Uj Kelet, 1963. július (44. évfolyam, 4540-4566. szám)

1963-07-01 / 4540. szám

י־־־ ־ ■י ־ יוא טלק חרזמ) (שדח ןותע ימוי יתלכ יתגלפמ הסשב תירגנוהה תכרועה : ו״ד .ג מ ר ט ו ז ךרועה יארחאה: ד ו ד ש :ל״ומה חרזמ שדח ,מ״עב ,א״ת ׳חר בגנה 11. הנש •ד״מ XLIV. ÉVFOLYAM Főszerkesztő: Dr. MARTON GIZELLA Felelős szerkesztő: SCHÖN DEZSŐ Kiadó: Mizrith­ Cliádás Ltd., Tel-Aviv, Honegev 11. - POB 831. Telefon: Szerkesztőség: 31476 Kiadóhivatal, hirdetés, nyomda: 31677. 8 oldal agoraÁra 20 4540. szára Tel-Avív, 1963. ,július 1., hétfő UI KEIEI PARTO\KIYÜLI NAPILAP Alapitó főszerkesztő: : דסימ,ר ךרועהו ןושארה Dr. marton Ernő ר״ד .א ןוטרמ י״ז י*ז A Szovjetunió és Kína viszályáról tárgyalt a keletberlini ״ kis" csúcskonferencia Hír szerint Románia nem képviselteti magát a Chruscsev elnökletével tartott megbeszéléseken . Kina bejelentette, hogy a történtek ellenére elküldi képviselőit Moszkvába az ideológiai konferenciára Berlin (IFP, Reuter).­­ A kelet-német fővárosban, ahol Nikita Chruscsev teg­­nap hatalmas szovjet gyárt­­mányú autóval ajándékozta meg Walter Ulbrichtet 70 éves születésnapja alkalmá­­ból, a délutáni órákban meg­kezdődött a „kis csúcskon־ ferencia”, amelyen Kádár János magyar miniszterel­­nök, Antonin Novotny cseh­­szlovák elnök, Wladislaw Gomulka lengyel pártfőtit­­kár és Todor Zsivkov bol­­gár miniszterelnök vesznek részt. Románia nevében Ul­­brichtet az ország nagy­­követe üdvözölte­ és ez­­ért úgy hiszik, hogy Gh­eorghiu-Dej román ve­­zető nem megy el Ber­­lin­be. Emu­t okáról mélyen hall­­gatnak, de az a körülmény, hogy a bukaresti pártlap közzétette a kínai kommu­­nista párt Chruscsevre sér­­tő jegyzékét, olyan híresz­­telésekre ad okot, hogy Ro­­mánia csatlakozott Albá­­niához, illetőleg Pekinghez a kommunista ideológiai vi­­szályban. Későbbi bukaresti jelen­­tés szerint Gheorghiu-Dej írásban küldte jókívánságait Wal­ter• Ulbrichtnak. Ugyanakkor közölték hogy egy román küldöttség Pe­­kingbe érkezett a kultúra■ kapcsolatok kiépítéséről szóló megegyezés megköté­­sére. Ghana Buchsweil. Half! 1891t mond? Hop is top!״?ל A mosópor, amely minden mást felül­­múl. ןס nyerte az ehet! díjat: 1 Oda-vissza repülőút 1 és egy hét Ciprusban ! ״ Tegyen úgy, mint ő ! I Küldje be a ״ Hop”-ról ! alkotott véleményét két J sloboztető csatolásával az , ,Éc-Házá­­it”-hoz, Kirját Árje. Ne felejtse el! Joga van minden héten­­ résztvenni az akcióban.. Hop . .. Ciprusba! I­ETZ HAZAITH Cinege Lajos tábornok hadügyminiszter vezetése alatt rövidesen magyar ka­­tonai küldöttség tesz lá­­togatást Lengyelországban Marian Spichalsky tábor­­nok, lengyel hadügyminisz­­ter meghívására — közöl­­ték tegnap Varsóban. Wladislaw Gomulka teg­­nap Berlinbe érkezve el­­mondta, hogy a kommunis­­ta vezetők Chruscsev elnök­­lete alatt megbeszélést fog­­nak tartani, amelynek napi­­rendjén mindenekelőtt Berl­in kérdése szerepel. Ezzel szemben más hírforrások úgy hiszik, hogy a Szovjet­­unió és Kína közötti ideo­­lógiai viszály lesz a napi­­rend legfontosabb pontja. A megbeszélések való­­színőleg csak rövid ideig fognak tartani, mert Ká­­dár Jánosnak már ma vissza kell térnie Buda­­pestre, hogy fogadja U Tant UNO-főtitkárt, aki hivatalos látogatásra érkezik, Gomulkának pedig azért kell visszatérnie Var­­sóba, mert csütörtökön nyíl­ik meg a lengyel párt köz­­ponti bizottságának ülése. Peking, (UPS, Reuter és IFP). A pekingi rádió teg­­nap előre bejelentett és na­gyon fontosnak minősített rendkívüli adásában a párt központi bizottságának nyi­latkozatát közvetítette, a­­mely szerint a moszkvai tárgyalások tervszerűen megnyílnak pénteken, jú­­lius 5-ikén. Kína elküldi tárgyalóbizottságát, amely­­nek élén Teng Hsziao-ping, a központi bizottság főtit­­kára áll, helyettese pedig Pen Csen, a Politbüro és a központi bizottság titkár­­ságának tagja. A nyilatko­­zat egyben semmi kétséget sem ha­­gyott aziránt, hogy a kí­­nai küldöttségnek utasí­­tása van a pekingi orto­­dox vonal teljes fenntar­­tására a Szovjetunió „bé­­kés együttélésével” szem­ben. A kínai nyilatkozat azzal vádolja Moszkvát, hogy ,,közvetlen és esztelen tá­­madásokat” intézett a pe­­kingi központi bizottság el­­len és három kínai diplo­­mata, valamint két kínai polgár kiutasítása által ״ komoly lépést tett a két ország közötti kapcsolatok lerontására és szakadás előidézésére a nemzetközi kommunista mozgalom­­ban”. Peking szemére veti Moszkvának, hogy a ki­­utasítás által „az ideo­­lógiai viszályt átvitte az államok közötti kapcso­­latok terére”. A kínai küldöttségnek uta­­sítása van arra, hogy a központi bizottság június 14-iki jegyzékének értelmé­­ben járjon el. Ez az a jegyzék, amelynek terjesz­­tése miatt az öt kínait ki­utasították Moszkvából, mi­után a szovjet kommunista párt és a hatóságok el­­utasították Kína ismételt követelését, hogy tegyék­­ közzé a Chruscsevet élesen támadó jegyzéket és ame­­lyet a keleteurópai kom­­munista államok közül egyedül Romániában hoz­­tak nyilvánosságra. Az öt kiutasított kínai tegnap megérkezett Pe­­king repülőterére, ahol hivatalos küldöttség vi­­rággal és tapssal fogadta őket. A nagykövetség három tag­ján kívül egy kutatómun­­kát végző diák és egy meg nem nevezett intézetnek funkcionáriusa érkezett ha­­za a Moszkvából való ki­­utasítás nyomán. James Roosevelt eljön Izraelbe James Roosevelt, az ame­­rikai kongresszus tagja, Franklin Delano Roosevelt néhai elnök fia a közeli na­­pokban Izraelbe érkezik, hogy részt vegyen az ameri­­kai cionista szervezet kong­­resszusán, amely csütörtö­­kön, július 11-én nyílik meg a Binjáné Haumá jeruzsá­­lemi épületében. Roosevelt lesz a vendég­­szónok a kongresszus július 13-án szombaton este meg­­tartandó ünnepélyes plená­­ris ülésén. Kennedy a Como־ tó partján piheni ki fáradalmait Az amerikai elnök ma érkezik Rómába • Közös nyilatkozat a Macmillannal folytatott megbeszélésekről Bellagio (UPI, Reuter). Kennedy elnök tegnap késő délután a Como tó partján fekvő Bellagioban, a Rok­­kefeller-alapítvány tulajdo­­nát képező villában szállt meg, hogy alaposan kipi­­henje magát, mielőtt Rómá­­ba repül és felkeresi a teg­nap megkoronázott VI. Pál pápát, majd találkozik az új olasz miniszterelnökkel, aki politikai körök egybe­­hangzó véleménye szerint, csak ideiglenes kabinetet tudott összehozni a múlt héten. Kennedy megrövidítette angliai tartózkodását, mi­­után Macmillan nem járult hozzá, hogy az elnök meg­­tartsa a Harold Wilson mun­káspárti vezérrel feltétele­­sen megbeszélt találkozó­­ját. Az elnök azért szere­­tett volna tárgyalni Wilson­­nal, mert a munkáspárt ve­­zére az egyetlen nyugati politikus, aki legutóbb ta­­lálkozott Chruscsevvel és az atomtilalom és leszerelés problémájáról is folytatott vele eszmecserét. A Londonban lefolyt meg­beszélések után Kennedy és Macmillan közös nyilat­kozatban hangsúlyozták, hogy az atomtilalmi egyez­­mény létrehozásának min­­den más kérdést túlhaladó fontossága van és a két kormány erőfeszítéseket fog tenni ennek elérésére a július 15-én Moszkvában megnyitó tárgyalásokon.­­ Ugyanekkor az is kiderül a nyilatkozatból, hogy az Atlanti-szövetség atomhad­­erejének kérdésében nem jött létre megállapodás. A New York Times je­­lentése szerint Amerika el­­ső ízben foglalkozik azzal a tervvel, hogy korlátozza az atomfegyverek előállítását. Amióta megkezdték atom­­fegyverek gyártását, ez az első eset, hogy szükséges­­nek tartják a korlátozást, mert a sok tízezer atom­­fegyverből álló készlet na­­gyobb minden katonai szük­ségletnél. Vezetőkörök at­­tól tartanak, hogy a had­­erőnek atomfejű rakéták­­kal és atombombákkal való igen bő ellátása csak nö­­veli a véletlenül kitörő há­­ború veszélyét — írja a Times. Az új kormány megtartotta első rendes minisztertanácsát Jich­ák Koren nem vállalta a helyettes pénzügyminiszteri tisztséget . Bár­ Jehuda közlekedésügyi miniszter elhagyta a kórházat és ma leteszi a hűségfogadalmat a Kneszetben Jeruzsálem (Az Új Kelet tudósítójától). Az új kor­­m­ány tegnap megtartotta első rendes minisztertanácsi ülését, amelyen Lévi Eskol elnökölt. Az új miniszter­­elnök röviden üdvözölte mi­­nisztertársait és eredmé­­nyes jó munkát kívánt a kormánynak. Nyomban ez­­után a kormány belső ügy­­viteli szabályzatával foglal­­koztak, amelyben nem tör­­téntek lényeges változások. Ugyancsak megállapították a bizottságok nagy részét is, amelyekben csupán annyi változás van, hogy a gazda­­sági bizottságot, amely ed­­dig Eskol vezetése alatt működött, mostantól fogva Pinchász Szápir fogja ve­­zetni, míg a belügyi bizott­­ságban, amelynek elnöke Sapira belügyminiszter, Aba Even helyett ezentúl Kálmán Áron, az új közok­­tatásügyi miniszter fog résztvenni. A várható leg­­fontosabb változás a had­­ügyi bizottság összeállítása és működési szabályzatának kidolgozása, de ez még nem fejeződött be és erre előre­­láthatólag a kormány jövő heti ülésén kerül sor. A kormány tegnapi hatá­­rozata alapján a mai Kne­­szet-ülésen fogják bejelen­­teni az alminiszterek kine­­vezését. Lényeges változás itt sem történt. Simon Pe­­resz lesz továbbra is a had­­ügyi alminiszter, Jich­ák Rafael egészségügyi, dr. Ben Méir belügyi és dr. Kalman Kahane, az Águdát Jiszráél tagja, a közoktatás­ügyi alminiszteri tárcát töl­­ti be. Az alminiszterek sorából kimaradt Jichhák Koren Mápáj­ képviselő, aki eddig pénzügyi alminiszter volt. Koren nyomban a kormány megalakulása után közölte, hogy tisztségét nem hajlan­­dó továbbra betölteni. Hir szerint ennek az oka az, hogy Koren és Szápir az új pénzügyminiszter nincsenek egymással olyan jó viszony­­ban, ami lehetővé tenné a harmonikus együttműkö­­dést. A pénzügyi, vagy ke­­reskedelemügyi alminiszter kinevezése ügyében Szápir kezdeményezését várja a kormány. A kormány jóváhagyta Jigál Áron munkaügyi mi­­niszter egy napos külföl­­di útját. A miniszter teg­­nap elutazott Franciaország­ba, hogy részt vegyen az ORT tanácsülésén és ma visszaérkezik. A kormány tagjai örömmel értesültek arról, hogy Jiszráél Bár Je­­huda közlekedésügyi minisz­ter, aki hosszabb időn át súlyos beteg volt, tegnap elhagyta a kórházat és je­­lenleg egy Jeruzsálem mel­­letti üdülőhelyen tartózko­­dik. Bár Jehuda előrelátha­­tólag már ma megjelenik a Kneszetben, hogy letegye a törvényben előírt hűségfo­­gadalmat, azután vissza­­utazik üdülésének folytatá-­sára. Mély fájdalommal jelentjük a hőnszeretett férj, apa, nagyapa, testvér és sógor STEIN HERMANN (Cvi) Subotica — Kirját­ Motzkin rövid, súlyos betegség utáni elhunytát, élete 75-ik évében. Stein Berta, hitvese; Vera és Éva, leányai; dr. Schlesinger Imre és ing. Fischer Andria vejei; Micháél unokája; Liebmann és Debora, testvérei; Dóra, sógornője. A temetési menet ma, július elsején, hétfőn, déli 1 órakor indul a kirját-motzkini Bét Kneszet Há­­gádol elől a cur­sálemi temetőbe. Külön autóbusz indul a Bét Kneszet elől. Szabad ég alatt koronázták meg VI. Pál pápát Kilenc nyelven tartotta trónbeszédét az új pápa Több mint száz év óta első ízben ismét a Szent Péter­­téren és nem a székesegy­­házán folyt le a maga ne­­mében páratlan színpom­­pájú, díszes szertartás, mely három óra hosszat tartott. Államfők, hercegek, minisz­­terelnökök, 90 kormány kép­viselői és közöttük a zsidó­­ság delegátusai is jelen vol­­tak, amikor a pápát gyalog hintán a térre hozták és a bíborosok egyenként eléje járultak, hogy hűségüket fejezzék ki. A pápa avatóbeszédét kilenc nyelven tartotta meg közöttük oroszul is. A be­­szédben azt az elhatározá­­sát juttatta kifejezésre, hogy elődje útját követve, keresni fogja az egyház be­­illeszkedését a modern idők­be és a közeledést más fe­­lekezetekhez, bár ismeri az ennek útjába gördülő nehéz­ségeket. A tömeg ״ Viva il Papa" kiáltásokkal fogadta a pá­­pát, akit a történelmi egyen­ruhát viselő svájci gárda és a teljes ornátusú főpapok hosszú sora kísért. A pápai koronát, a hármas tiarát Milánó képviselői vitték, mert Giovanni Battista Mon­tini, mielőtt pápává válasz­­tották, Milánó érseke volt. Róma (UPI): A hagyo­­mányos pompával, az egész világról egybegyűlt bíboro­­sok, érsekek és kormány­­küldöttségek, valamint ne­­gyedmillió főnyi tömeg je­­lenlétében tegnap pápává koronázták VI. Pált, a ka­­tolikus egyház új fejét.­­ Tito marsallt további 3 évre választották Jugoszlávia elnökévé Alexander Rankovics ismét alelnök lett, Peter Stambolics pedig miniszterelnökké lépett elő Belgrád (Reuter, IFP) a federália végrehajtótanács elnöke. Helyettesei Boris Krajger, Milos Minics és V. Zsakovics. A szerb szárma­­zású miniszterelnök 1957 óta a nemzetgyűlés elnöke volt. Tito elnök megválasztása után tartott beszédében azt emelte ki, hogy Jugoszlávia nemzeti jövedelme ma há­­romszor akkora, mint a há­ború előtt volt és az el­­múlt hat év alatt 50 száza­­lékkal emelkedett a lako­­sok által fejenként költött átlagösszeg. Az országnak ugyan még további fejlesz­­tésre van szüksége, de csökkenteni lehet a befek­­tetések tempóját. Az élet­­színvonal emeléséhez a ter­­melékenység további növe­­kedése szükséges. Beszámolójának külpoli­­tikai részében Tito azt han­­goztatta, hogy egyre job­­ban kimélyül az együttmtt■ ¦ ködés a szocialista álla­­mokkal, Kína és Albánia kivételével. Tito marsallt, aki már több mint 10 éve elnöke a ju­­goszláv köztársaságnak, a parlament tegnap egyhan­­gúlag további négy évre el­­nökké választotta. Az új ju­goszláv alkotmány szerint az elnököt legfeljebb két­­szer négy évre lehet meg­­választani, de e rendelke­­zés alól kifejezetten fel­­men­ti Tito marsallt, aki életfogytiglanig lehet el­­nök. Joszip Broz Tito, aki a világháború alatt a né­­metek ellen küzdő partizá­­nok vezére volt, ma 71 éves. A 760 tagú nemzetgyű­­lés ugyancsak egyhangúlag ismét alelnökké választotta az 53 éves Alexander Ran­­kovicsot, Tito elnök bizal­­masát és régi munkatár­­sát, akit általában az elnök utódjának tekintenek. Tito indítványára a par­­lament federális tanácsa miniszterelnökké választot­­ta az 51 éves Peter Stam­­bolicsot. Hivatalos címe: a

Next