Uj Kelet, 1967. július (48. évfolyam, 5758-5783. szám)

1967-07-05 / 5761. szám

XXIII. JÁNOS PÁPA SZERINT IZRAELRE KELLETT VOLNA BÍZNI A SZENTHELYEKET Costarica volt párizsi nagykövetének érdekes nyilatkozata a nagy pápa véleményéről felől döntöttek, nem követel­­te Jeruzsálem nemzetközivé tételét, hanem csak a szent­­helyekre vonatkozó nemzet­­közi garanciát. XXIII. Jánosnak az volt a véleménye, hogy amennyiben Jeruzsálemet nemzetközi vá­­rossá tennék, úgy az ellenőr­­zési jogot adna az UNO-nak a város felett, tehát beleszó­­lést engedne az ügyekbe ate­­ista országoknak, akiknek nem szívügyük a keresztény, muzulmán és zsidó szenthe­­lyek védelme. De még ennél is kedvezőbb megoldás — hangoztatta állítólag a nagy­pápa, — hogy a zsidó államra bíznák az összes palesztinai szenthelyek védelmét — mon­dotta Burla. Párizs, (UPI). — A néhai ן XXIII. János pápa annak a véleményének adott kifeje­­zést, hogy jobb volna, ha a­­ Palesztinai szenthelyek izráe t­éli ellenőrzés alá kerülnének­­ — mondotta a United Press­­ munkatársának Miguel Burla, Costarica volt párizsi nagy-­­ követe, aki egyidőben állama UNO küldöttségének vezető-­­­ja is volt. Amikor az UNO a zsidó állam felállítása mel­­­­lett döntött, Roncelli bíbo­­­­ros, a későbbi XXIII. János 11 pápa azt hangoztatta, hogy­­ a szenthelyek a zsidóknál­­ volnának a legbiztosabb he­­l­­yen. Roncelli annak idején­­ azt mondotta Burlának, hogy­­ XII. Pius, akinek uralkodása­­ alatt Palesztina feloszlatása c Megérkezett Leonard Bernstein TV-filmre és hanglemezre veszik fel a Scopus-hegyi ünnepi hangversenyt Leonard Bernstein, az is­­mert zeneszerző és karmes­­ter, tegnap New Yorkból jö­­vet megérkezett, hogy a Filharmonikus Zenekar há­­rom hangversenyét vezényel­­je. Ezek között lesz egy ün­­nepi hangverseny a Scopus­­hegyen. „Csak most érzem, hogy már hosszú ideje nem jártam Izraelben” — mon­­dotta érkezésekor Bernstein, aki utoljára 1963 decembe­­rében járt itt Kaddis című szimfóniájának ősbemutató­­ján. Bernsteinnel együtt érke­­zett a CBS rádió és lemez­társaság nyolctagú felvevő­­csoportja, hogy tv-filmet ké­­szítsen a scopus-hegyi hang­versenyről és azt hanglemez­­re is felvegye. Egyébként a hangverseny bevételeit és a hanglemezek hozamát Jeru­­zsálem újjáépítésének szen­­­­teli. A hangversenyre már elkelt a legtöbb jegy, bár az árak 15 és 50 font között vannak. A Filharmonikus Zenekar nem kap díjazást ezért a hangversenyért, a­­melynek három szólistája,­­ Isaac Stein, Jenny Tourel és Hilda Cadek szintén lemon­­dott a honoráriumról. A FRANCIA SAJTÓ TÁMADJA De Gaulle közelkeleti politikáját Hová akar vezetni bennünket De Gaulle? — kérdezi a Figaro Párizs, (Reuter, IFP). — A Figaro és a L’Aurora cí­mű lapok élesen támadják De Gaulle közelkeleti politi­káját. A Figaro megállapít­ja, hogy ha Franciaország a Szovjetunióhoz csatlakozó Izrael-ellenes határozat ki­erőszakolása érdekében, ez­által újra ellenséges viszony­ba kerül olyan államokkal amelyek Franciaország ha■­gyományos barátai voltak — mint az Egyesült Álla­­mok, Anglia és mások. — De Gaulle ezáltal halálos csa­­pást mérhet Európa bizton­­ságára. Fel kell tennünk a kérdést: hová akar vezetni bennünket De Gaulle tábor­­nok? Milyen utakon? Mi készteti arra, hogy egy ilyen kalandba bocsátkoz­­zon ? Ha az úgynevezett nagypolitika csak azt vonja maga után, hogy Franciaor­szág egyedül marad, akkor­­ mire jó ez a kötelezetteség­­­­vállalás, amelyet Franciaor­■ szág nagyon sok polgára el­■ lenez? A L’Aurore rámutat arra,­­ hogy Franciaország lesz az egyetlen nyugati állam, a­­mely a nem azonosuló orszá­­gok javaslatát támogatja. A lap felháborodva állapítja meg, hogy Franciaország UNO-megbízottja arra is uta­sítást kapott, igyekezzen két­harmad többséget szerezni az Izrael-ellenes javaslatnak. Nem tudják megérteni, hogy Franciaország miért lép fel az egész világon megnyilvá­­nuló szolidaritás és a közvé­­lemény ellen. A L’Aurore annak a reményének ad ki­­fejezést, hogy a francia meg­­bízott erőfeszítései sikertele­­­­nek maradnak az UNO-ban. AZ AMNESZTIATÖRVÉNY A KEESZET ELŐTT Elengedik a tiz évnél kisebb börtönre ítéltek büntetését __ Nem vonatkozik az amnesztia a hazaárulás és a katonaszökevénység bűncselekményére Jeruzsálem. (Az Uj Kelet elvben helyeselt, mert ki­­tudósítójától.) — A Kneszet szén az ősi zsidó jog is első olvasásban jóváhagyta ismeri a közkegyelem jogai­­tegnap az amnesztiatörvényt, mát. Nem kell e vonatko­­amely elengedi mindazoknak zájban idegen népekhez a büntetését, akiket tiz év-­­ menni példáért. A zsidó szem­nél kisebb szabadságvesztés- í­télethez tartozik, hogy gye­­re ítéltek, kivéve néhány s­zelem esetén a nép az örö­­speciális bűntettet, mint pél- , met a szenvedőkkel is meg dául a hazaárulást és a ka­ akarja osztani, ugyanakkor tanai szolgálat alóli kibú- ! azonban feltette a kérdést vást. Mintegy 5—6000 sze­ (Lőrinc képviselő, készült-e mély fog az amnesztiatör- tanulmány korábbi kegyelmi vény folyamatban lévő bőr­­­törvény végrehajtásának az­­önbüntetésétől megszabadul-­­ eredményéről és arról, hogy ni.­­ További mintegy 600­­ a kegyelemben részesültek olyan személyre vonatkozik mily mértékben tértek rá az amnesztiatörvény, akik újra, vagy pedig mily mér­­etlen bírói eljárás van folya- székben váltak visszaeső­s TM/Tr ״ őrökké. Kérte Lőrinc kép­tét majd a törvény intézke- 1­­­dései alapján mintegy 800 ,visc10- hoz foglalkozzanak vizsgálati stádiumban lévő jóléti és vallásos egyesületek ügyét,­­ egyénileg is a kegyelemben Lőrinc Slomo képviselő,­­ részesültekkel, hogy segítsék mint a legnagyobb ellenzéki azoknak a társadalomba párt szónoka elsőnek szólt s való újbóli konstruktív bell­­hozzá a javaslathoz, amely el­leszkedését. ­ Mikulaisz-Wiliner párviadal a Kneszetben« ״ Jaj lett volna Wilnernek, ha ez a háború nem győzelemmel végződik" mondotta Mikunisz. " Wilner álláspontja nem különbözik a háborús uszító Sukeiri hangjától Jeruzsálem, (Az Kelet tu­­dósítójától.) Smuél Mikunisz kommunista képviselő kije­­lentette tegnap a Kneszet­­ben, hogy Méir Wilner, aki az Új Kommunista Párt ne­­vében előtte szólalt fel, meg­hamisította az igazi kom­­munisták véleményét és ami­kor a legutóbbi igazságos háborút bírálta, akkor nem a valódi izraeli kommunis­­ták nevében beszélt. Mikunisz a továbbiakban erőteljesen síkraszállt az iz­­raeli véderő harcának tisz­­tasága mellett és kijelentette, hogy aki az elmúlt háború igazságosságát kétségbevon­ja, az elhárítja magától a legminimálisabb felelősséget is a nép életével kapcsolato­­san és megszakítja a sors­­közösséget e nép létével. — Wilner beszéde — mondot­­ta Mikunisz — tulajdonképpen nem szol­­gál más célt, minthogy külföldi propaganda esz­­közévé váljék és miben sem különbözik a h­álvorás uszító Sukeiri hangjától. A június 5-én kezdődött há­­ború — mondta Mikunisz — nemcsak hogy nem támogat­ja az imperializmust, de an­­nak az ellenkezője volt, ami abból is kitűnik, hogy ez a háború az amerikaiak szán­­déka ellenére tört ki és hogy ebben a háborúban Izrael nem idegen érdekekért szállt síkra, hanem saját létét védte meg. Ez a háború nem állt ellen­­tétben a leninizmus elveivel, amelyek alapján nem azt kell kutatni, hogy egy há­­borúban ki adta le az első lövést, hanem azt, hogy me­­lyik félnek a léte van veszé­­lyeztetve. Jaj lett volna Wilnernek, ha ez a háború nem győ­­zelemmel végződik. Hogyha ez a háború más­­ként végződik, úgy Wilner is saját bőrén érezhette vol­­na azt, amit az arab parancs­­­nokságok irattáraiban felku­­tatott parancsszövegek ígér­­tek és amelyek szerint ár­­tatlan polgári lakosságot gyermekekkel, asszonyokkal és öregekkel együtt irtottak volna ki. Wilner ezt megelőzően a külföldön terjesztésre kerülő államkölcsön kötvények tör-­­ vényjavaslata ügyében szó­­lalt fel és a Kneszet óriási többsége által nagy ellen­­szennel fogadott beszédé­­ben újból visszatért ama ál­­lítására, hogy a június 5-én elindult küzdelem elhamar­­kodott volt és hogy a há­­borút Izrael indította meg. A Gázában és Szilfásban elesett hősök árkárára A Beeri melletti ideiglenes katonai temetőben folyt le a megható szertartás Több, mint ezer főnyi tö­­­­meg gyűlt össze tegnap a Beeri kibuc melletti katonai­­ temetőben, első központi ár­­kárára, a gázai övezet és a Szináj félsziget harcaiban el­­esett hősök halála utáni har­­­­mincadik napon. A hősi ha­­lottak hozzátartozóit szerve­­zetten hozták az árkárára, a­­melyre eljöttek a barátok, a­­ bajtársak, a távolabbi roko­­nok is. Ezt a katonai temetőt­­ csak ideiglenes nyugvóhely­­nek tekintik. A Slomo Goren tábornok katonai főrabbi irányítása alatt álló szertartás elején Smuel Éjál tábornok felolvas­­ta Lévi Eskol miniszterelnök levelét, amelyben, többek kö­­zött, ezt írja: Nem lehet fel­­becsülni azt, amivel mi tar­­tozunk. Mindenüket feláldoz­­ták, hogy kivívják a győzel­­met.­­ Jesájáhu Gávis tábornok, a déli körzet parancsnoka me­­leg szavakkal emlékezett meg az elesett katonák önfeláldo­­o­zó küzdelméről és odaadásé­­­­ról. A háború csak hat napig­­ tartott, de Izrael történetében a legnagyobb, legfényesebb háborúként fog szerepelni. A győzelemért nagy árat kellett­­fizetnünk és az elesettek csa­­ládjai számára nincs vigasz. Slomo Goren főrabbi mond­­ta az El Máré Ráchmámim imát és beszédben méltatta­­ azoknak a hősiességét, akik életüket áldozták fel népük megmentéséért. Goren főrab­­bi a szülőkhöz fordult. Bol­dogak lehettek, hogy ilyen fiukat neveltetek fel! A Jád Lebánim nevében Zeruvábel Cháviv (Rison le Cion) arra szólította fel a szülőket, őriz-­­ zék meg azt a területet, ame­­­lyet fiaik vérével váltottak­­ meg. A szertartást, amelyen a déli körzet és a Negev közsé­­gi és munkástanácsai is részt vettek, egy tüzérségi üteg díszlövései zárták le. Az elesettek családtagjait az egész országból a hadügy­­minisztérium által beállított külön autóbuszok és autók hozták. Minden családnak annyi helyet bocsátottak ren­­delkezésére, amennyit igé­­nyelt, minden korlátozás nél­­kül. A szertartás után meg­­ható jelenetek játszódtak le, amikor a családtagok megke­­resték az elesett sírját a te­­metőben. A Petach Tikva melletti Mazor mosárban, ma, szer­­dán este 8 órakor tartják meg a Szináj harcokban hősi halált halt Gutfreund Lévi­srkáráját. A falu elesett fiá­­nak emlékszerta­rtását a Bét Háámban rendezik. Nincs kompromisszum az UNO-ban (Folyt, az első oldalról)­getések ellen, valamint Iz­­rael függetlenségének elis­­merése érdekében és nem ítéli el a terroristák átszi­­várgását, tudomásul veszi az arab államok politikáját, a­­mely megakadályozza a Kö­­zelkelet fejlődését és békéjét az arabok által húsz évvel ezelőtt Izrael ellen elköve­­tett első agresszió óta. Aba Even előtt Makonnen etiópiai delegátus szólalt fel, aki kijelentette, hogy kor­­mánya a délamerikai államok javaslatát helyezi előnybe, mert nem lehet azt követelni Izraeltől, hogy a háborús ve­­szély elleni garancia nélkül visszavonuljon a megszállt területekről. Ugyanakkor a delegátus felszólította a­­ ja­­vaslat kezdeményezőit, hogy igyekezzenek kompromisszu­­mot találni, nehogy a köz­­gyűlés dolgavégezetlenül zár­­ja tanácskozásait. Lord Caradon angol dele­­gátus kijelentette, hogy a délamerikai javaslatot fogja megszavazni, de ugyanakkor támogatja Pakisztán kezde­­ményezését is, amely Jeru­­zsálemnek nemzetközi város­­sá való nyilvánítását köve­­teli. A kulisszák mögött állan­­­­dóan folynak a tárgyalások a kompromisszumos megoldás­­­ra. Corneliu Manescu román külügyminiszter mexato és Brazília delegátusaival, majd a nem azonosuló államok ja­­vaslatát kezdeményező cso­­port tagjával, de jólértesült források szerint mindez siker­telennek bizonyult, mert sem a Szovjetunió, sem az arabok nem hajlandók olyan módosí­­tásra, amely feltételhez köt­­né az izraeli csapatok vissza­­vonulását. Diplomáciai körökben nagy meglepetéssel vették tudomá­sul, hogy egyes afrikai álla­­mok nem várt eréllyel száll­­nak szembe a nem azonosuló államok kezdeményezésével. Tegnap Kenya is bejelentet­­te, hogy utasítást kapott a délamerikai államok javas­­latának támogatására és ugyanezt tette Gána is. A legfeltűnőbb azonban, hogy az egykori francia gyar­­matok közül 12 nyílt elé­­gedetlenséggel fogadta Franciaország diktátumát, hogy az Izrael-ellenes ja­­vaslat mellett szavazzon. A francianyelvű afrikai álla­­moknak nagy csalódást oko­zott, hogy Franciaország fel­hagyott semlegességével és azt kérdezték a francia de­­legátustól, hogy ha Párizs egykori szövetségesét, Izra­­elt így cserbenhagyta, me­­lyik barátja kerülhet ezután sorra ? Az UNO közgyűlése tegnap a késő éjjelig az egyes fel­­szólalásokat hallgatta meg. Kevés kilátás van arra, hogy közgyűlés az éjjel folyamán szavazzon a javaslatok felett. • A tokiói egyetem egyik tudósa tegnap annak a le­­hetőségét vetette fel, hogy Kína hétfőn második hidro­­génbombáját is felrobban­­totta, bár erre még nem ta­­lált teljesen meggyőző bizo­­nyítékot. A Katonagondozó sorsolása Tegnap folyt le a Katona­­gondozó Bizottság sorsjátéké­nak húzása, amelyen a 368290 —A számú sorsjegy három­­szobás lakást nyert a tel­­avivi Nové Avivim negyed­­ben. Utánfutó lakókocsit nyert a 348481—G, míg egy Renault- 10 autót a 283747 —G kapta. A további nyertesek: Vaux­­hall Viva autó — 367760—B, Ford Anglia 387076—A, Hill­­man Imp. 106897—G, Simca —1000 autót nyertek 341917 —G és 116609—G, Fiat—850 autót 408746—B, Viva keres­­­­kedelmi autó 481071—A, Con­­­­tessa 475325—G, Fiat—600­­ autó 368836—A. Ezen felül­­ még számos nyereményt sor­­soltak ki. Az első héber könyv a háborúról Már a múlt héten eljutott az izraeli könyvpiacra két amerikai újságíró könyve a hatnapos villámháborról, de az első héber könyv megjele­­nését csak tegnap ünnepelték a tel-avivi Bét Szokolovban. A könyv szerzője Arje Av­­neri újságíró és annak címe ״ A legrövidebb nap” (A légi­­haderő része a győzelemben). Több más újságíró könyve van előkészületben a hatnapos háborúról és Arje Avneri mo­­solyogva jegyezte meg: Mint­hogy a légihaderő aratta az első győzelmet a háborúban, nekem is elsőnek kellett be­­futnom a könyvemmel. Av­­neri könyve, amelynek angol fordítása is készülőben van, J. Guttmann könyvkiadó gon­dozásában, 5000 példányban jelent meg és 4­ 50 fontért áru­sítják a héber könyv hetén.­­ Avneri a háború alatt a légi­­haderőhöz beosztott katonai tudósító volt. Az óvárosi idegen­­forgalmi irodák tovább működhetnek Jeruzsálem óvárosának be­­­­kapcsolása az izraeli idegen­­forgalomba, tegnap ismét egy lépéssel jutott előre, amikor összehívták az óvárosban mű­ködő utazási irodák vezetőit. Reuven Tur-Ner, a kereske­­delmi minisztérium idegen­­forgalmi osztályának vezető­­■ je, közölte az összejövetelen­­ résztvevő 50 utazási ügynök­­­­kel, hogy a következő három hónap alatt ideiglenes enge­­dély alapján folytathatják­­ működésüket, még­pedig az­­ eddigi keretben. Az átmeneti­­idő alatt eleget kell tenniük az izraeli turisztikai vállala­­­­tokra vonatkozó előírásoknak és csak ezután kapnak majd végleges engedélyt. Az arab ügynökök nevében Chazem­­ Chaldi válaszolt, aki a jor­­dániai idegenforgalmi minisz­­tériumban a szolgálati osz­­tály élén állt. Chaldi kiemel­­te, hogy az idegenforgalom képezte az óváros legfőbb jö­­vedelmi forrását. Az angol alsóház jóváhagyta a homoszexualitást törvényesítő javaslatot A képviselők éljenzéssel fogadták a szavazás eredményét London, (Reuter). Éljen­ zásra veszik, hogy ott is réssel fogadta az angol alsó- megszavazzák, hár csaknem üres ülésterme Roy Jankins belügyminisz­­ter közönsége a törvényja­­tér bejelentette, hogy tanur­­vaslat megszavazását, amely mányozni fogja a büntetések büntetlenséget biztosit a ho­ enyhítését olyanok részére,­moszexuálisoknak. Ezzel az akiket homoszexualizmusért alsóház egy 600 évvel ezelőtt elitéltek. ״ Ez a szavazás hozott törvényt módosít. A nem a kormánynak adott ki­­magánjellegű törvényjavasla­talom jele, vagy a homo­­tot 99 szavazattal 14 ellene­ szexualizmus iránti rokon­­ben szavazták meg és ezzel szenv kifejezése. Akik ebben törvényesen engedélyeznek abberációban szenvednek, homoszexuális kapcsolatok a magány, a bűntudat és a kát magánlakásban felnőtt __ . . . ,. .... . , ״ .... . ■ ... .. szégyen terhe alatt nyög­férfiak között, ha ez kolcso- , , , -nős megegyezés alapján tör­nek’ A kérdés­ felett ténik. Feltevések szerint dönteni kellett, az, hogy a Angliában 500 ezer — egy­ büntetőtörvénynek is sajta­­millió homoszexuális él. Az ata kell-e az ilyen szeren­­alsőházból a javaslat a fer­­csétleneket” — mondotta a­dók Házába megy át, de lesz miniszter.

Next