Uj Kelet, 1971. április (52. évfolyam, 6905-6928. szám)

1971-04-01 / 6905. szám

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Uj! Divatos! Hosszú nadrágharisnya rövid nadrághoz áttetsző a csípőig ALL-SHEER Bikini Style divatos színekben csak 5.30 IL. IIIKEIEI alapitö főszerkesztő: Dr. marton ernő דסימה ךרועהו :ןושארה ר״ד .א ןוטרמ ל״ז 6905. szám TEL-AVIV, 1971. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK OLDAL6 AGORA 35 Amerika türelmet kér Egyiptomtól közölte Rogers, Mad­­ Washingtonnak hosszabb időre van szüksége Izrael meggyőzésére mad Riadhoz intézett jegyzékében Párizs­ (UPI, IEP).­­ William Rogers amerikai külügyminiszter ígéretet tett Egyiptomnak, hogy mindent elkövet Izraelnél az ame­rikai béketerv elfogadására. Ásráf Dzsurbál, Egyiptom amerikai megbízottja elmondotta az újság­­íróknak, hogy Rogers türelmet kért Egyiptomtól és Mah­mud Riadnak átadott jegyzékében biz­­tosította­­ az egyiptomi kormányt, hogy terve változatlanul fenn­­áll. Az Egyesült Államok kor­­mányának hosszabb időre van szüksége, hogy meggyőzze az iz­­raeli vezetőket a béketárgyalá­­sok sikeres befejezéséről. Riad ismertette a jegyzék tar­­talmát az egyiptomi diplomaták párizsi konferenciáján, de kijelen­tette előttük, hogy nincs semmi változás a politikai helyzetben. A Szuezi-csatorna megnyitása rész­­letkérdés és a probléma abban áll, hogy Izrael vonuljon vissza a megszállt területekről. Riad azzal a feladattal bízta meg az Európában működő egyip­tomi diplomatákat, győzzék meg a nyugati államok kormányait, igyekezzenek rávenni az Egyesült Államokat, hogy erőteljesebben követelje a Rogers-terv elfogadá­­sát Izraeltől. Egyiptom közpon­­tilag irányított diplomáciai offen­­zívát indít Európában. Riad kije­lentette a diplomaták előtt, hogy a kormány rendkívüli módon elé­­gedett azzal, hogy számos euró­­pai kormány az egyiptomi állás­­ponthoz közelálló politikát foly­­tat a közel-keleti kérdésben. Min­den kilátás meg­van tehát arra, hogy egy ilyen egyiptomi diplo­­máciai offenzíva sikerrel jár. Általában a diplomaták konfe­­renciáján optimista a légkör, mert biztatónak tartják Rogers üzenetét, amiből azt a következ­­tetést vonják le, hogy Amerika kitart álláspontja mellett és min­­denáron biztosítani akarja a tűz­­szünet fennmaradását. A diplomaták megbe­szélését tegnap befejezték, jóllehet a­z eredeti ,terv szerint még ma is yyYyyywwwvw« ■«rvww״'«vyyYYV' folytatni kellett volna. A sietős befejezésnek az az oka, hogy George Pompidou elnök ma dél­­előtt rendkívüli kihallgatáson fo­­gadja Mah­mud Riad külügymi­­nisztert, Jeruzsálem. (Az Új Kelet tudó­­sítójától). — Aba Even külügy­­miniszter ma, csütörtökön, meg­érkezése után beszámol Golda Méir miniszterelnöknek többhetes külföldi útjának eredményeiről. Lehetséges, hogy a hét végén több miniszter együttesen hall­­gatja meg a beszámolót, de a minisztertanácsra, amely az idő­­szerű politikai kérdéseket megvi­­tatja, csak vasárnap kerül sor. Jeruzsálemben egyébként teg­­nap este mit sem tudtak arról, hogy Aba Evennek néhány órás londoni keresztülutazása során találkozót rendeztek volna dr. Gunnar Jarringgal. Mértékadó körök Jeruzsálemben rámutatnak arra, hogy tudomásuk szerint Jar­ring Stockholmban tartózkodni. MACHMUD RIAD: Egyiptom a visszavonulás esetén sem ismeri el Izraelt Feltételekhez köti a diplomáciai kapcsolatok felvételét Nyugat-Németországgal Nyugat-Berlin. (IFP).­­ Mah­­mud Riad egyiptomi külügymi­­niszter a nyugat-berlini televízió­­nak adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy Egyiptom nem haj­­landó diplomáciai kapcsolatot fel­venni Izraellel, a cionista állam­­mal, jelenlegi formájában. Németországgal Egyiptom csak akkor állítja helyre a kapcsola­­tait, ha a bonni kormány a Fran­­ciaországéhoz hasonló álláspont­­ra helyezkedik, nyíltan elítéli az izraeli agressziót és az izraeli csa­­patok visszavonulását követeli. A továbbiakban kijelentette, hogy Egyiptom szívesen látja William Rogers amerikai külügy­minisztert Kairóban, de érdeklő­­déssel figyeli, hogy mi lesz Wa­­shington reakciója arra, hogy Iz­­rael visszautasította a Rogers-ter­­vet. Riad élesen támadta a Szinái­­félsziget semlegesítésének gondola­tát, amelyet izraeli tervnek mi­­nősített. Kairó hajlanztó béketár­­gyalásokat kezdeni az UNO-hatá­­rozat szellemében és dr. Jarring küldetése alatt, de nem közvetle­­nü­l Izraellel. Egyiptom feltétel nélkül elfogadta a Jarring-te­rvet, míg Izrael ragaszkodik a területi terjeszkedéshez. Riad annak a véleményének adott kifejezést, hogy a közel-ke­­leti hadiállapot ellenére nincs ok annak­ feltételezésére, hogy a kö­­zel-keleti viszály atomháború ki­töréséhez vezethet. Riad megis­mételte, hogy Egyiptom akkor sem ismeri el Izraelt, ha lemond a hatnapos háborúban elfoglalt te­rületekről, és nem lehet elismer­­ni egy olyan államot, amely elra­­bolta más nép vagyonát — ״ a pa­­lesztinaiakra gondolok”. Ha Iz­­rael elfogadja a palesztinaiak ja­vaslatát, hogy zsidók, kereszté­­nyek és muzulmánok együtt élje­­nek egy államban, Egyiptom ez­­zel az állammal diplomáciai kap­­csolatba lép. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelen­­tése szerint mára részben felhős lesz az időjárás, és a reggeli órák­ban az ország északi részében esők lehetségesek. A várt h•׳■ mérsékletek: Jeruzsálem 2י—1'•, ' Tel-Aviv 12—20, Haifa 12'- ■20,­ Beér Séva 16—23, Eilát 16—26 fok. xxYmnrxxjtxxYxxxxxyyxxxxxxYyyvv vyvyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyv Örömmel üdvözöljük izraeli látogatásuk alkalmából, a rabbi dr. ZÁGON ZOLTÁN úr vezetésével TORONTÓBÓL ÉRKEZETT ZARÁNDOKOKAT ORIENT TRAVEL AGENCY TORONTO Argobantours TEL-AVIV, BOGRASHOV STR 5 • TEL. 23 52 34 UUAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÄAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* I Chájim Herzog tábornok: A MAI HATÁROK MELLETT IS LÉTRE LEHET HOZNI A BÉKÉT Sohasem látott mértékben özönlik az amerikai fegyver — A Jarring­­tárgyalások csődje esetén lehetséges a harcok felújulása — Az oroszok nem akarnak bonyodalmakba keveredni Az Izraelbe érkező­ amerikai hadfelszerelés az amerikai globá­­lis elrettentés tanának függvénye, nem pedig a körzeti viszályé — jelentette ki Chájim Herzog tart. tábornok, a neves katonai hír­­magyarázó a haifai Technion diákjai és oktatói számára tar­­tott tegnapi előadásában. Minden Izraelre gyakorolt presszió megingatja az erők egyensúlyát körzetünkben, ami voltaképpen ellentétben áll az amerikai politika célkitűzéseivel, amint azokat Melvin Laird had­­ügyminiszter vázolta a Kong­­resszus előtt. Herzog véleménye szerint a rakétaütegek előretolása Szueznél egyike volt a szovjet politika legsúlyosabb tévedé­­seinek, amely számunkra igen fontos amerikai reakciót váltott ki. Amerika emiatt fokozta fegyver­szállításait Izraelnek és ma olyan mértékben özönlik az országba a hadfelszerelés, amilyenről sohasem álmod­­tunk. A Kongresszus háromnegyed mil­­­liárd dollárt hagyott jóvá kato­­nai segélyre és ebből félmilliár­­dot szántak Izraelnek. Ez a se­­gély új amerikai politikát jelez, amely nagymértékben megfelel annak az izraeli feltételezésnek, hogy Amerika nyílt kiállása Izrael oldalán megváltoztatja a kör­­zet légkörét és az arabok ál­­láspontját. Herzog tábornok véleménye sze­rint az izraeli sajtó egy része azt az új ״ nemzeti sportot f űzi, hogy kitalált amerikai presszió­­val ijesztgeti a nagyközönséget. Amerika ugyan rá akarja beszélni Izraelt, fogadja el álláspontját, de ez távol van a pressziótól, a­­mely gyakorlatilag „a csapok el­­zárását” jelentené. Washington különböző nyilatkozatok ellené­­re kitart amellett, hogy az erőegyensúly fenntartása a Közelkeleten része Amerika globális stratégiájának. A Szovjetunió, amely a hat­­napos háború óta 4,5 milliárd dollár értékű fegyvert szállított Egyiptomnak, nyilván igen fon­­tos bázisnak tartja ezt az orszá­­got. Valószínű, hogy Egyiptom újabb kudarca a mai szovjet ve­­zetők bukásához vezetne. A nagy mennyiségű és gyorsan elavuló modern fegyverzetet azonban nem arra szánták, hogy a rak­­tárakban heverjenek. Amennyiben a Jarring-tárgya­­lások teljesen holtpontra jut­­nak, úgy nem kelthet megle­­petést, ha a közeli hónapok­­ban kirobban az ellenségeske­­dés az egyiptomi fronton — véli Chájim Herzog. Ez a lehetőség azonban nem áll ellentétben a béke felé való haladás folyamatával. A hatna­­pos háború és az ezt követő ki­­fullasztó háború révén már el­­jutott szomszédainkhoz a béke szükségének fogalma. Lehetséges, hogy még további hasonló folyamatra lesz szük­ségünk, amíg eljutunk a tény­­leges békéhez. Biztonsági szempontból Izrael számára legjobbak a mai hatá­­rok. Herzog tábornok úgy hi­szi, hogy meg lehet maradni ezen hatá­­roknál és el lehet érni a bé­­két is. A határok megrajzolása azon­­ban szorosan összefügg a béke mivoltával. Amíg nem jön létre a béke, Izraelnek nem kell lemon­­dania semmiféle katonai előny­­ről és egyetlen négyzetméternyi területről sem. Ami az oroszok szerepét ille­­ti, Herzog arra utalt, hogy már megtették a magukét: 150 harci gépet és 200 pilótát küldtek, rendkívül sűrű légelhárító rakéta hálózatot építettek és legutóbb SA—4 rakéták szállításáról is beszélnek. Ugyanakkor az oro­­szok kivonták legénységüket a Csatorna övezetéből. A Szovjet­­unió nem kíván bonyodalmakba keveredni, nehogy Amerikával ke­rüljön szembe — mondotta Her­­zog tábornok. PUNDÁK DANDÁRTÁBORNOK A GÁZAI KORMÁNYZAT ÉLÉN A hadseregbe visszatérő Jich­ák Pundák a közigazgatási és fejlesztési problémákat veszi kezelésbe ־־ Különválasztják a biztonsági kérdések kezelését ־־־ Ávirám dandártá­bornokra fontos beosztás vár — AZ ÚJ KELET KATONAI TUDÓSÍTÓJÁTÓL — A vezérkari főnök a mai nap­­pal leváltotta a gázai övezet és Észak-Szináj parancsnokát, Mená­chem­ Avirám dandártábornokot, aki eddig ezt a tisztet betöltötte, más, magasrangú posztra nevezik ki. Helyébe Jich­ák Pundák dandártábornok kerül. A parancsnok leváltásával egy­­ időben változás áll be atekintet­­­­ben is, hogy különválasztják a­­ katonai kormányzóság biztonsá- i­­i és polgári-adminisztratív fel­­adatainak betöltését. Jich­ák Pun­dák dandártábornok a körzet pa­­rancsnokaként, a polgári tevé­­kenységet iányító parancsnok­­ság élén fog állni. Az új gázai parancsnok 58 éves, lengyelországi születésű. 1932 óta van Izraelben és 1936- ban csatlakozott a Hágánához, majd a hadseregben szolgált, s a szináji hadjárat idején a pán­­célos haderők parancsnoka volt. Pandák 19­3­9-ben elhagyta a ka­­tonai szolgálatot és a munka­­ü­gyi minisztérium vezérigazgató­­ja lett, majd 1963-ban az Arad­­körzet vezetését vette át l­ova Éllávtól, 1966-ban pedig di­plo­­máciai szolgálatba lépett és Tan­zániában volt nagykövet Az el­­múlt években a Columbia egye­­temen szerzett akadémiai titulust. A 44 éves Menáchem Ávi­­rám, aki Rison Lecionban szítü letett, úgyszólván gyerekkora óta katonáskodik. Már 15 éves korában csatlakozott a Hágáná­­hoz, 1948-ban a Héber Egye­tem közgazdasági fakultásának hallgatójaként tagja volt annak a diák­századnak, amely az Ecion-tömböt védte. Azóta a had­seregben szolgált, különböző fon­tos feladatokban. A hatnapos háborúban egy páncélos brigád parancsnoka volt, Jiszráél Tál tá­bornok hadosztályának kereté­­ben. A háború után a törzskari iskola parancsnokává nevezték ki. Katonai szolgálata közben elvégezte az egyetem gazdasági és államtudományi fakultását. A gázai­ sáv parancsnokságá­­nak átszervezésénél a J­­ideában és Somronban már 1967-ben bevezetett rend­­szert vették alapul, amely igen jól bevált. Jich­ák Pundakot nyilván azért hozták vissza a hadseregbe, hogy polgári adminisztratív tapaszta­­lattal, valamint igen jelentős gyakorlattal is rendelkező sze­­mélyiséget állítsanak a nyugta­­lan övezet élére. Minthogy a tu­­lajdonképpeni biztonsági feladato­kat különválasztják, Pundák dan­­dártábornok teljes erejét a köz­­igazgatási és gazdasági problé­­mák megoldásának szentelheti. A 363 négyzetkilométer terü­­letű körzetnek, amely a tulaj­­donképpeni gázai­ övezeten kívül Észak-Szinájt, azaz El-Aris kör­­nyékét is felöleli, ezidő szerint 380 ezer lakosa van, akik közül 205 ezer számít menekültnek. Nyolc hatalmas falu­szerű tá­­borban 179 ezer menekült lakik, továbbá 26 ezer pedig a táboro­kon kívül. Magának Gáza váro­­sának 117 ezer lakosa van, be­­leértve a város peremén fekvő tábor 30 ezer menekültjét. Ér­­dekes, hogy az összlakosságnak pontosan 50 százaléka 14 éven aluli gyerek, ami jellemző a szaporodás erős arányára. A férfi­ lakosoknak 60, s a nőknek 26 százaléka végzett valamilyen iskolát. A katonai kormányzat kimu­­tatása szerint a foglalkoztatási helyzet elsőrangú. Tavaly 93 ezer férfi jelentkezett munkára és ebből 90 ezernek juttattak munkahelyet. A gázai­ övezet 23 éves fennállása alatt sohasem volt ilyen elenyésző a munkanél­­küliség. A menekültek az egyip­­tomi uralom alatt hozzászoktak ahhoz, hogy tétlenül üljenek a táborokban és kegyelemkenyéren éljenek. Asszonyok ma is alig dolgoznak házon kívül, míg a férfiak közül a hatnapos háború után csak 54 százalék jelentke­­zett munkára. Tavaly az arány már elérte a 74 százalékot, ami pontosan megfelel az izraeli arab lakosság dolgozói számarányá­­nak. Naponta átlag 6 ezer gázai lakos jár mun­kába izraeli területre, ezeknek az átlagos munkabére naponként 18 font, ami az öve­­zetben rendkívül jó keresetnek számít. Pundák tábornok most alig­­hanem kezébe veszi az övezet erősebb gazdasági fejlesztését. Ez persze biztonsági kérdés is, mert az arab terrorszervezetek­­nek az az érdekük, hogy a la­­kosság nyomorogjon és elé­lenkedjen. Chan Juneszben fogadást rendeztek tegnap Jich­ák Pundak dandár­­tábornoknak, aki beszédében üdvözli a körzet lakosságát. Az asz­­talnál ül a távozó Menáchem Ávirám katonai kormányzó, mellette (Fotó: Israel Sun) pedig Chán Junes­ polgármestere.­ ­ MENÁCHEM ÁVIR.V.VI dandártábornok Husszein is csúcs­­konferenciát akar Amman­ (UPI).­­ Husszein jordániai király tegnap felhívást intézett az arab államokhoz, hogy hívják össze a csúcs­kon­fe­­renciát, amelyen a közel-keleti fejleményekről tárgyaljanak. A ki­rály ezzel a javaslattal akarja el­­hárítani az egyiptomi kezdemé­­nyezést, amely szerint a csúcs­­konferencia tárgyaljon a jordá­­niai hatóságok és a terroristák közötti összeütközésekről. Husz­­szein megemlíti, hogy a múlt év­­ben is tett ilyen javaslatot, de azt figyelmen kívül hagyták. (Az egyiptomi javaslatról tudósítá­­sunk az utolsó oldalon.) Életfogytiglanra ítélték Calley főhadnagyot Ford Benning, Georgia. (UPJ).­­ A katonai esküdtszék életfogy­­tiglani fegyházra ítélte William Calley főhadnagyot, akit már hét­főn bűnösnek mondtak ki abban, hogy részt vett 22 vietnámi pol­­gár meggyilkolásában, My Lay faluban, 1968 márciusában. Cal­­ley nyugodtan fogadta az ítéletet. Az amerikai törvények értelmé­­ben csak hét év letöltése után kér hét kegyelmet. Tüzelés a Szuezi­­csatornánál­ New York­ (UPI).­­ A Szuezi­­csatorna mellett működő UNO- megfigyelők közölték, hogy hét­­főn lövöldözés történt az egyip­­tomi és izraeli csapatok között. A jelentést Ensio Silasouo tábor­­nok, a megfigyelőkar parancsno­­ka továbbította az UNO köz­­pontjához. A jelentés szerint mindkét fél a másikat vádolta a­­ tüzeléssel. Mély fájdalommal jelentjük, hogy drága, férjem, édesapám és testvérem LUSZTIG IGNÁC S Ii­c­áka Budapest — Tel Avív elhunyt. Temetése ma, csütörtökön, ápr. 1-én d.u. 2.15 órakor indul a Dánia utcai városi halottasháztól a körzeti temetőbe (Cholon — Bát­yám). Külön autóbusz a Dánia utcától. FELESÉGE HELÉN, LEÁNYA VERA. FIVÉRE SIMON ÉS A GYÁSZOLÓ CSALÁD Mély fájdalommal közöljük, hogy férjem, apám, fivérünk, sógorunk, nagybácsink FISCH REZSŐ JICCHÁK Kolozsvár — Rison Lecion 62 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett drágánkat tegnap csendben eltemettük. Felesége Klára, leánya Sulamit, testvérei, Weiszné, Fisch Böske, Szegálné, Fisch Jolán és a ki­­terjedt rokonság CHÁJÁ ESZTER GRUNFELD szül. ELEFÁNT Máramarossziget — Tel-Aviv hosszú szenvedés után, idő előtt itthagyott bennünket. 1971 március 31-én csendben eltemettük. Gyászolják: imádott férje, gyermekei, testvérei, nagy kiterjedésű családja és barátai. Sivát ülünk: Jicc­ák Szádé 78, Tel-Aviv. ■■■■MIIHV A Halmai családnak úgy Izraelben, mint Cseh- Szlovákiában ezúton fejezzük ki őszinte részvétünket a családfő HALMAI ÉVI (Imre) ז ל elvesztése felett. A LÉVÁRÓL SZÁRMAZÓK KÖRE

Next