Uj Kelet, 1966. október (47. évfolyam, 5529-5553. szám)

1966-10-21 / 5545. szám

a Új Kelet 1966 X 21 A lakosság érdeke a fő... ־־ Fájg® Brody asszony forradalmi tervei Herzlia város tanácsában­­ Koalíciós válság van Herz­lián. Lemondott a polgár­­mester, s nem látható a kibontakozás útja. — De miért tartozik mindez a női rovatba? Miért nem a hely­­hatósági hírek között szere­­pel — kérdezhetné az Ol­­vasó. Mert a válság hullámai­­ból kiemelkedett egy érde­­kes, törekvő asszony, aki eretnek tanokat hirdet. Nem kevesebbet akar, mint hogy a pártok tegyék félre egy­­más elleni előítéleteiket , és alakítsanak „faltól-falig” koalíciót. Az izraeli politi­­kai zsargonban azt jelenti a fogalom, hogy szélső­jobb­­tól szélső­balig részt vesz­­nek a pártok az ügyek in­­tézésében. Igen ám, de Fürge Brody asszony nagy fába vágta­ a fejszéjét. Mikor akcióba lé­­pett, nem is sejtette milyen vastag kínai falba ütközik. Tizenhét tagú a herzl­ai tanács, ő az egyetlen asz­­szony­ tagja. Nem politikai párt­listán választották meg hanem a „Hátosáv” — a polgár — elnevezésű helyi lista útján kapta meg a bi­­zalmat. S az a különös, az a feltűnő, hogy Brody asz­­szony nem ismeri el az or­­szágos pártok községpoliti­­kai magatartásának helyes­­ségét, így nyilatkozik: — A Kneszetben helye van a politikának. Ott megér­­tem, ha világnézeti kérdé­­sek, ideológiai elkötelezett­­ségek szabják meg a kép­­viselők munkáját. De egy kisvárosban? Ahol arról van szó, hogy minél kellemesebb körülmények közöttt éljen a lakosság, s minél jobb szolgáltatást kapjon a vá­­rostól? Miért kell a kisvá­­rosban politizálni? Ha Herz- 11a fejlesztéséről van szó, mit számít a világnézet, mikor a városházi szolgál­­tatások gyengén működ­­nek! Azzal vádolja Brody asz­­szony a pártokat, hogy a sok politizálás miatt meg­­feledkeznek alapvető köte­­lességükről a helyi tanácsok­ban. Ezért az elvek fenntar­­tása melletti faltól-falig koa b­eliy, javasolja. Szűkebb pát najaban, Herzlián, a későim — ha meggyőződtek az ille­­tékesek, hogy ez helyes út — akkor az egész ország­­ban. Igen ám, de nem könnyű évtizedes előítéletekkel szem­beszállni. Brody asszony leg­­elsősorban azokba a mély ellentétekbe ütközött, a­­melyek a Mápáj és a Ché­­rut között mutatkoznak Mikor hozzálátott a faltól­­a falig koalíció megszervezé­­­­séhez, közölték ezzel az eret­­­nek asszonnyal, hogy a Má- I páj-városatyák nem ülnek­­ egy asztalhoz d­erutnyik­ó kollégáikkal. Ha az ég a földdel összeszalad, akkor sem. Brody asszony előbb a szemükbe nevetett, aztán el­­­szomorodva vette tudomá­­sul, hogy inkább sirnivaló a dolog. És megkérdezte, ki az az okos ember a Má­­páj pártközpontban, akivel „lehetne beszélni” ebben az ügyben. — Srágá Necer — mond­­ták. Elment tehát a pártköz­­pontba, s beszélgetést foly­­tatott a nagyhatalmú Srá- ' gával, az ország legnagyobb pártjának szürke eminenci- t­ásával. Necer elvekről be-­­­szélt. Rámutatott, hogy­­ nem olyan egyszerű az ügy, a Mápáj polgármesteri poz­­­zíciókat áldozott fel nagy­­városokban, csak azért,­­ mert tartotta magát eredeti , határozatához ,hogy a ché-­j rutnyikokkal — pontosab-­­ ban a Gáchál tagjaival, a Chérut-liberális tömbbel — , nem alakítanak koalíciót , semmi esetre sem. Akármi-­­ be is kerül. — És Dimonán? — Nos Dimonán kivéte- נ les helyzet volt. Ez olyan­­ asszonyom, — mondotta Srágá Necer —, mint az el­­ső szerelem. Nem lehet tud­­ni, mi lesz belőle ... — Kérem, én nem mon­­dok le a tervemről. Herzlia érdekei előbbrevalók, mint a megcsontosodott elvek. ( Mondja meg nekem, kivel ן lehet még beszélni a Mápáj ן ban. Ha magától nem ka­­­­pok segítséget, kitől remél- E hetek ? ן Erre az egyenes beszéd-­­ re becsületesen válaszolt s Srágá Necer ^___ ( ■— Nézze asszonyom, ma­­j­­­ga amerikai származású­­ asszony, felhívom a figyel­­mét egy másik amerikai származású asszonyra. Gol­­da Méirnek hívják. Talán szót érthet vele ... Füige Brody asszony ta­­lálkozót kért a volt külügy­minisztertől, aki — mint köztudomású — a Mápáj főtitkára és a legmagasabb rangot viseli a közéletben az izraeli asszonyok között. Éppen beteg volt Golda Mé­­ir ,a kórházi ágyon olvasta a herzl­ai eretnek asszon le­­velét. Azonnal meghívta egy kis beszélgetésre, így nyilatkozik Brody asszony a Goldával való ta­­lálkozásról: — Csodálatos asszony, másfél órán át tanácskoz­­tunk. Megmagyarázta ne­­kem, hogy igazam van, de a Mápáj mégsem térhet el politikai vonalától. Itt nem herzliai kérdés van napiren­­den, itt országos szempon­­tok szerint kell politizálni. Vagyis lehetetlen, amit aka­­rok. Megkérdeztem Golda Mérrtől mégis mit ajánl. Nagyon meglepőt mondott. Azt ajánlotta, hogy csatla­­kozzak a Mápáj herzliai vá­­rosi frakciójához. Jellemző, ugye ? — Mit felelt Golda Mé-­ïrnek ? — Kifejeztem legmélyebb köszönetemet, de megma­­gyaráztam, hogy alapvető elvemtől én sem térhetek el, nekem is van ״ vonalam”. Az én vonalam, hogy pár­­ton kívüli programmal dol­­gozom a herzliai polgárok érdekeiért... — Mit csinált ezután? — Felhívtam telefonon Pinchász Szápir pénzügymi­­nisztert, aki a Mápáj egyik­­ legbefolyásosabb politikusa. —Nem a hivatalába telefonál­­tam, haza, a lakására. Azt kérte, menjek el hozzá azon­nal. — Hogyan folyt le a be­­szélgetés? — Mit akar maga tulaj­­donképpen — kérdezte Szá­­pir. Elmondottam, hogy job­­ban mennének a dolgok Herzlián, ha megcsinálnánk a faltól-falig koalíciót. Er­­re ő azt válaszolta, asszo­­nyom, szerintem ezt meg lehet csinálni. Ha Dimonán volt rá lehe­­tőség, meg lehet csinálni Herzlián is. Erre csak azt feleltem: Már Szápir, átá fantászti! — No és? — Pár nap múlva már Szápir is azt mondta, hogy lehetetlen. Úgy látszik, köz­­ben vele is beszélt Golda Méir... önmagáról nem szívesen beszél Brody asszony. Az­­előtt újságíró volt, a Reuter hírügynökséget képviselte Iz­raelben. Közéletileg a nő­­mozgalomban ringott a böl­­csője, ott tanulta meg, mi­­ként kell harcolni egy-egy elgondolás kivitelezéséért. Ott tanulta meg a kemény­­séget, a tántoríthatatlansá­­got. Most az egész izraeli saj­­tó zengi a nevét. Van, aki vitatkozik vele, van, aki támo­gatja, van aki szerint Bro­­dy asszony szélmalomharcot folytat. A pártok ellen nem lehet —­ mondják neki. — Nem lehet? Meglátjá­­tok ,hogy eljön az idő, ami­­kor faltól-falig koalíció lesz Herazlián. És a lakosság érdeke fontosabb lesz a pár­­tokénál! A „VITA” 25 éves jubileumán ajándék kulcstartók a nemzetek zászlóinak sorozata Küldjön be 6 üres „Vita” leves zacskót, Rámát-Gán, POB. 224 címre. Postafordultával kap egy kulcstartót, a nemzetek zászlóinak új sorozatából. ( /t~ 1UC$)V1£0 £4 a ^1-€^a£cCtáAa^y TENYÉRNYI NAGYVILÁG AZ ŐS­ASSZONY BUNDÁJA Egy római divatbemutatón élénk feltűnést keltett a leg­­újabb bunda, amely megpró­­bálja feleleveníteni az ős­­ember — pontosabban az ős­­asszony viseletét. A barlang­­lakó asszonyok ízlését pró­­bálta rekonstruálni a terve­­ző, aki természetesen az egyik vállat szabadon hagyta. Az elegáns hölgy panyóká­­san teríti magára a szőrmét, amúgy Neander-völgyi mód­­ra. Érdekes hozzáfűzni, hogy az egyik római magazin sze­­rint az újszerű bundát egy izraeli maneken mutatta be az exkluzív publikumnak. Mirjám Mikol a neve, 25 éves. Mi sajnos, nem ismerjük. AZ ŐRÖK — ÉS HATALMAS — ÉVA A stockholmi múzeum lá­­togatói alapos leckét kaphat­­nak tájanatómiából. Felállí­­tottak egy szobrot, amely Éva anyánkat ábrázolja, va­­lóságos mesevilág­ méretek­­ben. A látogatókat liften szállítják a szobor belsejébe, s különféle pontokon kiszáll a publikum a felvonóból, mert szakszerű magyarázat következik. A leglátogatottabb a két beton­kebel. Az egyikben kávéházat, a másikban kilátó tornyot rendeztek be, s a fél Stockholmot látni onnan. Most szó van arról, hogy a nagy sikerre való tekin­­tettel, leállítják a lifteket, mert belső mozgólépcső meg­­felelőbb lenne — szakértők véleménye szerint, s akkor a női test rejtelmeiből semmi sem menne veszendőbe. PIRULA — OSTOBÁKNAK Urlich Schimnitzet letar­­­­tóztatta a rendőrség Nyugat­­-Németországban, mert olyan ן pirulát árult a vásárokon,­­ amely megszünteti az otoba­­n­ságot. Eredetileg kuruzslás-­iért akarták perbe fogni, ké­­­­sőbb úgy döntöttek, hogy egyszerű szélhámosságért ál­­lítják bíró elé. A bíró megkérdezte tőle: — Maga megkóstolta a pi­­rulát? — Azt már nem — hang­­zott a felelet. Lehet, hogy szélhámos vagyok, bíró úr, de ostoba...? ILLATOS ÚJSÁG Kozmetikai hetet rendeztek Barcelonában, ahol a legszebb spanyol nők élnek. Ebből az Gyomorbeteg is ihat kávét? Eddig azt tartották az or­­vosok, hogy nem ihat. Tu­­dott dolog, hogy nem ihat. A szakemberek kreáltak is egy kávéféleséget gyomrosok számára, kivonván belőle az ártalmas anyagokat. Most egy dr. Niemer nevű müncheni professzor kidol­­gozta azt az újszerű eljárást, amely a gyomorsavtúltengést előidéző hisztamint szénsavas fagyasztási eljárással eltávol­ítja a kávéból. Az ilyen kávét — a pro­­fesszor szerint — a legérzé­­kenyebb gyomor is elvisel­­heti. Az a nagy előnye az eljá­­rásnak, hogy a kávé nem ve­­szít ízéből és aromájából, alkalomból az „El Correro Catalan” című napilap illa­­tosított oldalakkal jelent meg. Mint az újságből kitűnt, a legnagyobb spanyol kozme­­tikai vállalat finanszírozta az illat-inváziónak ezt a szo­­katlan, de kétségtelenül ere­­deti formáját. CSINOS MINDIG a ״ Formulan International” fogyasztó ruhái által. Súlycsökkenés — 10 feg-ig, testbőség csökkenés 10 cm-ig a ״ Transpiration” elven ala­­puló fogyasztó ruha által, GYÓGYSZEREK NÉLKÜL, ÉHEZÉS NÉLKÜL. Model IL. A a felsőtestnek, — csípőn felül, — a karral együtt áb.— B a csípőnek és alsótestnek (hátul is) 36.— a csípőnek és alsótestnek (hátul is)­­ és combnak (térdig) 36.—­­ E az egész alsótestnek, csípőtől lábig 36.— A +E vagy A+D kapcsolt modellek az egész test egyenletes fogyasztására a két modell együttes használatával 69. — Részletek és megrendelések a nagyság, és modell megjelölé­­sével, és utalvány csatolásával: ״ Paz-Levi” Slvuk Veháfácá,­­ Jeruzsálem, HiVél­ u. 28., tel. 21950. ______­­ P­ÁRISI tanulmányutamról és a KOZMETIKUS VILÁGKONGRESSZUSRÓL visszatérve, a legújabb anyagokat és mód­­szereket hoztam a ráncos, száraz és tisztá­­talan arcbőr kikezelésére. NYOMTALAN, VÉGLEGES SZŐRELTÁVOLÍTÁS. KOVÁCS EDITH (Diploma, Bécs, Budapest.) TEL-AVIV, KIKÁR HÄBIMA 2. TEL. 222-930. W I z o A magyarajk!! csoportok szemináriumának ünnepélyes megnyitása v­asárnap, október 23-án. D.e. 9 órakor a 15-ik világkongresszus tiszteletére rendezett kiállítás megtekintése. 10 órakor megnyitó. 11 órakor a szeminárium első előadása ״ A város és a polgár” címen. 13 órakor a résztvevők fogadása a tel-avivi városházán. Női szmogkabátok. Eredeti angol területe szoknyák. Szuperelasztik női nadrágok. Ballonselyem (fis-fis) esőköpenyek és más hasznos ajándékok küldése Romániába. B * y KONFEKCIÓ A Ci a־ f & iSí MÜHELI Tel-Aviv, Nábilát-Benjámin 21., tel. 623081. MAGDA FŰZO BBBWBWBiBHIMraBrWBäiMBBäBBäälggg TEL-AVIV • DIZENGOFF 155 6 TEL. 227284. Divatos fűzők, melltartók, speciális gyógyfűzők hátfáj­dalmak ellen, operációk után, orvosi rendelésre is.________ m­rnM\1mmmm₪₪m₪₪₪₪m₪₪mama₪m MEL­LFRQTEZISS^BMJ *.,TRANSZILVÁNIA” SZALON BŐRKABÁTJA egész Izráelben MARKA, BRAUN LEO és LEHNER DEZSŐ gyártja. Oradea — Nagyvárad Tel-Aviv, Fin­ u. 8., Tácháná Merkázitnál. Üresen marad a trón: Férjhez, a szépség­királynő Maneken­, illetve filmkar­­rier, vagy házasság a vége a koronázásnak. Sorra ve­­hetjük az utóbbi évek izráeli szépségkirálynőit, hogy ezt igazoljuk. Az idei királynő, a részben magyar-zsidó szár­­mazású Aviva Jiszráéli, az egyéni boldogságot válasz­­totta. A napokban került nyilvá­­nosságra a hír, hogy rövide­­sen férjhez megy. Szíve vá­­lasztottja amerikai fiatalem­­ber, San Franciscóban él, 29 éves és a mindennapi kenyér­­revalót édesapja építkezési vállalatából keresi meg, an­­nak junior­ főnöke. A szerelem , első látásra született. Mindennek az Egye­sült Gyűjtőakció az oka. Mint köztudomású, az izraeli szépségkirálynők hagyomá­­nyos módon elmennek Ame­­rikába a koronázás után és fellépnek a Gyűjtőakció ren­­dezvényein, így került Aviva San Franciscoba. Aznap este volt a nagy bál s ott találkoztak a fiatalok. A „meglátni és megszeretni” tipikus esete valósult meg. Azóta már filmszerepet is kínáltak a királynőnek, de elutasította. Ellenben távira­­tot küldött haza, s közölte a d­átonk időpontját. S egy mondatot még hozzáfűzött: Soha nem voltam boldogabb. A VOLÁN ÉS AZ EGÉSZSÉG M. Benájáh­u és Z. Amitáj könyvéről Az Éjtánim című közegész­ségügyi folyóirat kiadásában jelent meg Benájáhu és Ami­­táj könyve „A volán és az egészség” címmel. Hogy ke­­rül a csizma az asztalra? Hogyan került egymás mellé a két téma? A szerzők abból indultak ki, hogy a vezetésnek meg­­vannak az egészségügyi vo­­natkozásai is. A szerzők arra tanítják meg az olvasókat, mit kell tenni azért, hogy a vezetés ne ártson egészségünknek. Hogyan, milyen életmóddal, milyen gimnasztikai akciók­­kal lehet ellensúlyozni azt a néhány órát, amelyet a vo­­lánnál töltünk. Gazdag képanyag egészíti ki a hasznos kézikönyvet, be­­mutatván az autósok szám­á­­ra ajánlott tornagyakorlato­­kat. Orvosi szempontból dr. Hadassza Heinrich ellenőrizte a kötet anyagát. Ebben a rovatban azért fog­lalkozunk a könyvvel, mert egyre több asszony szerzi meg a jogosítványt, érdemes felhívni a figyelmet e hasz­­nos útmutatóra. Ceruzaraja: egy Dizensgof­f-díjas fester®! Az idén egy nő volt a Di­­zengoff - díjjal kitüntetett festőművészek között: Cila Neumann. Röviden így mu­­tatja be önmagát: — Az én módszerem, hogy az új Tel-Avivot festem, de a háttérben a régi város, a ״ kis Tel-Aviv” látható. Az új érthetőbb, szebb és hatá­­sosabb, ha látjuk mellette a régit is .. . Tel-Avivi család gyerme­­ke, nem is akármilyen csa- ládé. Az apja ott volt a város megalapítói között. S művész­ lányának nincs is más élménye, csak Tel-Aviv. Az első zsidó nagyváros, Herzl álmának szinte szim­­bolikus megvalósulása. — Nem is akarok mást festeni. Egyetlen témám, egyetlen szerelmem Tel- Aviv —- mondja elfogadot­­tan a festőnő, akit méltán tüntettek ki az alapító­­polgármester nevét viselő díjjal. A teremtő asszony Ezzel a címmel írt érde­­kes könyvet Amerikában egy érdekes asszony, Do­­rothy Goldberg. A férjét ta­­lán többen ismerik, — Ar­­túr Goldberg, az Egyesült Államok főmegbízottja az UNO-ban — de Dorothy asszony önmagában is nagy személyiség, erős karakterű hölgy. Nős fia és egy kislánya van, közéleti munkát végez, ír, szónokol. Együttesen ezt alkotásnak lehet nevezni. Teremtő közéleti munká­­nak, amely segíti férjét, a­­ nagyfelelősségű politikust, de önmagában is értékelhető.­­Artúr Goldbergtől függetle­­nül. Hatni az emberekre, be­­folyást gyakorolni a gondol­­kozásukra, a helyes irányba terelni véleményüket — ez alkotás. A könyvet, „Teremtő asz­­szony” című kötetét erről írta Dorothy Goldberg. Az a hitvallása, hogy csak a munka teszi tartalmassá az asszony életét. A teremtő munka. Könyvére felfigyel­­tek Amerikában, s bizony sok nyelven megjelenik. Bejgáliák mert sokat nyer Észak-Svédország Umea városának tombola-sorsjegy eladói elhatározták, hogy nem fognak sorsjegyet eladni a 37 éves Ake Lindahl sport­­hírlapírónak. Olyan a híre, hogy mágikus keze van, a­­mellyel mindig a nyerő szá­­mokat húzza ki. Ake Lindahl tíz esetben kilencszer a nyerő számot húzza ki a sorsjegyhalom­­ból. A közönség ezt már tudja, és elkerüli azokat a sorsjegyárusokat, akik a má­­gikus erővel rendelkező új­­ságírónak már eladtak sors­­jegyet. Lindahl lakása tele van tombola­ nyereményekkel, sző­nyegekkel, vázákkal, lám­­pákkal, gyertyatartókkal és más értéktárgyakkal és hosz­szú időre van kávéjuk és teájuk is, amit szintén tom­­bolán nyertek. — Érthetetlen számomra, miért üldöz engem a szeren­­cse a tombola-sorsjegyeknél — mondta Rike Lindahl — hiszen az osztálysorsjáték­­nál, ahol nagy összegeket lehet nyerni, még sohasem volt szerencsém. A szerencsés nyerő megér­­téssel viseltetik az utcai sorsjegyárusok bojkottjával kapcsolatban. — Tényleg sokat nyertem már itt — mondta szomor­­kásan — nem is tudom, ho­­vá tegyem a nyereménytár­­gyakat. Már meg akarták vásárolni tőlem tombola­­nyeremények részére, de nem adtam, mert félek, hogy ismét megnyerem azokat. KI CINIKUS? Mint mindig, ezúttal is nagy figyelemmel olvastán: Benedek Pál érdekes írását mely a napokban ״ Hacsak1׳ címmel jelent meg. Szoká­­somtól eltérően, szeretnél­ hozzászólni a cikkhez, mely■ nek igazságos meglátása­ mellett — véleményem sze■ mint — voltak hiányosságai is. Ezek jószerivel onnan származnak, hogy a cikkíró több mint tíz esztendeje nem járt Budapesten és bár­mennyire is ismerős a hely­­zettel, némiképpen másként fest a dolog közelről, mint néhányezer kiométer távol­­ságból." Alkalmam volt az­­utóbbi két esztendőben két­­,tszer is Budapesten járni és­­|a dolgok ismeretében, a 1|״ Páger-ügyről” el kell mon­­­,dani egyet és mást. '1 Elöljáróban szögezzük le,­­hogy Páger Antal utolsó ,1 nyilas briganti. Súlyosbító !1 körülmény, hogy kitűnő szí- 1'nész. Nincsen zsidó, aki fel-­­ menthetné soha el nem évü­­­lő bűnei alól. Jellemtelen ember, akinek annak idején­­színpadi sikereit — tehetsé­­ge miatt — zsidók egyen­­gették és aki sikereinek­­tetőfokán ,nem kényszerből, de meggyőződésből vált gaz­­emberré! ) Benedek Pál megállapítja,­­ ,hogy Páger szándékosan­­,választja a provokatív sze­­­repeket, továbbá azt írja, ,­hogy ״ cinizmussal alakítót­­írta” az ״ Orvos halála” című ('regény filmváltozatában a­­,zsidó orvos szerepét. A do- 1,log túlságosan is le volna­­!egyszerűsítve, ha ez való­­­ban ״ csak” ennyi lenne, ,ahogy egy dédelgetett szí­­­­nész választ magának egy­­szerepet. Ez, még egyfajta )kiállást is jelenthetne, már- 1!pedig erről szó sincs. A baj­­gyökere sokkal mélyebbre )nyúlik, vagy helyesebb meg­­­,állapítással: a baj nem ('lent gyökerezik, hanem az (’egész magyar társadalom­­­ban és Págernél sokkal ma­­­gasabb fórumoknál. Az persze más kérdés,­­hogy miért volt Magyar­­­országnak fontos első perc­­iétől kezdve Págernek szere­­­peket adni és kitüntetések­­ג ben részesíteni. Ezt sokan­­,nem értették, valamiféle ho­­rmályos magyarázat szerint, s­ amikor hazahívták, az ak­­­kori kormányzatnak szüksé­­­ge volt propaganda szem­­­pontból — ahogy ma Buda­­­pesten mondanák­­— ilyen ,„nagy menő” megértésére. ׳ Azt a kormányt még ez a ,nagylelkű és megbocsátó­­gesztusa sem tudta meg­­­menteni a politikai sülyesz­­­tőtől, de Páger maradt. Mi ,az, hogy maradt? Dédelge­­­tett kedvence lett a közön-, 'ségnek, mint ahogyan nem­­­zeti ünnepet jelentett Ma-­­­gyarországon, a nyolc évet­­ült Kiss Ferenc első fellé­­­pése is, amikor Székesfehér­­­­váron tomboló tüntetéssel­­azonosította magát vele a 'magyar vidék színházi kö­­­zönsége. De Kiss Ferenc­­ legalább ült nyolc évet... ' Páger sok fontos színpadi­­és filmszereplése alatt szám ,talán exponált szerepet ját­­­szott. Politikailag megté-­­ vedt emberek szerepeit is­­írtak rá és azután a rende-­­­ző premier-planban beszélg­­tette, hogy így igyekezzen­­ tisztára mosni magát a kö­­­ zönség előtt. Ez magától­­értetődő módon, a ״ fogé­­­kony” közönség előtt sike­­­rült is. Az ,,izmos tehetsé­­׳ gű”, zsidó vallású rendezők­­és filmírók pedig boldogok,­­ha ő játssza darabjaikban a­­főszerepet, mert ez egyben­­a közönségsikert is bizto­­­sítja.­­ Páger azonban csak szí­­nész, akit meghívnak egy­­-egy szerep eljátszására, de­­végeredményben a szerepeit­­ nem maga választja, mint a cikk állítja. Nem helyes­­a megállapítás, hogy ciniz­­mussal játssza az „Orvos halála” című fém öreg, zsi­­dó orvosának szerepét. A zsidó Fekete Gyula — a re­­gény és a forgatókönyv író­­ja — nagysikerű filmjében, Páger ezt a szerepet is ki­­tűnően játssza, ő minden szerepet jól játszik, legyen az az életben politikai sze­­rep, nyilás vonalon, vagy a demokratikus Magyarország bármely színpadi, vagy film alakítása. Azok provokálnak tehát, akik a szerepet rá osztják. Cinikusak, akik tűrik, hogy zsidó orvosokat személyesít­­het meg, akiknek halálában, annak idején, ez a nyilas propagandista­­ bűnrészes volt. A siker viszont minden­­nél fontosabb Magyarorszá­­gon. Pedig még vannak jó színészek Pesten, akikkel nem volt baj politikai vona­­lon, mint ahogy vannak még jó zsidó színészek is. De a skrupulusmentes zsidó írók és rendezők még csak nem is tiltakoznak, sőt a zsidó színházlátogatók is tapsol­­nak Págernek. Molnár Ferenc újra be­­mutatott darabjainál­ a fő­­szerepeit is Páger játszotta, de Molnár Ferenc már nem tiltakozhat a szereposztások körül bábáskodókkal , mert halott. Az élő zsidó művé­­szek közül állítólag Básti Lajos volt az egyetlen, aki tiltakozott, de ez is csak legenda, mert Básti­ Berger, a remek színész, a mende­­mondák után egész rövid idővel, közös filmben ját­­szott Págerrel. A filmben a Horthyék­­ által robbantási szakértőként a frontra kül­­dött Matuska Szilvesztert, a biatorbágyi rémet személye­­sítette meg — a negatív fi­­gurát, míg a pozitív, em­­berbarát nyomozót Páger — a szereposztás véletlenje folytán! A cinizmus tehát valahol a magasabb régiókban kere­­sendő, anélkül, hogy egy jottányit is csökkentenék Páger bűnös múltját. Az ״ Orvos haláláéban ״ a tőle megszokott teljesítménnyel” formálta meg a zsidó or­­vost, nem pedig cinizmussal. A mozilátogató közönség megsiratta a szerencsétlen zsidó orvost, akinek szerepe, szerint, munkaszolgálatos fiait megölték, családját de­­portálták, vagyonát pedig Páger elvbarátai elrabolták. Azt írta a kritika, hogy a nézőtéren hangosan tört fel a zokogás a nagyszerű ala­­kítás hatására. Csupán az kerülte el a figyelmüket, hogy az alakító színész a valóságban tevőlegesen já­­rult hozzá ahhoz, hogy a zsidó fiúkat munkaszolgála­­ton megölték és egész csa­­ládokat deportáltak. Cinikus a forgatókönyv­­író, a rendező és a mozik közönsége. Páger csak egy utolsó, jellemtelen nyilas. Bérczi György A CIKKÍRÓ HOZZÁSZÓLÁSA Amikor tavaly eljátszotta Páger „Az orvos halála” cí­­mű film címszerepét, akkor felvetettem, hogy a filmgyár igazgatósága és dramaturgiá­ja, a népművelési kormány­­zat és személy szerint Aczél György miniszterhelyettes fe­lelős a kulturbotrányért. Hogy Páger játszhatja el egy üdözött zsidó orvos sze­­repét. Néhány nappal ezelőtt meg­jelent cikkemben nem tartot­­tam szükségesnek megismé­­telni az okfejtést. Változat­­lanul az a véleményem, hogy Páger nem válik díszére a mai magyar színjátszásnak, s felháborító, hogy az üldöz­­tetések korával összefüggő szerepeket játszik. Benedek Pál Az óriási érdeklődésre való tekintettel rendkívüli kiárusításunkat október 27-ig m­eghosszabbítottuk . Leinen kabát 59- { ‹ Leinen kosztüm 1 q ) › bükié τ“— ( {Kétrészes m­ ( r kosztüm ) l Bükié ruha mm . , opart 60.— ? )Leinen ruhák 19-( Terylene- és ( ( diatén ruhák S ‹ nagy ל ~ választékban / ) Elsőrendű kidolgozás: ? ״ ELEGANT"{ r KONFEKCIÓGYÁR C [ Tel-Aviv, Allenby u. 91. \ f (Montefiore 25., II. emelet) \ f Nyitva: reggel 8־tól este 7־ig C [ iíVVWWWVWVW Sok millió dollár értékű in­­gyen hírverés feküdt a Nobel díjat nyert regényben, érthe­­tő tehát, hogy filmet készí­­tettek belőle. Mégpedig szép filmet, nagyvonalú alkotást. Paszternák regényének azo­nos a történelmi háttere So­­lohhov ״ Csendes Don”-jával, az első világháború előtti vi­­szonyokat mutatja be, a for­­rongó Oroszországot, az Och­­rana­ vigyázta cári rendszer végnapjait, majd a háborúba hulló birodalmat, utána a for­radalmat és nyomában a pol­­gárháborút. Míg Solochov hő­­sei parasztok, Paszternak vá­­rosi embereket vonultat fel. A film a terjengős, epikai műből nem tudott átmenteni minden történetet, de igyeke­­zett nagy tablókban rögzíte­­ni annak csúcsait. Hatalmas freskókat kapunk a moszkvai utcáról, amelyen tüntetők vo­nulnak át, látjuk a tömegbe belelovagló rendőröket, elpu­­hult arisztokratákat a selyem tapétás szeparékban, durranó pezsgős üvegeket és dörrenő ágyukat, elcsigázott, rongy­­batekert lábú orosz katoná­­kat. És további tablók: a nagyúri ház minden szobáját elárasztják a proletárok, éh­­ség, Szibériába tartó orosz vonat, az Uralon­ túli vidék kápráztató szépsége, végtelen hómező, üvöltő farkasok, pán­célvonat, véresen felbukó fe­­hér kadétok, testvérháború, hús-édes orosz szerelem, szen­­vedés. Úgy érzi a néző, hogy is­­merős kőzetben van, járta már a hóval borított útjait e végtelen világnak, ült a troj­­kában, nézte a zúzmarától terhes fákat, megborzadt a farkasüvöltéstől, ott állt szemben a komiszárokkal, belesett a szenvedő orosz sorsokba, elmerengett a kí­­méletlen orosz városban, fa­­luban. Ezért örülünk, ha ily nagyméretű tablóit kapjuk mindannak a jelképnek, a­­melyek zsenge korunktól él­­nek bennünk. A „Dr. Zsivágó” című könyv tolsztoji, csehovi, so­­loh­ovi reinkarnáció, hozzá­­juk magasodó h­ó, Paszternák nagy műve. Mintha folytató­­ja, letéteményese lenne a klasszikus orosz irodalom­nal.. David Lean, a nagy filmek rendezője megilletődve állt feladata előtt, ő is az irodal­­mi emlékek, élmények renge­­tegében érlelődött arra, hogy e korszakos művet — mely ugyan lassú expozíciója miatt nem nyerte meg egységesen az olvasó világ lelkesedését —­ annak üteméhez, lassú hömpölygéséhez mérve filme­­sítse meg. Nem kimért mun­­kát, a producer pedig pénzt. A megszületett film értékes alkotás, a néző sokáig vissza­mereng rá, hálás az erőfeszí­­tésért, a három órás varázs­­latért. Talán lehetett volna más koncepcióval is közeledni a regényhez, lüktetőbbé, film­­szerűbbé tenni, hőseit még oroszabbá varázsolni. Dehát nem bújhat ki senki a bőré­­ből, nem lehet más népek jel­­legével, atavizmusával telje­­sen eggyé válni. Nem is sike­­rült ez David Leannek. Az oroszok jobban tudtak volna közelíteni, ha éppen tudomást vennének Paszternák köny­­véről. Talán egyszer ennek is elérkezik a rehabilitációja és akkor hitelesebb filmváltoza­­tot kap a világ. Imponáló teljesítményt nyújtanak a színészek. Első­­sorban Julie Christie. Most látjuk, hogy milyen nagyon tehetséges, így, a beatnik kellékek nélkül. Mikor szí­­nésznek kell lennie. Milyen nagy egyéniség! Központi fi­­gurája e filmnek, izzó, szen­­vedélyes, gyorsan vált han­­gulatipól-hangulatba, sohasem kerüli meg a feladatait, min­­dig bele mer nézni a kamerá­­ba, arcával minden érzést ki tud fejezni. Tehetséges Geraldine Chap­­lin is, bár szerepe sokkal egysíkább, nem teszi annyira próbára. A címszerepben az egyip­­tomi Omar Sharif látható. Jó képességű színész. A mindig kitűnő Rod Steiger oroszabb színésztársainál, Tom Court­­ney komor és megbízható, Alec Guinness az orosz zub­­bonyban is angol marad és Ugyanúgy érződik a Themze­­parti atmoszféra az orosz munkáslány szerepében lát­­ható Rita Tushinghamon is.­­ Egy jelenetben a nyilas Muráti Lili perde f­elénk, öre­­gén, csúnyán. Zoltán Dezső HETI FILMS DR. ZSIVÁGÓ - Peer mozi

Next