Uj Kelet, 1964. május (44. évfolyam, 4796-4819. szám)
1964-05-21 / 4811. szám
VISZONTLÁTÁS BUDAPESTTEL A magyar-izraeli turistaforgalom nemrégiben indult meg, s ezért látszólag még nem heverte ki gyerekbetegségeit: hat hétig kellett várnom, hogy Budapest jóváhagyja a látogatóvizumot kérők listáját s mivel elutazásomig ez nem futott ide be, turistavizummal indultam útnak, Csehszlovákiába, mint végcéllal. De Magyarország ma talán az egyetlen állam, melynek külföldi követségei nem adnak kettős vízumot és mivel a rendkívül előzékeny budapesti KEOK, az idegenellenőrző hivatal kijelentette, hogy csak Prágán keresztül lehet viszatérő vízumot kapnom, végülis sikerült Pozsonyban kétnapos átutazót kapnom, melyet Budapesten meghosszabbítottak. Ettől a kellemetlen bürokratikus procedúrától, — mely három félnapomat rabolta el, — a hatóságok megkímélhetnék a turistákat, kik egyetlen más államnál sincsenek hasonló nehézségeknek kitéve... Magas opera-kultúra Tehát közel huszonhat év után láttam viszont először Budapestet s legyűrve minden bennem felgyülemlett keserűséget, arra a bámulatos fejlődésre koncentráltam figyelmemet, mely zenei téren, — de úgy vélem, a művészetek minden ágában mutatkozik. Persze, összehasonlí tta: Pataki László tási alapul kivándorlásom éve, 1938 szolgálhat, s szembeötlő a lényegbevágó változás úgy minőségi, mint mennyiségi tekintetben. Mint az Állami Operaház főtitkára, Fejér Pál készségesen elmondotta nekem, a volt Városi, a ma Erkel-színházban és a régi Operaházban a múlt évadban összesen 580 (!) előadást tartottak. Az énekesgárda és zenekar közös, de az utóbbit gyakorlatilag mégis kettéosztották, s így mindkét dalszínháznak megvan a maga zenekara, melyek csak kivételes esetekben küldenek kisegítőt egymásnak. A régi repertorion kívül számos korszerű művel élénkítik a műsort: ezévben mutatták be p. o. Alban Berg ״ Wozzeck”jét, mely ma világszerte a modern zene klaszikus mintaképének számít és népszerűsége Nyugaton Toscáéval vetekszik. Budapesten a közönség jórésze még némi idegenkedéssel fogadta, bár maga az előadás az Operaházban Mikó András kitűnő rendezésében, a nagytehetségű, fiatal Tóth Péter vezényletével, Faragó Andrással a címszerepben és Birkás Liliannal, mint Marie, elsőrendű, nagyon hatásos és színvonalas volt. — Az Erkel-színházban három egyfelvonásos bemutatóján voltam jelen: Carl Orff, ״ Carmina Burana” népszerű szerzőjének ״ Az okos lány” (Die Kluge) című, 12 jelenetből álló víg operáját, — Menottinak — operaházakban alig játszott — tréfáját, ״ A telefon”-t, s végül a fiatal, 31 éves Láng István ״ Mario és a varázsló” című, Thomas Mann novellája alapján írott táncjátékát láttam. Ez a bemutató, noha nem támaszt magas zenei igényeket az előadókkal szemben, ragyogóan bizonyította a magyarországi operaművészet magas standardját: „Az okos lány”, Mikó András szellemes és humoros rendezésében, Romhányi József ragyogó fordításában, jobban mondva, átköltésében, az igen tehetséges Erdélyi Miklós vezényletével, Makai Péter díszleteivel egy maroknyi fiatal, általában még nem ismert fiatal énekest dobott a színpadra: a már sztárnak számító Mellis György (tenor) melett a gyönyörű hangú, rendkívül bájos, fiatal (26) Házi Erzsébet (szoprán) és a szamárhajcsár szerepében Palcsó Sándor nagyra hivatott tenoristát, ki a nemrégiben ottjárt Benjamin Britten figyelmét is felkeltette. De, hogy a sztárrendszert mennyire kerülik, mutatja, hogy a mellékszerepekben is egytőlegyig kitűnő hangokat és énekeseket hallottunk (Hámory Imre, Domahidy, Katona Lajos, stb.). Menotti ״ kamara-operájá”-ban, ״ A telefon”-ban főképp Huszár Klára ötletes rendezése érdemel elntést. „ Hogy a modern, „szériális” zene mennyire tért hódított ott is a fiatalabb zeneszerző-gárdájánál, mutatja Láng István nagyon dinamikus táncjátéka, melynek zenéje gondosan kerül minden tematikus kidolgozást, de annál expresszívebb tömörséggel illusztrálja a színpadi cselekményt. Egy varázsló, bűvész mutatja be hipnotikus művészetét, s belevonja egész színpadi hallgatóságát is, mely nem tud ellentállni szuggesztív erejének. Végülis egy féltékeny pincér, Mario golyója teríti le és szabadítja meg a tömeget ״ diktátorá"-tól... Erős benyomást keltett Lukács Ervin karmester, majd Fülöp Viktor, (aki a címszerepet maga alakította), és Kun Zsuzsa koreográfiája, Makai Péter díszletei, Márk Tivadar jelmezei. Kitűnő zenekarok Zenekari téren is óriási fellendülés mutatkozik. Mégis az volt a benyomásom, hogy Budapest zenei élete a fordított képét mutatja a miénknek, ott az operaelőadások viszik a vezető szerepet és vonzzák a legnagyobb tömegeket, míg nálunk a Filharmonikus Zenekar uralja szinte maradéktalanul — részben a Kol Jiszráél — zenekarral — az egész zenekultúrát. Az államosított zenekarok magas színvonalban vetekednek egymással és az ״ Országos Filharmónia’ — mely nem a zenekar neve, hanem a központi hangversenyrendező vállalaté, — összpontosítja a Magyar Állami Hangversenyzenekart, az Operaház ,tgjaiból alakult Filharmóniai Társaságot, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát, a Fonás Zenekart, a Magyar Kamarazenekart, a MÁV Szimfonikus együttesét, így a zenekari koncertek száma igen nagy, anélkül, hogy az együttesek konkurrálnának egymással, hiszen közös ״ gazdájuk”, az állam, mindegyikről egyformán gondoskodik. Jelen voltam — Benjámin Britten — két évvel ezelőtt írt, inres „War Requiem” — Háborús Rekviem-jének kitűnő bemutató előadásán ־ az Erkel Színházban, az Állami Hangverseny-znekarral, Ferencsik János vezényletével, a Forrai Miklós Budapesti Kórusával és szólistákkal. Méltóságteljes tiltakozás ez a háború ellen, egyike Britten legkifejezőbb drámai műveinek, annak ellenére, hogy főképp az első felében túlságosan egyszínűen, komor fekete drapériára soroja fel fekete színeit. Mozgalmasabb, megrázóbb az Agnus Dei, a művet koronázó befejezés. A Svédországban élő Garaguly Károly vezényletével a Rádió-Zenekar matinéját hallottam a Zeneakadémián és gyönyörködtem a hegedűk meleg, lágy, rendkívül szép tónusában. De a zenekar egészben véve is kitűnő. Koncertmestere, Simor András, Bartók első ״ Arckép”-ében tüntette ki magát. o o o O n n o o o O ̇ O O ̇‚ O o I I II II I I I II I I I I I M I I I II I 11 I I I I I I I I I NAPRÖL-NAPRA A minszterelnök lassított sztrájkja A miniszterelnökségi hivatalnokok szerint Eskol miniszterelnök múlt hét óta, a postások példáját követve, szintén lassított sztrájkba kezdett. Arról van szó, hogy közeli amerikai látogatásával kapcsolatban rengeteg tanulmány és beszéd elkészítésével van elfoglalva és ezért a nem okvetlenül életfontosságú problémákkal nem lehet őt zavarni. Bennfentesek szerint az amerikai elnökkel való tárgyalásokon kívül különféle alkalmakkor nem kevesebb, mint hetven beszédet kell tartania Lévi Eskolnak Amerikában. A látogatás előkészítése, illetve az ott napirenden szereplő tárgyalási anyag átvétele érdekében rengeteg irat halmozódik fel reggeltől estig a miniszterelnök asztalán és naponta egy tucatnyi gazdasági szakértőt is kénytelen fogadni, ha különféle kérdésekben abszolút tájékozott akar lenni. Valaki azt kérdezte tőle, hogy izgul-e már az útja miatt? Eskol ezt válaszolta: „Még nem, de az izgalom is idejében meg fog jönni”. A legjobban izgatja a miniszterelnököt az, hogy odaát mindent angolul kell elmondania és az angol szónokláshoz bizony nincs hozzászokva. A minisztérium főtisztviselői azonban biztosra veszik, hogy Eskel útja így s sikeres lesz. ״ Persze” — teszik hozzá, — egész más lenne, ha jiddisül beszélhetne. Rámát Grán ״ köztisztasági felügyelője” A fenti címet Avrahám Krinitzi, Rámát Gán robusztus polgármestere saját elhatározásából adományozta magának éspedig■ joggal. A város eddig minden esztendőben nagyszabású propagandát indított be a lakosság között az utcák és a terek tisztántartása érdekében. A tisztasági propagandát ezidén a polgármester maga vállalta magára és a jelek szerint ezt olyan sikerrel folytatja, mint még eddig egyetlen tisztasági propagandafőnök sem. A polgármester korán reggel már Rámát Gán utcáit járja és minden nap egy másik iskolába tér be, ahol a tanítás megkezdése előtt az udvaron összegyűjtött tanulók előtt néhányperces propaganda beszédet tart. A beszéd mindig ezzel a felszólítással végződik: ״ Segítsetek nekem a magamra vállalt munka elvégzésében. Ha minden rámatgáni gyerek naponta csak két eldobott papírdarabot fog felszedni, mi leszünk az ország legtisztább városa”. A gyerekek általában mosolyogva fogadják a szónoklatot és külön a polgármester új címét és rangját, de — mint a jelek mutatják, — belemennek a játékba és szorgalmasan szedegetik az utcákon az elhullajtott papír szeleteket. Lassított sztrájk, futólépésben Az egyik tel-avivi lakónegyedben nagy feltűnést keltett egy postás, aki a hóna alatt levő levélköteggel futólépésben rohant egyik háztól a másikig. A lakók csodálkozva kérdezték meg tőle: „Mi történt, megszűnt a lassított sztrájk?” — A lassított sztrájk nem szűnt meg״ fordítva, még szigorúbb lett, — mondotta a postás, — azonban ahelyett, hogy a nekem átadott néhány levelet a lassított sztrájk utasítása szerint 8 óra alatt osztogatnám szét, az egész munkát elvégzem egy óra alatt és azután hazamegyek és tovább pihenek ... Sálom Álechem a katolikus papi szemináriumban Ez évben látogatott el Izráelbe a rokonai által megmentett zsidó család vendégeként Tamás Alajos katolikus egyházi karnagy és ismert zeneszerző, aki ittléte alkalmával hagyományos zsidó dallamokat gyűjtött készülő oratóriumához. Most Budapesten találkoztunk, s meghívott a Budai Ferences Templomban bemutatott ״ Missa Juventutis" — (״ Az ifjúság miséje”) hangszalag-felvételére a Papneveldébe. Gyermekkar és ifjúsági zenekar működött közre a felvételnél. A szerző-karnagy, amint beléptem a terembe, leintette az együttest, mely „Sálom áléjdem, álejedem sálom” kórussal köszöntött... Mélyen meghatott Tamás Alajosnak ez a figyelmessége, mely inkább nagy izraeli élményeinek, mint nekem szólt. A mise zenéje üde, friss, pezsgő, valóban telve fiatalos erővel és nagyon hatásos ötvözete a vallásos és népies stílusnak. Zenetudomány Tudományos téren az utolsó években ij rendkívül értékes kutatógárda nevelkedett, főképp a nemzetközi tekintélyű Szabolcsi Bence professzor növendékei. Az utóbbinak a Zeneművészeti Főiskolán egyik Mozart-óráján élvezhettem mélyen a mű lényegébe hatoló, érdekfeszítő operaanalízisét. Utána az igazgatása alatt álló budai Bartók-Archivumot tekintettük meg, mely kitűnő tudósaival, könyvtárával felbecsülhetetlen szolgálatot tesz a magyar és nemzetközi zenetudományos kutatásnak. Kodály Zoltán melegen érdeklődött Izrael iránt, melyről oly nagy elragadtatással nyilatkozott mindenkinek múlt évi látogatása után. Érdekes módon, alighanem az orosz-szovjet sajtó mintájára, a napilapok ritkábban és késedeben közölnek kritikákat, melyeket az Országos Filharmónia által kiadott heti ,Műsorfüzet” pótol. Ebben kitűnő, szakszerű analíziseket és beszámolókat találunk, főképp a nagy felkészültségű fiatalabb esztéta-nemzedék tollából. Molnár Antallal, a kiváló zeneíróval is találkoztam. Nemrégiben jelent meg legújabb könyve. Általában az a benyomásom, hogy a jelenlegi Bu(Folytatás a 6. oldalon) eooOoo A sztrájkok és a Kneszet (HABOKER, a Liberális Párt hivattalos lapja) A Kneszetben a sztrájkok ügyében a polgári pártok által benyújtott javaslatot a pénzügyminiszter azzal utasította el, hogy a törvényhozó testületnek nem kell foglalkoznia a munkaadó és a munkavállaló között felmerült viszályokkal. A Kneszetnek régi felfogása, amely a munkaviszályt a munkaadó és a munkavállaló kizárólagos problémájának tartja, semmiképpen sem helytálló a mostani bérmozgalmakra és sztrájkokra. Nagyrészt állami alkalmazottak és életfontosságú szolgáltatásokban alkalmazottak sztrájkjáról és bérmozgalmáról van szó, akiknek a munkaadója maga az állam, vagy a Hisztadrut. Ezek viszont nem azzal a hátsó gondolattal folytatják alkalmazottaik ellen a harcot, — ahogy az a privát szektorban van, — hogy a maguk számára nagyobb hasznot biztosítsanak. A jelenlegi sztrájkok ezenkívül az egész közönség számlájára mennek és ezért minden ok meg van arra, hogy ezt a témát a Kneszet tárgyalás alá vegye. A kormány kijelentette, hogy a tovább sztrájkoló postásokat elbocsátottnak tekinti, ugyanakkor nem mondta meg, hogyan akarja helyreállítani a postai szolgálat rendjét. ooD ›› oD ›› oo HOO (Iinwan''’ A Chruscsev nyilatkozatok talánya (ÁL HAMISMAR, a Mápám hivatalos lapja) — Az Egyiptomban vendégeskedő Chruscsev nyilatkozatai körül bizonyos homály terjeng. Nasszer állítólag nagyon meg van elégedve a gazdasági és katonai segély tekintettében adott nyilatkozataival, ugyanakkor határozott csalódást mutatott a szovjet miniszterelnök által hangozta׳tott osztályharcos ideológia fölött, amelyet Chruscsev a■ arab tömegek elé tálalt. Azt hisszük, meg kell várnunk a látogatás mérlegének felállításával a látogatás végét. Ami előttünk nyilvánvaló az, hogy míg a magas vendég lehetőleg ritkán említi Izráel nevét, addig a vendéglátó minden nyakló nélkül folytatja Izráel ellenes kirohanásait. Ami viszont nem gátolja meg Chruscsevet abban, hogy további fegyvereket ígérjen neki. Miután pedig a Nasszer zabolátlan fenyegetőzései Chruscsev jelenlétében hangzanak el, egyelőre nem tudunk feleletet adni arra a kérdésre, milyen biztosítékot tud adni Chruscsev arra vonatkozólag, hogy ezek az állítólag békés szándékú fegyverek nem szolgálnak majd támadó fegyverként Nasszer kezében. A szeg kibújt a zsákból (HAMODIÁ, az Águdát Jiszráél lapja) . A napokban közzétett dokumentumok nyomán bebizonyosodott, hogy aki az Egyiptomban működő náci tudósok elleni intézkedést meggátolta, az maga dr. Adenauer, a volt kancellár, az „Új Németország” képviselője volt. Az indító ok valószínűleg nem a volt kancellár Izrael ellenes beállítottsága volt, hanem az a tipikus germán felfogás, amellyel a náci tudósok munkájának a folytatását Németország szempontjából látta előnyösnek. Sajnos a volt kancellár és a német kormány is, ebben az eltussoló szándékában kitűnő segítőre talált az izraeli kormányban. A biztonsági szolgálat vezetőjének a lemondásával és a világszerte beindult felvilágosító és totakozó hadjárat leállításával az izraeli kormány volt az, amely a németek erőfeszítéseit e tekintetben elősegítette. Közben két és fél évet veszítettünk, amely idő alatt Adenauer a német tudósok révén szerezte meg az atomfegyverek készítése terén azt a tudományos eredményt, amelyet egyébként nem tudott volna megszerezni. Adenauert az sem zavarta, hogy ezeket a fegyvereket esetleg azokon próbálják ki először, akiknek a másik oldalon a jóvátételi pénzeket adta. Az ,,Új Németország” tehát ott akarta folytatni, ahol Hitler abbahagyta. Az izraeli kormány, sokéves hallgatásával és tétlenségével valószínűleg a világ szemében is jóvátehetetlen bűnt követett el. Az újságok lllllllbiíii.i.iilíliilllllllilllimil aHIHIIIilllll Legfőbb ideje, hogy az anarchia végetérjen (HAÁREC, független polgári lap)— ן Ic j] A postások lassított sztrájkja har' ■ ׳ יЯmadik hetébe lép. A sztrájk a legsúlyosabb szabotázs, amit az ország fennállása óta békeidőben Izrael állama és népe ellen elkövettek. A tervbevett választott bírósági eljárás bevezetése hónapokba telhet és így az nem megoldás a mostani súlyos helyzet szempontjából. Az olyan sztrájkot, amelyet tárgyalás útján nem lehet felszámolni, csak erőszakkal lehet letörni. Ezért nem szabad tárgyalásokat folytatni a postásokkal míg a sztrájk folyik. Egyértelműen ki kell jelenteni, hogy fizetésüket a sztrájk idejére nem kapják meg, végül pedig vissza kell vonni minden eddigi ígéretet a fizetések rendezésére. Egyetlen postás sincs kötelezve arra, hogy a postán dolgozzon, az izraeli ipar mostani foglalkoztatása mellett mindenki elhelyezkedhet más mnnkában. A miniszterelnöknek ugyanakkor le kell mondania amerikai útjáról, míg a sztrájkot nem likvidálták, mert mint egy tehetetlen kormány feje nem jelenhet meg Amerika elnöke előtt. A Hisztadrut végrehajtó bizottságának határozni kell (DAVAR, a Hisztadrut hivatalos lapja) . Ami a bérharcok frontján uralkodik az a felelőtlenség legna■gyobb fokát mutatja. A munkásság vezetőinek legjobbjai elvesztették az iránytűt, amely a célt mutatja. A Hisztadrut vezetőségének mai határozata tehát szigorú és egyértelmű kell legyen. Nincs más kiút, mint a megegyezéses választott bírósági intézmény, amely a privát szektorban régen gyakorlatban van. A választott bírósági elv ugyan biznyos mértékben a munkások és egyben a Hisztadrut jogait is korlátozza, viszont maguk a munkások az okai annak, hogy a helyzet idáig jutott. A munkásság hangulatát bizonyára erősen befolyásolja a nehéz gazdasági helyzet és az ezzel kapcsolatos fáradság és nem kevésbé befolyásolja egyes rétegeit könnyű meggazdagodása. Mindezen jelenségek ellen cselekednünk kell éspedig alapvető módon. Tény azonban, hogy a jelenlegi helyzetből az egyetlen kivezető út — az általános javulásig is — a közös megegyezéssel létesítendő választott bírósági eljárás. 1964 V 21 Új Kelet 5