Uj Kelet, 1962. március (43. évfolyam, 4135-4160. szám)

1962-03-01 / 4135. szám

Május 10-ig kell dönteni a valorizált jelzálogtartozások rendezési módjáról Mi történjék a már visszafizetett kölcsönökből eredő milliókkal? Sok külföldi ajánlat van tőkebefektetésre, de kevés a kereslet A pénzügyminisztérium és a sikunügyi minisztérium tegnap közzétette a sikun­­lakások jelzálogkölcsönével kapcsolatos feltételeket. Ezek szerint minden sikun tulajdonos, aki a dollárhoz kapcsolt jelzálogkölcsönt kapott, március elsejétől május 10-ig az alábbi alter­­natívák között választhat: 1. A dollárról a drágasá­­gi indexre változtathatja át a jelzálogkölcsönét. 2. A régi áron kifizethe­­ti jelzálogtartozását, vagy annak egy részét. 3. Meghosszabbíthatja a törlesztés időtartamát a dolláralapon. Mindazoknak, akik a fen­­ti lehetőségek bármelyiké­­vel élni akarnak, az illetékes bankfiókhoz, vagy az építővállalathoz kell fordulniok, ahonnan a jelzálogkölcsönt kap­­ták és meg kell jelölniök az ál­­taluk kivánt változást. A­­mennyiben nem fordulnak az illetékes hivatalokhoz, tartozásaik a szerződésnek megfelelően megmaradnak az eredeti formában. Min­­den bankfiók, illetve építő­­vállalat részletes felvilágo­­sítással szolgál a sikántu­­lajdonosoknak a tartozások rendezési módozatairól. Még mielőtt a valorizált jelzálogkölcsönök rendezé­­séről szóló hivatalos intéz­­kedések életbe léptek volna, igen sokan siettek kifizetni a még hátralévő tartozásai­­kat még a régi dollárárfo­­lyam szerint. Ez azonban újabb problémát szült és úgy a gazdasági, mint pénz­ügyi köröket az a kérdés foglalkoztatja, hogy mit csináljanak azzal a sokmil­­lió fonttal, amely a jelzá­­log kölcsönök visszafizeté­­séből összegyűlt. Hozzáve­­tőleges becslések szerint a font leértékelését kö­­vető első héten azoknál a jelzálogbankoknál, a­­melyek állami és egyéb közpénzekből folyósítot­­tak jelzálogkölcsönöket körülbelül 15 milió fontot fizettek vissza és ötmillió fontra teszik azt az össze­get, melyet magánforrás­­ból kapott jelzálogköl­­csönök törlesztésére for­­dítottak. Ha ez a pénz visszakerül a forgalomba, könnyen inflá­­ciós kihatásokat idézhet elő. A pénzügyminisztérium köreiben most tanulmányoz­­zák a kérdést különböző szempontokból. Amennyi­­ben a kormány az ország­­fejlesztési munkálatok las­­sítása mellett foglalna ál­­lást, a jelzálogkölcsönök­­ből visszatérült — különö­­sen pedig az állami és más közpénzekből származó —­sszegeket nem fogják a költségvetésen keresztül is-­­mét forgalomba hozni. | ­ÁRESÉSEKRE SZÁMÍTANAK AZ INGATLANPIACON A kínálat nem nagy, de a vevők is várakozó Az ingatlanpiac továbbra is üzlettelen és még nem tért magához a font leérté­­kelés által okozott meg­­rázkódtatástól. Az érdekel­­tek azt remélték, hogy a kedvező dollárárfolyam sok külföldi befektetőt fog há­­zak, lakások és telkek vá­­sárlására ösztökélni. Ezek a remények azonban eddig nem váltak be és ennek kö­vetkeztében az ingatlanok ára kezd visszatérni a le­­értékelés előtti színvonalra, de így is elég gyenge az érdeklődés és a városokban az azonnali építkezésre szánt telkek ára inkább le­­menő tendenciát mutat Olyan telkekre, amelyekért még januárban pikkenként 180—250 fontot kínáltak, ma egyáltalán nem lehet ezen az áron vevőt találni, sőt a tulajdonosok által fel­kínált 5 százalékos árenged­mény sem csábítja a vevő­­ket.Ugyanez a helyzet a spe­­kulációs célokra vásárolt telkek piacán. Bít-Jámban, Cholonban és Herzlián el­­lanyhultak az áraik és egye­dül Tel Avivban és a Jar­­kánon túli telkek ára ment fel valamennyire. A vállalkozók azt állít­­ják a már kész, vagy épí­­tés alatt álló házakban nem tudnak a januári és feb­­ruár elejei áraknál többet elérni, holott kétségtelen, hogy számos építőanyag meg fog drágulni. A kisebb vállalkozóknál még a leér­­tékelés előtti árakon lehet lakásokat, üzlethelyisége­­ket, vagy házakat venni és csak a megfelelő készpénz­­zel rendelkező vállalkozók tartózkodnak a régi árakon való eladástól, viszont a ve­­vők is várakozási állás­­pontra helyezkednek. Az ingatlanügynökök és közvetítők véleménye sze­­rint, ha ez az üzlettelenség még sokáig folytatódik, el­­kerülhetetlen lesz a jelen­­tős áresés úgy a telkeknél, mint a lakásoknál, amit az ingatlanok értéktöbblete u- I tán­ adó várható emelése ó­ta siettetni fog. 4 Új Kelet 1962 Il­i Magántéren az a helyzet, hogy az új dollárárfo­­lyam megállapítása nyo­­mán egyre több külföldi pénzember és csoport ke­­res befektetési lehetősé­­geket Izraelben. Az utóbbi időben jelentő­­sen megnövekedett azoknak a megkereséseknek a szá­­ma, amelyekkel a befekte­­tési hatóságok­ fordultak kisebb és nagyobb összegek invesztálása céljából. A leg­több külföldi pénzember nem akar saját vállalatot létesíteni Izraelben, hanem inkább betársulni szeretne már fennálló üzemekbe és cégekbe. Érdekes azonban, hogy nagyon kevés belföl­­di vállalat fordult a befek­­tetési hatóságokhoz, hogy keressen külföldi társakat, akik hajlandók tőkét be­­fektetni náluk. A helyzet úgy alakult, hogy a befektetési hatóság kénytelen volt elutasíta­­ni a külföldi tőkeajánla­­tokat, vagy pedig azt a tanácsot adta az érdekelteknek hogy a pénzüket tőzsdei érték­­papírokba fektessék. A tőzsde vezetősége kiküszöböli a spekulációs árfolyamok kialakítását A fontosabb papírokban írásban kell az eladási és vételi körleveleket átadni • Csúcsárfolyamot ért el a Távé Dollár-kötvény A tel-avivi értéktőzsdén az elmúlt héten is folytató­dott a dollárhoz rögzített papírok forgalma és árfo­­yamemelkedése. A leg­­több üzletet a Távés Dollá! kötvényekben kötötték és ezeknek az árfolyama 136- os rekordot ért el, miután 1 fontleértékelést követő vasárnap 82-vel indult. A i­ndexhez kötött értékpapi■­rákban az elmúlt két hét­­ben nem volt eladó, mert á Italában azt hitték, hogy 1 fontleértékelés folytán nagyarányú drágulás fog bekövetkezni, ami az árin­­dex emelkedéséhez vezet majd és így a hozzákap­csolt értékpapírok is emel­­kedni fognak. Most, ami­kor kétségtelenné vált a kormánynak az a szándéka hogy mindenáron megakad­­ályozza a nagyobb mér■­­ékben való drágulást és főleg a drágasági index je­lntős emelkedését, a be­fektetők inkább a dollárhoz kötött papírokat helyezik elénybe. Az indexhez kap­csolt értékpapíroknál emi­att lemorzsolódási folya­mat indult meg, de az ár­­folyamok így is kivétel nél­kül 100 százalékon felül ál­­lanak. A részvényekben is meg­szűnt a meggondolás nél­küli vásárlás és a vevők komolyan megválogatják hogy milyen papírokba fek­tessék a pénzüket. Szem­meltamatúan még mindig a pénzügyi és a befekteté­­si vállalatok részvényei vannak az értéktőzsde elő­­terében, amelyekben napon­­ta átlag 500—600 ezer font összegű forgalmat bonyolí­­tanak le (a leértékelés előtti százezer darabbal szemben), vagyis az egész forgalom 44 százalékát. Az ipari részvények m­áléban ellanyhultak. Egyedül a Nafta-részvényekben volt napi 7-8000 darabra tehető forgalom 118,5 pontos ár­­folyam mellett. A fellendült forgalom azt mutatja, hogy a tőzsdén új befektetők jelentek meg. Erre való tekintettel a tőzs­de vezetősége újabb megszi­gorításokat vezetett be az értékpapír kereskedelem­­ben, amenyiben elrendelte, hogy további nyolc rész­­vénynél ugyancsak írásban kell benyújtani a­zötlevele­­ket zárt borítékban. Eddig a Bank Leumi befektetési vállalatára, a Bank Ipoté­kai Klub­ra, az Afrikai Be­­fektetési Társaságra, a Hód­járát Hájlsuv cégre és az ATA-gyár részvényei­­re vonatkozott ez az elő-­írás, amelyet most a követ­­kező papírokra terjesztet­­tek ki: a Bank Leumi be­­fektetési vállalatának 1960- as kibocsátású rendes rész­­vényeire, a Discount Bank befektetési vállalata, a Bank Máskontrot Lesikun elsőbbségi részvényeire és az üzemanyag-vállalatok részvényeire. Ezzel a ren­­delkezéssel, amely február 28-án lépett életbe, a tőzs­­de vezetősége ki akarja kü­­szöbölni a spekulatív árfo­­lyamemelkedéseket és a jövőben csak a tényleges vételi, vagy eladási ajánla­­tok lesznek kihatással az árfolyam alakulására. Ez­­zel­ egyidejűleg az árfolyam jegyzésekből kiküszöbölték a törtszámokat és a nem kerekszámú kurzusokat ti­­zedes törtek használatával fogják megállapítani. Megdrágult a baromfi és a marhahús Csökkent a tojásfelhozatal is A múilt héten tovább csök­kent a baromfifelhozatal a nagyvárosokban és mindösz­sze 734 tonnát tett ki az előző heti 900 és a két hét előtti ezer tonnával szem­­ben. Ennek következtében a baromfi-értékesítő tanács a múlt kedden beszüntette a tenyésztők részére bizto­­sított minimális átvételi áron való vásárlásokat és a hűtőházakban való táro­­lást. Ugyanennek a hétnek az elején a nagybani árak elég magasak voltak és a fiatal jércéket élősúlyban 1,80 fontért árusították ki­­lónként, de ezek az árak le­morzsolódtak, amikor kitu­­dódott, hogy a baromfiérté­­kesítő tanács beszüntette a vásárlásokat és ugyanak­­kor a kedvezőtlen időjárás miatt a viszonteladók részé­ről is csökkent a kereslet. Emiatt a gyengébb felho­­zatal ellenére a baromfihús nagybani ára élősúlyban 1.40—1.60 fontra ment le kilónként és egyes nagyke­­reskedők bizonyos mennyi­­ségű baromfit vissza is ad­­ta­k a tenyésztőknek. Jellemző módon az uj helyzet semmilyen kihatás­­sal nem volt a kiskereske­­delemre és a baromfi fo­gyasztói ára változatlanul magas maradt, — a három nagyváros nyílt piacain kí­­vül. Vágott és tisztított to­­jóstyukért kilónként 2.10— 2.40 fontot, fiatal jércékért 2.60—2.80 fontot számítot­­tak. Az e­lmúlt héten csökkent a pulykafelhozatal is. En­­nek következtében a nagy­­kereskedői ár kilónként 2.75 fontra ment fel élősúlyban, holott két héttel ezelőtt maximálisan 2,5 fontot fi­­zettek élőpulykáért. Ugyan­csak csökkent a tojásfelho­­zatal a piacokon, amit a kedvezőtlen időjárás idé­­zett elő. A baromfiértéke­­sítő tanács áremelési kéré­­sét a kormány visszautasí­­totta és így a tojás ára változatlan maradt. A baromfiárak megszilár­dulása nyomán fokozódott a kereslet marhahús iránt és ez áremelkedést vont maga után. A mészárszé­­kek kihasználták a kon­­junktúrát és minőség sze­­rint 7—11 fontot számíta­­nak egy kiló húsért. Ugyan csak drágán adják a bá­­rányhúst, amely kilónként 6—7 fontba kerül csonttal együtt CSÜTÖRTÖKÖN MEGJELENT LEGFRISSEBB SZÁMÁT OLVASSA KI, amely gazdag híranyagot, riportokat, filmrovatot, keresztrejtvényt, horoszkópot és az aktuális képek egész sorát tartalmazza. 18 OLDAL ARA: 411 AGORA KOZGAZDASAGI HIB10 A fekete valutatőzsdén kedden tovább emelkedett az Edward arany árfolya­­ma, amely 34,80 fontot tett ki a múlt heti 34 fonttal szemben. Ugyanakkor a George tallér 33,30-ról 34,10-re drágult. Az effek­­tív dollár, amely hétfőn 3,34 és fél fonton állott, kedden 3,32-re ment le a múlt keddi 3,30 fonttal szemben.­­ Az új gazdaságpolitika nyomán az Am­cor-cég 6— 10 százalékkal leszállította exportcikkeinek az árát. Az árleszállítás komplett villamos légszekrényekre, hozzávaló hűtőegységekre, léghűtő berendezésekre, kompresszorokra és rádió­­készülékekre vonatkozik. A vállalat, amely 44 or­­szágba exportál, évente másfélmillió dollár értékű árat ad el ezeken a piaco­­kon, ahol az új dollárárfo­­lyamra való tekintettel az Amcor-cég képviselői a fogalom növekedésével szá­­molnak. ★ A következő napokban fogják nyilvánosságra hoz­ni a Discount Bank befekte­­tési vállalatának osztalé­­kát. Értesülésünk szerint ugyanakkor a régi részvé­­nyeseket feljogosítják új részvények jegyzésére is. Az új kötvények kibocsátá­­si árfolyama 150 font lesz, viszont a vállalat kötvényei ma 170 és fél fonton álla­­nak a leértékelés előtti 165 fonttal szemben. ★ Az afulai Wool-Tex gyap­júszövöde és kikészítő üzem amely ma 200 munkást foglalkoztat, két hónapon belü­l annyira megnöveli a termelését, hogy a munká­­sok számát 500-ra emelhe­­ti. Az üzembővítéssel kap­­csolatban kedden az ország­ba érkezett Adolpho Car­­rios Jordo perui nagybirto­­kos és nagyiparos, aki az ottani Brington textilüzem élén is áll. Mint ismeretes, ez a perui vállalat komoly érdekeltséggel bír a Wall­­tex gyárnál. A tervek sze­­rint az afulai gyárat any­­nyira ki akarják bővíteni, hogy egy éven belül ezer munkást tud majd foglal­­koztatni. A kormány gazdasági bi­­zottsága elhatározta, hogy hárommillió fontot fektet be a hisztadrutá „KUR”­­vállalat elsőbbségi részvé­­nyeinek vásárlásába. A részvényekért kapott tőké­­vel a KUR egy másik üzem finanszírozásában fog részt venni, amelyben az állam­­nak eredetileg félmillió fontot kellett volna befek­­tetnie. Időközben kitűnt, hogy a Chisulé Hákármel üzeminek sokkal nagyobb tőkebefektetésre van szük­­sége és ez­ért a kormány úgy döntött, hogy az újabb invesztíciót a KUR-vállala­­ton keresztül fogja végre­­hajtani. A Cholonban kedden dél­­után a Sderot Kugel és Szokolav utca sarkán meg­nyílt a Supersol-cég leg­­újabb izraeli fiókja. A ha­­talmas szupermarket tíz százalékkal nagyobb terü­­leten létesült, mint a tel­­avivi Ben Jehuda utóim lévő első üyen üzlet és 48 alkalmazott dolgozik ben­­ne. A társaság amerikai vezetője, Jechiel Herbert Hordes elmondotta, hogy a felszerelés és az áruraktár 800 ezer font értéket kép­­visel. Ebben az évben ha­­sonló szupermarket nyílik meg Rámát-Gánban és Beér-Léván. Az új choloni szupermarketben a legkor­­szerűbb felszerelés van, a mennyezet hangfogóval van felszerelve, automatikus pénztárak működnek és léghűtés van benne. ★ Március 6-án lesz az 1949-es kibocsátású Állami Népkölcsön legközelebbi hú­zása. Erre való tekintettel a kötvény árfolama 76-ról 81 százalékra ment fel az értéktőzsdén.­­ Általában megélénkült a forgalom a sorsolásos állami kötvé­­nyekben. Úgy látszik, a nagy nyeremények reményé­ben a befektetők érdemes­­nek tartják, hogy a hús­z előtt nagyobb mennyisé­gű kötvényt vásároljanak meg emelekdettebb napi árfoly­a­mon is. Március 20-án sor­­solják az 1954-es kibocsá­­tású állami kötvényeket, amelyeknél 40 ezer font a főnyeremény, március 28- án pedig az 1957-es kibo­­csátású dollárhoz rögzített kölcsönkötvényeket sorsol­­já­k, amelyeknél 30 ezer font a főnyeremény. A Kirját­erjében műkö­­dő „pc Házájit” olaj- és szappangyár exportforgal­­ma 1961-ben meghaladta az egymillió dollárt és ezáltal a cég bejutott az ország legfontosabb kiviteli válla­­latai sorába. Az exportált áru egy része Európába ment, éspedig Németország­ba, Angliába, Hollandiába, Görögországba és Ciprus­­ba, másik része pedig Éjlá­­ton keresztül Etiópiába, Singaporeba és Mauritius szigetére. Egyébként az ismert Extra C. D. olaj és olíva szappan mellett az ״ pc Házájit” új cikket is kezdett gyártani, a licintin ne­vű fontos élelmiszeri alap­anyagot, amelyet eddig kül­földről importáltak. ★ ★ Engedélyezték a nylon­harisnyagyárak kartelljét Felemelik a belföldi árakat az exportnál elszenvedett veszteség fedezésére Az ipar- és kereskedem­­ügyi minisztérium hozzájá­­rulásával a napokban meg­­alakult a belföldi nylon­­harisnya-gyárak eladási kartellje. Az egy évre szóló megállapodás feltételei sze­rint a kartell által megál­­lapítandó árakat miniszte­­ri bizottság fogja felülvizs­­gálni. Ugyancsak kötelez­­ték a gyárosokat arra, hogy az eddigi átastól el­­térően minőségi megjelölés­­sel lássák el a harisnyákat. Ebben a vonatkozásban 2-ed, 3-ad és 4-ed osztályú harisnyák lesznek, amit külön pecséttel fognak az árun feltüntetni. A legdrá­­gább minőségű, vagyis el­­sőosztályú harisnyán nem lesz semmiféle megjelölés. Ezzel egyidejűleg a haris­­nyagyárosok kötelezettsé­­get vállaltak arra, hogy termelésük ötven százalé­­kát exportálni fogják. Az iparügyi minisztérium szerint a kartell engedélye­­zése a fogyasztók javát szolgálja. A vevő ezentúl könnyen különbséget tehet majd a harisnyák minősé­­ge között és nem fog ma­gasabb árat fizetni gyen­­gébb áruért. Ezenkívül a minisztérium elenőrzése azt is biztosítja, hogy a haris­­nyák ára megfelelő lesz. Ezzel szemben fogyasztói körök biztosra veszik, hogy a kartell felállításával­ a harisnyaárak fel fognak menni. Sokan — köztük a vezetőgyárak — azt is ki­­fogásolják, hogy a kartell által forgalomba hozott ha­­risnyákon ezentúl nem fog­­ják feltüntetni az előállító üzem nevét, ami ugyan­­csak a minőség rovására mehet, mert az összes gyá­­rak áruját egységes csom­a­­golásban hozzák majd for­­galomba. Egyébként maguk a gyá­­rosok is elismerik, hogy kénytelenek lesznek fel­­emelni az árakat, mert csak így tudják pótolni azt a veszteséget, amely a kül­­földre szállítandó 120 ezer pár harisnyánál ér őket a konkurrens exportcégek versenye miatt.

Next