Uj Kelet, 1964. augusztus (45. évfolyam, 4873-4898. szám)
1964-08-02 / 4873. szám
Béri Katzenelson halálának huszadik évfordulóján A munkásmozgalom lerója kegyeletét a legendás tanító iránt - Ki volt ״ Beil" az ered munkásmozgalom történetében? - Ma, vasárnap este Cemnádi szabadtéri színpadán, a Jordán-völgy egész körzetének hatalmas amfiteát!־ urnában összeül a Hisztadrut végrehajtó bizottságénak plénuma, hogy kegyelettel adózzon anak a férfinek az emléke iránt, akit az izraeli munkásmozgalom és a Mápát egyik igaz prófétájaként említenek és tisztelnek. Ma, vasárnap van ugyanis húsz esztendeje annak, hogy Jeruzsálemben örökre lehunyta szemeit Béri Katzenelson, korának egyik legnagyobb munkásvezére, aki tevékeny szerepet töltött be a Hisztadrut megalapozásában, a Dávár napilap és az Ám Ovéd munkáskönyvkiadó vállalat megteremtésében, s számos más, az erec-jiszráeli munkásság érdekeit szolgáló Intézmény létrehozásában. Felbecsülhetetlen értékű gyakorlati teremtő-szervező munkája mellett Béri Katzenelson a korai héber munkásmozgalom egyik Irányt mutató ideológusa és teoretikusa is volt, akinek elméleti és gyakorlati munkásságát feddhetetlen erkölsi tisztasága ragyogta be. Azok számára, akik már az állam fennállásának a korszakában jöttek ebbe az országba, — és ezek képezik ma Izráel polgárainak többségét — Béri Kát zeneison neve legendával körülvett fogalom, amely mögött egy nagy egyéniség nemes alakja bontakozik ki. Jellemző a földi pályafutását húsz esztendővel ezelőtt befejezett Béri Katzenelson súlyára és hatására hogy ma, vasárnap este maga Kálmán Lázár állam és nök is leutazik a cemádii amfiteátrumba, hogy részt vegyen a Hisztadrut végrehajtó bizottságának ünnepélyes, plenáris kegyeleti emlékgyülésén „Béri” (csak így nevezték életében) emlékére. Ezen a nagyszabású, központi emlékgyülésen Aharon Becker hisztaruti főtitkár megnyitója után Lévi Eskol miniszterelnök fogja méltatni az elhunyt helyét és szerepét az izraeli munkásmozgalom, a Mápát fejlődésében. Rajta kívül felszólalnak és megemlékeznek Béri Katzenelsonról az izraeli munkásmozgalom Mápájon kívül álló pártjainak illusztris képviselői is, aki életének egy szakaszában még együtt menetelt egy részükkel a közös cél felé. Ott lesz Méir Jáári, a Mápám, a Hásomér Hácák vezére, felszólal Jichák Tabenkin, az Abdut Háávodá koronázatlan királya, az Abdut Háávodához tartozó kibuci mozgalom ideológusa, s méltatja majd Béri Katznelson jelentőségét az egyetemes cionizmus, az általános országépítés szempontjából Mose Kol is, a liberális párt egyik vezetője, az Ovéd Ha Cioni reprezentánsa, aki azzal a ténnyel, hogy részt vesz ezen a nagyszabású, Ünnepélyes emlékgyűlésen Jnár demonstrálja, hogy ő is meghajt a fejét híveivel együtt Reid Katzenelson maradandó tanítása előtt. Ki volt Béri Katzenelson ? Életrajzi adatai szerint 1887 - ben született Oroszországban, Minszk környékén és 12 éves korában elvesztette apját, aki héberre tartotta, még mielőtt orosz iskolába került volna. Ifjúkorában különböző zsidószocialista egyesületekben tevékenykedett már és Odesszába, majd Vilnába került, ahonnan a cári hadseregben teljesített katonai szolgálat után 1909- ben alisjázott. Itt az országban csatlakozott a „Poulé Cion” szervezetéhez és közben bérmunkásként dolgozott Petach Tikván, Émn Gánimban, Chederán, Kineretben és Ben Semenben. A gálibi munkásbizottság egyik alapítója. 1913-tól Éjn-Gánimban élt és Gordon, Brenner hatása alá került. Amikor megszületett a Zsidó Légió, önkéntesen jelentkezett annak soraiba és 1920-ig szolgált keretében. Béri Katzenelson egyik alapítója és vezetője volt az Abdut Háávodá mozgalomnak, mely a Hápoél Hácákral való egyesülés után azt hozta létre. Katzenelson, aki rengeteg külföldi megbízatást hajtott végre a párt s a cionista mozgalom, a Hisztadrut nevében, 1925-ben megalapította a Dávár című újságot, a Hisztadrut szócsövét, melynek kezdettől fogva egészen halála napjáig főszerkesztője volt. És közben volt ideje, energiája arra is, hogy tevékeny szerepet töltsön be a Héber Egyetem kuratóriumában. Amikor a Mápáj két részre szakadt, a ״ Szjá Bét" (B- sraó) kiválása után, Béri Katzenelson a Mápájjal maradt. A szakadás azonban lelkileg igen megviselte, aláásta egészségét, és életrajzírói szerint, siettette halálát is, amely 1944-ben, Jeruzsálemben érte el. Többszáz újságcikkét, esszéit, tanulmányait halála után 12 kötetben gyűjtötték öszsze. Az országban számos munkásintézmény, számos utca viseli Béri Katzenelson nevét, akiről Dávid Ben-Gurion a többi között ן így nyilatkozta: ״ ... a közösség vezetője, hős vezére, a kor tanítója, ,az összes elkövetkező generációk fénypontja, a mozgalom esze, agya, lelkiismerete és szócsöve. Az ifjúság hűséges irányítója, a munkás, a jisuv, a nép irányítója, a messzire s mélyrelátó, tudásban gazdag, bölcsességben útmutató, törhetetlen lendületű és szellemű mintakép .. ” Ennek a munkásvezérnek az emlékét tiszteli ma Izrael munkássága. Súlyos orvoshiány Északon Kilenc szemorvossal maradt a Kupát Cholim haifai körzete — Bezárás fenyegeti a Pória-kórház több osztályát — Egyre súlyosabb orvoshiánnyal küzd a Tibériás melletti Pória kórház, amely az egész galili körzetét szolgálja. Amint arról már beszámoltunk, kénytelenek voltak orvoshiány miatt bezárni a kórház szemészeti osztályát és most hasonló sors fenyegeti a Poria kórház néhány további más osztályát is, mint például a fül-orr-gége és a sebészeti osztályt is. A Háárec közlése szerint a Pória kórház szemészeti osztályán teljesen leállt a munka, mert a szemorvos betegségi szabadságra ment, miután képtelen volt egyedül folytatni a munkát a mel- flette asszisztáló szemésznő néhány hónap előtti távozása után. Bezárás veszélye fenyegeti a fül-, orr-, gégeosztályt is, mert dr. Kaszteljáné, az osztály vezetője elhagyta a kórházat és jelenleg már csak egy szakorvos maradt az osztályon, ahol ennek következtében beszüntették az operációkat. A Pária kórház ibészeti osztályán szintén nehéz helyzet uralkodik. Mindöszsze két orvos működik már: az osztályvezető főorvos és helyettese, akik felváltva látják el az inspekciós szolgálatot és figyelmeztették a kórház igazgatóságát, hogy nem tudják huzamos ideig folytatni ezt a megterhelő munkát. A belgyógyászati osztályon két orvos dolgozik, akik 1-2 évvel ezelőtt fejezték csak be tanulmányaikat. Ilyen körülmények között a Pória kórház mellett működő közéleti bizottság táviratilag fordult az egészségügyi minisztériumhoz, amelyben felhívja a kormány figyelmét a kórházban uralkodó súlyos helyzetre. Mint a Háárec jelenti, a minisztérium ezideig nem válaszolt. Itt említjük meg, hogy a Hisztadruthoz tartozó Kupát Cholim haifai körzetében a szolgáltatások leállításának a veszélye fenyegeti a szemészeti osztályhoz forduló betegeket, mert a Kupát Cholimnak krónikus hiánya van szemorvosokban. Ez a szemészekben mutatkozó hiány annyira súlyossá vált az utóbbi időben hogy a Kupát Cholim haifai körzete felhívással fordult összes tagjaihoz, hogy csakis a legsürgősebb esetekben forduljanak segítségért a szemészeti klinikákhoz. A Háárec közlése szerint a Kupát Cholim haifai és nyugat galili körzetében lévő 300 ezer tagot mindössze 12 szemorvos látja el és ezeknek az orvosoknak is nagy része előrehaladott korú, idős orvos. A Haifa és környéke rendelkezésére álló 12 kupát Cholim szemorvos közül egy már tavaly óta beteg, egy másik szemész betegség miatt két hónapja beszüntette a munkát és egy harmadik szemorvos pedig, aki túlhaladta a 80 esztendőt, csakis részlegesen dolgozik. A fennmaradó 9 szemorvos közül néhány nem teljes munkakörben, hanem csak részlegesen dolgozik a Kupát Cholimnak. Két másik szemorvos megbetegedett, míg további kettő pedig szabadságon van. Annak ellenére, hogy a Kupát Cholim 2-3 haifai magánorvos szolgálatát is igénybeveszi a szemorvosokban mutatkozó súlyos hiány enyhítésére, a betegpénztár mégis kénytelen volt félnihogy kizárólag csak a legvassal fordulni a tagokhoz, súlyosabb esetekben vegyék igénybe a szemészeti klinikákat. Francia film készül a keresztény világ közönyéről a vészkorszak idején Izráelbe érkezett Francoise Prévest francia színésznő, az „üvegkalitka” című film főszereplője Haifa. (Az Új Kelet tudósítójától.) Tegnap reggel a Bilu hajón Izráelbe érkezett Francoise Prévest francia filmszínésznő, ״ Az üvegkalitka” című film főszereplője, valamint a darab rendezője, szerzője és fényképésze. A film a ״ Szváté Női” izraeli és a Telesinex francia filmvállalat közös produkciója lesz és izraeli felvételeit augusztus elején kezdik meg. A társas vállalkozásba 900 ezer francia frankot, azaz mintegy 540 ezer izraeli fontot invesztálnak. A kékszemű, szőkehajú, fiatal Francoise Prevost eddig 28 darabban lépett fel és együtt szerepelt Sophia Lorennel az Altonai fogolyban, amelyben a főhős Maximilian Schellnek a nővérét alakította. Philipp Arthuys szerző és rendező elmondotta, hogy a film a keresztény világ közönyét állítja pellengére a vészkorszak idején és szüzséje egy vegyesházasságról szól, amely az Eichmann-per idején zátonyra fut Izraelben. A film izraeli női főszereplője Dina Doron lesz. WIZO-közlemények HAIFA: Aug. 1-én, kedden d.u. 5 órakor tea a Holgeren 19 szám alatti moádonban. HERZCIA. NOV* AMAt.: Aug. 2-án este S-kor fontos megbeszélés a moádonban. Villanyt kapott Dáliát-El-Kármel Lélekemelő ünnepség zajlott le a héten az ötezer lelket számláló Dáliát-El- Kármel drúz faluban abból az alkalomból, hogy bekapcsolták az ország villanyhálózatába. A falu minden háza fényárban úszott, különösen pedig az a tér, ahol az ünnepség lefolyt és ahol az ország minden részéből egybesereglett drúz és zsidó lakosság foglalt helyet. Jelen volt Almogi sikun- és országfejlesztési miniszter, továbbá a villanytársaság igazgatója, de képviseltette magát a minisztérium több osztálya is, valamint a Kármelen lévő kibucok népes küldöttsége. A falu lejáratánál hatalmas diadalkapu emelkedett ״ Báruch hábá’ felirattal, ahol a rendeteség tagjai fogadták az érkezőket és kísérték helyükre. Az ünnepségen számos beszéd hangzott el. Ezek között kiemelkedett Joszéf Almogi miniszter szellemes beszéde, aki többek között kiemelte, hogy a dáliát elkármelt drúz kisebbséghez már az államalkotás előtt is erős szálak fűzték a zsidóságot, hiszen itt tartózkodott hosszabb ideig Imber Náftáli Herz héber költő, a zsidó himnusz szerzője és Olifant Laurens, a cionbarát angol író és újságíró titkára. Olifant még jóval Herzl előtt tárgyalt a török kormánnyal a jordántúli Gileádnak a zsidók számára való átengedése ügyében és e célból alkalmazta Imbert titkárként. Az egész ünnepség az őszinte drúz—izraeli barátság jegyében folyt le, öröm volt nézni, ahogy a hosszú szakállas, sapkás, vallásos kibucnyik együtt ül a pódiumon a nemzeti viseletbe öltözött drúz kisebbségiekkel. Kár, hogy a falu egyik vezetőjének elhalálozása miatt a falu kitűnő zenekara a gyász jeléül némaságra volt ítélve. Talán éppen ezért maradt el hibás értelmezés folytán a „Hatikva” is, amit éppen Imber egykori lakóhelyén szerettünk volna hallani. A villanyhálózat bevezetése egyébként 320 ezer fontba került. Ennek 12 százalékát a falu teremtette elő, míg a többit a kormány és az Arab-Izraeli Bank fedezte. Almoei miniszter ígéretet tett, hogy a kormány már a közeljövőben folytatni fogja a többi drúz és arab falvakban a villany bevezetését. L. K. Lemondott Braun ramlei alpolgármester B. Braun ramlei alpolgármester a városi tanács legutóbbi ülésén lemondott valamennyi közéleti tisztségéről, de megmaradt a városi tanács tagjának. Braun lemondását azzal indokolta hogy a városházán és a városvezetőségben uralkodó légkör miatt nem tudja rendesen ellátni a feladatát. A városi tanács ülésén a koalíciós pártok hét szavazatéval az ellenzék tanácsosainak tartózkodása mellett Dávid Abudbult választották meg alpolgármesternek, míg a városvezetőségben Braun helyét J. Ászá foglalta el. A szavazás előtt az ellenzék képviselői nyilatkozataikban leszögezték, hogy Braun lemondása, pártjának, a Mapájnak keretében való belső személyi összetűzéseknek következménye Ügyeletes gyógyszertárak Tel AvivbanDr. Michlin, Allenby 112, tel: 63253, Frenkel, King George 28, tel: 223721, Jehuda Halévi, Rch. Jehuda Halévi 91, tel: 65159. Dafin, Jehuda Hámákkábi 33, tel: 49995. Noga, Jaffo, Noga mozi mellett, tel: 821896.Jeruzsálemben: Avramovicz, Rch. Hámelech George 21, tel: 24972. Haifán, Rási, Roh vár-Giora 36, tel: 68266. 1964 VIII 2 Új Kelet 3 Látogatói névjegy Dr. Stiegnitz Péter Nyúlánk, megnyerő modorú, született intellektueltípus. Ezen felül még fiatal is a Anyira fiatal, hogy egyenesen elüt, az Ichud Hádámi, a Mápáj külföldi pártszervezetei világkonferenciájának általános színfoltjától. Ott ugyanis valósággal „gyermeknek” számít dr. Stiegnitz Péter, az egyik osztrák delegátus, aki résztvett az Ichud Hádámi a napokban végetért kongresszusán. A túlnyomó iésze magsabb korosztályú delegálások között 28 esztendeje, kifinomult intellektuális megjelenése és csiszolt európai modora révén szinte az első pillanatra magára vonta az érdeklődést a Bét Béri üléstermében, folyosóin és társalgójában. Amint arról már rövid hírt adtunk, dr. Stiegnitz csak külsőleg ״ osztrák" az Ichud Hádámi nemzetközi seregszemléjén. Annak ellenére, hogy őt az Ichud Há״ olámi osztrák szervezete delegálta az izraeli világkonferenciára, valójában és lényében dr. Stiegnitz mindenek előtt magyar-zsidó. Egész lénye, múltja, családi-gondolati háttere a maigyar zsidóság spektrumába illeszti. Az osztrák „szinek” és az osztrák útlevél ellenére dr. Stiegnitz Péter magyar-zsidó, annak vallja magát és elsősorban a magyar zsidóság jónevét, súlyát, országhatárokat átszelő sikerét bizonyítja fényes karrierje révén. Dr. Stiegnitz húszéves fejjel érkezett Bécsbe az 5003 magyar forradalom után. Jellegzetesen asszimilációs magyar-zsidó nevelés és a budapesti Toldi Miklós ginázium érettségije volt a háta mögött, amikor az egykori császárvárosban, Kelet-Európa jelenlegi Párisában szembetalálta magát egy új élettel, egy új világgal, egy eddig nem ismert küzdelemmel. ״ Az igazat megvallva, csak ott fedeztem fel először teljes tudatossággal, hogy zsidó ügyok!" — meséli a rá jellemző nyíltsággal, őszinteséggel, bátorsággal. Innen már csak egy ugrás volt eljutni a pozitív cionizmusig, a cionista mozgalomban való tevékeny munkásságig ... Miközben Stiegnitz Péter a bécsi egyetem szociológiai és etnológiai tanszékén elvégezte tanulmányait és megszerezte doktori diplomáját, bekapcsolódott a mozgalmi életbe és az Ichud helyi szervezetének egyik vezetőjévé küzdötte fel magát. Stiegnitz Péter alighogy átvette doktori diplomáját, már állást is kapott az eredeti Alma Mater keretében. A bécsi egyetemen a szociológiai tanszéken egyetemi tanársegédként működik, amivel már önmagában is kivételes karriert jegyzett be az osztrák fővárosban. Az egyetemi oktatással párhuzamosan dr. Stiegnitz Péter ellátja a ״ Renaissance’’ nevű német nyelvű cionista újság főszerkesztői tisztjét is. Ez annál is figyelemreméltóbb, mert amikor az ifjú ״ Herr Doktor" Bécsbe érkezett, egyetlen árva szót sem tudott németül. Ma pedig ő az ,Schud Hádámi" nívós osztrák f»lyóiratának főszerkesztőja És ez talán elgondolkod׳ tat bizonyos párttevékenységből élő funkcionárius«» kát, de tény és való, hogy dr. Stiegnitz Péter mindezt hobbyból, szórakozásból, lelkesedésből, igaz hitből csinálja — teljesen ingyen és fizetés nélkül! ... Megélhetéséhez elég az egyetemi fizetés. A cionizmus nála nem üzlet . .. Most, hogy idelátogatott, még nagyobb lelkesedéssel van tele, és sokkal inkább az ország szerelmese. Arról álmodik, hogy egy szép nap felcseréli egyetemi katedráját a jeruzsálemi héber egyetem tanszékével és megvalósítja az alapvető cionista igét. Az alisjárásig azonban még hosszú az út. Dr. Stiegnitz Péternek számos kötelezettsége van Európában. Reméli azonban, hogy eljön az ő ideje is, mert lelkileg ő már érett és kész Izrael számára. Dán Ofry