Uj Kelet, 1962. július (44. évfolyam, 4234-4260. szám)

1962-07-18 / 4249. szám

Filmkockák Samy Freyről, B. B. je­­lenlegi lovagjáról az egyik francia napilap megírta, hogy „terrorizálja Brigitte Bardot”. A filmszínész be­­perelte az újságot és nagy­­összegű kártérítést követel. Egyébként a fiatal színész oly botrányosan viselkedik B. B. védelmében, annyi konfliktusba kerül, hogy a filmgyárból, ahol Brigitte Bardot dolgozik, kitiltot­­ták. * Gregory Peck Londonba érkezett, hogy részt vegyen a Félelem szorításában cí­­mű új filmjének bemutató­­ján. Ez a film, melynél iz­­galmasabbat aligha látott a világ, az angol cenzúra­­­bizottságot aggályokkal tölti el és elhatározzák, hogy tíz jelenettel megrövi­­dítik. Indokolás: a felsorolt jelenetek szadista jellegűek és rombolóhatásúak. A leghosszabb nap című monumentális Zanuck film, mint ismeretes az invázió napját örökíti meg. A nagy producer ebben a filmjében olyan sztárfelvonulást ren­­dezett, amilyenre még nem volt példa, ötvenhét híres 6s nagynevű filmszínész sze­repel a filmben. Eddie Fisher elmondotta a sajtó munkatársainak, hogy könyvet ír Liz Tay­­lorral való szerelméről, együttéléséről és mindar­­ról a sok szenvedésről, a­­mit részére ez a házasság hozott. * Az olaszok is kiosztották az ő „Oscar”-jukat, a David díjat. A következő sztárok nyerték: Rat Vallone, Tony Perkins, Spencer Tracy és Audrey Hepburn. Edward G. Robinson a román származású ameri­­kai zsidó filmszínész a kö­­z­elmúltban Kenyában fil­­mnézés közben szívtrombó­­zist kapott. A Nairobiban ápolás alatt lévő filmsztár állapota sokat javult, de még hosszú ideig nem fil­­mezhet — jelentették ki or­­vosai. * Rock Hudson kétségbe­­esetten panaszolta el, hogy a napokban kezdi el új filmjének forgatását és vissza kell térnie megszo­­kott súlyához, a részére ideá­lis 98 kilóhoz, amit az utób­­bi időben kilenc kilóval gya­rapított. A forgatások szü­­n­eteiben, ha van néhány heti pihenője igen elhízik, mint mondotta, mert na­­gyon, nagyon szeret enni. Kilenc kilót csak hatalmas éhezésekkel lehet gyorsan elveszíteni és sok mozgás׳ bal, sporttal, panaszolta. — Egyikhez sincsen nagy ked­­ve. * Carrol Baker, a tehetsé­­ges fiatal hollywoodi film­­színésznő nagy patáliát csa­­pott, mikor a rendező utas­sítására meztelen felvétele­­ket akartak róla készíteni. Nem és nem, ehhez ő sem­­miképpen nem akar hozzá­­járulni, inkább bontsák fel a szerződését. Magyaráz­­gatták neki, hogy más sztárok, Marylin Monroe, Brigitte Bardot, sőt a Kleo­­pátrában Liz Taylor is lát­­ható egy-egy villanásnyi időre anyaszült meztelenül. Ez nem hatotta meg az er­­kölcsös nevelésű és szemér­­mes Carrol Bakert, akivel ,végül is olyan megállapo-­dásra jutottak, hogy a ki­­vánt jelentben egy halász háló takarja el és alakján egy testszínű trikó fog fe­­­sülni. * Shan Flynn, Errol Flynn fia, a reményteljes holly­­woodi aranyifjú kijelentet­­te: ״ csak egy dolog érde­­kel, mégpedig az, hogy ki­­szabaduljak apám árnyéká­­ból és önálló legyek. OOOOOOOOOOÖ0OOOOOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOf ooooooooooooooo Mi újság a filmvilágban? ŐÖOOOOOOOO ooooooooooooooo oooooooooooooooooooooooooooooo ooooooooooooooo A szórakoztatás Szegény Judy Garland. Megtépett idegzetének nem tett jót, hogy új filmjének forgatását Londonban hir­­telen abbahagyták. Az tör­­tént ugyanis, hogy a „Ma­­gányos színpad” című fil­­met, amelyben Judy Gar­­land Dirk Bogarde oldalán a főszerepet játssza, a Canterberry érsek kérésére egyelőre abbahagyták, míg a filmgyár nem talál más megoldást a folytatására. A film története szerint a cselekmény egy jelentős része a híres katedrália előtti téren játszódik le és ez ellen emelt kifogást az érsek. Át kell tehát írni az egész történetet és ki kell vágni azokat a részeket, amelyekben már látható a katedrális. Az érsek arra hivatkozik, hogy a filmben fiatalok szerepelnek, akik csoportosan hullámzanak fel és alá a katedrális előtt a mai ifjúságot olyannyira jellemző, laza ruházatban, rikító ingekben, szandálok­­ban és különféle kalapok­­ban, sapkákban. Márpedig az érsek érvelése szerint, ezen a téren van az egy­­ház papnevelő intézete és vagy ötven papnövendék csoportosan szokott betér­­ni a katedrálisba, így pe­­dig az történhetik meg, hogy az emberek azt hiszik a filmstatisztákról, hogy azok a papnövendékek és megbotránkoznána­k öltözé­­kükön. Elég az hozzá, hogy az érsek kívánságát a filmgyár kénytelen volt teljesíteni és Judy Garland megtépett idegzetével né­­hány napra szanatóriumba vonult. Mert a szórakoztatás ki­­rálynője, Judy Garland tetszett neki a legjobban minden szereplője közül. Pedig volt kiben gyö­­nyörködnie. Spencer Tracy ragyogó alakításában, Ma­­ximilian Schell pompás fi­­gurájában (megkapta érte az Oscart), Burt Lancaster felejthetetlen teljesítményé­ben és Montgomery Clift élete leghatásosabb szere­­replésében. Amellett Marle­­ne Dietrich és Richard Wid­igen gyenge lábon áll ide­­gek dolgában. A csodagye­­rekből csodafelnőtté lett Judy, akit a sors temérdek sikerrel és sok egyéni báj­­jal árasztott el, sokkal ne­­hezebben bírta elviselni az egyéni megpróbáltatásokat mint amennyire örült a si­­kereknek, mint amennyire kompenzálni tudta vele za­­varos életét. Judy pedig a művészeti pályán mindent elért,­­ a­­mark pompáztak és olyan szórakoztatás királynője,­­ versenye volt ez a film a syette, Rita Morenonak. Mi­­lyen szeszélye a sorsnak! A könnyű műfaj királynője kirándul a dráma birodal­­mába és elveszi előle az őt megillető díjat a könnyű műfaj egy ismeretlenje! Ez is megviselte Judy Garland idegeit. És most úgy fogott neki élete má­­sodik nagy drámai szerepé­­hez, hogy ismét megmutat­­ja a világnak mit tud. Most pedig nem lehet folytatni a filmet, a fatális eset miatt a Canterberry érsekkel. Úgy volt, hogy Judy Gar­­land a filmezésének egyik röpke szünetében egy hét­­végre Londonból átrepül Iz­­raelbe. Július elejére jelez­­te érkezését. Nem jött. Nem közölte az okot. Pedig az illetékesek nagyon vár­­ták őt és nyilvánvalóan a mozilátogató tömegek is szeretettel fogadták volna. Judy Garland, akit a vi­­lág huszonöt éve ismer, még mindig fiatal nő és sok sikerrel a háta mögött még sok munkát kell elvégeznie, sok örömet kell nyújtania az embereknek. Gyönyörű hangjával, páratlan humo­­rával, viharzó temperamen­­tumával még sokáig kell szórakoztatnia a világot és nagy drámai tehetségével is, amelynek felfedezése egy negyed évszázadon keresz­­tül késett. JUDY GARLAND Két kép Az egyik világhírű képes filmújság a Hollywoodban nemrégiben megnyílt film­­panoptikum hírességeiről közöl képeket. A többi kö­­zött Lollobrigida látható, a­­mint egy selyempamlagon hever fekete kombinéban, mely sokat enged látni bá­­jaiból. Egyébként Lollobri­­gida a viaszba örökített szobrán telefonkagylót tart a kezében és teljesen kife­­jezéstelenül bámul a sem­­mibe. Akárcsak a filmjein. Egy másik érdekes kép a világsajtóból. Alain Delon és Romy Schneider látha­­tók a Kár, hogy utcalány című híres színdarab egyik jelenetében igen bizalmas helyzetben egy széles ágyon. Az aláírás szerint Alain Delon végülis elhatározta, hogy feleségül veszi Romy Schneidert és igen kö­­zeli időpontban megtörténik a házasságkötés. Ahogy a képet nézi az olvasó, ön­­kéntelenül hozzáteheti: „Már éppen ideje.” minden ilyen természetű versenyt évek hosszú sora óta megnyert és amellett Stanley Kramernek volt bátorsága hozzá, hogy ko­­moly szerepet bízzon rá a Nürnbergi ítéletben, és mint az közismert, Judy Garland fényes sikert ara­­tott, beigazolta a világ és főként Hollywood előtt, hogy az énekesnő, a köny­­nyű műfajok elsőszámú fa­­voritja, szembe tud nézni a J­upi­ter-l­ámpával akkor is, amikor drámai alakítás­­ról van szó. Kramer el volt ragadtatva Judytól, ő ÉRDEMES MEGNÉZNI JERUZSÁLEMBEN az Exodust az Orionban, a Ragyogás a fűben című Alla Kazan művet a Chenben, a Szép amerikait a Habi­ában és a Dühös csend című kitűnő angol filmet az Or-Gilben. HAIFÁN az alábbi kitűnő filmek láthatók: az Armomban a Fanny, a Hódban a Navarone ágyúi, az Óra mozi­­ban Molnár Ferenc Egy, kettő, három című egy­­felvonásosából készült bűbájos film, az Orsi mozi­­ban a Reggeli Tiffanynál és Antonioni mesterműve Az éjszaka a Ron moziban, T E L-A V I V B A N a nagy sikerek: A szép amerikai (18 hete) Maxim­­ban, a Ragyogás a fűben (12 hete) Migdalorban, az Egy, kettő, három (10 hete) Jaronban, a Porgy and Bess (13 hete) a Corónban. wwwvwvwvwwwwws­ wwww. művészeknek, mint talán egy sem előtte. És Kramer mégis Judyra esküdött, őt dicsérte a legjobban a saj­­tónak. És Judyt élete első drámai alakításáért jelölték az Oscar-díjra, csakhogy egy táncosnőnek adták be- ­­o­o Két meglepő nyilatkozat Maximilian Schell az idei Oscar-díj nyertese. Maria Schell fivére az Epocea ne­­vű olasz hetilapnak adott nyilatkozatában elmondot­­ta, hogy szüleivel Ausztriá­­ból Svájcba költöztek át az Anschluss után. Erre a lé­é­pésre az késztette őket, hogy édesapja zsidó. Szülei egyébként nem is költöztek vissza Ausztriába és 1110 is Svájcban élnek. Maximilian Schell nevet­­ve mesélte el, hogy, bár zsidó származású, első vi­­lágsikerét az ifjú oroszlá­­nokban aratta, ahol egy ná­­citisztet alakított. Egyéb­­ként élete leghőbb vágya lett volna eljátszani az Exodus főszerepét, Ari Bea Knáán figuráját életreke­­teni és kérte Preminger, hogy adja neki a szerepet. Preminger hosszasan töp­­rengett, végülis ezekkel a szavakkal utasította el honf­fitársa kérését: — Túlságosan árja ké­­ped van neked ehhez. A másik meglepő nyilat­­kozat Richard Burton ré­­széről hangzott el, áld elt mondotta, hogy a nagyany­­ja rendkívül vallásos zsidó asszony volt, akit ő nagyon szeretett és büszke rá, mert rendkívüli teremtés volt. Mikor az újságíró megkér­­dezte Burtontól, hogy ő ma­­ga milyen vallású, a híres sztár így felelt: — Én a magam részéről felekezet­­nélküli vagyok. VERSENY Egy nagy angol képes fo­­lyóirat körkérdést intézett olvasóihoz ,akiknek arra kellett feleletet adniok, hogy milyen világhíressség­­gel szeretnének személyesen találkozni. Rengeteg válasz érkezett és­ a megejtett statisztikai kimutatás szerint a derék olvasók mindenekelőtt a ki­­rálynővel és férjével, Phi- Up herceggel szeretnének személyesen találkozni. A viág valamennyi híressége közül a soronkövetkező El­­vis Presley volt, a vonagló énekes-filmszínész. a Robert Taylors 50 éves Az ötvenéves Robert Tay­­lor nyilatkozatot adott a sajónak. Ennél rokonszen­­vesebb nyilatkozatot aligha hallott a világ hollywoodi kiöregedett sztár szájából. Ezeket mondta: — ötven éves vagyok és bizony ezt olykor érzem is. Tisztában vagyok vele, hogy már nem vagyok oly nagy sztár, mint voltam, hogy elmúlt az a varázs, amit ifjúkorombeli csinos megjelenésemmel okoztam. De azt is el kell mon­­danom, hogy sohasem vol­­tam nagy színész, mert ha az lettem volna, akkor mint annyi más egykori sztár­­társam, ma is kaphatnék komoly, nagy szerepeket. Majd így folytatta: — Semmi kedvem és okom nincs rá, hogy hely­­zetemért bárkit is okoljak és tüzet-békát kiáltsak Hol­­lywoodra. Ha ritkán, de most is kapok még szere­­pet és tisztességes megél­­hetésem van, függetlenül attól a kis vagyontól, amit sikerült egykori nagy ke­­reseteimből félretenni. Mikor az újságíró meg­­kérdezte tőle, hogy érez-e valamilyen tüskét a mellőz­­tetése miatt, így csattant fel: — Nem mellőz engem senki! Ifjú szerelmes szí­­nész voltam, amikor a si­­ker kedvezett nekem. El­­múlt ez az idő. A streap­­tease világhírességek sem fogják mutogatni bájaikat ötvenéves korukban... Hogy én Hollywoodra nehezteln­jek ? Micsoda háládatlan­­ság lenne a részemről. Hol­­lywood nagy jót tett ve­­lem. Istenem, mi is lett vol­­na belőlem nélküle? Viharok Marlon Brando köröl Egy nagy amerikai heti­­lap éles támadást intézett Marlon Brando ellen, aki­­nek szemére hányja, hogy az ő megengedhetetlen sztár׳­alűrjei miatt került húsz millió dollárba a Lázadás a Bountyn és megenged­­hetetlen az ilyen magatar­­tás, az ilyen féktelenség és gátlástalanság, amely egy ilyen nagyhírű hét évtize­­des vállalatot, mint a Met­­ro Goldwyn Mayer pénz­­ügyi nehézségekbe sodort és megfosztotta attól a le­­hetőségtől, hogy részvénye­­seinek osztalékot fizessen az­ 1961-es esztendőre. Kétségtelen, hogy amióta a Lázadás a Bountyn for­­gatása folyt, minduntalan érkeztek hírek arról, hogy Marlon Brando milyen hi­­hetetlen nehézségeket tá­­masztott a filmgyárnak megépített díszleteket bon­­tatott le, ha nem tetszett neki a táj, ahol azok fel­­épültek és elképzelhetetlen követelésekkel lépett fel. És most csodáknak cso­­dája, de a Metro szembe­­szegült az ismert folyóirat­­tal és maga a vállalat el­­nöke Joseph Fogel vette vé­­delmébe Marion Brandot kijelentve, hogy semmilyen nehézséget nem okozott és a hihetetlen költségeket nem az ő akadékoskodása okozta, hanem más ezer és ezer ok és főként az a kö­­rülmény, hogy a producer és a rendező nem értették meg egymást. Marlon Brando megvédé­­sének meg volt az oka a beavatottak szerint. Ugyan­is az óriásfilm, melynek si­­kerétől függ a Metro pénz­­ügyi egyensúlya még nem egészen kész, illetve az utol­­só jelenetei nem sikerültek és azokat meg kell ismé­­telni. Ha pedig a gyár elnö­­ke nem védi meg a sztárt, előfordulhatott volna, hogy a nagy Brando egyszerűen megtagadja az utolsó fel­­vételek megismétlését. Egy megértő asszony Carlo Ponti, Sophia Lo­­ren, híres férje, mint isme­­retes an 018 sz törvények szerint bigámiában él a nagy sztárral, mert nem ismerik el külföldön történt válását és Mexicóban kö­­tött házasságát, öt éve dúl a harc e házasság körü­l és most a világ meglepetésére az érdekelt harmadik, Giul­­iana, Carlo Ponti még min­­dig hivatalos felesége nyi­­latkozatot adott a sajtónak. Ezt mondotta: — Miért nem hagyják, hogy Carlo nyugodtan él­­hessen Sophiával? Öt éve szeretik egymást és joguk van szívük sugallata sze­­rint élniök. A nagylelkű nyilatkozat így folytatódik: — Én hajlandó vagyok elválni Carlotól. Nemesszí­­vű, kitűnő ember Carlo és remélem, boldog lesz az ő Sophiájával

Next