Uj Kelet, 1967. augusztus (48. évfolyam, 5784-5810. szám)

1967-08-01 / 5784. szám

— Már a hatnapos háború kitörése előtt Egyiptomba készültem — mondotta a békepilóta. — Feszültséggel teli napok voltak ezek és Izrael nicosiai nagykövetségén azt javasolták, ne menjek Egyiptomba, mert az esetleges utam kárt okozhat Izrael államának. Ezért akkor nem indultam útnak. — Hazajöttem — folytatja elbeszélését Abie Nátán, — hogy mint tartalékos pilóta bevonuljak. A repülőtéren, illetve a bázisomon, ahol önkéntesen jelentkeztem, kijelentették, hogy nincs szükségük rám. Ekkor önkéntes munkára jelentkeztem a szíriai határmenti kibucokban, ahol ugyancsak elutasítottak. Igaz, én pacifista vagyok, viszont háború idején, elsősorban izraeli — emeli fel hangját Abie Nátán. — Amikor befejeződött a háború, Nicosiába akartam utazni, a rendőrség azonban Luddon feltartóztatott. Kötelezvényt írtam alá, hogy nem fogok Egyiptomba repülni, s ekkor megengedték, hogy elutazzam. — Kénytelen voltam hazudni — emeli fel hangját, — mert a cél, amit magam elé tűztem, mindennél fontosabb. Nicosiából nyomban Egyiptomba akartam menni, azonban a világ közvéleményét és az UNO-t az Izrael körüli ügyek foglalkoztatták akkor, és én az egyiptomi utammal nem akartam felesleges bajt okozni. Bevártam a huszonnyolcadikát, azt a napot, melyen általában minden negyedévben valamilyen utat hajtok végre, és elindultam. — Nem utaztam a bizonytalanságba, a repülőutam alaposan előkészítettem. Kapcsolatba léptem londoni, párizsi és nicosiai befolyásos személyiségekkel, akiknek nevét egyelőre nem közölhetem. Ezek segítettek nekem, mint ahogy bizonyos UNO-tisztviselők is azt tették. Azt viszont elárulhatom, hogy a Ciprusban állomásozó angol légihaderő emberei is segítettek. Még egy pikáns adalék: A katonai kormányzó megkérdezte: miért rúgtatok ki bennünket Szinájból ? Miért támadtatok meg bennünket?— Igaz, hogy én őszintén a béke ügyéért küzdök — — válaszoltam azonban a háború előtt, amikor Angliában voltam a televízióban láttam, hogy elzártátok a tiráni szorost. Akkor azt hangoztattátok, hogy valamenynyi izraelit a tengerbe kell dobni és fel kell számolni Izrael államát. Mond kormányzó, miért hoztatok olyan sok tankot a Szináj - félszigetre? Csak egyetlen bizonyítékot nyújtsál arra nézve, hogy nekünk izraelieknek támadó szándékaink voltak. Hogy csak egyetlen arab-ellenes uszító beszéd hangzott el a Kol Jiszráélban!... — A katonai kormányzó nem tudott mit válaszolni, s csak azt hebegte, hogy: ״ mi csak védekeztünk. Az amerikaiak azt ígérték nekünk egyiptomiaknak, hogy ti az izraeliek nem fogtak megtámadni benünket". ■— A kormányzó megkérdezte, hogy részt vettem-e a háborúban. Azt válaszoltam neki, hogy nem fogadták el önkéntes jelentkezésemet, de ha be kellett volna vonulnom, úgy harcoltam volna, mint minden más izraeli katona, de legalább is úgy, mint te küzdöttél volna. — A katonai kormányzó erre azt válaszolta: a béke ügyét szolgálja, ha ti kivonultok az elfoglalt területekről. Emlékeztettem arra, hogy hasonlókat mondott, amikor másfél évvel ezelőtt Egyiptomban jártam. Csakis kölcsönös engedmény vezet a békéhez, előbb azonban a két nép megbizottainak le kell ülni a tárgyalóasztalhoz. — Ekkor átnyújtottam a katonai kormányzónak a ma(Folytatás a 7. oldalon) Ahie Nátán nyilatkozata: ״ Az egyiptomi tisztek Gila Almagor és Jigál Álon fényképét nézegették" Beszéltem nekik a felkeszesdő izraeli politikusokról: Eskolól, Evemnél és Áloméi . A pont-szaidi katonai kormányzó szandálban fogadta Abie Hátán! - A jövőben sem fog , senki megakadályozni! Abie Nátán a "békepilóta" nyomban szabadlábra helyezése után visszatért főhadiszállására a Kalifornia kávéházba és étterembe, ahol népes baráti kör várta. Abie Nátánon látható volt második egyiptomi repülőútja okozott fáradsága és nem igyekezett izgatottságát és „hódolói” népes tábora okozta felindultságát palástolni. Téved, aki azt hiszi, hogy Abie Nátán visszatért a hamburger árusításhoz, vagy a kapuciner kiszolgáláshoz, mert néhány perccel azután, hogy elfoglalta helyét a kávéházban, sietve bejelentette, hogy további tervei vannak, — a jövőben sem korlátozom tevékenységemet és ezután sem fog senki sem megakadályozni. A békepilóta utat épít . A Cipruson töltött két hét alatt ״ szabadság országút” építésén dolgoztam egy török és egy göröglakta hegyifalu között. Ezt az országutat különböző országokból származó önkéntesek építik. Az önkéntes munkások kitűzték népük zászlaját, és így általam helyet kapott az izraeli lobogó. A többinél jóval nagyobb izraeli zászlót tűztem ki és az a tény, hogy izraeli kiküldött is jelen volt, feltétlenül Izrael és a Ciprus közötti közeledés ügyét szolgálja. Abie Nátán mindenesetre beismeri, mindent megtett, hogy egyiptomi útja ne legyen hiábavaló, összeköttetésbe lépett franciaországi barátjával, Eric Rolló zsidó újságíróval, Nasszer kebelbarátjával, aki telefonált Kairóba és bejelentette, hogy jönni fogok. Rajta kívül még néhány fontos közéleti személyiség vette fel érdekembe a kapcsolatot Kairóval. Úgy Rolló, mint a többiek megígérték, hogy szükség esetén a segítségemre lesznek Egyiptomban. Abie Nátán reggel háromnegyed ötkor indult útnak a nicosiai repülőtérről, ahol azt mondotta, hogy Tel - Avivba repül. — Alig, hogy a levegőbe emelkedtem, az egyik ciprusi barátom telefonon értesítette egyiptomi utániról Makáriosz ciprusi elnököt, néhány tel-avivi barátomat, az illetékes UNO-megbízottakat, az egyik ciprusi angol katonai bázist s még néhány köztestületet. Nátán indiai származású és feltűnően sötét bőre van. — A szerk.) — Időközben megjelent Port Szaid katonai kormányzója. A Farid nevű tiszt szandált viselt, kezet nyújtott és színtén ,,áhálán uszáhálán”-nal köszöntött. Farid megkérdezte: miért nem jöttél a háború előtt? Elmagyaráztam neki eddigi összes tevékenységemet, mire kijelentette: minden eddigi cselekedetedet ismerjük. Ez az oka annak, hogy egyáltalában szóbaállünk veled. 1 .— Ekkor teljes szívemből ן kacagni kezdtem — folytatja kalandos útjának elbeszélését Abie Nátán —, hát nem furcsa, hogy az egyiptomiak jobban hisznek bennem, mint sok izraeli polgár. Mit ígértek az amerikaiak? Port Szaid madártávlatból . A tenger felett repültem, egyrészt az izraeli repülőgépektől, másrészt pedig az egyiptomi vadászgépektől tartottam. Aggódtam azért is, mert nem volt nálam térkép. Először Alexandria felé repültem, de amikor rájöttem tévedésemre, visszatértem a helyes irányba, Port Szaid felé. Már madártávlatból láttam, hogy a mai Port Szaid más, mint amilyen az előző utam alkalmával (tavaly) volt. A kifutópályákat lépten nyomon tankcsapdák zárták el és a repülőtér körül a katonák százai táboroztak. __ Amikor leszálltam, a kifutó meleltti pázsiton néhány tiszt lépett hozzám és a hagyományos ״ általán uszáhá- lán" üdvözléssel köszöntött. Ekkor már nem féltem. Bekisértek a repülőtér parancsnokságára, kávét és teát hoztak és megkérdezték, mi látogatásom célja. Elmondtam nekik, hogy valami mondanivalóm van a repülőtér parancsnoka számára, s a Bőséges reggelit és egy doboz egyiptomi cigarettát hoztak. Elmondtam az egyiptomi tiszteknek, hogy mi egynép vagyunk, s az egyik feltűnően világos bőrű tisztnek ezt mondottam: ha egymásmellett állnánk Tel-Avivban, akkor azt mondanák, hogy te vagy a ״ vuz-vuz” (az askenáz származásúak gúnyneve). Igyekeztem érzékeltetni velük, hogy egy nép vagyunk és nincs közöttünk különbség. (Mint ismeretes, Abie AUTOMATA MOSÓGÉPEKHEZ Az ״ Or-Matic”, a ״ Shemen” modern mosópora, gondoskodik mosógépének tökéletes működéséről... A modern ״ Or-Matic’׳ mosópor nem fejleszt habot... Nonionic hatóanyag-csoport alapon készül... Könynyen oldódik . . . Nem hagy üledéket. .. Óvja a ruháját és mosógépét. .. Megfelel félautomata- és más mosógépekhez is . •. Az ״ Or-Matic" dobozának 2 fedele jogot biztosít az ״ Or” 1000 díjas versenyén való részvételre. KITŰNŐ SHEMEN KÉSZÍTMÉNY Bing Linial A Nyugati Falról I VSitSAISSE (DAVAK, — a Hisztadrut lapja). — BB ' 1 Minden állam függetlenségének egyik fontos megnyilvánulása a szenthelyekhez és a nemzeti jellegű helyekhez való viszonyulás. Kulturális, a turistákat szolgáló minden atrakciómentes magatartásról van szó, amely kizárólag a hazaszeretetre való nevelés ügyét szolgálja. Két alapvető feltételre van szükség ahhoz, hogy az ilyen helyekhez való kapcsolatainkat fokozzuk. A helynek általános nemzeti jellege kell, hogy legyen, amellyel a lehetőség szerint minden népréteg azonosítja magát, másodszor pedig, hogy az ilyen hely esztétikailag is elfogadható legyen. Ha ez a két alapfeltétel nem áll fenn, akkor nehéz érzelmi, vagy értelmi kapcsolatot kötni a hellyel. A Nyugati Fal, amelynek fontosságát Izrael és a zsidó nép életében senki nem vonja kétségbe, jelenlegi állapotában nem felel meg az említett két alapfeltételnek. Jellegét egyre jobban befolyásolja egy bizonyos kör, — amelyről nehéz azt mondani, hogy a széles néprétegekkel azonos. Ami pedig a Fal jelenlegi állapotát és karbantartását illeti —, a jóízlés fellázad. A Nyugati Fal mellett és körülötte történtek semmiben sem felelnek meg egy olyan helynek, amelynek nemzeti, vagy vallási jelentősége van. Szükségszerűen változtatni kell nemcsak a Nyugati Fal jellegén, hanem a karbantartásának módozatain is. A vallásügyi minisztériumnak nincs elég gyakorlata az ilyen helyek gondozásában és ez nem is hivatása. Az újságokb aS%XXXXXXXXXXXX%XXXXXXXXXXXXXXXS$3eXXXXXXXXS Amerika felújítja a fegyverszállítást hu. (HACOFE, — a Vallásos Nemztet Párt lapja). — Az amerikai külügyminiszter — bejelentése, hogy kormánya az Izraelnek és bizonyos arab államokba irányuló fegyverszállítás felújításával foglalkozik, részben örömmel, másrészt pedig aggodalommal tölt el. Jó az, hogy az Egyesült Államok lehetővé teszi Izraelnek önvédelmi fegyverek vásárlását, hogy ezáltal helyreállítsa a megingott fegyverkezési egyensúlyt, amelyet az Egyiptomba, Szíriába, Irakba és az öt új csatlós országba, Algériába irányuló orosz fegyverszállítmányok idéztek elő. Ugyanakkor aggasztó tünet, hogy az amerikaiak az úgynevezett nyugat-barát arab országokat is fegyverrel akarják ellátni. A hatnapos háború idején sajnálatos tanúi voltunk annak, hogy azok az arab államok, amelyek nagymennyiségű szovjet fegyvert kaptak és azok, amelyek „nyugati” fegyverrel voltak bőven ellátva, összefogtak egy Izraelt megsemmisítő háborúra. Tudni kell, hogy aki fegyvert ad az araboknak, mielőtt azok elismerik Izrael létjogosultságát, olyanok, mintha a legveszélyesebb ellenségeinket fegyvereznék fel. A lap ezután követeli az Egyesült Államoktól, vizsgálja felül arab-barát politikáját és rámutat arra, hogy elérkezett az idő, meggyőződni arról, miszerint semmiféle arab ország nem megbízható partner. Téved és megtéveszti a világ közvéleményét az, aki abban a tévhitben él, hogy fegyverküldeményekkel megszerzi az arabok barátságát és ezzel ugyanakkor a béke ügyét szolgálja. Az oroszok a zavarosban halásznak (HAJÓM, a Gádhál lapja). Az átmenetiOPff!? Eeylileg szünetelő Izrael-ellenes kampányuk idején, néhány nappal a Biztonsági Tanács ülése előtt Londonban és Newyorkban székelő diplomaták arról számolnak be, hogy a nyugati nagyhatalmak a Szovjetunióval karöltve a közelkeleti kérdés békés rendezését keresik, lehetőleg az UNO útján. A Tant UNO- főtitkár Grainsboroban megtartott beszédében a közelkeleti békéről szólva, azt magyarázta, hogy fabatkát sem ér az UNO világbékére és biztonságra irányuló erőfeszítése, ha a nagyhatalmak ezen a téren nem működnek együtt. Az UNO főtitkára, természetesen, együtt említette a vietnámi háborút a közelkeleti viszállyal és rámutatott arra, hogy mindkét összetűzés a világbékét veszélyezteti. A Közelkelettel kapcsolatosan U Tant az itt lévő összes népek jogainak kölcsönös tiszteletben tartásáról beszélt. Az oroszok továbbra is igyekeznek a zavarosban halászni és miután az összes arab UNO-delegátusok elutasították a közös szovjet-amerikai javaslatot, arról igyekeznek meggyőzni az egyiptomiakat, hogy fogadjanak el egy ilyen kiegyezési javaslatot. Izraelnek kötelessége ismételten megmondani úgy barátainak, mint ellenségeinek, továbbá az összes nemzetközi tényezőknek, akik őszintén a közelkeleti béke ügyét kívánják szolgálni, hogy nem vagyunk hajlandók homályosan megfogalmazott paragrafusok és tekervényes kijelentések csapdájába esni. Az arab magatartás körüli vita tata( HAMISMAR, — a Mápám lapja). Az izraeli sajtó bőven foglalkozott a Jeruzsálemben és a felszabadított területeken lévő más városokban megnyilvánuló ellenséges magatartásról és az együttműködés megtagadásáról. Az egyöntetű feltevés az, hogy mindössze egy szélsőséges kis arab csoportról van szó és konstruktív lépésekkel meg lehet szüntetni az ellenséges csoportnak a létjogosultságát és az esetleges befolyását. Akadtak azonban olyan lapok, amelyek a konstruktív ügykezelés mellett az erős kéz politikájának alkalmazását javasolták. A kérdésnek a rendezése távolról sem egyszerű, mert óvatosságot és sok megértést követel. A lap ezután vitába száll a Jerusalem Posttal, amely vasárnapi vezércikkében bírálta a Mápám és annak hivatalos lapja az Ál Hámismár felfogását. A lap tiltakozik az ellen, hogy a Mápám arab nyelvű lapjából, az El-Mircádban megjelent cikk egy-egy mondatát a politikai ellenfelek kiemeljék és azt helytelen beállítottságban közöljék. A lap elmagyarázza, hogy a cikkben megjelent arab-barát nyilatkozatok mellett rámutatnak arra, hogy a Nasszer vezetése alatt álló egyiptomi rendszer következetesen ápolja az Izraelellenes gyűlöletet és így felelős az egyiptomi népet ért pusztulásért.