Uj Kelet, 1964. november (45. évfolyam, 4946-4971. szám)

1964-11-01 / 4946. szám

8 oldal agora Ára 20 4946. szám Tel-Aviv, 1964. november 1., vasárnap ^ m יוא טלק חרזמ) !ותע ימוי וילכ, הגלפמ’ .דפשב הירגנוד,־ תכרועה ו*ו 4 וסימ ורוע,ר יארחאה: ווד ש .11 :ל״ומה חרזמ שדח .מ״עכ .א״ח ־זח בגנה XLV ÉVFOLYAM ה״מ Főszerkesztő: 0r. MARTON iIZELLA Felelős szerkesztő: SCHÖN DEZSŐ Kiadó: Mizrácb Chádás L״td., Tel-Avív, Hánegev 11. - POB 831. Telefon: 31677, 31476 UI KELET S» Á R T O \ K I *11• NAPILAP Alapitó főszerkesztő:ךרועה- ןושארהדסימה Dr. MARTON ERNŐ י«ד.א ןוטרמ י״יר״ד Franciaország elhagyja a NATO-t? A francia—szovjet kereskedelmi szerződés mögött Paris —Moszkva tengely kialakulását sejtik — Fegyverszünet Moszkva és Peking propaganda­harcában Két új világpolitikai fejlemény előjelei bontakoz­­tak ki a hét végén. Moszkva erőteljes „mosoly kam­­pányt” indított Franciaország felé, amelynek majdnem mindenható elnöke, De Gaulle tábornok állítólag a NATO-ból való kiválás gondolatával foglalkozik az amerikaiak által tervezett több nemzetiségű európai atomhaderő felállítása elleni tiltakozásként. — A­z,Moszkva — Páris tengely” lehetőségével párhuzamo­­san­ életbe lépett az „ideológiai fegyverszünet” a Szov­­jetunió és a kommunista Kína között. Egyre több jel mutat arra, hogy a két kommunista világhatalom Chruscsev elmozdítása után leállította a kölcsönös tá- kiadásokat, ami egy új korszak kezdetét jelentheti a kommunista világon belül is. Párizs­ (UPI, IFP, Reu­­ter).­­ Párizsban tegnap aláírták az új öt évre szóló francia—szovjet kereskedel­­mi egyezményt, amely a többi között hét évi köl­­csönt biztosít a Szovjet­­uniónak alapvető beruházá­­si cikkek vásárlására. Az egyezmény hivatalosan a két állam közötti kereske­­delem 60 százalékos növe­­kedését teszi lehetővé az 1965—69 közötti időszak­­ban, de Nikoláj Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­­niszter szerint, aki Párizs­­ban az egyezményt aláírta, a szerződés nyomán meg­­kétszereződik a szovjet— francia kereskedelmi kap­­csolat mérete. A Szovjetunió az egyez­­mény értelmében teljes mű­­trágya előállító gyárakat, szintetikus gumi, papír és petrokémiai gépfelszerelése­­ket vásárol 225 millió font­ sterling értékben. A vásár­­lások fedezésére szolgáló kölcsönt Párizs 7 évre adja, jóllehet a nyugati országok között hosszú évek óta be­­vett szokás, hogy a Szovjet­­uniónak és a népi demokra­­ta államoknak maximum 5 esztendős hitelkeretet bizto­­sítanak. Patolicsev szovjet külke­­reskedelmi miniszter leszö­­gezte, hogy az egyezmény — melynek keretében Fran­­ciaország növeli petroleum vásárlásait a Szovjetunió­­tól és évi 1.830.000 tonna olajat fog vásárolni — egy ״ új és kedvező nyitányt” képez a két állam kapcso­­latában ״ minden vonatko­­zásban.” Ez a kijelentés egybe­­esik azzal a moszkvai erő­­feszítéssel, hogy minél több kedvező nyilatkozattal hal­­mozzák el a francia veze­­tőket. A Pravda és az Izvesz­­tija a hét folyamán di­­csőítő jelzőkkel teletűz­­delt vezércikkekben mél­­tatta a francia—szovjet barátság fontosságát. Mikoján államelnök pedig személyes üzenetet küldött De Gaulle elnöknek, amely­­ben a két ország barátsá­­gának és együttműködésé­­nek „vitális fontosságát” domborította ki. Párizsi diplomáciai körök ennek ellenére nem tartják való­­színűnek, hogy egy francia —szovjet tengely kialaku­­lása lenne folyamatban, jól­­lehet úgy Párizs, mint Moszkva ellenzik az ame­­rikaiak által kezdeménye­­zett és szorgalmazott „a­­tom hadiflotta” létrehozá­­sát. A párizsi és a londoni sajtó tekintélyes orgánu­­mai, mint például a Le Monde és a Guardian a hét végén arról cikkezett, hogy De Gaulle tábornok ko­­molyan foglalkozik Fran­­ciaországnak a NATO keretéből való kiválásá­­val. Hír szerint erre a lépésre akkor szánja el magát a francia elnök, ha Amerika keresztül viszi a több­­nemzetiségű nukleáris hadi­flotta felállítását a NATO- ban. A Le Monde már tud­­ni véli azt is, hogy De Gaulle januárban, kö­­vetkező sajtófogadásán jelenti majd be ezt a fordulópontot képező ha­­tározatát. (Folytatás a 8-ik oldalon) Megérkezett a szovjet sakkválogatott Botviinnik és Petroszján is közöttük van Tegnap este megérkezett a szovjet sakkválogatott, hogy résztvegyen a héten megnyíló sakkolimpiászon. Az érkezők között van Bot­­vinnik, Petroszján, Szmisz­­lov, Presz, Stein és Szpasz­­ki. A versenyzőket a szov­­jet nagykövetség, az olim­­piász és az izraeli szovjet baráti liga küldöttei fogad­­ták a repülőtéren. Petro­­szján elmondotta, hogy ed­­dig még csak egyetlen iz­­raeli, dr. Csernyák ellen ját­­szott, de ez is tíz évvel ez­­előtt volt. A többi izraeli sakkozóról sokat hallott, de még nem mérkőzött velük. Petroszján, aki csaknem va­lamennyi sakkmestert is­­mer, elmondotta, hogy né­­zete szerint a magyar és jugoszláv csapat a legerő­­sebbek közé tartozik. A ven­dégeket a Sheraton szálló­­ban helyezték el. Ugyancsak megérkezett a mexicói és a dominikai csa­­pat is és útnak indult Ber­­linből a keletnémet sakk­­válogatott, élén Wolfgang Ullmann nemzetközi mes­­terrel. Izrael újra nem vehetett részt a fejlődő államok megbeszélésén 13 arab delegátus az asztalt verte New York. (׳ UPI, Reu­­ter).­­ Az arab államok képviselőinek példátlan rend­zavarása és piaci jellegű obstrukciója nyomán Mi­­chael Comay, Izrael UNO főmegbizottja, képtelen volt felszólalni a fejlődő államok képviselőinek a konferen­­ciáján, amely az UNO köz­­pontjában Amzsad Ali pa­kisztáni képviselő elnöklete alatt folyt le. A pakisztáni elnök összejátszott az arab delegátusokkal és önkényes módon nem adta meg a fel­­szólalás jogát Comay főde­­legátusnak, aki tiltakozott az ellen, hogy nem értesí­­tették az izraeli küldöttsé­­get a fejlődő államok újabb találkozójának helyéről és időpontjáról. Szóbeli és írásbeli tiltako­­zás formájában Michael Co­­may leszögezte, hogy Izrael­nek joga van résztvenni a fejlődő államok gyűlésén, minthogy Izrael már tavaly csatlakozott ahhoz a nyilat­­kozathoz, amelyet ezek az országok benyújtottak az UNO közgyűléséhez. Ezzel szemben a pakisz­­táni megbízott azzal indo­­kolta az izraeli fődelegátus felszólalási jogának a meg­­vonását, hogy Izrael nem tagja ennek a csoportosulás­nak, amelyben ezidőszerint 77 állam vesz részt. Ami­­kor Comay az ülésteremben a tárgyalások kezdete előtt helyéről felállt és tiltako­­zott az ellen, hogy egy ko­­rábbi találkozóra sem hív­­ták meg Izraelt, az arab delegátusok az asztalt ver­­ték öklükkel és fülsiketítő ordítással próbálták elfojta­­ni Comay szavait. Az iz­­raeli megbízott erre eltávo­­zott a teremből. Guatemala delegátusa be­­jelentette, hogy támogatja Izrael követelését, mire az elnök megígérte, hogy új ülést hív egybe, amelyen dönteni fognak, hogy a cso­­portnak mely államok lehet­­nek tagjai. DKW 6000 Kétszeres, tökéletes élvezet gazdaságos... nagy ... tágas csak 13.950 IL. (Nem, mint tévesen meg­­jelent pénteken)­ Izraeli képviselet AUTO BOL LTD., T. A., Ibn Guírol 61., tel. 224431 Mindnyájunk szeretett nagypapája D­u­s­c­h­e­n­e­s O­s­z­k­á­r Budapest) nincs többé. Temetése november 1-én, 12 órakor lesz a herzk­ai temetőből. Gyászolják: leánya, Hernádi Hugóné és családja; fia, Duschenes László (Páris) és családja; testvére, Hajnal Frida és férje (Budapest). POLGÁRI KORMÁNY ALAKULT SZUDÁNBAN Abud marad az elnök • Öt hónap múlva választásokat tartanak kormány átvette a katonai junta és a tábornokok által dominált szudáni kormány helyét, amely 6 éven keresz­­tül uralkodott Szudánban és a 29 halálos áldozatot köve­­telt legutóbbi zavargások nyomán kénytelen volt át­­adni ־ a helyét az új kabinet­­nek. Az átmeneti kormány mindössze 5 hónapig, 1965 márciusáig működik ideig­­lenes jelleggel, amíg meg­­tartják az új választásokat. El Chalifa és minisztertár­­sainak felesketése előtt Abud tábornok, szudáni ál­­lamelnök közölte a fegyve­­res erők legfelsőbb tanácsá­­nak és a kormány feloszla­­tását. A rádió közölte az új kormány bejelentését, ami­­ből a többi között kiderül, hogy az egymással rivali­­záló erők alapvető elvi meg­egyezésre jutottak a kato­­nai kormányzat beszü­nteté­­se, a polgári szabadságjo­­gok biztosítása, a statáriá­­lis törvények megszünteté­­se és az összes politikai fog­­lyok szabadonbocsátása ü­­gyében. Az ideiglenes kor­­mánynak törvényhozói és végrehajtó hatalma lesz és Abud tábornok hatásköre nyilvánvalóan szűkebbre szo­rul. Tegnap már lassan visz­­szatért az élet normális med­rébe Chartumban és Szudán más városaiban, ahol hét napon keresztül a népi zen­­dülés során a tömeg vad pusztításokat és romboláso­­kat hajtott végre. Tegnap este a kormány szabadlábra helyezett 520 politikai fogolyt. Chartum. (UPI, IFP, Reu­ter). — Ibrahim Abud tá­­bornok, szudáni diktátor az egy hétig tartó általános sztrájk és zavargások nyo­­mása alatt tegnap reggel feleskette az új kormányt, amelynek élén Szir­ El-Cha­­tem El Chalifa áll. Az új ״ Ben Gurion megkeseríti utódja életét” A Times az izraeli politikai harcokról London, (Reuter). — A nagytekintélyű londoni Ti­­mes azt írja, hogy Dávid Ben Gurion ״ megkeseríti utódja, Lévi Eskol éle­­tét”. Egyáltalán nem megle­­pő, — írja a Times — hogy Ben Gurion, aki visszavo­­nult, rendkívül éles módon bírálja utódját a miniszter­elnöki székben. Ben Gurion két lényeges kifogást emel. Nem egyezik bele a válasz­tási rendszer fenntartása ügyében Eskol és az Ab­­­dut Háávodá között létre­­jött egyezménybe, amelyet a Times szerint elvi okok­­nál fogva ellenez. A továb­­biakban az újság azt fej­­tegeti, hogy a Lavon ügy­­ben Ben Gurion által be­­nyújtott újabb aktacsomó azokat a következtetéseket kívánja megdönteni, ame­­lyeket a hetes bizottság ho­­zott, és amelyekben Lévi Eskol is annak idején cse­­lekvően részt vett. Bonn mindent megtagad Nem lesz törvény a tudósok ellen — Nem hosszabbítják meg az elévülést — Nem veszi fel a diplomáciai kapcsolatot Izraellel Bonn. (IFP). — Günther von Haase, a nyugatnémet kormány szóvivője vissza­­utasította Herbert Wehmer a szociáldemokrata párt al­­elnökének kijelentését, hogy a bonni kormány „hivatalos kétszínűséget” tanúsít Iz­­rael államának a hivatalos elismerése ügyében. Von Haase leszögezte, hogy a bonni kormány elismeri ,er­­kölcsi és politikai felelőssé­­gét Izraellel szemben, de ugyanakkor tisztában van az általános német politiká­­ból eredő felelősségével is.­­ A bonni kormányhoz kö­­zelálló körök úgy értelme­­zik von Haase ezen meg­­jegyzését, hogy a nyugat­­német hatóságok azért tar­­tózkodnak Izrael elismeré­­sétől és diplomáciai kapcso­­latok létesítésétől, mert at­­tól félnek, hogy retorzió­­ként az arab országok elis­­merik Kelet-N­émetországot. Időközben Bucher nyu­­gatnémet igazságügyminisz­ter is nyilatkozott egy má­­sik, Izraelt érintő kérdés­­ben. A miniszter leszögez­­te, hogy az Egyiptomban dolgozó német tudósokat nem lehet Egyiptom el­­hagyására kötelezni a tevezett útlevél-törvény segítségével, mert ez szükségessé tenné az al­­kotmány módosítását. Bucher szerint ״nem lehet törvényes intézkedéseket foganatosítani politikai problémák megoldására.” Az igazságügyminiszter kijelentette még, hogy nem halasztják el a náci bűnök elévülési határidejét, amely 1965 május 8-án lép ér­­vénybe. Ezen az időponton túl már nem lesz törvényes lehetőség felelősségre von­­ni a náci háborús bűnösö­­ket, mert rájuk is vonatkozik az 1871 óta fennálló tör­­vény, amely 20 évben szabja meg a bűnök el­­évülését. Hasonló szellemben nyi­­latkozott Nyugat-Német­ország washingtoni nagy­­követe is, aki az amerikai leszerelt katonák szerveze­­téhez intézett válaszjegy­­zékében elutasította azt a követelést, hogy tolják ki az elévülési határidőt, mert lehetetlen állapot törvé­­nyes védettséget biztosí­­tani a még szabadon járó náci bűnösöknek. „Egy bizonyos csoport (a háborús bűnösök — a szerk.) kivonása az elévü­­lési törvény alól, a legbo­­nyolultabb alkotmányjogi nehézségeket idézné elő” — érvelt a német diplomata és egyben azt állította, hogy az elévülési időpon­­tig, tehát 1965 május 8-ig bezárólag bíróság elé állít­­ják a náci háborús bűnö­­sök többségét.­­ Golda Méir izraeli-arab kerekasztal konferenciát javasol nagyköveteinekDakarban összeült Izrael afrikai konferenciája Lagos­ (Reuter).­­ Golda Méir külügyminiszter kerek­asztal konferenciára hívta fel az arab vezetőket az iz­­raeli—arab viszály rendezé­­sére. A kérdés megoldásá­­nak legalkalmasabb módja egy olyan találkozó létreho­­zása lenne a két fél vezetői között, amelyet minden elő­­feltétel nélkül hívnának ösz­­sze. — Meggyőződésem, hogy a viszály rendezésének a kulcsa az arab vezetők ke­­zében van. Izrael hajlandó bármikor hozzájárulni az arabokkal való kerekasztal konferenciához, amelynek a befejezése után bizonyára béke honolna az izraeliek és az arabok között — han­­goztatta a külügyminiszter. Nigériából való távozása előtt megrendezett sajtófo­­­gadásán Golda Méir kijelen­­tette még, hogy Izrael nem aggódik egy általános arab föderáció létrehozása miatt, minthogy minden államnak jogában áll szervezkedni és tömörülni más országokkal ,ameddig ez a tömörülés konstruktív célokat szolgál és nem sérti más államok függetlenségét.” Dakar. (Reuter). — Az izraeli külügyminiszter meg­érkezett Dakarba, ahol el­­nöklete alatt mintegy 20 Nyugat- és Közép Afriká­­ban működő izraeli nagykö­­vet tart megbeszélést Izrael afrikai tevékenységével kap­csolatban. Hir szerint a nagykövetek konferenciáján az izraeli technikai segély fokozásának a lehetőségével foglalkoznak. Méii asszony három napot tölt Dakarban. Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy drága feleségem, édesanyánk, nagyanyánk Paszternák Frida Tel-Aviv — Alba Iulia (Gyulafehérvár) elhunyt. — Temetését ma, vasárnap, 1964 novem­­ber elsején, délután 3 órakor tartjuk a d­oloni új körzeti temetőben. — Külön autóbusz indul délután 2 órakor az Amerikai Cionisták Házától. Gyászolják: férje, Farkas; fiai, Artur és Elemér, valamint a kiterjedt rokonság. »2?ד«3­­*

Next