen megvakult. Megható volt látni — s az öreg Handelt juttatta eszembe — mikor otthonában odavezettette magát a zongorához és bár természetesen nem a régi biztonsággal, de az egykori Busoni-tanítvány nagyszerű áhítatával és elmélyedésével játszott mestere átiratában egy Bach korál-előjátékot. Mint pedagógus is inkább a szellemi, a belső tartalomra fektette a fősúlyt, mintsem a technikai részletek kidolgozására. Tanítványai közül sokan csináltak karriert. Pedig Kestenberg profeszszor nem volt ״ csak” zongoratanár a szó mindennapi értelmében: írásban és szóban élete végéig lelkesen hirdette a sajnos, gyakorlatilag oly kevéssé helytálló tételt, hogy a zene nagyban járul hozzá az eraberek, sőt az emberiség lelkületének nemesítéséhez, az־• 8 Új Kelet 1962119 megjavításához és a cölcsönös megértés fokozásához. Saját szülőhazája, majd a mindkét vendéglátó ország, melybe menekült, alaposan rácáfolt a nagy humanista és idealista álomszőrte eszméire. Utóbbi években mindig ritkábban botorkált, odaadó, önfeláldozó felesége, kiváló munkatársa vezetésével a koncertekre, 80 éves korában is azzal a tiszta lelkesedéssel, mint akár viharos fiatalságában. FIATAL ZENESZERZŐ ÉS ZONGORISTA Jorám Baporisz, aki zongorában Vincze Ilona, zeneszerzésben Boskovitz tanítványa, mindkét minőségében vasárnap este mutatkozott be a ZOA termében. Még nincsen 18 éves, ami nálunk, a koraérés földjén, neon is számít olyan alacsony életkornak de korai egy még kiforrásban levő, tehetséges fiatal muzsikusnak. Három műve, mellyel műsorának első felét töltötte ki: ״ Téma változatokkal” (hegedű-partnere Kán Gronich), ״ Kis szvit”, hegedűre (Gil Sivák) és zongorára, majd ״ I metamorfosi” című hatrészes szvitszerű zongoraműve nagyon jó képzettségről, szolid, komoly tudásáról tanúskodik. Feltűnően törekszik romantikamentesen, tárgyilagosan — és vonaltöredékekben inni, szereti a groteszk (bár nem föltétlenül humoros) rajzot, de végeredményben mindhárom műben — ugyanezt mondja, saját magát ismételve. Ezért előnyösebb lett volna számára, csak egy művét bemutatni. Ez a klisészerű írásmód egyelőre nem hátrány, minden bizonnyal kinövi, s változatosabb, elevenebb, színesebb kifejezésmódra is tesz majd szert idővel. Paporisz rendkívül furcsa összeállítású műsorának 2. felében három ragyogó, erősen Chopin-iza Szymanowski-mazurkát adott elő — kitűnő készséggel, plasztikusan, világosan, tisztán. Brahms f-moll-szonátájában azonban több ízben összetűzésre került a sor a zeneszerző és a zongorista között: ebbe a nagyon romantikus muzsikába is bele-belecsendült Paporisz műveinek Prokofjevszerűen „tárgyilagos groteszk” modora, viszont egyéniségének őszinte romantikája, melyet tudatosan el akar fojtani, szintén a maga jussát követelte, s ilyenkor nagyon meleg, szép, szinte költői részletekre ragadtatta. Aztán ismét az intellektus kerekedett felül, ami sem Brahmsnak, sem a nagyon jól zongorázó, kétségtelen egyéni kvalításokat mutató fiatal művészjelöltnek nem vált előnyére. Miért nem játszik több Lisztet ? Paganini Caimpanellájának átiratát valóban briliánsan játszotta! Pataki László ״ Lomir alle zittgeni Lica Abramovici-Avron új jiddis revüt készít elő Most tért haza külföldi útjáról Lica Abramovici- Avron, aki a közelmúltban a „Sá-sá der Rebe gást” című jiddis revüvel aratott nálunk osztatlan sikert. A tehetséges rendező és színész máris új darab betanításába fogott. A közeljövőben színre kerül az új népies, kedves jiddis revü, a: ״ Lomir alle zingen”. Az új darab rendkívül gazdag és látványos kiállítású lesz: balett, énekkar, díszletek, kosztümök a legszebb és leggazdagabb kivitelben. A revü elsőszámú sztárja a közismert és jóhírnévnek örvendő románszármazású Feddy Arie. LICA AVRON HAWMAH Haifa, január 20., szombat, ״ Hódd A KIRÁLY RUHA! IZRAELI OPERA Szombat, jan. 20., este 8.30 CARMEN I B. Gillon és W.H. Roberts bemutatják további előadásokban: I SZENEGÁL NEMZETI BALETT TEL-AVIV — Ohel-Sém Szomt., jan. 27, 6.45, 9.15 Vas., jan. 28, 6.45, 9.15 (a hadseregnek) ^ Hétfő, jan. 29, 8.30 Kedd, jan. 30, 6.45, 9.15 JERUZSÁLEM - ״ Edison’׳ Szerda, január 31., 9-kor HAIFA - ״ Armon” Cstit. február 1., 9 órakor KIRJAT-DJH AJIM: ,, Bét-Háám”, ma, jan. 19־ én. 6.45 és 9.15 RAMAT-GAN: , ,Rama'׳ Szomb. jan 20., 6.45, 9.15 A FÜLD: ,,Kol-Ron״ Vasárnap, jan. 21., 8.30 RECHOVOT: ,,Bét Háám” Hétfő, jan. 22., 8.30 HERZLIA: ״ Tiferet״ Kedd, jan. 23., 8.30 NATANJA: ״ Sharon” Szerda, jan. 24., 9-kor BEÉR-SÉVA: ,,Keren” Csiit, január 25., 6.45, 9.15 CHEDERA: ״ Chof” Péntek, jan. 26., 8.45 HETI FILMLEVÉL Híres szerelmek — BEN JEHUDA MOZI — A franciák szeretik a keretfilmeket és különösen olyan történetecskéket egybefűzni, amelyek a szerelemről szólnak. Hálás dolog ez, nem kell bonyolult szerkesztési feladatokkal megküzdeni, egyszálú, sűrített cselekménnyel, részletek elhagyásával, előre lemért hatáseszközökkel lehet közelíteni a célhoz és meghódítaná a néző szívét. Ezúttal néhány klasszikus szerelmi történet került összetűzésre. A fenti film olyan híres szerelmekről szól, amikor a legnagyobb akadályokkal is megküzdöttek férfiak, vagy nők szerelmük tárgyáért. A négy történetet felölelő keretifilm egyikében azzal a márkival ismerkedünk meg, akinek szép szeretőjét maga a Napkirály kívánja meg és ezért eltávolítja őt udvarából. De a szerelmes márki a hatalmas király, az abszolutizmus megteremtőjének parancsára fittyet hány s visszaszökik a versaillesi kastélyba, sőt, a találkára siető szeretőjét meggátolja abban, hogy a királyi nászra elérkezzék. Egy másik fejezet a klasszikus színészet korában, Talma idejében játszódik le, amikor a színházi intendáns szerelméért küzd a megöregedett tragika a fiatallal, majd egy még fiatalabb elragadja mindkettőjüktől a dandit. Vitriollal támadtatja meg szerelmét, a csapodár ficsúrt az öregedő szépaszszony, Jenny de Lacour, hogy megvakuljon s csakis az övé legyen, hozzáláncolja sorsát, rá legyen szorulva, és amikor úgy fordul a helyzet, hogy remény nyílik a megvakult szerető szemének megmentésére, másodszor is, konok következetességgel akarja meggátolni, hogy szemevilágát visszanyerje, mert ha megint látni fog, nem szorul rá többé, elhagyja, máshoz pártol. A Württembergi herceg, a trón daliás örököse megpillant egy szép lányt a folyóból kilépni és éktelen szerelmre lobban iránta. Az uralkodó nem egyezik bele a polgári lánnyal való házasságba és az ifjú pártütő lesz, fegyveres erővel támad apja trónusára, de a küzdelemben alulmarad. Kedves, romantikus szerelmi történetek, melyeknek a közös eszmei mondanivalójuk az ősi jelmondat: „A szerelem mindent legyőz”. A franciáik olyan gyengédséggel, annyi szenvedéllyel támogatják a szerelem mindenhatóságának gondolatát, hogy szemléletük e téren nemcsak a művészetükben, de a mindennapok sodrában is érvényesül. A film, noha színes, szélesvásznú és a sztárok tüntető felvonulását vezényli, mégsem olyan sikeres alkotás, mint némely elődje, melyek több szellemiséget, könnyedséget és humort is tartalmaztak és kevésbé folyamodtak a néző könnyzacskóihoz. A tavaly játszott Francia nő és a szerelem című film, például, mely szintén keretfilm volt, és a szerelem nagy pavaladeját adta, sokkal lengébb anyagból szőtt és ezért franciásabb, szellemesebb, megnyerőbb alkotás volt. Ez a francia film, mely igen sok reklámmal érkezett el hozzánk, minden jel szerint nagy közönségsiker lesz, hiszen a néző nívós szórakozásban részesül és két órán át nézheti kedvenceinek felvonulását. A kosztümös szerepekben még soha nem szerepelt Belmondo játssza Lauzun márkit, aki rázárja a Napkirályra a találka idején az ajtót, Edwige Feuillere, a megöregedett tragika szerepében, tündéralkotást nyújt és igen tehetséges Annie Girardot, aki a vetélkedő ifjú tragika szerepében a fiatalság kegyetlenségével, életigenlésével rohanja le riválisát. A mindkettőjüket háttérbe szorító ifjú színésznőt, aki az intendáns szívét elhódítja régi és új szerelmiétől, egy gyönyörű és nagyjövőjű filmszínésznő, Marie Laforét alakítja. Simone Signorét, a szenvedélyes, öregedő szépaszszony, aki inkább vakon, de a magáénak akarja szerelmét, míg Brigitte Bardot alakítja a polgári leányzót, akibe Würtenberg ifjú hercege belehabarodik. Az ifjú herceg Alain Delon, míg atyja, az uralkodóherceg, Pierre Brasseur. Ennél több és nevesebb, a tömegekre nagyobb hatást kiváltó színészt aligha lehetett volna felvonultatni. Michel Boisrand, a rendező, képzett szakember és érti a módját, hogyan környékezze meg a nézőt. .. d. Herzlián kora reggel házhoz kapja az MKSP t , ha előfizet megbízottunknál: Strimberg, Szokolov 43. FIGYELEM! Givát-Alijja Jaffa! Holnap szombaton január 20-án két előadás 6.30 és 9.15-kor a GALRON teremben. A szezon legnagyobb jiddis sikere JUDITH KRONENFELD AZ Egy szerelem története című zenés vígjáték főszerepében. 2 felvonás 3 kép Írta: A. Schor. Átdolgozta: Jenny Seltzer Közreműködnek: Alperin Jákov Savier Goldreich és a jiddis színművészet kiválóságai Rendező: Jenny Seltzer Vezényel: Simon Wolfensohn FIGYELEM! Givát-Alijja és Jaffa! Holnap szombaton január 20-án két előadás 6.30 és 9.15-kor a GALRON teremben. ......................mi mii mm ! Ma, péntek, jan. 19. Hétfő, jan. 22. Kedd, január 23. Szerda, jan. 24. |||| TEL-CHAM RÁANÁNÁ LUDD BÁT-JAM Kol, 8.30 Orot-mozi 8.30 Bát-Jám, 8.30