Uj Kelet, 1967. július (48. évfolyam, 5758-5783. szám)
1967-07-10 / 5765. szám
Kádár János és az igazság Mintegy három évvel ezelőtt jelent meg Tel Avivban az új szovjet irodalom antológiája, amelyhez Joszéf Berger-Barziláj írt bevezetőt. Berger-Barziláj a huszas évek elején vezető szerepet játszott a palesztinai munkásmozgalomban és egy adott pillanatban csoportjával letért a cionista vonalról és elhatározta, hogy a megvalósított forradalom hazájában — Oroszországban — építi fel jövőjét. A vezetése alatt álló csoport külön hajóval jeriházott, a Krím-félszigeten telepedett le, ahol falut alapítottak. A nagy tisztogatások idején a férfiakat letartóztatták és vagy a vesztőhelyen, vagy a szibériai őserdőkben lévő koncentrációs táborokban fejezték be csalódásokkal teli életüket. Berger Barziláj mindent kibírt: 26 évi raboskodás után kiszabadult, feleségével és időközben orvosi diplomát szerzett fiával együtt sikerült elhagynia Oroszországot. A család Tel Avivban telepedett le. Berger Barziláj, aki a szovjet kérdés egyik legalaposabb ismerőjének számít, az említett irodalmi bevezetőben a nyelv korrupciójáról értekezik. A szovjet rendszer egyik legnagyobb bűnének tudja be, hogy meghamisította, denaturalizálta a legtermészetesebb érintkezési eszközt, az emberi nyelvet. Évtizedeken át folytatott propagandamunkával elködösített azelőtt mindenki számára világos fogalmakat, míg mások értelmét elferdítette, meghamisította, kicserélte. Barziláj példaként hozza fel az orosz „pravda” szót, amely igazságot jelent. Evvel a névvel kérkedik a párt hivatalos lapja, jóllehet mindenki tudja, 1967 július 10., hétfő 5727 támuz 2. A Kot Jiszraél külföldre sugárzott magyar nyelvű adása a 33.33 rövidhullámon hallható minden este 19.35 órától 19.45 óráig. 6: Motova, 6.05: rövid hírek, 6.10: Hanglemezek, 6.30: torna, 6.40: reggeli zene, 6.55: műsorismertetés, 7: hírek és lapszemle, 11.30: az elemi iskolások műsora, 12.30: hanglemezek, 13: hírek, 13.05: rokonkeresés, 13.15: hangverseny, 14: rövid hírek, déli lapszemle, műsorzárás, 16.31: a fiatal hallgatóknak, 17: hírek, 17.05: őseink legendáiból, 17.25: hanglemezek, 18.05: könyvismertetés, 18.20: válogatott keleti dalok, 18.40: mezőgazdasági tanácsadás, 19: hírek, közlemények, műsorismertetés, 19.20: különleges műsor, 19.50: dalok és üdvözletek, 20.20: Tnách-részletek, 20.30: hírek, híradó, 21.״ A függöny felgördül”, 22.15: a népegyetem adása, 22.35: zene program, David és Noa Chen (hegedű és zongora), Dvorak: Sonatina, Schumann: Románc, Paul Ben-Chájim: Három dal, 23: hírek. Párhuzamos műsor 7: Hírek, lapszemle, 7.15: ,,Tied a dal", 8: hirek, 8.10: jó reggelt — reggeli zene, 10: hirek, 10.05: a háziasszonyoknak, 11.30: hirek, 13: angol hirek, 13.30: francia hírek, 14: hírek, déli lapszemle, 14.10: ״ Hová megyünk este?”, 14.30: ״ Ismert és kedvelt" szórakoztató műsor, könnyű zene, 17: hírek, 18: hírek, 18.45: déknak, 22: hírek, 22.10: humoros műsor, Smuel Rozen szerkesztése, 22.45: nyugalmas melódiák, 23: hírek, Hátikvá. A hadsereg műsora 11.30: műsorismertetés, 11.33: zeneszámok, 12: tájismertető, - 12.05: üdvözlet dallal, 13: hírek, 13.10: katonai műsor, - 13.20: könnyű zene, 13.55: közlemények a katonáknak, 14: hírek, 14.10: műsorzárás, - 17.33: üdvözletek, 18.05: katonai program, 18.15: üdvözletek (folyt.), - 18.40: a Cáhál naplója, 18.55: közlemények a katonáknak, 19: hírek, 19.10: ״ Az est”, 20.15: Intermezzo, 20.30: hírek, 20.40: opera zene, 21: külföldi slágerek, 22.30: népdalok, 23: hírek, 23.10: ״ Mélyen az éjszakában”, 23.30: műsorzárás. Ügyeletes gyógyszertárak Tel-Avivban ״ Jáni”, Jehuda Hálévi 67, tel.: 612474. Jaffa, Ben Jehuda 172, tel.: 224543. Moskovics, Hámelech George 25, tel.: 612650. Jeruzsálemben Valero, Recov Érnek Ráfálm 11/4, tel.: 32780. Haifán, Balfour, Mászádá 1., tel.: 62289, hogy semmi sem áll távolabb tőle, mint az igazság hirdetése. Az „igazság” ebben az esetben a klikk-érdekkel ,az erőszakkal, a blöffel, a könyörtelenséggel egyenlő. Ez az értekezés jutott az eszünkbe tegnap, amikor a Magyar Nemzet egyik utóbbi számában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt központi bizottságának első titkára beszédét olvasták. Ez a beszéd, amely a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VTE. kongresszusán hangzott el, ékes bizonyítéka annak, hogy Budapesten prostituálják a magyar nyelvet, mert hiszen hatalmas betűkkel hirdetik, hogy „az igazság az arab népek mellett van”. „ De lássuk, hogyan magyarázza meg Kádár János ezt az ״ igazságot” a magyar közvéleménynek? ״ Legutóbb —■ olvassuk — a Közelkeleten tört ki háború. Ez a háború azzal kezdődött, hogy Izrael állam katonai egységei június 5-ikén hajnalban támadást indítottak az Egyesült Arab Köztársaság, Szíria és Jordánia ellen. Ez kétségtelen és vitathatatlan agresszió. Az izraeli csapatok arab országok területét foglalták el, tartják megszállva és különböző kegyetlenségeket követnek el az általuk megszállva tartott területeken, elűzik az arabokat saját hazájuk területéről, saját földjükről.” ״ A viszály magva régi — folyatja azután Kádár János — nem újkeletű dologról van szó. Az összeütközések évtizedek óta folynak ebben a térségben. Néhány évtizeddel ezelőtt ez a közelkeleti térség teljes egészében az imperialisták gyarmati birtoka volt. Az imperialisták rátették kezüket a világnak e térségére, amely nagyon gazdag egy természeti kincsben, az olajban és katonai-politikai szempontból rendkívül fontos. Az arab népek szabadságharcának eredményeként azonban ez a terület jelentős mértékben és jelentős részben kicsúszott kezükből. Az imperialisták nem adták fel a térségért a harcot, a június 5-i izraeli agresszió mögött is ők állnak.” Nem célunk vitába szállni Kádár János okfejtésével. Végeredményben ő csak a jól beszajkózott moszkvai lemezeket pergeti le. Most, hogy Moszkva a diplomáciai csatát is elvesztette, bizonyára álmatlan éjszakái vannak gazdái pech-sorozata miatt. Az UNO-közgyűlésén ugyanis kiderült, hogy az igazság (úgy ahogy azt a szabad világban értelmezik) nem az arab népek, hanem Izrael mellett van. Bennünket a kérdés sajátos aspektusa, a magyarországi zsidóság ügye érdekel. Nehéz dolog éles határvonalat húzni az Izrael-ellenes magatartás és az antiszemitizmus között olyan országban, mint Magyarországon, ahol a zsidógyűlöletnek mély gyökerei vannak. Ez a nép még nem is olyan régen lelkesen tapsolt Hitlernek és Szálasinak, aktív részt vett a magyarországi zsidóság kifosztásában és fizikai megsemmisítésében. Kézenfekvő, ha a sajtó és a rádió izraeli agresszióról beszél, ha a munkahelyeken azt fejtegetik, hogy Izraelt meg kell bélyegezni, el kell ítélni, az átlag magyar polgárban, a tegnapi kisnyilasban önkéntelenül is felmerül a kérdés: „Már szabad ütni a zsidót?!” Nyilván ez okoz gondot Kádár Jánosnak, aki úgy látja, hogy ezzel az Izrael-ellenes magatartásával kormánya elvetette a sulykot. Bent az országban olyan folyamatot indított el, amelyet holnap esetleg nem tud megállítani. Ez az erjedés nemcsak a Magyarországon élő mintegy 100 ezer zsidót érinti, hanem veszélyezteti az egész rendszert és annak jövőjét. Ezért foglalkozott Kádár János az ügygyel a Kommunista Ifjúsági Szövetség kongresszusán, ahol a következőket mondotta: ״ Hozzátartozik a kérdéshez az is, hogy a világon szétszórtan élő, magukat zsidónak valló emberek a zsidó nép hazájaként tekintenek Izraelre. Jól emlékezünk arra, hogy a Hitler-fasizmus miféle barbárságokat követett el. Középkori nézeteket hirdettek, faji megkülönböztetést alkalmaztak és nagyszámú zsidó származású embert meggyilkoltak. A mi álláspontunk, a kommunisták álláspontja e kérdésben sohasem volt bizonytalan, vagy vitatható. Mi mindenkor mindenféle fajelméletet elutasítottunk és minden erőnkkel, fenntartás nélkül harcoltunk a második világháború időszakában is a faji megkülönböztetés, a zsidóüldözés és a Hitler-fasiszta barbárság ellen. Harcoltunk és harcolunk a faji megkülönböztetés és atrocitás ellen, bármikor és bárhol találkozunk azzal, legyen az amerikai négerekkel szembeni diszkrimináció, vagy bármilyen más. Ez a kérdés egyik oldala. A másik oldala az, hogy az elmúlt évtizedekben a világ különböző országaiból nagy számban vándoroltak ki Izraelbe zsidó emberek, így Magyarországról is és izraeli állampolgárok lettek. A rokoni, érzelmi kapcsolatok zavarhatják a tisztánlátást. Meg lehet érteni, hogy egy ember politikai állásfoglalását megzavarja, ha az agressziót elkövető országban testvére, vagy rokona él. Az állásfoglalásnak azonban a külpolitikában is elvi alapon kell nyugodnia. Ha nem elvi alapon foglalnánk állást, akkor komoly zavarok keletkezhetnének. A magyar állampolgárok közül vizonylagosan soknak él gyermeke, testvére, vagy más rokona az Egyesült Államokban és Nyugat-Németországban is Hová jutnánk a politikában, ha azért, mert néhányszor tízezer magyar rokona él az Egyesült Államokban, nem ítélnénk el következetesen az Egyesült Államok uralkodó köreinek imperialista politikáját és vietnámi agresszióját? Hová jutnánk, ha nem szállnánk szilárdan szembe a Nyugat-Németországban újjászülető neofasizmussal, militarizmussal és az uralkodó revansiszta politikával azért, mert ott magyar állampolgárok rokonai élnek? És hová jutnánk, ha mi Izrael kétségkívül jogtalan háborús lépéseit nem ítélnénk el, mint imperialista agressziót azért, mert néhány ezer embernek apja, gyermeke, vagy testvére él Izraelben ? Mi azt valljuk, hogy az Egyesült Államok népének jövője akkor lesz jó, ha az Egyesült Államok abbahagyja a vietnámi háborút és minden agressziót. Nyugat-Németország népének akkor lesz jó, ha feladják a revansizmust, felszámolják az agresszív militarizmust és megkeresik a testvériség útját a Német Demokratikus Köztársaságban élő német néppel, a béke és a barátság útját Európa többi népével. És az Izraelben élő népnek, dolgozóknak akkor lesz jó, ha szembeszállnak saját kormányuk imperialista agressziójával és megkeresik a béke, a barátság és az együttélés útját az ott élő arab népekkel. Mi tehát az imperialista politika és nem a zsidó nép, nem Izrael állam ellen vagyunk. Mi, az igazság mellett vagyunk és azok mellett, akiknek oldalán az igazság ma e kérdésben van, az arab népek mellett. Szolidárisak vagyunk velük és tőlünk telhető módon támogatjuk harcukat, hogy az agresszió következményeit felszámolják.” Eddig a Kádár-beszéd ránk vonatkozó része. Nem vitatkozunk vele, mert ezekre az érvekre az UNO közgyűlés már megadta a választ. Mi csak ott élő testvéreinket sajnáljuk, a százezer főnyi magyarországi zsidóságot, mely ismét a magas lánggal lobogó gyűlölet légkörében kell, hogy éljen. Amelynek ismét álmatlan éjszakái vannak. Amely most nem miattunk, hanem ismét saját létéért aggódik . Fáj, hogy a sors épp ezzel a néppel hozott össze bennünket, amely mindig rosszul helyezkedett. Az egyetlen , néppel, amely 1944 nyarán, ■ amikor a háború kimenetelét ן a vak is látta, kiszolgáltatta zsidóságát Hitlernek és buzgón közreműködött az akció gyors lebonyolításában. Ez anép, amely 1945-ben (!) az ostromolt Budapesten meg gyilkolta a maradék zsidósá-got és amellyel nekünk hoszszú, történelmi elszámolásunk van, ma ismét szembenéz a zsidó-kérdéssel. Kormánya azt hirdeti, hogy az igazság az arab népek mellett van, akik fennhangon hirdették, hogy újabb Auschwitzot készítenek elő és ennek érdekében hatalmas háborús gépezetet építettek. A magyar kormány magatartása nem okozott számunkra csalódást. Pillanatra sem hittük, hogy a románkormány mintájára gerinces magatartást fog tanúsítani. Csak éppen fáj, hogy ők is üvöltenek a sivatagi hiénákkal. Ezt a fájdalmat, sajnos, nem tudjuk leküzdeni. (sch. d.) H a b s m aH Haifa, julius 10., hétfő TANGO llüáELi OPERA Kedd, július 11., bemutató NABUKODNECAR A TEL-AVIVI MOZIK HETI MŰSORA Előadások Kezdete: 4.30-7.15-9.15 ALLENBY: Alfie ARMON DAVID: Marten a bátor katona BEN JEHUDA: Házasság olasz módra CHEN: A szálloda CINERAMA: Grand Prix GAT: Fahrenheit 451 GORDON: Hirtelen, tavaly nyáron CÁFON: Das Mildchen Rosemarie ESZTER: Robin Crusoe hadnagy HÓD: Jönnek az angolok, Jönnek az ejtőernyősök MAXIM: Butterfield 8 MUGRABI: A düh OPHIR: A gyilkosok ORION: Vége a játéknak PEER: 90 fok árnyékban TCHÉLET: Mein Liebling Catherina TEL-AVIV: Sound of music SDÉROT: A new-yorki rendőr VARON: 999 Aliza Mizrachi BAT-JAM OREN: Szerelem a c-ik flottán SAVYON: A nagy bűntény BAT-JAM: Daisy Csak a CáháBban lehet igazán megszeretni a hazát — szokta mondani a harminc nappal ezelőtt elesett Eismann Méir főhadnagy A hamnanna V1A_ a tankhoz ■ד f r c c VsK nn Al | A hatnapos győzelmi háborúban elesettek slosimján a beéri katonai temetőben összejött gyászoló szülök között voltak Eismann Nándor, valamint Frida is. Egyetlen fiúk, a 20 éves korában Szi- t ז nájban hősi halált haltéir, egy Pilzen melletti városkában született 1947-ben. Kétéves korában érkezett az országban, a világégés előtt a keletszlovenszkói Budaházán családjukat vesztette szüleivel. A jeruzsálemi Medrom Cion vallásos középiskolát kitüntetéssel végezte el, majd 17 és féléves korában bevonult. Két és féléves tényleges szolgálat után már mint tiszt, további négy hót napot írt alá. Ebben az időben írta haza szüleinek, hogy az ״ csak a Cáhálban lehet iga- 1. zán megszeretni a hazát”. 1־ Katonai szolgálatával pár- 1־ huzamosan a jeruzsálemi Ír Héber Egyetemen tanult. 1־ Két hónappal a háború kirörése előtt szerelt le. Egyetem־ mi tanulmányai mellett most '־ már volt ideje dolgozni is. ii Mindent megtett, csakhogy a Gederán lakó és gazdálko־ dással foglalkozó szüleinek ne kerüljön pénzébe. !1 Amikor egy este eljöttek 1 érte, elsőnek a tefilmjét cső- 11 magolta be. ״ Ne aggódjatok, n nemsokára visszajövök”, — 1, búcsúzott vidáman. Pár nappal később, amikor már el- kerülhetetlennek látta a há- 1- borút — azt írta haza, hogy I a tankban biztosabb az élete, mint a házban. Ez egyszer tévedett. A háború más- 1 napján, mint századparancs׳- 1 nők, parancskiadás közben, fejét kitette a tankból. Ez a pillanat elég volt arra, hogy I halálos lövés érje. ״ Nemcsak parancsnokunk, hanem bajtársunk és barátunk volt” — mondották a szülőket vigasztalni akaró egykori bajtársak. ״ Szentség van Izráel föld- Ijén, amelyen ilyen hősök járnak” — mondotta 16 és féléves egyetlen húga — Mirjám. Az a nép, melynek ilyen fiai vannak, az legyőzhetet׳ len — tettük hozzá magunkban . .. Gálik G. Ervin EISMANN MEIR 1967 vn 10 Új Kelet 5 NAPRÓL - NAPRA Magyarországi keresztények üdvözlik az izraeli győzelmet Szerkesztőségünkbe egy Olvasónk Magyarországon élő régi keresztény barátjának, — egy tekintélyes állami vállalat mérnök-igazgatójának — és feleségének kétrendbeli levelét hozta be. A levelekből világos meggyőződést szerezhetünk arról, hogy a magyar kormány hiperlojális felfogása és a véleményét a tömegekre is ráoktrojáló szándéka ellenére, egyes keresztény magyar rétegeknek mi a véleménye a magyar kormány politikájáról. Milyen szimpátiával állnak ki Izrael mellett, amelyet az arabok Oroszország segítségével próbáltak lerohanni, sőt a föld színéről eltörölni. Érdekes az is, hogy amíg egyes keresztény ismerősöktől egyre-másra érkeznek, éspedig egész rövid idő alatt, az ilyen tartalmú levelek, a zsidó rokonok és ismerősök, valószínüleg a megfélemlítés pszichózisától vezetve, úgyszólván teljesen tartózkodnak a levélírástól. A hozzánk behozott két levél néhány érdekesebb mondatát alább közöljük: ״ Ami bekövetkezett, — mondja a június 6-iki levél, — megdöbbenéssel és aggodalommal töltött el bennünket... Sajnos a józan észszel ellentétben, a világ fölött megint a sötétség lett uralkodóvá... A kártyát azonban mások keverik és mi csak egy kis nyomdafesték vagyunk az eldobott kártya felületén ... A nap minden órájában aggodalommal gondolunk rátok és csak az vigasztal bennünket, hogy vannak barátaitok, akik nem hagynak el benneteket . Hisszük, hogy az igazság győzedelmeskedni fog, csak kérdés, hogy mennyi véráldozatot és fájdalmat fog mindez követelni tőletek ... Nem tudjuk megérteni, miért kell nektek újabb és újabb áldozatokat hozni azért a földért, amely őseitek földje volt”. A június 11-iki levélből vesszük a következő mondatokat: ״ Szívből gratulálunk a ragyogó győzelemhez ... Reméljük, most már hosszú időre nyugalom lesz arrafelé ... Naponta figyeljük a híreket és éjjelente hallgatjuk a kinti rádió leadásokat... Tisztában vagyunk vele, hogy Dájánnak minden ragyogó stratégiája hiábavaló lett volna, a kiváló izraeli haderő nélkül... Nagy volt az aggodalom értetek itt nálunk a legszélesebb körökben, nem tudjátok elképzelni, hogy az értetek heteken keresztül érzett aggodalom után, milyen boldogan oldódott fel bennük a feszültség... Azt hisszük, hogy velünk együtt milliók éreztek így és milliók csodálták Góliát vereségét a kitűnően harcoló kis Dávidtól”. A könyörületes zsidó A hhebroni Machpéla barlang bejáratánál sok helybeli arab — öregek, asszonyok és gyerekek — voltak láthatók, akik mind valamilyen árut kínáltak eladásra. Az egyik izraeli fiatalenber, akinek egy kis arab fiú egy fonott kosárkát kínált eladásra, a gyerektől megkérdezte, hány éves . — 10 éves vagyok, — mondta a kis arab fiú. — Hol van az apád ? —– faggatta tovább az izraeli a kisfiút. — Odahaza van, — felelte a kisfiú és mindjárt hozzátette: — Az apám azt mondta, hogy a zsidók jólelkűek is egy kis fiút sose fognak bántani, azért küldött ki engem, hogy valami pénzt keresek.