Uj Kelet, 1965. október (47. évfolyam, 5226-5249. szám)

1965-10-01 / 5226. szám

—־ El akar menni a jiddis színházba, nemde ? Lássuk csak,‘ hol, játszanak ma este ? Dr. Rosen főrabbi felemeli a telefonkagylót és ־ intézke­­dik. A titkárnő percek múl­­va jelenti, hogy a nyári kert­­helyiségben tartják az elő­­adást., Felírom a címet: Mir­­cea yoda 5. — Van közönsége a jidis színháznak? — kérdem. — Épp a közönséggel van baj... A templomok vala­­hogy megtelnek, mert az idő­­sebb emberek, azaz a temp­­lomjárók itt vannak. Viszont a színházterem kong az üres­­ségtől... A jiddis állami színház évi 3 millió lej szub-Tudni kell, hogy a jiddis színháznak gazdag múltja és hagyománya van Romániá­­ban. Nosztalgiától gyötört költők ma is szívesen dalol­­nak Iasi város „Pomul ver­­de” című vendégfogadójáról, ahol a múlt század hetvenes éveiben Abrahám Goldfaden, Veivel Zbárzser és Béri Bro­­der lerakták a zsidó színját­­szás alapjait. A regáti zsidóságnak nem voltak világhírű jesivái, a kultúrharcokat is kerülte. Ez­­zel szemben mindvégig hű­­ségesen ragaszkodott a jiddis nyelvhez és a népies hagyo­­mányokhoz. A derűs szemlé­­letű moldovai zsidókat a templomban is jobban érde­­kelte a kántor, mint a rabbi, sis miközben nyakig benne voltak a galájában,­­ sze­­rettek jókat enni, nagyokat inni és hangosan vigadni. A cigányzene, a bor és a gratar mellett született meg a zsidó színház. Igaz, Goldfaden előtt is ját­­szottak színházat, de annak „Purim-Spiel” jellege volt, ahol a női szerepeket is fér­­fiak töltötték be. Az első, mo­­dern értelemben vett dara­­bot Goldfaden mutatta be, amikor a zsidó nőt, — a tör­­ténelem során első ízben — felléptette a színpadon. Erős színházi estén — öt sor... Útban a Mircea Voda felé az egykori bukaresti forró színházi estékre emlékeztem. A Barascheum környékén ilyenkor feketéllett a tömeg, valósággal ostrom alatt tar­­totta a bejáratokat. A „vil­­naiak” évekig nem mozdultak el innen és Szidi Thai tár­­sulata körútjairól minden­­talap ide tért vissza. A Ca­­lea Vacaresti és Dudesti zsidóira esőben és hóban is számítani lehetett. Mi a helyzet 1965-ben? Vasárnap, az úgynevezett erős színházi estén megtelt az első öt sor —az óriási kerthelyiség különben üres. — Ploase!־— mondja va­­laki hangosan a hátam mö­­gött. A tekintetek az égnek merednek. Több oldalról jó­­váhagyják: tényleg esik. A színpadon a „Névtelen levélíró” című bohózatban a hős egy kis szürke tisztvi­­selő, éppen bocsánatot kér főnökétől, mert névtelen le­­vélben szadistának és vad­­szamárnak nevezte. Az il­­lető sír, könyörög, felesé­­gére és gyermekeire hivat­­kozik. Már éppen öngyil­­kossággal fenyegetőzik, ami­­kor Chájim Schwartzmann, aki a zenekart vezényli, jelt ad, mire megszakad az előadás. Schwartzmann a közönség felé fordul és ma­­gyarázkodik: — Tönkremennek a kot­­ták ... Már annyira eláztak, hogy három napig kell szá­­rítgatnunk őket. A kényszer­szünetben­­ak­­kor még nem tudtuk, hogy az eső nem fog elállni) Chá­­jim Schwartzmannal beszél­­gettem. Héberül folyt a dis­mai is alkalmam volt meg­­ismerkedni. Az első megle­­petés akkor ért, amikor egy­­kori ismerősök iránt érdek­­lődtem. — Mit csinál Peltz, a­vendiót kap. Statisztikusok kiszámították, hogy minden jegy 60 ל lejbe kerül, ebből körülbelül 8 lejt fizet a szín­­ház-látogató, míg a további 152 lejt az állam pótolja. — Meddig hajlandó az ál­­lam ezt csinálni? — Tavaly már be akarták zárni a színházat. Eljöttek hozzám, kértek, hogy szóljak egy jó szót. Képzelje el, hogy én, a rabbi, interveniáltam a színház érdekében... Igaz, közben lekerültek a műsorról a vallásellenes, az úgyneve­­zett ״ lehád­esz”-darabok. Ma főleg Sálom Aléchem, Perec és a többi népies írók szín­­művei kerülnek bemutatóra. A szék mellett fülhallgató. Aki nem érti a jiddis szót, románul hallgathatja az elő­­adást. A műsor szerint revű mu­­tatnak be. Az első 8—10 percben ócska vicceket mondanak. Az egyik jele­­netben például a félszeg férj panaszkodik az orvos­­nak amiatt, hogy nincs gyermekük. Az orvos Szó­­vátát ajánlja. — Szóval menjünk Szóvá­­tára? — kérdi a férj. Miközben Úri Ben-Háda és társai románul írnak nem haladhatunk el szó nél­kül a jiddis­ nyelvű irodalon mellett sem.­­ A legújabb kiadvány egy 458 oldalas gyűjtőirat, mely ״ Oifstájg” címmel a romá­­niai jiddis irodalom százéves termését mutatja be. Mint­­hogy a kommunista országok 1'4 '*״-MV.V.^Iy IrXuAtt a náldám­ — Mit csinál Úri Ben- Hádor? Informátorom elsápad. — Jimách s’mo v’zid­ro — sziszegi. Ezzel a rekacióval később is találkoztam. Az író nevé­­nek említése elegendő ahhoz, hogy a romániai zsidó agyá­­ba szaladjon a vér. Az ok pedig a következő: Úri Ben- Hádor, a harmincas évek ele­­jén a román-zsidó irodalom nagy ígérete, aki (mint neve is mutatja) annak idején po­­zitív zsidó vizeken evezett, „Gablonc” címen regényt írt, amelyben a zsidóságot csú­­nyán meghurcolja. Nem si­­került a könyvet megszerez­­nem, de szavahihető embe­­rek állítása szerint minden sora a Stürmerre emlékeztet. A regénynek egyetlen pozi­­tív־ alakja sincs. A zsidóság, szerinte, szadisták, gonosz­számot is feltüntetik, meg­­tudjuk, hogy ez a könyv 490 (!) példányban jelent meg. Száz év alkotását 37 író és költő képviseli. A többi nyilván megméretett és köny­nyűnek találtatott.. . Nem akarok az összesekre kitérni, hanem szőkébb pátriám — Máramaros mellett maradok. A máramarosiak közül nem jutott be Holder József, a halkszavú poéta, a kiváló műfordító, aki többek között Madách ״ Ember tragédiá­­­ját ültette át jiddisre. Ugyan csak kimaradt Herzl Apsán, akit a máramarosi Sálom Aléchem néven tisztelnek. Nincs nyoma a kötetben Béri Schnabelnek, a proletár költőnek, aki valamikor a szerkesztőség tagjaival egy tálban cseresznyézett és ma Náhária város könyvtárában szolgálja ki a betűéhes kö­­zönséget. Nem jutott hely a klasszikusok közül Hers Lájb Gottliebnak, valamint az újabbak közül Cheszkel Ringnek és a „Jung Mára­­maros” nevű irodalmi kör egyetlen tagjának sem. Csupán két máramarosi név szerepel: Wolf Tambur és Lájb Bruckstein. tevők és prostituáltak gyű­­levész hada ... A derék ro­­mán társadalom tanácstala­­nul áll a probléma előtt... Úri Ben-Háder nem elszi­­getelt jelenség. A többi zsi­­dó író is többé-kevésbé ezt a vonalat követi. A magya­­­rázat kézenfekvő, született keresztény román író nem nyúlhat ilyen formában zsi­­dó témához, mert nyomban rásütnék az antiszemitizmus­­ bélyegét. Ezzel szemben a­­ zsidó író csak hasznos ön­­­­kritikát gyakorol ... Az új nacionalista kurzusban, ami­­kor az egykori vasgárdisták egymásután kerülnek vezető pozíciókba, a rendszernek nyilván szüksége van erre a­­ zsidó önkritikára, amit a zsi­­dó tollforgatók egy része készségesen szállít... Ők végzik a kápó-munkát. Előbb megteszi Cuza profesz­szor üzlettársának és miköz­ben a professzor legényei fel ן gyújtják a zsidó Borsát, dr. Fixter és Cuza ״ együtt séf­­telnek...” És ha ez nem elég, a vádiratot még tetézi. A Grivitei vasúti műhelyek­­ben kitört sztrájk idején — éppen a Zsidó Párt képvise­ Lásd Bruckstein ״ Dór Há­­midbár” (A sivatagi nemze­­dék) című drámájának első felvonásával szerepel a kötet­ben. A darab mottóját S’mot 32-ik fejezetéből veszi, ahol a Szináj-hegyről visszatérő Mose Rábénu az aranyborjú láttán méltatlankodva és „fellobbanó haraggal” szét­­töri a kőtáblákat. A darab 1956 őszén ját­­szódik le egy nagyobb vidéki városban. Az összefüggésből kiderül, hogy a város neve Máramarossziget. A hős, Dá­­vid Ornfeld, akinek felesége, két sikerült gyermeke és jó állása van. Dávid édesanyja Auschwitzban maradt, de ap­­ja velük él. Ugyancsak a vá­lője! — állt fel a román parlamentben és súlyos szem­rehányásokat tett a kormány­nak, mert... kesztyűs kéz­­zel bánik a kommunisták­­kal... rosban él Dávid két fivére is. Nos, Dáviddal baj van s­zül­­ük. Szeretőt tart, akinek arany karperecet vásárol. Még a tízéves házassági év­­fordulóról is megfeledkezik. Dávid nagylábon él, erején felül költekezik — ezt a vak is látja. Honnan veszi a pénzt? Még kimondani is szörnyű: lop. Lelkiismeretle­­nül dézsmálja a közvagyont. A bírói tárgyalást, a szép erkölcsi prédikációkat nem ismerjük, mert a gyűjtőirat szerkesztősége csak az első felvonást vette be a kötetbe. De felmerül a kérdés: Ha ok­­tató célzatú darabot kell ír­­ni a lopás ellen, miért kell ok­­vetlenül zsidó környezetbe ál­ Értesítem kedves vevőimet, hogy — ismét a régi helyi­­ségemben — megkezdtem a legújabb modelek gyár­­tását. KI­TTOT m. konfekció üzem T. A., Allenby 79. II. e. főbejárat. (Figyelje a táblát.) Telefon: 621650 Tel-Aviv, okt. 2., szombat bemutató: PITAGORAS TÉTELE Írta: Natan Altermann Rendező: Sraga Friedmann Díszletek: Arie Navon A kisteremben 7.15—9.30 VASÁRNAP NEW YORKBAN A TEL-A­VIVI MOZIK HETI MŰSORA Előadások kezdete: 4 - 7.30 - 9.30 ALLENBY: Tolvajfogás ARMON DAVID: Les Barbouzes BEN JEHUDA: A nagy eltűnés CAFON: Mi újság, cica? CHIiN: istambuli hadjárat . GORDON: Das Erbe von Björndal ! ESZTER: Reggeli öröm JoOD: A Cirkusz világa MAXIM: A­­lomb MUGRAB1: Lord Jim OPHIR: A vonat ORION: Hogy kell feleséget gyilkolni SREROT: A szerelem kalitkája TAMAR: Holnap búcsúzunk TEL-AVIV: Csend, csend . . . édes Charlotte YARON: Rio Conchos ZAMIR: Tavaszi igazság AVIV, Jaffa: AZ átjáró BAT-JAM OREN: A szerelem harangja SAVYON: A sex világa Kedves vevőinknek és jó­­barátainknak BOLDOG, EREDMÉNYES ÚJESZTENDŐT kívánunk RUSZNAK TESTVÉREK kalapkereskedők Jeruzsálem, Geula­ utca 1. Haifa, Herzl-utca 52. sz. Petách-Tikva, Chovevé Cion-utca 17. רמג המיתח הבוט lítani a cselekményt? Miért kell épp a Dávidokat és az Ábrahámokat pellengérre ál­­lítani? És bizonyos faji jel­­lemvonások felfedezése céljá­­ból, miért kell visszanyúlni a sivatagi vándorlásig és az aranyborjúig — fiatabb né­­pek körében a lopás talán is­­meretlen jelenség? És még valami: az arány­­érzék. Határozottan baj van vele. Mert Máramarosszige­ten jelenleg 53 zsidó család él, ebből 17 úgynevezett fél­­zsidó csaló­, azaz vegyes­­házas, ötvenhárom zsidó csa­­lád — sok-sokezer nemzsidó­­ között. Az 53 családfő jó-­ része nyugdíjas, aki — ha akarna — akkor sem nyúl­­hatna hozzá a közvagyonhoz. Szegény, elpusztult mára­­marosi zsidóság ... Saját erejéből egy minden­­re sem futja. Az a néhány éves kívéhái templom, amelyet még nem romboltak le, szombat és ün­nepnapokon is zárva van. Egyetlen intézménye és méj­y a zsidó temető ... De bűnbakkal, úgy látszik egy húszmilliós népet is ő tud látni... (MÁSODIK CIKK A „TIZ NAP ROMÁNIÁBAN” CÍ­­MŰ SOROZATBAN). Ahol a zsidó színház bölcsője ringott Tiz nap Romániában Ahol zsidók gyártják az antiszemita irodalmat Látogatás a bukaresti állami jiddis színházban, amely 3 millió tejes évi szubvenciót élvez, de közönsége nincsen írta: Schön Dezső Száz év irodalmi termése — Csak a felesége utaz­­zék oda. Maga maradjon itt. A többit bízza az asz­­szonyra ... Egy másik jelenetben a vendég — egy feltűnően kö­­vér nő — panaszkodik a pincérnek, hogy a hússzelet túl kicsi. Mire a pincér gú­­nyosan végignézi a hölgyet és kimondja a szentenciát: — Nem a szelet túl kicsi, hanem az elvtársnő túl nagy... Közben táncolnak és a gör­­licék, akik szabad óráikat nyilván unokáikkal töltik, billegetik magukat Holdvi­­lágról és csalódott szere­­lemről énekelnek, felváltva, hol jiddisül, hol románul. Tambur ״ Mein vál­ réde” (kortesbeszédem) című no­­vellájában elmondja, hogy­­ képviselőnek jelölték, meg kellett jelennie a választók előtt, de gyakorlatlan em­­ber lévén ezen a téren, nem tudta, hogyan fogjon hozzá a kortesbeszédhez. Éjnek idején, töprengés közben eszébe jutottak a régi par­­lamenti választások, amikor egy zsidó fiskális pályázott a máramarosi voksokra. ״ Könnyen tehette — írja kurzus, az érdemes művész­­ Tambur —, mert a szigu­­(,,artist emerit”) ugyanis F­ranca védte, senki se mert aki már túl van a hetve- egy szót szólni ellene.I­nen — valamikor, nagyon­ ן Tambur, a zsidó iró, nem nagyon régen, héber tanító , a régi korrupt rendszert os­volt. A torozza és a máramarosi — Nemrég lettem visz- ' választásokkal kapcsolatban sza Síből­­- mond" ״ em beszél Mihályi Gábor- Schwartzmann. _ Látoga-! 101' "1״ beszel választási tóban voltam. Gyerekeim és terrorról csendörségről, urna unokáim élnek ott. Monda- ^^óro^T ezLt a Zsh kell• h,°s mindTM dó Pártról, illetve annak kép előadást megnéztem. Ez , viselőjéről ír, nem akar kritika lenni. Novelájában Tambur­a nincs is jogom hozzá, de a Zsidó Párt máramarosi kép­­tel-avivi jiddis színház igen , viselőjéről, bizonyos dr. Fix­­szegényesen hozza ki da־ ,­­erről (!) ördögi portrét fest, rabjait. Látta itt a színpa­­dot? Látta a drága kosztü­­möket? Minden a legfino­mabb anyagból készül. Ami­­kor művészetről van szó, nálunk semmi se drága ... — A tel-avivi jiddis szín­­ház közönséget vonz — jegyzem meg szerényen. — Adoni — tárja szét Schwartzmann mester kar­­jait­­—, ha nekünk közönsé­­günk is volna...! Akkor SZRIGAT JOEL AHARON SCHWARZ Gyula­ utca 1״ Jeruzsálem Kötöttáruk nagy választékban. Mérték utáni megrendelések, szvetterek, pulóverek,­­ női- és gyermekruhák, női kalapok és sapkák. Javításokat jutányos áron vállalok, mennyországban valóban a élnénk .. . Párhuzam a tel-avivi és a bukaresti jiddis színház között Jimách s’mo v’zid­ro . Romániai tartózkodásom Calea Vacaresti szerzője ? — során a mai zsidó irodalom­ kérdeztem. — Az utóbbi években nem Ír — válaszolja informáto­­rom, a Málllm-templom­­ szemüveges, intellektuel­ ké­­­­pű látogatója. — Jobb is,­­ hogy nem ír ... Vérvád mese az egykori Zsidó Párt képviselője ellen Eredeti angol terylene szoknyák 21. — fontért. Terylene nadrág, és svájci ballonselyem anyag. — Kétrészes terylene kosztüm Személyesen küldjük repülőpostán Romániába VSNDEN konfekció műhely T. A., Nachlat Benjamin 21. Telefon: 623081. A Hánoár Hác­oni, a Hánvéd Hác­oni és Makkabea magyar nyelvterületről származó volt tagjainak országos találkozója október 15 és 16-ikán, Jeruzsálemben, a Chávát Hánoár Hác­oni Moszádban. — Jelentkezési határidő október 12־ ig, bezárólag: Tel-Aviv: POB 23076. — Társas autóbusz indul okt. 15-én, dél­­után 3 órakor, Tel-Aviv, King George 48 sz. elől. Töltsd ki és küldd el borítékban a fenti címre.­­A Hácioní, Hánvéd Hácioni és Makkabea találkoz­ó előkészítő bizottságának. A fenti találkozón vért viszek.................................*״ vedül, családommal . . ................................összesen .... személy. Név:............................................................................................................... Fontos ?cím:...................................................................................................... A társas autóbuszon kérek . . . helyet. Egyénileg utazom........................................................ Baj van az arányérzékkel... TEATRUL EVREIESC STAT BUCURESTI CLET DE INTRARE 1 ןJ 0006931 I­nflstrati biletul ptr. control lEAIRUL EVREIESC DE STAT IDEL.PENTRU O REVISTA spectacol muzical de satin!­umor de DORA POPESCU. ION KESLER si AUREL CERBU !'tadu­cerea in idi$ ־. SCHOS SOLOMON Muzita . MAIM SCHWARTZMAN. artist «merit $i MI$U IANCU IV■síin artistica : DORA POPESCU Asistent de regie : TOBIAS BALAN Decoruri §i costume : ADINA REICH Coregrafie: SANDU FAYER Regia termica : I. LAZAR $ef productie: MILLO BERGHOFFCoordonatrtr tehiuc : DONDI FR­ID VI AN Perne׳ Ssi machiaje ל CONSTANTIN FERIETEANU Lumini : M. BARBULESCU — Executia pictu­rii: F. AXTON'lU •— $et nusiniSt : P. DOBRE-RIZESCU —• Executia decorufilor 1 $ef timplar M. SCHÜLLER — Incaltam­inte : D. ZAHARACN­ESCU — Executia costu­­intelor: F. HUDAC si V. DIACONU Primul 1’fttp : PROLOG Mn/iea : Mi?u Iat^i I.conic Waldman—Ellád Ruth Schnecker, Mnricta Xcuntrtn, Mia Schmetterling. Beatrice Radu-Steinmet/, Mein Marcovici Caro! Marcóviói Sami Godrich, Tobias Rahm Rehe Befcovici Adrian I .upu A BUKARESTI SZINLAP A bal sarokban a 8 lejes belépőjegy küldjön vámmentes IKEA-csomagot magyarországi rokonainak és barátainak A szukkorra kiosztásra kerülő Szeptemberi (9. sz.) listát lezártuk. A november első felében kiosztásra kerülő (10) listára vesznek fel rendeléseket a MEGRENDELŐHELYEK: JERUZSÁLEM: Vajda Jolán (Helyettese Boros Sándor) talál­­ható a Sóvá kávéházban (félemelet), d. u. 5 — 7-ig. Hisz­­tadrut­ utcai Hisztadrit épületben. TEL-AVIV: 11. Remény. Ben •Jehuda 27., 1. emelet, i.e. 10—12 és délután 5 — 7 óra között, t­erefon: 05052. HAIFA: Léber ékszerüzlet. Nordau 21., délután 5 — 7 óráig. Levelezést kizárólag : 6. Remény, Tel-Aviv Ben Jehuda 27., címre kérünk. IKKA az egyetlen vám- és minden egyéb költségtől mentes küldési lehetőség. A 30 S N I fct HAIFA Herzl­ u. 27, telefon 64046 kiván minden vevőjének ismerősének és rokonának הנש הבוט I. AVNEI ( Steiner Béla) és családja kozmetikai cikkek BEÉR-SEVA, kíván vevőinek, barátainak és ismerőseinek הנש הבוט תכרובמו !MAGDA FUZO ■H——MM TEL-AVIV • DIZENGOFF 155 • TEL. 2272X4 Divatos fűzők, melltartók, speciális gyógyfüzűk patfaidaunak ellen, operációk után, orvosi rendelésre iS. רמג המיתח הביט __ MELLPROTÉZIS *i kiván minden kedves vevőjének rokonainak és jóbarátainak NŐI KALAPSZALON TEL-AVIV ACHAD HAAM-U. 94 Tel. 611271. összes vevőimnek, barátoknak és ismerősöknek BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNOK. ,TERI NŐI RUHA ,, x x— xx. x KONFEKCIÓ TEL-AVIV, Reh. Frischmann 43, Dizengoff sarok. Telefon: 23-25-85 if !■riiVill I# I ־• 1 AZ ÚJ LUXUS LAKÓNEGYED Saját telek ★ Rámát Gán központjában 3P/2— 3 szobás lakások, 8 emeletes házakban , minden oldalon oszlopokon, a modern stilus legjava. — Tágas szobák, nagy konyha és­­ kellemes étkezősarok, minden lakás front- I lakás. — A 3 szobás lakás területe 94 négy­­­­zetméter, a szobásé 81 négyzetméter, I központi gáz és víz; belső telefon: modern, ^ 1 gyors liftek; szép, gondozott kert az épületek ■ körül; óriási védett parkoló terület. I Lehetőség a lakás belső beosztá­­s JL sának a vevő kívánsága szerinti Új év új lakásban ram הרידב r ״ Példa nélküli kedvező árak azoknak a vevőknek, akik az első építkezési fázisban vásárolnak: 21­2 szobás 23,000 font ­10,000 ­+ font jelzáloghitel 3 SZobáS 29,500 !10,000 + סונו font jelzáloghitel A lakónegyedben központosítva: nagy vásárlási központok ★ bank ★ iskolák és óvodák, templom, kultúrotthon * Kényelmes, gyors közlekedés, autóbuszvonalak helyből Rámát Gan és Tel Aviv központjaiba, néhány percenként. Kivitelező: NŐVÉ GIVAT RAM B. M., építkezési és fejlesztési társaság Eladási iroda: RÁMÁT GAN, Jabotinsky u. 90״ tel: 727550, 51797. Tetővállalatok: Háchevrá Hájiszráélit Lekredit Vöháskáot Chevrát Degel Merchávim B. M. Chevrát Szálim G’uri B.׳ M. Vegyen értékes lakást az új laixus lakónegyedben! AZ ÚJ BUKAREST EGYIK UTCAKÉSZLETE Háttérben az Ateneul palota Sedi Glück­­11s1 Grupp-Stoian Sonia (Jurman Beatrice Abramox Kci M1010 Rippol

Next