Uj Kelet, 1963. augusztus (44. évfolyam, 4567-4593. szám)
1963-08-01 / 4567. szám
Adókedvezményeket és hitelt kap az exportipar A kincstár folytatja a tárgyalásokat az adóreform előkészítéséről és a napokban szögezte le álláspontját a Hisztádrut, amely néhány fontos fenntartással adta meg hozzájáruld■át. Az egyik alapvető fenntartás az, hogy a béralkalmazottak átlagos adóját nem szabad emelni és az eddigi drágasági pótlékok megadóztatását az adólevonási tételek növelése által kell ellensúlyozni. A gyáriparosokra más téren várnak könnyítések. A kincstár arról tárgyal, hogy az exportcégeknél eltörölje a felszerelésre kivetett vagyonadó egy részét. Az exportőrök egyszer már fel voltak mentve ezen adó alól, de a felmentést megszüntették és a kincstár most helyre akarja állítani. Az adótörvény módosítása keretében a kincstár lehetővé fogja tenni a vállalkozásoknak, hogy nagyobb összegeket írjanak le épületeik és felszerelésük értékéből, mint eddig. Elsősorban olyan felszerelésről van szó, amelyet 1960 július 1. előtt szereztek be, legalább kétharmadrészben devizáért. Ennél olyan mértékű leírást fognak engedélyezni, mintha három fontos dollárárfolyamon vásárolták volna. Az izraeli valutában vásárolt felszerelésnél 10 és 50 százalék között fog váltakozni a leírás: a 8—10 év előtt beszerzett felszerelésnél fogja elérni az 50 Szapir 50 millióval növeli az ártámogatást Pinchász Szapir pénzügyminiszter, valamint kereskedelem- és iparügyi miniszter kijelentette, hogy a kormány folytatja a szükségleti cikkek és a különböző szolgáltatások árának stabilizációjára irányuló politikát. A kormány 1963 második felében is folyósítja majd az erre a célra előzőleg jóváhagyott szubvenciókat és vámkönnyítéseket. Így például a kormány gondoskodni fog arról, hogy a világpiacon előállott áremelkedés ellenére ne változzon Izraelben a cukor és a kávé ára. Szapir miniszter kifejtette, hogy folytatódik az árak befagyasztására irányuló politika, amelynek fenntartása érdekében a szubvenció költségvetését 50 millió fonttal kell emelni. A jövő évi gazdaságpolitikáról szólva Szapir elmondotta, hogy 1964-ben előreláthatólag 680 millió dollár értékű exportot bonyolítunk le, amiből 290 millió dollárt tesz majd ki az ipari kivitel, 100 milliót a mezőgazdasági export, 290 milliót pedig az úgynevezett „láthatatlan kivitel”, tehát az idegenforgalom révén hozunk fel. Fejtörést okoz a tizsitenyereségek megadóztatása A kincstár köreiben már régóta felmerült az a terv, hogy megadóztassák a részvényekből eredő nyereségeket. A tőzsdeárfolyamok változása által elért nyere-ségekről van szó és nem az osztalékról, amely már úgyis adóköteles. Csakhogy a terv végrehajtása — amelyet egyes baloldali pártok erélyesen követelnek — nehézségekbe ütközik, amint ezt a külföldi tapasztalatok mutatják. Így tehát nem csoda, ha az erről a kérdésről Tel Avivban megtartott szimpóziumon csak elmélkedés folyt és a mérvadó körök nem foglaltak világosan állást. Az Egyesült Államokban, a tőzsdejáték hazájában, a nyereségek már régen adókötelesek. Csakhogy van „ellenszámla” is. Ha a nyereségeket megadóztatják, úgy a veszteségeket is el kell ismerni adólevonási tételként, Amerikában még nem, felejtették el, hogy az 1929 évi hatalmas tőzsdekrach hány milliárdjába keült a kincstárnak, elmaradt adóbevételek formájában. Angliában csak a múlt évben vetették ki az adót a tőzsdenyereségekre és tekintetbe vették az amerikai tapasztalatokat, de a törvény számos kibúvót hagyott, amelyek segítségével sok tőzsdés kivonja magát az adófizetés alól. Mindennek ellenére mégis komolyan hozzáfognak akérdés megoldásához, miután Pinchász Szapir pénzügyminiszter nemrég kijelentette, hogy meg kell akadályozni a tisztességtelen meggazdagodást más adófizetők rovására. A gyárosok is panaszkodnak, hogy amíg ők nagy rizikót vállalnak új üzemek létesítése által fejlesztési területeken, igen magasadókat fizetnek és mindebbe nagy erőfeszítést fektetnek be, addig a tőzsdés könnyen jut nyere-ségeihez és nem fizet adót. A részvénynyereségek megadóztatását voltaképpen már az 1952 évi adótörvény is lehetővé teszi, csak megfelelő végrehajtó intézkedést kell kiadni. De azokban a körökben, amelyeknek ezt az adóintézkedést végre kell hajtaniuk, komoly kétségek merültek fel aziránt, hogy ennek az adófajtának a behajtása tényleges jövedelmet fog-e jelenteni a kincstár számára. * Új Kelet 1963 Wiki százalék maximumot, míg a 2 1961 áprilisáig vásárolt felszerelésnél 10 százalék lesz. Az ipari épületeknél 20- 200 százalékkal fog növekedni a leírás, az épület kora szerint. A kormányhivtaloknak már megküldött javaslat szerint, amely a Kneszet őszi ülésszakán kerül napirendre, adólevonási tételként fogják elismerni a valorizálásból eredő ráfizetést. Olyan cégek, amelyek üzemi célokra szolgáló kölcsönök, vagy hitelek után fizettek valorizálási differenciát, ezeket az összegeket négy éven keresztül, egyenlő 25 százalékos részletekben vonhatják majd le. A pénzügyminiszter és a kereskedelmi és iparügyi miniszter (akiknek együttműködése most tökéletessé vált) más módon is kezére jár a gyáriparnak, hogy növelhesse az exportot. A kincstár valószínűleg ismét engedélyezni fogja a gyárosoknak, hogy külföldi nyersanyag bevásárlásánál igénybe vegyék a szállítók által nyújtott hitelt, amit a múltban betiltottak, bár ez a hitel lényegesen olcsóbb, mint az izraeli bankok által nyújtott hitel. Egyébként a bankok díjszabását felülvizsgáló bizottság is befejezte működését és benyújtotta javaslatait a bankszolgálatok olcsóbbá tételéről. Kánikula az értéktőzsdén Az értéktőzsde meglehetős érdektelenség mellett továbbra is ingadozó tendenciát mutatott és az elmúlt hét nap alatt hol kisebb nyereség, hol pedig csekély méretű veszteségek mutatkoztak a részvények általános indexében. Minden gazdasági elgondolástól eltekintve tény az, hogy a kánikula is rányomta bélyegét a tőzsdére, az érdeklődök egy része szabadságon van, vagy szabadságra készül és általában nem fujdogál olyan szellő, amely enyhítené a bágyadtságot és felfrissítené az érdeklődöket. A tőzsdenyereségek megadóztatásának terve is nyomasztólag hatott, bár nemigen hisznek közeli megvalósulásában. Úgy mint az előző hetekben, ezúttal az új emiszsziók iránti érdeklődés csökkentette a forgalmat a régi részvényekben. Az új kibocsátások hosszú sorához csattakozik az Izrael- Britannia bank, a PIA befektetési vállalat, a Jáfet bank befektetési társasága és a Tepachot. Ez után jön a Hászné biztosító nagy érdeklődéssel várt emissziója, majd a Hapoél Hám izráelii bank befektetési vállalaténak kibocsátása. Ezt követi a Központi Befektetési Társaság és a Discount Bank ingatlanforgalmi társaságának emissziója. Beavatott körök nem kétlik, hogy ezeket is túl fogják jegyezni, mint az előző emissziókat — bár nem olyan mértékben. A nyugdíjalapok hatszáz milliója Az elmúlt évben 424 millióra emelkedett a Hisztádrut 7 nyugdíjalapjának együttes vagyona. A közel 31 százalékos emelkedés természetesen jórészt a leértékelésnek tudható be, melynek nyomán az előző évi 325 millióval szemben kereken százmillió fontnyi emelkedés mutatkozik. A különböző kölcsönös segélypénztárakkal együtt a hisztádruti alapok 600 millió font felett rendelkeztek a múlt év végén. A zárszámadások valószínűleg még ennél is nagyobb összeget fognak mutatni. Nem csoda, hogy a kincstár szemet vetett ezekre az összegekre, de a Hisztádrut semmiképpen sem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy az alapok a rendelkezésükre álló összegeknek több mint 80 százalékát fektessék be a kormány által jóváhagyott értékpapírokba. Ezelőtt csak 75 százalék volt a befektetett összeg. A Hisztádrut nyugdíjosztálya, amelynek élén Hillel Seidl áll, ragaszkodik hozzá, hogy legalább 20 százalék álljon rendelkezésre a tagoknak nyújtott kölcsönökre, mert ezek képezik az alapok egyik vonzóerejét. A nyugdíjalapok csak a kincstár jóváhagyásával fektethetik be pénzüket értékpapírba, de ezeknek a papíroknak a kiválasztása a Hisztádrut gazdasági tetőszervezetének, a Chevrát Ordimnak utasításai szerint történik. A nyugdíjalapok 320 ezer tagja nem részesedett közvetlenül a leértékelésből eredő számbeli nyereségben, de az alapok ezt arra használják fel, hogy előnyösebb biztosítási feltételeket nyújtsanak. Ezentúl a biztosítottak még a nyugdíjképes kor elérése előtt is kivonhatják pénzüket , amely az indexhez van kötve. Ugyancsak fel fogják emelni a belépési korhatárt férfiaknál 55 évről 60-ra, nőknél pedig 50 évről 55-re. Rövidesen a nemzeti takarékossági tanács segítségével kampányt indítanak annak a százezer béralkalmazottnak a körében, aki még nem tartozik semmiféle nyugdíjalaphoz. „Takarékoskodjál nyugdíjra” lesz a jelszó. Egyébként a nyugdíjalapok vezetői azt remélik, hogy az új pénzügyminiszter beváltja elődjének ígéretét és vizsgálóbizottságot nevez ki annak megállapítására, hogy helyes-e az úgynevezett költségvetési nyugdíjrendszer, amely úgy az államnál, mint a helyhatóságoknál, a Szochnátnál és más közintézményeknél van bevezetve. Ezeknél nem tartalékolnak összegeket a nyugdíjak számára, ezenfelül pedig ennek a rendszernek a nagy hátránya, hogy a szolgálatból kilépő alkalmazott elveszti nyugdíjigényét és felmondási kártérítést sem kap, tehát nincstelenül távozik. A bármicvá sikunterv nagy sikere Az újonnan behirdetett „Bármicvá sikuntakarékossági akció” megnyitásakor hosszú sorok várakoztak a takarékossági sikunakció minden irodája és a bejegyzésre illetékes postahivatalok előtt. Ennek a kis összegek befizetésére beállított népi takarékossági akciónak keretét ugyanis évi háromezer résztvevőben szabták meg és azért az édeklődök siettek, hogy bekerüljenek az első háromezer közé. Bár a takarékossági sikánakció még nem volt képes az anyag teljes feldolgozására, máris úgy látszik, hogy az első napon „túljegyezték” a sikunakciót és megtelt a háromezres keret. • A Bármicva sikunakciónak az a célja, hogy hoszszú időn keresztül befizetett kis összegek segítségével lehetővé tegye lakás biztosítását a felcseperedő gyermekek számára. A hat százalékos adómentes kamaton és indexhez való rögzítésen kívül a befizetők egyszeri prémiumot is kapnak 7—12 százalék magasságban, a takarékossági időszak tartama szerint. A takarékoskodók előnyben részesülnek a takarékossági sikánakció keretében, de nincsenek ehhez kötve és magánépítkezésű lakás beszerzésekor 16 joguk van megfelelő kölcsönre az alapból. vm .• A gazdasági miniszterek bizottsága jóváhagyta a Jigál Jádin proesszor elnöksége alatt működő különbizottság javaslatát, amely szerint állami petróleumvállalatot létesítenek. Ennek azonban nem kereskedelmi, hanem tudományos feladata lesz: átfogó geológiai kutatást végrehajtani a petróleumforrások feltárása érdekében és e célból összegyűjteni a fennálló vállalatok birtokában levő adatokat. A módosított petróleumtörvény egyébként arra fogja kötelezni a kutatási engedélyek tulajdonosait, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek. Felemelik az engedély díját is, amely eddig ezer duhámonként csupán 5 font volt. Az izraeli kikötők forgalma 4,2 százalékos emelkedést mutatott az év második negyedében és 841 ezer tonnát ért el, a tavalyi hasonló időszak 807 ezer tonnájával szemben. Ebből 569 ezer tonna volt a kirakott és 272 ezer tonna a berakott áru. A statisztika egyik érdekes pontja, hogy eltolódások mutatkoznak az egyes kikötők által lebonyolított forgalomban. Míg Haifa 5 százalékkal 711 ezer tonnára emelte a forgalmát és a raffai kikötő 51 ezer tonnával 18,6 százalékos emelkedést mutat ki, ugyanakkor Ejlát forgalma 15 százalékkal csökkent (34 ezer tonnára). Tel Aviv 45 ezer tonnát forgalmazott, ami 4,3 százalékos csökkenést jelent. A kikötő hatóság ezt azzal magyarázza, hogy „ vátozások álltak be az ásványok exportterveiben”, de nem mondja meg, hogy ennek mindenekelőtt az ojláti kikötőben felmerült nehézségek képezik az okát. ★ Afikim kibuc hatalmas ragasztott lemez gyára, a ,,Kelet” a következő két évalatt 50 százalékkal fogja növelni termelését az üzem jelentős kibővítése által. A gyár növekedése már kiszorítja a kibucot és kénytelenek lerombolni a munkások éttermét és konyháját, hogy helyet teremtsenek a gyár új szárnya számára. Az új munkásétterem és konyha a gyár másik oldalán épül fel 200 ezer font költséggel. ★ Az Izraeli Kiviteli és Kezességi társaság az áprilisban záruló háromnegyed év alatt 3 millió dollár értékben 15 ezer tonna olajat exportált. Ezt az étolajat az országban levő hat gyár állította elő. A kezességi társaság a kormány exportvállalata és az elmúlt év mérlegét 330 ezer font tiszta nyereséggel zárta. A társaságnak, amelyben az olajgyárak is érdekelve vannak, egy millió font az alap tőkéje. ★ A Dizengoff-Nyugatafrika vállalat Dov Gottesmann személyében új vezérigazgatót nevezett ki Pinchász Rosenberg helyébe, aki benyújtotta lemondását, miután a vállalat vezetése kevés bírálat alá került. Gottesmann tagja volt az Afrikába kiküldött vizsgálóbizottságnak, amely megállapította, hogy az igazgatóság rózsás jelentéseivel ellentétben a vállalat veszteségeket szenvedett és súlyos nehézségekbe került. A gazdasági miniszterek bizottsága rövidesen foglalkozni fog a Dizengoff-Nyugatafrika vállalat ügyével, de előbb bevárja a vállalkozás társai és volt társai közötti kölcsönös vádaskodások kivizsgálását. A villanytársaság gazdálkodásának felülvizsgálására kinevezett Kneszet albizottság megállapította, hogy évi 8 millió fontot lehetne megtakarítani azáltal, ha a villanytársaság a nemzetközi piaci áron szerezhetné be üzemanyagát és nem kellene közvetítési díjat fizetnie a petróleum társaságoknak, valamint hozzájárulnia az úgynevezett kiegyenlítő alaphoz. A másik megdöbbentő megállapítás, hogy a kincstár óriási öszszegeket hajtott be a villanytársaságtól vagyonadó címén. Ha csupán a háborús károkat fedező Arnona alapra kellene a vállalatnak fizetnie, évi 16 milliót takarítana meg. További 10 millió fonttal terhelik meg a vállalatot a felvett kölcsönök kamatai. ★ A ruha- és cipőkereskedők, akik aránylag igen szép forgalmat bonyolítottak le a nyáron, elhatározták, hogy ennek ellenére már augusztus 1.-én megkezdik a szezonvégi kiárusítást. Egyes helyeken, főleg a cipőszakmában, máris megkezdődött a júliusi ,,szezonvégi” kiárusítás jelentékeny árleszállítások mellett. ]Érdekes módon a szandálok ára változatlan marad, míg különböző cipőfajtáknál 30-40 százalékot tesz ki az engedmény és így az a furcsa helyzet áll be, hogy a cipő olcsóbban kapható, mint a szandál. ★ A zöldség és gyümölcspiacon némileg javult a helyzet, de a múlt évhez viszonyítva még mindig drágaság uralkodik és nem váltak be a hivatalos körök jóslatai, hogy a nagyobb felhozatal a tavalyi szintre fogja szorítani az árakat. A zöldségértékesítő tanács kilónként 12 agorára szállította le a rossz minőségű burgonya nagybani árát, de a jó minőségű burgonya továbbra is 29 agora a nagypiacon, azaz a fogyasztók 35-39 agorát fizetnek érte. A paradicsom nagybani ára 30-45agora, míg tavaly ilyenkor 20-30 agora volt. Érdekes, hogy a korai Grand Alexander almák, amelyek 1-160 fontos áron kerülnek piacra, nem befolyásolták a hűtőházból előkerülő tavalyi jó minőségű almafajták kilónkénti 3.50-4.50 fontnyi árát. A cukordinnye és a vörösdinnye olcsóbb lett ,a szőlő ára átlagban még mindig 1.20-140 font kilónként. KÖZGAZDASÁGI HÍREK ׳ 0000000000000000000000000000000000 áttétOLVASSA EL CSÜTÖRTÖKÖN MEGJELENT LEGFRISSEBB _____________________SZÁMÁT amely gazdag híranyagot, riportokat, filmrovatot, keresztrejtvényt, horoszkópot és az aktuális képek egész sorát tartalmazza. 12 OLDAL Ara: 50 agára Az ÚJ KELET, Tel-Aviv telefonszámai: KIADÓHIVATAL, (előfizetés, hirdetés, könyvrendelés). SZERKESZTŐSÉG: 31-476 677־ 31