Uj Kelet, 1963. december (44. évfolyam, 4668-4693. szám)

1963-12-01 / 4668. szám

Etoétuk, akiktől nem tudott ellenállni a kísértésnek . Még pénteken, a tra­gédia napján, ima után oda lépett hozzám Jack Rubin­­stein és könnyes szemmel azt mondotta: ״ Mit szól ehhez? Szegény Jacqueline. És a gyerekek. Jaj, rémes” és sírvafakadt. Én is elsír­­tam magam, de megpró­­báltam őt vigasztalni. A szombati imára is eljött, pe­dig szombaton nem igen láttam a templomban. A következő nap azután meg­­ölte Oswaldot — ezt me­­sélte nekem telefonon dr. Hillel Silvermann, a dallasi „Serit Jiszráél” templom rabbija. — Ruby — mondja a rab­­bi — jó ember, aki azonban könnyen felizgul és néha ki­jön a sodrából. Rendes em­­ber, csak nem nagyon in­­telligens. Nagyon szereti a kutyákat. Az idén a felesé­­gem és én kaptunk tőle egy kiskutyát ajándékba. Öt év­­vel ezelőtt, amikor meghalt az apja, egy éven keresztül minden nap eljött Kádist mondani. És eszembe jut, hogy az idén ros-hásáná be­­jövetele előtt felhívott tele­­fonon és könyörgött, hogy békítsem ki a húgával, mert összevesztek, a húga nem akart templomba men­­ni és hogy jöjjön ő egyedül ros-hásáná estéjén templom­ba ? Telefonon mindkettő­­nek a lelkére beszéltem, ki­­békítettem őket és együtt jöttek imádkozni. Silvermann rabbi emlé­­kezetében kutat: ״ Ha nem tévedek, tíz évvel ezelőtt lépett be Rubinstein a mi templomunkba. Mindenki bőkezű embernek ismerte, ha egy zsidó megszorult, vagy ki kellett segíteni egy özvegyasszonyt, vagy ide­­gen tévedt be, akinek nem volt pénze szállodára, min­­dig számítani lehetett Ru­­byra.” Osztja-e a rabbi azok gyanakvását, akiknek véle­­ménye szerint Rubinstein politikai okoknál fogva lőt­­te le Oswaldot? — Ugyan kérem!? — hallatszik sokezer kilomé­­ter távolságból a tiltakozás — Fogalma sincs neki a politikáról. Nem tudom, hogy különbséget tudna-e tenni kommunisták és fa­­siszták között. De nagyon szerette Kennedyt. Az el­­nök halála annyira megráz­­ta, hogy elvesztette önural­­mát. Elment, hogy saját szemével is lássa a gyilkost és amikor szemtől szembe találta magát Oswalddal, nem tudott ellenállni a ki­­sértésnek. Revolvert mindig hordott magánál, elővette a fegyvert és lőtt. Pillanatnyi elmezavar és semmi több, erről meg vagyok győződ­­ve. Héberül beszéltem Silver­­mann rabbival, ő amerika egyik leghíresebb rabbijá­­nak, dr. Mark­ Silverman­­nak a fia. Minden évben, a­­mikor a szenátus megkezdi működését, a három nagy amerikai vallás egy-egy képviselője üdvözli az egy­­begyűlt törvényadókat. Dr. Maric Silvermann arról ne­­vezetes, hogy amikor az idén abban a megtisztelte­­tésben részesítették, hogy ő üdvözölje a szenátust, — héberül üdvözölte az ameri­­kai törvényhozó testületet. Fiát cionista nevelésben ré­­szesítette ,és 1947-ben — meséli a telefonon Hillel Silvermann rabbi — Erecbe jöttem és végigküzdöttem a felszabadító háborút. Je­­ruzsálem ostroma során megismertem Dvora Hala­­bánt, aki negyedsziglen szabre és ma a feleségem. Dr. Silvermann konzer­­vatív hitközsége 4000 lel­­ket számlál, ami Dallas vá­­ros zsidóságának egy ne­­gyede. A „Serit Jiszráél” templom, melynek építése több mint egymillió dollár­­ba került, 2200 imádkozót tud befogadni. A rabbi egy héber iskolát is fenntart, melynek 800 tanulója van. — Rubinsteinnek nincse­­nek gyerekei — mondja a rabbi — sohasem volt nős. Talán ezért szereti úgy a kutyákat. A zsidó közélet­­tel nem volt soha kapcsola­ta, még a Magbit adomá­nyozói közé sem tartozott, de mindig büszkén hangoz­­tatta, hogy zsidó. Azon a bizonyos pénteken Silvermann rabbi feleségé­­vel és Dallas más tekinté­­lyes polgáraival egyetem­­ben ünnepi ebédre volt hi­­vatalos, Kennedy elnök tisz­teletére. Ültünk a terített aszta­­lok mellett — meséli a rabbi — vártunk, de az elnök csak nem érkezett. Azután jött valaki és izga­­tottan azt mesélte, hogy rá­lőttek az elnökre, akit se­­besülten a Parkland kór­­házba szállítottak. Menten odautaztam, be is engedtek a kórházba és egy folyosó végén egy pillanatra meg­­láttam Jacqueline Kenne­­dyt. Egy ideig álltunk ott. Azután a műtőszobából ki­­hozták az elnök holttestét... Silvermann rabbi jól is­­meri Johnson elnököt: ״ Hi­­szen Johnson éveken át Texast képviselte az ame­­rikai szenátusban. Nyugodt lélekkel állíthatom, hogy úgy a zsidóknak, mint Iz­­raelnek jó barátja. Néhány vezető texasi zsidó a leg­­jobb barátai közé tartozik.” — Nagy az izgalom a dallasi zsidó körökben? — kérdezzük. — Persze, hogy nagy az izgalom — válaszolja a rab­­bi — főleg miután Rubin­­stein zsidó. — Kért-e Öntől a texasi rendőrség Rubinsteinra vo­­natkozó információt? — Nem, hál’Istennek. Mi­nél kevesebbet beszélnek zsidó mivoltáról, annál jobb. — Érzik-e valami jelét az antiszemitizmusnak a gyilkossággal kapcsolat­­ban? — Még nem — válaszolja a rabbi — egyelőre min­­denki a tragédia hatása alatt áll és még nem jutott idejük arra, hogy figyelmet szenteljenek az ügynek. JACK RUBY KERESZTREJTVÉNY1225 Vízszintes. 2. Az UNO főtitkára volt. 9. Magán­­toangzatlan lúd. 11. SPY. 12. Szakít.­­ 14. Kalászos növény. 15. ... víz, színda­­rab felújítása. 17. Ezt akar­­ja bevenni a csatár. 19­­. Jajszó. 20. A tizkáru lábas­­fejűek neme. 22. Nyelv­­tani fogalom. 23. Vissza­­ékezettel Thailand régi ne­­vén. 25. Hangszín. 26. Tit­­kolódzás eleje.­­ 27. Görög összetételekben valamivel szembenállót jelent. 28. Be­­cézett női név. 29. A. T. S. 30. Vissza,­állandó, végle­ges. 31. Francia terület­­mérték. 32. Idegen kenyér. 33. N-nel, létezik. 34. Két partot köt össze. 35. Kétes kimenetelű dolog. 36. Ide­­gen szak. 38. Vissza: fr­an­­cia zeneszerző. 40. Euró­­pai állam eleje. 41. Ide­­gen oroszlán. 43. Anyagi veszteség. 44. Kevert mu­­latság. 45. I-vel helyeslés. 47. Azonos mássalhangzók. 49. Azonos betűk. 50. A­­m­erikai egyetemi tanár, kémkedés gyanújával a na­­pokban a Szovjetunióban letartóztatták, de pár nap után szabadon engedték. Függőleges: 1. A leg­befolyásosabb amerikai női pletyka-újságíró, a napok­­ban húnyt el, teljes név. ־ 3. Magánhangzatlan biblia­­kommentátor. 4. Belga vá­­ros Flandriában. Az első világháborúban heves har­­cok színhelye. 5. Fü. 6. La­­tin kötőszó. 7. Ha a hajón keletkezik, nagy baj.­­ 8. Fontos gazdasági ág. 10. Marokkó miniszterelnöke. 13. Német bíboros, javas­­latot nyújtott be az öku­­menikus zsinat elé, hogy a zsidó népet mentsék fel Jézus haláláért, teljes név. 16. Folyó Olaszországban, az Adria tengerbe ömlik. 18. Zenedarab. 20. Héber rekord, csúcs. 21. Arab fiú­­név. 24. Héber számérték­­ben a. m. 10-400-80. 28­­. Ilyen házasság is van.­­ 29. Ékezettel kárt okoz.­­31. Vissza: idegen női név. 32. Délafrikai holland te­­lépés. 35. Zenei kifejezés. 37. Román költő és nacio­­nalista politikus. 39. Hen­­tes. 42. Héber gyertya.­­ 46. N. G. 48. Héber kréta mássalhangzói. 4 Új Kelet 1963 XIII * NYEREMÉNYKÖNYV Kishont: HINTA PALLNTA Én is csak az újságokból értesültem Pinchász Szápir pénzügy­miniszter az elmúlt héten tette le a kormány aszta­­lára az 1964—65. évi költ­­ségvetési javaslatot — első költségvetését, mióta a pénz­ügyminisztériumot Eskoltól átvette. Első számú fela­da­­ta megbékíteni minisztertár­sait, akik kivétel nélkül azon a véleményen lesznek, hogy éppen az ő miniszté­­riumukkal bánik a költség­­vetés szűkmarkúan. Csak ezután kerülhet sor arra, hogy a költségvetési javas­­latot a Kneszet elé is be­­terjessze. Az ipar- és ke­­reskedelemügyi miniszter lesz az egyetlen, aki nem fog a költségvetésre pa­­naszkodni, tekintettel arra, hogy ezt a feladatot is Pin­­chász Szápir tölti be. — Nem árulhatok el részleteket, amíg a javaslat a Kneszet elé nem kerül — mondja Szápir miniszter, — de annyit megmondhatok, hogy fő célom továbbra is őrködni a gazdasági élet stabilitása felett. Mégpe­­dig anélkül, hogy felemel­­nénk az adókat. Kivételt csak az olyan adók képez­­nek, amelyek nem érintik a széles rétegeket, mint a telekérték és a vagyonnye­­reség adóját. Meg vagyok győződve arról, hogy a la­­kosság nagy többsége egyet­ért a kormánnyal abban, hogy meg kell adóztatni az olyan jövedelmeket, ame­­lyeket munka és fáradság nélkül zsebeltek be. Ha éppen munkateljesít­­ményről van szó, Pinchász Szápir éjfél után 1-kor ér­kezett haza. Kfár Szábára, miután felszólalt a Kneszet­ben, részt vett Bét Lemes­­ben egy alapkőletétel­ ün­­nepélyen és gazdasági elő­­adást tartott az Ávia szál­­lodában. Minket hajnali fél­­hétre rendelt magához és erre az interjúra a minisz­­ter autójában került sor, útban Kfár Szábáról Hai­­fára, ahol már több gyár­­ipari vállalat várt felkészül­ten Szápir látogatására. A haifai körút késő estig fog tartani, de nehogy kárba­­vesszen az idő útban haza­­felé, a pénzügyminisztert elkísérte minisztériumának egy fiatal közgazdásza, nagy aktacsomóval felsze­­relve, amelyet majd ke­­resztül lehet futni az autó­­ban, hazatérőben. —­ét hónappal ezelőtt, amikor átvettem a pénz­­ügyi tárcát — állapítja meg Szápir — azt mond­­tam magának egy interjú­­ban, hogy bizony kissé ijed­ten vállalom magamra az új feladatot, amelyet nem ismerek eléggé. Ma nem kevésbé vagyok megijedve, mert most már túlságosan is jól ismerem a feladatot, amelyet átvettem. — Miniszter úr, bizonyá­­ra értesült arról, hogy­ Aki­­va Govrin, a Mápáj Kne­­szet-frakciójának vezetője a közeljövőben tárcanélküli miniszterként csatlakozik a kormányhoz avval a szán­­dékkal, hogy egy későbbi időpontban átvegye az ipar- és kereskedelemügyi tárcát. (Folytatás a 6-ik oldalon) I III ins1 1­121. REJTVÉNYPALYAZAT- | U J BkJ-ililj J SZELVÉNY 1225 I I ■ Név. . • « c « « “•••«~««! . ' Cim: . . . . . ......................................... AZ 1222. SZ. KERESZTREJTVÉNY MEGFEJTÉSE Vízszintes: 2. DINA AVRECH, — 20. SAMAR, — 23. BRUNO, 35. PÓRÁZ, 38. KAPOR, 50. ABD EL KRIM. Függőleges: 1. MILTON OBOTE, 10. GUI­IZELLI, 13. KAZUISZTIKA, 16. BAKER, 28. HONAN, 35. PÓ­­KER. i Technika • élet­­ tudomány I Hogyan hatnak a színek az emberi szervezetre? A közelmúltban egy nagy svájci vállalat — a megkö­­tött szerződés alapján — nagymennyiségű vasalót szállított az egyik latiname­­rikai államba. A vállalat el is küldte a megrendelt mennyiséget — fekete fogó­­val, miután ezt a szint vél­­te a legpraktikusabbnak. A megrendelő cég a vasalókat nem volt hajlandó átvenni, miután a gyártóüzem nem teljesítette azt a feltételt, hogy a fogók piros színűek legyenek. így derült ki, hogy a délamerikai piacon csak az ilyen szinű fogóval ellátott vasalók kelendőek. Régi keletű megállapítás az, hogy a szinek erősen befolyásolják az ember ke­­délyállapotát. A chicagói szinkutató intézet igazgató­­ja, Georges D. Gaw és a Colgate egyetem egyik tu­­dósa, Donald Laird már hosszabb idő óta beható vizs­gálatot folytat, hogy felde­­rítse a különböző szinek­­titkait.” A két tudós — többek kö­zött — megállapította, me­­lyek azok a szinek, amelyek a legmegfelelőbbek a mun­­kahelyen, a konyhában, a hálószobában, a dolgozó­­szobában, stb. A tudósok szerint a gyá­­rakban a legmegfelelőbb szin a halványsárga és a zöld, de a kék szin is ösz­­tönzően Hat a munkatelje­­sítményre. Ezzel szemben a vörös szin — még a vö­­rös csikozás is — ingerlő és idegesítő. Vörös szint a há­­lószobákban, vagy a beteg­­szobákban alkalmazni sem­­miesetre sem szabad — mondotta Laird — mert a­­zok álmatlanságot okoznak. Gaw szerint ezt a régi és sokszor hangoztatott igaz­­ságot: ״ megfelelő embert, a megfelelő helyre” — al­­kalmazni kell a szinek vilá­­gában is. ״ Megfelelő szint, a megfelelő helyre” — mon­dotta, mert a jól kiválasz­­tott szin balzsamként hat, míg a helytelenül alkalma­­zott szinek — sok kellemet­lenséget, bajt, bosszúságot okoznak... A fajok és népek szin-iz­­lése esetenként változik. Az egyik társadalmi réteg sze­­reti a harsány szineket, a másik a finom, halvány tó­­nusokat kedveli. A különbö­­ző cikkeket előállító vállala­tok is gondosan tanulmá­­nyozzák: milyen szinben hozzák áruikat piacra? A szinvizsgálatok során maguk a tudósok is komoly meglepetésekkel találkoz­­nak. Egy nagy amerikai fogkefegyártó-üzem azt ál­­lapította meg, hogy az ol­­csóbb fogkefékből a vörös színűek a legkelendőbbek, míg a drágábbaknál a vörös színűek egyáltalában nem fogytak. Kiderült az is, hogy a fehér tojásokat szűr­ke, vagy kékszínü karto­­nokban lehet a legjobban eladni, míg a barna tojások fehér csomagolásban a leg­­kelendőbbek. Egy chicagói étterem megállapítása sze­­rint, a saláták sokkal von­­zóbbak zöldszínű, mint fe­­hérszínű tálakban. Természetesen, az ízlések ezen a téren is különbözőek. Amerikában és Európában a sárga­ szinü gazolin-állo­­mások a legkedveltebbek. Keletázsiában azonban a sárga szinü gazolin-állomá­­sok biztos kudarcot jelente­­nének. Indokínában — pél­­dául — a sárga szin a gyász jele. A szin — tudtunkon kí­­vül — mély hatást gyako­­rol a lélekre és a szerelem­­re is. A zöld szín — például — nagy magasságban csök­­kenti a szédülés érzését, ez­­ért az amerikai légitársasá­­gok a repülőgépeken minél több zöld színt alkalmaz­­nak. A hírek azt mondják, hogy amióta a londoni Black Iu­ ars hidat (amelyet az öngyilkosok különös elő­szeretettel használtak tet­­tük végrehajtásához) hal­­ványzöld színre festették át, az öngyilkossági kísérle­­­ek száma jelentősen apadt A színek — állítják a tu­­dósok — rokonságban van­­nak a hangokkal is. A vi­­lág legnagyobb zenei láng­­elméje, Beethoven, a b-moll hangzatot „feketének” ne­­vezte . . . Rimszki-Korzup­kov a nagy orosz zeneszer­­ző állandóan azt hangoz­­tatta tanítványainak, hogy a színek és a hangok kö­­zött szoros kapcsolat áll fenn. Azt állította, hogy a napfénynek egészen bizo­­nyosan a c-moll felel meg és a hideg színek megfelel® a moll-hangzatok. Köztudomású, hogy a han­gok rendkívül éles benyo­­mást gyakorolnak az effl״ bérre ... Gondoljunk csak a kerékcsikorgásokra, vagy a dörömbölő zajokra, ame­­lyek valósággal ״ tépik az idegeket”. Hasonlóan, bár kevésbé tudatosan befolyá­­solják az idegeket a színek is. A hangok gyógyító hatá­­sa ma már közismert, a színeké azonban alig. De nem egy orvos volt és van ma is, aki a színeket is a gyógyítás szolgálatába ál­­lította. A dán Niels Finsen, a századforduló körül so­­kat foglalkozott a színek gyógyító hatásával, ő han­­goztatata azt, hogy a bőo­­tuberkulózist kék fénnyel kell besugározni. Dr. Dinsa P. Chandrali, az Egyesült Államokban élő indiai 04r­vosnak az a véleménye, hogy a betegségek nagy ré­­szét különböző szinű fény­­sugarakkal kellene gyógyí­­tani. Felfogása szerint: ״ a kék fény jótékony hatással van az idegekre és fokozza az energiát. A lázt is kék fénnyel kell leszorítani. A vörös fény viszont izgatóan hat az idegekre és felvilla­­nyozza az ereket. A vérpi­­ros­ szin vörös vérsejt kép­­ző hatást fejt ki. A na■ rancsszin kedvezően befo­­lyásolja a tüdő és a külön­­böző mirigyek munkáját, a sárga a gyomor tevékeny­­ségére fejt ki üdvös hatást. A türkis­­szin megfiatalít­­ja a bőrt, a zöldes-sárga a csontképződést mozdítja el és megöli a baktériumo­­kat . . . ” A szinek — mint mon­­dottuk — befolyást gyako­­rolnak a lelkiekre is. Kurt A. Lederer szin-pszicholó­­gus szerint minden ember­­nek meg van a maga s®i­­ne . . . A költők, írók ési művészek általában az ég­­kék és a nefelejtskék szí­­neket kedvelik, az ü­gyvé­­dek, a papok, a rendőrük az indigókéket. A piros szint a magasrangú katona­tisztek, a politikusok, a kereskedők, a versenyzők és a pilóták részesít­ik előnyben. A narancsszínt az orvosok, a tisztviselők, a hivatásos sportolók, a filozófusok és a szociális intézmények vezetői és mun­katársai kedvelik. A val­­lásalapítók és az apostolok kedvenc színe a sárga. A zöld szín a kertészeké, a földműveseké, a mérnökö­­ké, a pékeké, a molnároké. A violaszin a hódítók, a diktátorok, az uralkodók, az érsekek, a karmesterek és az iparmágnások ked­­velt színe. Természetes, hogy ezen a területen nem lehet száz­­százalékosan általánosítani. Az ízlés, az egyes csopor­­tokon belül is változik, az azonban ma már elvitat­­hatatlan, hogy a hosszú ideig „mellőzött s elhanya­­golt” színek problémáját az élet egyetlen területé­­ről sem lehet kikapcsol­ni . . .

Next