Uj Kelet, 1963. július (44. évfolyam, 4540-4566. szám)

1963-07-03 / 4542. szám

e o o o o o o o o o o o o o o OOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOO lOOOOOOOOOO ö li o o Ni újság a filmvilágban? 8 o o o o o o o OOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOO A közkedvelt ember Igen nagy sikert a­ra­t D­avid N­i­v­e­n az 550 nap Pekingiben” című monumen­­tális filmben. A világsajtó ism­ét m­egállapítja, hogy rendkívüli színészi tehet­­ség, akinek emberi varázs­­ereje, fanyar hum­ora, ked­­vessége, életism­erete, átélé­­si képessége szinte m­agá­­banálló. Niven, aki három évvel ezelőtt kapta meg az Os­­car-díjat, m­ár huszonnyolc éve filmezik. Nem is tudná felsorolni azoknak a fil­­m­eknek a sorát, amelyek­­ben főszerepet játszott. — E­gym­ás után a­ra­tta hatal­­m­as sikereit. Nyolcvan nap a­latt a világ körül, utána a N­avarone ágyúi, m­ajd a részben Izraelben fényké­­pezett K­ét ellenség s m­ost az 55 nap Pekingben. A napokban in­terjú­t ké­­szítettek a nagy sztárral. — Huszonnyolc éve fil­­mezem — kezdte el beszá­­m­olóját David Niven, — de még m­a is ugyanazzal a m­egilletődöttséggel, ugyan­­azzal a pezsdülésteli, izga­­lomtól sű­tö­tt érzéssel ál­­lok a lencse elé, m­int há­­rom évtizeddel ezelőtt. A­zután eltűnődik. — Nem is fejlődött a három évtized a­la­tt a film­m­űvészet sem­m­it sem. Csa­­kis technikailag. Most van széles vászon, Todd AO, m­eg miegymás, de a film­­készítés a technikai fejlő­­déssel együtt elm­echanizá­­lódott. Hol vannak a régi, ihletett m­esterei a film­­nek? Hol a rom­antikus film­gyártás ideje ? Mikor még nem volt agyonszer­­vezve a film, am­ikor a producer, rendező, filmíró, vagy film­gyári elnök együtt élt a születő alkotással, együtt leste annak kifejlő­­dését, h­itt a fontosságé­­ban. Ma cinikus a film­­gyártás, előre számol és olyan nagyvonalú, hogy m­egderm­eszti az em­bert. E­zért látom úgy a helyze­­tet, hogy dekadencia kö­­vetkezik be. E­zért hiszek abban, hogy a televízió egyre­­ nagyobb fontosságú lesz és a tv film­ek jelentik a jövőt. David Niven m­aga is fontos személyisége a tele­­víziós film gyártásnak, hi­­szen egyik alapítótagja és tá­rsa annak a tv-film ké­szítő vállalatnak, mely a Négy Csillag név a­la­tt oly sikeresen működik. N­ivent arról fag­g­atja az újságíró, hogyan tu­d­o­tt ki­­jönni M­arion Brandoval, a­­kivel m­ost fejezte be a Hegy fia című film­et. — Nem tarto­tta­m tőle egyetlen percig sem, hogy problémáim lesznek Bran­­dóval. Ism­erem őt jól. A sok negatív tulajdonsága m­ellett túlsúlyban van ná­­la a jó, a nemes. És akár­m­it is m­ondanak róla, bár­­m­ennyi hibáját és emberi gyengéjét em­lítik, azt el kell ismerni, hogy korsza­­kunk egyik legnagyobb színészi egyénisége. — Egy m­ásik meglehe­­tősen összeférhetetlen part­­nere is volt a közelm­últban — veti közbe az újságíró — mégpedig Ava Gardner. Niven csodálkozva húzza fel a szemöldökét: — A­va G­ardner? Miért D AVID N IV E N A filmvilág nagy szenzációja Egy feltünést keltő eset foglalkoztatja m­ost a film­­világot. A 48 éves Antho­­ny Quinn, a kitűnő jellem­­színész váratlanul apa lett. A nagy sztár, huszonhat éve közism­erten boldog házasságban él feleségével, Catherinevel, aki egyébként Cecil B. de Mille örökbe­­fogadott lánya és vagyoná­­nak örököse. Ámde a gyer­­m­eket nem C­atherine szül­­te, hanem a 26 éves olasz maneken, Iolanda, aki m­ár huzam­osabb ideje szerelmi viszonyt folytatott Antho­­ny Quinnel. M­iután m­egszületett lo­ H Á R O M F E S Z T I V Á L M­ost van a fesztiválok 1­tivál után a közelm­últban m­egtartották a világviszony­latban nem túl nagy jelen­­tőségű san­ sebastiani feszti­­vált. Most zajlik le a berli­­ni és a közeljövőben nyitik m­eg a m­oszkvai film­feszti­­vál. San Sebastianban egy olasz és egy francia film nyert díjat, a legjobb színé­­szek díjait pedig az ameri­­kai Lee R­ém­ieknek és Jack Lem­m­onnak ítélték a „ Ró­­zsák és a m­ám­or napjai” cím­ű nagysikerű film fősze­­repeiért. A berlini film­fesztiválon nagyfontosságú szerepet töl­tö­ttek be az izraeliek. Da­­ha Lavi egyik sztárja volt a fesztiválnak, aki nagy szem­élyi sikert aratott. Si­­m­on Jiszráétí „ Pince” című egyszem­élyes film­je élénk feltűnést keltett és heves m­űvészeti viták kiváltója volt és szép elismerés övez­­te Joszi Jádint, a Kameri m­űvészét, aki egy bemuta­­tásra került ném­et film­ben já­tszo­tt fontos szerepet. A m­oszkvai film­fesztivál ideje a film­világban. A nem­­­ ezidén fényesebb lesz az ed régen lezajlott cannesi fesz­t digieknél is. A­z oroszok na­gyon készülődnek a feszti­­vál m­egtartására és felkér­­ték Stanley K­ram­ert, a nagyszerű zsidó rendezőt és producert, a N­ürnbergi per alkotóját, hogy vállalja el a zsűri­ elnöki tisztjét. Kra­­m­er eleget tesz a felkérés­­nek. K­ram­ernek egyébként m­egígérték az oroszok, hogy televíziós film­et készíthet bárm­ilyen neki tetsző tém­á­­ról és szabadon beszélhet bárkivel, bárm­elyik polgár­­ral, kikérheti vélem­ényét bármiről. E­gyébként m­ég a­­tekintetben sem kö­tik m­eg a kezét, hogy film­je részé­­re m­ilyen tém­át választ és a szovjet nép életének mi­­lyen területeit akarja bemu­tatni a világnak. K­ram­er egyébként a m­oszkvai fesztiválon bemu­­tatja a N­ürnbergi pert,m­ely mindeddig nem ju­to­tt el a Szovjetunióba és feltételez­­hetően kivívja m­ajd az oro­­szok legteljesebb elismeré­­sét következetes antifasisz­­ta beállítottságával és mon­­danivalójának pozitív jelle­­ge m­iatt. Jandának a gyerm­eke, Quinn kijelentette, hogy elismeri m­agáénak és örökbefogad­­ja. Az újságírók persze meg­­rohanták, mire a híres szí­­nész, oly sok siker birtoko­­sa ezt a nyilatkozatot tette: — Az életben előfordul­­hatnak olyan helyzetek, a­­m­ikor egy férfi nem térhet ki a felelősség alól és vál­­lalnia kell minden körül­­mények között tetteinek következm­ényeit. Persze le­­tag­ad­h­attam volna az apa­­ságot, m­int ahogyan a hely­zetemben talán más meg is te­tte volna, elintézhet­­tem volna az ügyet más­­módon, anyagi kártérítés­­sel, csendes, feltűnés nélküli m­egállapodással. De úgy éreztem, hogy képtelen va­­gyok erre. — Ezek szerint elválik feleségétől? — No, de m­iért? — kér­­dezte csodálkozva a színész a feltett kérdésre. — Én szívből szeretem Catheri­­net. —Tud-e m­ár a dologról a felesége? — A m ai napig nem tud sem mit. — Mit gondol elválik-e öntől? — Remélem nem. — No, de nem gondolja, hogy szokatlan eset az öné? Anthony Quinn erre fel­­emelte a hangját:­­— Nem akarom , hogy a fiam­, ez az á­rta­tla­n csöpp­­ség azért, hogy nekem ké­­nyelmesebb legyen­, meg, hogy ne kelljen szembenéz­­nem kellemetlen helyzettel egész életében szenvedjen. Nem akarom , hogy a tör­vénytelen gyerm­ek gyötrel­­m­eit végigélje. Nem ! A­rra sem­m­iáron nem vagyok hajlandó! — fejezte be nyi­latkozatát A­nthony Quinn, volna összeférhetetlen ? És m­iért m­ondják róla, hogy sznob? Meg azt, hogy nem jó színész ? F­elfoghatatlan rágalm­ak ezek. Ava Gard­­ner tündériesen kedves nő, nagyszerű színészi tehet­­ség, kedves partner. És mi­­lyen szép! Életemben ke­­vés szebb nőt láttam nála. Még m­a is gyönyörű .. . David Nivenről elmondja az újságíró az alábbit: Egyike a világ legna­gyobb sztárjainak. London­­ban, a Riviérán, Párisban van villája, rengeteget uta­­zik, hihetetlenül sokat dol­­gozik. Minden jelentős tár­­sadalmi eseménynél jelen van. Roppant mozgékony, gyors elhatározású és ked­­ves, okos, m­űvelt ember. Eredeti ötletei vannak és bölcs m­eglátásai, fejlett íz­­lésről és m­űveltségről ta­­nuskodó nézetei Em­ellett fiatalos bájjal mosolyog az emberre, nincsenek idegei és olyan a hum­ora a ma­­gánéletben is, ami m­ár egyenesen luxusnak szám­ít. Im­ádja is őt m­indenki. Ba­­rátok, kollégák, technikai emberek, de m­ég az újság­­írók is. U­L­T­I F­IL­M M­Ü­S­O­K­ * * * * * W­est Side b­t u. y. a film­m­űvészet egyik ki­­emelkedő alkotása. A Ro­­meo és Julia m­ai am­erikai változata. Zenei és koreo­­gráfiai kifejezőereje p­árat­­lan. (Jeruzsálem Orion mo­­zi, H­aifa T­am­ar m­ozi). — Az A­lkatrazi m­adárem­ber. Az elm­últ esztendő egyik legjelentősebb alkotása Ro­­bert Stroud életfogytiglan­­ra elitélt gyilkos élettörté­­nete, aki 54 esztendeje ül a fegyházban és a zárt falak között vált belőle a világ egyik legnagyobb or­­nitológusa. B­urt L­ancaster m­egrendítő alak­ítása világ­­sikert a­rato­tt. (Rám­át-G­án Orden mozi.) * * * * E­g­y­fajta szerelem, az angol realista filmművé­­szet egyik jeles, ihletett alkotása (Jeruzsálem , Ha­­bi­a mozi, H­aifa Acmon mozi). E­lektra Euripides sorstragédiája m­ai görög feldolgozásban. (Tel-Aviv, Cáfon mozi.) ־ Csodálatos Julia, Som­erset M­augham ״ Színház” című regényéből készült kedves, fordulatos, igen szellemes film. (Jeru­­zsálem, Tel-Or mozi.) — Mondo Cane, páratlanul ér­­dekes, m­eghökkentő doku­­m­etum­film a világ furcsa­­ságairól. (Tel-Aviv, Gáz­­mozi.)­­ K­etten a hintán, bájos film­vígjáték a híres kettes Shirley M­acLaine és Robert M­itchum elragadó alakításával. (Jeruzsálem , Armon mozi.) * * * Gigot, szentim­entális történet egy párizsi néma csavargóról, Jackie Gleas­­son kiváló alakításával . (H­aifa, A­m­fiteátrum mozi) Szereti B­rahm­st? Francoi­­se Sagan regényéből ké­­szült kedves, szórakoztató film Ingrid Bergm­an és A­nthony Perkins remeklé­­sével. (Jeruzsálem , Séma­­dar mozi.) * * Lovers M­ust Learn, bá­­jos limonádé am­erikai fia­­talokról. Szép tá­ja­k és szép emberek film­je (Tel-Aviv, M­igdaler m­ozi). - Tombola, spanyol énekes film, amely­­nek hőse egy 13 éves csa­­logány. (Tel-Aviv, T­am­ar m­ozi). ־ Hem­ingw­ay ifjú­­kora, a nagy am­erikai író életútjának kezdetét mu­­ta­tja m­eg a főmű (Jeruzsá­­lem, O­rna m­ozi). A F­I­L­M­V­I­L­Á­G U­L­M­O » A M­aurice C­hevalier: Mi jellemzi a felnőtt k­o­rt? H­a az em­ber m­ár olyan érett, hogy tudja m­it ak­ar és ha m­ég olyan fiatal, hogy azt végre is tudja hajtani. • A­va G­ardner: H­a egy asszonynak van annyi esze, hogy egy férfi tan­ácsát ki­­kérje problém­ájában, bizo­­nyára ahhoz is elég okos, hogy ne ta­rtsa be. • Bob Hope: A lélekbúvó­ R­Ö­V­ID­EN . . . Mel Ferrer, aki Spanyol­­országban filmezik, a „Ró­­m­ai birodalom bukása” cí­­m­ű filmben, meglehetősen súlyos term­észetű balesetet szenvedett a forgatás köz­­ben a lábán. A sztá­rt rög­­tön New­ Yorkba szállítot­­ták, ahol a repülőtéren várta orvosa és felesége, Audrey Hepburn. Kórházba szállítása után néhány nap­­pal javult az állapota, de még mindig nem döntötték el, hogy vajon folytathatja­­e a film­ezést Spanyol­­országban. ־* Dalia Lavi, aki tavaly itt já­rt Izraelben általa arisztokratának kinevezett udvarlójával, Franco Piac­­cinatinivel, szakított az olasz szép fiúval és feltűnő érdeklődéssel fordult egy párisi gitáros-énekes nagy­­ság felé. A gitáros-énekes egyébként m­ár részesült valaha B. B. kegyeiben is és úgy tűnik, hogy ez a di­­cső m­últ jó útlevél. * M­arco Polo kalandjai nem voltak olyan színesek és változatosak, m­int­­ az életéről szóló film előkészü­letei. Raoul Lévy a fim­et m­ár néhány évvel ezelőtt megkezdte, de azután f­i­­nanciális okok m­iatt kény­­telen volt abbahagyni, majd ism­ét m­egkezdte a forga­­tást. Most az a kis válto­­zás állott be újból, hogy C­hristian­e Jacque nem foly­­ta­tja a fo­rg­atást, felbon­­to­ttá­­k így rendezővel a producer szerződését és a film főszerepét nem Alain Delon, h­anem­ H­orst Buch­­holz fogja alakítani. M­int ism­eretes, a film­ben az iz­­raeli Jona Lévi is fontos szerepet játszott. * A m­ár nem feltűnően fiatal Glenn Ford szerelmi kalandjairól a kelleténél bővebben tájék­o­ztatják az újságok az olvasókat. A legújabb fordulat: a nagy sztár m­ost ism­ét a szép, fiatal Connie Stevens iránt m­u­tat érdeklődést. Apák és lányok... N­ancy Sinatra, F­ran­k Si­n­atra lánya régóta epeke­­dik azután, hogy filmsze­­repet kapjon. Az egyéb­­ként eléggé jelentéktelen külsejű N­ancy évek óta igen kis eredm­énnyel sóvá­­rog film­szerep után, míg­­len m­ost végre sikerült egy szép, kerek kis szere­­pet kapnia. Nagyon boldog vele. A film, melyben ját­­szani fog „Egy ifjú gondo­­latai” címmel kerül forga­­tásra a közeljövőben. A főszerepeket Jam­es Daren és P­am­ela Tiffin alakít­­ják. A film producere F­ran­k S­inatra . . . vok szerint igen helyes do­­log a gyerm­ekektől csók׳■ kar búcsúzni éjszakára. E­t­­től a csóktól a gyerm­ekek ugyanis a világgal megbé­­kélten alszanak el. A jó szülőnek teh­át a hajnali órákig várnia kell, míg gyer­m­ekeik hazatérnek, hogy búcsúcsókot adhassanak ne­­kik. • Frederic M­arch: Szép do­­log a házasság. Csakhogy nálunk Hollywoodban a kelleténél többet gyakorol­­jak. (Gábor Z­suzsa: Az még nem á­rto­tt soha senkinek, hogy nők után futkosott. A baj akkor keletkezik, a­­m­ikor utóléri őket. A hollywoodi Ophelia A film­világ nagy szen­­zációja az a felröppent, de mindeddig nem teljesen el­­lenőrzött hír, hogy a tehet­­séges, fiatal am­erikai film­­sztár, Dolores H­art kolos­­torba vonul. Az izraeli mozinéző ebben az esztendőben a szőke, fi­­nomarcú, tehetséges film­szí­­nésznőt a zsidótárgyú Liza című filmből ism­erte meg. Dolores H­art, aki m­ár sok filmben szerepelt, minden­­kor beigazolta tehetségét, és nagy jövőt jósoltak neki. Hogy mi vezette elhatáro­­zásához, arról m­ég nem ér­­keztek jelentések. Az ügy­­ből akkor lesz igazi világ­­szenzáció, ha m­ajd megbíz­­­­ható orgánum­okban fogjuk látni Dolores H­art apáca­­képeit és ha nem derül ki, hogy az egész kolostorba­­vonulás a propagandafőnö­­kének aן ״1‘״׳״*­. k­e­y i­n­t­a­t­ó ’ . A film­történet egyik leg­­fényesebb prem­ierje zajlott le a m­últ héten a new yorki Rivoli moziban, ahol bemu­­­­ta­ttá­k a Fox m­am­utfilm­jét, a Kleopátrát. K­étezer m­eg­­hívott szem­ély, a new yorki közélet előkelőségei előtt pergették le első ízben a világ legdrágább és legter­­jedelmesebb film­jét. N­eg­y­­venn­lló dollárba került ez az érié­n­­lm és vetítési ide­­je négy óra és kettő perc, A vetített film n <!-”׳ '' ׳•!u­­lya. 270 kiló. A premieren e!,״, -ént nem vett részt a két fősze­­replő és ez nagy m­eglepe­­tésként hatott. A közönség nagy tetszéssel fogadta a film­et, a kritikusok pedig a legmelegebb hangon emlé­­keznek m­eg róla. A híres Bosley K­rauter, a nagy kritiku­s ezt írta: ״ E­gyike korszakunk legna­­gyobb film alkotásának. — Em­beri drám­a, látványos, m­egkapó. — C*odámn*ez sem szép!” A Daily Ne­ os, a világ egyik legnagyobb példány­­szám­ban m­egjelenő lapja, így ír: ״E­gyike minden ko­­rok legklasszik­isabb film­­­jének. E­gy film , m­ely elérte a tökéletességet. Minden percben gyönyörűséget ad a nézőnek.” A premieren r­észt vett né­­hány francia film­kritikus, aki már sokkal kevésbé lel­­kesen ír a Kleopátráról. A­z egyik nagy francia kri­­tikus arról ír, hogy noha vannak a film­ben csak­­ugyan rem­ek részek, és a színészi já­ték tekintetében nagyszerű teljesítm­ények, különösen, am­i R­ex Harri­­son játékát illeti, a felvéte­­lek is gyönyörűek, de a film a kelleténél hosszabb és né­­hány durva történelm­i ha­­m­isítást tartalm­az. Egy m­ásik francia kri­­tiku­s viszont L­iz Taylorról úgy em­lékszik meg, hogy a kívántnál asszonyibb, ér­­zéke­nyebb, elhagyat­ott­abb és szerencsétlenebb. N­em az igazi Kleopátra.” A hozzáértők viszont úgy vélik, hogy M­ankiewicz ép­­pen ilyen Kleopátrát akart és hogy a Fox ezzel a nagyszerű film­jével eléri a célját, m­ind m­űvészi, m­ind anyagi tekintetben. JÓ N A LÉ­V­I a U­j Kelet 1963 VII 3

Next